Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
2 NAPLÓ 1953 SZEPTEMBER 27 „Virágzó mezőgazdaság, jómódú, művelt parasztság46 — e cél lebeg a tamási Vörös Szikra tagjai előtt Termelőszövetkezeteink életébe döntő változást hoztak a párt és kormány határozatai nyomán megjelenő rendeletek. Különösen ott gyorsult meg a munka, a legfőbb kérdés az őszi szántás-vetés, betakarítás területén, ahol a pártszervezet, tagjain és a pártonkívüli népnevelőkön keresztül személyhez szóló felvilágosító, mozgósító munkát végzett. A tamási Vörös Szikra termelő- szövetkezet pártvezetősége is fontos feladatának tartotta, hogy megfelelő helyi érvekkel lássa el az agitátorokat, de ezen felül minden párttagot. Éppen ezért vezetőségi ülés után taggyűlésen számoltak be a tagságnak egy-egy jelentős kedvezményről, mely a csoporttagok életszínvonalának fokozott emelését segítik elő. A jövedelem Örömmel vették, hogy például a rövidlejáratú hitelek elengedésével mintegy 186 ezer forinttal többet tudnak kiosztani zárszámadáskor. Konkrét érveket adott ezzel kapcsolatban a pártvezetőség, hogy ez a kedvezmény az egy munkaegységre eső pénzjövedelmet 2,60 forinttal növeli. A Süvegjárt ó-családnak 4.000, K e c s ké s Józseféknek közel 2.000 forintot jelent ez többlet- jövedelemként. Mészáros Ferenc. Rafkai László, Jóka György, Mohai József és a többiek jól végzett munkájuk közben már tervezgetnek is, hogy igénybeveszik a kislakásépítkezési kölcsönt, mert így közelebb kerülhetnek munkahelyükhöz, még jobb munkát végezhetnek. Mit hoz a jövő ? Nem feledkezett meg a pártszervezet, hogy a még szebb jövőt is a tagság elé tárja a népnevelőkön keresztül. Ezért ismertették, hogy az új begyűjtési rendelet például 10.000 liter tejet, 7.000 tojást, 30 darab hízottsertéssel több szabadpiacra kerülő cikk árával növeli a tagok jövedelmét, nem is beszélve a többi kedvezményekről. A 10 százalékos idei beadási kedvezmény csak búzából egy munkaegységre 30 deka többletet jelentett, de jövőre csak ilyen termés mellett. már 75-80 dekát jelent egy-egy munkaegységre. Kecskés elvtársék 900 munkaegységénél ez már majdnem 7 mázsa többlet, pénzben közel 2.000 forint többletjövedelem. Ennél a kérdésnél nem feledkeztek el a többtermelésre is mozgósítani, különösen az új agrotechnikai módszerek széleskörű elterjesztésére, a korai vetésre. Még tavaly bizony nem mindenkinek tetszett T u j n e r Lajos elvtár? pártcsoportbi zalmi, Mészáros József brigádvezető, s a többiek lelkesítő szava, például a keresztsoros vetésre. De az idei 3 mázsánál nagyobb többlettermés mindenkit meggyőzött s most már, ahol csak lehet azt alkalmazzák. Mert sokkal nagyobb lendülettel indult meg a jövő évi még bőségesebb termés biztosításáért folytatott harc is a kedvezmények ismertetése nyomán. A betakarítás munkái mellett csütörtökig már 80 hold ősziárpát, 70 hold búzát vetettek el, természetesen már mindent keresztsorosan. Az új belépők Az idén sem volt rossz esztendő a Vörös Szikra tagjainak. Többen a fővárosba mentek bevásárolni, de helyben is többen vettek már eddig is bútort, ruhát stb., mint K ó- k á n y József, S z á k a Imre, K o- v á c s István és még többen. Látták ezt a kívülállók, s az eredmények, a felvilágosítás meggyőzte dolgozó parasztok kezdték kérni felvételüket. Eddik már 7-en írták alá a beA Szabadságharcos Szövetség különböző szakkörei mind nagyobb népszerűségre tettek szert megyénk üzemeiben, falvaiban. Ezekben a napokban is több helyen nagy szorgalommal tanulnak fiatalok, idősebbek, motoros, lövész, autós szakkörökön. A Bonyhádi Zománcművekben állandó lövész-csapat működik. A régi jó lövészek patronálják a szövetség fiatal tagjait, segítik őket a kiképzési anyag elsajátításában. A Zománcgyárban működik egy autós kör is, a tagok nagy szorgalommal és szeretettel tanulmányozzák a gépíj Z E M I HÍREK A Tolnanétnedi Kendergyárban Szi lágyi Aladár legutóbb 65 kilós tervével szemben 220 kilós teljesítményt ért el. Potó Sándor pedig 160 kilót teljesített. * Augusztusban a Téglagyári Egyesülés üzemei közül a hőgyészi téglagyár került az első helyre. Elsőosztályú téglát termeltek. lépési nyilatkozatot, akik közül hárman, mint B a 1 i c s József is, már szorgalmasan dolgoznak a szövetkezetben, s az a véleményük, hogy bár tavaly ezt tették volna. Horváth József Regőlyből kérte felvételét s a belépési nyilatkozatot is aláírta. A pártszervezet A jó felvilágosító s személyhez szóló agitáció erősíti a tagság egységét, növeli munkakészségüket, melynek nyomán valósulhat meg pontról pontra pártunk politikája, melyet Rákosi elvtárs így fejezett ki tömören: „Virágzó mezőgazdaság, jómódú parasztság". Minden adottságuk megvan erre a Vörös Szikra tagjainak is. Melyik egyéni dolgozó paraszt tudott tisztán hazavinni ez- évben is 80 mázsa búzát, mint S ü- v e g j á rt ó Mihály, de vehetnénk sorba a többieket is. A pártszervezet feladata, hogy továbbra is még fokozottabban segítse a csoport tagjaival felismertetni, a még szebb, a még boldogabb élet lehetőségeit, melyek a párt- és kormányhatározatok segítségén túl minden csoporttag kezébe van letéve. A pártszervezet így mozgósíthatja őket, hogy e nagy lehetőség ezután se maradjon kihasználatlanul kocsi szerkezetét és kezelését. Igen jó munkát végeznek a dombóvári forgalomnál a Szabadságharcos Szövetség tagjai, nemcsak a kiképzésben, hanem a munkában is példát mutatnak. A Szabadságharcos Szövetség vasutas munkabrigád- ia állandóan a termelésben az elsők között jár. A dombóvári szövetség vezetősége elhatározta, hogy bővíti a körök számát tagtoborzással. Tervbevették egy állandó 10 tagú lövészcsapat létrehozását, a következő vasárnap fogják megtartani a válogató lövészversenyt A bátaszéki vasútállomáson rendszeresen felhasználják a faliújságot a munkaversenyben élenjárók népszerűsítésére és a lemaradók bírálására. * A dombóvári fűtőház augusztusban a fűtőházak között folyó versenyben az ötödik helyezést érte el. Szabadságharcos hírek PÁR 1 ÉS PA rí épn És Még jobb politikai munka kell, hogy meggyorsuljon a vetés a zombai Vörös Csillag tsz-ben Termelőszövetkezeteink megerősítése, mint ahogy a kormányprogramul is leszögezi elsőrendű feladatunk. Számtalan rendelkezés jelent meg azóta, melyek mind azt szolgálják, hogy a szövetkezeti tagok soha nem tapasztalt jólétet érjenek el, s mindenütt túlszárnyalják a középparasztok jövedelmét A zombai Vörös Csillag termelő- szövetkezet pártszervezete is hatalmas fegyvert kapott a különböző rendelkezésekkel, hogy a szövetkezet tagságát még nagyobb egységbe tömörítse s az őszi szántás-vetés, betakarítás munkáit mégjobban meggyorsítsa. Fel is használják a lehetőségeket, s a legjobb párttagok, mint ifj. Illés János, Skriba Péter, Péter Margit és a többiek tudatosítják az egyes kedvezményeket. E1- mondják például, hogy csak a 10 százalékos beadási kedvezmény több mint 100 mázsa gabona többletet jelentett a szövetkezetnek. Az egyes tagoknak így 5 kilóval több jutott csak búzából egy munkaegységre. Szombaton például, amikor újabb kedvezményről értesült a pártszervezet a sajtón keresztül, délben már röpgyűléseken ismertették kinn a földeken a rövidlejáratú hitelek elengedését, s a többi nagyjelentőségű pontokat. Ekkorra már kidolgozták, hogy mit jelent ez az újabb segítség az egész szövetkezet és egy- egy tag számára. A rövidlejáratú hitelek elengedése mintegy 170 ezer forintot jelent a szövetkezet tagságának s ebből egy-egy tagra 3 ezer forint körül esik. Nagy örömmel fogadták az anyasági segély kiterjesztését és az egészségügyi kedvezményeket, valamint a kislakásépítési lehetőségeket is. Skriba Péterné például boldogan számolgatta, hogy neki reménye van az 500 forintos szülési segélyre. Ez is kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy pártunk és kormányunk intézkedései a dolgozó nép, s benne a termelőszövetkezeti tagok jobb életét szolgálják. A felvilágosító személyhez szóló népnevelő munka eredményei számokban is lemérhetők, mert a kilépni szándékozók közül Miklós Gyula, a két Patócs, Péter Péter már meggondolta magát. Érzik, hogy ilyen adottságok, mint a Vörös Csillagban vannak, lehetetlenek az egyéni gazdaságban. A mostani termés- eredmények is a szövetkezet mellett szólnak. Különösen a négyzetesen vetett búzára büszkék, ami 20,73 mázsát termett, de a többi is megjárja a 15,75 mázsás átlaggal, ami még mindig jobb, mint az egyénieké. A pártszervezet általában helyesen foglalkozik a népnevelőkön keresztül a kedvezmények ismertetésével. Ennek hatása a munkában is meglátszik- A burgonyaszedők is érezték, hogy jobb munkát kell végezniük. Ezért követelték, hogy osszák fel a szedési területet közöttük, mert versenyezni akarnak. A szövetkezet kovácsa megoldotta, hogy a teveli gépállomás által küldött 1 vetőgép mellé a saját 2 vetőgépüket is traktor után tudják használni, s menjen a vetés, mint a karikacsapás. — El is végeztük volna már — amint mondják — ha a gépállomás előkészítette volna a talajt. Hiba azonban, hogy a kedvezmények ismertetését a pártszervezet még nem eléggé használja fel arra, hogy még jobb munkára mozgósítson minden tagot. Ezt bizonyítja az is, hogy a gépállomást szidják, hogy nem eléggé segíti a munkákat, de arról kevesebb szó esik, hogy a csoporttagok közt lévő két traktoros nem dolgozott a cséplés óta ottlévő traktorral. A felvilágosító munkának ide is ki kellett volna terjedni, s azóta már nagyjából be is fejezhették volna a vetést, így meg csak lassan döcög, s veszélyezteti a jövőévi termést, melyet minden tag saját maga is megérez az egy munkaegységre járó jövedelemnél. A párt-, szervezetnek kellett volna elsősorban nevelő munkával biztosítani, hogy Skriba Paulina, aki öthónapos iskolát végzett és a másik, Péter Margit traktoros dolgozzanak a jövőévi termés biztosításáért. Feladat az, hogy most a kedvezmények ismertetésével még jobb munkára kell mozgósítani a tagokat. Meg kell mutatni nekik, hogy a kedvezmények mellett csak úgy érnek el jó eredményt, ha minden egyes tag még jobb munkát végez. htmétpti tanácsadó Miből adódik a kapitalizmusban a válság? A Megyei Elméleti Tanácshoz számtalan elvi kérdést küldtek be most tanuló propagandistáink, mint például legutóbb a következőt: ,,Mi- boi adódik a kapitalizmusban a válság, miért nem keres a tőkés az árujának piacot? A tőkekivitellel miért nem tudják levezetni a válságot?