Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-17 / 166. szám

TOLNAI Vnlo PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r A MAI SZAMBÁIN: A francia dolgozók felháborodottan tiltakoznak a július 14-i rendőrprovokáció ellen {2. o.) Pártbizottsági teljes ülések a Szovjetunióban (2. o.) — V. Sz. Szemjonov nagykövetnek, a Szovjetunió németországi főbiztosának levele a nyugati hatalmak főbiztosaihoz (2. o.) — „Vitéz“ Borbély kulák azt hitte, eljött újra az ő vilá­ga ... (3. o.) — A rádió mellett Csonka Jánosoknál (3. o.) AZMDP TOLNAMEGYEI PA'PTBIZOTTJÁ'CA'NAR LAPJA X. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM ARA 5« FILLÉR PÉNTEK, 1953 JÚLIUS l'i A párton kívüli aktíva szerepe a mezőgazdasági feladatok sikeres végrehajtásában „... Pártunk alapvető feladata a falun az, hogy parasztokból több- százezer főnyi nagyszámú párton- kívüli aktívát teremtsen, amely ösz- sze tudja kötni a pártot a dolgozó parasztok tízmillióival." Sztálin elv­társ mondotta e tömör szavakat 1924-ben a falusi sejttitkárok orszá­gos értekezletén. E tanítás azóta is érvényes és nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem Magyarországon, így megyénkben is, Mucsfán. éppúgy, mint Dunaföldváron, vagy Sárpili­sen. A pártonkívüli aktívákra: a párt és a tömeg kapcsolatának elmélyíté­sére különösen most van nagy szük­ség. amikor a kalászosok egy része még lábán áll, a behordást csak itt-ott kezdték meg, a tarlóhántási másadvetési tervek teljesítésénél nagy a lemaradás és még sok pótol­ni való van a növényápolásnál is. Ez a lemaradás veszélyezteti a za­vartalan kenyérellátást, állatállomá­nyunk megfelelő mértékű fejleszté­sét. a mezőgszdasáasal kancsolatos exporttervek teljesítését. Más sza­vakkal: gátolja az új kormány pro- grammjának megvalósítását, a jó­létet, a mezőgazdaság fellendítését. A soronlévő feladatok: az aratási, behordási, tarlóhántási, másodveté­si lemaradások pótlásai, a cséplés, begyűjtés, sikeres végrehajtása, el­sősorban pártszervezeteink munká­ján múlik. A pártszervezetek jó munkája a siker legfőbb biztosí­téka, ez a „jó munka" kifejezés pe­dig nagyon sok részfeladat megoldá­sából, tevődik össze. A részfelada­tok között van a pártszervezetek és a tömeg szoros kapcsolatának: a pártaktívák megteremtésének kér­dése. Nem tud jó munkát végezni az a pártszervezet, amelyiket nem vesz körül számtalan pártonkívüli aktíva: nincs szoros tömegkapcso­lata. Mit tegyenek tehát pártszerveze­teink?. Szőj jenek szoros kapcsolatot a becsületes dolgozó parasztokkal, akik élenjárnak a növényápolásban, az aratásban, mindenféle mezőgaz­dasági munkában és az1 állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Ezek közül is elsősorban azokkal a dol­gozókkal, akik készséggel dolgoznak a pártmunka egves területein: részt vesznek az aeitációban. gyűlések szervezésében. Megyénkben a többi között jó példakép erre a tolnai köz­ségi pártszervezet munkáia, A párt- csopovtbizalmiak bevonják az agi- tációba az olyan éleniáró dolgozó parasztokat, mint P e r i t y Ferenc, Bucher József. Ezekkel a dolgo­zókkal maga a oártt.itkár is gyakran elbeszélget, lelkesíti őket munká­jukban. Az éleniáró gazdák tevé­keny részvevői agitációjukkal a ga- bonabetakarítás nagy csatájának. Ez jelentős biztosítékot ad. arra. hogy Tolna továbbra is éleniárion a me­zőgazdasági munkálatokban. Természetesen helytelen lenne ab­ba a tévhitbe esni, hogy csak a munkálatokban élenjáró, pártmunkát végző dolgozókra kell építeni. A falu kommunistáinak törődniök kell az olyan dolgozó parasztokkal is, akik ma még nem tartoznak a falu első gazdái közé. akik még nem „pártmunkások." Ezeket türelmesen kell nevelni, fokozni kell öntudatu­kat. az agitáció eszközeivel meg kell tanítani őket kötelezettségeik telje­sítésére. Ezáltal megvalósul nálunk a példamutatás és fokozatosan meg lehet őket bízni kisebb-nagyobb pártmunkával. Pártszervezeteink ne tévesszék szem elől a pártmunkára való ne­velés egyik leghatásosabb módsze­rét, a konkrét megbízatást. — Ha egyik-másik ilyen pártonkívüli ak­tívát pontos, névreszóló feladattal bíznak meg, nő felelősségérzete, ön­bizalma és a munkák során edző­dik áldozatkészsége a párt iránt. A leperdpusztai állami gazdaságban a pártszervezet nem épített ki magá­nak ilyen aktívahálózatot, a legjobb dolgozókkal nem foglalkozik és jó­részt ebből is fakad a sok igazolat­lan hiányzás, fegyelmezetlenkedés, felelőtlen munka. A pártszervezet nem tart szoros kapcsolatot a dol­gozókkal és ezért nem is tud kellő­en érvényt szerezni a párt és kor­mányhatározatoknak. A gyakorlat is azt igazolja, hogy jó eredménye van annak, ha a párt- szervezet foglalokzik a pártonkí­vüli aktívákkal és épít munkájukra. A következő napokban, hetekben még nagyobb szükség lesz a párton­kívüli aktívák tevékenykedésére. — Sok helyen lemaradás van az ara­tásban, a jó termés ellenére is lesz­nek hanyag dolgozók, akik nem tel­jesítik beadási kötelezettségüket, a jó terméskilátások számos gazdában azt a nézetet váltották ki, hogy az idén nem szükséges a másodvetés. Az ilyen hibák, mulasztások elleni harcban nagy segítséget nyújthat­nak a pártonkívüli pártmunkások: az élenjáró dolgozó parasztok, ha pártszervezeteink foglalkoznak ve­lük. Ezért bízzák meg őket konkrét feladatokkal. Például a legjobb gaz­dák menjenek el azokhoz, akik le­maradtak, vagy a mezőgazdasági munkálatokkal, vagy a kötelezettsé­gük teljesítésével és saját jó példá­jukká! vezessék őket a helyes útra. Az élenjáró dolgozó parasztok tet­tei a legjobb agitációs érvek, szavai* nak nagy hitelük van. Ez nyilván­való, mert hiszen ott élnek napról - napra a többi dolgozók között, --- ugyanazt a munkát végzik és gyak­ran éppen valamelyik rokonukat, szomszédukat, vagy jóbarátjukat ve­zetik intő szavaikkal, a párt állás­pontjának tolmácsolásával a helyes útra. Ahol, sok ilyen dolgozó te­vékenykedik a párt politikájának megvalósításáért, a párt igazáért, ott megvan az eredmény: ezek a dol­gozók széttéphetetlen köteléket ké­peznek a párt a tömeg között és ezzel a párt eredményesebben tudja harcba vinni a dolgozók széles tö­megeit a feladatok megoldásáért. Szombat este. Rákosi elvtárs be­szédének hallgatása is megmutatta, hogy milyen nagyon fontos az élen­járó pártonkívüli dolgozókra való támaszkodás. A pincehelyi pártszer­vezet például a község legjobb gaz­dáit megkérte: hívják meg lakásuk­ra a szomszédokat, hallgassák cso­portosan Rákosi elvtárs beszédét. Ifjú Csonka János is ilyen pártmeg- bizatást kapott. Estefelé, etetés köz­ben sorrajárta a szomszédokat é« este 8 órakor már mintegv tizenk-u- ten ültek a rádió mellett. Több ha/ ■ tói ott volt a férj is. feleség fs. A pártmunkásoknak a serege nem pottyan az égből Szó sincs ilyes­miről. Magukon, a kommunistákon múlik, hogy pártonkívüli pártmun­kások tevékenykednek a községben, számuk nő-e hónapról-hónapra. Le­nin tanítása szerint kölcsönös biza­lomra van szükség ahhoz, hogy lét­rejöjjön a pártonkívüli pártmuntá- sok hada. Az pedig természetes do­log, hogy a dolgozó parasztok részé­ről csak akkor fejlődhet ki kölcsö­nös bizalom a párt iránt, ha a kom­munisták egyenlő félként kezelik őket, a diktátoroskodás helyett meg­hallgatják, sőt kérik véleményüket, építenek javaslataikra, kezdeménye­zéseikre. Jó példa erre Döbrököz. A múlt hetek esőzései miatt nem ha­ladt a növényápolás. A pártszerve­zet gyűléseket szervezett és ott ki­kérte a dolgozók véleményét. Az egyik parasztasszony, Kalmár Györgyné javasolta, hogy húzkodják ki kézzel a gazt, mert az is fél ka­pálást jelent. Ezt megtárgyalták több kisgyűlésen és néhány nap múlva az egész községben gazolták a kúi- túrnövényeket. A tömegkapcsolat az­óta is erősödött, és ez az egyik íö oka annak, hogy a múlt napokban Döbrököz község neve a járás há­rom első községe között szerepelt. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL F4c»BkM,H Vöfö« Hóinál tsz . Rákosi elvtárs beszéde után vasárnap versenyben aratott a tsz tagsága Rákosi elvtárs beszédének hatására termelőszövetkezetünk tagsága elhatározta, hogy aratási versenyt indít. Nyers István elvtársnak, tsz-ünk elnökének javaslatára meg is szerveztük a versenyt még va­sárnap. A versenybe bekapcsolódtak a község egyéni dolgozó parasztjai is. Szeretettel fogadtuk őket. Nyers elvtárs és Gulyás András elvtárs. tsz-ünk brigádvezetője gondoskodtak a szívélyes fogadtatásról. Kuperekó János egyénileg dolgozó paraszt mielőtt megkezdte a munkát, ezeket mondotta: — Munkámmal nemcsak a tsz tagságát akarom segíteni, ha­nem államunkat is. Azért veszek részt a versenyben, hogy ezzel is hoz­zájáruljak kormányunk programmjá nak megvalósításához. A munka megkezdésének első óráiban kezdett kibontakozni a ver­seny eredménye. Bolvóri Sándor tsz-tag három főből álló brigádja ve­zetett. Kitűnő teljesítményt ért el a szeszgyár dolgozóinak 5 főből álló brigádja is, mely talán most fogott először életében kaszát. Ebéd előtt 13 hold gabonát raktunk keresztbe, a jó munka után kitűnő ebéd várta üzemi konyhánkon az aratókat. Amikor pedig befejeztük a vasárnapi aratást és félmértük a learatott területet, megkezdtük a verseny értéke­lését és a díjak kiosztását. Három díjsorozatunk volt. Az első 300 fo­rintos, a második 200, a harmadik pedig 100 forintos. (Ifj. Szikora Károly, Fácánkert, Vörös Hajnal tsz.) Gazdag aratas termelöszovelhezete nk földjé n A mözsi Úttörő tsz tagjai valóraváltották fogadalmukat A Tolnai Napló július 1-i száma közölte, hogy a mözsi Úttörő tsz tag­jai is csatlakoztak a bonyhádi gép­állomás és a körzetébe tartozó ter­melőcsoportok aratási és betakarítási versenyéhez. A versenyvállalások között szerepelt, hogy a tsz július 20-ra befejezi az aratást, betakarí­tást, s augusztus 5-re teljesítik állam iránti kötelezettségüket. A mözsi Úttörő tsz tagjai becsülettel váltot­ták valóra adott szavukat. Az ara­tást július 20-a helyett 15-én befe­jezték s ezzel egyidejűleg az állam­nak járó 491 mázsa búzát cséplő­géptől azonnal a begyüjtőhelyre vit­ték. Napról-napra kevesebb az aratni- való a dunaföldvári Alkotmány tszcs földjein. Idősek, fiatalok, valameny- nyien igyekeznek most, hogy a gaz­dag gabonatermést idejében betaka­rítsák. Már hajnalban kint van a tagság a földeken, s a gépállomás gépi munkája melleit kézi erővel is segítik a gyors és szemveszteség- nélküli aratást. Az igyekezetnek van is eredménye. Az árpa ax'atása, cséplése mellett az őszibúza vágá­sát is befejezik a mai napon. Az el­ső búzát ma viszik az átvevőhelyre. A termelőszövetkezet tagjai jó mun­kával teremtik meg a feltételét an­nak, hogy tele legyen a kamra és a pénztárcába is bőven jusson a szabadpiacon eladott termények árá­ból. Árpából tizenhét és féimázsás átlagtermést takarítottak be. Búzá­ból is elérik a 14—15 mázsát holdan ként. Munkaegységenként csak bú­zából négy kiló jut, árpából pedú kettő és fél kiló. Szépek a kapásnö vények is a tszcs területén. Must ö ■ ven hold másodvetéssel növelik so jó jövedelmüket, biztosítják állótállotná nyuk részére a takarmányt. Negyven holdon kukoricát, tizenötön pedii■ krumplit vetettek másodvetésként. A bölcskei Vörös Október tszc1 a tegnapi napon fejezte be az őszi búza aratását. A gépállomás arató gépei a 110 hold búzát gyorsan szemveszteség nélkül vágták le. A; egész évben végzett jó munkát gaz dag termés jutalmazza. Átlag 1: mázsa búza termett holdanként. Gépállomásaink hírei Megyénk kombájnvezetőinek ver. senyében a július 15-i értékelés sierint továbbra is Szántó József, a mözsi, gépállomás kombájnosa vezet. Július 14-én estig 192 hóid- ról 2.010 mázsa gabonát takarított be. A második helyet továbbra is Szollár Gyula, a varsádi gépéllo, •nas vezetője torija, 97 holdról 1.062 mázsa gabonát takarított be. I leggyengébben dolgozó komba j- nos változatlanul Oláh József, a ’tügyészi gépállomás kombanjveze. 'ője, 43 holdról 938 mázsa gabonái takarított be. A szekszárdi járásban öt község és hat tszcs befejezte az aratást A növényápolási versenyben a sekszárdi járás mindig az utolsók özött kullogott. Most az aratási ersenyben az élretört. A megyei ta- ács mezőgazdasági osztályának a ilius 15-i értékelése szerint a szek- zárdi járás az első 95.5 százalékkal. L szekszárdi járásban már több özség és termelőszövetkezet van. hol a zab kivételével már befejez­ik az aratást. Várdomb. Alsónána. Szedres, Sióagárd és Medina közsé­gek dolgozó parasztjai július 14-én jelentették a járási tanácsnak, hogy az egyénileg dolgozó parasztok elvé­gezték az aratást. Termelőcsoportok közül a várdombi Gábor Áron, a várdombi Haladás és a várdombi U; Elet tszcs-k. a bátaszéki Szabad Má­jus 1 tsz. a tolnai I. típusú Alkot­mány tszcs és a mözsi Úttörő tsz fejezték be az aratást július 15-re. T-v»" Tée’asv’f: Felajánlások Alkotmányunk ünnepének tiszteletére A Te véli Téglagyár dolgozói és vezetősége július 6-án termelési ér­tekezletet tartottak. Baumeisztei Márton telepvezető elvtárs beszámo­lójában foglalkozott Nagy Imre elv- társnak az országgyű lésen elmondott kormányprogrammjával, továbbá el­mondotta, hogy a téglagyár első fél­évi nyersgyártási tervét 110 száza­lékra, míg égetési tervét 97 száza­lékra teljesítette. „Ha figyelembe­vesszük a rossz időjárást — mon­dotta Baumeiszter elvtárs — akkor azt kell megállapítani, hogy ége- tőink nagy szaktudásának és oda­adásának köszönhető ez az ered­mény." A beszámoló után a dolgozók fel­ajánlásokat tettek augusztus 20. tisz­teltére, melyben vállalták, hogy ez­után még jobb minőségű, több tég­lával segítik hatalmas békeépítkezé­seink mielőbbi megvalósítását, a kor­mány programmját. Schilli József gépi brigádja vállalta, hogy tervét 5 százalékkal túlteljesíti. A kemen­ce berakó brigád megfogadta, hogy teljesítményét 10 százalékkal emeli A többi dolgozók is hasonló felaján­lásokat tettek, mely jesítésére irányult. a érv 1 öltél A kévekötő aratógépkezelők versenyében továbbra is Lutrik József, a bölcskei gépállomás aru. lógépkezelője vezet. Július 15-ig 207 hold aratást végzett. Második Juhász József, a nagy dorogi gép. állomás ara! ógépkezelő je, július 15-ig 157 holdat aratott le. Har­madik Koctsor József, a nagykónyi gépállomás ara,tógépkezelője 132 holdak uratolt le. A traktorosok tarlóhántási ver. menyében Szabó Mihály, a bony­hádi gépállomás sztahánovislu traktorosa vezet. Július 14-ig 129 normálhold tarlóhántást végzett él. Második Dömény István, a nagy* dorogi gépállomás aratágé pkezeto. je, 76 normálhold tarlóhántási vég zett el. A cséplőgépkezelők versenyében Kiss János, a mözsi gépállomás cséplőgépvezetője vezet. 1200-as géppel 1395 mázsa gabonát csépelt el. A cséplő munkacsapat vezetőjt Szegedi János. Második helyen je. tetUeg Ruskovics István, a sár pi­lisi gépállomás cséplőgépkezelöje áll, 1370.es géppel 1370 mázsa ga. bonét csépelt el. A cséplő munka­csapat vezetője Varga István elv. társ. A langes és a doleo/ó parasztok jn kapcsolatának eredménye : Befejezlek Pál fán az aratást Válla község az elmúlt évben minden munkában az utolsók között kullogott. Ennek legfőbb öka az vérit, hogy a községi tanács elszakadt a dolgozóktól, egyedülállóit a feladatok megoldásában. Lényegesen megváltozott a helyzet Pálfán az idei esztendőben. A köz. ségi tanács vezetői idejében belátták, hogy a rájuk háruló feladatokat a dolgozó parasztok támogatása nélkül nem képesek megoldani. Ennek a tapasztalainak az alapján célul tűzték ki a tömegkapcsolat megjavítását. A tanács és a dolgozó parasztok együttes munkájának eredménye gyönyö. rííen kibontakozott. Mind a tavaszi mezőgazdasági munkák, mind az. ara­tás idején Pálfa község az elsők között szerepelt. Július 10-én pedig je. lentették, hogy u zab kivételével befejezték ae aratást és teljes erővel megkezdték a behordást. Az aratás sikeres befejezésében nagy szerepe volt Csike József tanács elnöknek, aki a határban ellenőrizte, hogy melyik gabonát lehet már vágni, idejében figyelmeztette a dolgozó parasztokat, azok pedig kaszát fogtak és már vágták is. Nagy segítséget nyújtottak a tanács munkájá­hoz Király József, Szebek József és Mésző József élenjáró dolgozó parasz­tok, akik példamutatásukkal magukkal ragadták a község többi dolgozó parasztját is. Végül, de nem utolsó sorban a lendületes, gyors munka is jó éred. meny elősegítő je az új kormány prog ramm volt. Nagy Imre elvtárs és Rá­kosi élvtárs beszéde lelkesítette a pdlfai dolgozó parasztokat, akik a ke- nyérc sala egyik szakaszának — az aratásnak — győzelmes befejezésével tettek hitei kormányunk aj programmja mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents