Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-19 / 168. szám
2 NAPLÓ 1953 JÚLIUS 19 A pincehelyi pártszervezet miért nem gondoskodik saját határozatainak végrehajtásáról? N'íflánv héttel ezelőtt a píncrhrlvi piiru/Piaezet vezetősége feladatok.' kai bízta meg a tömegs/ervezete- kgt Konkrétan megszaou feladatát a tanácsnak, DISZ-nek, MNDSlének. A tanácsnak például első iépós- léut -,-t állandó bizottságokat kellett volna életre kelteni, a DfSZ-nek kultnrbrigádokat szervezni, az MNDSZ-nek 5 kisgyűlést tartani a Zrinyi-utcában és a Vörös Hadse- reg-iítján. Mindez kezdő lépésnek jó volt. Később azonban nem sokat tett a községi pártvezetőség e határozatok megvalósításáért, pedig mindegyik égetően fontos lett volna. \z állandó bizottságok például egyáltalán nem dolgoztak. E határozat létrejötte után hárqm hétre megkérdeztük Takács Elek párttitkár elvtársat: Mi történt azokkal a határozatokkal? Csak hozzávetőleges, általános választ tudott adni: „Majd inkább egy hét múlva kérdezzék meg, akkor konkrét dolgokat is tudok mondani, mert addigra beszámoltatjuk a vezetőket. Most csak annyit mondhatok, hogy azokból bizony nem sok valósult meg. — Miért? — Mondom elvtársak, majd egy hét múlva jöjjenek, mert most még nem vagyok tájékozott a dolgokról. Takács elvtárs, e szavai után ítélve, pontosan hasonlít ahhoz a tűzoltóhoz, aki nem a tüzet oltja, ha meggyullad egy ház, hanem azzal biztogatja az összefutott embereket: majd utána kinyomozzuk, hogy ki volt a tettes és gondoskodunk fele- lősségrevonásáról. Takács elvtársnak e három hét leforgása alatt nap, mint nap irányítania, segítenie kellett volna az egyes tümegszervezete- ket, a tanácsot feladatai megoldásában. Természetesen nem arról van szó, hogy neki kellett volna elvégeznie helyettük a teendőket. Állandóan ellenőriznie kellett volna, hogy mit tesznek a határozatok sikere érdekében, ha valahol hiba, nehézség van, megmondani, mi a helyes lépés. Ezt nem tette meg Takács elvtárs, helyette arra várt, hogy „majd beszámolnak a vezetők és akkor megtudjuk, hol a hiba“. Az biztos, hogy a beszámoltatás során megtudják de akkor már későn lesz, mert az állandó bizottságoknak is régóta működniük kellene, ugyanúgy a DISZ csasztuskabrigádoknak, MNDSZ népnevelőknek és így tovább. A tömegszervezetek vezetőinek beszámo'tatása helyes, sőt nélkülözhetetlen, de nem lehet mindent arra építeni még Pincehelyen sem, mert akkor a hibák hetekig uralkodnak, s a tűzoltó példájához hasonlítva: leég a ház és az utólagos felelősség- revonás nem változtat a gyenge eredményen. Takács elvtárs vegyen példát Tolna község pártvezetőségének munkájáról. A pártvezetőség, maga a függetlenített párttitkár, Komáromi elvtárs, naponkint figyelik, ellenőrzik az egyes tómegszer- vezetek, a tanács munkáját, hogyan hajtják végre feladataikat és ha valahol hibát észlelnek, azonnal hozzálátnak azok kijavításához. Nem várnak három hetet a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, mert akkor Tolna sem a megye első, hanem az utolsó községei között lenne. Látogatás a Dombóvári Malomban: Időben, jó minőségű lisztet a dolgozóknak! Időben, jó minőségű lisztet a dől. gozóknak'1. így tehetne röviden ősz ezefoglatni a Dombóvári Malom dolgozóinak terveit, célkitűzéseit. Maga. nak, a jó minőségű lisztért folyó harc. nak leírása ellenben annál terjedelmesebb. Kezdődött a malom berendezésének kijavításával. A nyári holt idényben határidőre kijavították a gépeket és jó minőségi munkát végeztek a dolgozók. A harc másik ilyen nagy álló. mása a június harmadikai tervismer tető értekezlet. Ez is jól sikerült, A pártszervezet kezdeményez'ésére akti. va értekezletet hívtak össze az értekez. let előtt. Itt az üzemi szákvezetésnek segítségével felmérték a lehetőségeket; számbavették, hogy melyik terű. létén milyen lehetőségek vannak a terv túlteljesítésére. Az aktívák ezt megbeszélték a dolgozókkal. Az ered. mény sem maradit el: a dolgozók elhatározták a tervismertető értekezleten, hogy a Hl. negyedévi tervüket nem 100, hanem 102 százalékra telje. sitik, más szavakkal> 30.000 forinttal teljesítik túl tervüket. A gépház dolgozói a S'Zénmegtákiaritásra tettek fel. ajánlást. Elhatározták, hogy 1 mázsa gabona megőrléséhez a tervezeti 11 kilógramm szén helyett csak 12 kiló. grammot használnak fel és ezáltal 6J000 forint megtakarítást érnek el. Jelentős felajánlások ezek, de igazán értékessé csak akkor válnak, ha valóság lesz belőlük. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy értékessé válnak. mert napjainkban a dolgozóik már a tettek mezején küzdenek a nehézségekkel a vállalások teljesítéséért. Papp Dániel elvtárs lakatos. az üzem egyik legidősebb dolgozója, a karbantartó műjhelyben tevékenykedik. Egy vaséket szorít a motorhaj- tásos köszörűkőhöz. A sziporkák úgy ugrálnak körülötte, mint a karácsony, fák ceiiLlagszóróiból. Ezt az éket a felvonóhoz készítem — mondja.. — A felvonót teljesen helyi" anyagokból állítom össze. Olyanokból, amelyiket többnyire a hulladékok közé dobtak már régebben. A felvonó az első és a második emeletre szállítja a gabonát és természetesen nagyban megkönnyíti a dolgozók munkáját, segíti a vállalás túlteljesítését. Ha ez-t elkészítem, teljesítem is a III. ne. gyedévi feladatomat, az ÍOOO forint é r t ék ű an yagimeg tak aritást. Felvetődik a kérdés: A hulladékok közé dobott anyagokból készült felvonó tud-e zavartalanul működni? Papp elvtárs erre is megadja a választ: — Olyan lesz az mint az új. Minden egyes darabjait úgy kiesztergálom, olyan pontosan készítem el, hogy a felvonó munkájában még egy percnyi üzemzavar se legyen. Azért dolgozunk, hogy minél jobb kenyér kerülhessen a dolgozók asztalára, az én munkám is ezt szolgálja. noha karbantartó üzemlakatos vagyok, és ez minőségi munkára serkent engem is. Z. Kovács Pál elvtárs a fűtőházban dolgozik, ő eteti a nagy gópóriást, a nagy kazánt... szénnel. Kidolgozta magának azt a módszert, hogyan éri el a szénmegtakarítást. A parazsat gyakran megpiszkálj« a hosszú vas- rúddal, ezáltal sokkal jobban kiég a szén, több kalóriát ad. Állandóan figyeli a gőz nagyságát és ügyel arra, hogy ne fűtse túl a kazánt, mert ezáltal is csak pocsékolódna a szén. — Ilyen módszerrel — jegyzi meg egy- egy műszak alatt meg tudok takarítani li60—200 kilogramm szenet. Hogy a dolgozók felajánlásaiból nap-nap után élő valóság válik, abban nagy szerepe van a pártszervezet jó agitáció« munkájának. A népne. velő értekezleteket például hetenkint. megtartják. Legutóbb megbeszélték Nagy Imre és Rákosi elvtársak beszédeit és most ennek alapján dolgoznak az agitátorok. Nagy Imre elvtárs beszéde után azonnal röpgyüléseket szervezett a pártszervezet és vezetésükkel a legjobb kommunistákat bízta még a pártvezetőség. A dolgozók nemcsak egyszerűen arról beszélnek, hogy sokat ad az új kormány pro- grammja, hanem arról is, hogy nekik mit keil tenniük. Z. Kovács Pál és a többi dolgozók azt mondják: — Raj. tunk függ. hogy milyen mértékben emelkedik életszínvonalunk, a mi munkánkon, és ezért kell ezentúl fokozottabb mértékben versenyeznünk felajánlásunk teljesítéséért. A bonyhádi tanács állandó bizottságai még több aktivitást fejtsenek ki a bő termés betakarításáért! Bonyhád községnek új tanácselnöke van: Palkó István elvtárs. Nem könnyű örökséget vett át elődeitől, hiszen tudvalevő, hogy Bonyhád az utolsó időkben nem nagy eredményekkel dicsekedhetett a mezőgazdasági munkálatok terén, és a beadásban sem az élenjáró községek között volt. Palkó elvtárs azonban a kommunisták hazaszeretetével és néphez való hűséggel fogott hozzá, hogy Bonyhádról lemossa a múlt szégyenfoltját. Mi reméljük, hogy ez sikerülni is fog neki, de csak akkor, ha jól összefogja a község azon becsületes és élenjáró dolgozóit, akik már eddig is megmutatták, hogy tudják mi a becsület, a hazával szemben való hűség. Tok Illés, Gvőrfi Péter, akik már eddig egész évi tojás és baromfibeadásukat teljesítették, megcáfolva azt az ellenséges propagandát, hogy elhullanak a tyúkok, nem lehet beadni és 100 százalékig teljesítették már a széna- beaclásukat is, sőt az elcsépelt gabonaféleségüket is a kaszálóról, illetve a géptőí siettek leadni a hazának. Az ilyen élenjáró dolgozókkal erősítse az állandó bizottságokat és akkor az aratás üteme is meggyorsul, elejét tudják venni Bonyhádon is a szemveszteségnek. A tanács odahat, hogy a bonyhádi dolgozóknak minden segítséget megadjon ebben a nagy munkaidőben és ezért a tanács dolgozói reggel 6 órától este 10 óráig tartanak szolgálatot a tanácsházán, hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgait elintézhessék. Dolgozó parasztságunk a nagy kenyércsata utolsó ütközeteit vívja meg e napokban. Mi máris győzelmi jelentésekről számolhatunk be. De ez nem azt jelenti, hogy megpihenhetünk babérjainkon, hogy már nincs több tennivalónk Nem, korántsem jelenti ezt. A harc még folyik minden szem gabonáért. És ebben a harcban a poltikai érettséggel bíró ipari munkásság is segíti dolgozó parasztjainkat akkor, amikor az üzemi munka elvégzése után a Cipőgyár, Zománcgyár dolgozói felsorakoznak a mezőgazdaság dolgozóihoz, hogy vállvetve harcoljanak a szí iveszteség veszélye ellen. De ott találjuk a Népholt é; KTSZ-szek dolgozóit is, hiszen mindenki tudja, hogy az egész nép kenyeréről van: szó. Igaz vannak ezen a téren hiányosságok is. Nem mindenki érzi át az elvtársi és a társadalmi megsegítés fontosságát és bár tehetnék, mégis húzódoznak a megsegítés alól. Az MNDSZ szintén bekapcsolódott a munkába és nemcsak az MNDSZ asszonyok mennek ki dolgozni, hanem csasztuska brigádokat szerveznek köszönteni az élenjárókat és zászlóval ajándékozzák meg azokat, akik kitűnnek a munkában és a beadásban. Igen jelentős az úttörők munkája, melyet a DISZ szervezet mozgósít, úgy hogy a kis úttörők serkentik szüleiket arra, hogy pontosan teljesítsék beadási kötelezettségeiket. Hogy a siker teljes legyen, szükséges, hogy az állandó bizottság lag- jai ne bürokratikus módon üléseken hozzanak csak határozatokat, hanem annak tagjai menjenek ki a dolgozók közé és ők váljanak a község első népnevelőivé. Ha így lesz, akkor Bonyhád község élre fog kerülni. Á. F. Leeyenek a népnevelők a tsz megvédésének következetes harcosai! A falu dolgozói jólétének további emelkedésévé! kapcsolatosan az új gazdaságpolitika világosan leszögezi, hogy továbbra is a termelőszövetkezeteikben látja a falu szccia'rtsta fel- emelkedésének egyetlen útját. Népnevelőink feladata, hogy megmagyarázza^ a termel öszöve tk: z et ek tagságának, mit jelent az, hogv pár tünk kormányzatunk, egész népi demokráciánk teljes erejével mögöttünk áll. Az újabb kedvezmények, melyet kormányzatunk biztosít a tsz-eknek. ezt a támogatást félreérthetetlenül újra csak igazolják. Meg kell magyarázni a tagságnak azt, mit jelent, hogy 600 millió forint adósságot en" ged el az állam mint régi tartozást. Ennek jórésze a termelöszövetlceze- tek'ben maiad és egyben megkímél sok csoportot a sokévi adósság törlesztésétől. Ez az engedmény egyben azt is jelenti, hogy magasabb lesz az az összeg, melyet munkaegységenként szétosztanak, nagyobb lehetőségek nyílnak termelőcsoportjaink további fejlesztésére. A beadás terén nyújtott 10 százalékos kedvezményt, a fokozottabb ál* ’ami támogatás mind érthető bizonyítóka, hogy népünk állama a lehető legnagyobb támogatást nyújtja termelőszövetkezeteinknek. Népnevelőink, a termelös7iövetke7jet;k kom* munistáiniak feladata, hogy megmagyarázzák a tagságnak: amikor támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat, ez nem zárja ki a tsz*ek még fokozottabb támogatását, hogy megvalósítjuk az egyénj gazdáik életének kedvezőbb előfeltételeit, hogy biztostíjuk a nagyobb termés eléréséhez; szükséges lehetőségeket, még nem zárja kj azt, hogy e támogatások, e lehetőségei^, még fokozottabb mértékben érvényrejusisaniak terme* löszövefkezeteinik életében is. Népnevelőink keressenek fel minden tsz tagot de különösen az ingadozókat és fáradtságot nem kímélve magyarázzák mog a tagság* nak: málytn előnyt jelent számukra, a tsz ezámára a mén állama által nyújtott ily mértékben eddig még nem tapasztalt támogatás. Az ellenség, a kulák célja hogy a termelő- szövetkezetekben elégedetlenséget szítson, hogy rábeszélje a tagságot, hagyják ott a csoportot. Az a célja, hogy megzavarja tsz-eink nagyszerű fejlődését, előrehaladását. De nem utolsó sorban arra törekszik, hogy akadályozza az araíás-cséplés műn- kálaitainak gyom- és síikére® befejezését. Nagyon jól tudja hogy minden kiló szemvesztesiég azj jelenti: kevesebb kenyér jut a dolgozók asztalára, minden kiló eOhuilott takarmány, egyben kevesebb húst tejet, zsírt, termelőszövetkezeteinkben munkaegységenként kevesebb juttatást az egyénileg dolgozó parasztok számára kevesebb szabadpiaci árut jelent. Le kell leplezni az ellenséget, mely most kimutatta foga fehérjét. Erre példa a dunaföldvári kulák, aki 100 holdját, daráló malma: követelte vissza és azt akarta, hogy a dolgozó parasztok, tsz-tagok mint cselédek dolgozzanak földjén, Vagv erre példa a decsi kulákok es de. akik n3gy ivást, dáridót csaptak és fniúdenütt hiresztelték: most el jött az ö idejük. Gondolták, hogy újra ráülhetnek a dolgozó nép nyakára és szívhatják vérüket. De sorolhatnánk az e'fenség lehető legpima6za:bb megíryilvánu.ú- saiit, amikor elkezdtek aratni a tsz gabonatábláin. Népnevelőink feladata: most ezeken a példákon ker:«ztü! mIrtassák meg az e'len-ég igaz; arcát,a dolgozó nép előtt, melybői mélán vallott ki gyűlöletet az ellenség alja* mesterkedése. Az el’errég híresztelésére hallgat az aki azt mondja „úgy lesz mint tavaly“, ak-; a múlt év nehézségiéiből indul ki. Ezek a dolgozók nem veszik figyelembe, hogy megváltozott a helyzet államur,). fokozottabb kedvezményeket biztosít tsz-einknek. Nem veszti; figyelembe azt. hogy a felszabadulás óta még nem látott jó termést takarítanak be csoportjaink így például a póri Béke tsz 22 mázsa árpát, a zombai Kossuth 25.20 mázsa árpát, vagy a tengelici Petőfi tsz 16 mázsa búzát takarított be hglr dánként. Ezek a nagyszerű terméseredmények, melyről terme'őcsoportjaink egésa sora számolhat be. mind alapjai a tsz*ek felemelkedésének, a tagság növekvő jólétének biztató jövőjének. Sok termelőszövetkezetben már most kiszámították, hogy munkaegységedként 3~5 kiló árpa jut, A nagydorogi Felkelő Nap tszcs-ben 300 mázsát csépeltek el és 200 mázsa jut kiosztásra. Nem lesz ritka az olyan csoporftag sem, aki munkája fejében kapott terményét vontatóval fogja hazaszállítani, mert 30—40 mázsát tesz ki nem beszélve az egyéb: pénzbe’.j és más terménybeli juttatásokról. A jó terméseredmém, az egész évi keménv munka gyümölcse. Ak; moef a munkát p'hanvagolja az olyan minj, a rossz gazda, aki orrész évben dolgozott és amikor a föld meghozta a ló termést, amikot'be kellene takarítani a munka gyümölcsét, otthagyja mind* ezt és megfutamodik. Felépítette az új, jó erős házat és vissza megy a régi, szűk. egészségtelen lakásba, mert az ellenség azt mondja neki, ott majd jobb lesz, Népneveiőin^ pártszervezeteink feladata. hogy harcoljanak minden becsületes tsz-tag metgartásáért és e harcnak az igazi útja a jó felvilágo* s>itó munka.. Tapasztalhattuk, hogy az eredmények, melyeket a Szovjetunió a népi demokráciák, nyugati országok kommunista pártjai, munkásosztálya efért, az ellens.égiból fokozottabb ak* feivítáSt váltott ki hazánkban is. Ezek az események különös jelentőséget adnak az ellenséggel vívott kérlelhetetlen harcnak. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az új gazdaságpolitika, é'et és valóság, melyet a nagy* szerű munka a dolgozók millióinak lelkes támogatása, aktív részvétel* telhet győzelemre, S ebben a győzelmes harcban a kommunistáknak, a népnevelőknek az élenjáró szerep jutott osztályrészül. Scherer Sándor M. B.-pol. munkatársa. 100 Kgaluminiiunliól •.. ezután sem leszek az utolsók között46 Szerte a megyében nagy megelégedéssel fogadták Rákosi elvtárs beszédét dolgozó parasztjaink is. Uj erőt merítettek belőle. Estébe hajlik az idő, amikor a beszéd után nap. pal felkeressük Bikácson az egyik élenjáró dolgozó parasztot megtudni véle. méntjét közvetlenül is. Zurban István házánál vagyunk. Az udvarra belép, ve is látjuk. hogy rendszerető, dolgos ember lehet a gazda. Most is ilyen. féle munkában találjuk hátul a színben. Rendez- geti a gabonahordáshoz szükséges rudakat slb. mivel befejezte az aratást. s reggel a hordást kezdi meg, lehetőleg minél korábban. Beszélgetés közben el is mondja, hogy ilyen, kor bizony nem lehet lazsálni. — Olyan vagyok én ilyenkor — teszi hozzá neve ve — mint az „éjji bagoly“. Nyilván, ha nem ilyen lenne, nem is lehetne magyarán mondva ,,rendben a szénája“. A beszélgetés krcsaiy feleségét is a házból, s éppen akkor ér oda, amikor férje büszkén mondja el, hogy segítség nélkül, ketten végezlek el a mintegy 4 hold gabona learatását. Ö is beleszólt: — Pedig jó részét majd tóidig érő pancsból kellett kihordani. — De már megy is vissza> mondván a va. csara már így is elkésett egy kicsit. Hív bennünket is szívélyesen befelé, le azért nem haragszik, hogy mi inkább idekint maradunk a kellemesen hűvösödé) estében. — Nekem legjobban az tetszett először is — mond. ja Zurbán István, amikor egyedül maradunk s Rákosi elvtárs beszédére terelődik a szó — hogy a pórt milyen őszintén meg. mondta a hibákat, s mindjárt a kijavítás útját is megjelölte. — A tagosítás megszüntetését is he. lyesnek találta, volt neki is baja ezért éppen elég. — Csak nyugodtabban dolgozhatunk így — mondlM örömmel. — Eddig bizony nem igen kaptunk műtrágyát sem — folytatja tovább — többet, jobbat tudunk -er. melni, ha ezglán a mi »rá. murikra, egyénieknek is juttat az állam. — A további szavain is «r érezhető, hogy ezután még na. gyobb kedvvel dolgozik A búcsúzásnál bünkén mondja, hogy: — Ne féljen, én ezután sem fogok az utolsók között lenni semmilyen munkában.
