Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-23 / 197. szám

2 NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 23 párt és p Art építés * Emeljük a népnevelíj-értekesBletek seibvonalét! A párt céljait a tönoegek tevékeny sége váltja v-afóra. E célok eléréséhez az az első és legfontosabb lépés, hogy megértetjük és elfogadtatjuk őket a dolgozókkal. Nincs és nem is lehet olyan párthatározat és olyan feladat, amelynek végrehajtása ne igényelne politikai felvilágosító mun­kát. Ezért pártunk mindig nagy fi­gyelmet fordított és fordít az agitá- ciós munkára, s állandó feladatául tekinti, hogy szüntelenül emelje a politikai tömegmunka színvonalát. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a felvilágosító munka színvonala — az irányítás színvonalától függ. A nép­nevelők csak akkor tudnak jó mun­kát végezni, ha megfelelő segítséget Rendkívül fontos tehát, hogy min­den pártszervezetben rendszeresen, hetenként tartsanak népnevelő-érte­kezletet. Ez elősegíti azt, hogy a nép nevelők is folyamatosan és redszere- resen dolgozzanak. Helyes az, ha ezek között az értekezletek között esetenként vannak rövidebben, in­struáló jellegűek, de az is szükséges, hogy havonta legalább egyszér tart­sunk alaposan előkészített konferen- cia-jellegű értekezletet is a népneve­lőknek. A népnevelő-konferenciákon alapos, a kérdéseket sokoldalúan megvilágító beszámoló ismertesse a belpolitikai kérdéseket, gazdasági po litikánt eredményeit és feladatait, s emellett fordítson nagy gondot a nemzetközi kérdésekre, a békeharc újabb eseményeire is. A választások idején népnevelőink nem egyszer ke- vésbbé ismerték a nemzetközi kér­déseket, mint ahogyan ezt a dolgo­zók nagy érdeklődése megkívánta volna. Az utóbbi hetekben előfordult, hogy az imperialisták németországi provokációját az ellenség fegyverül próbálta használni ellenünk, s a nép nevelők némely helyen nem tudták elhárítani ezt az otromba kísérletet. Legyen ez komoly tanulság pártszer­vezeteinknek. Nagyon hasznos a nép­nevelők számára az is, ha a népne­velő-konferencia beszámolóját min­den esetben vita követi, s így teljes egészükben tisztázzák a megmagya­rázandó kérdéseket. kapnak hozzá. Sok pártszervezetben azonban még ma is csak rendszerte­len időközökben hívják össze a nép­nevelőket, s ilyenkor is csak néhány rövid „szempontot“ adnak nekik, csak a feladatokat sorolják fel. Ha azonban a népnevelők nem cserélik ki egymás között tapasztalataikat, ha nem vitatják meg és nem tisztázzák a munkájuk során felmerülő kérdé­seket, akkor nem is készülnek fel alaposan a munkára. Ennek az a kö­vetkezménye, hogy sok pártszerve­zetben a népnevelők nagyrésze tájé­kozatlan a bel- és külpolitikai pro­blémákban, nem tud kielégítő vá­laszt adni a dolgozók kérdéseire, né­melyikük pedig egyáltalán nem is végez felvilágosító munkát. Az a kívánatos, hogy a népnevelő­konferenciákat a felsőbb pártbizott­ság tagjai, legtapasztaltabb aktivis­tái, vagy propagandistái vezessék le. A párt politikájának helyes végrehaj tása szempontjából nélkülözhetetlen az, hogy a vezető funkcionáriusok közvetlen részt vegyenek a politikai tömegmunka irányításában. Az a pártfunkcionárius képes ugyanis he­lyesen megoldani a feladatát, aki pontosan tudja, hogy milyen kérdé­sek foglalkoztatják a tömegeket, s aki ezt ismerve teszi meg a szüksé­ges intézkedéseket. Nem kétséges az sem, hogy a népnevelő-konferencia színvonalát nagyban emeli, ha olyan elvtárs tartja a tájékoztatót és ve­zeti a vitát, akinek nagyobb a poli­tikai felkészültsége, 'gyakorlati ta­pasztalata és — funkciójánál fogva is — szélesebb a látóköre. A népnevelő-értekezletek megtartá sa nemcsak az alapszervezeteknek jelent feladatot. Pártbizottságaink­nak kötelességük gondoskodni arról, és ellenőrizni azt, hogy az alapszer­vezetek megtartsák a népnevelő-ér­tekezleteket, s az értekezletet leve­zet titkár megfelelően legyen fel­készülve. Az ellenőrzés hiánya veze­tett oda, hogy például, a járási párt- bizottság által megjelölt időpontban Pakson nem tartottak népnevelő-ér­tekezletet, s a titkár elvtársak sem készültek fel a beszámolóra. Ez nem elszigetelt eset. Pedig a politikai fel­világosító munkát sohasem szabad elhanyagolnunk, de különösen meg­engedhetetlen ez most, amikor nagy lépéssel akarunk előremenni az élet- színvonal emelésében, s amikor az ellenség olyan dühösen igyekszik megakadályozni ezt. A népnevelők beszámolói Az alaposabb, hosszabb ideig tartó népnevelő-értekezlet jó lehetőséget nyújt arra is, hogy egy-egy népne­velő elmondja: hogyan végzi munká­ját, milyen problémái voltak és ho­gyan oldotta meg. A népnevelők be­számoltatása — egyik fontos módja az agitác’ós munka ellenőrzésének. A népnevelők egyben tapasztalatai­kat is kicserélik akkor, amikor meg­vitatják egymás munkáját. A beszá­moltatás segítségével is arra kell ne­velnünk a népnevelőket, hogy továb­bítsák pártszervezeteikhez a dolgo­zók jogos panaszait és helyes javas­latait, szorgalmazzák ezek elintézé­sét, és ismertessék a dolgozókkal a megtett intézkedéseket. A népneve­lők beszámolói azzal is nevelő ha­tást érnek el, hogy megmutatják a többi agitátornak: hogyan állt helyt bonyolultabb helyzetekben egy-egy népnevelő. Helyes az, hogy a régebbi, na­gyobb tapasztalattal rendelkező, jó módszereket alkalmazó népnevelők beszámolnak munkájukról. Ez né­mely pártszervezetben időnként meg is történik. Feltétlenül meg kell azon ban adni az új, még kevés tapaszta­lattal bíró népnevelőknek is a lehe­tőséget arra, hogy elmondják pro­blémáikat és nehézségeiket. Pártszervezeteink foglalkozzanak a népnevelőkkel úgy, hogy azok szín­vonalasan, meggyőzően tudjanak ági tálni, valóban nevelni tudják a dol­gozókat, napról-napra megmagyaráz­va nekik pártunk politikáját. Ha a népnevelőket jól készítjük fel mun­kájukra, ha gondosan és rendszere­sen instruáljuk őket — ezzel fokoz­zuk agitációnk erejét, és megerősít­jük azokat a szálakat, amelyek pár­tunkat a dolgozó magyar nép töme­geihez fűzik. A népnevelő-értekezletek levezetése és ellenőrzése A szakági pártszervezet az agitáció tartalmának megjavításával harcol a kormányprogramul megvalósításáért Nagy és megtisztelő felelősség há­rul pártunk és kormányunk gazda­sági célkitűzéseinek megvalósítása idején pártszervezeteinkre, a kom­munistákra, népnevelőkre a közsé­gek, falvak becsületes dolgozóira. Szerte a megyében pártunk célkitű­zéseiről, a kormány programmjának megvalósításáról folyik a legtöbb szó. Szabályon is lelkesedéssel, öröm­mel fogadták a dolgozó parasztok a kormány programmját. Ezt a lelke­sedést, lendületet a népnevelők po­litikai felvilágosító munkája egyre fokozza. Három párlcsoport, har­mincnégy népnevelő tevékenykedik a községben a pártszervezet irányí­tása mellett. A népnevelők részére a pártszer­vezet a különböző agitációs érvek kidolgozásával nyújt segítséget. De emellett a népnevelők munkája, elsősorban a különböző határozatok, rendelkezések tanulmányozása követ keztében egyre inkább öntevékennyé válik, s a heti megbeszéléseken fel­vetett jó módszereket széles körben alkalmazzák a felvilágosító munka tartalmának megjavítása érdekében. Törő István, Nemes György, Pesti Rudolf és a többi népnevelő fárad­hatatlanul magyarázza a dolgozó pa­rasztoknak kormányunk programm­ját, a minisztertanács eddig megje­lent határozatait, az új rendeleteket, amelyeknek zöme a dolgozó paraszt­ság biztonságosabb gazdálkodását szolgálja. Beszélnek a tavalyi gabo­nahátralék elengedéséről, a kártérí­tések törléséről és ki is számítják, mit jelent ez számszerűen a hozzá­juk beosztott családok életében. 151 dolgozó parasztnak törölték a köz­ségben kártérítését, mintegy 334.180 forintot, minden feltétel nélkül. S a dolgozó parasztok hallgat­nak a népnevelők szavára. Egyet­len hátralékos sincs a községben. Horváth Ferenc, Szekeres Lajos, Ko­vács Sándor és a többi dolgozó pa­raszt, amikor Törő István elvtárs népnevelő ismertette, ha teljesítik ezévi beadási kötelezettségüket, a ta­valyi hátralék törölve lesz, a géptől azonnal eleget tettek állam iránti kötelezettségüknek. Pesti Rudolf népnevelő szavára hallgatott Juhász János 13 holdas dolgozó paraszt is, akinek a beadás teljesítése után 121 kiló rozs, 44 kiló árpa, 158 kiló zab, 477 kiló kukorica hátralékát törölték. A népnevelő együtt ment a gazdával a tanácshoz, ahol a törlést könyvébe is bevezet­ték. Reimann László kilencholdas gazda is örömmel vette tudomásul, hogy 670 kiló búza, 222 kiló napra­forgó, 138 kiló bab hátralékát tö­rölték, mivel a cséplőtől eleget tett beadási kötelezettségének. A népnevelők tarsolyában olyan érvek is bőven vannak, mint az, hogy mit jelent a község dolgozó pa rasztságának az ingyenes állatorvosi szolgálat. Kiszámították, hogy a köz ség parasztjai csupán ezzel a ked­vezménnyel félmillió forintot taka­rítanak meg egy év alatt. A népnevelők foglalkoznak a dől gozók problémáival és segítik azok megoldását is. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat dolgozói is becsülettel telje­sítettek Alkotmányunk tiszteletére tett vállalásaikat. A dolgozók 103 százalékos átlagteljesítményre tettek vállalást még július hónap elején. Ezen vállalásaikat Nokk János, Gácsi Anna és Gócza Rezsőné példamutató munkájával július hónapban 103.4 százalékra teljesítették. Amikor Nemes György elvtársnak felvetették a dolgozó parasztok, hogy termésük a vízkár következtében ke­vesebb lett, azonnal utánajárt a ta­nácsnál, hogy ezt vegyék figyelembe a beadási kötelezettség teljesítésénél. Szili Ferenc dolgozó parasztnak így 224 kiló zabbal, Bognár Ferenc hat­holdas gazdának pedig 196 kiló rozs zsal kellett kevesebbet beadnia. A jogos panaszok orvoslása, a jó agitációs munka következtében a község 19-én befejezte a cséplést és a napokban megkapja szabadpiaci jogát. A községi pártszervezet kol­lektív munkával úgy irányítja az agitációt, hogy az állandó legyen, tartalmával, formájával a kormány­programul megvalósítását segítse elő. A népnevelők állandó terület’’ beosztása, a jogos panaszok orvos­lása következtében a dolgozó parasz­tok bátran fordulnak a népnevelők­höz, mert tudják, hogy tőlük számos kérdésre kapnak választ. A vezető­ség tagjai maguk is rendszeresen be­szélgetnek a dolgozó parasztokkal, a népnevelőkkel, hogy azok még hat­hatósabban harcoljanak a tervek ma radéktalan teljesítésével a kormány- programúi megvalósításáért, a jólét programmjának valóraváltásáért. Az augusztus hónapban már na­gyobb versengés indult meg a dol­gozók között. Augusztus 20-ig a fel­ajánlók mintegy 120.5 százalékra tel­jesítették tervüket. Az anyagtaka­rékosság terén is történtek vállalá­sok, amelyek szintén jó eredménye­ket hoztak. A hulladéklemezek fel- használásával mintegy 800 forintot takarítottak meg a dolgozók, alig két hét alatt. A Dombóvári Fómtömejfcikkgyártó Vállalat dolgozói 120.5 százalékra teljesítették vállalásaikat Miért k ®’íeH e herasziemi a sajtó-ankétot a Simontornyai Bőrgyárban? ,,A sajtónak nem napról-napra, ha­nem óráról-órára kell nőnie, ez pár­tánk legerősebb és legélesebb, fegy­vere.