Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-05 / 208. szám

IMS SZEPTEMBER 5 NÄPCÖ 3 A gyönki járás pártra lasstm anyának ülése harcos szellemben folyt le A gyönki járás kibővített pártvá­lasztmányi ülésének résztvevői meg­vitatták a Központi Vezetőség 1953 június 27—28-i ülésének határozatait és megszabták a járás kommunistái­nak, pártszervezeteinek feladatait a határozatok végrehajtásával kapcso­latban. Az ülés megnyitása után a beszá­molót a járási pártbizottság nevében Hoffmann János elvtárs, a pártbi­zottság titkára tartotta meg. Beszélt azokról a hatalmas eredményekről, melyeket pártunk vezetésével értünk el. Járási viszonylatban egyik példá­nak a Simontornyai Bőrgyárat hoz­ta fel, amely már eddig is többmil­lió forintos beruházást kapott. — Mégis a legnagyobb változás — mon dotta a továbbiakban, többek közt Hoffmann elvtárs, — a mezőgazda­ság területén volt. Kialakulóban van a mi járásunk területén is a szocia­lista mezőgazdaság, de kulturális té­ren is nagyot fejlődtünk. — Ennek bizonyítására megemlítette például, hogy a járás területén csak két köz­ség van, ahol nincs villany. Megállapította ezután a beszámoló, hogy sították Hoffmann, vagy Fehérvári elvtársakhoz, az elvtársakat. Berta Kálmán elvtárs, a járási tanács tit­kára elmondotta, hogy a tömegk^p- csolatok meglazulása jórészt abból fakadt, hogy a tanácsok sem minden esetben foglalkoztak megfelelően a dolgozókkal. Átvették sok helyen a járási pártbizottság és személy sze­rint Hoffmann elvtárs munkamód­szerét. Ugyanis Hoffmann elvtárs szerint — mondotta többek között Berta elvtárs — az volt a jó vezető, aki jól tudta az asztalt verni. a bírálat elfojtáséul R a f f a i István elvtárs, Tolnanéme- di párttitkára mondott el jó példát. A tolnanémedi földművesszövetkezet nél olyan földet adtak ki például az egyik volt csendőrnek, amely már be is volt vetve. — Én már tavaly előtt is felhívtam a JB. figyelmét, hogy nem megfelelő ott a vezetés, — mon­dotta többek között Raffai elvtárs, — de fúrásnak vették, s inkább en­gem fúrtak, de éreztem is, hogy ami­kor bírálnak, akkor valahogy nem jól néznek rám. Bfi is átvettük a rossz példát az oktatás előkészíté­sénél. Nem vontuk be a vezetőség tagjait. Ennek tudható be, hogy még most sem beszélgettünk el minden hallgatóval. Általában a beszámoló jól foglal­kozott a kérdésekkel, helyesen kap­csolta össze a pártmunkában meg­nyilvánuló fogyatékosságok kiküszö­bölését a párt- és kormányhatáro­zatok sikeres végrehajtásával a gaz­dasági területen. A hozzászólások ezt még csak kibővítették. Különö­sen fontos volt az a megállapítás, melyet Hoffmann elvtárs, a bátor bírálatok elfogadása után tett. — Vigyázni kell arra, — mondotta töb­bek között, — hogy ezután ne csu­pán a belső élet megerősítésével tö­rődjenek pártszervezeteink. A kollek tív vezetés megvalósítása igen fon­tos, de itt van a vetés is, s ez nem választható el egymástól. A gyönki járás pártválasztmányá­nak ülése harcos szellemben folyt le. Ez a harcos szellem, melynek továbbfokozására az elvtársak ígére­tet tettek, biztosítéka lesz annak, hogy a gyönki járás területén is ma­radéktalanul végre lesz hajtva pár­tunk politikája, a Központi Vezető­ség és kormányunk határozatai alap­ján. a iá eredmények ellenére a