Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

2 NAPLÓ 1053 J CLUJS 13 A budapesti pái*tbizotíság> akt!vaéi*ieke%lete (Folytatás az 1. oldalról) •orban az 6 öntudatos, fegyelmezett, jó munkájától függ, hogy milyen iramban tudjuk a dolgozók jólétét emelni. Minden kommunista, pár­tunk minden tagja, népnevelőink, agitátoraink, a DISZ-ifjúságnak százezrei, a szakszervezetek másfél­milliót számláló dolgozói, lépjenek sorompóba, végezzenek jó felvilágo­sító munkát, bátran leplezzék le, szigeteljék el az ellenséget és pél­damutatásukkal biztosítsák új cri- kitűzéseink teljes sikerét. (Hosszan­tartó taps.) — Az elmúlt napok alatt mind­annyian meggyőződhettünk, hogy az ipari munkásság, a műszaki értel­miség zöme lelkes helyesléssel fo­gadta azok?* a rendszabályokat, amelyeket pártunk az életszínvonal megjavítására kidolgozott. Sok mun­kás azzal válaszolt javaslatainkra, hogy többtermelésre tett felajánlást. Gondoskodnunk kell arról, hogy most. amikor irányt veszünk a mun­kásosztály, a dolgozó nép életszín­vonalának erőteljes emelésére a szocialista munkaverseny, szocialis­ta építésünk minden egyéb mód­szere új lendületre kapjon és segít­sen meggyorsítani népünk jólétének emelését szolgáló célkitűzéseinket. Ez egyben a legjobb válasz az el­lenségnek arra a tervére, amellyel alá akarja ásni a munkafegyelmet, terveink teljesítését és mindazokat a rendszabályokat, melyek szocialis­ta építésünk folytatását és dolgozó népünk felemelkedését szolgálják. — Ki kell térnem itt azokra a nézetekre, amelyeket gyakran az el­lenség, de néha a jóhiszeműek is. hangoztatnak, s amelyek szerint rendszabályaink rendkívül rövid idő alatt és gyors iramban javítják meg dolgozó népünk életszínvonalát. Vi­gyáznunk kell e téren, hogy a vá­rakozásokat fel ne csigázzuk. Mint minden alapos munkához, a népjó- lét emeléséhez is többek között idő kell. A jó aratás lehetővé teszi, hogy hétről-hétre. bővebb legyen és hoz­záteszem, olcsóbb is. egy sor élel­miszernél, különösen zöldségfélék­nél, a gyümölcsnél, a burgonyánál az ellátás. Ezen a téren éppen az utolsó hetekben komoly javulás éa hozzátehetem, komoly áresés is van. amint az elvtársak erről meggyő­ződhettek. Néhány héten belül, ha a begyűjtés fegyelmezetten, és szer­vezetten folyik, a négy forint hat* van filléres liszt is országszerte kap­ható lesz. — A cukorrépatermés jónak ígér­kezik és minden jel szerint október­ben már bőségesen áll majd ren­delkezésünkre országszerte a kris­tálycukor. Egy sor textilárunál és lábbelinél már komoly árcsökken­tést hajtottunk végre. Más rendsza­bályok lehetővé teszik, hogy jómi­nőségű textiláru, lábbeli, a legköze­lebbi hónapokban már nagyobb mennyiségben álljon a dolgozók rendelkezésére. De ugyanakkor min­denki megérti, hogy pl. abból a ku­koricából. amit októberben fogunk letörni, az ősszel még nem lesz disznóhús és, hogy életszínvonalunk általános emelése hosszabb idő rnu-n káját veszi igénybe. Hosszú és gon­dos munkát követel beruházásaink átütemezése is abban az irányban hogy a nehézipari beruházások eg\ részét a könnyűiparba, az élelmi­szeriparba és a mezőgazdaságba ve zessük át. Az életszínvonal javítás*' szolgáló nyersanyagok, amilyen ? gyapot, a gyapjú a bőr. jelentékeny részben külföldről, import útján ke­rülnek hozzánk és ez már magában véve is megnehezíti, hogy ezen téren gyorsütemű, vagy hirtelen no vekedést tudjunk elérni. Mindjét" hozzáteszem azonban, hogy nem le­becsülendő az a juttatás, amelyet az utolsó hetekben foganatosító!' rendszabályok már eddig is eredmé­nyeztek. A ruhaneműek. a cipő. az idénycikkek árainak eddigi csök­kentése egy évre kivetítve egvmü- liárdkétszázmillió forint megtakart fást jelent a fogyasztóknak. A te-, tarozást például Budapesten mái az ősszel nagvaránvban megkezd­jük. A lakásépítés fokozására, benn* a budapesti lakások építésének fo­kozására jövőre nyolcszázmillió fo­rinttal többet költünk mint az idén A budapesti utcai közlekedés meg­javítása is nemsokára iótékonvar fogja éreztetni hatását. Maga az a tény, hogy gazdaságpolitikánk most irányt vett a dolgozó nép és külö­nösen az ipari munkásság életszín­vonalának megjavítására, kezessé', arra, hogy lassan, de biztosan meg­valósítjuk ezt a célkitűzésünket. — Rátérek most mezőgazdaságunk kérdéseire. Szóltam arról, hogy a túlzott iparosítás következtében az utolsó esztendőkben a mezőgazdaság ra jutó beruházások aránya esett. Ez már magában véve hiba mert a me­zőgazdaság termeli az élelmiszereket, amelyek az életszínvonal emelésénél jelentékeny szerepet játszanak. Emel lett azonban külön elkövettük még azt a hibát is, hogy a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok gyors fejlesztése érdekében elhanya­goltuk az egyénileg dolgozó paraszt­ság, tehát a mezőgazdaságban dol­gozók többségének érdekeit. A mű­trágyát, a mezőgazdasági gépeket szinte kizárólag az állami gazdasá­goknak és szövetkezeteknek juttat­tuk, s elsősorban nekik dolgoztak a gépállomások is. A szövetkezetek és állami gazda­ságok gyors fejlesztésének egyik ve­lejárója volt a tagosítás, amely az egyénileg dolgozó parasztok gyakori zaklatásával járt. A tagosításnál sokszor megszegték az önkéntesség elvét. Vannak olyan községek, ahol az utolsó évek folyamán kétszer, sőt háromszor is tagosítottak és ez­zel kapcsolatban kétszer, vagy há­romszor cserélték, vették el az egyé­ni gazda földjét és adtak helyette másikat. Sok egyénileg dolgozó pa­raszt emiatt elégedetlenkedett. Nem érezte a jogbiztonságot, a birtoklás biztonságát vagy nem tudta, hogy a legközelebbi tagosítás esetén nem zavarják-e újra termelését. Begyűj­tési rendszerünk olyan, hogy évről- évre változott és megnehezítette a dolgozó parasztok számára, hogy esz tendőkre előre ismerjék az állam­mal szemben fennálló kötelezettsé­güket. A termelési szerződéseket gyakran az önkéntesség megsértésé­vel kötötték és azokkal szemben, akik önként nem voltak hajlandók szerződni, nem egyszer nyomást, ad­minisztratív rendszabályokat alkal­maztak, mint ahogy általában sű­rűén alkalmaztak az egyéni parasz­tokkal szemben is meggyőzés helyéit adminisztratív rendszabályokat, bün­tetéseket. Azok az egyénileg dolgo­zó parasztok, akik még nem hívei a termelőszövetkezeteknek, állandóan nyugtalankodtak amiatt, hogy eset­leg őket előbb, vagy utóbb termelő- szövetkezetbe kényszerítik. Mindezek a tények együttvéve oda vezettek, hogy dolgozó parasztságunk jelenté­keny része bizonytalanná vált, nem egy esetben otthagyta földjét, s el­ment az iparba, vagy az állami gaz­daságokba dolgozni. — Pártunk e tények felismerésé­ben határozta el, hogy ezen a téren is ki kell javítani az elkövetett hi­bákat. Már egy sor komoly rendsza­bályt foganatosítottunk, hogy csak egyet említsek, hatszáz millió forint- tai csökkentettük már eddig is a mezőgazdaság kötelezettségeit. Ter­veink átdolgozásának egyik fő célja, hogy az eddiginél sokkal többet tud­tunk beruházni a mezőgazdaságba Külön meg kell nyugtatnunk az egyénileg dolgozó parasztságot, meg kell nyugtatnunk minden térep. Gaz­daságilag erőteljesen támogatnunk kell. hogy kapjon műtrágyát, igény­be vehesse a gépállomások segítsé­gét. hogy a beadás teljesítése után szabadon, tetszése szerint értékesít­hesse termelvénveit. Gyors, konkrét kézzelfogható rendszabályokkal kel’ biztosítani azt. hogy nyugodtan ter­meljen földjén, hogy a mi új. rend­szabályaink következtében ne csak termelési kedve nőjjön meg. de not­ion meg jövedelme és ezzel együtt életszínvonala csak úgy. mint az ipari munkásságé. Meg vagyok győ­ződve róla. hogy azok a rendszabá­lyok. melyeket pártunk Központ Vezetősége kidolgozott, végeredrré nyűkben nemcsak megnyugtatják a7 egyénileg dolgozó parasztokat, rlf emelik életszínvonalukat s egyber újra megszilárdítják a munkás-pa­raszt szövetséget is. Az egyénileg dolgozó parasztok, akik mezőgazda- sági népességünk többségét teszik ki. ezeknek az általunk javasolt rendszabályoknak alapján megértik hogy pártunk és államunk felismer­te bajaikat és gondjaikat, amelyek­édig nyugtalanították őket és gyor­san. erőteljesen akar segíteni raj- tűk. Az egyénileg dolgozó parasztok megnyugtatását szolgálja jórészt az a javaslat is. mely meglassítja a termelőszövetkezetek számszerű nö­vekedését s az a javaslat, amely mó­dot ad a szövetkezeti tagoknak, hogy a gazdasági év végén kilépje­nek a szövekezetekből. sőt ha a ta gok többsége ezt óhajtja, a gazdasági sv végén a szövetkezet ki is mond­hatja feloszlását. A termelőszövetke­zetek alapszabályai szerint a tag a szövetkezetből a belépés után csak három év múlva léphet ki. Mi az önkéntesség elvének aláhúzására ja­vasoltuk, hogy ettől a szabálytól te­kintsünk el és az idén már a gaz­dasági év végén kiléphet az a tag. aki azt hiszi, hogy gazdasági boldo­gulását a szövetkezeten kívül jobban el tudja érni. — Mi megúllapí ottuk. hogy a szövetkezetek! en jelenleg vannak olyan tagok, akik nem azért léptek be, mert meg voltak győződve a kollektív nagyüzemi mezőgazdasági termelés fölényéről, hanem azért, mert mondjuk attól tartottak, hogy egyébként a földjüket tagosítják, vagy mert a falu többsége belépett, vagy mert így reméltek szabadulni adóterhüktől. sőt nem egyszer azért mentek szövetkezetbe, mert ebben az irányban nyomást gyakoroltak rájuk. , — Vannak olyan szövetkezeti ta­gok. akik saját szövetkezetük rossz munkafegyelme, rossz vezetése, vagy szervezete miatt elégedetlenek és ■ezért szeretnének kilépni. És első­sorban szeretnének kilépni a lógó- sok. a naplooók. az olyan ..tagok“, akik egv esztendő alatt néha csak öí-hut munkaegységet dolgoztak. Mindezek a tagok csak hátráltat­ják a szövetkezet fejlődését és a szövetkezeti mozgalom nem gyen­gül hanem erősödik, ha a szövet­kezet az ilyen tagoktól megszaba­dni Ezért mindenki megérti, hogy javaslatunk ugyanúgy, mint a szö­vetkezetek fejlesztésének meglassí- tása nem a termelőszövetkezetek gyengítésére, hanem erősítésére irányai. Amikor mi segítjük az egyénileg dolgozó parasztokat, ezzel nem változik meg az a politikánk, hogv a termelőszövetkezeteket még inkább segítjük — Ki kell mondanunk világosan és félreérthetetlenül, hogv pártunk és népi demokráciánk változatlanul a termelőszövetkezetekben látja a falu szocialista építésének útját és ennek megfelelően a lövőben is mindent megad a termelőszövetke­zetek erősítésére és fejlesztésére. Ebben a tekintetben nincs változás. A mi rendszabályunk a szövetkeze­tekkel kapcsolatban változatlanul azt célozzák', hogv a szövetkezetek erő- sítsék meg az eddig elért eredmé­nyeiket, javítsák meg szervezetü­ket. sajátítsák el a legjobb terme­lési módszereket, emeljék termelési eredményeiket és ezen keresztül emeljék a szövetkezeti tagság jöve­delmét. jólétét, életszínvonalát. — Ennek megfelelően a népi de­mokrácia változatlanul fenntartja, sőt növeli mindazokat a kedvezmé­nyeket. amelyeket a termelőszövet­kezetek fejlesztésével kapcsolatban eddig biztosított. De tovább is megyünk. Tekintettel arra. hogy különösen az új, nemrég alakult termelőszövetkezetek tagjainak «ok nehézséggel kell megküzdeniük, drága tandíjat kell fizetniük, míg elsajátítják a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés tudományát, java­soltuk a kormánynak, hogy az idén a termelőszövetkezeteknek, nemcsak a Ul-as típus óaknak. de az I. és TT. típnsúaknak is. amennviben a ter­melési év befeiezésp után tovább is szövetkezeti formában dolgoznak, az összes begyűjtési cikkeknél ad­tunk az eddigieken felül még tíz százalék engedményt \ kurmánv e iavaslatunka* elfogadta s holnap n vi|yáno««ágra hozza ElTől min­denki világosan meg fogja érteni. *")gv mi változatlan erővel íámo- vatiuk a termelőszövetkezeteket — A mi javaslatunk céllá az, hogv kijavítsuk azokat a hibákai. ••i»elyi.\k a termelőszövetkezetek foilesztése torén eddig történtek Mi változatlanul valljuk a ternielőszii- • etkexeti termelés fölényét, valljuk, hogv a dolgozó onrasz'ság gazda­sági és kulturális felemelkedésének egyedül járható "tía i termelőszö­vetkezet Ezer* felszólítjuk a ter­melőszövetkezet híveit, a termelő- o'övetkezetek többszá/ezeres tagsá­gát is. akik az utolsó esztendők­ben annvi áldozattal és hozzátehe- ♦oni. annvi eredménnyel építették ;'öv i'tke/pte'ket. hogv fogjanak ösz- sze és védjék meg a termelőszövet­kezetüket Külön fordu iink a ter­melőszövetkezetek kntiimu n istáihoz, mii-tv/.'.vezetőibe/. DIS/ lagiaihoz. és DlSZ-szorvozoteihez. a traktoris- t'khoz komba j n vezetőkhöz, hogv •Hianak a szövetkezni megvédésé­ért. megerősítéséért vívott harc élére í.egv enek mindenütt az e!ső sorban, bátran, keménven leplezzék le. verjék vissza az ellenség min­den megnyilvánulását minden tá­madását! No engedjem k a c«iigge- désnek. ne enned lenek az ellensé­ges prnnnn-i.irltnak aine’v a mi he- 1 vos jntórkfvlésf,:llk tálba Hasával most megkísérli az egé«z szövetke­zeti mozgalom ellen a tára (lást A termelőszövetkezetek tagiai éc Hí­vói legyenek biztosak afelől, hogv *!>mogal in őket ná'dnnk mögöttük áll a néni demokráciánk egész oreie Nem fogiuk tétlenül tárni, hogv a falu szocialista építésének eddigi •eredpiénvei* az ellenség most megpróbál ja aláá ni. Nem fo­gunk tűrni szövetkezetellenes agi- túciót spm. mint ahogv nem tűrünk asritáciőt szocialista építésünk ellen sem. — Ezzel kapcsolatban fel kell lép­ni azok ellen, akik most az aratás kellős közepén azzal zavarják a ter­melőszövetkezetek munkáját, hogy rögtön, azonnal ki akarnak lépni, vagy a szövetkezet rögtöni feloszlá­sát követelik. A javaslat, amely az országgyűlésen a termelőszövetkeze­tekből való kilépésre vonatkozóan elhangzott úgy szól, hogy kilépést csak a termelési év végén, tehát ez év októberében lehet megenged­ni. Azoknak a jóindulatú termelő szövetkezeti tagoknak, akik most a legnagyobb munkaidő közepette akarják elhagyni a szövetkezeteket, vagy éppen a szövetkezet feloszlását követelik. türelmes felvilágosító munkával meg kell magyarázni, hogy még ha nem is az ellenség ta­nácsát követik, ezzel a követelésük­kel lényegében szétzilálják, dezor- ganizálják a termelőszövetkezetek munkáját, mégpedig éppen most, ezekben a döntő napokban, és hetek­ben. amikor az egész esztendő ter­mését akarjuk begyűjteni. Az ilyen türelmetlenekkel meg kell érttetni. hogy most ne zavarják az aratást, ne zavarják a begyűjtés munkáját, ne zavarják a termésbetakarítást, hanem várjanak nyugodtan a ter­melési év végéig, s ha a szövetke­zetből ki akarnak lépni, akkor ezt megtehetik úgy, ahogy ezt javasol­tuk, a termelési év végén, október hó folyamán, azaz három hónap múlva. — Ezt annál inkább alá kell húz­ni. mert egyre-másra tapasztal­tuk. hogy a termelőszövetkezetekből kizárt ellenséges elemek és különös sen a kulákok most általános táma­dásra