Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-25 / 173. szám

T02.ÜAS VILÁG Fii OL ETARJÁ ! EGYESÜLJETEK I A MAI SZAMBÁN: A „TASZSZ“ az angol alsóház külügyi vitájáról (2. o.) — Az Országos Békelanács kibővített ülése (2. o.) — Befejezéshez közelednek a koreai fegyverszünet alá­írásának előkészületei (2. o.) — A III. Világifjúsági Kongresszus az ifjúság követeléseinek fóruma lesz (3. o.i — Harc a megye legjobb gépállomása vándor­zászlóért (3. o.) — A kisszékelyi Haladás tszes-ben az aratás után (4. o.) X AZ MDP TOLNAMEOYEI PÄRTB1ZOTTSÄCA'WAK LAPJA s.. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM ARA all FILLER SZOMBAT, 1953 .R ÍTUS 25 A szilárd munkafegyelem a lervleljesítés feltétele A programm, amelyet a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára az új kormány a dolgozók elé tárt. fon­tos változásokat jelent országunk életében. A kormánvprogramm megváltoztatja az ioarosítás üte­mét és irányát. Naffvobb erővel támogatja a mezőgazdasági ter­melés fejlesztését, hatékony in­tézkedéseket tesz a törvényesség, államrendszerünk demokratizmu­sának megszilárdítására. A pro- grammban leszögezett új gazdaság politika alapelve, s egyben leg­főbb célja a lakossán életszínvo­nalának fokozatos, állandó eme­lése, dolgozóink mindennapos nyugodt, biztonságos életéről va­ló gondoskodás. Olvan programm ez tehát, mely népünk íogos igé­nyeinek, kívánságárnak és érdekei nek, messzemenő figyelembevéte­lén alapul, s amely épnen ezért dolgozó népünk egészének helyes-1 'ésével és egyetértésével találko­zott. Nagyszerű a cél, melyet a kor­mány ír programmia mutat. S a cél megvalósítását elősegíteni becsületbeli ügye minden hazáját szerető, öntudatos becsületes dol­gozónak. Munkásosztályunk zö­me megértette, hogv a programm csak akkor lesz valóság, ha na­ponta elősegítjük még jobb mun­kával ennek megvalósítását. Me­gyénk dolgozói nemcsak szavak­kal. hanem tettekkel is bebizonyít ják. hogy a kormányprogramm mellett vannak. Lelkes felajánlá­sok ezrei születtek megvénk üze­meiben, ahol a dolr-ozók megfo­gadták, hogy még jobb minőség­ben. még iohb termelő munkát, végeznek. A Tolnai Textilgvár dől gozói például fogadalmat tettek a minőség javítására, jobb minő­ségű. tetszetősebb áru előállításá­ra. A Bonyhádi Cipőgyár és a Zománcgvár. a Simontornyai Bőr­gyár dolgozói is fogadalmat tet­tek, hogy megjavítják a termelt áruk minőségét, s ezzel egyidő- ben a mennyiséget is emelik. Az élenjáró üzemek és dolgozók he­lyesen értelmezték az előttünk ál­ló feladatokat. Most az a feladat, hogy harcba induljunk a Pro­gramm megvalós’tásáért. F-ddigi munkánkban is sok he­lyen lehetett tapasztalni, hogv a fegyelmezetlenség sok esetben erősen kihatott a termelésre. — Feltétlenül köze van például a Mázqj Téglagvánoál a dolgozókról való nemgondoskodásnak ahhoz, hogv a munkából sok dolgozó az elmúlt hónapokban önkényesen kilépett. Sok helyen félremagva- rázt.ák a Központ5 Ve™4-*,-ég ha­tározatának. a kormány pro- grammiának néhány fontos ré­szét. Különösen sok a félreértés a pénzbüntetések eltörlésével kap­csolatosan. A megrögzött hiány­zók ezt úgy fogiák fel. kngv most már mindent szabad." És az üze­mekben megbúvó oszíálvidecen elemek iohholTali szoeíéldemokra ták. csak szítják az ilyen nézete­ket és ezt terjesztik is. Az ilyenek, a fegyelembontók vegyék tudomá­sul: a pénzbüntetés eltörlése nem jelenti, hogv szauoó kezet kap­nak a fegyelembontók. Szilárd munkafegyelemre ma nem kisebb szükség van, mint eddig. És a pénzbüntetés megszüntetése nem jelenti, hogy nem lehet komoly rendszabályokkal védeni a mun­kafegyelmet, s alacsonyabb be­osztásba helyezni, szükség esetén el is bocsátani azt, aki nem hall­gat a jó szóra, a figyelmeztetés­re, s bomlasztani próbálja a mun­kafegyelmet. A pénzbüntetés el­törlésével pártunknak az a célja, hogy nevelőmunkával győzzék meg a dolgozókat a munkafegye­lem fontosságáról, a fegyelmezett munkáról, s éppen ez ad nagy feladatot az üzemi pártszerveze­teknek. A szilárd munkafegyele­mért folytatott nevelőmunka ma különösen cáfolhatatlan meggyő­ző érvekre támaszkodhat, Eddig is érdeke volt minden munkásnak hogy odahasson, ho«v fegyelme­zetten dolgozzék a szocializmusért. De azok a célok, amelyeket pár­tunk most maga elé tűzött, a szo­cializmus továbbépítése közben a dolgozók mindennapi életének megkönnyítése, az életszínvonal fokozott emelése, még sokkal ér­dekeltebbé teszi munkásosztálvun kát, hogy fegvelmezetten dolgoz­zon, példásan vegye ki részét a termelőmunkából. Minden dolgo­zó fegyelmezettségével segíti egész népünk életszínvonalának megja­vítását, de közvetlenül segíti sa­ját életviszonyaink, anyagi hely­zetének, családja jólétének ügyét is. Eddig is i<*v volt ez, de most még százszorta jobban érvényesül, hogy amelyik dolgozó jobban. - fe­gyelmezettebben dolgozik, jobban él, életszínvonala magasabbra emelkedik, mint a hanyag fegyel­mezetlen társaié. Különösen fontos, hogv megszi­lárdítsuk üzemeinkben a fegyel­met, most ezekben a napokban, mikor dolgozó népünk hatalmas lelkesedéssel Fóc-v'il megünnepelni Alkotmányunk törvénvhei Vtatásá - nak negyedik évfordulóját. Az Alkotmány tiszteletére folyó ver­senyben ennek során sokkal in­kább. mint eddig bármikor, na­gyobb gondot kell fordítani a terv részleteiben való teljesítésére, a tervien velem megszilárdítására. A kormány programéin, az életszín vonal emelése azt is megköveteli, hogy a tervet minden részletében tel’esítsök. hisz ez «»’on«fedhetetlen ahhoz, hogy bő választékban, ki­váló minőségben termeljünk kü­lönböző fogyasztási cikkeket. Mint minden versenynek, az augusztus 20-i versenynek is az a célja, hogy emelkedjen a ter­melés, s ezt csak úov lehet meg­valósítani. ha még fokozottabb fi­gyelmet fordítunk a fegyelem megszilárdítására. Elsősorban az szükséges, hogv a kommunisták, a munkában élenjárók, a sztahá- novisták mutassanak példát a fe­gyelemben. biztosak lehetnek, hogy a pátronU-'”Oi- dolgozók példájukat követni fog­iák. Üzemi pártszervezeteinknek, szakszervezeti bizottságai nknak. most még inkább fokozott figyel met kell fordítani a dolgozók ne­velésére. SzaWyban m nden gazda a csép őgéplői tel esői gabonabeadását Szakály község dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel és hangyaszorga­lommal dolgoznak, hogy kivegyék az új kormányprogramm megvalósí­tásából a rájuk eső részt. Miután elhallgattatták a megnőtt szarvú ku- lákokat, — akik közül egy már any- nyira merészkedett, hogy visszakö­vetelte a házát, ahol most a párt­helyiség van, — teljes erejükből a szemveszteség nélküli aratáshoz lát­lak. Munkájuk eredményes is volt. Kövecses János öttagú aratóbrigád­jával (pl. két kaszával) három nap alatt 10 holdat vágott le. Július 15- re befejezték az aratást, majd meg­kezdték a behordást. Közben nép­nevelőbrigádokat szerveztek a csép­lőgépekhez, akik állandó felvilágo­sító munkát végeznek a cséplőmun­kások és a dolgozó parasztok kö­zött. A népnevelők munkájának ered ménye máris megmutatkozott: min­den gazda, aki eddig elcsépelt, a cséplőgéptől teljesítette gabonabe­adását. A varrni dolaro ó oan»s/to\ elhat *ro'ták, hoary ausnisztu* lO-itr elearet tesznek ara bon a beadási köleiezettséar iknek Községünk termelőcsoportjai és az egyéni dolgozó parasztok örömmel fogadták az új kormányprogrammot és helyeslik pártunk politikáját, ezt munkájuk fokozásával igazolják. A III. típusú Béke tszcs tagsága a kor­mányprogramm megjelenése után úgy szervezte meg a munkát, hogy az aratást, a zab kivételével július 15-re befejezte. Bevontók a család­tagokat is, azért tudták elérni ezt az erdményt és azért tudták a nö­vényápolási munkálatokat is elvé­gezni határidőre. Az Előre tszcs-ben is jól szervez­ték meg a munkát, mindössze 27 hold tavaszibúza aratásával marad­tak le a Béke tszcs mögött. Az Előre tszcs vezetősége feldsztotta a földte­rületét, munkacsapatokra és egyének re. így meggyorsult a munka, mert mindenki tudta, hol kezdje meg j másnapi munkáját. Nem kellett órák | hosszat várni a munkabeosztásra, j Nem így van a Szabadság tszcs-nél, ahol a rossz munkaszervezés követ- : keztében lemaradtak nemcsak a nö­vényápolással. de az aratással is. Ezért pedig a vezetőséget terheli a felelősség, mert a tagság többszöri figyelmeztetése ellenére sem készí­tett részletes munkatervet. Az egyéni dolgozó parasztok lel­kesedéséi az bizonyítja, hogy ők is befejezték a zab kivételével 15-ére az aratást. Nagy lendülettel halad j a behordás. Elhatározták, hogy alig. 10-ig eleget tesznek állam iránti kö­telezettségüknek. Kató Albert Varsád Három ho'yészi cséplőgép versenye Hőgyészen három gép csépel, job­ban mondva versenyez egymással. Eddig Nagy István 1070-es gépe tart­ja az első helyet. Reggel 4 órától es­te sötéig búg a gép és munkásai nemcsak az időt töltik el, hanem iparkodnak is. Naponta 145—150 má­zsát csépelnek. Zsolnai János gépé­nek munkásai már féitékenykedni kezdtek: — Ha Nagy Jánosék eny- ayire iparkodnak, elharácsoiják elő­lünk az összes csépelni valót és ne­künk nem lesz keresetünk. — Vé­gül belátták, hogy hiába az irigység, hiába a féltékenység, az nem vezet jóra. többet ér, ha ahelyett jobban dolgoznak, Napjaííikbar) már Zsolnai Jánosék 900-as gépe is normán felül teljesít. Strázsi József 1070-es gépénél is voltak’ ilyen .,fé]tékonvségi‘‘ hantok Nekik még rosszabb volt a hely­zetük, mint Zsolnai Jánoséknak, mert később indulhattak be. Amikor beindultak, akkor azután olyan erő­vel fogtak a munkához, hogy az első napon, amikor kora reggeltől estig j csépelhettek, 160 mázsa volt az eredj ménv. Nagy Jánoséknak tehát meg I jelent a komoly vetélvtárs. és a ver- j seny eredménye csupán azon múlik, hogy melyik gép mennyivel tudja fo­kozni és megtartani eredménveít. A hőgyészi dolgozó parasztok azt mond iák, hogy Nagy .Jánosék esélyeseb­bek a végső győzelemre, mert ott a munkások összetétele jobb. Ebbe azonban majd beleszólnak a Strázsi József-féle gép munkásai is. sőt még a ■ Zsortnai Jánosé is. A három gép népnevelő felelősei | is jó munkát végeznek. Nagymér­tékben múlott ezen is. hogy eddig mind a 65 gazda teljesítette gabona­beadási kötelezettségét, akinél elcsé­peltek. Eredményesen a thai mázzák n Vor ősi n-moze álmát a 'I mar ózó dolgozói A Vorosin-mozgalom a Tolname­gyei Tatarozó Vállalat építkezésein széles teret hódított. valamennyi építkezésen bevezettek, és alkalmaz­zák is a termelésben. A munkahe­lyet, a munkahely környékét példás rendben tartják, az állásokat tisz- tántartják, a hulladéktéglát, habar­csot összegyűjtik, hogy ne akadó lyozZa a termelést. A tolnai építésvezetőségen a Vo # rös Csillag brigád és Németh Adan J brigádja tudtak ennek nyomán 17«J százalékos teljesítményt elérni a II.# negyedévben és 4 százalékkal esők-J kenteni a selejtet az I. negyedévhez J viszonyítva. A két brigád a szerszá-# mókát állandóan tisztántartja, elő-J készíti és amikor a munkát meg-# kezdik nem kell a szerszámokért# járkálni. A tégladarabokat, habarcs-í hulladékot minden esetben felhasz-# nálják, ezzel a II. negyedévben 420^ forint építőanyagot takarítottak meg. J Sztahánovista szerdákat és pénteké-# két tartanak, ahol továbbfejlesztik t szakmai és politikai tudásukat, Ha-’ sonló eredményt ért el a Szabadsági kőműves brigád is, de e brigád mi-J nőségi munkája még jobb. A bátaszéki építésvezetőség dol-f gozói is állandóan rendben és tisz-i tántartják munkahelyeiket. Különö- \ sen Várnagy Erzsébet és Lassú Va-# léria tűnt ki a Vorosin-mozgalom. alkalmazásában. A jó minőségű mun ka jellemzi ezt a két dolgozót. Min­den anyagot időben és jó! elkészítve szállítottak a szakembereknek, hogy ezzel is elősegítsék a jobb és gyor­sabb munkát. László István technikus MunkTiiikkitl állnak lielvt a Tolnai Texiilavár Holaozói a kormányprogramm mellett A Tolnai Textilgyárban a dolgozók röpgyűléseken és népnevelőértekez­leten vitatták meg Nagy Imre elv­társ országgyűlési beszédét. A dol­gozók megleégedéssel, őszinte öröm­mel fogadták az új programmot. Rá­kosi eivtárs beszéde után még job­ban megerősödött bennünk az a hit, hogy a Magyar Dolgozók Pártja bátran felvetette a hibákat és meg­mutatta a kijavítás módját, a szo­cializmus további építésének útját. A röpgyűléseken élénk vita alakult. Mindegyik dolgozó el akarta mon­dani, ami az ő figyelmét legjobban megragadta. Ez az őszinte öröm. me­lyet a kormány új programmja és a párt politikája keltett, a termelé­si eredményekben is megmutatkozik. A Textilgyár dolgozóinak többsége 100 százalékon felül teljesíti tervét. Heitzmann Erzsébet 147 száza­lékos, Strobl Erzsébet 145. Gulfl Mihály né 140 százalékos tervteljesí­téssel tett hitet a kormány új pro- gramrnia mellett. A termelésben el­ért eredmények azt bizonyítják hogy dolgozóink nemcsak szavukkal tá­mogatják a kormányprogrammot, hanem minden erejükkel azon van­nak. hogy az új programm megvaló­suljon. hogy életszínvonalunk mi­előbb a soha nem látott magaslatra emelkedjen. Bolvári Istvánná MDP üzemi titkár. Épül a kuhúrház Hölcskén Bölcske községben eddig nem volt kultúrház. Most építik, de nem vá­lik dicséretére DISZ szervezetünk­nek, hogy a társadalmi munkából csaknem mind az idősebb elvtársak veszik ki részüket, a DISZ-tagok csak igen kevesen. Sajnos még a vezetőségi tagok sem látják, hogy mit jelent egy kultúrház a falu éle­tében. Eddig csak Tartó Mihály. Gaz dag Margit és Korsós Ágnes járul­tak hozzá munkájukkal is, hogy le­gyen kultúrházük. Érezték, hogv a DlSZ-tagoknak kötelességük ezt is munkával segíteni. Mott János. Nikolovics Rozália, Baranya István, Ender Pál DISZ- fi.alaloknak úgylátszik nem fontos, hogy falunkban kultúrház legyen. Remélem. hogy nevüket olvas­va. ők is rájönnek, milyen fontos, hogy kivegyék részüket a tár­sadalmi munkából. Kardos Éva Bölcske Többel áll, in int dolgozik Medinán * n Pozsonyi-féle cséplőgép * Az egyik medinai közös szérű inkább valami nyaralóhelyhez ha­sonlít. a cséplőgép pedig egy csö­könyös lóhoz. A cséplőmunkások szerte-széjjel hüsselnek a dús lom- bozatu akácfák alatt, a cséplőgép pedig hol megy, hol nem sőt az egyik munkás humorosan így jel­lemezte: — hol nem megy. ho pe­dig áll. — Továbbmenve: a magya­ros szitkozódásnak is székhely« ez a szérű, ahol a szedresi gép­állomás Pozsonyi-féle gépe van. A cséplömunkások szidják a gép­állomást. hogy már három oap óta kínlódnak, egy órát meg;' a gép, egyet-kettőt pedig áll éí- a gépállomás mégsem intézkedik. A gazdák szintén a gépállomást szid­ták: itt van asztagban a gabonájuk, a gép pedig nem tud dolgozni. Szerdán például reggeltől estig nem tudott elcsépelni 70 kereszt gabonát. Az egyik gazda, Kováts János mérgében azt mondotta, ,,a Sió partjára kellene állítani a gé­pet és belökni a vízbe, ha egyszer nem tud dolgozni.“ Nézzük csak meg mi is történt itt? A traktor nem tud olyan for­gási sebességet adni a cséplőgép­nek, mint amilyenre szüksége vol # na. A cséplőgép ezáltal gyakran ^ befullad és le kell állítani, tiszto- ^ gatni. A gépállomás igazgatósága f minderről tud. Azt is tudja, hogy # csak a cséplőgép szíjtárcsáját kel-# lene kicserélni egy kisebb átmérő-’ jiivel. a — A három nap alatt, mióta itt J kínlódik a gép, már legalább há- f romszor szóltam a gépállomásnak.^ A körzeti mezőgazdásznak is szól-# tam. A válasz mindig az volt,# hogy „intézkedünk“ — mondja a# medinai tanácselnök. A múlt szer- ’ dáig azonban még csak ígéretek- ^ kel „intézkedett“ a gépállomás,^ a gép pedig csak állt a szérűn,# nem tudott dolgozni, nyugodtan# hozzátehetjük: a gépállomás igaz-# gatóságának hanyagságából. A me-# dinai gazdák már kezdtek teljesen ’ lemondani a gépről: — azzal mi ^ úgy sem tudjuk elcsépelni gabo- f nánkat, mert az eddigi jelek sze- t rint mindenszentek is elérkezik,# mire a gépállomás kijavítja. Mi # azonban reméljük, hogy a gépál- \ állomás igazgatója gondoskodik a ^ gép azonnali rendbehozásáról. t

Next

/
Thumbnails
Contents