Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

b NAPLÓ Mindnyájan nyertünk az állam kölcsönnel, — mondja Molnár Lajos, a hőgyészi gépállomás dolgozója, aki 50.000 forintot nyert 1953 AUGUSZTUS 20 Molnár Lajost, a hőgyészi gépállo­más vezető mechanikusát nagy öröm érte az elmúlt óv őszén: a békeköl­csön sorsolása alkalmával kötvényét 5Ö-U00 forintos nyereménnyel húzták ki. A váratlan péuz egyszerre valóra váltotta mindazt, amit a hpgyészi Molnár-család évek során át akart heszerezni. Molnárék nagyobbik fia kerékpárt kapott, lakásukat bebáto- rozták, ágyneműt, függönyt, ruhane­műt. vásároltak Molnár Lujos pedig rági áfmát váltotta valóra: motorke­rékpárt vett. — Amikor kölcsönt jegyeztünk, item adtuk rossz helyre a pénzün­ket, — mondja Molnár Lajos most, az Ötéves Tet t kölcsön hetedik sorso­lása előtt, de nemcsak arra gondol, hogy a szerencse milyen váratlan összeghez juttatta, hanem arra is, hogyan fejlődött, épült az ország a dolgozók forintjaiból. Jelentős a vál­tozás a hőgveszi gépállomáson is. amely az ötéves tervkölcsön kibocsá­tásának évében, 1949-ben alakult meg. Molnár Lajos kezdettől a gépál­lomás dolgozója s jól emlékszik, hogy abban az időben mindössze 11 erő­gép és 1 cséplőgép segítette a kör­nyékbeli dojgozó parasztságot. Há­rom év múlva, 1952 őszén már 55 erőgépe és ti cséplőgépe volt a gép­állomásnak, a fejlőd# azonban ak­kor sem állt meg. A*éta 1 kombájn­nal, 1 kúrák fejtőgéppel, 1 len-nyü- vőgéppel gazdagodtak, erőgépeik száma 32-re, cséplőgépeik száma pe­dig 26-ra emelkedett. Ezzel a gép­állománnyal hiánytalanul el tudják látni körzetüket. — Mi is gazdagodtunk, - mondja Molnár Lajos, — mert amellett, hogy berendeztük lakásunkat s ruhát, ci­pőt vásároltunk, még a bankban is van pénzünk, de nyert az egész or­szág, környékünk dolgozó parasztsá­ga is, mert a gépállomás jobb mun­kája magasabb termést biztosít szá­mukra. Az ccsényi DISZ fiatalok cséplőbrigád a munkával ünnepelte a VIT zárónapiát Óí'KPnV lérí'/CPtr lintátvíívnn U ro'n.nf „ anwn Öcsény község határában a múlt hónap második felében kezdték meg a eséplést. A hat gépnek a megindulás óta műsza ki hiba miatt 16 munkanap kiesé­se volt, mely nagymértékben ve­szélyeztette a község dolgozó pa­rasztjai augusztus 26 ra tett ígé­retének valóraváltását. „Alkotnia nyunk ünnepe elölt egy nappal községünkben befejezzük a esép­lést s maradéktalanul eleget te­szünk beadási kötelezettségünk­nek" hangzott az őcsényi dolgozó parasztok vállalása. Gellér János cséplőmunkacsapat vezető mun­kacsapatába 8 DISZ-fiatal dolgo­zik. akik nagy szorgalommal ki­vívták az idősebbek megbecsülé­sét és szeretetét. Az ő jó munká­juk is hozzájárult ahhoz, hogy az 1006-es villanymeghajtású csép­lő rendszeresen 110 százalékra tel­jesítette normáját. Méltán kap­ták meg „A község legjobb mun­kacsapata" címet, s ezzel együtt napi 160 mázsa gabona elcséplé- lével az őcsényi népművészeti csoport által készített hiinzett se lyem vándorzászlót is, melyet féltve őriznek. Szombaton este a eséplés befe­jezése után a fiatalok megbeszé­lést tartottak s elhatározták, hogy a VIT zárónapja tiszteleté­re VIT műszakot tartanak. Va­sárnap reggel még a legkorábban kelők sem tudták megelőzni a fia­talokat, hajnali négy órakor már valamennyien a gépnél voltak, öt órakor kezdték meg a eséplést, s délelőtt 10 óráig 40 mázsa gabo­nát csépeltek el. A VIT műszakon elért ered­mény közelebb vitte a község dol­gozó parasztjait vállalásuk telje­sítéséhez, mert úgy számítják, hogy kedd délig Öcsény határá­ban befejezik a eséplést. HU BARÁTOK Ludwig Túr eh, haladó német re­gényíró müve alupján készült ez « német filmalkotás, amely bemutatja azt, hogy a szörnyű fasiszta náci po. hóiban is voltak becsületes emberek, akik minden eszközzel szembeszáll­tak a fasizmussal és az üldözöttek segítségére siettek. A film Heini Holler tengerész életét pörgeti le a néző előtt. Heini hosz- szabb távoliét után visszaérkezik Né­metországba, Hamburgba, ahol a Ge­stapo, mint külföldről jött gyanús ké­met letartóztatja. A film főhősével együtt érkezett meg három másik tengerész is, kiknek azonban sikerül munkát, találni egy külföldi hajón és így szöknek meg a náci Németor­szágból. Bánni áron is szeretnének segíteni letartóztatott barátjuknak és amikor Patrasba érkeznek, felcsalják hajójukra az ottani német konzult és levélben közük a Gestapóval, hogy a foglyulejtetl konzult Marse. Hieben hajlandók kicserélni Heini társuk ellenében. A Gestapo beleegyezik — azzal a mellék g ondo _ lattal — hogy a kicserélésnél, az ot­tani hatóságok közreműködésével az egész ,,bandát'' elfogják. A marseiltei nemzetközi hajósszervezet segítségé­vel mégis sikerül Helm HoUert kisza­badítani és a tengerészek valameny. nyidn megmenekülnek egy másik ha­jón, ami messze viszi őket a Gestapo hóhérlegényeitől. Röviden ennyi a film tartalma. A filmben kiváló német színészek sze­repelnek és külin érdekessége az, butorki&llítís augusztus 19—20-án szekszárdi ünnepi vásáron Minden kiállított bútor a helyszínen megvásárolható. hogy rendezője E. W. Priedler ed­dig operatőr volt és most először is. mertük meg, mint rendezőt. A fősze­repeket Hans Kiér ing, Hermann StÖ- vesand. Peter Marx és Gustav Putt­ier játsszák. Az egyetlen női fősze­repet Inge Relief jáisza, aki megsze­mélyesíti a fasisztaellenes bátor, né­met nő típusát, s jellemét. A fűm írója Ludwig Turek, ismert munkásíró. aki darabjainak és költe­ményeinek témáját a váló életből me. rítt mindig. 1938-ban emigrálnia kel­lett a fasiszta Németországból. Ekkor leszerződött munkásnak egy Földközi, tengeri hajóra és ottani élményei alapján írta meg ezt a könyvét, mely_ bői ez a film most elkészült. 15 «15 « 4 CSÜTÖRTÖK. AUGUSZTUS 20 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR. 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP- Alkotm. ü. IDÖjARASJELENTÉS: Várható időjárás csütörtök estig: felhöátvonulások, néhány helyen ki­sebb eső, esetleg zivatar. Mérsékelt szél. A meleg északon kissé mérsék­lődik, másutt nem változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország te­rületére csütörtök reggel Nyugaton 11—14, keleten 13—16, délben észa­kon 26—29. délen 28—31 fok között. — A bonyhádi Haladás I típu sú termelőszövetkezeti csoport tagjai Szabad Föld Vasárnap ösz- szejövetel alkalmával felajánlot­ták, hogy július 25-re befejezik a behordást és a következő összejö­vetelkor, ami július 26-án volt, örömmel számoltak be vállalásuk teljesítéséről és újabb felajánlást tettek, hogy augusztus 10-re be­fejezik a eséplést és beadási köte­lezettségüknek augusztus 11-ig eleget tesznek. Augusztus 11-re valóban befejezték mind a esép­lést, mind a begyűjtést. SPORT Büszkeségünk a Népstadion a felszabadulás előtt sok szó esett ar- ** ról, hogy a fővárosban tel kell epi teni a „Nemzeti Stadiont.*1 Nagyhangú Ki­jelentése* hangzottak el, hogy rövidesei! felépül a stadion, amelyre olyan egetö szüksége van a magyar sportnak. Kerestek a legmegfelelőbb helyet, értekezleteket tar­tottak, tárgyallak, de az ígéretekből, tér vekből semmit sem valósítottak meg. A kor mányköröiv, az akkori sportfőhaíoságok es a tclekspekulúusok serege sehogy sem tu­dott megegyezni egymással, pedig a huszas években még törvénybe is iktattak a nem­zeti stadiou létesítését . . . Néhány év múl­va be kellett vallaniok az igazságot, az építkezéshez nincs meg a szükséges anyagi fedezet. Persze, hogy nem volt elegendő pénz. A költségvetés a hadiipar fejlesztésére hatalmas összegeket fordított s a milliók nem a dolgozók szociális helyzetét javítot­ták, nem az amúgy is alacsony kultúr- és sportéletet fejlesztették, hanem a hadi- anya ggyárosok, bankárok és egyéb népnyú- zók zsebébe vándoroltak. Csak a felszabadulás után merült fel ko­molyan a Népstadion felépítésének terve. A párt segítő keze tette lehetővé, hogy 1948. július íl-án megtörtént az első kapavágás, megkezdődött a munka. A Népstadion egész telekkoinplexumának a kerülete 2 kilométer; A stadion és a hoz­zátartozó környezet 2? hektárnyi területet foglalt el! Ezt a területet északon a Vorosi- lov-út, délen a MÁV terjeszkedési határa, illetve a Verseny-utca kiépítési vonala, nyugaton az Egressy-út, keleten a Hungária, körút határolju. A Népstadion létesítmény a versenypályát körülvevő 78.000 nézőt be­fogadó leiátóóriásból, annak keleti oldalún elhelyezkedő öltözőépületből, a stadiont kö­rülvevő elvonulótérségből, az ettől keletre lévő díszielvonulási útból, a stadiontól nyu­gatra felépítendő edzőpályákból, hozzátar­tozó edző öltözőépületből, az edzőpályákíol északra lévő parkírozóból (gépkocsiállomá­sokkal, solfőr-pihenőépületekkel), valamint a stadiont körülvevő utakból tevődik Össze. A jelenlegi 78000 férőhely közül nem ke­vesebb, mint 53.000 az ülőhely és csak 25.000 az állóhely. A Népstadionban minden nézőtérrészleg felfelé vezet, így elkerülhető a tolongás, lökdösés. A stadionba való be­lépéskor különben a közönséget kedvezően lehet irányítani, a térképes jegyek alapján mindenki tudja, hogy a sok bejárat közül melyiken kell bemen nie, s a helyét is pil­lanatok alatt megtalálja. Zsúfolt nézőtér esetén is 15—20 perc alatt teljesen kiürül a hatalmas stadion. A Népstadion építésénél pontosan egymillió százharmincezer téglát használtak fel, 520.000 darab idomtéglára. 57.000 köbméter betonkavicsra, 6.500 köbméter homokra, lí.000 köbméter bazaltra és 9.000 köbméter andezitre volt szükség. Cementből például 210.000 mázsára, inészből 3.850, aszfaltból 5.500, betonacélból 6.500, betonvasból 25.000 mázsára volt szükség! Felhasznállak 12.000 négyzetméter inozaiklapot • és 12.000 négyzet­méter csempét, 46.opo négyzetméter fedél- lemezt és 2.300 négyzetméter üveget, 3.100 mázsa idomvasat és vaslemezt, 1.400 köbmé­ter zsaludeszkát, 480 köbméter asztalosárut és 170.000 folyóméter állványtól. A földmun­kálatok alkalmával több, mint 300.000 köb­méter földet mozgattak meg! __ I A nézőtéren összesen 32 beépített biiffé lesz, ezenkívül 12 gördülő biiffékocsi, 12 gördülő ital kocsi. A frissen habzó, hideg sört egy magyar újítás, a sÖr-távvezetéK biztosítja, amely jéghideg helyiségben lévő központi sörtárolóból csöveken viszi fel a sört nyolc emelet magasságra is, úgy hogy nem kell a nehéz söröshordókat cipelni, s azokkal bajlódni. A földszinti körüljárókon és az egyes lép­csőházakat összekötő hidakon számtalan nyilvános távbeszélőfülke segítségével bár­mikor lehet telefonálni. A keleti oldalon felállítandó két postahivatalban bélyeget és egvéb postai értékcikket lehet vásárolni, fefadni. Szükség esetén akár vidékre vagy külföldre is lehet telefonálni. A stadion hossztengelyében, egymással szemben egy-egy eredmény hirdető torony all. Ezekre szerelik fel a hatalmas rnéreiü órákat, amelyek nemcsak a rendes időt mutatják, hanem a mérkőzések játékidejét is. A rendes idő egy 5.6 méter átmérőjű számtáblan olvasható le, amelyen 2.2, illetve 1.5 méter hosszú mutató jelzi az órákul es a perceket. A iabdarúgóniérkőzések játék­idejét a számlap szélén kigyulladó, s egyre továbbhaladó fény csík jelzi, amelynek perc- ájlása a számlapról leolvasható. A számlap élén körbefutó fénycsík nappal is jói lát­ható. Esti mérkőzéseken a mutatókat és a számlapot neonfény világítja majd meg. A két órát a rádiószobában elhelyezett fő­óra működteti. Az eredményhirdető órák számait (órák és percek), valamint a mu­tatókat összesen 7.000 izzó világítja meg. A Népstadion hangszóró berendezése első hfcljen áll a világ valamennyi stadion-hang- szóróberendezése között. Az újszerű hang­szóró berendezés segítségével a stadjon min­den részében egyszerre hallják a hangot, s a hangkülönbség, a hanggyengülés ot\an kicsi a legalsó és legfelső sor között, hogy szinte észre sem vehető. Újszerű technikai megoldással szakembereink elérték azt, hogy csak a játéktér részére kívánt hangot irányítással adják, s így ez nem is hallat­szik fel a közönséghez. Erre különösen nagy sportünnepségeken lesz szükség, olyan nagy sportünnepségen, mint amilyenre például a megnyitón kerül sor. A felavatás után tovább épül a stadion! Ezek lennének a jelen adatai. Szívet do­bogtató, lelket felüditő, arra gondolni, hogy milyen sokat jelent a Népstadion a magyar sport továbbfejlődésében, nemzetközi tekin­télyének további emelkedése szempontjából. Akadhatnak, akik felvetik a kérdést: váj­jon miért nyitotta meg kapuit a Népstadion most, miért nem vártuk meg a százezres Népstadion elkészülését? Amint már elő­zőekben közöltük, a tervek szerint 78.009 nézőt befogadó Népstadionnak ez év augusz­tus 20-ára, Alkotmányunk ünnepére kellett elkészülnie Roppant helytelen lenne, ha — csak rövid időre is — kihasználatlanul hagynék azokat a lehetőségeket, amelyeket a hetvennyolcezres Népstadion biztosit már ma is sportolóink és szurkolóink szájnára. Nagy nemzetközi sporteseményekkel, Iabda- rúgómérkőzésekkel, atlétikai versenyekkel és egyéb rendezvényekkel már ma is sok­kal több szurkolónak tudunk nézőhelyet biztosítani, mint eddig legnagyobb stadio­nunkban, az újpesti pályán. Másrészt spor­tunk színvonalának további emelkedését, eddigi eredményeink fokozását biztosítja a Népstadion már így, hetvennyolcezres befo­gadóképessége révén is. A munka azonban természetesen nem áll meg. Gyönyörű, feledhetetlen sportünnep­séggel, világviszonylatban is számottevő nagy nemzetközi és nemztek közötti sport- eseményekkel avatjuk fel Népstadionun kárt, de a megnyitó ünnepség, az augusztus 20-i nagy sportesemények után lankadatlanul to­vább folyik az építő munka. Gondoljunk arra, hogy még a jelenleginél is ragyogóbb távlatokat mutat a közeljövő. Amikor a fel­építendő újabb 18 pilon révén 18 szektor­ral, összesen 22.090 hellyel bővül Népstadio­nunk. Ez azt jelenti, hogy a teljes elké­szülése után százezren férnek be a Népsta­dionba. A jelenlegi tervek szerint az öl­tözőépület tizenegyemeletes lesz, benne kor­szerű, hatalmas sportszállóval. így tehát a legnagyobb nemzetközi események alkalmá­val a világ minden tájáról idesereglő spor­tolókat korszerű, gyönyörű berendezett, központi fekvésű sportszállóban helyezhet­jük el. Ebben az óriási épületben termé­szetesen újabb öltözők, fürdőszobák és iro­dahelyiségek is létesülnek majd. Népstadionunk valóban békealkotás. Fo­gadjuk meg mindannyian sportolók és szur­kolók. fizikai és értelmiségi dolgozók, hogy szilárdan állunk a béke védelmének ügye mellett, mert csak békében tudjuk tovább­fejleszteni testkultúránkat, sportunkat, fel­építeni szocialista hazánkat. Néhány tapasztalat a vasárnapi két szekszárdi labdarúgó- mérkőzésről (Vasárnap Szekszárdon járt Geresdy László, a Népsport belső munkatársa, aki végignézte az Sz, Dózsa—D. Postás és az Sz. Petőfi—B Vasas bajnoki iab- darúgómérkőzéseket. Az alábbi tapasz­talatokat. észrevételeket írja a két mérkőzésről.) Nem hozott nagy küzdelmet a Szekszárdi Dózsa—Dombóvári Postás találkozó. A szek­szárdi együttes tetszés szerint érte el gól­jait az igen gyengén játszó dombóvári vé­delem ellen, amely átjáróház benyomását keltette. A dombóvári védőjátékosok legna­gyobb hibája az volt, hogy nem álltak em­berre, nem fedezték szorosan a szekszárdi csatárokat, hanem szabad teret engedtek ne­kik a játékhoz. A Dózsa csatárai csaknem mindig teljesen üresen vehették át a labdát. Nagyrészt ez eredményezte a nagygólarányú eredményt. * Annak ellenére, hogy a Sz. Dózsa nagy- gólarányú győzelmet aratott, nem lehetünk elégedettek a Dózsa játékával. A labdarú­gás csapatjáték és ennek megfele’ően igen nagy szerepe van az összmunkának. Ter­mészetesen szűk "ég van ■• véoileg jólképzett játékosokra, de jó eredményt pusztán egyé­ni akciókra épített támadásokkal nem lehet felmutatni. A Dózsa játékának egvik nagy hiányossága, hogy a játékosok mindent egyé­nileg akartak megoldani. Nincsenek átgon­dolt, együttesen végrehajtott akciók a csa­pat játékában, a játékosok nem ismerik egymás gondolatait. Az egyéni kezdeménye­zéseket pedig sokkal könnyebben, a lég­től bször még csirájában meg tudja akadá­lyozni az ellenfél védelme. A Dózsa ötösfogata nem használta ki ezen a mérkőzésen a széNőjáték lehetőségeit sem. A két szélső alig-alig kapott a mérkőzés folyamán labdát, mindent a középen akar­lak megoldani. A szélsők fokozottabb fog­lalkoztatásával sz.ét tudták volna húzni a mezőnyt. A szélsők igen sokszor teljesen tisztán* álltak, hiszen — már említettük — a dombóvári védők nem játszották a szoros emberfogásos rendszert. Nyugodtan átvehe*­TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: SOMOGYI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma 20-in. 20-11 Szekszárd. Széchenvi-utca 18 M. N B egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi tt.— forint. Baranvamegyei Szikra Nvomda Pécs. Munkácsv Mihálv-utca tO sz. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ ték volna a labdát és számtalan veszélyes gólhelyzetet teremthettek volna a Postás kapuja előtt. * A Dózsa 7:0-ra győzött, a játékidő na­gyobb részében mégis a D. Postás támadott. Hogy még sem tudtak egyetlen egy gólt sem összehozni, az annak a következménye, hogy' a csatárok nem mertek vállalkozni a kapuralövésre. Tiszta helyietekben, ami­kor a csatár előtt már csak a kapus állt, még mindig tétováztak és számtalan esetben az 5-ösön is csak to'ogatták egymásnak a labdát. Többet, sokkal többet kell vállalkoz­ni a lövésre, mert lövésből lesz a gól. * Fontos követelmény a labdarúgásban, hogy a csapatok tagjai technikailag képzett játékosok legyenek. Ezen a téren sok kí­vánnivalót hagyott maga után mindkét együttes játéka. Rengeteg rossz átadást, pontatlan leadást, beadást és lövést láttunk, l.gyes játékosok a labdakezeléssel is hadi­lábon álltak. Nem tudták áivenni a labdát, elpattant tőlük é< így mindig alkalmat ad­lak az ellenfél játékosainak a beavatkozás­ra. A technikai fogyatékosságok kiküszöbö­léséhez csak szorgalmas munkára van szük­ség az edzéseken. Ez az egyetlen módja az ilyen hibák kijavításának. Nagv; nemzet­közileg elismert válogatott labdarúgók, mint például Puskás. Kocsis. Bozsik és a többiek, akik pedig tökéletes urai a labdának, az edzéseken sokszor órákon keresztül gyako­rolják a iabdnkezelést. * Néhány szót Pető játékvezetőről. Pető végig jól vezette a mérkőzést, egy esetben azonban tévedett. A szekszárdi együttes 4:0- ra vezetett, amikor újabb gólt ért el, amit a játékvezető les címén nem adott meg. A gól szabálvos körülmények között született meg. A szekszárdi jobbösszekötő tétlen lesen állt. A labda már teljes terjedelmével túl­jutott a gólvonalon, amikor a tétlen lesen álló játékos beavatkozott a játékba, de csak beljebb segítette a labdát a kapuba. A gólt tehát nem ő rúgta. Az érvényes gólt meg kellett volna adnia a játékvezetőnek. * Na.gv küzdelmet hozott a Szekszárdi Pe­tőfi—Bonvhádi Vasas mérkőzés. PIosszú ideig úgy nézett ki, hogy a bonyhádi együttes meglepetést szerez és hazavisza az^ egyik pontot, sőt talán mindkettőt. A mérkőzés nagvobbik felében a vendégcsapat volt tá­madásban. Tamásiak a legtöbb esetben ko­moly veszélyt jelentettek a Petőfi kapujára, mert azokat tervszerűség, Ötletesség jelle­mezte és a csatárok veszélyesen és sokat lőttek kapura is. A jólvédő szekszárdi ka­pusnak nagy érdeme van abban, hogy nem kapott gólt a Petőfi. Ezzel szemben a Pe­tőfi csak szórványosan támadott, s bár eze­ket a támadásokat is az összjátékra, terv- szerűségre való törekvés jellemezte, a csa­tárok lövései azonban nem jelentettek any- nyi veszélyt, mint a bonyhádi ötösfogat, tagjainak lövései. A második félidőben mar veszélyesebbek lettek a szekszárdi táma­dások. Egy gyors gói után értbe tét h~n ül tel­jesen megzavarodolt a vendégcsapat védel­me és már nem tudott komoly ellenállást kifejteni. Így született meg a 3:0-tás ered­mény. Érdekes volt megfigyelni a mérkőzésen, hogy a két csapat jáiékosai mennyibe nem használták ki a szögletrúgások gcUszerzési lehetőségeit. A szekszárdiak nyolc, a bony­hádiak öt szögletet rúgtak a mérkiú.és fo­lyamán és egyikből sem született gól. A szögletrágás nagyszerű alkalom a gólszer­zésre, meg kell azonban tanulni jól szög­letet rúgni. A mérkőzésen látott sszöglet- rúgások zömét rosszul ívelték be a jűítéko­sok. A labda vagy kapu mögé szállt^ vagy túlságosan messze jutott a kaputól. j$v ka­pu előtt várakozó játékosok pedig nemi küz­döttek a labda knpubajuttatásáért, így a vé­dők mindig fel tudtak szabadítani. tS? Nagyszerű példáját láttuk az előnys>«ibály alkalmazásának a lí. félidőben. Cser, a Pe­tőfi jobbszélsője elfutott A bonyhádi bal­hátvéd kézzel lökte Csert, így igyekezett őt elválasztani a labdától — természetesen szabálytalanul. A játékvezető nem fújt, ; s a közönség egy része tüntetni kezdett a játék­vezető ellen — helytelenül. A játékvezető helyesen járt el, mert a szabálytalanság után is Csernél maradt a labda és erőtel­jesen tört a kapura. A játékvezető tt^hát kitűnően alkalmazta az előnyszabályt. * Szólni kell néhány szót a közönségről és a pályáról is. Egyáltalán nem tapasztaljuk azt, hogy a közönség biztatta volna akár’ az egyik, akár a másik szekszárdi csapatot. Talán azt várja a közönség, hogy a csapat lelkesítse a nézőket? Nem! A közönségmek kell lelkesítenie a játékosokat. * Labdarúgómérkőzés a Szaharában. Ez jel­lemezte a két mérkőzést. A csapatok olyap portengerben játszottak, hogy sok esetbein sem a játékosokat sem a labdát nem lehe­tett látni. Ez nemcsak abból a szempontból káros, és helytelen, hogy veszélyezteti Va játékosok egészségét, hanem alkalmat ad olyan szabálytalanságokra, amelyeket a jq.- tékvezető a nagy porttenger miatt nem ve«z Komlói Bányász- Szekszárdi Építők 12:3 (2:2) összevont megyei vízilabda bajnoki mér­kőzés. 400 néző. Vezette: Keserű II. Komló: Márkus — Berkovics, Papp — Bruckner — Bauer, Baum, Pelényi. — Szek­szárd: Várnai — Németh, Móder — Tollár — Turányi, Ulrik, Udvardi. — Az első fél­időben a szekszárdi csapat védelme játszik a kis vízben és a sereghajtó szekszárdi együttes nemcsak hogy egyenrangú ellenfele •a bajnokjelöltnek, de Ulrik és Tollár révén kétszer is sikerül megszerezni a vezetést. A szekszárdi gólokra Papp és Baum vála­szol. A második félidőben Ulrikot kiállít­ják, de a szekszárdi együttes emberhátrány­nyal is megszerzi újra a vezetést Tollár ré­vén. Ezután azonban a 18 fokos vízben az edzés nélkül játszó szekszárdi együttes tel­jesen összeroppan és a bajnokjelölt tetszés szerint éri el góljait Papp, Brukner, Pe­lényi (4 méteresből), Pelényi, Bauer, Papp, Bauer, Papp, Bauer és Brukner révén. Jók: Papp, Pelényi, Brukner és Bauer, il­letve Várnai (az első félidőben), Tollár, Ulrik. A mérkőzés után a két sportkör legjobb úszóinak részvételével úszóversenyt rendez­tek, mely eredményeiről az alábbiakban szá- nnolunk be: 100 m. férfi serdülő mellúszás: 1. Pálffy (Komló) 1.26, 2. Valdhauser (Komló) 1:40, 3^ Bóvári (Szekszárd) 1:41. — 33 m. úttörő leány hát: 1. Gasparics (Komló) 35.2, 2. Varga (Szekszárd) 36, 3. Miszlai (Szekszárd) 37‘„ — 100 m. férfi úttörő mellúszás: 1. Cu- ko*.r (Komló) 1:41, 2. Lázár (Szekszárd) 1:46, 5. Molnár (Szekszárd) 1:47. — 33 m. leány mellúszás: 1. Bársony (Szekszárd) 29, 2. Gaisparik (Komló) 3Ó, 3. Lakatos (Komló) 34. — 53 in. úttörő fiú hát. 1. Sági (Komló) 27, 2. Mihaldinecz (Komló) 29, 3 Gombos (Szekszárd) 29.9. — 33 m. úttörő fiú pil­langó: 1. Eklics (Komló) 33.6, 2. Sass (Szek- száad) 36.2, 3. Melker II. (Komló) 38.4. — 100 m. serdülő fiú gyors 1. Lichtenstein (Komló) 1:11.6, 2. Gyimesi (Komló) 1:12, 3. Varga (Szekszárd). — 100 m. női gyors- 1 Zsigir^ond (Komló) 1:35, 2. Németi (Komló) 1:36.2u — 33 m. fiú úttörő mell 1 Sass (Szek.9zárd) 33.2, 2. Merkel (Komló) 36, 3. Merkest 1. (Komló) 39.7. — 66 m. fiú úttörő gyors:i 1. Bencze (Szekszárd) 48.2, 2. Sági (Komló) 51, 3. Tullner (Komló) 54.9. — 3x33 női vegyesváltó: 1. Komló 1:33, 2. SzekssÁrd 1:42. — 4x33 férfi vegyesváltó: 1. Komló 1:33.9, 2. Szekszárd 1:40. A Paksi Kinizsi SE hírei A Kinizsi labdarúgó és kosárlabda szak­osztálya a tavaszi sikeres szereplés után a nyár folyamán tovább folytatta edzéseit, hogy az őszi évadban még sikeresebben sze­repelhessenek. A Kinizsi férfi kosárlabda együttese egyik esélyese a megyei bajnok­ságnak. .A tavaszi fordulóban a Dombóvári Lokomotfivtól Dombóváron elszenvedett egyetlen vereségével a második helyen vég­zett. A Eiői együttes a három szekszárdi együtes '$mögott megelőzve a többi vidéki együttest a negyedik helyen végzett Hogy az őszi foirdulóban is sikeresen szerepelhes­senek, a sivár folyamán állandó edzésekkel készülnek fel az őszi bajnoki mérkőzésekre. Nagy a készülődés a labdarúgóknál is. A tavaszi fordulóban a minőségi járási bajnok­ság keleti: csoportjában első helyen vég­zett a csapat. Azonoun az őszi fordulóban a tavaszinál nagyobb feladatok várnak a labdarúgókéra. Hogy e feladatoknak eleget tudjanak típnni, állandóan barátságos és ed- zőmérkőzé^ket tartanak. A nyár elején a Pécsi Kinizasi jóképességű együttesét sikerült legyőzni 342 (0:2-re). Majd a Bajai Dózsát győzte le 4:2-re (0:2), a Paksi Kinizsi. Ezenkívül játszott Hőgyésszel kétszer a labdarúgócsaipat, mindkétszer győzött Pakson is és Hogyészén is, majd a Szekszárdi Dó­zsa csapatával játszott edzőmérkőzést, me­lyet 3:2 aráiiyban nyert meg. A tavaszi szereplés és a nyári barátságos mérkőzések után bizakodva néznek az őszi bajnoki mérkőzések elé a Paksi Kinizsi labdarúgói. ok is pártbizaimiak szamára nélkülözhetetlen az agitáciái L. munkában *Ui1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents