Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-01 / 179. szám
fom^T mJe motení/axr cerrsüurmc A MAI SZAMBÁN: Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének távirata G. M. Malenkov elvtárshoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez (2. o.) — A szovjet nép megünnepli a Szovjetunió Kommunista Pártja alapításának 50. évfordulóját (2. o.) — Megyénk dolgozói lelkesen üdvözlik a koreai fegyverszünet aláírását (3. o.) — Serfőzö Béla, a bátaszéki vasútállomás legjobb mozdonyvezetője (3. o.) AZ MDP TOLNAMECYEI PÁPTBIZQTTJÁGANAK LAPJA ■V. ÉVFOLYAM. 119. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1953. AUGUSZTUS 1 A gyors begyűjtés az egész ország és mioden dolgozó paraszt érdeke A kormányprogramm megvalósításának egyik legfontosabb pillére a begyűjtésről szóló törvény- erejű rendelet végrehajtása. A begyűjtés állami érdek, az egész dolgozó nép érdekét szolgálja. — Mindemellett a begyűjtött gabona a munkás-paraszt szövetséget, népi államunkat, hazánkat erősíti, a dolgozó nép életszínvonalának emelését segiti. Hozzásegít ahhoz, hogy a város és a falu dolgozóinak elegendő ruha, cipő és egyéb iparcikk jusson, hogy a dolgozók növekvő igényeit mindjobban kielégíthessük. A Központi Vezetőség határozata alapján kidolgozott kormányprogramm szerint a jövőben az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordít kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésére, elsőrendű feladatának tekinti a termelőszövetkezetek fokozottabb megsegítését és az egyénileg dolgozó parasztok biztonságos gazdálkodásának elő- segitését. Több gép, több felszerelés, több műtrágya fogja szolgálni, illetve segíteni a dolgozó parasztságot a magasabb termés- eredmények eléréséért vívott harc ban. Népi demokráciánk azt akarja, hogy a falusi lakosság nagy választékban olcsón kapjon iparcikkeket, ne hiányozzanak a gazdaságból a szükséges eszközök, mindenütt legyen elegendő háztartási cikk. De ahhoz, hogy mindezt minél előbb megvalósíthassuk, elengedhetetlenül szükséges, hogy minden község teljesítse begyűjtési tervét. A begyűjtés éppen ezért az egész ország érdeke és közvetlenül minden egyes paraszt érdeke is. A begyűjtési tervek gyors teljesítése, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok biztonságos gazdálkodása érdekében a kormány új programmja igen jelentős intézkedéseket hozott. Tavaly a begyűjtésnél megyénkben nem egy helyen túlkapások fordultak elő. Egyes helyeken a törvény következetes alkalmazása helyett a „vedd, ahol éred'1 elv érvényesült. Nem egyszer feleslegesen zaklatták a kötelezettségüket becsületesen teljesítő parasztokat. A kormány most szigorúan fellép minden önkényeskedés és túlkapás ellen. — Egyetlen egy kiló terménnyel sem szabad többet követelni a termelőtől, mint, amit a törvény szerint be kell adnia. Ha a begyűjtés eddigi szakaszának tükrében tanácsaink és egyes állami szerveink munkáját vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az idén a tavalyihoz képest jelentős lépést tettünk előre. Tanácsaink mind jobban felismerték a törvényerejű rendeletek betartását és gyakorlatban harcolnak annak betartásáért is. A dunaföld- vári Alkotmány tszcs 7.5 mázs' val többet akart beadni az államnak, mint amennyi a törvény szerint ki volt vetve. A községi tanács elnöke megmagyarázta, hogy államunk nem kér többet annál, ami jár, de ami jár; annak teljesítését pedig egyenesen megköveteli. A begyűjtési tervek eddigi teljesítésében legjobb munkát végzett a kisvejkei tanács. A begyűjtési, valamint a mezőgazda- sági állandóbizottságokat azzal a feladattal bízta meg, hogy beszélgessenek el a dolgozó parasztokkal, magyarázzák meg, hogy mit jelent gyakorlatban a kormány programmjának maradéktalan végrehajtása. Munkájuk eredménye az lett, hogy július 26-ra a község 100 százalékig teljesítette kenyér- és takarmánygabonabeadási tervét. A begyűjtési tervek teljesítésével kapcsolatban megyénk egyes párt- és tanács funkcionáriusainak részéről bizonyos fokú megalkuvás mutatkozik, nem biztosítják a törvények betartását és betartatását. A dombóvári járásban már többszáz dolgozó paraszt van, aki nem teljesítette a cséplőgéptől állam iránti kötelezettségét. A doni bóvári járás községeinek párt- és tanács funkcionáriusai ne tűrjenek megalkuvást. A gyakorlatban érvényesítsék a minisztertanácsnak azt a határozatát, hogy minden termelőnek a cséplőgéptől kell teljesítenie állam iránti kötelezettségét. Egyes helyeken a begyűjtési tervek nemteljesítését azzal igyekeznek megmagyarázni, hogy kevés termett. Mindenki előtt ismeretes, hogy az idén olyan termést takarítunk be, amilyet még a felszabadulás utáni években egyetlen alkalommal sem. Igaz, hogy egyes termelőknek nem könnyű az állam iránti kötelezettséget teljesíteni, de csak azoknak, akik az ősszel, illetve a tavasszal kalászosokból nem teljesítették vetéstervüket. Az ilyen termelőket a tanács és a párt népnevelői felvilágosító munkán keresztül győzzék meg arról, hogy vásárolják meg attól a dolgozó paraszttól, akinek beadásán felül bőven maradt meg gabonája, melyet a szabadpiacon értékesíthet. Az ilyen egy-két hanyag gazda miatt nem szenvedhet a község többszáz becsületes dolgozó parasztja. Ugyanis mindenki előtt ismeretes, hogy egy község csak akkor kapja meg a szabadpiacot, ha minden termelő teljesítette beadási tervét. Továbbmenve. ha az egész község eleget tett a kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségének. A törvényességnek azonban két oldala van. A kormány megköveteli minden állami szervtől, hogy a törvényeket szigorúan betartsa. De ugyanakkor minden termelő- szövetkezet és minden egyéni termelő számára biztosít egy sor olyan kedvezményt, amellyel megkönnyebbül a beadási tervek teljesítése. A párt javaslatára a kormány olyan intézkedést hozott létre, mely kimondja: „minden fenntartás nélkül törölni keli az egész évi kártérítési kötelezettségeket, amelyet a tavalyi késedelem beadásáért róttak ki a termelőkre" Termelőszövetkezeteknél (és szövetkezeti csoportoknál) a beadásból 10 százalékot elengedtek. Ezen törvények gyakorlatbeli alkalmazásánál már megyen it ben is többszáz olyan termelőcsoport van, melyeknek többszáz mázsa gabonát engedtek el. Párt- szervezeteinknek és tanácsainknak fontos feladata, hogy ezeket a kedvezményeket széles körben ismertessék a dolgozó parasztokkal. A dolgozó parasztokkal való állandó kapcsolat, rendszeres beszélgetés és felvilágosító munka útján érjék el, hogy ne legyen a községben egyetlen olyan termelő sem, aki késlekedve adja be az államnak járó gabonát. A dolgozó parasztok, a termelőszövetkezetek saját maguknak adnak, ha gyorsan, idejében te: jesítik beadási kötelezettségüket. A gyors beadás eredménye: szabadpiac a falunak, több jövedelem a városi lakosságnak, több nyersanyag az ipari üzemeknek, több és olcsóbb ipari termék á falunak. Ez is segíti megvalósítani kormányunk programmját, amely a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelését tűzte ki célul. I DOLGOZÓ^ NÉP VAKKENYERÉÉRT/ A leveli és bonyhádi gépállomás versenye A teveli gépállomás versenyben áll a bonyhádi gépállomással. Egy ideig a bonyhádiak voltak fölényben, nevettek a tevelieken, hogy „hát ezek akarnak versenyezni?“ „Az nevet igazán, aki utoljára nevet“ — mond ta erre Szentes József a teveli gépállomás dolgozója s fokozott mértékben láttak munkához. Vállalásokat tettek augusztus 20-ra és ennek nyomán verseny alakult ki a brigádok között, leginkább azonban a párosverseny terjedt el a gépállomás dolgozói között. A verseny eredménye máris megmutatkozott: különösen a cséplésben elért teljesítmények szépek. Pesti Imre cséplőgépvezető például július 28-ig 32 vagon gabonát Községünk dolgozó parasztjai helyeselték a kormány programmját. Különösen örömmel fogadták azt a részt, amelyik azzál foglalkozik, hogy a kormány fokozottabb mértékben segíti az egyéni dolgozó parasztokat. Jó hatást váltott ki a tagosítás megszüntetése is. Eddig nem tartották érdemesnek trágyázni a földet, mert nem tudták, hogy meddig művelhetik. Ez természetesen a terméseredmények rovására ment. Az árak csökkentése, a bírságok elengedése szintén megnyerte dolgozó parasztjaink tetszését. Községünkben mintegy 97.000 forint bírságot engedtünk el. Természetesen nekünk minderre azzal kell válaszolni, hogy pontosan betartjuk a kormány rendeletéit, törvényeit. A gabonabetakarítás terén eddig még minden nap betartottuk a törvényeket. Az aratást például 2 nappal előbb elvégeztük, mint azt a határidő előírta. Az aratás közben megszerveztük az őszi árpa cséplé- sét, hogy mire a búzát lehet csépelni, addigra befejezzük. Ez meg is történt és a dolgozó parasztok a géptől 100 százalékra teljesítették árpabeadási kötelezettségüket. A kenyér- gabona cséplését július 20-án kezdtük meg. A cséplés községünkben kifogástalanul halad. A cséplőgépek napi normájukat állandóan túlteljesítik. S ó m o 1 y István cséplőgépe például már 154 százalékos teljesítcsépelt el brigádjával, megtörtént, hogy napi teljesítményük (1350-es géppel, 2 műszakban) 314 mázsa volt. Karika Kornél 800-as cséplőgéppel 18 vagon gabonát csépelt. A gép napi normája 80 mázsa, de Karika elvtárs 114,5 mázsát is csépel naponta. F r i c s i József a szentegáli Szabadság tsz traktorosa 110 százalékra teljesítette már a cséplési tervét, és ezzel megelőzte versenytársát, László Boldizsárt. Valamennyi cséplőgépvezető csatlakozott az 50—60 vagonos mozgalomhoz, vál lalták, hogy a cséplés időtartama alatt 50, illetve 80 vagonnal csépelnek el a gép nagyságához mérten. Az elért eredmények alapján hosz- szúnak találták az augusztus 20-i ményt is ért el. Versenyben állnak H á m e 11 János gépével. Eddig Sá- moly István vezetett 3 százalékkal. A kenyérgabona beadási kötelezettségüket is már a cséplőgéptől teljesítik dolgozó parasztjaink. Garai János vb-elnük. Mucsfa. A bátaszéki föld muveessövet kezel az új kenyérért A bátaszéki földművesszövetkezetnek 99 hold őszi- és tavaszbúza vetése volt. E terület termésének jórésze már a dolgozók asztalára került. Ugyanis a bátaszéki földművesszövetkezet megyénkben első a tartalékföldek letakarításában és a cséplésben. A cséplést a napokban fejezik be. Nem véletlen ez a jó eredmény. A szövetkezet ügyvezetője jól szervezte meg a munkát. Ugyanakkor Nagymányokon a múlt hét végén még az aratást sem végezték el. Ez nemcsak azon múlott, hogy több ríol gozó megszegte az aratási szerződést, hanem a vezetőség gyenge munka- szervezésében. határidőt és 15-ére csökkentették a vállalások telejsítésének időpontját. A verseny eddig lémérhető eredménye, hogy a gépállomás cséplési tervét 45 százalékra teljesítette és a 25-i értékelés szerint harmadik a megyében, Bonyhád a kilencedik. Tarlóhántásban a teveli gépállomás negyedik lett és ebben is maga mögött hagyta Bonyhádot. A teveli gépállomáson azért még nem nevetnek, csak mosolyognak szerényen, mert tudják, hogy még nincs vége a nemes versenynek. Nevetni csak akkor lesz okuk, ha a cséplés befejezésekor is ilyen, vagy ennél jobb eredmé nyékét tudnak felmutatni, és augusz tus 20-i. illetve 15-i vállalásukat min den vonalon teljesítik. Q rou- eredményes oósbenorzása után a n*nnforgó és a Woricá» is póibe-orozzák az ireoszemcsei dobozó parasztok A tamási járás Iregszemcse községe elsőnek fejezte be az aratást Tolna megyében. Hét cséplőgép dolgozik a község határában. Jól fizetnek a kalászosok, s ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy az egyénileg dolgozó parasztok egy része követte az Uj Élet tsz példáját; 75 hold rozs vetésénél alkalmazták a pótbeporzást. Tóth Lajos 13 holdas egyénileg dől gozó paraszt egy hold pótbeporzott rozstáblájáról 12 mázsa 30 kiló gabonát takarított be, míg Gálosi István dűlőbeli szomszédja, aki tavasz- szal elhanyagolta a pótbeporzást, ugyanakkora területen 10 mázsa rozsot termelt. A rozs cséplésénél megmutatkozó pótbeporzás eredménye azoknak a gazdáknak is kedvet csinált, akik ed dig nem sokat törődtek vele. Iregszemcse határában valamennyi dolgozó paraszt már háromszor pót- beporozta maglucernáját, de elhatározták, hogy alkalmazzák a pótbepor zást a község egész napraforgó éa kukorica vetésénél is. Ez»el VBlaazolnnk korm»r»vimk nrn«r • mmjóra Minden gazda a gépiül tel esi ti beadási kötelezettségét A reorlefetet csak egyféleképpen lehet végrehajtani . . . Az ízletes falusi kolbászok készi tésénél, lakodalmaknál, szőlőszüretnél érvényesülhet a közmondás: „Ahány ház, annyi szokás“. Ebben semmi kifogásolnivaló nincs. A törvényeket, rendeleteket azonban nem lehet ilyen „ahány ház, any- nyiféle szokás“ alapon végrehajtani, hanem csak egyféleképpen: min den csűrés, csavarás nélkül, pontról pontra úgy, ahogy azt az arra illetékes szervek megfogalmazták. A törvényhez, rendelethez hozzátenni valamit, vagy abból elvenni nem lehet, még egy hajszálnyit sem. Ez éppúgy vonatkozik a géo állomások igazgatóira, a vállalat- vezetőkre, mint a tszcs elnökökre, vagy az egyszerű dolgozó parasztokra. Még a néphatalom képviselői, a tanácsok sem kivételek ez alól. Ezzel szemben mégis felháborító dolgok történtek. A múlt napokban megkérdeztünk több tanácselnököt: — Mit tesznek azokkal a gazdákkal, akik elcsépelték gabonájukat és nem teljesítették az állam iránti kötelezettségeiket? A válaszoknak egyöntetűen ilyenformán kellett volna hangzani: — A legelső és legfontosabb teendő az agitáció már a cséplőgépnél, utána az elszámoltatás és ha ez sem használ, a bírságolás: a hátralék 10 százalékkal való felemelése. — Ezzel szemben a legkülönbözőbb válaszokat kaptuk. A kisszékely! tanács elnöke. Csősz Antal elvtárs azt mondotta: — Csak az öntudatán múlik, hogy beadja-e gabonáját vagy nem. Mi végzünk azért' agitációt, hogy a gazdák teljesítsék kötelezettségüket, de ha nem teljesíti, mást nem tudunk tenni. Itt van például Kövecses Imre 9 holdas dolgozó paraszt, aki több. mint 2 mázsa árpával tartozik az államnak. Vele sem tudunk mit tenni, az agitá- ción kívül, mert nem bírságolhatjuk meg. £n legalább is úgy tudom. hogy erre nincs rendelet. A hőgyészi tanács elnöke kissé „tájékozottabb“: — Nem tudok arról, hogy a bírságolási része a begyűjtési rendeletnek ne változott volna az idei évre és ezért felemeljük 10 százalékkal a hátralékot, — mondotta. Arról azonban nincs tudomása, hogy a Begyűjtési Minisztérium néhány héttel ez előtt értesítőt adott ki. amely éppen ezzel a kérdéssel foglalkozik, megmagyarázza, hogy milyen formában kell alkalmazni a bírságolást. A medinai tanács elnöke azzal válaszolt, hogy náluk még ilyen nem fordult elő. — És, ha mégis előfordul, akkor mit tesz? — szegeztük neki a másik kérdést. Erre már nem tudott mit szólni, csak találgatott és ezzel elárulta, hogy bizony nem ismeri megfelelően a rendeletet és így nem is tnd annak pontról-pontra érvényt szerezni. Akodt olyan tanácselnök is, aki tisztában volt a rendelettel: Fekete Jenő elvtárs, a bogyiszlói tanács elnöke. Kezeügyében volt a begyűjtési értesítő, azt ismerte és ez jó alap ahhoz, hogy végre is tudja hajtani.
