Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

6 NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 1'3 A szakcsi iVISZT titkár válasza bíráló cikkünkre A Tolnai Napló auguStiús 7-i szd- múban cikk jelent meg „A smkcsi MSZT titkár és a tanácselnök levelé­ről ,,őlmmtl. Et a cikk megbírálja a stakest M8ZT alapszervezetet, hi­bánknak rója lel, hogy az aratás- cSéples-begyüjtés idején a szervezet munkája alábbhagyott, pádig a tag­ság még jobban és fokozottabban meg akar ismerkedni az élenjáró szovjet tapasztalatokkal. A tagságnak éppen ét a tudniakarása tanulniv ágyúsa, amelyet a cikkíró leiemlít, bizonyító- ka annak, hogy a szervezet ezután is képes lesz eredményeket elérni. A szervezeti élet megszűnte: valóság, a bírálat tehát jogos volt és el is ta­gadjuk. De egyben mindjárt lelhasználjuk az alkalmat arra is, hogy kritikát gyakoroljunk a járási és megyei ve­zetőség felé, mert igen ritkán látogat­nak el hozzánk, A cikk elején egy naphasonlatot hoz fel írója. Ilyen bő. séget ég életet árasztó napok legye­nek á járási és megyei titkárságok. Jó iránymutatással, példával, tapasz­talataik átadásával vezessenek ben­nünket, hogy munkánk minden téren eredményesebb legyen. Itt, szeretnék felhozni azt is. hogy a megyei titkárság üresen és bútora, zatlanul állé helyiségünk berendezé­sére már elég régen. ígéretet tett de szavukat nem Váltották be. Helyiség nélkül pedig nehéz eredményes mun­kát végezni, Igen értékesnek tartjuk a propaganda-anyag képsorozatokat, de egyelőre nem tudjuk hová temni és töteg nem tudjuk anyagiakkal fe­dezni. TÓJA ISTVÁN V. B. elnök — MSZT titkár. HANN ANTAL MSZT gazdasági felelős. * A levélhez nekünk is lenne néhány újabb megjegyezni valónk. Elsősor­ban a bírálat elfogadása nem azt je­lenti. hogy utána közvetlenül mi is bíráljunk, hanem feltétlenül azt vár­tuk volna, hogy a levél felveti azt is: milyen módszerekkel é* eszközökkel akarják kijavítani a hibákat? Má­sodszor pedig: levelükben már céloz­tak arra, hogy Szakoson volt már az MSZT-nek szervezeti élete, pedig ak­kor sem volt berendezve a helyiség. Kis igyekezettel és tenniakarással ugyanezt lehetne tenni most is. Egé­szen biztos akad más helyiség is a községben, amit szívesen bocsátanak rendelkezésükre Persze itt egy kis utánjárás kell. Harmadik megjegy­zésünk pedig arra vonatkozik, hogy a propagandaanyagot, amit egyéb­ként igen értékesnek tartanak, nem tudják hová helyezni. Ez már egye­nesen hihetetlen. Elképzelhetetlen­nek tartjuk, hogy ne legyén a köz­ségben egyetlen falitábla, vagy más alkalmatosság. Ha pedig nincs. mennyiből áll egyet csináltatni. Sem­miből. Csak egy kis utánjárás az egész. És ezért súlyos hiba. amikor tanácselnök egyben álapszervi titkár is, hiszen neki sok munkája mellett kevés ideje maradhat másra. De fel­tehetjük a kérdést: csak egy tagból áll a vezetőség? Más nincs, aki a szervezet ügyeit intézhetné? Ezekre a kérdésekre is szeretnénk választ kapni a válaszlevél íróitól. A tamási járás általános iskná+ diákjai étdiirnulatóan veszik hi részüket a munkábó Tanulóink a nyári iskolaszünet ide­jét sem akarják tétlenül elpocsékol­ni. ezért mindenütt aktívan bekap­csolódnak a termelő munkába. Ere­jüknek megfelelően vállalnak nehe­zebb vagy könnyebb munkát. Még az egészen kicsinyek is gyomlálnak állami gazdaságainkban, vagy víz­hordóknak mennek el. A mai fiatal­ság megértette, hogy minden perc drága, minden percet fel kell hasz­nálni annak érdekében, hogy ha­zánkban minél előbb megvalósulja­nak a tervek hatalmas távlatokat nyújtó alkotásai, minél több iskola, kultúrotthon és bölcsőde épüljön — és minél hamarabb betakaríthassák mezőgazdasági szektoraink az idei kenyeret. A bő és gazdag termés betakarítása temérdek munkát kíván. Sok szor­gos és dolgos kéz megfeszített mun­kájára van szükség. Ezért mentek el a tamási általános iskola növendé­kei a Fornádi Állami Gazdasásba. Ezért jár a magyarkeszi iskolásokból mintegy 30—35 fiatal minden nap vontatóval dolgozni. Szeretik is a fiatalokat a gazdaságban, mert mun­kájukkal sokszor példát mutatnak az idősebbeknek is. Szolgálatkészek, s nem zúgolódnak a kicsit nehezebb munkákért sem: Persze e mellett jól. is keresnek, nyári munkájuk bizto­sítja maguk számára is a jövő esz­tendei tankönyvek árát. Sokan ru­hát, cipőt is Vásárolnak. Általában a tamási járásban min­denütt dolgoznak a diákok. SokBn otthon, szüléik földjén segédkeznek. Hiszen akik nem tanulnak tovább, szüleik földjén, vagy a szövetkezet­ben élik majd tovább életüket. Kell érteni a földhöz, meg is kell tanulni az egyes munkákat, meg kell is­merkedni azzal is, hogy melyik nö­vénynek mikor, milyen munka kell. Ozorán, Alsómeggyesen, Alsómajsa pusztán különösen sokan dolgoznak otthon, vagy segítenek a termelő- szövetkezetnek. Az tregszemcsei fiatalok a Kísér­leti Gazdaságban dolgoznak. A köny- nyebb munkákat végzik. Gyomlál­nak, az idősebbek kapálnak. Szíve­sen dolgoznak, hiszen megbecsülik őket. s elismerik munkájukat. A tamási járás tanulói évvégi ta­nulmányi átlagukat 3,68 százalékra emelték a félévi 3 6 átlagos ered­ménnyel szemben, Különösen jó és szép eredményt érte1* 01 Magyarke- szin ahol 3 98 százalék volt az átlag. Tamásiban pedia 3.9 százalék. Kivá­ló tanulmányi eredményeik mellett oéldam.utatóan vették ki részüket a nyári termelő munkából is. K'váló munkáiuk jutalmaképpen sok pajtás üdül Csillebércen és a Balaton mel­lett. A Vöröskereszt nyjíri muiikáilrü Á nagj nyári mezőgazdasági mun­kák idején egyik legfontosabb fel­adatának tekintette a Magyar Vörös- kereszt, hogy a hivatalos egészség- ügyi szervek munkáját támogassa. Az országban szerte ezer es ezer vö­röskeresztes aktíva tart szolgálatot a cséplőgépek mellett és nyújt segít­séget szükség esetén a sérülést szen­vedett dolgozóknak. A decsi és mözsi vöröskeresztes csoportok községük területén egy- egy elsősegénynyújtó állomást állí­tottak fel, ahol az elsősegélynyújtó tanfolyamot végzett aktívák rendsze­res szolgálatot tartanak. Tanfolyamot szerveztek Győrében, Alsónánán és Kurdon is és így biztosították, hogy minden Cséplőgépnél 2—3 dolgozó szükség esetén elsősegélyt tudjon nyújtani sérült társainak. A Vöröskereszt előadásokat is szervezett megyénkben, amelyeken orvosok és egészségügyi szakembe­rek ismertették a dolgozókkal, ho­gyan harcoljanak a különböző jár­ványos és fertőző betegségek ellen és tudatosították a szűrővizsgálatokon való megjelenés fontosságát. Igen jelentős feladatnak tekintette a Vöröskereszt a véradók szervezé­sét 1*. A felvilágosító munka ered­ményeképpen megyénk területén egv- re több dolgozó ismeri fel a véradó mozgalom jelentőségét és mind töb­ben csatlakoznak a véradókhoz. Kü­lönösen példamutatóak a szekszárdi és a dombóvári járási tanácsok Vö­röskereszt színezetei mindkét he­lyen a dolgozók mintegy 50 százalé­kát kapcsolták be a véradó mozga­lomba. Ma még sokan idegenkednek a véradástól, attól félnek, hogy ez rossz kihatással lesz szervezetükre, vagv egészségükre. Kételkedésükre felelnek meg Gulyás János és Szat­mári Dezső elvtársak, a szekszárdi járási tanács dolgozói, többszörös véradók. Mind a ketten elmondották a véradás teljesen ártalmatlan szer­vezetükre és semmi rossz hatást nem eredményez. A Vöröskereszt szervezetek továb­bi feladata az, hogy még szélesebb dolgozótömegeket vonion be a vér­adó mozgalomba, hosv biztosítani le­hessen minden esetben a beteg dől* eoző.k számára az életmentő vért Ezzel ppdlg ténylegesen és eredmé­nyesen járul hozzá a szervezet a nép egészségügyi színvonalának állandó '"eléséhez. L“hőc7 István Vöröskereszt m»g”ei titkára befejeződött a Világif úsági Találkozó! Ma már a nép kezébe kerülnek a könyvek Régen csak a vásári ponyvák szen­timentális, vagy másik végletkép­pen „vérfagyasztó" szenny irodalma, nó meg a kincsés kalendárium ke­rült elvétve a dolgozók kezébe. Egy becsületes, tisztességes Jókai re­gényt, vagy Móricz novellát még csak véletlenségből sem olvashattak az egyszerűbb származású emberek. És tudatosan mesterkedtek ily mó­don a múltban. Hiszen a betű, az igazi könyv megismerésétől való megfosztással elszigetelték, elzárták a népet a világtól, megfojtották még születése előtt szellemi felemelkedé­sét. Nem is érdekelte a népet a könyv. Nem róla és nem neki írták azokat. A „méltóságos bárókisasszonyok" szerelmeiről, vagy a bankárok Lidó-i nyaralásáról olvashattak volna? — amikor nekik még a betevő falat­juk sem volt meg, amikor gyerme­keik és ők maguk éheztek. No és még tegyük hozzá, a dolgozók nagy tömege nem tudott olvasni. Hat-hét éves koruktól kenyeret kellett keres­niük. Estefelé meg szinte hullaként rogytak áz ágyba, s akkor már nem rongálták szemüket a petróleumlám­pák pislákoló fényénél. Ma könyv kerül minden dolgozó kezébe. Szakkönyv, szépirodalmi mű, verseskötet, dráma — kit mi érdekel. Olvasnak a dolgozók azzal a fanati­kus tudásszomjjal, azzal az eloltha- tatlan vággyal, ami a kutatókat a térképek fehér foltjainak berajzolá­sára, megismerésére ösztönzi. Cso­dálatos dolog egy ismeretlen világ, a tudomány birodalmának meghódí­tása. Ezer új szépség, százezer új értelem, magyarázat, ok, indok, re­mény parányi porszemei építik tej bennük a jövőbe vetett hit, a tudo­mányos alapokon álló meggyőződés tudatát, érzését. És azt olvashatják, ami róluk, ami nekik szól. A klasz- szikusoktól a mai szocialista realista regényeken át a szovjet szépirodal­mi és tudományos művekig. Ez a magyarázata a Guruló Köny­vesbolt nagy sikerének Tolnamegyé­ben. Két nap alatt hét üzemnél, vál­lalatnál és gazdaságnál közel há­romezer forintért vásároltak tőlük könyvet. Molnár Károly a szedresi Sertéstenyésztő Vállalat felsőtengeli- ci üzemegységének dolgozója a ser­téstenyésztésről szóló könyvet vett, meg egy Gorkij művet, mert már sok jót hallott az íróról, de még egy könyvéhez sem jutott hozzá. Kővári József erdész 57 forintot adott egy növényhatározóért, de gyerekeire is gondolt, s húsz forintért meseköny­vet kaptak a kicsik. Telik a fizetés­ből könyvekre. A Szekszárdi Kender- gyárban is temérdek könyvet szerez­tek be könyvtáraik számára a dol­gozók. Szinte valamennyien: Hagv­mási Pálné. Dávid Kálmánná. Varga János — de kigyőzné sorolni, egy­két kötettel gyarapították könyveik számát. De gyarapították tudásukat is, hí- szén minden újabb könyv elolvasá­sával szélesítik látókörüket és több ismerettel vértezik fel magukat. Va lósággá vált ma Petőfi és a több' nagy költő és író álma: Ma a nép kezébe kerülnek a könyvek! 2i S/etoárd5 Vendéglátó Vállala* fíMésíiüt az Önn^n Vájárra Hatalmas méreteket öltött az au­gusztus 19—20-i Ünnepi Vásárra va­ló készülődés. A Szekszárdi Vendég­látó Vállalat is felkészült erre. 209 hektoliter sört és 30—40 hektoliter bort biztosítanak a vásár látogatód­nak. Azonkívül 15 féle készétel és többézer darab cukrászsütemény vár­ja a vásár látogatóit. Egy sörkert és egy étterem, valamint bábossátort, la­cikonyhát, fagylaltozó pavilont, büf- fát, rétes pavilont, egy tejcsárdát és egy cukrászdát állítanak fel. Azon­kívül mozgóárusok járják a vásár színhelyét. Az állatvásáron a Mikes-utca mel­lett a Májer-réten a tűzoltólaktanya mellett pedig a vállalat vásározó oélkülözhetatlen az aaháelái •'lurtttáb*'-. Befejeződött a Világifjúsági Ta­lálkozó, végétért a világ ifjúságá­nak színpompás, erőteljes nagy összejövetele. Alig két hete vonult fel a Bukarestbe sereglett 30.000 fiatal a megnyitó ünnepségen az „Augusztus 23-a" stadionban, s már lassan hazafelé készülődnek. Hazaindulnak a vietnámi küldöt­tek, akik kétezer kilométert gya­logoltak, hogy elvigyék ifjúságuk békeüzenetét. Utrakészül velük Hoang Huu-Thu, a 15 éves fiú is, ki VIT-re való utaztában két útjá­ban álló ellenséges páncélos meg­figyelőt semmisített meg, de még­is eljutott a találkozóra. Hazain­dulnak azok az angol fiatalok, akiknek útját öregek és fiatalok szűkös fizetéséből Összegyűjtőit pennyk fedezték. Hazaindulnak az iráni fiatalok is és elviszik hazá­jukba annak a két iráni fiatalnak véres ingét, akiket útközben gyil­koltak meg orvul a rendőrgolyók. Befejeződött a Világifjúsági Ta­lálkozó! — végétért az ifjú béke­harcosok színpompás, erőteljes nagy seregszemléje. Számot adott az ifjúság Bukarestben a mi hatalmas erőnkről, törhetetlen egységünkről, igaz békeakaratunkról. A világ négy tája felé viszik szét hírét an­nak a fiatal indiai asszonynak, aki Pandzsabban karján csecsemőjével kétezer kilométert gyalogolt, s falu- ról-falura lárva negyvenezer alá­írást gyűjtött össze. A 3400 francia küldött hazájába hazatérve elmond­ja majd. hogyan harcolnak a viet­námi szennyes háború ellen. Észak, Dél, Kelet és Nyugat fiataljai viszik el hazájukba hírét a Volga-Don csatornának, amelynek fényképét látták a szovjet embereknél, a szov­jet kü'dötteknél. Befejeződött a Világifjúsági Ta­lálkozó és a világ valamennyi or­szágának fiataljai hazaviszik ei, lékét azoknak a szavaknak, am> lyeket Jacques Denis, a DÍVSZ fi titkára mondott a megnyitó ünnep ségen: „A béke és a barátság sza­va zeng egységesen szavatokban. Békét akarunk, mert a béke jeleni i az életet, mert a béke jelenti a bol­dogság megszerzésének lehetőségeit — a boldogságot, amely a haladást és a tudást jelenti, a boldogságot, amely a fiatalok kezébe adja a föld sok kincsét. Összejövetelünkkel megerősítjük barátságunkat, közel hozzuk egymáshoz a fiatalokat, ki­cseréljük nemzeti kultúránk gaz­dag kincseit és Összemérjük erőn­ket a sportversenyeken.“ És örök Időkre jelszavunknak, jelmonda­tunknak érlelte ki bennünk ez a két hét a szavakat: „Valamennyi ifjú egyesüljön a béke ügyének győzelméért, valamennyi ifjú egye­süljön követeléseink kivívásáért, hogy barátságunk tovább erősöd­jék, hogy a béke ügye győzedel­meskedjék." Befejeződött a Világifjúsági Ta­lálkozó és ez az összejövetel még erősebbre fonta, egységesebbé ko­vácsolta a világ fiatalságát. Baráti kezet nyújtottak egymásnak a ko­reai és amerikai fiatalok, örök ba­rátságot esküdtek a franciák és vietnamiak, délafrikaiak és ango­lok, imperialista országok és népi demokráciák fiataljai és valameny- nyien egyesültek abban a közös szent nagy elhatározásban, hogy minden erővel, minden munkáink­kal azért küzdenek egész életükön keresztül, hogy béke és építés le­gyen az egész földön. Amerikában is és a sarkvidékeken, s fegyverek csörgése, halottak utolsó sóhaja he­lyett a termelőmunka vidám zaja töHse be a vén földgolyóbis minden táját. ] FJŰSÁG DALAI Film a III. Viláaifiúségi Találkozó ku!*úrmfí«oráról Látogassa meg az ez évi Mpgyei Mezőgazdasági K állHáso'iat! A kiállUésoiira a ország; egész erű eférő a EtöÁV- és Me^zharL vonalain 50-°/o-os, a ftláv. ul. vonalain 20°/o-os meneíkedvezm iny igénybevételévé lehet utazni. Az 1953. évi Megyei Mezőgazdasági Kiállítások : Kecskemét — — — — — — augusztus 20—23. Szombathely — — — — — augusztus 20—30. Miskolc — — — — — . — — szeptember 6—13. Gödöllő — — — — — — — szeptember 13—20. Szolnok — — — — — — — szeptember 27—október 4 Pécs — — — — — — — október 4—11. Békéscsaba — — — — — — október 18—25. Szekszárd — — — — — — október 25—november 1. Az utazási kedvezmény igénybevételének módja: A látogató a kiállítás megnyitása előtti naptól a zárás napjáig bár­mely napon váltott egész-jeggyel utazik a kiállításra. A kiállításon menetjegyét lebélyegezteti a „Kiállítást megtekintette“ bélyegzővel és az így lebélyegzett odautazási menetjegynek a felmutatásává) a látogató a MÁV és a MESZHART vonalain díjmentesen, a MÁVAUT vonalain pedig 40ö/n-oS kedvezmény igénybevételével utazik vissza a kiállításról A visszautazást legkésőbb a kiállítás bezárását követő nap 24 óráig be kell fejezni. Különvonatok: Felvilágosítást adnak: az IBUSZ menetjegy irodái és az Utasellátó Vállalat pavillonjai A szovjet és német filmművészek közös filmben, az „Ifjúság dalaidban számolnak be a III. Világifjúsági Találkozó sokszínű, gazdag, áradó­kedvű kultúreseményeiről mindazok­nak, akik nem vehettek- részt ezen a felejthetetlen találkozón, öt világ­rész fiainak, lányainak dala, tánca, muzsikája-elevenedik meg-a film­vásznon. A harminchárom műsor­szám a VIT soknyelvű programmjá- nak legszebb számait adja, eleveníti meg. Bizonyos, hogy még azok sem láthatták ilyen alapos válogatásban a VIT kultúrműsorát, akik ott voltak a találkozón. A szabad népek gyermekeinek mű­sorszámai országaik népének boldog életét, áradó vidámságát tükrözik. Az imperialista országokból száz akadályon át Berlinbe érkezett béke­harcos fiatalok a két kezük munká­jából élő egyszerű emberek dalait, táncait hozták el a találkozóra. El­jöttek a maguk panaszos, fájdalmas énekeivel, táncaival a gyarmati fia­talok. Bemutatták művészetüket a szabadságukért fegyveres harcot vívó népek képviselői is. A vietnámi fiatalok dala egy lány­ról szól, aki a sínekre vetette magát, hogy feltartóztassa a fegyverekkel megrakott vonatot. Másik daluk egy ifjú francia tengerészről szól, aki in­kább a súlyos börtönt választotta, semhogy fegyvert emeljen a szabad­ságharcosokra. S kinek a lelkét ne rázná meg a • „Kili Venu", a nigériai aratók dala, ■ amelyben ott rezeg annak a népnek a fájdalma, amely a gabonát nem magának aratja ... Vagy a „Könyör- , gés esőért", hindu népi tánc, melyet látva eszünkbe jut az aszály és ínség Indiája. I A karél-finn szovjet küldöttség „halásztánca1', a nagyszerű lengyel „Mazovsze" együttes „Oberek" tán­ca, a Német Demokratikus Köztár­saság képviselőinek színpompás „Ta­kács-tánca", a Magyar Állami Népi - Együttes és az Uráli Együttes műso- ; ra vidámságot, őszinte derűt áraszt a mozi nézőterén. Ki tudna számot adni a fiatal'kí­nai művészek ragyogó műsorának minden részletéről, a koreaiak har­cos „Kardtáncáról", vagy arról a hangulatról, mely a nincstelen brazí­liai négerek ősi fohászának hallatán elfogja a néző szívét. Minden mflsorszám egy-egy nép hagyományait és életét tükrözi visz- sza, s ha a dalokat különböző nyel­veken is éneklik, s ha ezek a dalok mást és mást fejeznek is ki, végső kicsendülésük egy: békében élünk és ezt a békét minden erőnkkel meg is védjük. A filmet szovjet és német . operatőrök fényképezték. Főrendező- I je: Pirjev szovjet rendező.

Next

/
Thumbnails
Contents