Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-23 / 171. szám

NAPLÓ inna jümus 23 A K A K A S D I PÉLDA... A kakasdi Gábor Áron tszcs-nek elegendő takarmánya volt a télen és igen sok felesleges pelyvája ma­radt. Ezt a felesleget megszorult egyéni gazdáknak adta oda minden ellenszolgáltatás nélkül. Az egyéni­leg dolgozó parasztok hálásak vol­tak a tszcs-nek, hogy a nagy takar­mányhiány idején kihúzta őket a csávából, hálájukat, amint alkalom adódott rá, le is rótták. A Gábor Áron tszcs tagjai túl­nyomórészt székelyek. Rakasd ugyanis székely település. Jordáki Cirill, a tszcs elnöke elmondja, hogy náluk, székelyeknél szokásban van a kaláka; a jó ismerősök közösen segítenek egymásnak, Valamilyen munka elvégzésében. Az egyénileg dolgozó parasztok, akiket a télen megsegített a tszcs, most összefogtak és segítettek a tszcs-nek a behor- dásban. 1200 keresztet hordtak be 14 kocsival. Ez lehetővé tette, hogy a cséplést hétfőn. 20-án megkezdjék és fennakadás nélkül csépelhessenek. «Tordáki elvtárs még azt is elmond­ja. hogy ősi székely szokás szerint este megvendégelték a 14 egyéni dol­gozó parasztot. Levágtak egy ürü birkát, sört vettek és este munka után a párolgó blrkapaprikás mellett sörözés közben elbeszélgettek a tszcs tagjai és az egyéni gazdák. A tszcs tagjai minden erejükkel a csoport felvirágoztatásáért dolgoz­nak. Büszkén mondja Jordáki And­rás. aki negyedmagával dolgozik a Csoportban, hogy valamennyi gabo­náinkat. minteev 124 hóidat a marok­rakó aratógéppel aratták le, ami a saját tulajdonuk. Ök maguk alakí­tották át fűkaszáló gépekből. Trak­toruk is van, amit Jordáki András elvtárs „ügyeskedett össze“ 3—4 traktor eldobott részeiből. Jelenleg csépelnek és Pere Gyula arról be­szél, miközben teli búzás-zsákokat segít fel egy másik dolgozó vállára, hogy mégiscsak könnyebb, ha közö­sen birkóznak a nehézségekkel és eredményesebb is. Most bőségesen meg lesz a kenyerük, szerénykedve úgy számítanak, hogy talán marad is, mert hiszen a leggyengébb bú­zájuk is 10—11 mázsát ad holdan­ként. Az a darab búzavetés ugyanis időnap előtt ledőlt — magyarázza Perecz elvtárs, de a többi gyönyörű és Jóval többet várnak holdanként. Pártunk és új kormányunk politi­kája révén pedig 30 mázsa maradt meg csak búzából, ami az elengedett 10 százalék beszolgáltatásnak felel meg, — mondja azután Jordáki Ci­rill elvtérs, Ugyancsak ő teszi a kö­vetkező kijelentést is; „Ötödmagam- mal dolgoztam a csoportban és most A teveli gépállomásnak egy csép­lőgépét Kisvejkére irányították csé­pelni. A cséplőgép szerencsésen meg is érkezett a kijelölt területre, de tartozék nélkül. Szalmahordó ruda­kat nem vitt magával, s mindössze egy polyvahordót, de az is rossz volt. A gépállomás vezetősége sürgő­sen gondoskodjon arról, hogy a Kis­vejkére küldött cséplőgép megfelelő tartozékokkal legyen ellátva, mert bizony nem kellemes villával hor­dani a szalmát kazalba. * A mözsi gépállomás egy cséplőgé­pe július 13-án öcsényben akart csé­pelni ... Közvetlen a cséplés meg­kezdése előtt jött rá az ellenőr, hogy az eredménylapok és a mázsalapok hiányoznak. így kénytelenek voltak nem csépelni. A cséplőmunkások az ellenőrt visszaküldték a gépállo­máshoz, hogy az ottfelejtett tömbö­ket vigye magával. Az ellenőr nagy meglepetéssel vette tudomásul, hogy a gépállomás ilyen tömbökkel nem rendelkezik. így kénytelen volt vtsz- szamenni tömbök nélkül. Ekkor be- kiildték a szekszárdi járás begyűjté­si osztályára, de ott sem kapott. En­nek következtében a 15 munkás egész napja elveszett. Ez nem egyet­len eset, mert ugyanennél a gépnél 16-án újra megismétlődött. Ezen a napon a cséplőmunkások úgy fillé­reitek össze a kívánt összeget, hogy a szükséges tömböket megvásárol­ják. Javasoljuk a szekszárdi járás Az idősebbeket nem ’'ária r já­rási kultúrotthon? — ütődtünk meg egy hirdetmény előtt, estik a fiata­lokat, az ifjúságot hívja minden szombatra és vasárnapra táncolni hirdetményük. Pedig nemcsak a 18 —20 évesek szeretik ropni a táncot, az idősebbek is szívesen eljárnak egy csárdást, vagy egy polkát. Este moziba megyünk. Lepereg' a híradó, kigyullad a villany és akkor nem cserélnék két egyéni gazdával sem“. Hangján érzik, hogy amit mond, teljesen őszinte, mély meg­győződésből fakad. begyűjtési osztályának, hogy mielőtt egy cséplőgépet munkába állítanak, megfelelő tömbökkel lássák el, mert egyébként a sok drága idő kárba­vész. • A mözsi gépállomásnak egy cséplő­gépét Csatáron villanymeghajlásra ütemezték be. A villany meghajtáshoz szükséges technikai előfeltételeket a MEGYCVILL és az AVESZ biztosí­totta. Igen, biztosította... De ho­gyan? A cséplőgép felelős vezetőjé­nek egész nap nyomni kellett egy tőid gombot, hogy a villany hajtani tudja a cséplőgépet. Mit szólna hoz­zá a MEGYEVILL és az ÁVESZ igaz­gatója, ha n cséplőgépvezető helyé­ben neki kellene egész nap a zöld gombot nyomni? Mert magától érte­tődik. hogy emiatt nem állhat le a cséplőgép. * A varsádi gépállomásról nem sok iót hallottunk ebben az évben. Ter­mészetesen ennek megvan az alapja is. Csak egy példa a sok közül. A borjádi földművesszövetkezet tarta­lékföldjein cséplésre vár a gabona. Már szombaton megkezdhették Volna a cséplést, de a gépállomás nem volt képes három nap alatt egy szíjtár- csón nagyobb lyukméretet esztergál­ni, amely egyébként egy tízperces munka. így még most is áll a csép­lőgép. Az ilyen hanyag munka kö­vetkezménye, hogy megyénk a beta­karítás, cséplés során az utolsók kö­zött van. vagy tízpercen át borzalmas egy­hangúsággal színes, jórészt olvasha­tatlan diaképek ugrálnak a film­vásznon. Hirdetések. Senki sem né­zi már a végén. Unja mindenki. Ezerszer látta már, hogy „reggelit csak a Népbüffében egyen“, s ezer­szer fakadt már ki a Népbüffé négy­öt hirdetéséért. Tanulja meg a Hir­dető Vállalat, hogy végeredmény­ben senki ü“m az se. detésekert, hanem a filmért megy a moziba. Rövid séta Szefárdon.*. OJESZl, A JAPAN KISLÁNY Egyízben, amikor Japánban jár­tam, elhatároztam, megnézem, ho­gyan készítik a híres japán sely­met. Azt javasolták, a Kanebo- gyárba menjek, mert ott készítik a legszebb selymet az egész világon. A Kanebo-selymek könnyűek, fi­nomak és olyan színesek, mint a pillangó szárnya. Valóban. Mikor az igazgatóság egyik tagja megmutatta a selyem- mintákat, nem tudtam betelni ra­gyogó színeivel. — Hogyan készülnek ezek a gyö­nyörű anyagok? — kérdeztem. — Oh, ez a mi titkunk! — mo­solygott a japán. — Majd udvaria­san hozzáfűzte: — De elmondhatom azt, amit erről úgyis sokan tudnak... A mi iparművészeink a selymek mintáit a legszebb lepkék szárnyai­ról másolják. A legszebb pillangók­ról, amelyek csak léteznek Japán­ban. Már idestova száz éve. hogy a környék lakói segítenek nekünk eb­ben. Ha valamelyik gyermek na­gyon szép lepkét fog, elhozza a gyár ba és jutalmat kap érte a tulajdo­nostól. A pillangókról szóló beszélgetés után elmentünk a műhelyekbe. Itt láttam azután, hogy kik készítik a selymet. Alacsony, hosszúkás terem­be vezettek, ahol fülledt és poros volt a levegő. A gépek fölé gyerme­kek hajoltak, olyan kicsi gyermekek, hogy lábuk alá zsámolyt állítottak, különben nem érték volna el a se­lyemszálat. Néhány idősebb felügyelőnő sé­tált a műhelyben bambuszpálcával, figyelték a munkát. A kis munkásnők arcát szürke porréteg lepte, egyforma szürke kö­penyt hordtak. Úgy tűht, mintha nem is gyermekek, hanem valami mesebeli, szürke kis lények álltak volna a gépek mellett. — Hogy kerültél ide és hány éves vagy? — kérdeztem az egyik kis­lánytól. A gyorsan suhanó selyemszálak­ról fel sem emelte szemét, s tiszte­lete jeléül egy másodpercre szívé­re szorította kezét és gyorsan vá­laszolt: — Tizenkét éves vagyok. Ojeszi- nek hívnak. Szüleim hoztak ide két évvel ezelőtt Mito faluból. — Fizettek ezért valamit nekik? — kérdeztem tőle. — Igen ... Aszályos esztendő volt. Sokan vagyunk itt ilyenek ... — Mit' vásároltak szüleid a pén­zen? —• Megfizették az adót a császár­nak, meg vettek egy zsák rizst. Ez elég volt testvéreimnek az új termé­sig ... Csak a nagymama halt meg azon a télen. Ojeszi egyforma, szenvtelen han­gon beszélt, miközben figyelmesen követte tekintetével a selyemszálak futását. Fürge ujjaival néha össze­sodort egv-egy elszakadt szálat. Az ósdi helyiségben sohasem szel­lőztetnek. Fülledt, nedves levegőre van szükség, hogy a vékony selyem­szálak ne szakadozzanak. Ilyen mun kakörülmények között még a felnőtt munkásnők sem élnek sokáig. — Hány órát dolgoztok a gép mel­lett ebben a fülledt levegőben? —• kérdeztem a kislányt. — Amennyit csak bírunk. — Amennyit akartok? — Dehogyis — mondotta Oieszi szo­morú mosollyal. — Amennyit ke­zünk, lábunk kibfr ... A felügyelőnő látva hogy az egyik kislánnyal beszélgetek odajött hoz­zám, meghajolt és a gép mellé állt. Ezzel megbecsülését fejezte ki gaz­dájának vendége iránt, s egyben el- lenőrzhette is beszélgetésünket. — A jólnevelt japán nő nem panasz­kodik sorsa miatt. Japán fogalmak szerint nem szabad senkit a magunk bajaival terhelni. Ugylátszik Ojeszi valóban jó ne­velést kapott a gyárban. Egyetlen zokszót sem hallottam tőle, t pedig szegénykének nagyon nehéz élete lehetett. — Szoktál néha sétálni a friss levegőn? •— kérdeztem tőle. — Nem szabad nekünk kimenni a gyár kapuján. De az udvaron szok­tunk sétálni. És szabadidőnkben énekelünk. A kislány szavaira a felügyelőnő arca megelégedett mosolyra derült. *— S milyen dalokat énekeltek? Ojeszi szeme felragyogott, mint hamu alól a parázs, s vékony kis hangján énekelni kezdett. Kedves jó apám, ki a gyárba el­hoztál, Ha a holtak napján rokonokat említesz, Emlékezz meg rólam is, aki még élek. Ha pohár italod ízét keserűnek érzed, örülj, — mert az hírt hoz rólam: A szellő vitte el keserű könnyem cseppjét Hozzád! Nehéz szívvel hagytam ott a bör­tönhöz hasonló gyárat. Hangos csat- tanással zárult be mögöttem a vas­ajtó. s az őr sötét tekintete kísérte lépteimet. Igazán nagyon szép selymeket ké­szítenek itt. De amióta a Kanebo- gyárban jártam, nem tudok gyö­nyörködni a szép japán selymekben. Nyikolaj Bogdanov Vasárnapi Iabdarúsómílsor Máza—Dózsa, Máza 17.30. Völgyesi (Ligeti, Pető;. Dunaíöld vár—Nagymányok, Dunaföldvár 17.50. Fejér m. (Varga, Streer). D. Postás—D. Lokomotív, Dombóvár. Ma­jorom (Piakor, Babits). Bonyhád—Siinontornya, Bonyhád 17.30. Kovács Gy. (Móder, Mecseki). Tolna—Bátaszék, Tolna 17.30. Dudás (Till, Szendrovics). Sz. Építők—Decs, Szekszárd. Paar (Po­gány, Benke). Tamási—Sz. Petőfi, Tamási 16.50. Kovács J. (Kleiber, Szabó I.). * Bonyhád II.—Símontornra II., Bonyhád 15.30. Móder (Mecseki). Tolna Ü.—Bátaszék II., Tolna 15.30. Till (Szendrovice). Dunaföldvár II.—Nagymányok 11., Duna- födvár 15.30. Varga (Streer). Máza II.—Dózsa 11., Máza 15.30. Ligeti (Pető). 6 Csak a II. félidőben kerekedett felül Nagymányok a bányászrangadón Nagymányoki B.—Mázai B. 3:0 (0:0) Nagymányok, 800 néző, vezette: Biró (Berta és Jónás). Nagymányok: Bajza — Tóth, Dormánv, Takács — Baumgartner, Fü- zesU Khizi, Lautiis Alt, Wéber, Fazekas. — Máza: Zöld — Schnetz, Újházi, Szemes — l.áhg, Radó — Ébert, Markovics, Feil, Kovács, Kiss, — Az el>ső félidőben mindkét csatKit lanVha iramban támad, de a védel­mek megakadályozzák a gólratöréseket. A II. félidőben megélénkül az iram. de további negyedóra eltelik gól nélkül. Végre a 16. percben Alt közvetlen közelről megszerzi a vezetést, tíO. A gól Után is a hazaiak tá­madnák többet. A II. félidő félórája végén RZtán el is dől a mérkőzés sorsa, mert a 27» percben Khizi ismét megrúgja a maga gólját (2:0), majd pedig 2 percre rá Ált tá­lul a hálóba, 3:0. Az utolsó negyedórában már egyik ésnpnt sem igyekszik. Jók: Dór. íiiánv, j_,auth, Alt, illetve Feil, Markovics és Kovács. A Dombóvári Postás—Dombóvári Lokomotív Totó-mérkőzés esélyei A megyei bajnokság első ősei fordulójá­nak mérkőzései közül a Dombóvári Postás- Dombóvári Lokomotiv mérkőzés Totó-mérkő­zésként szerepel. Akkor, amikor az ország arra Jiívatott vezetői egy mérkőzést Totó­mérkőzéssé léptetnek elő, több céljuk lehet. A dombóvári rangadóval kapcsolatban min­denesetre az lehet a céljuk, hogy ennek a nagy múlttal rendelkező város labdarúgó- társadalmát felrázzák abból a fásultságból, amelyben az utóbbi időben mind jobban beleesett. Reméljük, hogy ez a mérkőzés hozzájárul majd ennek a célnak az eléré­séhez. A két együttes találkozóját azért értékel­jük élőre, hogy ezáltal támpontot adhas­sunk a tippelésré, esetleg a vidéki és bu­dapesti tippelők számára is. Á két együttes a megyei bajnokságok megszervezése óta bajnoki mérkőzésen eddig 5-ször találkozott egymással. Most tehát a hatodik találkozóra kefül majd sor. Az eddigi 5 találkozóból 4 végződött a Lokomotiv nagyarányú vagy biztos győzelmével, míg egy esetben: az idén tavasszal nagy meglepetésre a Postás legyőzte a Lokomotiv együttesét 4:3 arány­ban. A két együttes idén várakozáson alul sze­repel a bajnokságban. A Lokomotiv is kénytelen megelégedni a bajnoki tabellán a 10. hellyel s úgy látszik pillanatnyilag, hogy Decsen kívül a Postás pályázik a leg­nagyobb eséllyel a második kieső helyre. A Dombóvári Lokomotivban kétségkívül na­gyobbak a képességek, mint hazai ellenfelé­ben. Az elmúlt fordulóban mindkét együt­tes vereséget szenvedett, mégpedig szek­szárdi csapatoktól. A I/okomotiv otthonában sem tudott győzni a bajnoki táblázat 3. helyén álló Petőfi ellen, a Postás pedig Szekszárdion az Építők ellenében 6:1 arányú vereséget szenvedett. Bár az ilyen rangadó mérkőzések kimenetele igen nyílt szokott lenni, a jelen esetben mindenképpen biztos Lokomotív győzelemre lehet számítani. Jós­latunk tehát: 1, 1. Védekezzünk az amerikai szövőlepke ellen Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy milyen veszedelmes kártevő az amerikai fehér szövőlepke, nagy ve­szedelmet jelent selyemhernyó te­nyésztésünkre, gyümölcsöseinkre, egyéb haszonfáinkra. Amerikából került be áruszállítmánnyal és év- röl-évre mind jobban elszaporodik. Kormányzatunk a magasabb mező- gazdasági terméseredmények elérése céljából fontosnak tartotta a növény védelem kiszélesítését. Díjtalanul biztosít vegyszereket az amerikai fe­hér szövőlepke elleni védekezéshez is. Éppen ezért minden erővel arra kell törekednünk, hogy kihasznál­juk ezeket a lehetőségeket. Megyénkben a rajzás május végén, június elején következett be. Azon­ban a kis zöld tojásokból a hernyók csak június közepén jelentek meg. Az elmúlt évekhez viszonyítva ki­sebb a fertőzés mértéke. Megyénk­ben a szekszárdi, dombóvári járások erősen, a tamási, gyönki járások kö­zepesen fertőzöttek, a paksi járás gyengén fertőzött és a bonyhádi já­rásban elszórtan találhatók fertőzé­sek. Az állami utak mentén az Útfenn­tartó Vállalat végzi a védekező munkákat, aránylag jó eredménnyel. A MÁV osztálymérnökségnél nem foglalkoznak az amerikai fehér szö­vőlepke irtásával, pedig Bátas2éktől Nagydorogig a vasút mentén az eper fák, juharfák és a gyümölcsfák fer­tőzöttek. Mindezideig a védekezési munkákat nem hajtották végre. A községi tanácsok nem szorgalmaz­zák a növényvédelmi munkákat, mint például a sárpilisi, decsi, őcsé- nyi, várdombi tanácsok. Itt úgy vé­lekednek, hogy nem érnek rá ilyes­mivel foglalkozni. A dombóvári já­rási mezőgazdasági osztályán csak­nem az ablakon lógott be a hernyó­fészek a fáról, mégsem intézkedtek. A szekszárdi városi mezőgazdasági osztály is sürgősen intézkedjen, hogy az Oncsa-házak környékeit tisztítsák meg a hernyófészkektől. A megye területén jelenleg folyik a védekezés. A hernyófészkeket le­metszik és elégetik. Ahol a hernyó­fészkek a 30 centiméter hosszúságot meghaladják, ott a „Holló 10“ 0.8—1 százalékos oldatával permetezzünk. Belterületen mérgezés lehetőségének elkerülése végett Hungária Matador 1—2 százalékos oldatával kell per­metezni. A permetezéstől számított 14 napon belül a fákról gyümölcsöt fogyasztani tilos, valamint a fák alatt legeltetni is. Magyar Ferenc növényvédelmi agronómus. Maffyar, lengyel és csehszlovák úttörők nyaralnak a szlovákiai nemzetközi úttörőtáborokban Prága (MTI) Szlovákiában a Seci nemzetközi úttörőtáborban és a Ma­gas Tátrában lévő úttörőtáborban negyven lengyel, huszonnégy magyar és százhatvankilenc csehszlovák út­törő tölti nyári vakációját. Az úttörők napi programmja: sport és szórakozás. Az úttörő-csapatok nagy kirándu­lásokat tesznek a természeti szépsé­gekben oly gazdag Tátrában. Augusztusban úttörők érkeznek a nemzetközi úttörőtáborba a Bolgár Népköztársaságból és a Német De­mokratikus Köztársaságból is. Megjelent az „Anyag- és Adatszolgáltatás“ c. folyóirat legújabb összevont szá­ma. A lap a következő főbb cikke­ket tartalmazza: M. Constantineszku, a Román Munkáspárt K. V. titkára, a Román Népköztársaság Állami tervbizott­ságának elnöke: Az árutermelés és az értéktörvény a népi demokrati­kus rendszerben. G. Gansin: A Kinai Népköztársa­ság ipara a nagyarányú tervszerű gazdasági építésre való átmenet ide­jén. V. Cseprakov: A nemzetközi mo­nopóliumok és az imperialista tábo­ron belUli ellentétek éleződése. D. Pokroszkij. Sz. Brikin: A propagandamunka néhány kérdésé­ről. » A „Pártépítés“ olvasóihoz! A „Pártépítés“ ebben a hónapban — a szokástól eltérően — nem a hó 10-én, hanem hanem 20-án jelenik meg. A július 20-án megjelenő szám július—augusztusi kettős szám lesz. HÍREK CSÜTÖRTÖK, JULIUS 23 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP: Lenke. — IDŐ JÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás csütörtök estig: ma jobbára derült, száraz idő. Holnap nyugat felől felhőátvonulások, a Du­nántúl néhány helyén valószínűleg már zéporeső, zivatarral. Időnként élénkebb délnyugati szél. TOLNAI NAPLÓ Felelós szerkeszti: SOMOGYI LÁSZLÓ Felelős kiadói KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefon.ZA™«) 20-10, 20-11. Szekszfird, Széchenyi-otea 18 M. N. B. egyszámlaszéni! 00.878.06S—‘38 Előfizetési díj: havi ti,— forint Baranvameevei Szikra Nvomda Pécs. Muokácsv Mihálv otca I®. sa. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MET .LES REZSŐ. I* fP*

Next

/
Thumbnails
Contents