Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-04 / 181. szám
2 IN A P L ó A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rende!ete az állami tartalékföldek hasznosításáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről, a földhaszonbérletek szabályozásáról Az állami tartalékterületek haszná latát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953. október 1-ig vég leges formában rendezni kell, hogy minden talpalatnyi föld megművelése biztosítva legyen. 1. §• (!) A be nem tagosított, illetve állami gazdaságoknak és szövetkezeti gazdaságoknak át nem adott állami tartalékföldekből — kérelmükre — vissza kéll adni a földet tulajdonukba azokriak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik földjüket 1951. augusztus 1-e után felajánlották, vagy elhagyták. Amenriyiben a föld már betago- sitásra kterült, vagy állami gazdaság. letve termelőszövetkezet birtokában van, helyettes egyéb állami tartalékterületből kell részükre földet tr ajdontía adni. 2) Akik felajánlott földjükért ellenértéket kaptak és részükre a földet visszaadták, az ellenértéket — ha: főfoglalkozásúk a földművelés — három! év alatt egyenlő részletekben, — ha főfoglalkozásuk nem a földművelés — egy összegben azonnal kötelesek visszafizetni. 2. §. (1) A tártalékföldeket öt évre haszonbérbe lehet adni. Tartalékföldet haszonbérletbe vehet minden egyénileg gazdálkodó paraszt. Az így haszon- bérletbe vett terület nem haladhatja meg a saját területtel együtt a 25. kát. holdat. Ez alól a földművelés- tíevi miniszter kivételt tehet. 1) A tartaléktőid évi haszonbére a .‘öld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után öt forint. A haszonbérlőknek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld űtán járó teljes beadási kötelezettséget teljesíteni. Á tartaléktőidből a haszonbérelt területet a beadási kötelezettség szempontjából nem szabad a haszon bérlő saját földjéhez hozzászámítani, hanem külön kell számításba venni. 3. §. (1) A termelőszövetkezeteket — ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat is — a tartalékföldek használatának rendezésénél előnyben kell részesíteni. A tartalékföldeket elsősorban a termelőszövetkezetek használatába kell adni, ha annak) megművelését önként vállalják. A termelőszövetkezet a tartalékföld után haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes használatra kell átadni, a tartalékföld után azonban a teljes beadási kötelezettséget köteles teljesíteni. (2) A tagosított tartalékföldet terme lőszövetkezeteknek kell használatba adni és helyette, — ha ezt a termelőszövetkezet kéri — saját szétszórt parcelláit kell haszonbérlet útján hasznosítani. (3) A termelőszövetkezetek megszilárdításával és megsegítésével arra kell törekedni, hogy a termelőszö vetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszövetkezetnél egy tagra vis?onylag sok föld jut, a földek gon dós megművelésének előmozdítása érdekében kevésbbé munkaigényes növények termelését nagyobb arányban kell előirányozni. 4. §. A földdel nem rendelkező dolgozók a tartalékterületekből veteményeskert céljára, családonként legfeljebb egy kát. hold földet vehetnek haszon bérbe öt évre. Veteményeskert céljára lehetőleg a községhez (városhoz) közeleső, kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell haszonbérbe adni. A veteményeskertnek használt tartalékföld haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után tíz forint, amellet a haszonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötelezettséget tartozik teljesíteni. 5. §. (1) Az állam a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelését vetőmag-köl- csönnel és termelési hitellel segíti elő. (2) Az 1953-ban begyűjtött termésből állami vetőmagalapot kell létesíteni. Az alapból a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalék föld területnek megfelelő mértékig köl- csönvetőmagot lehet adni. A vetőmagot öt százalékos többlettel a jövő évi termésből természetben kell visz- szaszolgáltatni. (3) Műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, valamint a gépállomás útján végzett munka díjának kifizetésére — indokolt esetben — termelési hitelt kell folyósítani azok nak a dolgozó parasztoknak, akik tartalékföldet bérelnek. Egy családnak az átvett tartalékföld minden kát. holdja után legfeljebb 500 forint termelési kölcsönt lehet adni. 6. § (1) A föld tulajdonosa vagy haszonélvezője mező- és erdőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja, vagy kiadhatja részes művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérletbe. vagy részes művelésbe venni. Az állam előhaszonbérleti jogát nem gyakorolja. (2) A haszonbérlőé vett föld után a haszonbérlő olyan mértékben köteles a beadási kötelezettséget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartalékföldből bérbevett területeket, amelyeknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb területétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. 8 (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Eészesművelés esetén a teljes beadásért a tulajdonos és a részesművelő egyetemlegesen felelősek. (3) A haszonbérleti, részes művelési megállapodások érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges, de nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz. (4) A haszonbérietek szabályozására és ellenőrzésére kiadott, a jelen rendelettel ellentétes minden ko rábbi rendelkezés hatályát veszti. (5) A 9.000 (1948/VIII. 28.) korm. számú rendelet alapján az állam haszonbérleti jogának gyakorlásává' létesített kishaszonbérletek érvényes ségét a bérlő kívánságára legfeljebb öt évig kell meghosszabbítani. 7. §. A haszonbérlő a tartalékföldből vagy tulajdonostól (haszonélvezőtől') bérelt területet saját kezelésben köteles megművelni, azt tovább haszonbérbe nem adhatja. 8. §. A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi te- nács végrehajtó bizottságának a feladata. 9. §• A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazfásdigyminiszter gondoskodik. Nagy Imre a minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a ierinelííszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gépállomási díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomások díjfizetési rendszerének megváltoztatásáról és a díjtételek lesz Újításáról A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a terméshozam növelése, a dolgozó parasztság életszínvonalának emelése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom további fokozott támogatása érdekében az alábbi határozatot hozza: t A termelőszövetkezeteknek ést egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a gépállomásokkal szem ben fennálló, az 1952. július 1. napját megelőző időből származó ösz- szes. a jelen határozat kihirdetésének napjáig ki nem egyenlített természetbeni és készpénzbeni díjtartozásait el kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a gépállomások által _vé_g- zett talajrnnIlkák díját az 1955/54 gazdasági évben szabad választásuk szerint természetben vagy készpénzben teljesíthetik A termelőszövetkezetek a gépállomás! díjra évközben mind terményben, mind kés/.oénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alapján csak a betakarítás után történik. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok természetben a munkák elvégzésével egvidőben vngv utólag, készpénzben nedig a munkák rlvégzésével egvidőben fizethetik a talajmunka díját. Ha a termelőszövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt természetben előre fizeti a díjat vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fizetett díjakból tíz százalék kedvezményt kell adni. 3. A termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére a gépállomások által végzett talajmiinka díjtételeit csökkenteni kell olymódon, hogy a íb—20 cm-es középmélv- szántás díja termelőszövetkezeteknél az eddigi 42 buzakilogramm vagy 84 Ft helyett. 32 búzakilo- gramm vágy 64 Ft, egyénileg gazdálkodó parasztoknál pedig84búza- kilogramm helyett 53 búzakilo- gramm vagv 106 Ft legyen. Ugyanilyen arányban kell csökkenteni az összes egyéb talaj munkák díját is. A termelőszövetkezetek abban az esetben fizetik a fenti díjtételeket, ha a gépállomást szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítik, tehát traktorvezetőt és munka,gépkezelőt adnak, továbbá az üzemanyagot kiszállítják. A termelőszövetkezetek részére biztosított kedvezmények az I és II típusú termelőszövetkezeti csoportokat csuk abban az esetben illetik meg, ha tagosított területen, az alapszabálynak megfelelően közös talairnűvelést végeznek 4 A jelen határozaiban megálla pit ott díjtételeket 1953 július 1. és 1954. július 1 között elvégzett munkákra kell alkalmazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953 július j után végzetl talajmunkákra visszamenőleg is érvényesek Az, 1952/53 gazdasági évre eső időben végzett munkák után a természetbeni fizetés marad érvényben. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A minisztertanács vándorzászlajáért folyó, augusztus 20-i betakarítási és begyűjtési békeverseny- ben a gabónabegyüjtés terén a megyék sorrendje a következő: t Bács 36 a százalék, 2 Pest 33.9 százalék, 3, Szabolcs 32 4 százalék. 4 Hajdú 32 1 százalék 5 Szolnok 3t 9 százalék. 6. Fejér 318 százalék. 7. Baranya 31.5 százalék 8. Somogy 30.8 százalék. 9 Békés 29 4 százalék. 10. Csongrád 28b százalék. 11. Tolna 27.9 százalék, 12. Zala 27.9 százalék. 15 Vas 26 8 százalék. 14 Győr 26 százalék, 15 Komárom 25 3 százalék, 16 Veszprém 21 5 százalék. 17 Heves 21.1 százalék. 18. Nógrád 20 százalék. 19. Borsod 9.7 százalékkal. Felháborodás Dániában amiéit, hogy hillerisláhat jelöllek a bonni szövetségi gyűlési választásokra Kopenhága (TASZSZ): Dániában nagy felháborodást keltett Naumann képviselővé jelölésének híre. Naumann a hitlerista propagandaügyi minisztérium államtitkára volt és a közelmúlt napokban szabadult ki a börtönből. Naumannt az idén januárban az angol megszálló hatóságok börtönözték be, mert újabb fasiszta államcsínyt készített elő, A demokratikus lapok kiemelik, hogy a hitleristák mostani képviselői jelölése a nyugati hatalmak közvetlen támogatásával történik. A „Politiken" című lap berlini tudósítója jelenti, hogy a Német Birodalmi Párt több olyan hitleristát léptet fel képviselőjelöltként, aki annak idején magas állást töltött be. Ilyen például Hans Grimm, a hitlerista kultúrbund volt elnöke, továbbá a hitlerista hadsereg több magasrangú tisztje, köztük Rudel repülőezredes, Wolf tüzérségi tábornok és mások. Görögország növeli katonai kiadásait Athén (TASZSZ): Az „Eleftheria" című lap jelentése szerint a görög kormány a katonai parancsnokság, az amerikai nagykövet és az amerikai katonai misszió vezetője által gyakorolt nyomás hatására beleegyezett abba, hogy az idei költség- vetési évben a múlt évihez képest hétszázmilliárd drachmával növeljék a katonai kiadásokat. Ezek szerint az idei költségvetési évben katonai kiadásokra összesen 3510 milliárd drachmát fordítanak. 1953 AUGUSZTUS 4 NEMZETKÖZI SZEMLE De Gasperi bukása megmutatja a klerikális kormány népellenes háborús nyomorpolitikájának csődjét, ugyanakkor azt az igazságot, hogy a nép akaratával szemben hosszabb ideig kormányozni nem lehet. De Gasperi megpróbálta, hogy a június 7-i választásokon megnyilvánult népakaratot semmibevéve; ugyanott folytassa, ahol abbahagyta. Nem akart tudomást venni arról, hogy a választásokon balratolódás következett be — ő jobbfelé lépett, tovább a katasztrófapolitika lejtőjén. De Gasperi nyolcadik kormányának már csak ezért is buknia kellett. Az olasz parlament De Gasperi keresztény- demokrata kabinetjétől mindjárt bemutatkozásakor megtagadta a bizalmat. Pedig De Gasperi, aki vén róka a kulisszák mögötti mesterkedésekben, minden manővert megpróbált, hogy hatalmon maradhasson. A kis „középpártokat“ előbb megfenyegette, majd igyekezett megvásárolni őket: azután Saragat útján Nenni pártja felé kezdett szirén-dalba, majd amikor megkapta a szocialisták esattanós elutasító válaszát, nyíltan folytatta eddigi „bizalmas“ alkudozásait az újfasisztákkal és a monarchistákkal. Trükkjei sorra csütörtököt mondtak: egykori koalíciós társai, a köztársaságiak és liberálispártiak — éppen súlyos választási vereségükből okulva — nem akarták ismét kompromitálni magukat, ugyanakkor arra számítottad, hogy ha tartózkodnak a szavazástól, egy következő „menetben“ zsírosabb koncot zsarolhatnak ki a kereszténydemokratáktól. Hasonló számítás vezette a monarchistákat is, akik már-már hajlandók voltak — persze néhány jól kifizetődő miniszteri tárca ellenében — De Gasperi mellé állni, de Covelli, a párt titkára végül is meggyőzte a monar- chista képviselőket arról, hogy De Gasperi köztársasági kormányának még nagyobb árat kell fizetnie a királypárti bizalmi-voksokért... Amit nem ért el De Gasperi klikkje a „Lege Truffa“, a hírhedt csaló választójogi törvény segítségével, azt nem tudta elérni parlamenti alkudozásokkal sem. A kommunista képviselők megmondották: az olyan kormánynak, amely egyetlen Ígéretét sem váltja be, amely csalással, látszat-intézkedésekkel akar port hinteni a választópolgárok millióinak szemébe, buknia kell. Látszatra talán apróságnak tűnő, de mégis mélyen jellemző a klerikális kormánynak népellenességét palástoló látszat intézkedéseire az az eset, hogyan „oldotta meg“ a kereszténydemo’j-a- ta városvezetőség például a római barlanglakások problémáját. Két kilométerre Róma központjától, a ca- rioli luxusnegyed határában ezrével élnek az emberek földbevájt üregekben. A Tiburtino negyedben — a hivatalos statisztika szerint — huszonháromezer ember tengődik ládahulladékból, bádogdarabokból ösz- szetákolt kunyhókban. A kormány megígérte, hogy változtat ezen a helyzeten. S valóban nem lehet azt mondani, hogy De Gasperi Rómája nem tesz semmit a szerencsétlen barlanglakok érdekében. A polgár- mester rendelkezésére minden viskón és barlangon házszámot helyeztek el. így „megoldódott“ a kínos probléma: a barlangok immár „lakásokként“ kerülnek a statisztikába .., Az olasz dolgozók azonban máskép akarják javítani a statisztikát. Azt követelik, hogy a háborús építkezések helyett gyárakra és iskolákra, lakásokra és kórházakra költsék a sokmillió adó-lírát, — azt követelik, hogy juttassák valóban építő munkához a munkanélküliek százezreit. Az olasz kormányválság hátterében a tömegnyomor rettentő képe sötétlik. Az a jelentés, amelyet a napokban tett közzé az úgynevezett Vigorelli-bizottság (Vigorelli szociáldemokrata képviselő elnökletével kiküldött parlamenti vizsgálóbizottság), némi fényt vet erre a képre. Olaszországban 232.000 család, vagyis az olasz családok két százaléka pincékben, barakokban, padlásszobákban lakik. Az olaszok 7.5 százaléka, 896.000 család az év egyetlen napján sem fogyaszt sem húst, sem cukrot. Matera megyében mindössze egyetlen, 130 ágyas kórház van, 180.000 lakős számára. Caltanisettában a mezőgazdasági munkás családok ezer csecsemője közül több, mint száz meghal. Az egymillió százezer lakosú Nápolyban csak a lakosság 28 százalékának van munkája. A burzsoá képviselők jelentése „rámutat“ arra, amit nem lehet letagadni, — de nem javasol semmit a nyomor megszüntetésére. Nem is javasolhat — ehhez meg kellene változtatnia az urakodó klikk népellenes politikáját, meg kellene tagadni az „atlanti“ politikát, amely a jelenlegi katasztrofális helyzetbe döntötte Olaszországot. A hazaáruló politika elvetését követelték azok a népi tüntetések, amelyek országszerte lezajlottak, De Gasperi bukása után. A béke és a társadalmi haladás kormányát követeli az olasz nép, olyan kormányt, amely — mint Togliatti elvtárs mondotta a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélése után. „Tekintetbe veszi a néptömegek akaratát, törekvéseit, követeléseit, még ha e néptömegek a baloldal vagy a szélső jobboldal köré csoportosulnak is.“ De Gasperi bukása az amerikai lakájok politikájának kudarcát is jelenti. Az olasz félhivatalos hírügynökség azt jelentette Washingtonból, hogy „az amerikai kormánykörökben a De Gasperi kormány bukása sajnálkozást és bosszúságot keltett." A Le Monde című francia lap arra is rámutatott, hogy „nemcsak Washingtonban, hanem Bonnban is nagy a nyugtalanság“. „Mindenesetre — foly tatja a francia lap — kétségtelennek látszik, hogy el kell halasztani a Baden-Badenben augusztus 7-re kitűzött értekezletet, amelyen az európai hadseregről szóló egyezményt aláíró hat ország képviselői vettek volna részt az olasz miniszterelnök elnökletével “ A Le Monde kertelés nélkül megállapítja, hogy De Gasperi bukása nem pusztán olasz belügy. hanem a nyugateurópai amerikai politika kudarcának megnyilvánulása is. Mint a lap írja, az olasz kormány bukásával az „európai hadsereg“ tervét is súlyos csapás érte. Kétségtelen, hogy De Gasperi bukásával az amerikai politika egyik legfontosabb európai ügynökét vesztette el. A magvar kormány tiltakozó Jegyzéke Jugoszláviához Gőz Imre magyar határőr leiövise miatt A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: Július 30-án este 8 órakor Tót- szerdahely közelében, a Mura-folyó védőgátján, a magyar—jugoszláv határvonal mentén jugoszláv határőrök lelőtték Gőz Imre magyar határőrt, aki ott járőrparancsnokával együtt a szokásos járőrszolgálatot látta el. Gőz Imre határőr arra lett figyelmes, hogy jugoszláv terület felől puskalövést adtak le magyar területre és felment a tőle néhány méterre fekvő védőgátra, hogy megállapítsa a lövés eredetét. Amikor felért a védőgátra, jugoszláv területről újabb puskalövést adtak le, amely Gőz Imrét azonnal megölte. A járőrparancsnok bajtársa segítségére sietett, jugoszláv oldalról azonban is mét tüzet nyitottak, és egy lövedék a járőrparancsnok zubbonyán hatolt keresztül. Augusztus 1-én a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából tiltakozó jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv követségnek, amelyben tiltakozik a magyar határőr ellen elkövetett halálos kimenetelű támadás miatt és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen kutassa fel a bűnösöket és azokat példásan büntesse meg. A külügyminisztérium jegyzékében felhívja a jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy ilyen támadások kiélezik a magyar—jugoszláv határon fennálló helyzetet és hátráltatják a normális határmenti állapotok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket. Kitüntetések adományozása a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban Phenjan (Uj Kína): A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlésének elnöksége — július 29-én közzétett rendelete szerint — Csen ír Jon-nak, a Miniszter-tanács elnökhelyettesének az „Állami zászlórend" I. fokozatát. Cej Csan-Ik-nak és Pák Uj Vannak, a Minisztertanács elnökhelyetteseinek pedig a munkaérdemrendet adományozta.
