Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-23 / 197. szám
1053 AUGUSZTUS 23 NAPLÓ 7 JÁRÓ L... MÁSODIK IV A P kolás fiának meg magának is. Mindjárt fel is veszi az új ruhát az ünnep tiszteletére. Barkóczj József feleségének ugyancsak újruha a vásárfia. Tóth György és Vámosi István 20. án délelőtt még árulják a hehozott búzájukat. Támaszkodnak a kibontott zsákokhoz, amelyekből kidomborod. nak a pirosló kövér búzaszemek, és felezgetnek az érdeklődőknek, mert érdeklődő az van. egész embergyűrű veszi körül a zsákokat, csak hát aki venni akar, az jó olcsón szeretné megkapni. De Tóth elvtárs és Vámosi elv társ nem engednek a gabona árából. „Aki dolgozni szeret a tszcs-ben, annak itt az eredménye — mutat rá a zsákokra Tótih elvtáns — még eb adásra is kerül gabona.“ Keményen megdolgoztak a tszcs tagjai azért a gabonáért, most árusítanak és bizony megkérik az árát, neun akarják potom áron clkótyavetyélni. Hermann Jánoséit konyhabútort vásároltak Minden eladólány legfőbb gondja — különösen falun — hogy bútora legyen mire férjhez megy. Ezért dől. gozik, félrerakja keresetének egy részé! és tervezget, esetleg tervezgetnek közösen, ha már van kivel. Bizony nem mindenkinek van olyan szerencséje, mint annak az éjcaény. szőlőhegyi lánynak, akinek Heimann Jánosné a keresztanyja. Heima.nn János 10 holdas dolgozó paraszt, jól teljesítő gazda feleségével elhatározta- hogy keresztlányának nászajándékul Mind a szekszárdi, mind a vidéki fö'dmü vessző vetkezetek készruha osztálya nagy forgalmat bonyolít io az ünnepi Vásáron. Különösen sóik gyer- mekruhát- kabátot adtak el a közelgő iskolaszezonra való tekintette!, de emeleti a felnőttek is sok csinos kész ruhát vásároltak. Horenka László az alsóninai Dózsa György tszcs tagja is bejött a vásárba kabátot venni, magával hozta feleségét és anyósát is, aki két iskolás, gyermekének vásárolt ruhát. Horenka László lódén,kabátot próbál sorra, amíg talál egy olyat ami méretre, színre és minőségre is megnyeri a tetszését. Fiatal felesége gyönyör, köd ve nézi férjét, aki magas, jól meg termett alakjával, amint a csinos kabát méginkább kiemel, valóban szem. revaló látvány. Az asszonyka anyja özv. Vörös Vincéné a gyermekruhák konyhabútort vesz. Az elhatározás valónaváltáiíát megkönnyítette a szekszárdi ünnepi vásár, ahol szebbnél- szebb bútorok között válogathatnak Heimannék és pénzükért valóban jó és szép konyhaiberendezést vásároltak. Akik szemtanúi voltak a bútorvásárlásnak, a Bú tor értékesítő Vállalat pavilonjában — különösen fiatal lányok — egy kis irigykedéssel jegyezték meg magúikban. — de többen • hangosan is —, hogy milyen jó an. I nak, akinek ilyen keresztanyja van. között válogat. Legkisebb fiára. Sanyi kára próbál egy kabátkát. Sányüka komolyan áll és tűri. hogy a föld. művesszövetkezet dolgozója öltöztesse, ve (köztessé addig, amíg oly,*a ruhát nem találnak, amii neki éppen jó. Ekkor az elársító bácsi odaállítja Sanyikat, a tükör elé, aki gyönyörködve nézegeti hosszú nadrágját, ürül neki, hiszen ebbe megy szeptember l.ón először iskolába. „Már ismerem is a tanítónénit'* — mondja Sa.nyika de az új ruha annyira elfoglalja, hogy azután már semmi nem érdekli. Vö- rösné másik fia Károly idősebb Sanyi kánál, ő 'már ismeri a betűiket és tudja, hogy milyen érzés az iskola pad. jában ülni. Az idei évben ő is újruhába megy az évnyitóra. Szintén hosszúnadrágot kap, hiszen mosönár ősz lesz lassan, majd tél és Vör-ösné előreláthatóan erre gondolt, mikor hosszún,adrágot vett a kis legényeknek. Horenka László és Vörös Vincéné 1000 forintot költöttek a vásárban. A tszcs-bon megkapták a munkaegységeik után járó részesedést gabonából. 5.5 kilogramm kenyérgabonát kaptak, amiből eladásra is került, meg aztán késapénz,előleget is kaptak. Horenka László és Vörös Vincéné elégedetten távoznak a megvásárolt holmival és nemcsak ők, hanem valamennyi vásárló megtalálhatta, amire szüksége volt, mert konfekció iparunk termékei a legnagyobb választékban álltak rendelkezésre a dolgozó vásár, lóknak, mind méretben,, mind színben A ruhák csinosságáról is meggyőződ, betett mindenki, aki a földmüvesszö- vetikezet ruhabemutatóját látta, * Sokszázan nyertek a tombolán... Csütörtökön egy óra tájban csaknem teljesen kiürül a vásár. Alig egy bét ember lézeng a hatalmas vásárvárosban, de azok is fél füllel a mikrofonná figyelnek. Szinte meg sem lehet moccanni a szabadtéri színpad körül, olyan embergyűrű fonja körül. Minden szem a két kereket keresi. Az úttörő pajtások is felkészülnek. az elnökség elfoglalja helyét, s kezdődik a sorsolás. Teszler Vendel elvtárs, a sorsolási bizottság elnöke ellenőrzi a pecsétek épségét, azután Kaposi elvtárs felnyitja a kereket. Felzúg a tömeg: —Most mindjárt kezdődik! Utoljára végigfut szőniük a jegyeken. — Jajt csak nyernénk — gondolja most mindenki. Hiszen a szerencsén múlik most minden. — Lehet, hogy félórán belül miénk is már a konyhabútor — karol vőlegényébe egy lány. — Akkor már mehetünk az anyakönyvvezető elé. De. a legtöbben a motort szeretnék. Soha még egy motorkerékpár nem kavarta fel ennyi ezer ember figyelmét, gon. do'.kodását. Néma csendben húzza ki Czéh Lajos úttörő pajtás az első számot a n,agykörökből. A 23.849-es szám egy 150 forint értékű csomagot nyert — kiáltja a mikrofonba a bemondó, papirzizegés a válasz, mindenki jegyeit nézi. Csak annak lőhet nehéz dolga, aki 50 vagy 100 jegyet vett. mert vannak ilyenek is. Feszült a hangulat! Mindenki nyer ni akar. Közben egymásután húzzák a számokat és nyoreménycédulákat. Itt is — ott is boldog kiáltás hangzik — Nyertem! A többiek elszontyolodott, de mégis reménykedő arccal néznek rájuk. Izgatott moraj fut végig: — Most húzzák a konyhabútort. — A 17.871- es tombolajegy 2561 forint értékben egy garnitúra konyhabútort nyert — Majd nemsokára: A 21.749-es szám megnyerte a motorkerékpárt! Felzúg Községünkben a népnevelöértekez- leteken különösen Rákosi elvtárs, va lamint Nagy Imre elvtárs beszéde óta sokan panaszkodnak arról, sok a föld, kevés a munkaerő és a kereset is. Ha megnézzük a tsz belső helyzetét, megállapíthatjuk, hogy valóban keveset kerestek, illetve kevés jövedelemben részesednek azok a tagok, akik nem vitték be dolgozni a családtagokat, vagy maguk is más alkalmi munkára mentek, nem a tszcs-bcn dolgoztak. De megállapíthatjuk azt is, hogy aki becsülettel kivette részét a munkából, jól járt. Dávid András családja több, mint 12 mázsa búzát és 5 mázsa árpát kapott munkaegysége után. Gál Ambrus pedig 1 mázsa búzát kapott. De Wertmüller Károly is szépen részesül a jövedelemből. Nincs is szándékukba kilépni a tsz-böl. Az a véa tömeg. — Hát mégse! — Pedig ilyen közel még eohasem volt hoz. zám egy motorkerékpár — csóválja fejét egy 10 éves fiú. — De sebaj, gyerünk tovább! Nem is keli soká várnia, mert perceken belül 100 forintos csomaggal húzzák ki jegyét. — Ez is jó! '— mondja nagy bölcsen, s mint jó üzletember mindjárt magyarázni is kezdi társainak: — Tiszta 98 forintos nyereség. Az utolsó húzásnál kicsit körülnéz a bemondó, s úgy mondja: — Az utolsó nyerő, az 52.161.es tombolajegy gazdája egy 100 forintos csomagot nyert. Ki elszontyolodva, ki boldogan siet tovább a vásárba. Pörgött a szerencsekerék s ..Fortuna- istenasszony“ kegyeltjei sok .sok értékes nyereményben részesülitek két forintjukért. leményük, menjen aki menni akar, ók maradnak MAJOR MÄTYÄS Högyész. * Amióta megjavították cséplőgépün két, sokkal lelkesebben halad a mun ka. Naponta több, mint 10 mázsa gabonát csépelünk eh A géphiba következtében mintegy hét munkanap kiesésünk volt, hogy ezt pótoljuk, és eleget tegyünk kormányunk határozatának, illetve határidőre befejezzük a cséplést, elhatároztuk, hogy vasárnap is dolgozunk. Szívós felvilágosító munkánk eredménnyel járt, vasárnap is csépeltünk és vállalásun kát teljesítjük. Donáth Sándor Mórágy. * Konfekcióiparunk termékei kielégítik a dolgozók igényeit LEVELEZŐINK JELENTIK: r Ismét élüzem a Tolnaszigeti Állami Gazdaság A föMmííveeszövetkczet több irondot fordítson a íaddi < o'gozók kenyérellátiísára Pártunk és kormányunk a jó termés eredményeként lehetőséget bizto sított, hogy a dolgozók elegendő és jóminőségű kenyeret kapjanak. Nálunk, Fadd községben mégsem így van, — írja Kertész János levelezőnk. Ha a pék elegendő mennyiségű kenyeret süt, nincs, aki elszállítsa azt a boltba, máskor pedig azért nincs kenyér, mert nincs elegendő lisztje a péknek.A földművesszövetkezet ügyvezetője és üzemágvezetője nem gondoskodik sem a lisztellátásról, sem a kenyér elszállításáról. Ezért nem volt kenyér augusztus 15-én sem, de így volt ez 13-án is, amikor délután egyetlen boltban sem volt kenyér. A földművesszövetkezet vezetősége arra hivatkozik, hogy nincs liszt, ez nem igaz, mert a pártszervezetnek és a tanácsnak tudomása van arról, hogy van liszt elegendő csak az elosztásnál van a hiba, sok esetben elhanyagolják a szállítást, vagy még több esetben egy helyre rakják le a Fadd községre eső lisztmennyiséget és így a 3 péküzem közül kettőnek nincs liszt biztosítva a sütéshez. Vegyük csak sorjába az e téren mutatkozó hibákat. László elvtársat, a szövetkezet ügy vezetőjét már korábban is felelősség re vonta a pártszervezet és a tanács, mert nem tartotta be a minisztertanács határozatát, mely szerint augusztus 7-től fehérkenyeret kell sütni a dolgozóknak, ez csak 8-án jelent meg Faddon, augusztus 13-án meg kenyér sem volt. Lackó elvtárs, községünk párttitkára egy boltban sem talált. A II. sz. péküzemben viszont már kétnapos volt a kenyér. Amikor azonban Lackó elvtárs kért egy fél kiló kenyeret a péktől, azt a választ kapta „kérjen engedélyt az ügyvezetőtől“. 14-én az egyik pék lisztért jelentkezett az ügyvezetőnél, kérte, hogy szállítsanak lisztef az üzembe. László elvtárs elmulasztotta ezt a lisztszállítást, ezért 15-én a délelőtti órákban nem volt kenyér egy üzletben sem. László elvtárs már számtalan ígéretet tett, hogy munkáját megjavítja. A fenti tények azonban arról tanúskodnak, hogy az ígéretek nem váltak valóra. A hanyagságok napról-napra tetőzik egymást. LEVELEZŐINK IRJAK Alkotmányunk évfordulójának előestéjén vakító fény borította az állami gazdaság központi üzemegységé nek udvarát. Gyönyörű volt ez az este. A gazdaság dolgozóinak apraja, nagyja együtt volt. Ez a nap kétszeresen jelentett számukra ünnepet. Pontosan egy éve annak, hogy gazdaságukat élüzem jelvénnyel és élüzem címmel tüntették ki. A gazdaság dolgozói egy évvel ezelőtt, mikor az élüzem kitüntetést először megkapták, úgy gondolták; senki sem viszi el tőlük a becsületes munkával kiérdemelt élüzem címet, s vele együtt az élüzem jelvényt. Azonban ez nem így történt. A gazdaság nem sokáig volt az élüzem jelvény és az élüzem cím birtokosa. Egy szép napon — mint derült égből villámcsapás — úgy jött. Alig járt le egynegyedév a gazdaságból elvitték az élüzemjelvényt is, meg az élüzem kitüntetést is. * A tolnaszigeti állami gazdaság dolgozóinak lelkesedése tavaly a fii. negyedév után nem csökkent még an nak ellenére sem, hogy elvittélt tőlük az élüzemjelvényt. A IV. negyedévi tervüket is becsülettel teljesítették. Persze még ekkor sem kapták v;sz- sza az élüzem jelvényt. Az 1953-as gazdasági év megkezdése előtt a gazdaság dolgozói elhatározták, hogy eb ben az évben ismét megszerzik ez élüzem jelvényt, s vele együtt az élüzem cím kitüntetést. Ezt a merész elhatározást tettek követték. Nehéz volna szavakban kifejezni azt a lelkesedést, határozott helytállást, melyet a tolnaszigeti állami gazdaság dolgozói munkájuk során tanúsítottak. Annyi azonban biztos, hogy jól dolgoztak, a gazdaság minden dolgozóját és vezetőjét dicséret illeti, mert minden alkalommal, minden esetben teljesítették terveiket, s ezen túlmenően vállalásaikat. Alkotmányunk évfordulójának elő estéjén büszkeség, öröm töltötte el a gazdaság dolgozóit és vezetőit, mert ezen a napon ismét olyan ünnepet ültek, mint egy évvel ezelőtt. Az élüzem jelvény és az élüzem cím ismét ott ragyog az állami gazdaság központi irodájának homlokzatán. Mielőtt Bartalus Antal elvtárs, a Sertéstenyésztő Állami Gazdaságok Igazgatóságának igazgatója átadta volna a gazdaságnak az élüzem jelvényt és az élüzem címmel kitüntetett vándorzászlót, ismertette, hogy miért kapták meg ismét a gazdaság dolgozói a Földművelésügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének élüzem jelvényét és az élüzem címét. — Pártunk és kormányunk hatalmas áldozatokat hoz azért, hogy a nagyüzemi gazdálkodást még jobban felvirágoztassuk, — kezdte ünnepi beszédét Bartalus elvtárs — azonban pártunk és kormányunk gondoskodásait nekünk tőlünk telhetőén viszonozni kell. Ha az állami gazdaság féléves munkáját ebben a szellemben vizsgáljuk, megállapíthattok, hogy a gazdaság nem maradt adósa államunknak, mert első féléves tervét minden vonatkozásban teljesítette. Tavasszal a tavaszi kalászosok vetéstervét 100 százalékban teljesítette, silóvetési tervét 156 százalékban teljesítette és terven felül vetettek 15 hold kukoricát és 34 hold kölest. A gazdaság aratási és cséplési tervét határidőre teljesítette, tarlóvetési tervét augusztus 10-ig 105 százalékra teljesítette. Az első félévben növény- termesztésre beütemezett pénzügyi gazdálkodásnál 10.000 forint megtakarítást ért el a gazdaság. Állattenyésztésben az állami gazdaság féléves tervét a következőképpen teljesítette. malacszaporulati tervét 110, árusüldő eladási tervét 300, hízói,t- sertésbeadási tervét 102, tejtermelési tervéi 123, államnak beütemezett 'e- adási tervet 129, borjúszaporulati tervét 105 százalékra teljesítette. Ezért a tolnaszigeti állami gazdaság a 18 sertéstenyésztői igazgatós lignoz tartozó állami gazdaságok közűi elsői lett, amelyért ismét élüzem jelvénv-t nyel és élüzem címmel tüntette Ki a Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ országos központja. Bartalus elvtárs a zászló és a jelvénv átadása után a következőket mondotta: — A szocializmus építésében nagy megtiszteltetés az, ha valakit élmunkásnak, sztahanovistának, mint a szocializmus építésének élharcosát kitüntetik. De százszorosán nagyobb megtiszteltetés az, ha egy üzemet él- üzemjelvénnyel és élüzem címmel tüntetnek ki. Én azzal a reménnyel adtam át ezt a zászlót és jelvényt, hogy az állami gazdaság vezetői és dolgozói őrizzék meg. Az elkövetkezendő időben — éppúgy mint az elmúlt félévben — becsülettel álljanak helyt a munka minden területén a nehéz harcok árán megszerzett élüzemjelvényt és vele együtt az élüzem cím kitüntetést ne engedjék elvinni senkinek. Bartalus elvtárs szavai után Mó- nus elvtárs, a gazdaság igazgatója köszönetét mondott az állami gazda ság minden dolgozójának a becsületes helytállásáért, majd a gazdaság 38 legjobb dolgozóját pénzjutalomban részesítette. Többek között Bóvári István elvtársat is pénzjutalomba részesítették. Bóvári elvtárs hizlaló kanász, a két utolsó hónapban hizlalás! átlaga darabonként 57 kiló volt. Ezért 150 forint pénzjutalomba részesítették. Mikor a kiváló dolgozók átvették a pénzjutalmakat, a gazdaság minden dolgozója fogadalmat tett arra, hogy a nehéz harcok árán megszer- zet élüzemjelvényt nem engedik többé elvinni senkinek. A második félévben még jobban dolgozunk — mon dotta Csirzó Antal elvtárs. az állami gazdaság vezető állattenyésztője — még bátrabban alkalmazzuk a fejlett agro- és zoótechnikai eljárásokat,! mellyel elérjük, hogy éves tervünket malacszaporulatból december 21-re teljesítjük, más téren pedig december 31-re 110 százalékban teljesítjük terv feladatainkat. Ez óv március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmával községünk termelőcsoportja versenyre hívta ki az egyéni dolgozó parasztokat. A versenyt el is fogadtuk. Én is egyéni dolgozó paraszt vagyok. A begyűjtési állandó bizottságnak pedig elnöke. Mivel a versenykihívásban a növényápolási munkálatok határidőelőtti elvégzéséről és a begyűjtés mielőbbi teljesítéséről is szó volt, elsőnek csatlakoztam a versenykihíváshoz. Később békevédelmi szerződést kötöttem. Vállaltam, hogy augusztus 15-ig elvégzem a betakarítási munkálatokat és teljesítem állam iránti kötelezettségemet. Több dolgozó paraszt tett hasonló vállalást és kötött békevédelmi szerződést. Mások pedig követték a jó példát. Az eredmény az lett, hogy vállalásunkat valóraváltottuk. A betakarítás mellett eleget tettünk állam iránti kötelezettségünknek. Hódor József Gyulaj. * Már több alkalommal előfordult• hogy mi, a tolnai csemetekert dolgo. zói 4—5 nappal, sőt egy héttel is később kaptuk tnpff fizetésünket, mint a kiszabott határidő. Nem tudjuk mi lehet ennek az oka, éppen ezért kér_ jük az illetékes szerveket, nézzenek utána a hibának és igyekezzenek munkájukat olyan szocialista emberhez méltóan végezni, min' ahogy azt a csemetekert dolgozói végzik. A TOLNAI CSEMETEKERT DOLGOZÓI.