iárás ioimrunsiái nem meqíele'ő lendii eltel és aktivitással küzdenek a peri és l ormány hajzatainak végrehajtásáért. Ez a hiba oda vezetett, hogy meg­lazult a kapcsolat a párt és a töme­gek között, — A hibáknál — mon­dotta Hoffmann elvtárs — bizonyos mértékig mellé beszéltünk, nem akar tűk elismerni, hogy elszakadtunk a tömegektől. Nagy hiba volna, ha ezt nem látnánk. — Egész sor pél­dát hozott fel, hogy mit jelentett ez a gyakorlatban. Udvariban például még a hivatalos határidőt sem tar­tották be, máris foglaltak a dolgozó parasztoknál, sőt nemlétező adóssá­gokra is. Felsőnánán el is árverezték. A politikai munka gyengeségére jel­lemző — állapította meg a beszá­moló, — hogy mikor Felsőnánán a rendelet értelmében visszaadták a lefoglalt dolgokat, először nem akar­ták elfogadni. Beszélt azután arról, hogy nem eléggé ismertetik a párt- és kormány határozatok nyomán az egyes ren­delkezéseket a járás területén, pe­dig azt a dolgozó parasztok jól fo­gadják, amit mi sem bizonyít jobban, mint például a pálfai eset. Ugyanis a 15 százalékos adóelengedés hatá­sára az adófizetési készség nagymér- . tékben emelkedett. Mig azelőtt 100- 200 forint napi befizetés volt, most megtörténik, hogy 5—6.000 forint is befolyik adóra. A hibák gyökerét elemezve a be­számoló hangsúlyozta, hogy fölé helyezni magát. Természetes ez a szellem mutatkozott meg az alap­szervezeteknél is. Tamásné elvtárs­nő, a gyönki függetlenített titkár például az alapszervi titkárok he­lyett végezte a feladatokat. A meglévő hibákban nagy szerepe van annak, — vetette fel a beszá­moló, — hogy az ideológiai munka nem megfelelően folyt. — Elfelejtet­tük, hogy ez nemcsak pártoktatásból áll és nem vitattunk meg fontos elvi kérdéseket. Ez megmutatkozott a kulákllstával kapcsolatos egyes he­lyeken megmutatkozó téves nézetek­ben is. felszólalói! is sokat foglalkoztak azzal, hogy mi­lyen hibákat idézett elő a pártmun­kában található lazaságok. Többen, mint például Pelion Ervin elvtárs, a gimnázium igazgatója, bírálta a járási pártbizottságot, hogy nem tö­rődtek eddig eléggé a pártiskolát végzett elvtársakkal, de bírálta a já­rási tanács elnökét is, mert nem fordított kellő gondot a gimnázium problémáira. Nagy Imre elvtárs, a belecskai Szabadság tszcs titkára saját példájukkal mutatta be, hogy milyen nagy hiba, ha alapos megné­zés nélkül engedélyeznek olyan el­nököt, aki nem felelt meg. Ha­lász Istvánná elvtársnő, a JB oszt. vezetője alátámasztotta felszólalásá­ban, hogy nem voltak egyenrangúak a JB-én az elvtársak. De önbírála­tot is gyakorolt, s elmondotta, hogy jórészben ők maguk is okot adtak erre, mert ha valami fontos ügyben, például telefonon egyik vagy másik elvtársat keresték, előszeretettel uta­BELFÖLDI H B KEK a járási pártbizo ’Ságon belül is kritikátlan légkör urall odott. — Én és Fehérvári elvtárs — mondotta Hoffmann elvtárs — négy- szemközt bíráltuk egymást, de ar­ról a többi elvtársak nem tudtak semmit. Vigyáztunk, nehogy tekin­télyünkön essen csorba a bírálatok miatt. Ennek következménye volt, bogy nagyobbnak láttak, mint ami voltam, s még a járási bizottságon belül is az a bizonyos háromlépés távolság köztem és az elvtársak kö­zött; megvolt. Ragadós veit ez a pél­da, átvette például Jancsóné elvtárs­im is, a járási tanács elnöke. A kollektív vezetés helyett inkább személyi vezetés alakult ki. A hatá­rozatoknak is, amit a járási pártbi­zottság hozott, jórészt „Hoffmánn- íze“ volt — mondotta Hoffmann elv­társ. Nem csoda, hisz itt is a párt- bizottság igyekezett a választmány Vidéken az év első felében voltak zökkenők a kenyérellátásban, de most is akadnak hibák az elosztás, a minőség körül. Ez a fontos problé­ma most megoldódik, mert az élel­miszeripari minisztérium szeptember elejétől kezdve vidéken a SZÖVOSZ- tól, Budapesten a városi tanácstól átveszi a fennhatóságuk alá tartozó pékségeket. Közel százmillió forint beruházás­sal 1954-ben befejezik a kis péksé­gek gépesítését, korszerűsítését. Be­vezetik az egységes gyártástechno­lógiát, ezáltal javul a minőség. Vi­déken is nagyobb választék lesz a péksüteményekben. Különösen nagy gondot fordítanak az ipar- és bánya­vidékeken lévő kisüzemek fejleszté­sére. A vidéki kenyérellátás problémá­ját ezek az intézkedések gyökeresen megoldják. Ezután úgy irányítják a kenyérsütést, hogy mindenütt ele­gendő és kifogástalan minőségű ke­nyér álljon a fogyasztóközönség ren­delkezésére. * Az ország lakossága gyógyszerel­látásának megkönnyítése érdekében az egészségügyi minisztérium jelen­tős mértékben fejleszti az ország gyógyszerhálózatát. Az ipari centrumokban, bányavi­dékeken számos új gyógyszertár lé­tesítését határozták el. A közeljö­vőben gyógyszertár létesül a többi között Kazincbarcikán, Ajkán, Orosz lány-bányán, Sajóbábonyban, Sztálin városban az elmúlt hónapban nyílt meg a város második gyógyszertára. Mezőgazdasági településeken is létesülnek új gyógyszertárak, főleg i termelőszövetkezeti községekben. Ezek közül legjelentősebbek az iván- csai, szeghalmi, muronyi, orosházi, valamint a közeli napokban meg­nyíló vízvári és göllei gyógyszertá­rak. Mozaikok a Szovjetunió és a népi demokráciák ipari életéből — A moldvai konzervek. Ezer meg ezer tonna gyümölcs és zöldségféle érkezik naponta Tiraszpol, Bender, Clinnij, Kisinyev, Kosnyica konzerv gyárainak műhelyeibe, ahonnan sok millió doboz konzervet, gyümölcsle­vet, befőttet, jam-et indítanak út­nak. A gyártmányok minősége és választéka tekintetében a köztársa­ság 'legnagyobb gyárát, a tiraszpoli „Május 1“ konzervgyárat illeti meg az elsőség. Műhelyeiben naponta ötezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget dolgoznak fel. A gyár majdnem száz­féle élelmiszerterméket, köztük fris­sen fagyasztott gyümölcsöket állít elő. A „Tkacsenko"-gyárban megkezd­ték a paradicsomos szójabab, a hú- •osmakaróni, a rebarbara-kompét, a paradicsomos sütőtök, a diétás és a gyermekek részére készült konzervek tömeges gyártását. A gyár jelentősen túlteljesíti előirányzott tervét. Matre na Birsi, a Moldvai SzSzK Legfelső Tanácsának küldötte, élenjáró bri­gádjával a napokban a napi ütem­tervben előírt 24 ezer doboz kon­zerv helyett 42 ezer dobozt készített. — Uj kenyérgyárak épülnek Bul­gáriában. Bulgáriában az első öt­éves terv időszakában Szófiában, Di- mitrovgrádban, Tolbuchinban, Ple- venben, Burgászban, Haszkovoban, Dimitrovoban és több más városban nagy gépesített kenyérgyárakat épí­tettek. Hamarosan üzembehelyezik a plovdivi és a sztálini kenyérgyára­kat, Szófiában ezenkívül egy újabb nagy kenyérgyár épül. Sok vidéki városban és faluban jól felszerelt szövetkezeti és állami pékségeket helyeztek üzembe. A fal­vakban 568 szövetkezeti pékség épült az elmúlt négy évben. Az állami és szövetkezeti pékségek száma az or­szág területén ma már eléri az ezer- nyoicszázat. Ezek a pékségek és ke­nyérgyárak sütik az ország kenyeré­nek 90 százalékát. o — Személygépkocsikat vásárolnak a Donyec-medence bányászai. A Do­nyec-medence városaiban és falvai­ban egyre több bányász vásárol sze­mélygépkocsit. Az elmúlt félévben a sztálinoi „Avtotraktoroszhit“ szak­üzlete több, mint 800 Pobjeda és Moszkvics kocsit adott el a dolgo­zóknak. Ez a szaküzlet négy éve mű ködik Sziálinoban s ez alatt az idő alatt több, mint 5300 személygépko­csit vásároltak innen. Az utóbbi idő­ben nagy az érdeklődés a bányászok részéről a „ZIM" típusú új, korszerű személyautók iránt, Mkikée A Dunaföldvári Kendergyárban Puha Lászlóné kétszeres jelvényes sztahanovista tilos, ország- gyűlési képviselő 183, Piroska Tamásné sztaha­novista 160, Bogó Teréz, aki augusztus 20-tól szta hánovista 155 százalékra teljesítette augusztus havi tervét. Nagy József az üzem kazánfűtője becsületesen elvégzi feladatát, emellett átadja módszerét a többi kazánfűtőnek is. Tegyük valóban tömegmozgalommá Lenin-bztálin nyelvének tanulását A gyakorlat bizonyította be, hogy a szovjet nép igaz szándékú segí­tőnk. A Szovjetunió minden felénk irányuló tetteiből világosan kitűnik, hogy segítségadása olyanirányú, hogy a mi dolgozóink életszínvonala is mihamarabb elérje a szovjet em­berét. Minden évben eljönnek hazánkba a béke és a munka kiváló harcosai, hogy átadják harcuk tapasztalatát. Mihamarabb megtanítsanak bennün­ket is szocialista módon élni és dol­gozni. A tudósok, mérnökök segítő munkája nyomot hagy Sztálinváros korszerű építésén, az új földalattinál, s egyebütt. A szovjet módszerekkel vetett gabonák jóval nagyobb ter­mést adtak, és más mezőgazdasági növények is bővebben termettek. A Szovjetunió nemcsak szakem­bereket ad segítségül, hanem korlát­lanul rendelkezésünkre bocsátja ooli- tikai, szak- és szépirodalmi köny­veit. A felszabadulás óta sok, a munkánkat előbbre vivő könyv je­lent meg nálunk magyar nyelven. Azonban rengeteg orosz nyelvű iro­dalom érkezik hozzánk, aminek ta­nulmányozásához a nyelv ismerése szükséges, hogy mélyebben, a gyö­keréig megismerkedjünk a világ leg­első szocialista államával, .a béke és haladás élenjáró népével. Igen fontos dolog, hogy megismerkedjünk a szovjet ember munkájával, lángoló hazaszeretetével és boldog magán­életével. Az orosz nyelv széleskörű terjesz­tésében nagy szerepet töltenek be a Magyar-Szovjet Társaság szerve­zetei. Az MSZT szervezeteink hiva­tottak arra, hogy minél szélesebb körben terjessze az orosz nyelvtanu­lás fontosságát. MSZT szervezeteink, tegyék valóban tömegmozgalommá Lenin, Sztálin nyelvének tanulását. Magyarázzák meg, hogy az orosz nyelv tanulása segítség a mindenna­pi munkában. Minden szervezetünk tűzze napi­rendre a tanfolyamok jó megszerve­zését. Igyekezzenek a dolgozók több­ségét bevonni a tanulásba. Folytas­sanak harcot a tanfolyamok szín­vonaláért és megtartásáért. A hall­gatók szervezését tovább kell fokoz­ni és ezért a hallgatókkal személy szerint is kell beszélgetni. A tanfolyamok városban szeptem­ber 15-én. falun október 15-én kez­dődnek. Jelentkezni lehet minden MSZT szervezetben, ahol részletes felvilágosítást kapnak az érdeklődők. Gelencsér Sándor MSZT megyei titkárság. Julius Fucik kiáSlílás Prágában Ez év februárjában volt 50 éve. hogy Julius Fucik, a csehszlovák nem zet hőse, megszületett és ez év szep­temberében lesz 10 éve, hogy hősi halált halt. Ez alkalomból rendez­ték meg Csehszlovákiában a Fucik- évet, amelynek keretében a cseh­szlovák dolgozók megemlékeznek szeretett nemzeti hősükről, aki a jobb világért vívott küzdelemben vesztette életét. A Fucik-év legki­emelkedőbb eseménye a Julius Fucik kiállítás lesz, amelyet szeptember 1- én nyitnak meg a Képzőművészek Egyesületének prágai pavillonjában. A kiállításon bemutatják Fucik if­júságát, amikor újságírói tehetsége már diákéveiben kifejezésre jutott. A plzeni Pravda szerkesztőségében folytatott tevékenységét néhány cikk mutatja be a kiállításon. A kiállítás látogatóinak bemutatják, hogy Fu­cik hogyan ismerte meg útjain a Szovjetuniót. Hazatérése után Fucik- előadás-sorozatot kezdett, hogy a Szovjetunióról megmondja az iga­zat és ezért a burzsoá köztársaság rendőrsége üldözte. Fucik cikkeit a kiállítás „Igazság a Szovjetunióról" cím alatt gyűjtötte össze és mutatja be. Ezekben a cikkekben Julius Fucik tényekkel megcáfolja a bur­zsoázia hazugságait a Szovjetunióról. A kiállítás részletesen bemutatja Fu­cik munkáját, amellyel a fasizmus ellen küzdött egészen letartóztatásá­ig, majd a piötzenseei fogságban éle­te utolsó pillanatáig. A kiállítás be­fejező része Fucik befolyását ismer­teti a művészek alkotásaira, valamint azt a szeretet, amelyet Fucik életé­vel és munkájával a dolgozók szi­veiben nyert el az egész világon. Szeptember 30-ig meghosszabbffemák a nyári mozibérletet A Tolnamegyei Moziüzemi Válla­lat értesíti a nyári mozibérlettel ren delkezö dolgozókat, hogy a mozibér­letek beváltási határidejét szeptem­ber 30-ig meghosszabbítja. Tehát az eddig beváltatlan szelvények szep­tember hóban is érvényesek. Ezt a határozatot az igazgatóság a dolgo­zók kérésére hozta, hogy akik eddig valamilyen ok miatt szelvényüket beváltani nem tudták, úgy ezt most pótolhassák. Országos ipari tanaláképzési értekezletet tartott az MTH A Munkaerőtartalékok Hivatala szeptember 2-án és 3-án országos ipari tanulóképzési értekezletet tar­tott, amelyen résztvettek az MTH- intézetek igazgatói, a legjobb mes­terek, tanárok és vezetők, valamint a központ vezetői. Az értekezleten Pécsi János, az MTH elnökhelyettese tartott beszá­molót. A beszámoló és az azt követő hozzászólások az 1952—53-as tanév tapasztalataival foglalkoztak, meg­beszélték az eredményeket és a hiá­nyosságokat. A felszólalók a szak­mai képzés színvonalának emelését hangsúlyozták, az új technika és a szovjet tapasztalatok fokozottabb alkalmazását kérték. Az értekezlet második napján szak mánként, tantárgyanként tárgyalták meg az egyes szakmákon belüli ta­pasztalatokat, eredményeket és hi­bákat. A tagozati értekezleten hatá­rozatokat is hoztak, melyek vissza­tükrözik azokat a feladatokat, ame­lyek az 1953—54-es tanévben az ipa­ri tanulóképzés előtt állanak. nélkülözhetetlen az agitácié» J v munkában

Next

/
Thumbnails
Contents