Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-19 / 168. szám

J NAPLÓ 1953 JÜLITJS 19 KÖVESSÜK B A RÁTA IN K, SEGÍTŐINK PÉLDÁJÁT A politikai tömegmunka — a gazdasági sikerek alapja Irta: D. KOTYENKO, a Csernyigov- területi „Andrejev"-kolhoz párttitká ra Kolhozunk tagsága versenyszerző­dé ;t kötött a Vörös Partizán kolhoz ta 'ságával. Gabonatermelőink vál­la ták, hogy idén gabonafélékből 24 mázsás, cukorrépából pedig 300 má­zsás hektáronkénti termésátlagot ér • k el, emelik a zöldségfélék és a bjrgonya terméshozamát, valamint a' állattenyésztés hozamát. A kolhoz pártszervezete minden­ben támogatja ezt a nemes tö­rekvést, Ezekben a napokban figyelmét a politikai tömeg­munka megjavítására összponto­sítja. A politikai tömegmunka most ara­tás idején a határban folyik. A nép- nevelőgórdát politikailag képzett emberekkel, élenjáró dolgozókkal erősítettük meg. A pártvezetőség minden munkacsapathoz és trakto­rosbrigádhoz népnevelőt osztott be. A népnevelőkkel karöltve kidolgozta a kisgyűlések és az újságfelolvasá­sok tématervét. A népnevelők tíz­naponként előadást hallgatnak a po­litikai agitáció formáiról és módsze­reiről, kicserélik tapasztalataikat, — majd megkapják a soronkövetkező íe’adatokat. A kolhozkönyvtáros nagy segítsé­get nyújt a népnevelőknek a kiselő­adások előkészítésében, kiválogatja számukra a szükséges irodalmat. A pártvezetőség tagjai minden nap konzultációt tartanak a nép­nevelőknek különböző kérdések­ből, tanácsokat adnak nekik arra vonat­kozólag, miképpen építsék fel kis­előadásaikat. hogy kisgyűléseik ered­ményesen folyjanak le. A kisgyűléseken döntően a XIX. pártkongresszus történelmi jelentő­ségű határozatairól van szó. A nép­nevelők ismertetik hallgatóságuk előtt a fontosabb bel- és külpoliti­kai eseményeket, a munkatermelé­kenység emelésének és a munkafe­gyelem megszilárdításának kérdé­seit. Segítenek a hiányosságok fel­tárásában és megszüntetésében. N“gy gondot fordítunk a szem­léltető agitációra. A növénytermelő- és a traktoros­brigádok mezei szállásain, s a falu utcáin jelszavak hívják fel a kol­hozt? ^ok figyelmét, hogy harcolja­Mezőgazdasági hírek a baráti országokból Jereván (TASZSZ) Szovjetörmény- országban sikeresen honosítanak még sokféle szubtropikus növényt. Így például a magasabb hegyvidé­keken is jól meghonosodott már az ébenfa, a gránátalma, a pisztácia­dió és a mandula. A szubtrópusi nö­vényeket termesztő faiskolában je­lenleg négyfajta melegégövi növényt ápolnak. * Peking. Ez év tavasz óta Hunan- tartományban, a Sziang és Juan fo­lyók — a Jangce középső szakaszá­nak mellékfolyói — mentén, mintegy hétszáz millió fenyő- és cédruscse­metét ültettek el több, mint hetven­ezer hektárnyi területen. Megállapították, hogy e két folyó mentén nőnek Kína legjobb céd­rusfái. E vidék miao és jao nemzeti­ségű lakosai ugyanis nemzedékekre visszamenőleg erdészettel foglalkoz­tak. Nagy erdősítések folynak ezenkí­vül a tartomány más vidékein is mintegy tizennyolcezer hektárnyi területen. Hunan tartomány erdősí­tési munkálataiban több, mint más- félmillió különböző nemzetiségi dol­gozó paraszt vesz részt. * Bukarest. (MTI) Bukarest zöld Övezetéből naponta nagymennyiségű zöldség- és főzelékfélét indítanak Útnak a román fővárosba az állami gazdaságok. Az állami gazdaságok július 4-én, 5-én és 7-én például hat­vanhárom vagon főzelékfélét és zöld­séget küldtek Bukarest lakosságá­nak. A ..Bragadiru“ állami gazdaság ezekben a napokban 680 mázsa zöld­babot, több, mint 140 mázsa káposz­tát szállított a bukaresti piacokra. * A „Munca“ jelentése szerint a legutóbbi vasárnap tizenegyezernél is több bukaresti dolgozó járult hoz­zá önkéntes munkával a főváros kör nyékén fekvő állami gazdaságok zöldség- és terménybetakarításának sikeres elvégzéséhez. A városi dol­gozók harmincnégyezerötszáz önkén­tes munkaórát teljesítettek. Mintegy százhatvanötezer kilogramm főzelék- és zöldségfélét gyűjtöttek be, közei 25 hektáron gyomlálták ki a gazt Segítettek a terménybet.akarításná' valamint öntözőcsatornákat ástak. nak az ötödik ötéves tervben kitű­zött feladatok sikeres teljesítéséért, gondosan végezzék a növényápolást, a gabonabetakarítást, határidő előtt teljesítsék a beadási tervet és te­remtsék meg a szilárd takarmány­bázist. Minden növénytermelő- és trak­torosbrigádnak van teljesitmény- táblája. Rendszeresen történik a munkacsa­patok, á brigádok, és az egyes kol­hoztagok párosversenyének értéke­lése .ellenőrzése. A népnevelők el­lenőrzés után mindig megszervezik a versenyeredmények megtárgyalá­sát, a tapasztalatcserét, segítik a kol hoztagokat és a gépkezelőket a hi­bák feltárásában és kijavításában. Rendszeresen jelenik meg a kol­hozban faliújság. A növénytermelő- és a traktorosbrigádoknál minden nap adnak ki „harci röplapokat". A faüújságszerkesztők levelező háló­zatot szerveztek. A levelezők közre­működnek az élenjáró tapasztalatok elterjesztésében és a munkafegyelem megszilárdításában. A pártszervezet kijavítja a hibá­kat, emeli a politikai tömegmunka színvonalát, a politikai tömegmun­kát a kongresszusi feladatok telje­sítésének szolgálatába állítja. A/. aratással együtt végezzük el a tarlóhánlást és a másodvetést MASODVETÉS ÉS KÖZTES VETÉS a „GYÖZELEM"-KOLHOZ TA- KARMANYTERMELÖ BRIGÁDJÁNAK FÖLDJEIN Irta: I. LAPONOGOV, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A Kamenyec-Podolszk-területi „Győzelem"-kolhözban egy-egy ki­lenc, illetve hétszakaszos takarmá- nyos, továbbá egy ötszakaszos vetés forgó van. Az utóbbi vetésforgó te­rülete közelében létesítették a ser­téstenyésztő telepet. A zöld futósza­lag egész nyáron át biztosítja az ál­latállomány zöldtakarmányellátását. A kolhoz takarmánytermelő bri­gádja a takarmánytermelés növelése és a takarmányos vetésforgók terü­letének intenzívebb kihasználása vé­gett széleskörűen alkalmazza a má­sodvetést. A zöldtakarmánynak le­kaszált rozs tarlójába például zabos bükkönyt, tatárkát vagy csalamádét. az- őszirozs és az őszirepce tarlójába pedig csalamádét vetnek. A „Győzelem'-kolhozban a köztes vetést is alkalmazzák. Tavaly pél­dául kukorica közé tököt ültettek, ugyancsak jó eredménnyel. A lucernát a kolhozban zab alá vetik. Lóhere-komócsin keveréket őszi­búza alá vetnek. A komócsint ősz­szel, a lóherét tavasszal vetik. A kolhozban a takarmányterme­lés további növelésének tartalékai után kutatnak. Újabban a vízmosá­sos területeken például csicsókát tér melnek, amely* kitűnő sertéstakar­mány. A szárazvölgyi réteken boro­náinak, műtrágyáznak, majd takar­mányfüveket vetnek. A tákarmánytefmelő brigád jó eredményeit sokban I. Szirota agro- nómusnak, a kolhoz elnökének kö­szönheti, aki helyesen irányítja a brigádokat. A Szovjetunió déli kerületeiben folyik a termés betakarítása. A gép állomások gépkezelői felajánlásokat tesznek, hogy kiválóan végzik a be­takarítási munkát. M. Braga, ismert kombájnvezető, a Szocialista Munka Hőse, a Hrus csov-kolhoz (Ukrán SzSzK. Horszon- terület) mezőin az ősziárpát taka­rítja be. Vállalta, hogy húsz munkanap alatt 800 hektár területen taka­rítja be a gabonát. A képen: M. Braga (baloldalon) és T. Galagan agronómus megvizs­gálják az ősziárpát a betakarítás előtt. (Foto: J. Lihuta) Legelső kötelességünk a beadás Irta: F. GRINYKO, az Altáj-határterületi „Molotov“-kol hoz elnöke, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte. Kolhozunk bő termést takarít be. Kitartóan harcolunk beadási köteles. ségünk teljesítéséért. Minél több jó­minőségű termékei akarunk adni az országnak. Idén is határidő előtt tel. jesítjük gabonabeadási tervünket. A kombájnszérűkről egyenesen a be­gyűjtési központba szállítjuk a gabo­nái. Ha eleget té tünk már beadási kötelezettségünknek, akkor kerül sor arra, hogy kolhozunk magtárait is megtöltsük gabonával. A kolhozvezetöség fő gondja most A REQQELI (Elbeszélés) Megnézegettük az építkezést. Keskeny árkokat lépkedtünk át, ingadozó deszkákon haladtunk végig. Építőanyaggal megrakott te­herautók robogtak el mellettünk. — Kis vagonok dübörögtek az iparvá­gányon, homokot szállítottak a rak­tárakból a betonkeverőgépekhez. Kísérőm egyenletes, hosszú léptek kel haladt mellettem. Kissé össze­húzott szemmel nézegetett körül, szeme alatt könnyű rétegben lera­kodott a cementpor. Megáltlam egy szin előtt, amelynek falán a legfris­sebb kiadású „Villám" hirdette a betonmunkások előző napi teljesítmé nyét. A „Villám" első helyen emlí­tette kísérőm nevét. Amikor látta, hogy ezt felfedeztem, zavarba jött s gyorsan elhívott, hogy folytassuk utunkat. Sokáig elgondolkodva dör- «ölgette borostás állát. Végül is el­mosolyodott, szeme sarkában sugár- szerűen ráncok jelentek meg. És csendesen beszélni kezdett. • — Nem mindig szerepelt az én ne­vem a ,.Villám"-on — mondta. — Régebben csak gúnyolódtam az ilyesmi felett. Sőt megtörtént az is hogy egy alkalommal megzavartam az ülést, amelyen az előadó a mun­katermelékenység növeléséről, az 'ljövendő jólétről beszélt... — Másnap délutáni műszakban iolgoztam. Tehát reggel otthon vol­am és néztem, hogyan készít fele- iégem reggelit a gyerekeknek, az dősebb kisfiamnak, aki már isko­lás és a kisebbiknek, akit még etetni kell. A díványon ültem, isko­lás kisfiam az asztal mellett elé­gedett arccal majszolgatta vajaskif- lijét. Nagyon örült, hogy olyan jó, ropogós kiflit kapott. Az asszony két zsemlyét is megkent vajjal, hogy legyen a gyerekeknek tízóraija az iskolában. „Jenda ma csak vajas- zsemlyét kap, mert nem volt időm kolbászt vásárolni" — mondta felém magyarázóan a feleségem. U allgattam az asszony szavait 11 és nézegettem, milyen jó ét­vággyal majszolgatja kisfiam a va- iaskiflit. Ekkor — tudom iá' én ho­gyan, — de hirtelen egy gyerekko­ri emlék bukkant fel gondolataim­ban. Eszembe jutott egy történet amitől szinte összeszorult a szívem Egyszer gyermekkoromban, egyedül maradtam otthon. Testvéreim mur­ába mentek, anyám kiment a me­zőre, engem pedig bezártak szűk is kamraszerű szobánkba Később anyám váratlanul mégis hazajött. Sápadt volt szegény és alig von­szolta magát. Nem voltam már any- nyira kicsi, hogy ne tudjam, hama­rosan lesz még egy testvérünk. — .Rosszul érzem magam... Szaladj csak a tekintetes asszonyhoz, kérj tőle egy bögre tejet és mondd, hogy írja fel az én nevemre" — mondta anyám. A „tekintetes asszony“ a tanya 1* tulajdonosa volt. Tőle kellett hitelbe tejet kérnem. A tanyán rend­szerint senkinek sem volt pénze és mindent hitelbe vettek a gazdasz- szonytól. Elindultam hát tejért a „tekintetes asszonyhoz." Az ajtó ’lőtt gondosan megtörölgettem mez­telen lábamat, mert így kívánta az illendőség, lesimítottam a hajam és csak azután kértem tejet... A gazd- asszony rámnézett, egyetlen szót sem szólt, de adott tejet. Lassan, óvatosan öntötte, hogy egyetlen csepp se vesszen kárba. Hirtelen na­gyon megkívántam a tejet. Majd kiesett a szemem, úgy néztem, mit csinál a „tekintetes asszony." Cso­dálatos illata volt a tejnek, kicsor­dult a nyálam. A „tekintetes asz- zony" úgylátszik, észre is vette és ’zigorúan rámszólt: „Nehogy eszedbe 'üssön útközben inni belőle! A tej anyádnak kell." Ezzel elment és be- rta számlánkra a tejet, én pedig az ■dvaron át elindultam az edénnyel. Ha a tejre néztem, minden elho- Tiályosult körülöttem és mind köze- ebb és közelebb emeltem a kis fa­zekat a számhoz s végül kortyoltam egy kicsit a tejből. Még most is emlékszem, milyen boldog voltam attól a korty tejtől. Még egyet kor­tyoltam, majd a pitvarban letettem az edényt, jól megtöröltem a számat, hogy anyám ne vegyen észre sem­mit. — Amikor a szobába értem, anyám már az ágyban feküdt. Ki­nyújtotta a kezét a tej után és mo­hón inni kezdett. Anyám bizonyára beteg volt, de én akkor nem gon­doltam erre. Olyan voltam abban a pillanatban, mint egy éhes kis ma­lac, nem tudtam elfelejteni a tej édes ízét. Anyám ivás közben rám­pillantott, elfogta tekintetemet. Le­vette szájáról a bögrét. „Nesze Kar- luska, igyál te is, de hagyjál még egy kicsit nekem" — mondotta. — Örömömben elnevettem magam. — Megragadtam a köcsögöt és inni ’zdtem. Egész gyermeki mohósá­gom és éhségem feltámadt s nen olt erőm hogy elvegyem számtó' köcsögöt Csak ittam-ittam, egé­szen megfeledkeztem arról, hogy anyám is inni akar még ... Végül az üres edényt visszaadtam. S ak­kor anyám úgy nézett rám, hogy tekintetétől szinte kővé meredtem. Nagyon elszégyeltem magam s el­futottam, messzi a földekre, ott le­ültem a fűre és hangosan zokog­tam ... — Réges-régen történt ez már. — De megtörténhet-e ilyesmi manap­ság? — ötlött fel bennem a gondo­lat. Amint ott ültem a konyhában és gyerekeimre néztem, arra gon­doltam, vájjon megértené-e az én nagyobbik fiam, ha elmesélném ne­ki ezt a történetet? Fiaim gyakran vitatkoztak, veszekedtek játékok miatt... de étel miatt? Azt hiszem egyik fiam sem értette volna meg ezt a történetet... — Abban a pillanatban eszembe jutott a gyűlés, amelyet megzavar­tam ... Felkeltem, kimentem a ház­ból. Egész délelőtt kóboroltam ... Végigmentem az egész telepen, be- tekintgettem az ablakokon, nézeget­tem a függönyöket, a gyermekek bölcsőit, ácsorogtam az iskola előtt, ahonnan kihallatszott a gyerekek énekszava (ott volt az én kisfiam is) és egyre ismételtem magamban azt, amit az előadó a munkatermelékeny ségről beszélt, s amikor én odamon­dogattam neki ... A helyzet az, hogy bár a munka most is munka, de az eredményei egészen mások. Az én anyám látástól vakulásig dolgozott, mégis alig volt betevő falatunk. Most már nem gyermek­1,1 korom fö lolt sajnálkoz­tam, hanem amiatt, hogy mennyi idő eltelt, ekkorát változott a világ, és én ezt nem vettem észre. Aztán munkába mentem. Elmondtam a brigád tagjainak, milyen gondolatok jártak fejemben egész délelőtt. El­mondtam azt is, hogyan zavartam meg az előadót. A brigád tagjai előbb barátian megszidtak, majd mindenki nevetni kezdett, s végül mindenki szívében hagyott valami nyomot ez a beszélgetés. — Röviddel ezután mi lettünk a legjobb brigád a betonmunkások kö­zött ... És ha most a „Villámon“ írnak rólunk, nagyon jólesik. Tudod, az új életet és mindent, amiről be­szélnek és írnak, kell, hogy az em­ber saját magán érezze. Az ember­nek le kell kaparnia magáról mind­azt, ami a múltról rárakódott... Le kell kaparni úgy, mint a betont a •égi deszkáról. Jiri Marek az, hogy bármilyen időjárás esetén is biztosítsa a sikeres betakarítást és a gyors beadást. Két nagy fedett szíI. rät építettünk, ahol fél méter magas fa padlóra ömlesztjük a gabonát. De. rillf időben a déli oldalon nyitva van a tető. Egy-egy ilyen szérű befogadó, képessége legalább 800 mázsa. Felál­lítottunk egy típus magszárító gépet. Teljesítőképessége 10 óra alatt 250 mázsa. A zerkaloi gépállomás 15 kombájnt irányított kolhozunkba. A kolhozve. zetőség nyolc tehergépkocsit és 18 szekeret jelölt ki a gabona elszállítá­sára a kombájnoktól. A kombájnok tartályainak kiürítése menetközben történik. A szérűkön a gépkocsikból és a szekerekből a gabonát a tartá­lyokba ömlesztjük. A tartályokból a mag felhordókon kerül a gabonatisz. Utó gépekbe. A gabonatisztítás meg­gyorsítására észszerűsitőink átalakí­tottak két kiselejtezett cséplőgépet, továbbá nyolc nagy osztályozógépet szerkesztettek. A gépeket villanymo. torok hajtják. Három tehergépkocsi és számos sze­kér szállítja a gabonát a begyűjtő- hegre. Azok a gépkocsik, amelyek nappal a kombájnoktól a szérűkre hordják a gabonát, éjjel szintén ga­bonát szállítanak a begyüjtőhelyre. Naponta 1500 mázsa elsőosztályú ga­bonát tudunk beadni az államnak. Kolhozunk idén 40.000 mázsa gabonát ad be. A beadási terv teljesítésének sike. re az embereken, a kádereken múlik. A kolhozvezetőség és a kolhoz párt_ szervezete ezért elhatározta• hogy kommunistákat, élenjáró kolhoztago­kat. olyan embereket irányit, a be­adási munkák területére, akik biztosí­tani tudják állam iránti kötelessé­günk teljesítését. A gabonaszállítás ütemterv alapján történik. Kolhozunk kitartóan harcol, hogy más terményekből is eleget tegyen be. adási kötelezettségeinek, határidő plőtt teljesítse az állati termékek be. adási tervéi is. Iparkodunk megja­vítani a beadásra kerülő hús, tej és gyapjú minőségét. Több. mint 100 ‘értést és 80 szarvasmarhát hizlalunk Jelenleg 160 tehenet fejünk. Az év régéig hatvannal több fejőstehenünk ',esz. Állat'enyésztő telepeink dolgozói megjavítják az állatgondozást és az állattartást, s kitartóan harcolnak, hogy a tavalyi 2400 kilogrammról 3000 kilogrammra emeljék a tehenek átlagos évi tejhozarmV. növeljék a tej zsírtartalmát. Tejbeadási ütem!er. vünket túlteljesítettük. Júniusi tejbe, adási tervünket már májusban telje­sítettük. Négy százalék zsírtartalmú tejet adunk be. Évről-évre több és mindig jobb mi. nőségű gyapjút adunk be. Tavaly 68 mázsa finomgyapjut adtunk be terven felül. Idén 156 mázsa gyapjú beadását irányoztuk elő. Gyapjube- adási tervünk teljesítése érdekében nemcsak juhállományunkat növeljük, hanem emeljük a juhok hozamát is, — a tavalyi 5.2 kilogrammról 5.5 ki. logrammra növeljük a nyírósrilyt. Meghonosítottuk a villany nyír ást. Gyorsan gyarapodik a baromfiállo. mányunk. Új baromfiólakat építünk. A kolhozvezetőség és a kolhoz párt- szervezete napirenden tartja a tér. meny. és termékbeadást. A vezetőségi illéseken és a közgyűléseken rendsze­resen megtárgyalásra kerülnek a ga­bona-, hús stb. beadási ütemterv tel­jesítésének kérdései.

Next

/
Thumbnails
Contents