Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
i NAPLÓ 1958 SZEPTEMBER 27 A gépállomás agronomu«*» a kolhozban Irta : Marija Odnolko, a pavlovszki gépállomás körzeti agronómusa Mór hosszú idíje dolgozom a pavlovszki gépállomás körzeti agronómusaként. Ez a gépállomás a Dnyepropetrovszk-terület Vsr- szilka-kerületében van. Három évvel ezelőtt a gépállomás igazgatósága megbízott azzal, hogy végezzek ellenőrző, felvilágosító, nevelő és oktató munkát a ,.Kirov"-kolhoz- ban. A Kirov-kolhoz hatalmas gazdaság. A kolhozparasztok 6934 hektáron gazdálkodnak, ebből 5369 hektár szántó. A szántóföldeken sok nagyteljesítményű erő- és munkagép dolgozik. A pavlovszki gépállomás a Kirov-kolhozban végzendő állandó munkára három traktorosbrigádot szervezett, amelyekhez 14 traktort — ebből 6 Diesel traktor — jelölt ki a szükséges munkagépekkel. Mint tudjuk, a közös gazdaság ügyeit maguk a kolhozparasztok és az általuk választott vezetőség és elnök irányítják. Munkámat tehát úgy kellett megszerveznem, hogy soha sem engedjem meg a kolhozdemokrácia megsértését és ugyanakkor elérjem, hogy a gépállomás agronómusának, mint az állami szervezet képviselőjének, megfelelő tekintélye legyen a kolhozban. Munkámban az első napoktól kezd ve ilyen kapcsolatot építettem ki a Kiröv-kolhozban. Soha sem törekedtem és nem is fogok törekedni arra, hogy „parancsolgassak" a kolhozban, ugyanakkor azonban nem tűrök semmiféle gyengeséget, ha olyasmiről van szó, ami összefügg az állami agrotechnikai ellenőrzéssel a kolhozban, illetve a gépállomás és a kolhoz közötti szerződés teljesítésével. Ilja Sztratonovics Maliskoval, a kolhoz tapasztalt elnökével egyetértésben végzem munkámat. Hiszen egy cél lebeg szemünk előtt: biztosítani a közös gazdaság valamennyi üzemágának fellendítését és felvirágoztatását. Naponta találkozunk a mezei szálláson vagy a kolhoz irodájában és közösen megvitatjuk a következő napi feladatokat, megbeszéljük a traktoros gépcsoportok és a munkaerő legcélszerűbb csoportosítását. A megbeszélésen Vogyanij elvtárs, a kolhoz agrotechnikusa is résztvesz. ö esténként adja ki a rendelkezéseket a növénytermelő brigádok vezetőinek, én viszont a traktoros brigádoknak adok ki utasításokat. Mint a gépállomás agroROmUSa, nagy gondot fordítok a traktorosbrigádok munkájának megszervezésére. Arra törekszem, hogy bevezessem a termelésbe a korszerű agronómiái és műszaki eljárásokat, valamint az élenjáró dolgozók munkamódszerét. A gépállomás és a kolhoz között kötött szerződés értelmében minden évben kidolgozom a traktorosbrigádok évi termelési feladatait, amelyeket a gépállomás igazgatósága hagy jóvá. Az évi termelési feladatok alapján a mezőgazdasági munkák minden egyes idénye (tavaszi vetés, növényápolás, termésbetakarítás, ősziek vetése, őszi szántás) előtt kidolgozom a traktorosbrigádok munkaterveit a növénytermelő brigádok munkaterveivel összehangolva. A traktorosbrigódok munkaterveit a gépállomás igazgatósága hagyja jóvá. A traktorosbrigádok vezetői a munkaién/ alapján állapítják meg a traktorosok feladatait az egyes munkákkal kapcsolatosan. — Ezenkívül minden egyes traktoros gépcsoport megkapja az ötnapos menetirány-tervet, amelyben feltüntetik a munka helyét, terjedelmét és fajtáját, a gépcsoport összetételét, a eljesítménynormát, a gépcsoport menetiránytervét és a legfontosabb agrotechnikai mutatószámokat. Az agronómusnok nemcsak az a feladata, hogy jó terveket készítsen, hanem neki kell biztosítania ezeknek gyakorlati megvalósítását is. Én gondosan ügyelek arra, hogy a traktorosbrigádok megtartsák a technológiai fegyelmet és eleget tegyenek az előírt agrotechnikai követelményeknek. Most például szántáskor ügyelek arra, hogy morzsalékos talajt biztosítsunk az őszivetésű növények számára A minőségi ellenőrzés nem csupán az agronómus feladata. Az agronó- mus aktívák nélkül nem érhet el komoly erdeményeket. Nálunk a növénytermelő brigádok vezetői naponta ellenőrzik és átveszik a traktorosbrigádok által teljesített munkákat. így például a szántás alkalmával többszöri méréssel ellenőrzik a szántás mélységét, a gyeptörés visszaforgatásának minőségét és egyenletességét. Megvizsgálják, nin- csenek-e vakbarázdák és jól alóta- karták-e a növényi maradványokat ás a trágyát. A művelés befejezése után a felszántott táblát jegyzőkönyvvel adják át a kolhoznak. A jegyzőkönyvet rajtam kívül a kolhoz elnöke, a traktorosbrigád vezetője és a számvivő üzemanyagkezelő írja alá. Ugyanilyen gondosan ellenőrizzük a traktorosmunkák minőségét növényápoláskor, az őszi szántás kultivátorozása, továbbá a vetés és a termés betakarítása alkalmával. A gépkezelők és a kolhozparasztok jól megszervezett és összehangolt munkájának példája az ezévi őszivetés. Az őszi növények vetését az egész területen 14 nap alatt végeztük el. öt traktoros vetőgépcsoport dolgozott. A kenyérgabonát 800 hektáron keresztsoros módszerrel vetettük, holott a terv csak 350 hektárt irányzott elő. Az őszi mélyszántás is eredményesen halad. Szeptember elsejére az előirányzott 600 hektár helyett 1000 hektárt szántottunk fel. Az őszi mélyszántás egész tervét — 1600 hektár felszántását — szeptember 20-ig teljesen befejeztük. A szovjet agronómusoknak rendkívül kedvező lehetőségei vannak. Az ő feladatuk, hogy az elmaradt gazdaságokat élenjáró, virágzó gazdaságokká fejlesszék. Az agronómus nem tanácsadó, hanem a termelés szervezője. Minél jobban kihasználjuk a lehetőségeket, annál jobban hozzájárulunk, hogy élelmiszerbőséget teremtsünk a lakosság számára és ellássuk nyersanyaggal a könnyűipart. SZOVJET BUTORIP.VR A Szovjetunió bútorkészítő üzemei növelik az ebédlő-, dolgozószoba és hálószoba-berendezések, valamint egyes berendezési tárgyak gyártását a kulturális intézmények és lakások számára. Moszkvában állandó bútorkiállítás nyílt. A kiállításon néhányszáz asztalt, széket, szekrényt és más bútordarabot, nagymennyiségű különböző tapéta-mintát mutatnak be. A képen: a kiállítás egyik terme. A VAHS FOLYO VÖLGYÉBEN laljana Korolova cikke A Pjandzs folyó egyik mellékfolyója a Kirgizia hatalmas gleccsereiből táplálkozó Vahs folyó. Mély, köves medrében, iszapot és homokot sodorva magával rohan a tajtékzó Vahs folyó. A közép ázsiai parasztok régóta ábrándoznak a folyó leigá zásáról, arról, hogy vizével megitatják a szomjas földet. Mennyi új termőföldhöz jutott volna a nép! De hogyan is gondolhattak erre? Hiszen primitív szerszámaikkal nem tudtak bírókra kelni a vad folyóval. A pusztai szél homok- és porfelhőket kavart fel. Még az igénytelen tövis sem termett meg itt. Barátságtalan, kopár vidék volt a Vahs-folyó völgye ... Az Októberi Forradalom felszabadította a tad- zsik népet, amely a szovjet hatalom segítségével megvalósította évszázados álmát. A korszerű szovjet technikával felfegyverzett szovjet emberek eljöttek a völgybe. Felépítették a Vahs-folyó gátját, a 120 kilométer hosszú „Sztálin“-csatornát és a szélesen elágazó öntözőhálózatot. Az építők több, mint 20 millió köbméter földet mozgattak meg, több mint 60.000 köbméter betont dolgoztak be az építkezésekbe és 16.000 kisebb-nagyobb csatornát létesítettek. 1933 szeptember 12-én fülsiketítő robbantás döreje visszhangzott a hegyekben. Levegőbe röpült a folyót a csatornától elválasztó gát és a megza- bolázott víz beleömlött új medrébe. Ez a nap volt a völgy új életének születés napja. Tádzsikisztán magasan fekvő hegvifalvaiból az új gazdák ezrei sereglettek ide. A völgy életre kelt. Az új utakon traktorok épületfával, iparcikkekkel megrakott géokocsioszlo- pok nyüzsögtek. A szovjetek országa elküldte mindazt, ami az új települések berendezéséhez szűk séges volt. KözéD-Ázsia parasztiai kolhozokba egvesü'tek. há zakat építettek, fákat ültettek. gépek segítségével kiirtották a bozótokat, kiszárították a mocsarakat, termővé tették, meghódították a szűz fö'det F'telt három esztendő ... Nézzetek le rv^t Kízíl- Tumu°nk maeas dpmbíai- ról a Vahs folyó völevére, A főcsatorna mindkét oldalán dús lombokkal övezett települések, termé kény szőlőskertek, végtelen gyapotmezők, rizsföldek, ezen a földön még soha nem látott szubtro- pikus növények ültetvényei láthatók. Éjszaka a Vahs Völgyében ezernyi villanylámpa fénye ragyog, akár a csillagok. Fényben úszik Kur gan-Tuybe, a szép új város. amely nemrégen még kis. poros falucska volt. A Vahs folyó völgye a boldogság és a bőség föld jévé változott. Citrus féléket, gyapotot, édesbur- goriyát, kaucsuktermő csérjét, illóolajtartalmu gerániumot, keleti ébenfát. mandulát, gránátalmát termesztenek. A Vahs folyó völgvében termett gyümölcsöknek rend kívül magas a cukortartalmuk. A hegyoldalakon és a dombokon a kolhozparasztok hatalmas karakül- juhcsordákat legeltetnek. A göndörszőrű perzsabunda világhírt és óriási jövedelmet szerez a juhte- nyásztőknek. A Vahs fo'yó völgyének legfontosabb dúsantermő növénye a gyapot. A kol- hozparasztok holdanként 50—60 mázsás gvapoHer- mést takarítanak be. Nehéz olyan kolhozt találni, amelynek ne lenne mii liós jövedelme, A Csaltau-hegy lábánál van a „Malenkov“-kolhoz. Hattan Malajev itteni kolhozparaszt például 1952-ben háromtagú családjával együtt 48.000 rubelt, 4.200 kiló 'gabonát, több tonna zöldséget és nagymennyiségű szőlőt kapott munkaegységei fejében. A kolhoz tagsága egy év alatt összesen ötmillió rubel jövedelemhez jutott. A „Zsdánov“-kol- hoz egyévi jövedelme legutóbb 4,300.000 rubel volt. Valamennyi kolhozban iskolák, klubok, laboratóriu mok működnek, villanyvilágítás és rádió van. A Vahs folyó völgyében boldogan élnek az emberek. Látogassatok el bármelyik faluba, nyissatok be bármelyik ajtón, mindenütt vendégszerető fogadtatásra találtok. A gazda leültet benneteket a virágos szőnyegre, hófehér kendőt terít elétek, mazsolával, dióval, illatos görögdinnyével és itteni szokás szerint vajaslepény- nyel kínál. Mikor pedig behozzák a párolgó teát, elbeszéli, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor megérkezett ide a Vahs folyó völgyébe, csak kopár, szikes sztyeppét talált, NEMZETKÖZI SZEMLE Az ENSZ közgyűlésének 8. ülésszaka A nemzetközi politika legutóbbi eseményei között kétségtelenül a leg jelentősebb helyet az ENSZ közgyűlésének 8. ülésszaka foglalja el, amely ismét színhelye a Szovjetunió következetes harcának a világ békéjéért, különösen a koreai kérdés békés rendezéséért. Az ENSZ 7. ülésszakának rendkívüli ülésén — mint ismeretes — az amerikai szavazógépezet segítségével keresztül tudták hajszolni a koreai politikai értekezlet összetételére vonatkozó határozatot, amely nem a béke ügyét szolgálja, hanem az amerikai imperializmus háborús céljai érdekében fel akarja robbantani ezt az értekezletet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság világosan kijelentette, hogy nem ért egyet ezekkel a határozatokkal s követelte, hogy „a koreai kérdés vitájában való részvételre hívják meg az ENSZ közgyűlésére a Kínai Népköztársaság és Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának képviselőit“, a politikai értekezlet munkájában pedig vegyenek részt nemcsupán a volt harcoló felek, hanem a távolkeleti rendezésben közvetlenül érdekelt országok, a többi között India is, — a 8. ülésszak pedig vizsgálja felül a rendkívüli ülésszakon hozott határozatokat. E követelések alátámasztását jelentette a Szovjetunió küldöttségének az a javaslata, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére az ENSZ főtitkárának emlékiratát, az 1953. augusztus 28-án hozott „C“ határozat végrehajtásáról. Ez a határozat, — mint ismeretes — arra kötelezi a főtitkárt, hogy közölje a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányával a közgyűlés 7. ülésszakán a koreai kérdésben elfogadott javaslatokat és terjessze be a megfelelő beszámolót. A Szovjetunió küldöttsége különös jelentőséget tulajdonít az emlékiratnak és azoknak a véleményeknek, amelyeket a kínai és a koreai kormány az ENSZ főtitkárához intézett válaszában kifejtett. Vi- sinszkij, a szovjet küldöttség vezetője az ENSZ közgyűlés 8. ülésszakán hatalmas beszédben támasztotta alá a kínai és koreai nép jogos követeléseit, s rámutatott, hogy az Egyesült Államok és csatlósaik minden erővel arra törekszenek, hogy meghiúsítsák a koreai politikai értekezlet kérdésének megvitatását. A koreai és kínai nép követeléseinek elvetésével nem ért egyet még az Egyesült Államoktól függő jóné- hány ország sem. Az angol és francia lapok egész sora száll síkra például Indiának a politikai értekezletre való meghívása mellett és helytelenítette az „USA“ makacs, esztelen álláspontját.“ E „makacsának nevezett álláspont valójában az amerikai monopolista uralkodó körök világos törekvése arra, hogy diktátumot al-. kalmazzon, hogy kényszerítse a világot az „amerikai fensőbbség“ elfogadására, letörje csatlósainak mind sűrűbbé váló Amerika-ellenes láza- dozását és végsőfokon háborút robbantson ki maximális profitjának növelése érdekében. Az amerikai imperialisták háborús, a népek millióinak elpusztítására irányuló tevékenységével szemben a Szovjetunió a népek érdekeinek meg felelő és a békét szolgáló javaslatot tett: „Az új háború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről“. A Szovjetunió e javaslata követeli, az atom- és hidrogénfegyver, valamint más tömegpusztító fegyverfajták feltétlen betiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés megvalósítását e tilalom betartása felett; javasolja, a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, hogy egy év alatt egyharma- dával csökkentsék fegyveres erőir- két; javasolja a Biztonsági Tanácsnak, tegyen intézkedéseket az idegen területen lévő katonai támaszpontok felszámolására; elítéli azt a néhány országban folytatott propagandát, amely a népek közötti ellenségeskedés és gyűlölet szitására és az új világháború előkészítésére irányul. E javaslat megvitatása elől nem tudtak kitérni az amerikai tábor kén- viselői. Ez a béke erőinek nagy győzelmét jelenti A római értekezlet Az ENSZ ülésszakával nagyjából I egyidőben ült össze a római értekezlet, amelyen az úgynevezett „kis- Európát“ alkotó hat nyugati ország külügyminiszterhelyettesei ültek ősz sze. A római értekezlet részvevői az „egységes Európa“ megteremtéséről szóló szóbeszédekkel elvonják a figyelmet az „európai védelmi közösség“ létrehozásáról szóló