Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

o NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 9 4 bélen hullolluk . • .,. hogy a dombóvári kender- gvárban Bán Antal újítását a lán­cos présgépen nem tudja a vállalat központja megvalósítani, ugyanis két méter hosszú láncta vo'n.a szük­ség, amellyel meg lehetne hosszab­bítani az eredetit, ezzel munkaidőt lehetne megtakarítani és a préselő dolgozó munkáját könnyebben tud­ná elvégezni. Lehetetlennek tartjuk, hogy ne tudnának már az illetéke­sek ilyen rövid láncol beszerezni. Nem így kell az újításokat (lintézni, ■ a/ ilyen bevezetési „módszer“ nem segíti elő az újítómozgalom fejlő­dését, és ezt tudni kellene a ken­dergyár központjában is. * ... hogy a bölcskei földműves- -zövefkezetben délután 6 órakori már nem lehet kenyeret kapni, j annak ellenére, hogy csak egv írás­ba kerülne az. hogy több kenyeret kérjenek és mégsem teszik ezt meg a bolt dolgozói. Kérdezzük, így akarják biztosítani a bölcskei dol­gozók kenyérellátását' Meri ha így — már pedig a tapasztalai azt bizo­nyítja — ez helytelen módszer. Sürgősen igényeljenek megfelelő mennyiségben ken veret és ezzel is biztosítsák a falu dolgozóinak ke­nyérellátását. * ... hogy a Mázai Téglagyár ii/emi konyha beszerzőjének a fő­zéshez szükséges nyersanyagot Bonyhádró! kell kerékpáron az üzembe szállítani, A nyersanyag sokszor +0—50 kiló. Kerestek-e va­lami helyes megoldást az illetéke­sek a beszerzés megkönnyítésére?! Ha nem, sürgősen keressék meg, mert már előfordult, hogy ez a szállítás sok esetben a dolgozók ebédjének rovására ment. * .., hogy a Dunántúli Rostikiké- szító Vállalat fődiszpécsére és i mezőgazdasági ostzályána/k helyet­tes vezetője meglátogatták a Tolna- megyei tanács ipa-i osztályának vezetőjét, tekintettel arra, hogy le­maradás tapasztalható a len és ken­der betakarítása, behordása terén. Az ipari ostzáily vezetője azonban azzal a kijelentéssel, hogy „előbb a kaja. azután a ... fehérnemű“, nem fogadta az elvtársakat. Pedig az osztályvezető elvtársnak is tud­nia kell, hogy egy tonna tilolt len külföldi behozatala közel 20.000 fo­rint értékű valutaveszteséget jelent az országnak. * .. . hogy a megyei és járási DTSZ bizottság munkatársai „új“ mód­szert alkalmaztak a sajtóelőfizetők szervezésénél, ügy „agitáltak“ a paksi téglagyárban: a Szabad Ifjú- I ságot rendeljék meg, a Tolnai Nap- j lót mondják le, mert az mégis csak megyei jelentőségű és keveset fog­lalkozik a fiatalokkal. Az ilyen „meggyőző“ munka következménye, hogy azóta az üzemben a tizenhat Tolnai Napló előfizető lemondta az újságot, de nincs egyetlen Szabad Ifjúság előfizető sem. Szigorúan vonja felelősségre a megyei DISZ bizottság az ilyen felelőtlen aktívát, aki helytelen módszerrel, egyálta­lán nem DISZ fiatalhoz méltó mó­don „terjeszti“ a sajtót. ÉrtPKe ték 3 Tarozó Vállala* asÄ-ämdh’iM verseivé A Tolnamegyei Tatarozó és Építő­vállalatnál építésvezetőségenként és a brigádok szakonként állnak páros­versenyben. A legutóbbi értékelés szerint az asztalos brigádok közötti párosversenyben Pakulár László jel- vényes sztahanovista brigádja jár élen 220 százalékos teljesítménnyel, ők 100 százalékos gépkihasználással dolgoznak. Az ácsbrigádok közötti párosver­senyben Läufer József sztahanovista brigádja jár az élen. A brigádvezetó je Läufer szaktáirs munkamódszerét átadja társainak. Rendszeresen tar­tanak sztahanovista szerdákat és péntekeket. Ennek az lett az ered­ménye, hogy tervüket a legutóbbi értékelés szerint 170 százalékra tud­ták teljesíteni. A Tatarozó Vállalat legjobb festőbrigádja, Bonért Antal sztahanovista brigádja, 208 százalé­kos tervteljesítéssel. Két új kultúrotthont avatnak augusztus 20-án Augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén két új kultúrotthont avat­nak megyénkben: Németkéren és Bölcskén. Mindkét kultúrotthon el­készítéséhez a dolgozók igen jelentős társadalmi munkával járultak hozzá. Lebontottak régi romos épületeket, kiszedték a téglát a bedült pincék­ből és így az állami hozzájárulással szép új kultúrotthont építettek mind­két községben. A kultúrotthonok már majdnem készen állnak, az utolsó si­mításokat végzik az épületeken. A két kultúrotthon jelentősen járul hozzá ahhoz, hogy a két faluban még jobban fellendüljön a kultúr- munka. A nagy előadóterem mellett kisebb szakköri szobák is készültek, ahol a község fiataljai sakkal, ping­ponggal és egyéb szórakozási lehető­ségekkel foglalkoznak. Szép és szín­vonalas kultúrműsor keretében adják át majd a kultúrotthonokat a fal­vaknak. Illetékesek figyelmébe! A nrirsztertanács anya- és csecsemővédelmi törvénye a szekszárdi íöldmövesszöveikezetre is von? 'mik A szekszárdi földművesszövetkezet dekorációs osztályában dolgozón mint rajzoló. Ezév februárjába ke­rültem oda, nem vagyok szakképzett rajzoló ezt tudta a földművesszövet­kezet vezetősége akkor is, amikor fel vett rajzolónak. Ezldeig nem Is ta­láltak kifogást a munkámban. Éppen ezért lepett meg augusztus 5-én, amikor kezembe adták a felmondást azzal az indokkal, hogy nem végzek megfelelő munkát. Ezen igen elcso­dálkoztam, mert rajzaimat mások is alkalmazták, így a Nők Lapja és a Tolnai Napló is. A felmondólevelet nem fogadtam el. Ezt pedig azért tettem, mert semmi Indokot sem ta­lálok a felmondásra, különben is 4 hónapos terhes állapotban vagyok és a minisztertanács az anya és csecse­mővédelemről szóló határozata ki­mondja, hogy „a terhes nőt, valamint a szoptatós anyát a szülést követő harmadik hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére lehet elbocsátani.“ Bűnösnek nem ér­zem magam, amiért fegyelmi úton elbocsáthatnak, más munkára sem kértem magam, így nem értem miért akarnak elbocsátani, Igaz, hogy ké­sőbb. amikor nem fogadtam el a fel mondást úgy határozott a vezetőség, hogy nehezebb munkára helyez. Ez azonban addig ntem jutott eszükbe, mig a felmondólevelet vissza nem utasítottam. Éppen ezért kérem az illetékes szerveket, vizsgálják felül a Szekszárdi Földművesszövetkezet vezetőségének munkáját. Miért hoz­nak ilyen irányú intézkedéseket, ami semmibe veszi a minisztertanács ha­tározatát. Gecső Györgyné Szekszárd. IVf e Pl pey v é a e k A vptosépek használati díia — ps a dalmandi fö t dművpssznve tkezet A tavaszi búza vetéséhez, tehát már jó néhány hónapja, a dalmandi dolgozó parasztok, köztük Würth István 10 holdas gazda is, kölcsön adták a helybeli földművesszövetke­zetnek vetőgépeiket. SecuiteVéilc p fö'.Himflvesi'növetkezetet hogy minél előbb elvégezhesse a ta­vaszi búza vetését. A gépek haszná­lati díja azonban sem „jól“, sem máshogyan nem ment egyik gazda házához sem, mert a földművesszö­vetkezet azt nem fizette ki, hiába kérték nap-nap után. Később közbelépett a tanács is: felszólította a szövetkezetügyvezető­jét, hogy fizesse meg a dolgozó pa­rasztoknak a vetőgépek használati díját. A földművesszövetkezet ügy­vezetője oda se neki: egyik fülén be­engedte, a másikon ki a dolgozó pa rasztok jogos kérését és a tanács so­rozatos felszólításait. Már le is arat­ták azt a gabonát, amit jórészt a dolgozó parasztok vetőgépeivel vetet tek el, de az érte járó használati díjat még a mai napig sem fizették ki. A bek® itt van kapuink elolt! Henri Martin kiszabadult! A börtönök kapui nem állhatnak ellent a népi nyomásnak. Nem verhetik sokáig bilincsbe az emberi szabadságot, nem lehet sortűzzel, puskaaggyal elnémítani az igazságot. Henri Mar­tin szabad! Dalba szökken az öröm valamennyi ország ifjainak és lá­nyainak ajkán. Henri Martin szabad! Élő bizonyítéka ez a hatalmas méretű viiágbékekongresszus sorozatos győzelmeinek. Henri Martin sza­bad! Kézzelfogható jele ez a hír annak, hogy a békeszerető emberek követelése előtt meg kell hunyászkodni a háborús spekulánsoknak, a háborús gyújtogatóknak. És ha annak az értékes bátorításnak követ­keztében, amelyet Henri Martin kiszabadítása jelent, a népi tiltakozás még erősebbé válik, rövidesen szabad lesz Alain Le Léap, Lucien Molino André Stil, Guy Duculone és Paul Laurent is. A békemozgalom a tőkés országokban erejének nagy súlyával küzd a börtönbevetett hazafiak, kiváló békeharcosok szabadságáért, a Bastilleok vizes odúiba börtönzött André Sülökért, Alain Le Léapokért. Nálunk mást jelent a békemozgalom. Mi akkor harcolunk igazán a békéért, ha mun­kánk, kezünk nyomán még virágzóbbá válik az ország, még vidámabb lesz a jól végzett munka mosolya a dolgozók arcán és még több ered­ménnyel büszkélkedhetünk a világ előtt. Minden becsületes és igaz ember békét akar nálunk. Építést a rombo lás helyett, s iskolákat, kultúrotthonokat kaszárnyák és lövészárkok he­lyett. Építeni azonban csak akkor tudunk, ha becsülettel elvégezzük munkánkat. Ipari üzemeinkben megjavítják a munkafegyelmet, felkarol­ják a dolgozók alulról jövő kezdeményezéseit, s nem engedik elbur- jánzani a késéseket és az igazolatlan mulasztásokat. Megyénk üzemei e hibák kigyomlálásával mutathatják meg, bizonyíthatják be igazi bé­keakaratukat. A mezőgazdasági dolgozók a legnagyobb munka utolsó nagy rohamait vívják, egyre inkább befejezéshez közeledik a cséplés, bár sok helyen csak vontatottan halad. A jó békeharcosoknak meg kell magyarázni, hogy minden perc veszteséget jelent, sok szem elpereg, el­veszik. A tőkés országokban hazafiak szabadságáért, a bérek emeléséért, a háboríts uszítás megszüntetéséért, nálunk a szebb, boldogabb életért vívott küzdelem jelenti a békeharcot. Az ő sikereik a mi eredményeink Is. S közös győzelmeink egyre több helyen szaporodnak. Valóban a béke „itt van kapuink előtt.“ Teliesítelték augusztus 9-re tett vállalásukat a dombóvári vasútállomás dolgozói Lázas mimika folyt az utóbbi na­pokban a dombóvári vasútállomá­son. Rohamosan közeledett Augusz­tus 9-e, a vasutasok napja. Erre az ünnepre készülteik a dombóvári forgalmi dolgozók. Július 25-én vál­laltak kötelezettséget, hogy új munkasikerekkel ünnepük meg a T1I. Vasutas Napot. A VIII. vasút­üzemi értekezlet határozatainak alapján végezték munkájúikat. Az állomás minden dolgozója bekap­csolódott a munkaversenybe. Foga­dalmat tettek a tervek teljesítésére és a Vasutas Nap előtt 1 hetes béke­műszakot tartottak, amelyen kima­gasló eredmények születtek. A vasútállomáson új munkamódszert vezettek be a termelésbe. Ma már a vonartvezető- személyzet és az állo­mási tolatás brigádok is „csöpög- tetős"- szovjet tolatás! módszerrel dolgoznak. Ennek a módszernek a lényege az, hogy gyorsan egymás­után lökik a kocsikat. Ehhez az szükséges, hogy a mozdonyszemély- zet és a tolató személyzet az irá­nyítókkal a feladatokat megbeszélje. Cziráki Tmre vonatvezető is ezt tette. Tolató« vonattal járnak és tel­jesíteni tudták a békeműszakra vál­lalt kötelezettségüket, 104 százalékos vállalásukkal szemben 106 százalékra teljesí­tették tervüket. A DISZ fiatalok közül Gaál Ist­ván DÍSZ brigádja ért el legjobb eredményt, ők is tolatás fordában vannak. A csöpögtetős tolatási mód­szert alkalmazták, így tudták a 96 százalékos eredményűiket 105 száza­lékra felemelni. Ezzel a teljesítmé­nyükkel a DTSZ brigádok közti! az első helyre kiizdötték fel magú kát. Az állomási dolgozók béke­műszakja is a nem várt eredmény­nyel zárult. Kovács Lajos Kossuth-brigádja a menetrendszerinti indításért folytatott kemény harcot. 106 százalékos vállalását 132 száza­lékra teljesítette a brigád. „ Egv nagyterhelésű vonatot állítot­tak össze, ami a túlsúlyos vonatnak majdnem a dupláját teszi ki. Ekkor Kurinyi Tibor forgalmi szolgálat­Augusztus 5-én az állomási tolató brigádok új tolatása módszert alkal­maztak munkájukban. A munkát úgy szervezték meg. hogy a gurítást Vida Já nos brigádja végezte, míg Bocza Dezső brigádja a síktolatést végezte. Ezzel a módszerrel elérték azt, hogy állandóan tudtak gurítani és a síktolaitó brigád pedig már csak a vonalok összeállítását vé­gezte. Teljesítették a dombóvári vasút­állomás dolgozói a Vasutas Nap tiszteletére vállalt kötelezettségei­ket. Harcuk a menetrendszerinti közlekedésért eredményes volt, és most tovább harcolnak, hogy a Vas­utas Nap után sikerre vigyék a nyári és az őszi csúcsforgalmat. Egy élenjáró község élenjáró gazdái között dolgoznak tovább — viccelődik Lég- rádi bácsi, s odahunyorít a közben belépő tanácstitkárra: — Ugye élv­társnő, nem hoztunk szégyent a köz­ség nevére? — De nem dm, Józsi bácsi, büszke is vagyok magukra. De tavaly se kel­lett szégyenkezni maguk miatt, akkor is az utolsó szemig teljesítette kötele­zettségét a község. Közben kint egészen bestítétedett. Ezüst szögekkel kivert takarót borít a földre az ég. Sugárzó, gyönyörű augusztusi este van. Itt is ott is mun. kából hazatérők fürge léptei koppan- nak a járdán, majd megcsikördul a kiskapú, s újra csend lesz. De nem sokáig! Vidám, noteszával. dalos kedv. vei fiatal lányok és fiúk érkeznek, ismerősök. Csak innét Tolnáról jöt­tek. fia maguk nem is mond iák, népi ruhájuk már előre árulkodik iöve'e- lük céljáról. A Textil_ és Selyem- gyár kultúragtíációs brigádjai érkez­tek köszönteni a járás első községét. Lelkes Kati, Wolllier László, Hor. vdtli Teri az éjszakai műszak előtt SOKAN ÜLNEK EGYÜTT a mözsi tanácselnök szobájában. Ragyognak az arcok, beszédesek a szemek, az öröm ütemére csendül minden szó! — Hát túl vagyunk rajta — bólint a többiek felé Kállai Sándor, a ta’ nácselnök. — Túl ám — kap a beszélgetésbe Légrádi Józsi bácsi, hat holdas dol­gozó paraszt, a begyűjtési dl! undo bizottság elnöke, s mindjárt hozzá is teszi: — Nem volt könnyű. Fáradoz­tunk eleget, de végre tiszta a határ se levágatlan gabona, de még mun­kában lévő cséplőgép sem csúfosko- dik a határban. Elvégeztük a munkát, az utolsó szemig beadtunk mindent az állaimnak. A kavargó cigarettafüst betölti a szobát. Csak egy-egy füstfelhő mögül tűnnek elő mosolygó arcok. Naptól bámult, az erős műre'ától megkemé­nyedett, büszke parasztarcok. Büszke, boldog gazdák. — Hát teljesítettük ígéretünket — szólal most meg Tóth Ferenc, a Béke tszcs elnöke — elsők lettünk a járás. ban, messze magunk mögött hagytuk versenytársunkat, T engelic közsé­get is. — Szeptemberre végeznek, ha így jöttek el. Nem akartak otthon ma­radni. — Hogyisne> csak nem áll ki félműsorral a brigád! — szögezték le ellenkezést nem tűrően és kérlelést nem várva. És jöttek. Fiatalos, tiszta üde hangulatot, jókedvet és otthonos levegőt varázsol érkezésük a kultúr- otthonba, ahová lassan gyülekezik a falu népe. Ünneplő ruhába öltözve, a napi munka után tisztára mosdva ér­keznek. Eljön Klemm János élenjáró egyéni gazda. Király Gyógy a felesé­gével az Úttörő tsz-ből. Vány a János a Petőfiből, Varga József. Bagdi Ben­jámin, meg a többiek. Az a sok név­telen, nagy közösséget alkotó mözsi dolgozó, akiknek kemény munkáját, szép eredményeit köszönti ez az este. A VIRÁGDÍSSZEL KÖRÜLFONT színpadon piros drapériával takart asztal mögött hárman ülnek. Kállai Sándor tanácselnök áll fel először, s a megvalósult remény felemelő érzeté­vel szólal: „Becsülettel teljesítettétek fogadalmatokat köszönetét mondok ezért... Végezzétek továbbra is ilyen példamutatóan munkátokatT* Még alig ül el a nagy termet betöltő éljenzés, amikor Jaksa József elvtárs, a járási pártbizottság kiküldötte áll fel: a ,,Be­csületes munka szép eredményét ün­nepeljük ma. Komoly sikerek szü­lettek. Búzából 13 mázsánál is több, árpából pedig 17 mázsát is megha­ladja az átlageredmény." Majd néma csendben, figyelő szemek kereszttűzé­ben nyújtja át Vágány István, a be­gyűjtési miniszter megyei meghatal­mazottja a tanácselnöknek a szabad­piaci értékesítés jogát biztosító ok­mányt. Viharosan zúg fel a taps, szinte beleremegnek a falak. Légrádi Józsi bácsi gondolatai. — ómig keze ütemesen verődik össze — messze Szárnyalnak. Az jár a fejé­ben, hogy tavaly bíz még a fejadagja sem maradt meg, idén meg a beadás teljesítése után 17 mázsánál is több gabona maradt a kamrában. Viheti piacra, vehet ami kell. Most már lehet. Azután újra szétnyílik a függöny, kezdődik a műsor. Táncok, versek, énekszámok nevettetik meg, szór akoz-\ tátják a nézőket. Majd előáll a rig-1 mus-brigád, három szöszke fiatal lány, s pergő nyelvvel már dalolják is: „Nem búg már a cséplő a határban, Fel van szántva a sok búzatábla, Mözs község az első a járásban, Termelésben nincs neki párja. A jó munka eredménye az lett, Begyűjtésben szintén az első lett. Mözs községnek dolgos parasztsága, Példát mutat, az egész járásban FESTŐ ECSETJÉRE kívánkozik az egész kép. Munkáslányok, munkás- ifjak egy élenjáró község élenjárd gazdái között. Ez az életben megvaló­sult munkás-paraszt szövetség. Kö­szönet a mindennapi fehér kenyérért, köszönet, igazi köszönet! Ezekben a percekben érti meg igazán mindenki, hogy ez a nép, ez a szoros testvéri- szeretettel összefűzött nép — valóban képes mindenre. A régi mesék ,.Sze­gény Jánosai‘‘ és világjáró mesterle­gényei most maguknak építik a ma. gukét. S amikor a műsor végén a fiatalság táncraperdülve ünnepli az új kenyeret, a nagy munkák végét, rá. teríti bársonyát a teremre a jól vég. sett munka, a becsülettel teljesíteti kötelesség szálaiból font aranyszínű palást. ÓNODY GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents