Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

net «wiMin» • NÄPCÖ 3 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az árleszállításról p>ofytaiés a 1. ddclról) Am árleszáRí tás mértéke •/„ ban: Hangszerelt pengetés hangszerek 11 Iskola hegedűk 9 zongora, pianino 9 divatékszerek: gyöngyök 20 nyakláncok 20 fülklipszek 20 Játék, papír és iskolaszerek gyermekkocsik 15 játékok 12—15 iskola- és ovodatáskák 20 befőzőhártya 20 Vendéglátóipart árak az étlap szerinti ételek ára átlagosan: I. kategóriájú üzemeknél 6 II. kategóriájú üzemeknél 10 Hl. kategóriájú üzemeknél 15 IV. kategóriájú üzemeknél 15 Az árleszállí­tás mértéke %- ban: cukrászsütemények, minden cukrászdában átlagosan 10 likőrfélék minden üzemben átlagosan 15 a 10.— Ft-os és 10.— Ft-on felüli menük ára 1 Ft-tal csökken. A kenyér ára szeletenként tíz fillérrel csökken minden üzemben a péksütemény ára az I. és IL kategóriájú üzemekben dara­bonként 15 fillérrel, a III. és IV. kategóriájú üzemekben darabonként 35 fillérrel csök­ken. Szolgáltatási dijak cipőjavítási dijak 15 gyorsmosás zsákban 15 puha férfi ingmosás 15 kemény férfi ingmosás 10 Az árleszállí­tás mértéke %- ban: vegytisztítás 15 Budapest mindazon kerületeiben, ahol a villanyáram díjszabás jelen­leg magasabb a budapesti belterületi díjszabásnál, a fogyasztói villany­áram díja a legutóbbi leolvasás idő­pontjától számítva a belterületi díj­szabás mértékére csökken. Mozi és cirkusz helyárak mozi helyárak 33 cirkusz helyárak S3 * A bel- és külkereskedelmi minisz­ter és az illetékes miniszterek bizto­sítsák, hogy az árleszállítás szeptem­ber 6-tól az ország egész területén végrehajtásra kerüljön. Gondoskod­janak az árleszállításba bevont vala­mennyi cikk és szolgáltatás új, le­szállított árának közzétételéről. MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG MINISZTERTANÁCSA Wilhelm P.eck elvtárs rádióbeszéde Nyugat-Németország lakosságához Berlin (ADN). Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke péntek este a rádión keresz­tül beszédet intézett Nyugat-Német­ország lakosságához, a küszöbönátló szövetségi gyűlési választások atkal mából. Wilhelm Pieck hangsúlyozta, hogy. a választások egész Németor­szág számára döntő időpontban ke­rülnek megtartásra. Két út áll népünk előtt. Az egyik nz össznemet megegyezésen ke­resztül a békekonferenciához és a békeszerződéshez vezet. Meghozza Németország ú iraegyesítését demo­kratikus alapokon és nemzeti füg­getlenségét — mondotta. A másik út a bonni és a párisi háborús szerződésen keresztül a re­akció és a mjlitarizmus korlátlan uralmához vezet. Ez az út az idegen imperialista unalom tartóssá tételé­hez és német földön folvó harmadik világháborúhoz vezet Ezen az úton nem lehetséges Németország egysé­gének helyreállítása és.a békeszer­ződés. Adenauer a szétdarabol tvág tartóssá tételének, a fegyverkezés­nek és a háborúnak az útjára lé­pett. Adenauer politikája nem né­met, hanem amerikai politika Ezt újból megerősíti Dulles amerikai külügyminiszternek, a koreai hábo­rú kezdeményezőjének beavatkozá­sa a választásokba. Ezért az 1953. szeptember 6-i választások döntő jelentőségűek a háború, vagy a béke kérdésében. Aki Adenauert, vagy jelöltjeit vá­lasztja, az a háborúra szavaz. Aki Adenauer ellenfeleit választja, az a békére szavaz. Aki békét alkar, csak olyan jelöltekre szavazhat, akik elszánt ellenfelei Adenauer kormányának, — folytatta beszédét Wilhelm Pieck elnök — majd hang­súlyozta, hogv a szovjet kormány javaslatai a békeszerződéssel kap­csolatban utat nyitnak az egységes és demokratikus Németország felé, amely megszabadulva minden jóvá­tételtől, minden adósságtól mente­sen. a megszállás alól felszabadul­va, független és szuverén államként békében élhet minden néppel. Ezen az úton az első lépés a Keleten és Nyugaton élő németek megegyezése össznémet ideiglenes Kormány meg­alakítására, hogy e kormány képvi­selje a német nép nemzeti érdekeit és jogait a békekonferencián. Á németek ügye, hogy síkraszál'l- janak jogos nemzeti követeléseikért. Ez a nép igazi képviselőinek fel­adata, akiket az egész nemzet ér­dekei vezetnek. Ezért a szövetségi gyűlési választáson olyan jelöltekre kell szavazni, akik a németek egy- másközötti megegyezéséért Német­ország érdekeinek a békekonferen­cián történő közös képviseletéért és a békeszerződés mielőbbi meg­kötéséért küzdenek A szövetségi gyűlési választás te­hát választás a szétdaraboltság tar- tóssátétele és a demokratikus egy­ség. a háború és a béke között. Minden német férfinak és nőnek nemzeti kötelessége, hogy az egy­ségre és a békére, Adenauer ellen­feleire szavazzon. Durva amerikai beavatkozás a nyii^afnénief országi választási küzdelembe A „Pravda“ cikke Moszkva ÍTASZSZ): P. Naumov, a Pravda berlini tudósítója a nyugat- németországi választási küzdelembe történt durva amerikai beavatkozá­sokról ír. A nyugatnémetországi választási kampány első napjai óta — hangzik a tudósítás —. az amerikai hatósá­gok Washingtonban és Bonnban mindent elkövettek annak érdeké­ben, hogy a választásokon biztosít­sák az Adenauer-féle koalíció győ­zelmét. A választási harcba elsőnek maga Eisenhower elnök avatkozott be a július végén Adenauerhez inté­zett; nagy port felvert „nyílt levél­lel." Ezután amerikai részről provoká­ciókhoz, durva nyomáshoz folyamod­tak. Három nappal a választások előtt, nyilatkozott Dulles amerikai külügyminiszter. Dulles Washington­ban tartott sajtóértekezletén „végze­tes következményekkel" fenyegette meg a németeket arra az esetre, ha az Adenauer-vezette mostani bonni kormánykoalíció vereséget szenved a választásokon. Dulles nyilatkozata — állapítja meg Naumov —, még az Egyesült Államokban is bizonyos ingerültsé­get keltett. A New York Times szerint „ai a nyíltság, amellyel a külügyminiszter a küszöbönálló választásokkal fog­lalkozott, meglepte több olyan mun­katársát, akik szeretnék tanácsolni főnöküknek, hogy tartózkodjék az ilyen nyilatkozatoktól." A New York Herald Tribune hang súlyozza, hogy Dulles nyilatkozatá­nak a nyugatnémet közvéleményben kelteit éles visszhangja „némileg megfélemlítette az amerikai kül­ügyminisztériumot." Nyugat-Németországban Dulles nyilatkozatát valóban a nyugatné­metországi választási küzdelembe tör tént durva amerikai beavatkozásként fogadták. Mint a DPA hírügynökség jelenti, Erich Ollenhauer, a Német Szociál­demokrata Párt elnöke Eschwegeben mondott beszédében Dulles, amerikai külügyminiszter nyilatkozatát „az eddigi legkevésbbé helyén való be­avatkozások egyikének" nevezte. A szociáldemokrata Brauer, Ham­burg város polgármestere, Dulles nyilatkozatával kapcsolatiban fel­hívta Nyugat-Németország lakossá­gát: fejtsen ki ellenállást az ilyen­fajta nyilatkozatokkal szemben, me­lyek abból indulnak ki, mintha a német nép gyarmati nép lenne." A gazdáinak nyomdokain haladó bonni klikk a legutóbbi napokban szintén fokozott mértékben megfé­lemlíteni igyekszik a választókat az Adenauer-féle koalíció választási bu­kásának állítólagos „veszélyes követ­kezményeivel", Adenauer arra irá­nyuló kísérletével kapcsolatiban, hogy a lakosságot olyan nyilatkoza- tokkal ijesztgesse, amelyek szerint a bonni kormány az Adenauer-féle koalíció bukása esetén az Egyesült Államoknál kegyvesztetté válik, a „Fuldaer Volkszeitung" című lap felháborodással jelenti ki: „enged­jék meg féltenni a kérdést, milyen kancellárunk van: német vagy ame­rikai?" NEMZETKÖZI SZEMLE Az amerikai politika elszigetelődése Európában Az amerikai nagyburzsoázia leg- reakciósabb szócsöve a „Newsweek" című folyóirat figyelemreméltó be­ismerést tett: megállapította, hogy az amerikaiak presztízse a mély­pontra süllyedt Európában. Mi kész­tette erre a beismerésre a „News- week"-et? A felelet egyszerű: a té­nyek ereje. A nyugati polgári sajtó közlemé­nyei és a legutóbbi nemzetközi ese­mények alapján ugyanis teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok külpolitikája elszigetelődött. Ez a tény, az ENSZ közgyűlésének politikai bizottságában legutóbb le­folyt vita során, majd magán a köz­gyűlésen lezajlott vita és szavazás során nyilvánult meg legélesebben. Az a szavazás, amelyet Indiának a koreai politikai értekezleten való részvétele kérdésében tartottak meg, ismét mélyen feltárta az imperialis­ta tábor ellentétéit. A burzsoá sajtónak az ENSZ-ben lezajlott eseményekkel kapcsolatos kommentárjai az amerikai diktátum politika újabb vereségét tükrözik. A New York Times tudósítója szerint az ENSZ-beli vita „olyan nehéz hely­zetbe juttatta az Egyesült Államokat, amilyenben még nem volt, mióta hét és fél évvel ezelőtt az ENSZ meg­kezdte tevékenységét. Nagy politikai kérdésekben az Egyesült Államok vezetőszerepét az ENSZ-ben még soha nem fenyegette ilyen komoly veszély.“ Mindezek alapján nem meglepő, hogy Stewart Alsop, a New York Herald Tribune szemleírója az aláb­biakat volt kénytelen megállapítani az Egyesült Államok politikájának elszigetelődéséről, Amerika presztí­zsének romlásáról: „Senki sem, még az amerikai kormány tekintélyes külföldi képviselői sem tagadják, hogy az utóbbi hónapokban katasz­trofálisan hanyatlott Amerika te­kintélye, vagyis az Egyesült Álla­mok képessége a vezetésre. A Me Carhty-val kapcsolatban csapott hűhó csupán annak a mély szaka­déknak az előcsarnoka, amely Ame­rika és Európa között feltárul. Ha továbbra is a hajthatatlanság szere­pében lépünk fel, ez a szakadék a jelek szerint olyan méllyé válik, hogy külpolitikánk egész struktúrája fe­jünkre omlik." Választások Nyugat-Németországban Ma, vasárnap tartják meg Nyu- gat-Németországban a szövetségi gyűlési választásokat. Ez a nap a sorsdöntő a német nép számára és egyben Európa népeinek békéje szempontjából is. Az Adenauer-klikk uralmának négy éve alatt mindenben elárulta a német nép érdekeit. Keresztülhajszol ta a bonni, a párisi háborús, szerző­dések elfogadását, az atlanti politi­ka szekeréhez láncolta Nyugat-Né- metországot, újjáélesztette a milita­rista és revansszellemet, nyomorba döntötte a nyugatnémetországi dol­gozókat és lábbal tiporta a dolgozók szabadságjogait. Ezeket a tényeket még a burzsoá sajtó sem tudja el­tagadni. A „Fuldaer Volkszeitung" című polgári lap például kénytelen volt megállapítani, hogy „Adenauer négy éven keresztül szemrebbenés nélkül kormányzott a nép ellenére.“ A Reuter hírügynökség pedig így jellemezte Adenauer szerepét: „Ade­nauer bebizonyította, hogy az ame­rikai külpolitika legerélyesebb híve Európában." A német nép előtt lelepleződött \denauer klikkjének minden aljas­sága, Adenauer és óceánontúli támo­gatói ezért arra kényszerültek, hogy a hazugság és a terror minden esz­közét felhasználva biztosítsák győ­zelmüket a nyugatnémetországi vá­lasztásokon. A bonni rendőrség le­tartóztatta azokat, akik a Kommu­nista Párt választási programmját terjesztették, elkobozta a demokra­tikus pártok választási anyagait, be­tiltott egész sor kommunista lapot, feloszlatta a Kommunista Párt vá­lasztási gyűléseit, gumibottal verte szét sok gyűlés résztvevőit. Mind­ebben tevékenyen közreműködtek a nyugatnémetországi újfasiszta szer­vezetek. Adenauer uralmának fenn­tartását szolgálja a nemrég jóváha­gyott népellenes választási törvény is, amelynek célja a választók meg­tévesztése. Az Adenaner-klikket választási hadjáratában az amerikai és a nyu­gatnémet monopolisták pénzelték. A nyugatnémetországi konszernek öt­venmillió márkát, az amerikaiak — főbiztosuk útján — hatmillió márkát juttattak Adenauer számára. Mind­ezek mellett Dulles, amerikai kül­ügyminiszter személyesen is beavat­kozott a nyugatnémetországi válasz­tási küzdelembe. Három nappal a választások előtt Dulles sajtóértekez­leten „végzetes következményekkel“ fenyegette meg a németeket abban az esetben, ha az Adenauer-vezette bonni kormánykoalíció vereséget szenved a választásokon. Adenauerrel szemben ugyanakkor erős ellenzék áll. Az ellenzék leg­nagyobb pártja, a német Szociálde­mokrata Párt. A Német Szociálde­mokrata Párt jobboldali reformista vezetősége tömegbefolyásának meg­őrzése érdekében és a tömegek nyo­mására a választási hadjárat során több kérdésben kénytelen volt bí­rálni Adenauer kül- és belpolitiká­ját és bevetni olyan népszerű jelsza­vakat. mint Németország újraegyesí­tése, a katonai szövetségekben való részvétel elvetése, stb. Ugyanakkor azonban a Szociáldemokrata Párt liommunistaellenes propagandát is folytatott és folytat. Adenauer ellen foglalt állást a választásokon az össznémet néppárt és a Németek Szövetsége, amelyek közös listán indulnak. E pártok kö­vetelik Németország egységének megteremtését, függetlenségének biz­tosítását és bármiféle katonai szö­vetségben való részvétel elvetését. A német dolgozók érdekeinek és Németország nemzeti érdekeinek, az egységnek és a békeszerződésnek kö­vetkezetes harcosaként Németország Kommunista Pártja indul a válasz­tásokon. Ez a párt a kormány-klikk veszett terrorja közepette vesz részt a választási hadjáratban. A német nép történelmi kérdésé­ben dönt a választáson. Erre figyel­mezteti a nyugatnémetországi dol­gozókat Németország Kommunista Pártjának felhívása is, amely hang­súlyozza: — A német nép sorsa kezetekben van! Amikor a választási helyiségbe léptek, gondoljatok magatokra, gyer­mekeitekre, otthonotokra és a* utób bi ötven év tapasztalataira. Az érte­lem és a lelkiismeret szavára hall­gatva, szavazzatok Németország Kom munista Pártjára, nemzetünk meg­mentésének pártjára, amely a meg­egyezésért, a békéért, a dolgozók jó­létéért harcol! 99 4% iráni sajtó provokációs megnyilatkozásai“ I. Plisevszkij cikke a „Pravda“-ban Moszkva (TASZSZ): A „Pravda“ szombati száma közli I. Plisevszkijnek „Az iráni sajtó provokációs megnyilatkozásai“ c. cikkét. — A cikk teljes szövege a következő: Az utóbbi időben egves iráni la­pok hasábjain .egvre gyakrabban jelennek meg olyan eiikkpk. ame­lyeket csakis provokációsaiknak le­het nevezni E cikkek szerzőit igen határozott cél vezeti: meg akarják bontani a jószomszédi viszonyt két szomszédos állam — a Szovjetunió és Irán között. Minek nevezhető például, ha nem kihívónak a „Na- bárde Millet" című lap augusztus 30-i számában megjelent cikk. meiv teljesen nyíltan provokációk szerve zésére bujtogat a teheráni szovjet nagvkövetség ellen. Senki előtt sem titok, hogv az agresszív amerikai erők már több év óta igyekeznek bevonni [ránt az új világháború előkészítése érdeké­ben folytatott provokációs 'evékonv ségiikbe Igyekszenek iránt terüle­ten megteremteni katonai és légi­támaszpont jaikat. Negyedik jugoszláv jegyzék Olaszországhoz a trieszti kérdésben Minden alap megvan annak fel­tételezésére, hogy éppen ezek az erők uszítanak bizonyos iráni lapo­kat szovjetellenes megnyiia'kozta- táso-kra Ez annál valószínűbb, mert sok külföldi lap az augusztus 19-i iráni államcsínyt az Egvesü1: Álla­mok hivatalos képviselőinek cselek­ményeivel hozza kapcsolatba. Az amerikai monopóliumok mosta nában elég nyíltan elárul iák azt a törekvésüket, hogy megkaparintják Irán gazdaságát. Ezzel kapcsolat­ban az amerikai kormánykörökben már tervezik, hogv kölcsönt, vagy „ellenszolgáltatás nélküli segélyt“ nyújtanak Iránnak. A „Wall Street Journal“ című lap szerint ilyen se­gélyt csak akkor lehet nyújtani, ha „az új iráni kormány nem lesz szo­lidáris Oroszországgal" és .baráti kapcsolatokat létesít a Nyugattal.“ Jólértesüli megfigyelők utalnak arra. hogy az Egyesült Államoknak az Anglia és Irán közti normális kapcsolatok megteremtéséről való látszólagos gondoskodása, valamint az angol-iráni olajvitában való „köz vetítői“ működése egyáltalán nem szünteti meg azokat a mély ellen­téteket, amelyek ebben a kérd és ben az Egyesült Államok és Anglia kö­zött megvannak. Az axneri'kabarát teheráni lapok az augusztus í'9-i államcsinv után minden módon dicsőíteni kezdik a haladó irániak elleni terrort és fi­zikai erőszakot. Áz amerikai sajtó nem titkolja, hogy az amerikai olajtársaságoknak nagy érdekeik fűződnek az iráni olajhoz. Az amerikai imperialisták tudják, hogy az iráni nép egészséges erői valamennyien védelmezni fogják nemzeti függetlenségüket Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy provokációs és uszító cikkek jelennek meg a sajtóban a Szovjetunió és az iráni szovjet nagykövetség ellen. Az iráni ható­ságok nemesakhogy nem akadályoz­zák meg hanem inkább védelmezik az ilyenfajta megnyilatkozásokat, amelyeknek célja a szovjet-iráni viszony megrontása. London (MIT): A londoni rádió jelentése szerint Jugoszlávia pénte­ken újabb jegyzéket intézett Olasz­országhoz a trieszti kérdésben. Ez a negyedik jugoszláv jegyzék, amely az elmúlt négy nap folyamán tilta­kozik az olasz csapatmozdulatok és határsérüések ellen. A Reuter jelen­tése szerint a jugoszláv jegyzék hangsúlyozza: „Ha Olaszország foly­tatja katonai demonstrációját a ju­goszláv—olasz határ mentén, akkor A III. Magyar Bányásznap alkal­mából a nehézipari minisztériumban szombaton délelőtt ünnepélyes kere­tek között adták át a kitüntetéseket azoknak a dolgozóknak, akik a bá­nyaipar különböző területein ke­mény, hősies munkát végeztek. Tihanyi Alajos, a nehézipari mi­nisztérium szénbányászati igazgató­ságának vezetője nyújtotta át a ki­lt ugoszlá via kénytelen hn megfele­lő rendszabályokhoz folyamodni.*' Az olasz kormány pénteken esta válaszolt a jugoszláv jegyzékre. A* olasz jegyzék cáfolja, hogy az olasz csapatok hatáTsértéseket követtek el és Jugoszláviára hárítja a felelőssé-! get a két ország közötti feszültsé­gért. Az olasz csapabnozdulatok mint az olasz jegyzék mondja, „pusztán elővigyázatossági és vé­delmi intézkedések." tüntetéseket a szénbányászatban, bauxitbányászatban, kőolajiparban, ércbányászatban, ásványbányászat­ban és a bányarendészetben kitűnt dolgozóknak. Kusz János komlói front­brigádmester mondott köszönetét az elismerésért A bensőséges ünnepség Tihanyi Alajos zárszavával ért véget, Kitüntették a bányaipar kiváló dolgozóit

Next

/
Thumbnails
Contents