indulnák a szövetkezetek el­len. Pártszervezeteinknek. taná­csainknak. de elsősorban maguknak u termelőszövetkezetek régi tagjainak és híveinek egyesült erővel és ke­ményen vissza kell verniök ezt a támadást. Nekünk változatlanul nincs kifogásunk az ellen, hogy azok a tagok, akik ki akarnak lépni a ter­melőszövetkezetekből, ezt. a gazda­sági év végén megtegyék. De mert mi a szövetkezetek megerősödését, felvirágzását és gazdagodását akar­juk, nem fogjuk megengedni, hogy akár a türelmetlenség, akár az el­lenséges agitáció ezeket a mi helyes rendszabályainkat a szövetkezetek ellen fordítsa. A jó termés lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek éppen az idén. meg tudják végre mutatni fö­lényüket. Ezért mindent meg kell tenni arra. hogy a szövetkezetek szervezetten, zavartalanul végezhes­sék az aratást, nyugodtan végezhes­sék a betakarítást, és pontosan tel­jesíthessék a begyűjtést is. Ennek megfelelően ismétlem, nem szabad megengedni, hogy a termelőszövet­kezetek aratási munkáját és a to­vábbi fejlődését akár türelmetlen­ségből. akár ellenséges szándékkal bárki is megzavarja. — Különösen fel kell lépni azok­kal a kulákokkal szemben, akik dol­gozó népünk életszínvonalának eme­lésére irányuló rendszabályainkat gyengeségnek magyarázzák. Abból a tényből, hogy javasoltuk a kulák- lista megszüntetését a falu e ki­zsákmányoló elemei arra a követ­keztetésre jutottak, hogy most el­lőtt az ő idejük. (D e r ü 11 s é gő Gondoskodnunk kell róla. hogy eb­ből a tévhitükből gyorsan kijóza­nodjanak. (Nagy taps.) — Mi azért javasoltuk a kulák- 'ista megszüntetését, mert rengeteg visszaélésre és fölösleges zaklatásra adott okot. Rájöttünk arra. hogy sok kulák okkal-móddal keresztül tudta vinni, hogy lekerült a listáról viszont nem egyszer dolgozó közép- parasztok kerültek erre a listára és utána őket ugyanúgy korlátozások­nak. sőt zaklatásoknak vetették alá mint a kulákokat. Ezért szüntettük meg a kuláklistát. De a kulák ku- :ák maradt listával vagy lista nél­kül. (Nagy laps.) Akinek e felől va­lami kétsége lett volna, az ezt ta­pasztalhatta most az utóbbi napok­ban, amikor megnőtt a kulákok szarva. A mi dolgunk most. hogv ’etör.iük a megnőtt szarvakat. (Nagy •aps.) — Ismétlem, abból, hogy lefarag­tuk és kijavítjuk azokat a hibákat, -melyek kulákpolitikánkban előál- 'ottak és amelyek a kulákok. korlá­tok közé szorítása helyett nem egy­szer a kulákok általános zaklatásá- -a. vagv kisajátítására mentek át. nem következik az, hogy most a kulák számára szabad a vásár, hogy a kulákok korlátozását célzó poli­tikánkban változás állott be. — Ezért hatóságaink helyesen jár­tak el, amikor őrizetbe vették azo­kat a kulákokat, akik megjelentek a szövetkezeti földön és ott aratni kezdtek, (derültség) vagy azokat a kulákokat, akik abban a hiszemben. hogy már eljött az idejük, áthágták a népi demokrácia törvényeit. Az utolsó napok tapasztalatai a kulá­kokkal kapcsolatban újra azt mu­tatták, hogy kutyából nem lesz sza­lonna. (Taps.) — Ezért mi ugyanakkor, amikor pontosan, saját rendelkezéseink be­tartásával érvényt szerzünk a kulá- kokat korlátozó rendszabályoknak, nem fogjuk tűrni, hogy a kulákok zavarják szocialista építésünket a falun, visszaköveteljék a szövetke­zetbe. vagy állami gazdaságba tago- sított földjeiket, támadják a szövet­kezeteket és kárt okozzanak nekik, vagy éppen népi demokráciánk el­len izgassanak. Ezt nyíltan és vi­lágosan meg kell mondani. Párt­tagjaink. szervezeteink, tanácsaink, hatóságaink ehhez tartsák magú kai. Biztos vagyok benne, hogy a falu. dolgozó népe és különösen a terme­lőszövetkezeti parasztság zöme lel­kes helyesléssel támogatja ezt a po­litikát. (Taps.) — A