szerződés militarista tartalmáról és el akarják érni, hogy a nyugateurópai parlamentek — népeik érdekeinek semmi bevételével — ratifikálják e háborús szerződést. A dolog azonban nem megy simán. Nyugat-Európa széles társadalmi körei előtt egyre világosabban áll e tárgyalások igazi rendeltetése. A francia nép egyre erősebben emeli fel szavát e szerződés ratifikálása ellen, sőt magán a francia kormányon belül is éles ellentétek vannak e kérdésben, úgyhogy a római értekezletre utazó francia küldöttség igen homályos utasításokat kapott. Az amerikai imperializmus az „engedetlen“ franciák igábatörése érdekében sorompóba szólította Adenauert. Adenauer kijelentette, hogy Franciaországnak kilencven napos határidőt ad az „európai védelmi közösség“ megteremtéséről szóló szerződés ratifikálására és azzal fenyegette meg Franciaországot, hogy ellenkező esetben a francia parlament beleegyezése nélkül élesztik majd újjá a Wehrmachtot. Az amerikai diplomaták nem vetik meg a közönséges zsarolást sem. Ilyen zsarolási célokat szolgál La- niel francia miniszterelnök Washingtonba rendelése. Laniel washingtoni „látogatása“ során előreláthatólag újabb nyomás történik majd arra, hogy Franciaország teljesítse Washington és Bonn kívánságát, azt, hogy az elkövetkező három hónapon belül a francia parlament hagyja jóvá a revansiszta hadsereg megteremtését, hitlerista tábornokok vezetésével és bocsássa a tábornokok ren delkezésére a francia fegyveres erőket. Franciaország ma válaszúton áll. A francia kapituláció pártjainak szó vivői a jelen pillanatot használják fel „európai politikájuk“ sikerének hangoztatására. A francia minisztertanács szeptember 15-i ülésén éles vita folyt e kérdésről. A párisi sajtó arról ír, hogy a kormányon belül két csoport alakult ki. Az egyik csoport igen tartózkodóan kezeli „Európa egyesítésének“ mostani terveit. A má sik csoporthoz az úgynevezett „ultra európaistákhoz“ tartozik Bidault külügyminiszter, Teitgcn helyettes miniszterelnök, az MRP elnöke és Pleven. „Ezek a „nemzeti“ politikusok már majdnem odáig mennek, hogy Franciaország sikereként tüntetik fel egy olyan klikk győzelmét Nyugat- Németországban, amely azt hangoztatja, hogy Németország felvirágzásának feltétele a francia nemzet s>ét esése“ — írja a 1‘Humanité. A kapitulációt javasló politikusokkal szemben azonban ott áll a franciák túlnyomó többsége, akik nem felejtették el a jelenkor közelmúlt történelmének tanítását. A francia közvélemény széles köreinek véleményére jellemző a „Le Monde“-nak a francia külügyminisztérium félhivatalos lapjának állásfoglalása, amelyben követeli, hogy a francia parlament utasítsa el az „európai védelmi közösséget“. A lap világosan kiemeli, hogy az „európai Védelmi közösség“ szem- benáll az európai népek és különösen Franciaország érdekeivel; „A hat országból álló Európa arra kényszerül, hogy az Amerika által támogatott Németország uralma alá kerüljön. Németország és az Egyesült Államok álláspontja e téren hasonló, de szembenáll a nyugateurópai népek álláspontjával.“ A római értekezlettel kapcsolatban is megmutatkozott tehát, hogy „Washington egyre nehezebben tudja megvalósítani terveit Nyugat-Euró- pában. Nyugat-Európa széles társadalmi körei szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely arra irányul, hogy meggyorsítsák az „európai hadseregről“ szóló szerződés ratifikálását és végrehajtsák azokat az amerikai elgondolásokat, amelyek szeretnék kiszolgáltatni a nyugateurópai országokat a bonni militaristáknak. Olvasd a minden szómát. Elméleti fejlődésedéi segíti elől
