Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-15 / 164. szám

1953 3ÜL1US 15 NAPLÓ 3 ip Önkényestedés, kiskirólyoskodás a Szekszárdi Sertéstenyésztő Vállalatnál Eredmény; utolsók országos viszonylatban Moss, Rákosi elvtárs beszéde után Mezőgazdasági szocialista szekto­raink egyik fő feladata amellett, hogy egy re. jobbat és többet termel­nek. az, hogy dolgozó parasztjaink számára ' példát mutassanak. Úgy kell dolggzniokj .hogy a dolgozó pa­rasztok megszeressék a nagyüzemi gazdálkodást, lássák, hogy az ő igazi felemelkedésük útja is a föld nagy, iizenu, társas megművelésén alap. szik. A; vezetésnek úgy keli mun. káikodnia. hogy a dolgozó parasz­tok mindenkor bátran felkereshessék e gazdaságokat tanácsokért. Szeres­sék, 3 olyan hangulatnak kell ki­alakulni az ilyen gazdaságok körnvé. kén élő dolgozó parasztok körében, buszkék annak eredményeire. Ez ma. gával hozza, hogy bizonyos mérték­ben felelősséget is érezzenek jó mun. kájáért, s ha ezzel valami hiba van, készek azt 6aját munkaerejükkel is kijavítani. Erről feledkeztek el a Szekszárdi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat vezetői, személy szerint elsősorban Varga Sándor elvtárs, az igazgató Szedresen. A vállalat a báró Fiáth- féie birtokokon alakult, s az épületek mellett a földek is kezelésükbe ke­rültek. Van azonban jó néhány épü. let, a régi cseiédlakások, melyekben a hajdani cselédek, ma már felszaba­dult 6—7 holdas dolgozó parasztok élnek 6 nem a vállalatnál dolgoznak. Mintegy 50 családról van szó, akik állandó rettegésben élnek, nem tud­ják, mikor lakói tat ja ki őket Varga ülvtárs, amint egynéhánynak már meg is ígérte. Tóth János 7 holdas dolgozó parasztnak például egyik vasárnap este elszabadult a lova e némi bárt okozott Varga eivtárs vé­lemény ében, s bár Tóth János meg akarta fizetni a kárt, mégis nagy perpatvar lett belőle. Varga elvtárs kijelentette, hogy a pénz nem ér­dekli, s ilyen megbízhatatlan em_ bere;t nem lehetnek a pusztában. Sze rezzenek maguknak lakást, mert kü­lönben ..kiszórja“ őket —’ szó’t to­vább a diktátum. De többen is jár­tak így. mint Grábics Márton, vagy Novográdec Gvürgyné. Ezzel azon­ban riem oldódott meg a kétségtele­nül fennálló lakásprobléma. Jobb lett volna pedig ezeket a dolgozó parasztokat segítségnek meg. nyerni, mert arra aztán igazán nagy szükség lenne. Egyébként is utolsó a vállalat országos viszonylatban, de a növényápolás területén szinte lebe, teilen állapotok vannak. 43 hold ré- már legalább harmadszorra kel­lene kapálni, még most folyik jó­formán először. Nem jobb a helyzet a 8 hold sárgarépánál sem. A 30 hold silókukoricát is ellepte a gaz s szinte sárgállik, mint. a kikirics. A dolgozók, nem kópiák meg jogos követeléseiket A lemaradások azonban nemcsak a fentiekből erednek. Hasonló a mód. Vontatottan halad Tolna megyében a másodve és Tolna megye másodvetési terüle­tének eddig mintegy 10 százalékát vetették el, noha az időjárás ked­vező a másodvetésekre, s ezért min­den nap elmulasztása anyagi vesz­teséget jelent a dolgozó parasztság­nak. A megyében, ha minden má­sodvetésre előirányzott területet idő­ben bevetnénk másodvetésű növé­nyekkel, ez a dolgozó parasztság számára közepes termés esetén is — amire minden kilátás megvan — mintegy 17—18 millió forint több­letjövedelmet jelentene. Minden nap késedelem pénzt jelent, mert ha csak két héttel is később vetik is el a másodnövényeket, ez már 10—15 százalékos terméscsökkenést ered­ményez, ami több mint 2 millió fo­rinttól üti el Tolna megye dolgozó parasztságát. Nem gondolnak erre Bátaszék községben, ahol az egyénileg dol­gozó parasztság csak szórványosan vetett másodnövényt, holott a szomszédos Báta községben már több mint 200 holdat elvetettek. A másodvetésben a legtöbb helyen a termelőszövetkezetek mutatnak kö­vetendő példát, így a fácánkerti Vö­rös Hajnál tszcs-nek már arasznyi a másodvetésű 100 napos kukori­cája, a sióagárdi Béke tszcs-ben pe­dig 15—20 centis a három hete vetett tnohar, szer a munkások felé is. Nem kapják meg jogos követeléseiket. A máso­dik negyedévben, járó munkaruháikat még most eem adták'ki, holott jó- néhánv olyan dolgozó van, akinek a térde is kilátszik a régi munka­ruhából. Varga elvtárs és Viala Jó. zséf elvtárs, « főállattenyésztő azon­ban vettek ki a raktárból ■ munka­ruhákat, holott nekik nem is jár. Vannak olyan dolgozók, akiknek például nem jutott illetményföld sem, de a két vezető biztosította saját maga részére, holott ez senv jár ne. kik, mert hiszen van saját földjük is. A dolgozók iránti szeretet, meg­becsülés hiányára idézzünk egy szo­morú példát. Tóth János brigád­vezető feleségét a medinai orvos ta­nácsára koraszülés miatt azonnal be kellett volna szállítani a kórházba. Varga elvtárs nem volt hajlamúé a személykocsit odaadni, mondván: mennem kell Vajtára, ahova mégis csak egy óra múlva indult, A sok huzavona a mentőkocsiért csak elő­segítette, hogy Tóthné később került kórházi ápolás alá, 6 három-négy nap múlva az újszülött meghalt. Le­het, hogyha idejében kerül be a sze. mélykocsival megmaradt volna. De ha nem is marad meg, láthatta volna az egész vállalat, a község népe, hogy gondoskodnak a dolgozókról, Nem úgy, mint például Sándor-mp- kor, amikor a levágott sertésből nem az ebédhez használtak fel húst, ami­kor a dolgozók 90 százaléka ebédelt, hanem este az „ünnepségen?, mikor a dolgozók 10 százaléka étkezett ott. Ezek után nem csodálkozunk Fiai« elvtárs kijelentésén, hogy a lemaradás és hibák föoka a munkáshiáinyf?) Az igazi ok azonban az, hogy a munkások nem akarnak ,,ott'‘ dől. gozni. Amint mondják: nem megyünk oda, mert onnan csak fegyelmivel le. hét eljönni. Tény, hogy sok ellensé­ges elem került be a vállalathoz, s ezeket el keld távolítani, de nem lehet mindenkit egy kalap alá venni, s különösen nem azért, hogy ezeket falujabeliekkel, jóbarátokkal helyette, sitse Varga elvlárs, ha van szadi, tudásuk, ha nincs. All ez a telep­vezetők mellett az érllemiségi dol­gozókra is. A műszakiakról való gondoskodás is ilyen hiányos. Hogy lakáshiány van. az még rendben volna, de hogy a -hálóhelyiségükbe egy fogast. egv mosdóállványt nem leheteti beszerezni, az szinte hihe­tetlen. Az egyik műszaki például a kályhán tartja a ruháját, a másik a széken, ablakgombon és így tovább. Nem lehet szólni — susogják még a falak is. mert akkor mindjárt kiderül rólunk valami, s akkor le i-s út, fel is út. jön a fegyelmi. Legsúlyosabb hiba A ZOMBAl HATÁRBAN peng a kasza, zizegve omlik rendre a bt. érett, gabona. Amerre a szem ellát, mindenütt aratókat, kévékkel meg. rakott szekereket látni. A paraszti niunka, tempójában mindig is süi- gős dolog a kenyér betakarítása. De ezzel a gyönyörű és kitűnő ter­méssel még a szokottnál is jobban iparkodnak. Olyan kitűnő a ter­més, úgy meghálálta a munkát, hogy a gazdák teli vannak re­ménységgel. Ülés Ambrus is vágja a rendet az érett búzatáblán. — Jól fizet a gabona — szól oda feleségének, aki serényen szedi a markot. Ki­egyenesedik, megfeni a kaszát, s közben szeme végigsimogatja a, kétholdnyi búza szemdús kalászait. — Meglesz vagy tizenöt mázsa hol. dánként — folytatja a szót, mi­közben meglörli izzadt homlokát. Aztán leteszi a kaszát, s kezébe vesz immár tizedszer néhány szál búzát és jóleső érzéssel dörzsöl- geli a duzzadt, érett szemeket. Ma estére befejezi az egyik hold ara.. tását teljesen, igyekezni kell, érett zsef elvtárs, a párttitkár (szintén földi) úgy vélekedik, hogy nem akar ellenkezni az igazgatóval. Bizonyára azért, mert látja, hogy a személyzeti felelős keze is meg van kötve sze­mélyzeti ügyekben, mert azt is Varga eivtárs, az igazgató intézi egyedül. A felvilágosító munka hiányát bizo­nyítja Nagy Lajos elvtárs története is. A fácánkerti telepen volt kint, ahol nincs egy népnevelő sem, újság sem jár, nem is olvassák a sajtót, nem is tudnak az új gazdasági poli­tikáról, amely számukra i« jobb éle­tet biztosít. A június 3-i termelési értekezleten furcsa eset derült ki. E napon 100 marha egész nap nem kapott inni, mert elromlott a víz­szivattyú. A dolgozókról való gon­doskodás hiánya itt is megmutatko. zott, mert a dolgozók az értekezletet a szoba köves padlóján ülték végig, még egynéhány pad sem akadt szá­mukra. Látta ezeket a hibákat Jankovics Lajos elv társ is, a függetlenített párt. titkár, bírálta is Varga igazgató elv- társat, de ez csak a pusztában el­hangzott ®zó maradt. Mikor a dől. gozók kérdezték, hogy mikor lesz már foganatja is, Jankovics elvtárs megnyugtató hangja válaszolt: „majd ki fogja javítani“. Maradt minden a régiben A munkafegyelem lazult, a munkát úgy végezte mindenki, mint­ha holnap már repülnének a válla­lattól. A kaszálógépek kint marad­tak a földeken, Koltai Károly telep­vezető szerint a füvek második ka. szálasára úgyis ki kellene huzatni. (Még jó, hogy nem takarékosságról beszélt.) Ujjnyi vastag rozsda lepte be a gépeket, de erre is volt válasz: ,.nem árt a.z annak, majd lekopik róla“, Uj közmondást is tanultunk itt, amikor felvetettük, hogy miért nem bírálták e helytelen intézkedéseket. — Más az, ha kiköp az ember az ablakon és más az, ha beköp, — mondja az egyik dolgozó, — de hal­latszik a régiekből is néhány nyomdafestéket nem bíró megjegyzés. Le kell vonni ezekből a pártszer­vezet és a vállalat vezetőinek a kö­vetkeztetéseket. Tehát a pártszervezet biztosítsa az építő bírálat és önbírá­lat, különösen az alulról jövő bírálat maradéktalan érvényesülését. Hala. déktalanul induljon meg a fel-világo­sító, népnevelő munka, elsősorban arra, hogy a pártunk javasolta új gazdasági programmot mindenki meg­ismerve lelkesedéssel és teljes erejé­vel küzdjön annak megvalósításáért, A véllalatvezetőség pedig fogadja meg a pártszervezet, a tanács és a dolgozó tömegek tanácsait, még ak­kor is, ha közvetlenül a minisztérium alá tartoznak. Éppen a bírálat elfőj, tása miatt nem tudott eddig semmit a minisztérium e lehetetlen állapotok­a gabona. Az árpát is szemvesz­teség nélkül aratta, csépelte és az államnak járó rész már a raktár, ban van. A ZOMBAl TARASZTOK öröm­mel fogadták a kormány programú­ját. így togadla Illés Ambrus is. Oe érzi azt is, hogy a programúi megvalósításáért neki is vasi tenni, valója. Ezért teszi la szinte ag­gódva a kaszál, hogy félóráig el. szakadjon a munkától. — Az új programmá — kérdi komolyan. — Az nagyon jó. Minket is érint egyénileg gazdálkodó parasztokat. Méghozzá nem is kis mértékben. Én csak egyet mondok a sok kö­zül, amely nagy segítség. Látja ezt a két hold búzát. Szépen fizet. Igaz, hogy dolgoztam is. üe egy kis műtrágya az elkeltett volna. A mű­trágya húzza a búzát, mint tsö a gyomot és még több termett volna biztosan. De jövőre nem mulasztom cl a műtrágya alkalmazását, mert most már az egyéniek is kapnak. MASRA TERELŐDIK A SZÓ. — Az országos jóléthez ugyancsak M mözsi Les típusú Béke tszcs tagjai szombaton kezdték meg el­csépelt gabonájuk beadását s szom. baton este 8 óra tájban vitték az utolsó zsákokat a földművesszövet­kezet raktárába. 170 mázsa búzát vittek ezen a napon « begyűjtőkéig, re s este azzal búcsúztak egymástól, hogy a hátralévő 64 mázsát hétfőn adják be. Azonban alig egy óra múlva már módosult tervük, mert a rádióhallgatásnál tudták meg Rá. kosi elvlárs beszédéből, hogy a kor. many a termelőcsoportok beadási kötelezettségéből 10 százalékot el­enged. Vasárnap reggel már arról vitat­koztak a tszcs tagjai, hogy mit csináljanak az így váratlanul meg­maradó 2Í mázsa búzával. Néhá­nyon azt javasolták> hogy ezt is ki kell osztani a tagok között, ez a javaslat azonban nem. talált ál­talános heyeslésre. Az előrelátóbbak azt tanácsolták, hogy a 24 mázsa búzát tegyék el vetőmagnak, hisz 24 hold föld bevetésére elegendő s •azt jelenti, hogy a jövő évben a 24 mázsa búzából mintegy 250 mázsa búzát arathatnak le. Ez az érv hatott. Az idei jó termésből bőven jut a Béke tszcs minden tagjának s már most arról tanakodnak, hogy az ősszel az idei 20 hold tartalékterület helyett leg. alább 70 holdat vesznek bérbe, mert 24 holdra közvetlenül Rákosi elv­társ beszéde után megvan a vető. magjuk. Míg vasárnap reggel a Béke tszcs tagjai számvetést csináltak, addig az úttörők 12 tagú csoportja a köz­ség 10 legjobb gazdáját kereste fel, hogy verssel és dallal köszöntse a falu büszkeségeit, 20 egyénileg dolgozó parasztnak pedig a tanács ajándékaként, ingyen mozijegyet ad tak át az ,,lfjú szívvel“ című moz­gókép vasárnapi előadására. Ezalatt nem tétlciüiedtek az Ut­A Dombóvári Terményforgalmi Vállalat raktárát szépen kidiszítet- ték. A raktár előtt türelmetlen em­berek állnak, a népi zenekar indu­lókat játszik. Mikor jönnek már! Egyszercsak a sarki elágazónál fel­tűnnek a megrakott szekerek. A dombóvári Vörös Sugár termelöcso- port feldíszített szekerekkel tűnik a járókelők szeme elé, az első kenyér- gabonát adják át az államnak. A népizenekar indulóval köszönti a Vö rös Sugár tsz tagjait, akik az első kenyérgabonát szállították a hazá­nak. A terményforgalmi raktára előtt kidiszített emelvényen elsőnek Patai András jelent meg „Első ke­nyérgabona beadásunkkal hitet te­szünk a béke megvédése mellett. Mi, a dombóvári Vörös Sugár tsz tagjai megelégedéssel, bizakodással fogadtuk az új kormány programmját, s egy­ben Ígéretet teszünk, hogy jó mun­kánkkal segítjük annak megvalósí­tását — mondja. Patai elvtárs után Magyari Ferenc a járási tanács el­nöke a dolgozó nép nevében köszö­netét mond a tsz tagjainak fáradsá­gos munkájáért, s egyben ígéretet tesz, hogy a járási tanács tagjai szükséges, hogy a paraszlgazdasá. gok is sokat termeljenek — mond. ja Illés Ambrus. — És itt vár ránk egyéniekre is nagy feladat. Tér. tudni minél többet, hogy több jus­son szabadpiacra. Meg aztán nézze — s rámutat az Illés család legfia­talabb tagjára, az alig másféléves csöppségre, aki az egyik búza. kereszt árnyékában játszadozik, — a sok bölcsödé, mely országszerte épül, az én gyerekemnek is helyet ad. Ehhez kell jó munkával, a be­adás pontos teljesítésével hozzá, járulni. Én hozzájárulok. Beadá­som az első félévben teljesítettem. Az árpát a cséplőtől a begyűjtő- helyre vittem. Nincs tavalyi hátra. lékom, nem maradok az idén sem adósa államunknak. — Aztán gyors számadást csinál. — Termeti a két holdon harminc mázsa búza. Ebből a beadás, mivel öt hold földem van, kilenc mázsa. A cséplőrész három mázsa bőven számítva, ma­rad még tizennyolc mázsa búzám, amivel szabadon rendelkezelc Eb­ből jut vetőmagra, kenyérre, de szabadpiacra is. Azon gondolko­törő tsz tagjai sem. Tudják• hogy a falu dolgozó parasztsága elsősor. ban az ő munkájukat figyeli és a mözsi termelőcsoportok megerősíté­se nem kismértékben függ attól, hogy milyen termést takarít be az idén az Úttörő tsz. A mözsi gépállomás kombájnja, amint a harmat felszáradt, kiment arra a búzatáblára, amelynek ara. tását szombaton este hagyta abba. Arany elvtárs, a mözsi gépállomás igazgatóhelyettese indulás előtt még megnézte a gépet, hogy a kombájn, vezetőnek, Szántó Józsefnek nincs.e valamire szüksége, gépe rendben van-e. De ott volt Kállai Sándor tanácselnök és Martin József né, a tanács titkára is, akik állandóan figyelemmel kisérik, fennakadás nélkül megy.e a munka falujuk ha. tárában. Szántó József szombaton estig 152 holdon végzett az aratással, délben már 160 hold volt a teljesít, ménye> amelyről 18.3 vagon gabonát aratott és csépelt el. — Rákosi elvtárs beszéde után fokozott felelősség hárul ránk, gép- állomási dolgozókra, — mondotta Szánló József, — Nekünk kell bébi. zcmyítanunk a gépi művelés előnyét, mennyiségi és minőségi téren egy. aránt. A termelőszövetkezetek meg. erősítése terén különösen sok fuga attól, hogy milyen munkát végeznek a gépállomások, főleg most a jó termés betakarítása idején. Szántó József 320 hold aratását és cséplését vállalta, az aratás megkez­dése ellőtt. Most, Rákosi elvtárs beszéde után, fokozott lendülettel dolgozik, mert vállalását túl akarja teljesíteni. Ezért nem állt meg kom. bánja vasárnap dóiban sem, s a délig elvégzett 8 hold aratása után egy másik táblán tovább folytatta a munkát és vasárnapi ieljesítmé. nye elérte a 20 holdat. a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésével segítik hozzá a dombó­vári dolgozó parasztokat a gabona szabadpiaci forgalmának megterem léséhez. Ezzel erősítjük — mondotta Magyari elvtárs — a munkás-pa­raszt szövetséget, hozzájárulunk dől gozó népünk felvirágoztatásához. Ezzel átadta a dombóvári Vörös Su­gár tsz első búzáját a Terményfor­galmi Vállalatnak. Víg zeneszó mellett a tanácselnök, a terményforgalmi vállalat igazga­tója és a terményforgalmi vállalat dolgozói vállukra vesznek egy-egy zsák búzát és viszik a mérlegre. — Pár pillanat és már le is rakták a szekerekről a gabonát. (K. T.) fl begyűjtési miniszter megszüntette a borforgalmi korlátozásokat A begyűjtési miniszter az egész ország területén engedélyezte a bor szabad forgalmát. Júiius 16-tól kezd­ve az eddigi ideiglenes forgalmi és szállítási korlátozások megszűnnek és a bort szabadon lehet szállítani vasúton, postán, hajón, bármilyen mennyiségben. zom, hogy a kese mellé kellene egy párt venni, mert minél több az állat, annál könnyebb a munka. A hízót leszerzödteltem, az ára fedezi az adót, még marad másra is... Íí ILYEN GONDOLATOKAT TOR. RALT Illés Ambrus fejében, de hozzá tehetjük, sokszáz gazdatársa fejében is a kormány programmja, a dolgozó parasztság életének meg. könnyítését szolgáló intézkezdések. S ennek a nagyszerű programm. nah a megvalósításához járul hozzá Illés Ambrus a beadás pontos tel­jesítésével, a többlermeléssel. A lábon álló búzára pillant. Nap­nyugtáig szeretne még egy jó részt levágni. — Megyek — búcsúzik — mert kár lenne egy szemért is. A gyors aratás, cséplés, begyűjtés is kell ám a kormány programmja. nah megvalósításához. Suhintásra emlei a kaszát, de még visszaszól: — Megteszem, ami rajtam múlik.— Dől a gabona munkája nyomán, gyűlnek a kévék, amely azt mu­tatja, hogy Illés Ambrus megértette a kormány programmját. hogy a pártszervezet, i« némán nézi e tűrhetetlen állapotokat. Varga J6-ról. Illés Ambrus a beadás teljesítésével harcol a kormányprogramra megvalósításáért Ünnepélyes gabonaátvétel Dombóváron

Next

/
Thumbnails
Contents