mezőgazdaságra vonatkozó Javaslataink között szerepel. hogy azok, akik földjeiket felajánlották, vagy elhagyták a tartalékföldekből — ismétlem, a tartalékföldekből — földet kaphatnak, ha erre igényt tar­tanak és támogatni fogjuk őket ve­tőmaggal és egyébbel, hogy a földet az ősszel meg is tudják művelni. Erre a rendszabályunkra is vonat­kozik azonban, hogy a mezőgazda- sági év befejezésével hajtjuk végre Mindenki megérti, hogy most az aratás kellős közepén nem lehet eze­ket a megművelt tartalékföldeke! kiosztani és hogy erre csak a rajt' levő termés begyűjtése után kerül­het a sor. Azok »chát. akik ilyet földeket kívánnak igény bevenni, le gyenek türelemmel, mert világos hogy kérésük most az aratás idején még nem valósítható meg. —Külön fel kell. hívnom a fi­aveimet arra. hegy most a rrtezőgaz- laság központi, döntő kérdése amelyre minden figyelmünket és minden erőnket összpontosítani kell ezekben a napokban, az aratás és a begyűjtés jó, veszteségmentes, gyors elvégzése. Az idei termés a legjobb amit a felszabadulás óta elértünk és gondos, szervezett betakarítása egy­es apásra megjavíthatja közellátá- T""k legtöbb területét. Ezért min­dent el kell most kerülnünk, am; az aratás, a begyűjtés menetét a 'egcsekélyebb mértékben is zavarná — Központi Vezetőségünk határo­zatának megfelelően irányt veszünk arra. hogy államapparátusunk, a tanácsok, a rendőrség, tartsák be pontosan a szabályokat, ügyeljenek- ■i törvényességre, ne zaklassák a la­kosságot, ne legyenek ridegek, ér­desek munkájuk közben. Mi javasol­tuk az amnesztiát, az internálások rendszerének felszámolását. E rend­szabályok azonban nem jelenthetik azt, hogy elfelejtkezünk róla, hogv az ellenség nem alszik. Hiszen ép­pen ezekben a napokban tapasztal­tuk. hogy hibáink kijavításával kap­csolatban az osztályellenség az or­szágon belül és az országon kívül eleven lett. aktivizálódik és meg­próbálja helyes, a dolgozó nép élet- színvonalát és jólétét emelő rend­szabályainkat az ellenkezőjére for­dítani. Azt is látjuk, hogy ezzel kap­csolatban minden módon támadja népi demokráciánkat, szocialista épí­tésünket. Ezért most fokozott éber­ségre és harckészségre van szükség mind a pártban, mind a munkás- osztályban. mind az egész dolgozó népben. Amikor az e téren elköve­tett hibákat kijavítjuk, ugyanakkor t'.ol kell hívni a figyelmet arra is. hogy az éberség most szükségesebb, mint valaha és hogy pártunk száll­ton szembe minden olyan kísérlet­tel, amely kapitulál, amely az éber­séget el akarja altatni és szálljon szembe minden olyan kísérlettel is ■mellyel helyes rendszabályainkat' Jz ellenség a maga céljaira akarja kihasználni. — Az általunk javasolt rendsza­bályok között szerepel az is. hogy hatóságaink ott., ahol arra szükség ■van. kisiparosoknak adjanak ipar­engedélyt. Mindjárt hozzátehetem, hogy ez nem új rendszabály, erre eddig is volt lehetőség, csak hatósá­gaink rendkívül szűkmarkúim éltek vele. Elvtársaink egyrésze most at­tól fél. hogy ez a' rendszabály oda­vezet. hogy a kisipar hirtelen virág­zásnak indul és újratermeli a tőkés rendszert. Megnyugtathatom az e;v- társakat, hogy nem erről van sz-v A szocialista ipar szívó hatása, no meg nem egyszer saját hibáink ki) vetkeztében sok kisiparos elhagy’a a falut és elment ipari munkás.nn!.. így állott elő az, hogy most sok fa­luban nincs borbély, nincs kovács, nincs cipész, és ahhoz, hogy egy lo­vat meg lehessen patkolni, vagy egy cipőt meg lehessen talpalni, nem egyszer a harmadik faluba, vagy a járási központba kell menni. Termé­szetes, hogy a falu lakossága emiatt mérgelődik. De sajnos a városokban (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents