Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-15 / 164. szám

I NAPLÓ 1953 JÚLIUS 15 Köszöntőbrigád a bir tói állami gazdaságban Kacagó emberekkel teli teherautó fordult be déltájban a biritói állami gazdaság kapuján. Szélsebesen suhan végig a keskeny úton, s pillanato­kon belül a gazdaság központi épü­lete előtt fékez. Népi ruhába öltözött lányokat, csizmás legényeket látnak róla leugrálni az ebédelő dolgozók, zenészek adják le hangszereiket, s serény kezek kis söröshordókat gu­rítanák a házaktól körülvett hatal­mas udvar, évszázados akác- és ju­harfái alá. Pillanatok alatt benépesül a köz­ség, megáll a kanál az ebédelők ke­zében, s sűrű embergyűrűvel fonják körül az érkezőket. Vidáman pöfögő vontatón érkeznek meg közben a Szabó és Magyar szállítóbrigádok. Majd vidám lánycsapat, a bíborhere marokszedésben legutóbb 266 száza­lékot elért Ékes brigád fürge-gyer- meklányai futnak be a gazdaság ud­varába. Most a gyapottáblákon dol­goznak, de itt is megvan mindig a 150—160 százalék. Kisebb csoportok­ban jönnek ebédelni a gazdaság büszkeségei Lerch Péter cséplőbri­gádjának tagjai, őket jöttek köszön­teni a paksiak. Közben szájról-szájra jár az újabb győzelmi hír: Lerch Péterék már dé­lig 155 százalékra teljesítették napi munkájukat. Kemény erőfeszítés volt, de megérte. Napfelkelte, reg­gel 3 óra óta dolgoznak, mégse fá­radtak nagyon. Acélossá edződött izmaik keményen feszülnek a si­ma, barnára sült bőr alatt. És a dú­san beérett gabona kicséplése szinte megkétszerezte erejüket, hiszen a jövőévi kenyérért mindenre vállal­koznának. Ebéd után mindjárt a sörös pult­hoz sietnek. — Be jó ez a frissen csapolt, jeges -,ör! — löki hátra ka­lapját Lerch Páter, s hosszú kortyok ban ízlelgetve issza fenékig a pohár­ban habzó italt. De nemcsak ő az egyedüli. Traktorosok, agronómusok, fiatalok, öregek követik példáját, s versenyezve bíztatgatják egymást: — No még egyet! nem jön ki min­dennap a mozgóbüffé! — Csak ad­dig igyunk, mig a készlet tart — veti közbe Szánta Mihály bácsi, a paksi Béke étterem mozgóbüfféjé- nek csaposa, s közben szaporán ado­gatja jobbra-balra is a teli poha­rakat. •— Munkaközben, ebéd után, de jó is ez a sör, felüdít, s új erőt ad a délutáni munkához — szól a dolgozókhoz Vadas Pál elvtárs, pak­si népnevelési ügyvezető, a kultúr- agitációs brigád vezetője. Amikor már mindenki megebé­delt jóllakott a finom gulyásleves­sel, akkor kezdődik a köszöntés. — Lovász Sándor elvtárs, a paksi köz­ségi tanács elnökhelyettese lép a gazdaság dolgozói elé, s meleg szere tettel üdvözli az egybegyűlteket. Jó munkát végeztek a gazdaság dolgo­zói — kezdte beszédét. Befejezték már az ősziárpa aratását, s meg­kezdték a búzatáblák levágását is. Ember és gép dolgozott ereje végső megfeszítésével a nagy célért: a ke­nyérgabona biztosításáért. — Nincs még learatva, elcsépelve minden. De már eddig is a munka önmagá­ban apró, de összességében hatal­mas győzelmei születtek meg. Ilyen győzelmet vívott ki Lerch Péter elvtárs cséplőbrigádja is. Mi most lejöttünk ide, hogy köszöntsük őket. hogy kis szórakoztató műsorral még több erőt adjunk a munkához azon a földön, ahol csak pár esztendővel ezelőtt uraságok, földbirtokosok dő­zsöltek, mulattak, szórták két kéz­zel a dolgozók véres verítékkel meg dolgozott filléreit. Hát szóljon a ze­ne, szárnyaljon a rigmus, s köszönt­se a tánc a kiváló Lerch brigádot. Pattogós magyar nóta csap ki a paksi zenekar muzsikusainak hang­szereiből, s vidáman simul hozzá Szabó János földművesszövetkezeti dolgozó kedves rigmusa: ,,Felébredt a nap az égen, S szétíekintetf a vidéken, Bs elsőnek hejh mit látóit A Lerch cséplő brigádot,“ Tapsolnak a dolgozók, minden szem az élenjárókat keresi és kö­szönti. Közben Biczó Ferenc, a bri­gád egyik tagja Lerch Péterrel be­szélget: — Micsoda boldogság ez számunkra! Én biz gondolni sem mertem volna erre, különösen mikor cselédként, napszámosként gürcöl­tünk és odalökött kenyér, meg szá­raz hagyma volt a köszönet! — S napsugaras arca elkomolyodik. — De most már más az élet, emberibb, igazabb, s ezért mi arra törekszünk, hogy még többet, még j bban vé­gezzünk — bólint rá Lerch Péter, s erőteljesen megszorítja Biczó Ferenc kezét. Közben tovább pereg a rigmus. Megdicséri Kovács Gyulát a gazda­ság igazgatóját is: „Kovács elvtárs szíve örül ha látja, Aranysárga a gazdaság határa. Rajta serény, dolgos keze kombájnra, Minden percnek szemveszteség az ára“ Alig halkul el a nóta Szabó Já­nos ajkán, a Paksi Konzervgyár fiatal táncosai lépnek középre, s ügyes, eleven kis brigádtánccal szó­rakoztatják az egybegyűlteket. Két fiú és két leány, Kovács Rózsa, Len­gyel Zsuzsa ,és párjaik: Szabó Jós­ka meg Kikeszner Sándor segéd­munkások. Az egyik a múlt éjjel dolgozott, a másikra a délutáni mű­szak vár, mégis szívesen és öröm­mel jöttek, hozták a munkások har­cos, köszönő üdvözletét. Vége a műsornak, vége a köszön­tésnek, előállnak a vontatók, az Ekés brigád fiatal leányai elbúcsúz­nak a táncosoktól, a férfiak felhör­pintenek még egy pohár sört, s már fent ülnek a vontatókon, amikor Szabó elvtárs jókedvűen felkiált: — — Még egy dalt, egy utolsót, ami­vel a gazdaság minden dolgozójá­nak jó munkát kívánunk: — Szél, szél, szállj keletről hozzám, — da­lolja s a dolgozók már az induló traktorral dúdolják vele "... szél, szél új világot hozzál." — S már ■ indulnak is ki a földekre újabb csa- I ták, újabb győzelmek megvívására. Szekszárd határában 50 hold földet tesznek termékennyé feliszapoltatással dön a tavasszal már meg lehet kez­deni a szántóföldi művelést. Szekszárd nyugati határában jó szőlőtermő, meredek fekvésű domb­vidék van, a keleti rész pedig teljes síkság Az esőzések alkalmával ha­talmas vízmennyiség zúdul a keleti sík területre s a lösz-talajú dombok­ról annyival könnyebben viszi le az iszapos hordalékot, mert a helytelen művelés következtében a szőlősorok javarésze a völgy irányában halad. A kultúrmérnöki és belvízrendező hivatal szekszárdi kirendeltsége már évek óta foglalkozik a hegyekről le­sodort iszapos hordalék felhasználá- sánák kérdésével 9 a kísérletek első­sorban a inélyenfekvő és nehezen vízmentesíthető területek feltöltésére irányultak. A kísérletek azt bizonyít­ják, hogy a legcélravezetőbb megol­dás a fejiszapoltatás, a sankolás. A domboldalakról levezető vizesárkok közelében olyan mély fekvésű terüle­teket jelöltek ki feliszapoltatásra, melyek szintjének emelése mezőgaz­daságilag is fontos kijelölt területet kis töltésekkel veszik körül s az iszapos viaet az így keletkezett me­dencébe vezetik. Az árkokból leönilő víz sebessége a medencében lecsök­ken, a hordalékot lerakja s a meg­tisztult víz könnyen levezethető. Az elmúlt években a parásztai pa­tak, a Séd és a Tóvölgyi Séd közelé­ben, régi holtágak és teknőszerű mé­lyedések feltöltésével kísérleteztek kedvező eredménnyel, s ezek alapján jelenleg 50 hold területen, 3 helyen végzik a feliszapoltatást. Az idei csa­padékos esztendő sok helyen 30. 44) centiméter magas iszapréteget is hor­dott a feltöltendő területekre és több egykor teljesen kihasználatlan föl­MOZI: Július 13, 14. 15-én: A PÁSZTOR DALA Kínai film. Kezdések: Vasár- és ünnepnap fél '5, fél 7 és fél 9 órakor Hétköznap fél 7 és fél 9 órakor Helyreigazítás Lapunk július 12-i, va^ártiaipi szá­mában a 7. Oldalon „Folyik az aratás, nagy a lelkesedés a tamási Vörös Szikra tsz-ben“ című cikk szövegébe súlyos nyomdahiba csúszott be. A helyes szöveg így hangzik: A búza aratásánál is kellemes csalódás érte a tagságot. 118 mázsás (nem pedig 43 mázsás) átlagtermést vártak, az eddi­gi eredmények szerint 15 mázsát ér­nek el. ÍREK SZERDA, JULIUS 15 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. AU. gyógyszertár. NÉVNAP Henrik. — IDÖJÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: vál­tozó felhőzet, néhány helyen eső. Időnként még élénk nyugati-észak­nyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti érté­kek az ország területére: szerdán reggel 9—12, délben huszonkét— huszonöt fok között. TOLNAI NAPLÓ Felelős» szerkesztő; SOMOGYI la.'ü/.LC Feetóp kiadó: KIRÁLY LASZIO A szerkesztősei.' es kiadóhivatal telel on s« anu» 20-10, 20-11 Szekszárd, Széehenvuutca lé MNB egyszámlaszóm: GO.87fc.Ufn—*>* Előfizetési díj: havi 11.—- forint. Beraovameg vei Szikra Nvomda féc? Munkácsv Mihály «tea «0 *z Telefon; 20-27 •» avomdáér- ^l«i MH I P8 Néhány jó eredmény is akadt a Petőfi területi szpartákiádján Vasárnap délelőtt a városi sporttelepen rendezte a Petőfi Sport Egyesület terület' spartakiádját. amelyen Baranya, Somogy és Tolna megyék Petőfi sportkörei vettek részt. Pécs, Kaposvár, Mohács, Tamási küldte el versenyzőit a területi bajnokságra, hogy megmérkőzzenek a vendéglátó szekszárdiak­kal. A verseny vontatottan indult. A 10 órára hirdetett verseny csak 11 óra utón kezdődött el. A rendezés ellen nem lehet különösebb kifogás, de a pályát jobban is elő lehetett volna készíteni. (A verseny­zőknek kellett a homokot felásniok.) Dél­előtt az atlétikai versenyszámokat és a tor­nát bonyolították le. Az atlétikai verseny, számokban ál'taláiban kis mezőnyök álltak rajthoz. A férfi számokban a szekszárdiak a kaposváriakkal nagy versenyt vívtak, vé­gül is a hazaiaknak sikerült 1 ponttal a versenyt megnyerniök. A nőj számokban a pécsiek vitathatatlanul fölényben voltak és egyedül több pontot szereztek, mint a többi együttvéve. Az eredmények közül Gröller 175-ös magasugrása, Terlaky 100 m-es ideje és távolugrása, valamint a szekszárdi Hor­váth sokoldalúsága tűnt ki a férfi verseny­zők közül. A női versenyzők közül a pécsi Gajd, Perlaki és Varga eredménye eme), kedik ki. A verseny eredményeit az aláb­biakban ismertetjük: ATLÉTIKA: Férfi számok: 100 m: 1. Terlaky Kaposvár 12.2. 2. Kul­csár Mohács 13.4, 3. Klézli Szekszárd 13.6. Terlaky szokott imbolygó stílusával bizto­san győzött. 1000 m: 1. Horvav Szekszárd 3:05.—, 2. Faltai Mohács 3:06.8, 3. Nagy Szekszárd 3:07. Végig lanyha iram, gyenge eredmé­nyek. Magasugrás: 1. Gröller Pécs 175, 2. Var­ga Kaposvár 160. 3. Péterbence 150. Gröller korán kezdett ugrani. A 180-on is volt jó kísérlete, de mindháromszor messziről dók­ba ntott. Távolugrós: 1. Terlaky Kaposvár 604, 2. Horváth Szekszárd 583, 3. Vadai Szekszárd 568. A laza ugróból yen viszony jól ug­rottak a versenyzők. Hármasugrás: 1. Horváth Szekszárd 11:83. 2. Kelemen Tamás'i 11.66, 3. Vadai Szekszárd 11.44. Horváth biztosan győzött. Súlylökés: 1. Horváth Szekszárd 10.65, 2. Murát Kaposvár 7.81, 3. Szalontai 7.70­Gyenge verseny. Gerely hajítás: 1. Horváth Szekszárd 37.70, 2. Toronyi Kaposvár 35.19, 3. Simon Szék. szárd 35.13. 4x100 m: 1. Kaposvár 49.6, 2. Mohács 51.2, 3. Szekszárd (Páva, Korsós, Cser, Vadai) 51.2. Női számok: 100 m: 1. Gajd Pécs 14.2, 2. Moser Ka­posvár 15.2, 3. Várhegyi Tamási 16. A kis pécsi lány jól futott. 500 m: 1. Horváth Pécs 1:31.8, 2. Benedek Kaposvár 1:48. 5. Varga Szekszárd 2:00. Magas: 1. Gröllerné Pécs 125, 2. König Szekszárd 120. Távol: 1. Perlaki Pécs 452, 2 Moser Ka­posvár 413. 3. Taksonyi Szekszárd 342. Súly: 1. Varga Pécs 8.59. 2. Murátné Ka, posvár 7.42, 3. Taksonyi Szekszárd 6.55. Gerely: 1. Murátné Kaposvár 22.7S. 4x100 m: 1. Pécs 59.4. 2. Szekszárd. Pont­versenyben: 1. Kaposvár 47. 2. Szekszárd 43, 5. Pécs 40, 4. Mohács 12, 5. Tamási 4 pont. TORNA: Mind a férfiak, mind pedig a nők ver­senyében egyetlen csapat akadt. Különösen a pécsi lányok arattak ösz!atlan sikert. A pécsi lányok jobban dolgoztak, mint a ka­posvári fiúk. Részletes eredmények: Fiúk: 1 Kaposvári Petőfi (Toronyi 26.5, Helye« 25.4, Ungár 27.8, Fejes 26.4, Cser 26.3 és Osatopán 26.4). összpontszám: 158.8. Lányok: 1. Pécsi Petőfi (Rajkovics 26.5, Kun 26.3, Molnár 26.5, Serbán 26.6. Ajtonyi 26.5, Nagy 26.9.). összpontszám: 159.4. lo'nán a leglátogatottabbak a megyei bajnokság mérkőzései Az év elejétől statisztikát vezetünk ar­ról, hogy az egyes megyei bajnoki mérkő­zéseknek hogyan alakul a nézőszáma. Ter­mészetesen ez a statisztika több szempont­ból is nem lehet pontos. Nem lehet pontos először azért, mert rendszerint becslés alapján került megállapításra s a fizető nézők száma rendszerint lényegesen alatta marad a becslés alapján megállapított néző­számnak különösen azokon a helyeken, ahoJ a pályára való (bejutás jegy nélkül is köny- nytí. Sok esetben a helyi tudósítók becs­lése sem megfelelő, mégis ezekből az adatokból sok érdekes kérdésre kapunk fe­leletet. Ez a kíváncsiság késztetett bennün­ket arra. hogy ezen a -téren az őszj baj­nokság megindulása előtt vizsgálódásokat folytassunk. Vizsgálódásunkat több szem­pontból végeztük el. Először a sportkörök szempontjából, majd az egyes községek szempontjából. A sportkörök szempontjából is háromféleképpen. Éspedig abból a szem­pontból, hogy otthonában hogyan alakult a sportkör nézőszáma, azután vidéken hogyan alakult a nézők száma, végül pedig az idei ^bajnokságban lejátszóit! mérkőzéseit összesen hány néző látta. A közságek szem­pontjából is többféleképpen. Éspedig elő­ször abból a szempontból, hogy abszolút hogyan alakult a nézőszám, másodszor, hogy az egy mérkőzésre eső nézőszám szempont, jából mi a helyzet, az egyes községek kö­zött, harmadszor pedig, hogy a község la­kosainak hány százaléka látogatja a megyei bajnoki mérkőzéseket. Vizsgálódásunk na­gyon érdekes eredménnyel zárult. Megállapíthattuk először is azt, hogy a mérkőzések iránit a legnagyobb érdeklődés Tolnán nyilvánul meg, ahol 1—1 mérkőzést átlagosan 1920 néző tekintett meg. Igaz viszont az is, hogy az elmúlt idényben mindössze 5 mérkőzés került lejátszásra Tolnán, tehát a szurkolók ..kiéhezetten'4 mentek ki a mérkőzésekre. Vidéken vi­szont a Szekszárdi Dózsának volt a leg­nagyobb köztön ség«ar. Egy-«egy mérkőzésre átlagosan 1440 néző jut. Ugyancsak a Dózsa vitte el a pálmát abban a kérdésben is, hogy összes mérkőzésén mennyi volt a né­zőszám, figyelembevéve a hazai és a vidék: mérkőzéseket is. A Dózsa eddig lejátszott 12 mérkőzését 17.900 néző látta, ami mérkő­zésenként 1.500-is átlagnak felel meg. A megyei bajnokság eddig lejátszott 83 mérkőzését 76.700 néző látta. Az egy mér­kőzésre eső átlagos nézőszám ezek szerint tehát 920. Ebből a 76.700 nézőből 23-000 Szekszárdon jelent meg. tehát majdnem a/ egvharmada. Meg kell jegyezni azonban itt, hogy Szekszárdról 3 csapat vesz rés*t a megyei bajnokság küzdelmeiben. Ha azon­ban az egy mérkőzésre eső átlagos néző­számot tekintjük, akkor ezen a téren Tolna viszi el a pálmát 1920 nézővel. Nagyon érdekesen alakulna kimutatásunk, ha a köz­ség nagyságához viszonyítjuk az átlagos nézőszámot. Ennek figyelembevételével a bányászközségek messze az elsők. mert Nagymányokon a lakosság 60, Mázán a la­A faliújság kis közösségek sajtója, a helyi köz. vélemény, az alulról jövő bírálat és kezdeménye. zés szócsöve — a legszélesebb demokrácia kifeje. zője. Minden más írott betűnél közvetlenebb, sze. mélyhez szólóbb agitációt folytathat a dolgozók között, akik nem csupán olvasói, de munkatársai is a lapnak. Mint agitációnk valamennyi eszközének, a fali­újságnak is az az elsőrendű feladata, hogy a párt. és kormányhatározatok végrehaj ására, a termelési tervek hiánytalan teljesítésére és túlszárnyalására mozgósítsanak. Igen szép és jelentős a tevékeny.. ségiik. Különösen nagy érdeklődésre számíthatnak a község vagy a város központjában elhelyezet: fali­újságok. Százak és százak járkálnak mellettük, olvassák cikkeiket, s értesülnek ezen keresztül eseményekről, érdekességekről. A járási kultúrotthon és a városi tanács állí­tott fel Szekszárd központjában egy faliújság­táblát, ami cikkeivel és képeivel nagyszerűen be. tölti hivatását. A tábla egyik oldalán cikkek sora. koznak, „Éppen ideje lenne már...“ gyűjtőcím alatt. Kemény és harcos cikkek ezek. Az első így szól: „Éppen ideje lenne már, ha az Álla forgalmi Vállalat kiköltözne a Gőgös lepnie termelőszövet­kezetnek kiutalt ózsúki istállóból. Az épületre most a begyűjtés idején nagy szüksége lenne a tsz.hek. Elhisszük, hogy vaunak objektív okok. de sok­kal szívesebben, hisszük el- hogy kis jóakarattal és főleg a döntő politikai és gazdasági feladatok EGY JÓ FALIl'JSAG ... sikeres megoldására való törekvéssel meg lehet oldani az átadást? Szatirikus eszközökkel, gúnya, ros hangon bírál. A csípős szavak azonban nem dorong.ütések. Megmutatják a hibák kijavításár nah módját is. Nem kevésbbé érdekesek « szek­szárdi Árvízvédelmi kirendeltségről írt szavuk sem, amelyek azt tárják fel, hogy a kirendeltség még máig sem hozta rendbe <j határban lévő ár­kokat, s ennek következtében több gazda az ebesi dűlőben nem ,udja tűzben álló gabonáját learatni. Ez pedig hátráltatja az aratás-cséplés gyors bér fejezettét, de egyben hátráltatja a begyűjtést is, a jövőévi kenyér bizosítását. Kipellengérezi « mő. zsi gépállomást is. amely nem szervez e meg, hogy valamennyi cséplőgéphez jusson megfelelő erőgép. Szekszárdon azért késik az aratás, mert nincs traktor. ,,Kevesebb szájtátiságot és több lelkiismere, esse- get“ — írja a cikk, mert, most csak az árpa ara. tása késik, de mi lesz, ha a búzánál is ugyanez lesz a helyzet. Időszerűek, fontosak és érdekesek a cikkek. Rövidek és egyben előremutatóak. Harcot vívnak a bürokrácia, a szájtútiság, a sültgalamb vár ás el­len. A faliújság egyik legfontosabb eszköze a bí­rálat. De ezen a téren vigyázni kel! arra is, hogy ne általánosságokat írjanak, ahogy a medinai la. nácselnökről szóló cikkben tették, hanem a öbbi, hez hasonlóan elevenen, személyhez, intézményhez szólóan írjanak konkrét eseteidről. Persze helyte­len lenne csak a bírálat szemszögéből nézni a vi­lágot, s szőrszálhasogatással a jóból is rosszat csindlm. De nem is estek bele ebbe a hibába. A tábla másik felén elhelyezett fényképek jól végzett munkáról, kiváló eredményekről beszélnek. Két kép mutatja be azt a jelenetet, amikor a Gőgös Ignác tsz. elsőnek vitte be árpáját a begyűjtő kehire. Látjuk Joö Sándor szekszárdi dolgozó pa. raszl képét, aki élenjár a növényápolásban és a begyűjtésben. Igen érdekes jelenetet rögzít egy másik kép: a szénaátvevőhelyen magyarázzák Hauszknecht Ferenc dolgozó parasztnak, hogy mennyi a beadása. De nem kell nagyon magya­rázni neki— mondja alatta a szöveg — felszólítás nélkül is mindig minden kötelezettségének is ele. get tesz. Jó a faliújság, harcos és időszerű. Bírál és dicsér, minden cikke és képe a legfontosabb mun­kákra: az aratás-cséplés gyors elvégzésére moz­gósít. Csupán azt szerel-nök megjegyezni, hogy a bíráló cikkek színvonalát sokkal jobban lehetne fokozni egy.egy karikatúrával, amit a kultúrott­hon képzőművészszukkörének tagjai bizonyosan szívesen elkészítenének. Végiéi tanulságképpen pedig azt írjuk ide: ha minden faliújság ilyen színvonalas, érdekes, har­cos és időszerű lesz, akkor csökkennek a lemara­dások, s mindenki időben versenyben végzi el munkáját. kosság 40 százaléka látogatja a mérkőzése­ket, ezzel szemben Dombóvárott csak a 4 százaléka. Természetesen ez a kép is torz egy kissé, mert Bonyhádnak pl. ellentétes sorsolása van Nagymányokkal és a nagy- mányoki mérkőzéseket igen sok bonyhádi és más környékbeli szurkoló is látogatja. No de beszéljenek mindennél ékesebben maguk a kimutatások: N «9 M n « 2S 'ii Otthon: 1 1 *© a o áé tef 'íl M S3 1. Tolnai YL 5 9.800 1.920 2. Szekszárdi Dózsa 7 10.700 1.530 3. Dunaföldvári Spart. 5 5.700 1.140 4. Szekszárdi Építők 5 5.400 1.0S0 5. Nagymányoki Bányász 6 6.200 1.030 6. Szekszárdi Petőfi 7 7.000 1.000 7. Bonyhádi Vasas 6 5.700 950 8. Dombóvári Lokomotiv 6 4.900 800 9. Tamási Petőfi 6 4.500 750 10. Decsi SK 5 3.200 640 11. Simontornvai VL 6 3.800 630 12. Bátaszéki Lokomotiv 6 3.700 620 13. Dombóvári Postás 6 3.300 550 14. Mázai Bányász 7 3.000 450 Idegenben: í. Szekszárdi Dózsa 5 7.200 1.440 2. Nagvmányoki Bányász 6 7.200 1.200 3. Dombóvári Lokomotiv 5 6.000 1.200 4. Szekszárdi Petőfi 5 5.800 1.160 6. Mázai Bányász 5 5.000 1.000 7. Simontornyai VL 6 5.700 930 8. Tamás'i Petőfi 6 4.900 830 9. Bonyhádi Vasas 6 4.800 800 10. Tolnai VL. 7 5.200 750 11. Dunaföldvári Spart. 6 4.400 730 12. Szekszárdi Építők 7 4.800 "00 13. Dombóvári Postás 6 3.900 630 14. Decsi SK 7 3.600 310 összesítés: 1. Szekszárdi Dózsa 12 17.900 1.500 2. Tolnai VL 12 14.800 1.230 3. Nagy mán voki Bányász 12 12.800 1.110 4. Szekszárdi Petőfi 12 12.800 1.070 5. Dombóvári Lokomotiv 11 10.900 1.000 6. Dunaföldvári Spart. 11 10.100 920 7. Bonyhádi Vasas 12 10.500 870 8. Szekszárdi Építők 12 10.200 850 9. Bátaszéki Lokomotív 12 10.000 830 10 Simontornyai VL 12 9.500 800 11. Tamási Petőfi 12 9.400 780 12. Máza'i Bánvász 12 8.000 660 13. Dombóvári Postás 12 7.200 600 14. Decsi SK 12 6.S00 560 A mérkőzések látogatottsága községenként abszolút értelemben. 1. Szekszárd 19 mérkőzés 23-000 2. Tolna 5 mérkőzés 9.600 5. Dombóvár 12 mérkőzés 8.200 4. Nagy mán vök 6 mérkőzés 6.200 5. Dunaföldvár 5 mérkőzés 5.700 6. Bonyhád 6 mérkőzés 5.700 7. Tamási 6 mérkőzés 4.500 8. Simontornva 6 mérkőzés 3.800 9. Bátaszék 6 mérkőzés 3.700 10. Decs 5 mérkőzés 3.200 11. Máza 7 mérkőzés 3.000 Egv mérkőzésre eső á tlagos nézőszám: 1. Tolna 1.920 2. Szekszárd 1.210 3. Dunaföldvár 1.140 4. Nagvmányok 1.030 5. Bonyhád 950 6. Tamási “50 7. Dom.bóvár 680 8. Decs 640 9. Simontornva 630 10. Bátaszék 620 11. Máza 450 A mérkőzések látogatottsága a közs é? la_ kosságához viszonvítva százalékban kifejezve: 1. Nagymányok 60 százalék 2. Máza 40 százalék 5. Tolna 20 százalék 4. Simontornva. 20 százalék 5. Bonvlníd 16 százalék 6. Tamási 12 százalék 7. Decs 12 százalék 8. Dunaföldvár 10 százalék 9. Bátaszék 8 százalék 10. Szekszárd 8 százalék 11. Dombóvár 4 százalék Budapest—Halland megye válogatott 5:1 (1:1). Halmstadt, 15.000 néző, vezette: Eris* berg (Svédország). A magyar csapat Svéd­országban a harmadik mérkőzését is köny- nyed játékkal, biztosan nyerte. Góllövők: Stahl, Tichy, Sándor. Csordás, Kocsis (2). * Bp. Kinizsi—Lengyel hadsereg-válogatott 4:1 (3:1). Varsó. 50.000 néző, vezette: Szal.i* fér (Lengyel). Élénk iramú, változatos já­ték után a Bp. Kinizsi lengyelországi első wérkőzéfsét biztos játékkal megnyerte.

Next

/
Thumbnails
Contents