Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-27 / 200. szám

TOLNAI yulc proletárjai Ecrtsüurmn A MAI SZAMBÁN: A minisztertanács határozata az 1953. évi őszi betaka­rítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítéséről és végrehajtásáról (2—3. o.) — Megkezdték Tolna megyé­ben a dolgozó parasztság jövedelemadójának csökken­tését (3. o.) — Több segítséget a DISZ oktatásnak (3. o.) — Felejthetetlen fesztivál (4. o.) — Nemzetközi kérdések (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT. la GANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ARA öli FILLER CSÜTÖRTÖK. 1953 AUGUSZTUS 21 Állattenyésztési és fejlesztési tervünk feladatai TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL Csak a korai vetés és a jé talajul unka hoz bőséges termést“ A dolgozók életszínvonalának eme lését és kormányunk programmjá- nak valóraváltását bizonyítják azok a sorozatosan megjelenő kormány­rendeletek, melyek a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Különösen nagy segítséget nyújtott a mi számunkra az a 10 százalékos kedvezmény, me­lyet kormányunk programmja bizto­sít a termelőszövetkezeteknek. De ehhez hozzájárul még több hasonló « kedvezmény is. így például a gép­állomásokkal szemben fennálló tar­tozások egy részének elengedése, va­lamint a hosszabb és rövidebb köl­csönök visszafizetésének rendezése, így sorolhatnánk tovább kormá­nyunknak azokat az intézkedéseit, mely nemcsak nekünk termelőszövet kezeti tagoknak, de az egyéni dolgo­zó parasztok jólétét és felvirágozta­tását is segíti. Most az a feladat hárul minden becsületes dolgozóra, legyen az termelőcsoporttag, vagy egyéni dolgozó paraszt, hogy a cséplés be­fejeztével azonnal fogjon hozzá a ta­laj előkészítéséhez. Ezzel biztosítja a vetés mielőbbi megkezdését, senki sem tévessze szem elől, hogy ezzel a jövőévi bő termés előfeltételét te­remti meg. Csak a korai vetés és a jó talajmunka hoz bőséges termést. Tartsa mindenki szem előtt azt a közmondást: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. De tartsa szem előtt azt is, hogy a jó munkával, a jövőévi bő termés alapjának meg­teremtésével kormányunk Programm jának megvalósítását, azon keresz­tül pedig saját életszínvonalunk emelését segíti elő. (Szilágyi János, Kajdacs, tszcs.) flz új kormánvprogramm óta \ tovább erősödött Tolna megye \ szövetkezeti mozgalma \ A tolnamegyei termelő szövetke. J zeiek és termelőcsoportok az idén 1 ^ bő termést takarítót talc be s már í t megkezdték a munkaegység ara- < ► rigóban az előlegek kiosztását is. 1 ► A grábóci Alkotmány tszcs .ben | f Kardos Albert 466 munkaegysége 3 t után 28 mázsa búzát és 10 mázsa 3 ► árpa előleget kapottá de hasonlóan p nagy előleget osztottak ki a ta­► mási Vörös Szikra tsz-ben, a ten. _ t gelid Petőfi tsz-ben s Tolna megye ■ t legtöbb termelőszövetkezetében. ; t Több helyen jelentkeznek az új: t belépő családok. Eddig Tolna me­► gye termelőszövetkezeteibe 37 csa­t iád lépett be az új kormányprog. . t ramm megjelenése óta: Tengelicen 5 ► 17, Németkéren 14, Grábócon 3, 3 ► Tamásiban pedig 3 család csatla- £ kozott a szövetkezeti mozgalom- ­► hoz. (MTI) *­► — ------ 1 U AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA \ leveli Alkotmány tsze«-ben Faliújságon mutatják mit jelent a tagságnak a kormány programmja szemléltető agitáción keresztül min­denki világosan láthatja, ma meny­nyivel több jövedelem jut egy-egy tagnak, mint az elmúlt években. A cséplési munkálatok után azon­nal hozzáfogtunk a silózáshoz. Egy 150 köbméteres silógödröt megtöltöt­tünk, s nagyban folynak az egyéb munkálatok is. Az őszi vetések alá hordjuk a trágyát, de folyik a tar­lók szántása is. A gépállomás két traktorral szántja a tszcs földjét. Csoportunk traktorosai dolgoznak velük azzal a tudattal, hogy jövőre még szebb és gazdagabb termést tudjunk betakarítani mint az idén. Ludas András Tevel, Alkotmány tszcs. Levelezőnk jelenti: Az ellenség leleplezésével erősödik a szah esi XJj Klet tszcs A Szívós-család 40 mázsa búzát visz haza . . . Az állattenyésztési, fejlesztési és termelési tervek sikeres teljesítése népgazdaságunk egyik legdöntőbb tényezője. Látni kell minden veze­tőnek és funkcionáriusnak, hogy a «ormányprogramm megvalósításának egyik szerves része állattenyésztési és fejlesztési terveink maradéktalan teljesítése. Az állattenyésztés fej­lesztésének ha‘almas lehetősége: szinte lábunk előtt hevernek. Nem kell mást tenni, mint mindenütt pontosan követni az állattenyésztés fejlesztéséről szóló párt- és kormány határozatokat. A kormány új gaz­daságpolitikája minden segítséget megad ahhoz, hogy állattenyésztési terveinket teljesíteni tudjuk és ezen keresztül mind a termelőszövetke­zeti, mind az egyénileg dolgozó pa­rasztok életszínvonalát magasabbra emeljük. Ezt bizonyítja, hogy kor­mányunk olyan intézkedést hozott létre, mely elősegíti és meggyorsít­ja állattenyésztésünk fejlesztési ter­veit. Ilyenek például az ingyenes állatorvosi kezelés és a silóépítési kölcsönök. Ezen feladatok megvalósítása el­sősorban tanácsainkra ró nagy fele­lősséget. Biztosítani kell, hogy min­den termelőszövetkezeti csoport és minden egyénileg dolgozó paraszt a hiányzó állatállományát, szarvasmar ha, sertés, ló és baromfitenyésztés vonalán pótolja. Komoly súlyt kell helyezni a kulákok állatállományá­nak beállítására, mely döntően a községi tanácsok feladata. Még min­dig vannak olyan községi tanácsok, mint a szakályi. ahol tétlenül né­zik. hogy a kulókoknak nincs meg a földterületük után előírt állatai - lómány. Amikor a járási és a me­gyei tanács állattenyésztési cso­portjai a község állattenyésztési és fejlesztési tervét vizsgálták felül, a községi tanács vezetői az ellenőrző­ket nem engedték betekinteni a ter­vek teljesítésébe. Ezt nyilván azért tették, mert ők maguk is tisztában voltak vele, hogy ennek érdekében nem tettek semmit. Tanácsainknak fel kell számolni opportunista mav aatartásukat, s el kell követni min­dent a. fennálló hiányosságok kikü­szöbölése érdekében. Ahhoz, hogy állattenyésztési ter­vünket teljesítsük, biztosítani kell, hogy valamennyi egészséges anya­állat haladéktalanul befedeztetésre kerüljön, továbbá azt. hogy vala­mennyi újszülött állatot felnevel­jünk. Az állattenyésztési dolgozók számolják fel az állatelhullásokat és gátolják meg a feketevágásokat, szi­gorúan vonják felelősségre a hanyag mulasztókat. Az állattenyésztés hozamának és növelésének alapja a megfelelő ta­karmánybázis biztosítása és a fej­lett zootechnikai eljárások alkalma­zása. Azonban korántsem mondhat­juk el, hogy ennek érdekében taná­csaink és állattenyésztési funkcio­náriusaink mindent elkövettek. Még mindig vannak olyan termelőszövet­kezeti csoportok, ahol mezőgazdasá­gi akadémiát végzett agronómusok vannak és nem alkalmazzák a há­romszori fejést, egyedi takarmányo­zást, itatásos borjúnevelést, hanem ehelyett objektív okokra hivatkozva ölhetett kézzel várják a tsz jövedel­mezőségét. Ilyen például a tamási Vörös Szikra is. ahol az állattenyész ‘és csaknem legtöbbször háttérbe szorul. Ez meghátrálás a munka és a harc elől. A mi állattenyésztési dolgozóink és egyes tsz-vezetők ezt a kérdést felületesen kezelik. Nem értékelik a többtermelést, nem lát­ják világosan, hogy az állattenyész­tés milyen jövedelmet biztosít a termelőcsoportok számára. Az állattenyésztés minőségi fej­lesztésének célja az, hogy meglévő állatállományunkból olyan állatállo­mányt biztosítsunk, amely népgaz­daságunk szükségleteit maximálisan ki tudja elégíteni. Ehhez szükséges a tenyésztői munkák megjavítása, vagyis: teljes mértékben át kell tér­ni az állattartásról az állattenyész­tésre. Biztosítani kell, hogy a kivá­ló anya- és apaállatok minél hosz- szabb ideig maradjanak tenyésztés­ben. Ehhez azonban szükséges az, hogy gyökeres fordulatot teremtsünk a köztenyésztésben lévő apaállatok takarmányozása, gondozása és elhe­lyezése terén. Nem fordulhat elő az, ami Ér tény ben megtörtént: a tanács nem vette észre, hogy az apaállatok több, mint 6 hónapja nem voltak körmözve és a gondozók egyáltalán nem jártatták a bikákat. A tavalyi aszályos év tapasztalatai óva intenek bennünket arra. hogy minden szem- és száltakarmányt gondosan megtakarítsunk. Termelő- szövetkezeteinknek és egyénileg dol­gozó parasztjainknak nem szabad elfeledni az elmúlt év takarmány- szűkös hónapjait. Az idei év bősé­ges takarmánytermelése megköve­teli azt, hogy a szántóföldi és a réti és egyéb takarmánynövények beta­karítását és tárolását kellő időben megfelelően végezzük el és a meg­termelt takarmányokat a termelés­nek megfelelőképpen okszerűen hasz náljuk fel. Fel kell számolni terme­lőszövetkezeteinknél a takarmánnyal való pazarlást. Fokozottabb mérték­ben takarékoskodni kell. Helytelen úgy gazdálkodni, a takarmánnyal, mint a dunaföldvári Alkotmány tsz tesz. Mivel szálastaksrmánvtermé- sük jónak ígérkezett, állataik most hasig járnak a szénában. Termelőszö vetkezeteink már most térjenek rá a rejtett tartalékok feltárására, a ta­karmánykészleteik növelésére, hogy ezen keresztül zökkenőmentesen biz­tosítsák a téli átteleltetést. Az elmúlt gazdasági évben a ta­karmánybázist silózás területén sem lehetett kiszélesíteni. Ez abból adó­dott, hogy termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink ide­genkedtek a silótól. Ahhoz, hogy az idei évben állattenyésztésünk ter­melése a kívánalmaknak megfelelő­en emelkedjen, szükséges, hogy a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok silóterveiket ma­radéktalanul teljesítsék. Pártunk és kormányunk ezen a téren is segít­ségére siet a dolgozó parasztoknak és termelőszövetkezeti tagoknak. —- Termelőszövetkezetek közös állomá­nyuk részére 100 köbméteres térfo­gatú silót készíthetnek hosszú lejá­ratú hitellel, évi 1 százalékos ka­mat mellett, melyet 10 év alatt kell visszatéríteni. A termelőszövetkezeti tagok háztáji állatállományának ré­szére 10 köbméteres térfogatú siló­kat építhetnek, 6 évre szóló hitellel. 5 százalékos kamat mellett. Az egyé­nileg dolgozó parasztok szintén 10 köbméteres silóépítésre kaphatnak hí telt 5 százalékos kamat mellett. — Ezen keresztül kormányzatunk biz­tosítja, hogy a földsilókat mind a tér melőszövetkezeti, mind az egyénileg dolgozó parasztságunk vonalán be- tonstlók váltsák fel. A termelőszö­vetkezeteknek és egvénileg dolgozó parasztoknak fel kell használni ezt a kedvező alkalmat, minél nagyobb mértékben be kell kapcsolódni a si­lóépítési akcióba, hogy ezáltal jómi- nőségű és tartós silótakarmányt ál­lítsanak elő és ezzel takarmánybá­zisukat úgy kiszélesítsék, hogy mi­nél több tejterméket juttassanak a városnak és falunak egyaránt. Állattenyésztési tervünk teljesíté­sének sikere politikai kérdés is. Az eílenség igyekszik megnyergelni a maradiságot s arra törekszik, hogy meggátolia az állattenyésztési tervek teljesítését. Ezért fokozott jelentősé­ge van annak, hogy pártszervezete­ink, tanácsaink, tömegszervezeteink széleskörű politikai felvilágosító mun kát végezzenek, terjesszék az új módszereket, hogy állattenyésztési tervünk maradéktalan végrehajtásá­val is a kormányprogramm megva­lósítását segítsük elő. Sreiner Imre megyei főállattenyésztő. A decsi Alkotmány tszcs.ben még munka közben is állandóan azon vitatkoznak: hogy lesz, mint lesz? Az elmúlt napokban, augusztus 21- én is erről folyt, a szó. A termelőcsoportnak jóval több gabonája termett, mint amennyire számítottunk, — mondja Rendvai János, a csoport könyvelője. Tér vünk szerint 12 mázsás termésre számítottunk, azonban kellemes csa. lódás ért bennünket, mert 17 mázsát termelt a búzánk holdanként. A jő termés maga után vonta a több mun kát, ezért késtünk: meg a csépléssel is. Augusztus 21-én a búzárni meg­rakott kocsik egymást érték, szál. Uta'ták s gabonát a cséplőgéptől a tszcs raktárába. Mint rakodó- munkás dolgozik itt ifj. Szívós Ist­ván is. — Tudod János, határoztam. Úgy Decsi Alkotmány tszcs: döntöttünk a családdal, hogy nem lépünk ki a csoportból — mondja Szívós elvtárs. — Megmondom ne. ked őszm én, hogy ilyen boldog még sose voltam, mint most. Még nem emlékszem arras hogy 40 má­zsa gabonát hoztak volna egyszerre az én házamhoz. Az idén pedig any nyit kapunk, az apósom, anyósom és én. Melyik jómódú dolgozó pa­rasztnak marad meg 40 mázsa ga­bonája. Egyiknek sem. Dehogy ha­gyom én itt a csoportot, semmi pénzért sem lépek ki. — Hidd el Szívós barátom — mondja Rendvai János — én jobban örülök talán ennek, mint te. A cső. portnak egyik legfiatalabb tagja te vagy. Emlékszem rá. amikor belépi tél, te is azt mond ád, mint a többi, csak azt hiszed el, ami* látsz, s amit megfoghatsz. Éti magam is sokat gondolkodtam azon> hogy új­ra egyénileg gazdálkodjak.e, mert elkeserített az, hogy sokszor nem úgy megy a munka, mint kellene. De rájöttem, mi ennek az oka. Ma­ga az elnök Takaró István sem érzi közös ügynek a csoport ügyeit. Ezt én már többször felvetettem a járá­si tanácsnak is, meg a felsőbb szer. veknek is. Tőlük azt a választ kap­tam: ha ez valóban így van, a ta­gok maguk gondoskodjanak arról, hogy ez az állapot megszűnjön. A két tszcs tag ki tudja meddig beszélgetett volna? Csakhogy meg. érkeztek a teli zsákokkal megrakott kocsik, s kezdődött a. munka. Szí­vós elvtárs és a többi tagok sza­porán hordták a zsá/cokat. de még a magtárajtóból is visszakiáltotta Szívós elvtárs. — Akkor úgy, ahogy megbeszél, tűk, mind a ketten továbbra is a csoportban maradunk. Köszönetét kell mondanom pár­tunknak és kormányzatunknak, hogy megteremtette számomra a lehetősé­get, hogy egész családommal Pest­re utazhassak. Nem -kell gondolkod­nom azon, hogy honnét vegyek élel­met és pénzt, mert jutott bőven a jövedelem elosztásból. Mintegy 3000 forintot tudok fordítani magamra és családomra, ebből jut egy kevés .a, szórakozásra is. Ezt mind annak j köszönhetem, hogy kormányzatunk 3 elengedte a multévi hátralékokat. De 3 az egyéni dolgozó parasztok is so-3 kát köszönhetnek kormányzatunk- 3 nak, az ő számukra is nagy ked-3 vezmény multévi adótartozásuk egy 3 részének törlése. Nem egy dolgoz.ó 3 paraszt és termelőcsoporttag ruház-3 kodik fel abból az összegből, me-3 lyet kormányzatunk azáltal biztosi- 3 tott számára, hogy multévi adótar-3 tozásának egy részét elengedte. —3 Csapó János mintegy 5000 forintot 3 tudott családjára költeni. Ezért fő-3 leg ruhát vásárolt a családnak. Ma 3 felemelt fővel és büszkén járnak a 3 községben, ök is a társadalom meg-3 becsült emberei közé tartoznak. Al-3 kotmányunk negyedik évfordulójá- 3 nak megünneplésére úgy készültünk, 3 hogy faliújságot készítettünk, mely- 3 re feltüntettük azokat a párt- és 3 kormányhatározatokat, amelyek dől- 3 gozó parasztságunk és termelőcsopor 3 tunk felemelkedését szolgálják. Fel-3 tüntettük azt is, hogy mit jelent az 3 egy-egy csoporttag részére. így a 3 A mi termelőcsoportunkban is librakapott a kulákok rémhirterfeszté- \ I se. Tizenkét család akart kilépni a termelőcsoportból, mert a kulákok \ \azt híresztelték, hogy — ,,nem érdemes dolgozni a tszcs.ben, csak 1 kiló > \búza jut munkaegységenként, a többit pedig be kell szolgáltatniA rossz ; \hanguiaton úgy változtatott a tszcs vezetősége, ismertette, a tagsággal. \ \ hogy nem egy kiló, hanem 5 kiló kenyérgabonát osztanak ki munka- ! iegységenként. Árpából minden munkaegységre 2 kilogramm jut. Amikor a; !tagság ezt meghallotta, kezdett reménykedni. Többen meggondolták 0; i dolgot azok közül, akik ki akartak lépni. Pintér Ferenc az elsők között \volt, aki elakarta hagyni a termelő csoportot. Miután leleplez tűk előtte ! \az ellenséget, megmásította elhatározását. Bejelentette, hogy ö továbbra is « \a tszcs-ben fog dolgozni. Kállai Béla és Boross György szintén megváltoz. I \látták véleményüket. Mindkettőjüknek 300 munkaegysége van. 15 mázsát 1 búzát és hat mázsa árpát, kapnak, még szabadpiacra is jut belőle nekik. ► I Szántai László pedig 600 munkaegységet ért el. Harminc mázsa búzát és£ \12 mázsa árpát kapott munkaegysége után. Tagságunk arra az elhatáro-£ sásra jutott, hogy nem lép ki a termelőcsoportból. Azokat a tagokait pádig, akik egyénileg akarnak gazdálkodni, útjukra engedjük. Az ellen.t séges elemeket pedig egyszerűen kizárjuk soraink közül, hogy ne bom-t lasszák tovább csoportunk egységét. id. PRAV1CS JÁNOS t Szakos, Uj Élet tszcs. ►

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents