Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

TOLNAI NA ir/lAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN Befejeződött az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának har­madik ülésszaka (2. o.) — A jobb minőseiért, a dol­gozók jobb ellátásáért (2. o.) — Mindenki végezze a maga munkáját (2. o.) — A taggyűlések eié (3. oj ■ Töretlen lendülettel a III. negyedéves terv sikeréért (3. o.) — Nemzetközi szemle (3. o.) — Könyvtáraink további feladatai (4. o.) — Az őszi vetés küszöbén (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTT5ÁGANAK LAPJA \ X. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1953 AUGUSZTUS 29 Emeljük magasra a pártvezetés színvonalát A Pravda egyik legutóbbi ve­zércikke azt írja: ,,A kommunista párt a magas elvszerűség, a kol­lektív vezetés szellemében neveli kádereit, abban a szellemben, hogy az egyes vezetők alá tudják rendelni akaratukat a kollektíva akaratának.” Pártunk Központi Vezetőségének határozatai alapján kidolgozott kormányprogramm megvalósításának is egyik döntő alapfeltétele nálunk is, a mi me­gyénk területén is a kollektív ve­zetés elvének érvényesítése. Csak ennek segítségével lehet mélyre­hatóan eredményes pártszerveze­teink vezető szerepe, érvénvesül- het messzemenően a pártdemo­krácia, fokozódhat az ellenőrzés­sel párosult segítségadás. A mi megyénk területén is számtalan példa bizonyítja, hogy csak ott lehet jó a pártvezetés és ellenőrzés, ahol maradéktalanul érvényesül a kollektív vezetés. —• Márpedig a kollektív vezetés el­ve szigorúan megköveteli, hogy minden alapszervezet gondosan, előre elkészített munkaterv alap­ján dolgozzék. E mun ka tervek el­készítésének legelső állomásai ter­mészetesen a pártvezetőségi ülé­sek. majd a taggyűlések. Itt kell megbeszélni éppen a munkaterv alapján a pártszervezet vezetőinek és tagjainak, hogy személv sze­rint kinek mi a feladata. Ha meg­van a feladat, nyilvánvaló, hogy' ergjjményes lehet az ellenőrzés, s ennek nyomán hathatós a segít­ség. Sióagárd, Tolna és még számta­lan község pártszervezeteiben jó eredmény mutatkozik a kollektív vezetés megvalósítása terén. A pártvezetőségi tagok mindig meg­kapják feladatukat, s ebbe a mun­kába szintén feladattal ellátva be­vonják a pártcsoportbizalmiakat, s nem utolsósorban a legkiválóbb népnevelőket is. Természetesen ezekben a községekben a pártmun kában éppúgy, mint a gazdasági feladatok végrehajtásánál jó ered­mények mutatkoznak. Tolnán pél­dául a pártszervezet aktív, rend­szeres vezetése és segítése nyo­mán a tanács egyre inkább be­tölti hivatását, esvre jobb ered­ménnyel mozgósítja a dolgozó pa­rasztokat a nani feladatok sikeres végrehajtására. A pártvezetés meg felelő színvonalra emelése meg­kezdődött a decsi egvséges falusi pártvezetőségnél is. Ma már a pártvezetőség tagjai egyre inkább hozzászólnak a vezetőségi ülés anyagához, sőt örvendetes javulás mutatkozik a bírálat területén. — Bátran bírálják Varga elvtársat, a függetlenített párttitkárt. Most még az kell, hogy e bírálatok nyo­mán Varga elvtárs még erőtelje­sebben küzdjön maga is és moz­gósítsa a párttagokat a hibák ki­küszöbölésére, mert ez még nem megfelelő. Bírálatot kapott példá­ul Varga elvtárs, hogy a földmű­vesszövetkezet munkáját alapo­sabban nézze meg. Meg is tette Varsa elvtárs, de amint az elmúlt napok példája is mutatja, nem sok eredménye van a bírálatának. A tanulság belőle az, hogv a párt- vezetőség tagjai ne elégedjenek meg azzal, hogy bírálat formájá­ban elmondják a faluban meglévő hiányosságokat, hanem maguk is tevékenyen vegyenek részt a hi­bák kiküszöbölésében. Vonják be a pártcsoportbizalmiakat, használ­ják fel a népnevelőket is. A vezetés kollektívvá soha sem tud válni az olyan pártszervezet­nél, mint a teveli. Fehér elvtárs, a függetlenített párttitkár az alap­szervezetek titkárainak saját ma­ga készíti el a beszámolókat, sőt az alapszervezetnél a népnevelőér­tekezleteket is maga tartja: Az alapszervezet titkára például azt sem tudja, hogy mikor volt nép­nevelőértekezlet. Helyes a segít­ség, de ne vigyük ezt túl. mely sok esetben már a gyámkodásig fajul, elveszi e funkcionáriusok önállóságát. Nemtörődömségre, semmittevésre kárhoztatja őket ahelyett, hogy növelné önbizalmu­kat, erősítené felelősségérzetüket, s ennek nyomán jobb munkára buzdítaná őket. Ne csak a pártszervezet titkára ellenőrizzen, hanem a pártszerve­zet többi vezetőségi tagjai nyomán minden egyes párttag és az ő pél­dájuk nyomón a legjobb párton- kívüli népnevelők is gyakorolják ezt a fontos feladatot. Az ilyen munka nyomán egy-egy üzem, falu, valamennyi becsületes dol­gozója érezni fogja kötelességét, hogy neki is feladata feltárni a hiányosságokat, érezni fogja, hogy nemcsak feltárni joga és köteles­sége. hanem minden körülmények között keményen harcolni is kell azok kiküszöböléséért. Most különösen nagy jelentősé­ge van e fontos munkának, ami­kor pártunk politikájának, kor­mányunk programmjának megva­lósításáról van szó, mely minden intézkedésével még magasabbra emeli dolgozó népünk életszínvo­nalát. Tudjuk azt, hogy e nagvsze- rű célt elérni csak úgy tudjuk, ha még jobban dolgozunk, ha még többet termelünk. Éppen azért kell pártszervezeteinkben a kol­lektív vezetést maradéktalanul megvalósítani, hogy a pártvezetés még magasabb színvonalra emel­kedve eredményesen tudja mozgó­sítani dolgozó népünket e nagy feladatok, tehát saiát érdeke, si­keres megvalósítására. Feladat tehát pártszervezeteink részére, hogy minden tag ismerje feladatát. Éppen ezért először is vezetőségi ülésen jól tanulmányoz zák át, például most a miniszter- tanács határozatát az 1953. évi őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítéséről és végrehajtásáról. Azonban ne csak általánosságban beszéljék meg. hanem helyi viszonvlatra alkal­mazva szabják meg először is a pártvezetőség tagjainak feladatát, majd készítsenek tervet a nártbi- zalmiak, népnevelők, különböző tömegszervezetek, tehát az egész falu számára. Ezt a konkrét tervet vigyék megbeszélésre a tapwűlés elé, hogy jól megrágva, a pártta­gok a faluba elosztódva, eredmé­nyes szószólói, jó mozgósítói le­hessenek e munkálatoknak. Ha konkrétan fopiák megkapni fel­adatukat, s természetesen az el­lenőrzés, segítés r n marad el, a jó eredmény, tehát a határozat si­keres végrehajtása megvalósul. Különösen nagy súlyt kell he­lyezni a határozatok ilyenkénoen való feldolgozására termelőszövet­kezeteinkben lévő pártszervezete­inknek. A dolgozó nép ellenségei, a kulékok. a klerikális reakció itt igyekszik leginkább zavart kelte­ni, viszályt szítani, a tervszerűsé­get megakadályozni. Ér>oen azért próbál dühödten rombolni, mert tudja, hogy a termelőszövetkeze­tek útja az az egvetlen út, amely a dolgozó parasztság felemelkedé­séhez vezet. Éppen ezért kell pártszervezeteinknek kollektíván működnie, magasra emelni a párt­vezetés színvonalát, biztosítani a tervszerű, feffvelmezett munkát, hogy ezen meetöriön az ellenség minden fondorlata, s valóravált- hassük pártunk politikájának nagyszerű célkitűzéseit. Ez a biz­tosítéka annak, hogy a kormány­programm megvalósulása nyomán dolgozó népünk életszínvonala egv re magasabbra emelkedjék. Érlénvi Úí Barázda tszcs Ábrahám Péter 308 munkaegység után több, mint 24 mázsa búzát vitt haza Az értényi Uj Barázda termelő­csoport tagsága, miután eleget tett állam iránti kötelességének félretet­te a vetőmagot, megkezdte a feles­leges gabona kiosztását. Augusztus 9-ét tűzték ki a jövedelemelosztás megkezdésének napjául. Minden tag szívszorongva várta, hogy mennyi búzát kap egy munkaegységre. So­kan kételkedtek a hallottakban, a nagy nap reggelén azonban elmúl­tak a kételyek. Ábrahám Imre elv­társ, a tszcs elnöke kijelentette, „8 kiló búza jut egy munkaegységre, akárhogy számoljuk.“ Meg is kezd­ték az osztást azonnal. Ábrahám Pé­ter volt az első, akinek 308 munka­egység után 24 mázsa 74 kiló búzát mértek ki. Fábián Pál feleségével dolgozott, 337 munkaegység után 27 mázsa búzát kapott. Polecsák Ist­ván másodmagával 381 munkaegy­ségre részesült á jövedelemből, 30.5 mázsa búzát vitt haza. Király Jó­zsef és Kréner Lajos pedig 24—24 mázsát és még egy pár kilót is kap­tak, mindkettőjük munkaegysége meghaladta a 300-at. A szép jövedelem láttán derűvé vált a hangulat a tszcs tagjai kö­zött. Elhatározták, hogy nem lépnek ki a csoportból, mert látják, ha egyénileg dolgoztak volna, nem len­ne ennyi jövedelmük. Nem feledkez­nek meg azoknak a tagoknak a fel­világosításáról sem, akik még inga­doznak. Rámutatnak, hogy az ellen­ség uszályába kerültek, még nem késő, gondolják meg a dolgot, mun­ka nélkül nem lehet megélni. Magas jövedelemre is csak az számíthat bárhol, aki becsületesen kiveszi ré­szét a szocializmus építéséből. (Ba- kodi Árpád, Értény.) Jó a íryapottermés a paksi járásban A hűvös, csapadékos tavasz után beállott kedvező időjárás jó hatás­sal volt a paksi járás gyapotvetései­re. Gyorsan fejlődött mindenütt a gyapot a meleg időjárás hatásárc és szép termésre van kilátás külö­nösen ott, ahol időben, jó minőség­ben elvégezték a növényápolási mun­kálatokat. A kajdacsi Március 9 tsz- ben például, ahol az elnök. Sebes­tyén elvtárs vezetésével a nők és a családtagok bevonásával végezték a gyapot talajmunkálatait. A sok mun­kát gyapotjuk bő terméssel fogja meghálálni. A csoport asszonyai, lá­nyai ugyanolyan szeretettel, gondos­sággal, ápolták a gyapotot, mint a többi növényeiket. Nem maradt el ebben a munkában a németkéri Ság- vári tsz sem. Asszonyai az aratás és a cséplési munkálatok idején is folyamatosan végezték a gyapot ápo­lását. Munkájuk eredménye: a já­rás legjobb gyapottermelő csoport­ja lett a Ságvári tsz. A györkönyi Kossuth tsz tagsága is példásan gon­dozta és gondozza a gyapotját. Vannak azonban olyan termelőcso­portok is, amelyek lemaradtak a gyapot ápolásával. A dunaszentgyör- gyi Szabadság, a dunaföldvári Al­kotmány, a paksi Vörös Sugár, a nagydorogi Uj Élet termelőszövet­kezetek lemaradtak a gyapot ápolá­sával. Ez a lemaradás különösen ez aratás és cséplés idején mutatko­zott meg. Ezt a lemaradást jórészt még pótolhatják, ha a következő na­pokban teljes erővel végzik a gya­pot ápolását. A gyapot nagyon fon­tos nyersanyaga népgazdaságunk nak. Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy mindent megtegyünk a nagyobb termésért. Ezért kell pótol­nunk termelőcsopotjainknál a gyapot ápolásában mutatkozó lemaradásokat A kormányprogramm megvalósítása során . vidéki lakosság kívánságára me- yénként 10—30 átvevőhelyet létesí- ették a cipőipari szövetkezetek. — Izek az átvevőhelyek a javításra zoruló lábbeliket körzetenként a úsipari szövetkezetekhez juttatják, ahol egy hét alatt kijavítják azokat. A vidéki cipőjavító kisipari szö­vetkezetek körülbelül tízezer pár csizma és bakancs fejelésére elegen­dő bőrt kaptak. Javult az alapanyag­ellátás a szíjgyártásnál is. Megindult az élet Tolna megye két új kullúrotthonában Augusztus 20.án két új fndtúrott­honnal gazdagodott Tolna megye. Németkéren a századik, Bölcskén a százegyedik kultúrotthont avatták fel. Mindkét község kullúrotthonának épí­tésében részt vett a falu apraja, nagy. ja: már a megnyitás előtt minden dolgozó panaszt saját ügyének érez­te a kultúrrHihon felépítését s min. den erővel eiősegítette, hogy közsé­gükben megindulhasson a kulturális élet. Bölcskén 60.000, Németkéren mintegy 100.000 forint értékű társa­dalmi munkával és anyaggal járult a dolgozó parasztság a kultúrotthon megvalósulásához, most pedig, ami­kor elkészültek a csinos épületek, mindkét község dolgozó parasztsága második otthonának érezheti a jól felszerelt, barátságos kultúr otthont. Németkéren esténként rendszeresen összejönnek a dolgozó parasztok a felavatás óta. A fiatalok sakkoznak, ping.pong óznak, a sport-szakkör ve. zetői pedig a röplabdacsapat össze­állításával foglalatoskodnak. A szín. játszó és tánccsoport tagjaiból már megalakult a művészeti szakkör, melynek jelenleg mintegy 30 tagja van. 10 dolgozó paraszt a mezőgaz­dasági. szakkör megszervezésén mun. Icálkodik, s már határozat tervük is van: rendszeres előadásokat rendez­nek a korszerű agrotechnikai eljárá­sokról, melyekhez a Magyar-Szovjet Társaságtól kérnek kép és könyv­anyagot. De emellett állandó kiállí­tást is terveznek a kultúrotihonban- mély a meghonosított növények mél. lett bemutatja a. korszerű agrotech­nika eredményeit is. Bölcskén a sport.szakkör alakult meg elsőnek, de rövidesen megkezdi működését a művészeti, mezőgazdar sági és irodalmi szakkör is. A kul­túrotthon látogatottságát növeli, hogy munkájába bekapcsolódtak a DISZ fiatalok és a földművesszövetkezet dolgozói is, akiit eddig egymástól függetlenül működtek. A kultúrott­hon vezetősége úgy tervezi, hogy az esti órákban rendszeres előadásokat tart, amit, nagyban elősegít az is, hogy á kultúr otthonnak saját diavetítőgép­je, rádiója és lemezjátszója is van. A tamási Vörös Szikra tss-ben Hit hold árpát keresztsorosan vetnek A tamási Vörös Szikra termelő, szövetkezetben most az őszi betaka­rítási és talaj-munkák előtt brigád- értekezleten ismertették a tervei és megtárgyalták az egyes brigádok és brigádvezetők tennivalóit a terv teljesítésével kapcsolatban. A jövőévi jó termés alapjait most az ősszel akarják megvetni a Is3 dolgozói. „Egy talpalatnyi föld sem maradhat szántathmul“ — mondja Péti János, a tsz elnöke. Ennek érdekében minden növénytermelő brigádhoz egy traktorost osztottak be, aki együtt versenyez a brigád­dal. Az őszi vetőszánt&st már meg­kezdték, de gondoskodnak a tiszta, jóminőségű vetőmagról is. Az árpa­vetőmagot már kiszelektorozták és mintegy 88 hóidat keresstsorosan vetnek, mivel az idei évben meg­győződhettek róla, hogy a kereszt- sorosán vetett gabona jobb termést hoz. Különösen búzánál volt lénye­ges különbség a keresztsorosan és a nem keresztsorosan vetett termés, eredmény között, mert míg az elöb. bi hqjfdaitíiénti termésátlaga 19.20 mázsa, addig az utóbbié 14.50 mázsa. A fejlett és jól bevált vetésmódszer mellett műtrágyázással is növelik a terméshozamot. Megszervezték az értekezleten az őszi betakarítási munkákat, mégpe­dig az egyszemélyi felelősség alap. ján. Minden egyes tag felelős a maga területéért, és amilyen száza­lékban betakarítja róla a termést, olyan arányban részesedik belőle. Rövidesen meg is kezdik a burgo­nya és a rövid tenyészidejű kukori. ca szedését. A brigádértekezleteken sok javas­lat hangzott el. A tsz minden egyes tagja, illetve vezetője a munkatér­rel;. maradéktalan teljesítésének ér. deliében mondta - el javaslatát, el­gondolását és valamennyiök előtt egy közös cél áll: lelkiismeretes munkával, állandóim gazdagítani> gyarapítani a termelőszövetkezetet. „Bajok voltak a gabonakiosztás után, — mondja Péti elvtárs nevet­ve, — vannak ugyanis olyan tagok, akiknek gondot okoz a nagymeny- nyiségű gabona elhelyezése, mert bizony nem biztos, hogy a házacs. kájuk padlása kibírja a 40—50, esetleg több, mint 60 mázsa megter­helést, mert például Siivegjártóék annyit visznek hazai‘ — Az idei jövedelem nemcsak hogy megelége. dést keltett a tsz dolgozói között, hanem eleven meggyőző erővel ha­tott Molnár István 6 holdas dolgozó parasztra, aki úgy látta, hogy ő egyedül soha nem tud a maga 6 holdjából olyan jövedelmet biztosí­tani családjának, mint a Vörös Szikra tsz tagjainak van, és alá­írta a belépési nyilatkozatod, de be. léptek a tsz-be Orsós István és Or­sós József alkalmi munkások is. mi­vel a szövetkezetben biztosítva lát. ják jövőjüket. A tsz tagsága közgyűlésen Úgy határozott, hogy takarmánygaboná­ból másfél kilót osztanak ki mun. kaegységenként. A megmaradó ár­pából me.ghízlalnak 100 süldőt, amit majd szabadpiacon értékesítenek és ezzel js növelik a dolgozók készpénz beli jövedelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents