Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-22 / 170. szám
1953 JÚLIUS 22 3 NAPLÓ A szovjet szak szervezetek tapasztalataiból: Rúkosi elviáre beszéde után . . • Figyelmes gondoskodássá! törődjünk a dolgozók igényeinek és szükségleteinek kielégítésével A szovjet szakszervezeteket az teszi erőssé, hogy a legszorosabb kapcsolatban állnak a tömegekkel. Lenin rámutatott, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok kötelesek minden oldaláról ismerni a munkások életét, hogy bármely időpontban meg tudják határozni a tömegek hangulatát, törekvéseit, szükségleteiket. gondolataikat. Rendelkezniök kell azzal a képességgel, hogy elvtársi magatartással, a dolgozók szük- séaleteinek gondos kielégítésével ki- viviék a tömegek bizalmát. A szakszervezetek sokrétű munkája az emberekkel való foglalkozáson alapszik. A szakszervezeti funkcionáriusok ne csak tanítsák, hanem tanuljanak is a tömegektől. * A munkásgyűléseken, termelési értekezleteken és a különböző konferenciákon a munkások és alkalmazottak a legkülönbözőbb javaslatokat. észrevételeket teszik. Ebben nyilvánul meg a tömegek magasfokú aktivitása, alkotó kezdeményezése. hazafias gondoskodása a szoviet állam gazdasági erejének megszilárdítása iránt. A Csuszovszki Kohómű ,.370*'-es hengersorának dolgozói tavaly túlteljesítették a termelési és önköltségcsökkentési tervet. Ez év első negyedévében azonban a kollektíva nem tudta teljesíteni előirányzatát. A hengerészek a munkássvűléseken többször bírálták a normális munkamenetet akadályozó hiányosságokat. A műhelybizottság tagiai a munkások jogos követelését támogatva felvetették ezeket a kérdéseket az igazgatóság előtt. Eredményt azonban nem értek el. Ekkor Tyezjakov elvtárs, a műhelybizottság elnöke élesen megbírálta a gyár vezetőit a „Csuszovszkij Rabocsij" című városi lapban, amiért a vezetők nem noznak intézkedéseket a fennakadás nélküli munkamenet biztosítására. Bizonyos, hogy a munkások javaslatainak megvalósításáért folytatott kitartó harc meghozza az eredményeket. A műhelybizottság a szocialista termelés érdekeit szívükön viselő szakszervezeti funkcionáriusokat jellemző eb^’erűséggel járt el. A szakszervezeti funkcionáriusok legelső feladatai közé tartozik az élet beható ismerete. Kötelességük érdeklődni minden iránt, ami a termelés folyamatában, a kollektívában történik, a dolgozók életkörülményei iránt, segítséget nyújtani az egyes emberek képességeinek fejlesztésében a kommunizmus építése érdekében. Az igazi szakszervezeti vezető figyelemmel kísér minden felszólalást, gondosan és gyorsan foglalkozik a beérkezett panaszokkal és jelentésekkel, kitartóan harcol a hasznos javaslatok megvalósításáért, a munkások és alkalmazottak életkörülményeinek javításáért. Nemrégiben a kommunális építke. zések munkásainak kievi .területi szakszervezeti szövetségéhez azzal a bejelentéssel fordult Nyeroscsin asztalos, hogy helytelenül számították ki a munkabérét. Az ellenőrzés folyamán bebizonyosodott, hogy az építkezési tröszt számfejtési osztálya hibát követett el. A hibát gyorsan kijavították. Egyesek talán úgy vélnék, hogy a kérdés ezzel el volt intézve. A szak- szervezet területi bizottságának dolgozói azonban nem szorítkoztak erre az egy esetre. Találomra megnézték a tröszt néhány más munkásának munkalapját is. Kiderült, hogy hasonló hibákat más munkásokkal kapcsolatban is elkövettek. így aztán egy panasz gondos megvizsgálása lehetővé tette, hogy a szakszervezeti és gazdasági vezetők rendezzenek egy olyan fontos kérdést, mint a munkabér számfejtése és kifizetése. Ez az eset jellemző példája annak, amikor a szakszervezet figyelmesen jár el a beérkező panaszok ügyében és meglátja az egyes emberek panaszában a nagy jelentőséget. A szakszervezetek munkájában kiemelkedő helyet foglal el a tagságnak nyújtott sokoldalú — a többi között anyagi — támogatás. Magától értetődik azonban, hogy ez a segítségnyújtás nem ölthet semmi esetre sem valamiféle jótékonykodá- si jelleget. A párt azt tanítja, hogy az emberekkel való kapcsolatokat elvi alapokra kell építeni. Figyelmes nek lenni azt jelenti, hogy gondoskodni kell az emberek anyagi, kulturális és szellemi szükségleteinek kielégítéséről, ugyanakkor nem szabad elsiklani a hibák mellett, nem szabad maradi vélemények uszályába kerülni. A szakszervezeti funkcionárius politikai vezető, a tömegek irányítója, aki az emberekhez való viszonyában magas elvi alapokon áll. A gyönki Vörös Csillag tsz 130 mázsa búzát kapott „ajándékba“ A gyönki Vörös Csillag tsz udvarán hatalmas gesztenyéid árnyéka a<l egy kis menedéket a tikkasz ó júliusi, hőség elől. A fa vendégszerető árnyékában telepedett he Vincze György, a tsz elnöke, Trink István, a párttitkár és a tagok egy részei hogy az ebédutáni pihenő alatt elbeszélgessenek egy ki. csit. Éppen az aratásról folyik a szó. amikor közéjük toppanok. „A zabon kívül mindent learattunk — mondja Vincze elvtárs, — pedig a gépállomás nem sokai segített. Rossz gépeket küldött ki, itt kijavítgatták és amikor már jó volt. máshova vitték és mi ismét rosszat kaptunk• sőt. még a mi traktorosunkat is elvitték tőlünk minden tiltakozás ellenére. A varsáéi gépállomás hibája az is, hogy a 650 hold tarlóból mindössze 145 hold van felszántva. — Sok baj van a gépállomással, — hallat, szik egy női hang és ekkor látom, hogy a szakácsnők is ott ülnek távolabb a fa alatt és zöldbabtisztítás közben érdeklődéssel hallgatnak minden szót. Bánki Mihály né. — akinek 000 munkaegysége volt jú. nius 30-ig, — folytatja a gépállomás kritikáját. — Beleteltek bennünket az újságba, hogy 10 literes kannában küldtük ki a traktoros ebédjét és nem kaplak hozzá se kanalat, se tányért, de azt nem mondták meg, hogy mi megkértük őket, hogy hozzanak magukkal evőeszközt, mert a mi konyhánk csak most alakult és nincs elég felszerelésünk. Azt se. jelentik be, hogy hányán kérnek ebédet és gyakran megtörténik, -hogy a Irak. torosok nem kapánk enni — mondja egy másik asz- szony. Miután a gépállomásról ki.ki megmondta, ami a szívét nyomja, lassan a behordásra és a cséplésre terelődött a szú. — Már megkezdtük a hordást — mondja Vincze elvtárs, borostás átlát dörzsölve. — Szép eredményt várunk a cséplésnél is. Kiszámítottuk, hogy a beadásból elengedett 10 százalék éppen 130 mázsa búzát jelent és ez körülbelül 10 ha tagú családnak évi szükséglete. Szó se esik tagok között arról, hogy valaki az ősszel ki akarna lépni. A tagok lelkesedését a jó termésen kívül fokozza az is, hogy az új kormánypolitika szinte aján- déképpen adja a 130 mázsa búzát. A gyönki Vörös Csillag tsz tagjai dolgoznak is a párt és a kormány politikájának sikeréért. Már a lentöbb tag 300 munkaegységen felül teljesített. Jelenleg a behordást végzik gyors ütemben. Azzal búcsúznak, hogy a varsáéi gépállomást is bíráljuk meg, mert nem. segítik elég gé a munkájukat. „Megmulatjuk ez az nem a kul A tamási járás területén dolgozó parasztságunk és párttagjaink körében nagy lelkesedésre talált a kormány új programmja. E lelkesedés nem egy helyen a gyors aratást ered ményezte. Magyarkesziben például a tanácsházán július 5-én, vasárnap reggel megjelentek a kulákok, hogy a cséplőgépet azonnal adják vissza, készen kijavított állapotban, hogy még csépelni is tudjanak vele. Rákosi elvtárs beszédének meghallgatására is nagyon készült mindenki: járásunk 15 községében mintegy 200 helyen meghallgatták szervezetten a rádiót. A beszédek után a lelkesedés még nagyobb erővel mutatkozott meg, különösen a tszcs tagsága között. A beszéd után, hogy csak néhány példát említsek, a nagy- szokolyi „Béke" az értényi Uj Baorszííar nekünk épül, iikoSiUíik!“ rázda és Dózsa, a felsőnyéki Vörös Csillag, a tamási Vörös Szikra tszcsk-ben a tagok azonnal megfogadták: még vasárnap is aratnak és minden erejükkel azon lesznek, hogy megvédjék a közös vagyont, hogy tovább erősödjenek. Értényben még a kilépni szándékozó tagok is azt mondták, — ez a helyes út, ez a jó. Pártunk és kormányunk eddig nem hagyott el és ezután még nagyobb támogatást fogunk kapni, ezért érdemes jól és sokat termelni, dolgozni. Az egyéni dolgozó parasztság körében a legnagyobb gyűlölettel beszéltek a kulákságról. Azt mondták Iregszemcsén: „megmutatjuk, ez az ország nekünk épül, és nem a kulá- koknak." Kovács Miklós tamási JB szöv. oszt. vez. 73/2 Építőipari Vállalat: Bakos-ácsbrigád 182’8 szizn'ék! A 73/2. Építőipari Vállalat dolgozói az elmúlt negyedévben is sikeresen valósították meg a rájuk háruló feladatokat. Ezzel féléves tervüket 108 százalékra teljesítették. Az új kormány programmja még nagyobb munkalendületre serkentette vala- mennyiöket, hiszen azok az építkezések, amelyek szinte naponta emelkednek, a nép érdekeit szolgálják Minden tégla, amit felraknak, a saját életszínvonaluk emelkedését jelenti. A Bakos ács-brigád a legutóbbi értékelés szerint 182.8 százalékot teljesített. A II. negyedévben nagy javulás tapasztalható egyes építkezéseken. A munka helyes megszervezésével, az újítások, észszerűsítések alkalmazásával számos építkezésen a dolgozók túlteljesítették tervüket. A sárbogárdi építkezés dolgozói 148, míg a bérház dolgozói 111.8 százalékot értek el. A tamási építkezésen 176.6 százalékot értek el a dolgozók az elmúlt negyedévben. Vannak a 73/2. Vállalatnál olyan építkezések is, ahol a dolgozók, a vezetők rossz munkája miatt nem tudták teljesíteni a tervet, ezzel egyben akadályozták a vállalat tervteljesítését is. A rossz műszaki irányítás miatt a tolnai építkezés dolgozói 85.6 százalékra, míg a gyapotegro- náló építkezés dolgozói 84.6 százalékra teljesítették II. negyedévi tervüket. Ezek a dolgozók a jó példát követve harcoljanak a terv sikeréért. 1952-től nem volt csecsemőhalá'ozós Gimesi Sándor, nagymányoki „érdemes orvos" körzetében Nagymányokon és környékén osztatlan örömet keltett az elmúlt hetekben, amikor híre ment, hogy a központi rendelőintézet vezetője, dr. Gimesi Sándor megkapta az „érdemes orvos“ kitüntető címet. „Ha a beteg bízik az orvosában, az fél gyógyulás“ — ez Gimesi Sándor elve s valóban mindent elkövet, hogy betege bizalmát megnyerje. Nagy- mányokról és a környékről 3500-as körzete van, de mindenkit személy szerint ismer, s nem megy el az utcán anélkül, hogy el ne beszélgetne az ismerős bányászokkal, dolgozó parasztokkal. Az orvosi rendelés minden nap mór korán reggel megkezdődik a nagymányoki központi rendelőben. Egymás után kopogtatnak be a betegek; Kuczi József bányász felesége 6 hetes kislányukat hozza, s Gimesi doktor nemcsak a gyógyszert írja fel, hanem meg is nyugtatja az aggódó édesanyát: három nap múlva a kislány ismét jól eszik és nyugodtan alszik. NEMZETKÖZI SZEMLE Lassú a fc;s70Ípá!ás a bonyhádi Vendéglátó Vállalatnál Alig egy-két hónapja, hogy Bony- hádon megnyílt a dolgozók kerthelyisége, azonban mindezideig a Vendéglátó Vállalat vezetősége nem vette észre, hogy a felszolgálás milyen lassan megy. Felületesen kezelik a vendégeket. Pedig nagy érdeklődéssel várták a bonyhádi dolgozók a kerthelyiséget. Az árnyas fák alatt, vidám szórakoztató zene mellett egykét pohár sörrel napi fáradalmaikat kipehenhették volna ... azonban a „volna“ közbejött. Ez pedig az, hogy a felszolgálók kényelmesek, órákig kell a vendégeknek várni, míg egy- egy pohár sört kapnak. Július 12-én Kovács János és családja 1 órát várt sörére és csak úgy kapott, hogy a felszolgáló tálcájáról levett egy pohár sört. Javasoljuk, hogy a nagy meleg ellenére is gyorsabb kiszolgálást végezzenek a vállalat felszolgálói. Azt javasoljuk, hogy olvassák a sajtót és vegyenek példát ezer és ezer ipari dolgozóról, akik munkaversenyben végzik munkájukat és úgy teljesítik feladatukat. Ezt a Bonyhádi Vendéglátó Vállalatnál is meg lehet oldani. Kálovics II. György Bonyhád, levelező, Uifajta üzlet Joseph Ryant, a kikötőmunkások szakszervezetének elnökét, akit az amerikai hatóságok most letartóztattak, hosszú ideig a „kommunista" és a „vörös" faló példaképének tekintették az Egyesült Államokban. A burzsoá sajtó és a rendőrség, tekintettel „Joe királynak“ a „kommunizmus“ elleni harc terén kivívott rendkívül érdemeire, évtizedeken át szemet hunyt a Ryan-féle szakszervezetben uralkodó gengszterizmus, gyilkosságok és korrupció felett. Ebben a szakszervezetben a vezető tisztségeket 30 százalékban büntetett előéletű egyének töltötték be. Amikor azután végezetül magát „Joe királyt' 'is bíróság elé állították, számos részlete került napfényre bűncselekményeinek, amelyek gazdagságot és hatalmat hoztak a fortélyos szakszervezeti vezérnek. — Kiderült többek között, hogy Ryan nagy üzletté tette a „kommunistaellenes harcot" a maga és a hasonszőrűek számára. Ryan szakszervezetének, mint számost más amerikai szakszervezetnek is, külön „kommunistaellenes alapja" volt. 1947 januártól 1952 október 31-ig több, mint 185 ezer dollárt fizettek be ebbe az alapba. A gőzhajózási társaságok vagy közvetlenül, vagy hirdetések formájában eszközölték befizetéseiket. Ryan kihallgatásakor a nyomozók megtévesztése céljából kijelentette, hogy sok gondot és aggodalmat okozott neki ezeknek az összegeknek felhasználása, mert a „kommunizmus elleni harc" veszélyes volt és titokban folyt. A vizsgálat azonban egészen mást derített ki. A haladó elemek üldözése láthatólag nem igényelt nagyobb kiadásokat, mert Ryan és társai mintegy 130 ezer dollárt egyszerűen eltulajdonítottak a „kommunistaellenes alapból*' munkásellenes tevékenységükért járó külön jutalmak címén. A „March of Labour*' című amerikai szakszervezeti folyóirat idei 3. számában kimutatást közöl arról, hogyan használta fel a kikötőmunkások szakszervezete „kommunistaellenes alapját." Ryannak a szakszervezeti gengszternek és barátai számára a kom- munistaüldzés jövedelmező üzletté vált. Nincs is mit csodálkozni ezen! Hisz McCarthy szenátor szintén a „kommunistaellenességgel" csinált politikai karriert. „Vakard meg az antikommunistát, s megtalálod a szélhámost!" — jegyzi meg ezzel kap csolatban a „March of Labour" című folyóirat. Agyút rizs helyett A rizs a japánok főtápláléka. A múltban jutott belőle még a szegényebb családok asztalára is. Termett belőle elég. Ma gyökeresen megváltozott a helyzet. Évről-évre kevesebb rizs terem Japánban. Vájjon miért? Az ok: Japán amerikai megszállása. Ezt még a „Nippon Times'* című angol nyelven megjelenő tokiói bur- zsoá lap is kénytelen beismerni. Az amerikaiak óriási földterületeket sajátítanak ki repülőtér-, hadianyag- raktár- és laktanvaépítési célokra A parasztokat elűzik a termékeny földekről. A „Nippon Times'* adatai szerint Japáh rizstermése több, mint 132.900 bushellel csökkent az amerikai megszálló hatóságok és a Nemzetbiztonsági Hadtest (a japán állandó hadsereg fedőneve) földkisajátításai miatt. Az amerikai és japán katonai parancsnokságok összesen 89.069 acre földet sajátítottak ki, s légitámaszpontokat, gyakorlótereket és laktanyákat építettek ezen a területen. Japánban akkora a rizshiány, hogy külföldről kell behozni rizst. A japán hatóságok gyakorta egészen rosszminőségű, sőt nem egyszer teljesen élvezhetetlen rizst vásárolnak behozatalra. A lap szerint „Burmából például sárga, penészes, súlyos májbajt okozó rizst" importálnak. Amikor a társadalombiztosítási minisztérium azt javasolta a mező- gazdasági minisztériumnak, hogy az egészségre ártalmas rizst vonja ki a forgalomból, a mezőgazdasági minisztérium válaszképpen „tanácsolta" a lakosságnak, hogy ----csökk entse rizsfogyasztását, azaz maradjon éhkoppon. Ám ez még mind kevés. A „Nippon Times" közli, hogy az amerikai parancsnokság újabb 239.105 acre földet igényel. Nem kétséges, hogy a Josida-kormány igent mond amerikai gazdáinak. A japán parasztok azonban nem óhajtanak odaadni föld jüket a megszállóknak és éhenhalni. Az „Aszaki" című lap közleménye szerint országszerte széleskörű az erőszakos földkisajátítás elleni mozgalom. A gondos orvosi munkának meg van az eredménye. A táppénz állományban levők száma a korábbi 5— 6 százalékról Nagymányokon 2 százalék alá csökkent, s éppen a jó orvosi munka eredményeként megszűntek a balesetek is. A rendszeres balesetelhárítási előadások mellett Gimesi doktor hetenként lemegy a bányába, megvizsgálja a munkahelyeket, s ott is ad egészségvédelmi tanácsokat a bányászoknak. A bányászok jó egészségügyi ellátása mellett Gimesi doktor legnagyobb büszkesége, hogy 1952-től nem volt körzetében csecsemőelhalálozás, ugyanez idő alatt 70 éven aluli enr bér sem halt meg. Van egy saját hároméves tervem, — mondja — azt a célt tűztem magam elé, hogy 1952-től 1954 végéig ne forduljon elő körzetemben csecsemőhalálozás. Tervemet eddig sikerült megvalósítanom, s remélem ezután is megtudom tartani ezt a* eredményt. Gimesi Sándornak minden eszkö* rendelkezésére áll, hogy betegeit jól ellása. Rendelőjében a röntgen-gép mellé az idén rövidhullámú gépet kapott, s az őszre megérkezik az új kvarclámpa is. — A háború alatt Ajkacsinger- völgyben voltam bányaorvos, — mondja Gimesi Sándor. — Akkor, mint mondották, büntetésül „túlzó“ munkásbarát magatartásomért, a front egyik legveszélyesebb szakaszára dobtak. Most — munkámért megbecsülnek s értékelik igyekezetemet. Röviden ebben tudnám összefoglalni, hogyan váRn-mti o »letem a felszabadulás óta.