“ Erre az Elméleti Tanács az alábbiakban adja meg a választ: A kapitalizmusban bővített újra termelés folyik. Erre kényszeríti a tőkéseket az egymásközt folyó verseny a maximális profitért folyó haj sza. A bővített újratermeléshez két feltétel szükséges. Egyik, hogy a gaz daság különböző ágainak arányosan kellene fejlődniök, mert az egyes tő kés vállalatok nem egymástól függet lenül termelnek, szükségük van egymás termékére. A másik feltétel, hogy a termelés állandó bővítéséhez arra lenne szükség, hogy a dolgozók életszínvonala, jövedelme állandóan arányosan emelkedjék, hogy a növekvő termelés a piacon fogyasztókra találjon. A kapitalista rendszer jellegénél fogva képtelen székét a feltételeket biztosítani. Mi ennek az oka, hogy nem tudja a tőkés rendszer biztosítani ezeket a feltételeket. A gazdaság arányos fejlődésének biztosításé hoz a termelés központi irányítására lenne szükség, amely meghatározná, hogy miből mennyit és milyen minőségben termeljenek. A termelés tervszerű irányítása azonban a kapitalizmusban lehetetlen. Csak a kapitalizmusnál magasabb rendű társadalom, a szocialista gazdaság képes erre. Képtelen a kapitalizmus a tömegnyomor felszámolására is, mert a tö kés bővített újratermelés törvényszerűen a tömegek elnyomorodásá- hoz vezet, mely a munkanélküliség növekvésében a reálbérek állandó csökkentéseben, a dolgozók állandó fokozódó kizsákmányolásában nyilvá nul meg. A kapitalizmus tehát képtelen bővített újratermeléshez szükséges feltételek betartására és ez a tény időszakonkénti gazdasági túltermelési válságokban jut kifejezésre. A termelt áruk nagy mennyisége eladatlan marad, mert a nyomorgó milliók elsősorban a munkások és dolgozó parasztok, akiket a legke- gyetlenebbül kizsákmányolnak, nem tudják a létfenntartásúkhoz legszükségesebb közszükségleti cikkeket sem megvásárolni. A válság oka magában a kapitalista rendszerben keresendő. A válság alapja a tőkés társadalom alapvető ellentmondása, a társadalmi termelés és az egyéni kisajátítás közötti ellentmondás. Ennek az ellentmondásnak egyik megnyilvánulása az üzemenbelüli szervezettség és az üzemen kívüli, a piacon uralkodó anarchia. A tőkés nem tűr beleszólást, hogy munkásai üzemében mit és milyen minőségben termeljenek, célja, hogy minél nagyobb profitot biztosítson magának és hogy verseny társait kimozdítsa a piacról. Ennek érdekében az üzemen belül megszervezi a munkát, azonban a termelvé- nyeit a tőkés el is akarja adni, hogy a profitot biztosítsa magának, de mivel minden tőkés külön-külön maga határozza meg, hogy mit és milyen minőséget termel, mert a célja a legmagasabb profit megszerzése, azt azonban nem tudja, hogy rajta kívül még hányán gyártják ugyanezen árucikket, azt sem tudja, hogy a társadalomnak szüksége van-e arra az árura, és milyen mennyiséget képes a piacon felvásárolni belőle. Tehát a tőkés termelésben míg az üzemen belül szervezettség van a piacon a legnagyobb anarchia uralkodik. Ez lehetetlenné teszi a bővített újratermeléshez szükséges arányok betartását és így a válságok okozójává válik. A társadalmi termelés és egyéni kisajátítás közötti ellentmondás másik megnyilvánulása a tőkés termelés és fogyasztás közöt ti ellentmondás. A termelés bővítése jellemző a kapitalizmusra, arra készteti a tőkéseket a profitutáni hajsza, a tőkés felhalmozás törvénye A tőkés termelésben nem a szükségletek kielégítése a cél, hanem a maximális profit biztosítása és a tőkés minden eszközt megragad, hogy azt a célját elérje és így minden eszközt megragad arra is, hogy az árujának a piacot megszerezze. Például az amerikai imperialisták azért akarják kirobbantani a III. világiháborút, hogy el tudják adni a hadiipar termékeit. Vagy itt van egy másik példa, az amerikai imperialisták puccsot szerveztek Iránban, hogy Iránt mint piacot megkaparintsák. Tehát úgy feltenni a kérdést, hogy miért nem keres a tőkés az árujának piacot, nem helyes. A kérdést meg kell fordítani. Mikövetkeztében állandóan növekszik a munkanélküliek száma. Különösen jellemző az imperializmusra a tartós munkanélküliség, kik képtelenek megvásárolni a létfenntartásukhoz szükséges közszükségleti cikkeket. A munkanélküliséget a tőkés arra használja fel, hogy a munkában lévők bérét is állandóan csökkenti, a munkanélküliség és a fokozódó kizsákmányolás a kapitalizmusban lévő tömegnyomor azt eredményezi, hogy a fogyasztás növekedése elmarad a termelés növekedése mögött és a válság okozójává válik. A válság oka, ahogy Sztálin elvtárs tanítja magában a kapitalista rendszerben rejlik. A válságot megszüntetni csak a kapitalizmus megszüntetésével lehet. ért szűkült a kapitalista világpiac? A II. világháború után, a Kínai Népköztársaság és az Európai Nép- köztársaságok leváltak a kapitalista rendszerről és a Szovjetunióval együtt megalakították a kapitalizmus táborával szemben álló hatalmas és egységes szocialista tábort. A szocialista tábor országai gazdaságilag tömörültek, s szoros gazdasági együtt működést és kölcsönös segélynyújtást teremtettek meg és biztosították az iparuk fejlődésének gyors ütemét. A két ellentétes tábor létezésének a gazdasági következménye az volt, hogy szétesett az egységes kapitalista világpiac, most két egymással szemben álló világpiac van. A demokratikus világpiac nem ismer elhelyezési nehézségeket, ment a felvevőképessége a Szovjetunió és a demokratikus országok termelése állandó és válságmentes növekedése folytán évről-évre nő. A kapitalista országoknál fordított a helyzet, a népi demokráciák kiszakadása a kapitalista rendszerből azt eredményezte, hogy leszűkült számukra erősen, a világ erőforrásainak kiaknázása és a kapitalista világpiac egyre jobban összezsugorodik, ugyancsak nagymértékben hozzájárul a kapitalista világpiac szűkü léséhez, hogy a gyarmati és függő országokban fellendültek a nemzeti felszabadító harcok, melyeknek napjainkban fényes példáit látjuk, Inda. kínában, Iránban, Marokkóban és számtalan más területen. A tőkekivitel el miért nem udják levezetni a válságot ? A válság alapja a kapitalizmus alapvető ellentmondásában rejlik, a termelés társadalmi jellege és a kisajátítás egyéni formája között lévő ellentmondásban. A tőkekivitel nem hogy megszüntetné ezt az ellentmondást, hanem még jobban kiélezi, mert a tőkekivitel következtében emelkedik és egyre jobban állandósul a munkanélküliség. A felhalmozott tőkét azért viszi ki a tőkés más országba, mert a belső piac nem biztosítja az elhelyezését, jobban kiélezi a termelés emelése lehetőségei és a lakosság csökkenő fizetőképes kereslete között lévő ellentmondást Hatványozottabban újratermeli azokat az árukat .amelyek a túltermelési válságokat létrehozzák. A tőkekivitel nem oldja meg, hanem elmélyíti a válságot, Miért nem keres a tőkés az árujának piacot ?
