Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

‘I

NAPLÓ

195S AUGUSZTUS 1«

A kolhoz páricsoporfjaí — a pártszervezet szilárd támaszai

A Szovjetunió kolhozaiban nagy lendülettel folyt a gabonabetakarítás. A képen: új gabonával telt tehergépkocsik érkeznek a petrovszki gabonaraktárhoz.

Az út hirtelen balra kanyarodott és a zöld égerfaliget mögül előbukkantak a falu házai, a szűk völgy, a keskeny folyó világos sávja és a domboldalon folyó építkezés.

— Ez itt Perjodki falu — mondta Msérőíik.

Már elutazásunk előtt sokat hallottunk erről a faluról. Tudtuk, hogy a t'alu a „Bugyennovec" kolhoz központja, hallottuk, hogy a kolhoz 1950-ben alakult több kisebb kolhoz egyesüléséből és hamarosan milliomos kolhozzá fejlődött.

ravaly annak ellenére, hogy úliusban, augusztusban és szeptemberben tartós esőzések voltak, a kolhoz betakarította az egész -rabonát. lent, burgonyát. sok takarmányt gyűjtött és pénzjö- edelme meghaladta az egymillió rubelt.

\ kolhozvezetőség irodájában szi- vélvesen fogadtak bennünket. A beszélgetés köztünk és Matvej Trofi- movics Guljajev, a kolhoz elnöke kő zö't az új faliújsággal kapcsolatban indult meg.

— Valóban nem rossz ez a faliújság — mondta Matvej Trofimovich miután meghallgatta véleményünket. Csak az a kár. hogy megemlítette a milliós jövedelmet. Mert mit is jelent egymillió rubel egy olyan gazdaságban, mint a miénk? Hiszen, ha alaposan hozzálátunk, csupán az állattenyésztésből kell eny- nyi jövedelemre szert tennünk.

Ilyen bírálóan értékelte Guljajev elvtárs, a kolhoz munkáját. A bíráló hangnem csak akkor változott meg. amikor a beszélgetés a pártszervezet munkájára terelődött. Guljajev elvtárs a kolhoz kommunistáit a közös gazdaság élenjáró dolgozóinak és a sikerek szervezőinek nevezte És ebben nem is volt semmi túlzás.

A „Bugyennovec" kolhoz párt- szervezete már régen megalakult és nagy befolyással van a kolhoz gazdasági munkájára. Alekszandr Zi- minov párttitkár szintén tagja a kolhoznak, most végzi a leningrádi mezőgazdasági főiskola levelező tagozatán az ötödik évfolyamot, jó! ért a sokágazatú kolhoztermelés min den kérdéséhez.

A kolhozgazdaság kérdéseinek és szükségleteinek ismerete segíti a párttitkárt abban, hogy helyesen állapítsa meg, milyen kérdésekre kell elsősorban irányítani a pártszervezet figyelmét.

A pártvezetőség 28 párttagot és tagjelöltet az állattenyésztési telepre osztott be munkára. Feladatuk az volt, hogy megjavítsák az állatok gondozását és megszervezzék az egyéni takarmányozást. A kommunisták ezt a feladatot megoldották. Megszervezték az állattenyésztők szó

cialista versenyét és kibontakoztatták a bírálatot. Az állattenyésztési telepen harci röplapokat jelentettek meg és sűrűn folytattak politikai beszélgetéseket. Bevonták a zootechni- kai oktatásba az állattenyésztő telep valamennyi dolgozóját: 135 kolhozparasztot.

Az állattenyésztés hamarosan fellendült. Tavaly 500 ezer rubel jövedelmet adott, ebben az évben már több. mint 600 ezer rubel jövedelem re számítanak. Tehát már nincs is messze a megvalósulásitól a kolhozelnöknek az a terve, hogy csupán az állattenyésztésből egymillió rubel jövedelmet nyerjen a kolhoz.

A kommunisták élenjárnak a

növénytermelő brigádokban is. Megalakultak a növénytermelő brigádok pártcsoportjai. A pártvezetőség, hogy fokozza a pártcsoportok befolyását a termelésre, rendszeresen beszámoltatja a pártcsoportbizai miakat és segít nekik a politikai agitáció jó elvégzésében.

A pórtcsoportok a pártvezetőség szilárd támaszai. Felkutatják a rejtett tartalékokat, élenjárnak a kezdeményezésben és a nehézségek elleni harcban.

Ezelőtt nyár idején a kolhozban kevésnek bizonyult a munkáskéz. — Ezért előfordult, hogy fontos munkákat el kellett halasztani. „Hogy oldjuk meg ezt a kérdést?" — vetették fel a kommunisták. Végül is megtalálták a helyes megoldást. A párttitkár és a pártcsoportbizalmiak részletesen és alaposan áttanulmányozták a termelőbrigádok munkáját. Megállapították, hogy hibák vannak a munkaszervezésben. Előfordult, hogy az emberek kimentek a mezőre és nem tudták pontosan, mi lesz a feladatuk. Sok idő ment gy veszendőbe.

A hibákat szabad pártnapon vitatták meg. A kommunisták sok értékes javaslattal fordultak a kolhoz vezetőségéhez. Mindenki megértette, hogy a feladatok pontos elosztása, a munka jó megszervezése sok rejtett tartalékot hoz felszínre. Ma már a kolhoz a jó munkaszervezés eredményeként a korábbi létszámmal elvégezheti az összes munkálatokat.

A pártszervezet széleskörű fel- világosító munkája során részletesen ismerteti a kolhoz további terveit.

Az agitátorok és az előadók a kolhoz életéből merített példákon mutatják meg, hogy a kolhoz feladatai szorosan összefüggenek az egész ország előtt álló feladatokkal. Gyakran tartanak szabad pártnapokat. A pártszervezet fokozottan ellenőrzi, hogy betartják-e a kolhozvezetés demokratikus elveit.

A jó politikai munkának köszönhető, hogv a kolhozparasztok valóban a kolhoz gazdáinak érzik magukat. A párt irodát sokan látogatják. A kolhozparasztok eljönnek hogy előadják javaslataikat, panaszaikat és tanácsot kérjenek. Tudják, hogy a pártszervezet nem siklik el fontos ügyek mellett és felfigyel a dolgozók szavára.

Gabonabeadás a Szovjetunióban

Végeláthatatlan so ból. A rokban robognak a gabonával megrakott tehergépkocsik a krasz nogvardejszki termény begyűjtő állomás felé vezetö útakon. Az állomás bejáratánál ez a felirat olvasható: „Üdvözöljük a terménybeadókat.“

Anatolij Janovszkij gépkocsivezető fékez a kapunál. Kis piros zászló leng a soffőr- ülés felett. Az „Októberi Forradalom“-kol- hozból megérkezett a növénytermelő brigád búzája.

Galina Csuvacsenko, az állomás ellenőre mintát vesz a gaboná-“

Emelkedik az élelmiszeripari cikkek gyártása a Szovjetunióban

Az ötödik ötéves terv előirányozza, hogy a Litván SzSzK-ban 3.9-szere- sére, a Lett SzSzK-ban 80 százalékkal, az Észt SzSzK-ban pedig 85 százalékkal emeljék a halfogást. Ezekben a köztársaságokban jelentősen kiszélesedett a működő halfeldolgozó üzemek hálózata és új üzemek is épülnek. A képen: automata olajtöltőgép a ventszpili halfeldolgozó

kombinátban

laboratóriumban úgy szervezték meg a munkát, hogy ne tartóztassák fel a gabona átvételét. V. P. Latiseva laboránsnő percek alatt megvizsgálja a gabona nedvességtartalmát. G. Csuvacsenko arra kíváncsi, nem fertőzöttek-e a szemek. Elégedetten állapítja meg, hogy az „Októberi Forradalom“ kolhoz gondosan tisztított, jó minőségű gabonát küldött. A gépkocsivezető öt perc múlva megkapja a további utasítást:

— A 8-as számú rak tárba!

A. Janovszkij a gaNajgyen Todorinov mégis szövetkezeti tag marad

Irta: KRUM GRIGOROV

Felszállt a köd és a kis bolgár falu déli határát körülfogó hegyek oldalán megolvadt a hó. A termelőszövetkezet tagjai kimentek a mezőre. Megkezdődött a munka. Éjjel-nappal súgtak a traktorok és a vetőgépek nyomában könnyű porfel. hő szállt az ég felé. Egy hónappal a- vetés után lutmvmzöld szőnyeg lepte el a földeket< dúsan nőtt. a fű is és hófehér szirmok hullottak a virágzó gyümölcsfákról.

Azután beköszöntött a nyár s a mezőn sárgulni kezdett a gabona.

Najgyen Todorinov nehezen szánta rá magát a. nagy lépésre, hogn megváljon a szövetkezettől. Világéletében dolgos, takarékos ember volt. Mégsem sikerült zöldágra vergődnie a múltban. Ha a szorgos munka után ismét kudarc érte, csak összeszorította fogát és keserűen mondta:

— Így van ez mindig ... szegény ember' még az ág is húzza.

Naigyen buzgalommal kezdte, meg munkáját a szövetkezetben, azt remélte, hogy ott jobb lesz. Sosem vár. ta meg. míg a brigádvezető hívja, gyakran figyelmeztette feleségét is:

— Ideje a mezőre indulni, asszony. Még itthon ér bennünket a napfel. kelte.

Naj gyen minden este feljegyezte el végzett munkaegységeit.

, Egyszer aztán úgy adódott, honit Najgyent a másik brigádba osztották be kisegíteni. El is végezte a rábízott munkát, hanem a brigádvezető nem vett tudomást azokról munkaegységekről, amelyeket No ínyen az előző brigádnál szerzett. Akkor nem szólt semmit, de amikor másodszor, aztán harmadszor is megtörtént ugyanez, már nem tudta megállni, hogy ki ne fakadjon:

— Ingyen nem dolgozom! — mond. ta. felháborodva a brigádvezetőnek.

Petko, a brigádvezető először m.en- fegetődzni kezdett, különböző nehézségekre hivatkozót', de amikor Iáit" hogy Najgyent nem lehet meggyőzni,

<’áripakodott:

— Mit értesz te ehhez?! Alig, hogy beléptél a termelőszövetkezetbe, már. is követelődzői.

Najgyen először jeledéért akart lenni erről az elnöknek vagy « párt- titkárnak, de miután elmondta Kirónak, az egyik állattenyésztőnek az '•setet. meggondolta magát.

— Gyere csak, beszélgessünk egy kicsit — mond a Kiró. ez a rendetlen külsejű ember és közelebb hajolt Xajgyenhez.

Az istállóban a lovak porosak, ápo. lattanok voltak, mint a gazdájuk. Najgyen elhúzta a száját, amikor körülnézett. Nem tetszett neki ez g rendé fenség, de amikor Kiró beszélni kezdett, hirtelen elfelejtette a lovakat.

— Hallottam, hogy becsapott téged rjz a Petko.

— Igen. becsapott! De majd a végére járok ennek a dolognak — dör- rnögte Najgyen.

— Na, azután járhatsz! — nevetett gúnyosan Kiró. — Ne is reméld, hogy a vezetőség neked ad igazat. Nem sok keresnivalónk van nekünk itten mondom. És meglátod, én sem takarítom. sokáig a trágyát ezeknek.

— Hogy. hogy ezeknek? Hiszen minden közös a gazdaságban . . .

— Közös igen — a munka. — de nem az elosztás!... Hallottad, hogy ebben az évben semmit sem adnak n m unka egységekért ?

— Még, hogy nem adnak?

— Úgy ám! Elszedi az állapi az "gész termésünket.

Najgyen nagyon elgondolkozott ezeken a dolgokon. Ha ez így igaz, akkor neki valóban nincs mit keresnie a szövetkezetben. És még azon a napon megírta a beadvány:. amely •en kérte, engedjék kilépni, a szövet, kezeiből.

tgy alkalommal, amikor a vezetőség kiment a földekre megnézni, hogyan folyt a munka, odament Najgyenhez a párttitkár és megkérdezte tőle:

— Igaz- hogy Petko három mun- '■■aégytége! nem irt be neked?

Najgyen gyanakodva tekintett rá ■'s csak kis idő múlva válaszolt:

— Hogyne volna igaz!... Tanukkal is bizonyíthatom.

— És miért nem jelentetted ezt a vezetőségnek? Hiszen ha tud'uk volna. már rég helyrehoztuk volna a 'libát. Komoly ember vagy, szeretsz dolgozni, a felesér/cd is szorgalmas asszony. A brigádja semmi pénzért sem hajlandó megválni tőle ...

Néhány nap múlva megkezdődött az aratás. Najgyen bár bejelentette kilépését, azért csakúgy részivett az aratásban, mint más munkában azelőtt. Egyik reggel csodálkozva hal. lotta, hogy Petkot leváltották és most egyszerű aratóként dolgozik egy másik brigádban.

„No lám. úgylátszik mégsem eaé- szen úgy áll a dolog, ahogy azt Kiró mondta‘‘ — gondolta magában X a jgyen. S már az is megfordult a 'egében: talán elhamarkodva cseleke. ilett, amikor bejelentette, hogy kilép a termelőszövetkeze 'bői.

Egyszer csak a pártétkár és a termelőszövetkezet elnöke lépett oda hozzá:

— Nagyszerűen dolgozol, Najgyen. Senki sem gondolná, hogy egyik, lábaddal már kívül vagy a termelőszövetkezeten.

— Hát én nem is tudom. Majd meg 'útjuk, mi. 'esz, — felelte elgondol- ''ózva. — Csak azt szeretném tudni, gaz-e, hogy semmit sem kapunk a '•dnlanzolt munkaegységek fejében.

— Micsoda? Hát ezt az ostobaságot ki találta ki? — csudálkozott a párt.

titkár. — Kicsit vársz és magad is meggyőződhetsz róla. Sok fees \ st elfújt. már a szél. elfújja ezt is...

Az aratás végefelé

len eset, történt: elpusztul• a termelőszövetkezet, egyik legjobb lova. Máról holnapra történt és mindenki csodálkozott ezen az érthete lan eseten.

Najgyen elgondolkozott. — Csak nem csinált valamit nz a gazember Kiró? — Szeretett volna szólni, nézzenek utána, nem ő ártó l-e annak a lónak? De aztán mégsem szólt, meri hiszen semmi biztosat nem tudott.

Befejeződött, az aratás. Zsákokkal megrakott kocsik robogtak a begyüj- töhely felé, fellobogózták a házakat, mindenfelől az aratók vidám dala és nevetése hangzott... És eljött az a nap is, amikor a termelőszövetkezet elnöke bejelentette:

— Elvtársak, ma kifizetjük a ledolgozott munkaegységeket.

Az elnök tekintetével valakit keresett a tömegben; amikor a, cséplőgép mellett meglátta Najgyent, fejével intett neki:

— Siess a zsákokért Najgyen, hívd a feleségedet is .,. Mennyi munkaegységed van?...

— ötszáz körül... felelte Najgyen.

— Igen. És az annyit jelent, hogy 2000 kilogramm gabona jár neked.

A szövetkezet gabonaraktárában Naigyen felesége szélesre tárta a zsákok száját. Egyik zsákot a másik után töltötték meg.

— Látod — szólt a felesége, — most, szégyenkezhetünk a beadvány miatt.

— Kiró az oka az egésznek! — szitkozódott Najgyen, — ö beszélt rá, ’•o"y lépjek ki a szövetkezetből...

Ezután már kevesebb volt a mezei munka és a vezetőség ülésre hívta össze a tagokat. Többek között

Najgyen kilépésének ügye is megvitatásra került.

A gyűlés előtti éjszakán sokáig beszélge'ett a Todorinov házaspár. Az asszony a szövetkezetét védte. Najgyen is egyetértett vele, csak szé. gyeit volna visszalépni. Legjobban azonban mégis csak az bántotta, hogy felült Kiró hazugságainak. Hiszen bebizonyosodott, hogy ennek a gazembernek minden szava hazugság volt.

— Látod, Najgyen. kár volt elhamarkodni ezt a dolgot, — szólt. a.Z asszony. — Az lesz a legjobb, ha holnap mindent elmondasz a gyűlésen. Legalább azt is megtudják, milyen ember ez « Kiró, aki közéjük 1urakodot!.

A gyűlésen, amikor megkérdezték Najgyent. van-e valami mondanivalóin a kilépéssel kapcsolatban, beszélni kezdeti:

— Elvtársak, még soha nem éltein ilyen jómódban, mint most és soha eszembe sem jutott volna kilépni a. szövetkezetből, ha ez az ember rá nem beszél! — és a terem legsötétebb sarkában meghúzódó Kirora »»/- 'atott. — ö hazmlta nekem, hogy nemsokára feloszlik a szövetkezet é* nem fizetik ki a munkaegységeket..,, és az az érzésem.. hogy a ló is az A hibájából pusztult el.

Kiró hiába iayekezett mentegetődz- ni, senki sem hallgatott rá, m.ert nem csak Najgyen ismerte már őt. hanem a többiek is, akiket szintén megpróbált a szövetkezet ellen hajtogatni. Az értekezleten napvilágra került az is, hogy a ló gyomrában drótot talállak az orvosok, amikor felboncnl- fák. Ez csakis Kiró jóvoltából történhetett.

Kirot még akkor egyhangúan kizárták a szövetkezetből, mint ellenséget és kártevőt.

A gyűlés végétért. Az emberek azonban még nem. mentek haza. öröm mel vették, körül Najgyent. aki mégis közöttük maradt és keményen szorítottak vele kezet.

bonéval megrakott gép kocsit a hídmérlegre vezeti, majd a raktárhoz hajt, ahol már két gépkocsiból rakódnak ki. A bunkerből a gabonát önműködő kirakószerkezet csurgatja a szállítószalagra, mely azután a raktárba viszi a magot.

Fennakadás nélkül folyik a gabonabeadás. A terménybegyüjtő állomásra egyszerre 20 gép is érkezik. A kollektíva pontos munkája elősegíti, hogy 0 a kolhozok határidő előtt teljesíthessék legelső állam iránti kötelességüket: a gabonabeadást.