Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-28 / 201. szám

2 NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 28 A szovjet-német tárgyalások visszhangja-Berlin (MTI): Szerdán este Berlin lakosságának , a Marx—Engels-téri nagygyűlésen összesereglett 300 ezer képviselője egyhangúlag hozott hatá­rozattal táviratot intézett G. M. Ma­lenkov elvtársho.z, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökéhez. A távirat többek között így hangzik: — A Szovjetunió kormánya iránt érzett hálánk abban, jut kifejezésre, hogy meghiúsítjuk a külföldi impe­rialisták, valamint nyugatnémetor- vági és nyugatberlini szekértolóik új háború előkészítésére irányuló poli­tikáját és városunk valamennyi öve­zete lakosságának határozott fellé­pésével megakadályozzuk a béke el­len törő új provokációkat. Köteles­ségünknek tekintjük, hogy Berlin egész lakosságát megnyerjük né­pünk hazafias küzdelmének, amelyet Németországnak a Szovjetunió ja­vaslatai alapján történő újraegyesíté­séért folytát és megvalósítsuk a né­metek egymás közötti 'megegyezését. — A nyugati hatalmaktól követel­jük. hogy járuljanak hozzá a német nép képviselőinek bevonásával tar­tandó békekonferencia összehívásá­hoz a Németországgal kötendő bé­keszerződés megtárgyalására. Éljen a német nép és a Szovjetunió népei közötti megbonthatatlan barátság! BÉCS Az osztrák lapok augusztus 25-i számai első oldalon közölték a Szov­jetunió kormánya és a Német De­mokratikus Köztársaság kormány- küldöttsége között Moszkvában meg tartott tárgyalásokról szóló anyagot. Az „österreichische Volksstimme" kiemeli, hogy azok a gazdasági in­tézkedések, amelyekről Moszkvában határozatokat hoztak, nagy könnyí­tést jelentenek a németek számára. Ezek a határozatok meggyőző bizo­nyítékai annak, hogy a hatalmas szocialista állam nem ismeri a meg­torlás politikáját és nemcsak baráti, hanem aktív segítséget is nyújt a német népnek és minden kérdést a béke és demokrácia szellemében kí­ván megoldani. * Moszkva (TASZSZ): P. Naumov, a Pravda berlini tudósítója megírja, hogy Adenauer és csatlósai el akar­ják titkolni a német nép elől a mosz­kvai tárgyalások eredményeit. A szovjet kormány és a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége tárgyalásainak ered ményei riadalmat és fejveszteltséget keltettek Bonnban — állapítja meg Naumov. Rámutat, hogy Eckard, a szövetségi sajtóiroda vezetője, Ade­nauer megbízásából összehívta „va­lamennyi kormányhű újságírót és utasította őket, hogy a szövetségi gyűlési választások előtt a lehető leg kevesebbet írjanak a moszkvai meg­egyezésről.'1 Eckard javasolta, hogy a kommentárokban: „kételkedjenek abban, hogy a Szovjetunió tárgyal­ni kíván." A nyugatnémet sajtónak ezt az utasítását követő kommentárjai bi­zonyítják, hogy a bonni bértollno- kok engedelmeskedtek Adenauer utasításának. A néptömegek köréből érkező nyi- 'atkozatok azonban arról tanúskod­nak, hogy az igazság az Adenauer- klikk minden mesterkedése ellenére áthatol az amerikai vasfüggönyön, amellyel Németország nyugati ré­szeit elzárják a keleti részektől. — Rettegnek tőle Adenauer és csatló­sai, különösen most, a szövetségi ?yűlési választások előtt... — álla­pítja meg Naumov. A CGT felhívása a francia dolgozókhoz Egyes iparágakban tovább folyik a sztrájk Páris (MTI) Az Általános Munkás szövetség (CGT) felhívást bocsátott ki a CGT-hez tartozó szakszerveze­tek tagjaihoz. A felhívás bevezetőben hangsú­lyozza, hogy a sztrájkmozgalom si­kere egyéb eredmények mellett dön­tően hozzájárult a bebörtönzött ha­zafiak szabadonbocsátásához is. A felhívás hangsúlyozza, hogy a kormány és a munkáltatók — akik abban a hitben ringatták magukat, hogy folytathatják a munkabérek ellen indított támadásokat, tovább is megnehezíthetik a munkásosztály életkörülményeit és még jobban kor­látozhatják szabadságjogait — ke­mény ellenállásba ütköztek. • A vasutasok, a postai dolgozók, a párisi Metro és autóbuszüzemek dolgozói teljes egységben visszatér­tek munkahelyeikre. Mindenütt a megtorló intézkedések visszavonását és a munkabeszüntetés idejére eső bérek kifizetését követelték. Ennek az egységes fellépésnek máris mu­tatkoztak eredményei. A párisi főposta dolgozói csopor­tosan vonultak munkahelyeikre, mi­után már előzetesen sikerült kihar- eolniok a megtorló intézkedések visszavonását. A párisi XIX. kerületi postahivatalban — a Hatignolles ne­vű városrészben — és a városközi telefonközpontban, amelynek dolgo­zói túlnyomóan nők, a dolgozók erő­teljesen követelték az épületekben tartózkodó rendőrök eltávolítását, továbbá a sztrájk-napokra eső fize­tések kiutalását. Az igazgatóság kény télén volt a követelést teljesíteni. A sztrájk tovább folyik a vas- és fémiparban, a keletfranciaországi vasérc- és káliumbányákban, az épí­tő-, textil- és vegyiparban. Az Air France repülőtársaság dolgozói csü­törtökön sem álltak munkába. Legújabb hírek Myugat-Németországból Berlin (MTI) Werner Reinecke és George Grott, a bonni parlament szociáldemokrata képviselői szerdán közölték, hogy kilépnek a Szociál­demokrata Párt tagjai sorából. Kilé­pésük oka, a Szociáldemokrata Párt vezetőségének a német újraegyesítés és a háborús szerződések kérdésében tanúsított ingadozása és elvtelen ma gatartása. • Martin Niemöller, a Kesseni evan­gélikus egyház vezetője levélben fel­szólította Hermann Ehlerset, a bonni parlament elnökét, Adenauer Kérész, tény demokrata Uniójának alelnökét, hogy valamennyi nyugatnémetországi rádióban folytasson vele vitát az Adenauer kormány politikájáról. Niemöller hangsúlyozta: azért hívta ki nyilvános vitára Ehlerset, mert a bonni parlament elnöke, aki egy­ben a német evangélikus egyház ta­nácsának tagja, az utóbbi időben több támadást intézett a Németország békés újraegyesítésére törekvő haza­fiak becsületes erőfeszítései ellen­* Johann Fürst, a wiesbadeni sta­tisztikai hivatal vezetője, az országos választási bizottság elnöke sajótérte- kezleten közölte, hogy a politikai pártok és csoportok a szeptember 6-i nyugatnémetországi választásokra együttvéve 1790 jelöltet állítottak. Jellemző, hogy a jelöltek között csak kilencvenhárom nő van és ezek nagy részét is Németország Kommu­nista Pártja és a Szociáldemokrata Párt jelölte. Zahedi tanácskozásai a tekerni amerikai nagykövettel London (MTI) A „Reuter“ teherá- ni jelentése szerint Zahedi tábornok szerdán hivatalos megbeszélést foly­tatott Loy Henderson amerikai nagy követtel. A „Reuter“ értesülése sze­rint az új iráni kormánynak nyúj­tandó amerikai segélyről tárgyaltak. A „Reuter“ washingtoni jelentése szerint „az amerikai külügyminisz­térium tisztviselői kedden este kije­lentették, hogy Amerika előrelátha­tólag mintegy huszonhárom millió dollár összegű segélyt fog nyújtani Iránnak a következő évben.“ Az Iránnak nyújtandó amerikai segéllyel kapcsolatban újabb angol­amerikai ellentétek vetik előre ár­nyékukat. A „Reuter“ szerint „Nagy- Britannia csak azzal a feltétellel támogatja a segélyt, ha az nem fog­ja károsan befolyásolni az angol­perzsa olajkérdés esetleges rendezé­sét.“ A „Yorkshire Post“ hangsúlyoz za: „Az Egyesült Államokhoz inté­zett perzsa segélykérelem eldöntése az angol-amerikai összetartás igazi tűzpróbája lesz ... A politikánkat össze kell hangolni, mert különben a segélykérelem újabb ellentéteket idézhet elő Anglia és az Egyesült Államok között“. * A londoni rádió jelentése szerint a Zahedi-kormány rendeletére to­vább folynak Teheránban a házku­tatások. Továbbra is keresik Fatemi volt külügyminisztert, akinek fejére Zahedi — mint ismeretes — vérdíjat tűzött ki. A teheráni rádió jelentése szerint a sah tábornaggyá léptette elő Za­hedi tábornokot. A „Népek barátsága“ kolhozközi vizier ámít A Nyemán és Nyugat-Dvina között, a Driszvjati-tavon, amely három szövetségi köztársaság: Belorusszia, Litvánia és Lettország határait mos- sa, ünnepélyes keretek között nyitották meg a „Népek barátsága“ kol­hozközi vizicrőmüvet. A vizierőmű üzembehelyezése alkalmából ren- dezett ünnepségre többezer kolhozparaszt érkezett Belorussziából, Lit­vániából és Lettországból. A vizierőmű — melyet három kolhoz: a „Mo­lotov“, az „Adam Mickievics“ és a „Szvcrdlov“-kolhoz épített fel egye­sült erővel — több, mint 290 villanymotort hajt. A kolhozokat több. mint 100 kilométer hosszúságú villanyvezeték köti össze. A villanyáram segít­ségével teljes mértékben gépesítik az állattenyésztő telepek vízellátását a takarmánykészítési, cséplési és más mezőgazdasági munkafolyamaid- kát. A villanyáram tette lehetővé a kolhozok rádióközpontjának és ál­landó mozijának létesítését is. A képen: az új vizierőmű gépterme lát­ható. (Foto N. Minkovics) fl koreai po ifiküi értekezlet kérdésében leimül! aipl-amerikai ellenféléiről — Angol sajtószemle London (MTI) A koreai politikai értekezlet résztvevőinek kérdésében felmerült angol-amerikai nézetelté­rés jelentős szerepet foglal el az an­gol sajtóban. A konzervatív „Scotsman“ szerint „Churchill súlyosan aggódik, mert attól tart, hogy ezek az ellentétek még jobban kiéleződhetnek . ..“ A „The Times“ szerint „egyetlen eljárásmód- sem nyújtja a siker bi­zonyosságát, de ha az értekezletet a szembenálló felek helyett a ke- rekasztal-értekezlet elve alapján le­hetne megrendezni, legalább esély lenne a sikerre. A „The Times“ ENSZ-levelezője jelenti Newyorkból: „Az esztelen csökönyösség dacára, amellyel Ame­rika ragaszkodik kifogásaihoz India meghívása ellen, nagyon kevesen hiszik, hogy Amerika komolyan meg volna győződve arról, hogy nem le­het megtartani a politikai értekez­letet India részvételével. Az a le­leplezés sem gyakorolt valami ked­vező benyomást a közgyűlésre, hogy Amerika magatartását Indiával szemben a délkoreai kormány ellen­vetései sugalmazták. Általában úgy érzik, mégis kellene valami határt szabni Li Szin-Man azon hatalmá­nak, hogy az ENSZ-nek parancsol­gathat ilyen ügyben.“ A levelező az ENSZ-ben felmerült angol-amerikai nézeteltéréssel kap­csolatban arról ír, hogy Washington­ban a meggyőződés inkább az, hogy ahol az Egyesült Államok ve­zetnek, ott az úgynevezett szabad világ több részének kötelessége e vezetést engedelmesen követni... Az „Observer“ kijelenti, hogy az Egyesült Államok aláírták a fegy­verszüneti egyezményt és beleegyez­tek a tüzelés beszüntetésébe, de még nem szűntek meg háborús módon gondolkozni. „Az amerikai magatar­tás, sajnos, elkerülhetetlenül elvá­lasztotta Amerikát legtöbb szövetsé­gesétől az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán“ — vonja le a következ­tetést a lap. A marokkói kérdés Páris (MTI): A francia kormány kedden i'endkívüli minisztertanácsot tartott és meghallgatta Georges Bi- dault külügyminiszter jelentését, amely a Marokkóban előállott hely­zettel és azokkal a „reformtervek- kel'1 foglalkozik, amelyeket a fran­cia kormány a marokkói népre akar erőszakolni. Newyorkban Mahdi Benouna. a marokkói „Isztiklal" ottani képvise­lője az ázsiai és afrikai országok ENSZ-beli tömbjének védnöksége alatt tartott sajtóértekezleten kije­lentette, hogy az amerikai kormány a francia gyarmatosító rendszert tá­mogatja Marokkóban. A spanyol-marokkói Tetuanban. az ottani mohamedánok vallási veze­tője, az Aid-el-Kebir, a legnagyobb mohamedán ünnep alkalmából mon­dott beszédében nagy tömeg előtt súlyosan megbélyegezte a francia gyarmatosítókat, mert megfosztották trónjától a marokkói szultánt. Hetvenhét ország képv se'ni érkez'ev meg Varsóba a III. Diák Világkongresszusra Varsó (TASZSZ): Augusztus 27-én kezdte meg munkáját a III. Diák Vi­lágkongresszus. Varsóban augusztus 26-án sajtóér­tekezletet tartottak, amelyen Ber­nard Bereanu. a Nemzetközi Diák- szövetség elnöke beszámolt a kon­gresszus előkészületeiről. Varsóba eddig hetvenhét ország képviselői érkeztek meg -— mondotta Bereanu —, köz.tük Európa csaknem minden országának küldöttsége. A kongresszus előkészítésében — több. mint száz ország diákszerve­zetei nagy aktivitást tanúsítottak, köztük olyan szervezetek is, amelyek nem tagjai a Nemzetközi Diákszö- vétSégnek. Megkezdte a termelést a teljesen gépesített hsziani cipőgyár Peking: Nemrégen kezdte meg működését egy teljesen gépesített cipőgyár Hszianban, Senhszi tarto­mány fővárosában. A gyár harminc másodpercenként készít egy pár bőr- cipőt — írja a pekingi Daily News Release című napilap. /Csehország nyugati részét az amerikai had- '•'* sereg szállta meg 1945-ben. Ekkor is­merkedtem meg Jóéval is, azzal a mosolygós ar­cú, szőke amerikai katonával, akiről most írni akarok. Akkor találkoztunk össze, amikor még PIzen utcáin romok éktelenkedtek az amerikaiak utol­só légitámadását hirdetve. Az a néhány angol szó, amelyet tudtam, elég volt ahhoz, hogy meg­értsük egymást Jóéval. Gyakran kószáltunk együtt a városban és úgy a magunk módján megtárgyaltunk minden fontos eseményt, örven­deztünk, a háború befejezésének és sokat beszél­tünk arról az új életről, amelyet ezután kez­dünk majd. Igen, az új életről, mert Joe is hitt abban, hogy levetheti végre az egyenruhát és élheti végre a maga életét. Egy alkalommal a lebombázott Skoda-gyár körül sétálgattunk. Megálltunk annak a műhely­nek romjai mellett, ahol én dolgoztam még nem is olyan régen egy esztergagépen. Elkomorodva néztem az épület szétszórt tégláit és elgörbült vasgerendáit. Jce megértette szótlanságomból is, mire gondolok. Megértette, hiszen ő is éppen olyan munkás volt, mint én. Hegesztő volt De- troitban és ő is a munkás szemével nézte a le­rombolt műhelyt. Halkan szólalt meg: — A mi gyárunk épségben áll. Amint haza­térek, rögtön oda megyek dolgozni ... És meg­látod, felépítik ezt a gyárat is s te is dolgozhatsz, mint azelőtt. Légy nyugodt, meg fognak tenni mindent, hogy ismét dolgozhassatok, autókat, repülőgépeket, motorokat és hajókat gyártsatok. A mikor egy hónap múlva elváltunk. Joe egy sárga kis cigarettatárcát adott ne­kem emlékül. Bicskaheggyel karcolta bele a cí­JOE BARÁTOM Irta: JOZEF KOPERNYICKY mét: „Joe Birmigmann, Detroit, W. str.'345.“ Sohasem váltam meg a cigarettatárcától, pe­dig egyszerű, olcsó holmi volt. Állandóan az asztalomon feküdt s lassan gyűlni kezdtek ben­ne azok a rövid levelek, amelyeket Joe küldött nekem Delroitból. Az első levél akkor érkezett Jóétól, amikor dolgozni kezdtünk az újra felépített műhelyek­ben. „Szabadságon vagyok Detroitban — olvas­tam Joe kacskaringós betűit. — nem szereltem még le. Sok barátom leszerelt, amint hazaérkez­tünk és még máig is munka nélkül csellenge­nek. Nekem öreg édesanyám, feleségem és gyer­mekeim vannak, várnom kell még a leszerelés­sel. Először biztosan kell tudnom, hogy el tu- dok-e helyezkedni. A gyárban egyelőre nincs ki­látás felvételre." Többi leveleiben is hasonló dolgokról írt Joe. Még mindig nem szerelt le. Nem. lehet tel­jesen kenyér nélkül hagyni a családot. Egyik levele éppen akker érkezett, amikor a legna­gyobb munkában voltunk, hogy beindítsuk a teljesütemű béketermelést. Azt írta ekkor Joe: „Ismét tengerentúlra utazom az ezreddel. Sok fiatal van köztünk, sokan,- akik sehol sem tudtak munkát kapni Valahová a Csendes óceán ra megyünk.“ Valamivel később megtudtam, illetve rájöt­tem, hova mentek. Koreában kitört a háború és a Csendes óceánon előkészített amerikai hadse­reg újra frontra került. Attól kezdve nem kaptam Jóétól .hirt:.. TTj lakásomban — ahol feleségemmel és 3 ^ éves kisfiámmal jólétben élünk. — ott is az asztalomon fekszik Joe cigarettatárcája, benne az amerikai munkás néhánysoros üzene­tei. Régen nem nyitottam ki a dobozt, míg a közelmúltban újra sor került rá. Amikor a világ valamennyi újságja' a koreai, fegyverszüneti tárgyalás részleteiről írt. újra levelet kaptam Detroitból. A borítékban csak egy darab újságpapír volt. A kivágott cikk felett vastag betűs cím hirdette: ..Helyi hírek". A cím alatt rövid mondatok sorakoztak: valaki meg­nősült, másvalaki ilyen és ilyen címet keres, egyesek születtek, mások meghaltak. Egyszer csak ismerős szavakat fedeztem fel a sorok kö­zött: „Joe Birmigmann. Detroit, W. str. 345“ — és alatta: „Elesett Koreában." A cigarettadobozban, amelyen a rákarcolt címen kívül semmi figyelemreméltó nincs, ott fekszik Joe levelei között ez a hír is. És ott áll a doboz a könyvek mellett, amelyekből szakérettségire készülök. Egyszer talán majd azon az asztalon fog 'állni, amelyen turbinákat, generátorokat, nagy gépeket és még magam sem tudom, hogy a nyugodt, békés élet milvpn segí­tőtársainak tervét fogom készíteni. Ott fog áll­ni, mint egy kis szarkofág és arra figyelmeztet engem: sohasem szűnjek meg harcolni a béké­ért, népem, családom, kisfiam boldog, szabad életéért.

Next

/
Thumbnails
Contents