“ (Sztálin). A Tolnai Napló június 11-i számában cikk jelent meg „a sajtó az agitáció fontos fegyvere“ címmel. A cikk pártszervezeteinknek, funkcioná­riusainknak és népnevelőinknek fontos feladatává teszi a pártsajtó rend­szeres olvasását és szakadatlan növelését. E feladat megvalósítása annál is inkább fontos, mert ez biztosítja a dolgozók politikai nevelését és egy­ben segítséget nyújt kormányunk programmjának mielőbbi megvalósí­tásához, mely a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelésére irányul. Ennek a komoly feladatnak fontosságát elismeri Varga Lőrinc elv­társ, a Simontornyai Bőrgyár párttitkára is, aki azonban ennek meg­valósítása érdekében igen keveset tett ezideig. Erre egy jó példa: ö maga sem előfizetője a Tolnai Naplónak, pedig mint vezető funkcionáriusnak — ahhoz, hogy ismerje a megye politikai és gazdasági problémáit — feltétlen nagy szüksége volna arra. Varga elvtárs arra hivatkozik, hogy anyagi problémái vannak. Fizetése azonban sok olyn dolgozó keresetét múlja felül, aki előfizetője a pártsajtónak. Ez a helytelen és káros nézet megmutatkozik a pártszervezetben és az üzemben is. A pártszervezet tagságának több, mint a fele, az üzem dolgozóinak pedig valamivel kevesebb, mint a háromnegyed része, nem olvas semmiféle pártsajtót. Ezért van az, hogy a pártsajtó a Simtontor- nyai Bőrgyárban nem hat serkentőleg a termelésre, nem mozgósítja a dol­gozókat a jobb munkára úgy, ahogy kellene. A hibák felszámolása céljából a Tolnai Napló kiadóhivatala a járási pártbizottsággal megbeszélve augusztus 22-re sajtóankétot szervezett. Ezt azonban azért nem lehetett megtartani, mert Varga elvtársnak állítólag „olyan sok a dolga", hogy nem ér rá felkészüini az ankétra. Ezért kellett javasolnunk, hogy a sajtóankétot halasszuk el augusztus 29-ére. Remél­jük, akorra már „nem fognak tornyosulni akadályok“ ennek megtar­tása elé. A Simtontornyai Bőrgyár esete nem egyedülálló megyénkben. Ha­sonló káros lebecsülését látjuk a pártsajtónak a Bonyhádi Zománcművek­ben is. A pártszervezetnek még itt sem vált napi feladatává a párt­sajtó rendszeres olvasása és terjesztése, ami természetesen kihat az üzem politikai munkájára is. Ezek a hibák figyelmeztessék a megye többi párt- szervezeteit is. Minél előbbi vizsgálják meg a tagság olvasottságát és ha hibát észlelnek ezen a téren, ügy vezetőségi ülésen tárgyalják meg a hiányosságok kijavításának módját. Nem szabad egyetlen olyan pártmun­kásnak lenni, aki nem olvasója és előfizetője * Szabad Népnek és a Tolnai Naplónak. Minden párttagnak elsőrendű kötelessége a pártsajtó rendszeres olvasása és terjesztése, ezen keresztül elméleti színvonalának szüntelen emelése. Pártszervezeteink, funkcionáriusaink, valamint népnevelőink vegye­nek példát a dunaföldvári pártszervezetről. Eigner György elvtárs párt­titkár jó szervező munkájával elérte, hogy egy nap alatt 131 előfizetővel növelte a pártsajtó olvasóinak táborát; a béketábort. Eigner elvtárs tisz­tában van azzal, hogy ott, ahol a kommunisták, a pártsajtó nem végez felvilágosító munkát a tömegek között, az ellenség vezeti félre a dolgo­zókat. Ezért végez jó munkát a sajtóterjesztés terén. Nincs olyan nap, hogy ne szervezne új előfizetőket. Természetesen ezáltal óráról-órára javai a politikai munka színvonala Dunaföldváron, erősödik a dolgozók áldozatkészsége és odaadása is. GECSÖ GYÖRGY A t ömeg k a peso la to k további növelésével erősítse megát az iregszemcsei pártszervezet Pártszervezet ein k azok a motorok, melyek egy-egy üzem, vagy falu éle­tét, munkáját ha jól dolgoznak, elő. relemdítdik. Ennek egyik legdöntőbb előfeltétele, hogy a tömegkapcsőlátók állandóan mélyüljenek. Olyan meg­hitt viszony alakuljon ki a pártszer­vezel tagjai és a kívülálló dolgozók között, melyben fejlődő kommunistá­ink egyre öntudaitosabbá nevelik a ki vülállókat, s ennek eredményeképpen még szorosabb egységben harcolhat­nak egész népünk felemelkedéséért. Énnek szellemében dolgozott az ireg- «zemosci egységes pártvezetőség is. Amint Dankházi Sandámé elvtárs­nő függetlenített párttitkár elmondja, a kormány programmját is elsősor­ban párt vezetőségi ülésen tárgyalták meg. Utána taggyűléseken, majd nép­nevelő-értekezleteken beszelték meg a vele kapcsolatos feladatokat. Azóta mintegy 32 kisgyűlést tartottak a leg­jobb és legképzettebb párttagok ve­zetésével, Ebből a munkáiból kivették a részüket a párté,soportbizalmialk is. mint Bocs Ferenc és Őri Jenő elvtár. sak. A pedagógusokból Borhi István. Fekete Antal elvtársak végeztek jó munkáit. De ez a munka nemcsak most megy így. hanem ezelőtt is folyt, s ennek tudható be, hogy fl község első volt a járásban a mezőgazdasági munkák végzésében. A rendszeres népnevelő-munka és a kisgyűtések színvonalas tartósa kö­zelebb hozta a kívülálló dolgozó pa. rasztokat a pártszervezethez. Hatllgat- taik a kommunisták szavára, alkalmaz ták például a termelőszövetkezek kezdeményezését, a napraforgó pótbe­porzása területén Kiss Béla, Dobos György, Bati Ferenc és a többiek. Megértették, hogy a párt politiká­jának. a kormány programmjának megvalósításáért minden becsülete« dolgozónak legjobb tudása szerint kell dolgozni. Olyan segítségei vannak a pártszervezetnek az egyéni dolgozó parasztok között, mint Tóth Lajos, aki már az ősszel így agitált a ve­tésre: — Könnyebben megvesszük most a vetnivalót, mind majd a ke­nyeret. — Elmondotta azt is — én szégyeleném magam, ha a cekkerbe kellene hurcolni a kenyerei. Cslncsi János egyéni dolgozó pa­raszt házánál is volt kisgyűilés és bi­zony sok hiba is vetődött fel. Csincsi János is felszólalt és felhívta a mint­egy 24 gazda, figyelmét, hogy — arra nem gondoltunk, hogy nekünk is töb­bet kell tennünk nzért• hogy a hibák minél előbb kiküszöbölődjenek. — Vannak ilyen jól dolgozó parasztok többen is, akik példamutatásuk mel­lett felvilágosító szavukkal is szilár­dan állnak a párt politikája mellett s igyekeznek a többieket is maguk­kal húzni. Dankházi elvtársnő pár hete lett titkár s éppen ezért ezt a meglévő Ifi 'ömegkaocsolaW fel kell használni a pártszervezet további megerös tésfife éppen e kiváló dolgozó parasztok so­raiból. Ezt ugyanis eddig elhanyagol­ták bizonyos mértékben. A tömag- kapcsolatok további el mélyítésében nagy szerepe van annak is, hogy na­gyobb gondot kell fordítani a párt­szervezetnek a becsületes dolgozó pa. r asztok népszerűsítésére. Nem elég az., hogy néhány név árválkodik a dicső­ségtáblán, hanem azt állandóan fris. síteni keik Látni fogják, hogy becsü­letes munkájuk ezen keresztül is meg vám becsülve, még jobb munkát vé­gesnek. Feltétlenül meg kell valósí­tani, hogy kultúrbrigádok is köszönt, sók őket. Az olyanokat például, mint Dörnyei József, Maracz József és a többiek, akik elsőnek kezdték meg a nyári növényápolást, a cukorrépa és a kukorica kapálását. Ha így viszik a munkát, erősödik a römegkapcsolat erősödik maga a párt, 6 nőnek az eredmények

Next

/
Thumbnails
Contents