Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

2

NAPLÓ

1053 J CLUJS 13

A budapesti pái*tbizotíság> akt!vaéi*ieke%lete

(Folytatás az 1. oldalról)

•orban az 6 öntudatos, fegyelmezett, jó munkájától függ, hogy milyen iramban tudjuk a dolgozók jólétét emelni. Minden kommunista, pártunk minden tagja, népnevelőink, agitátoraink, a DISZ-ifjúságnak százezrei, a szakszervezetek másfélmilliót számláló dolgozói, lépjenek sorompóba, végezzenek jó felvilágosító munkát, bátran leplezzék le, szigeteljék el az ellenséget és példamutatásukkal biztosítsák új cri- kitűzéseink teljes sikerét. (Hosszantartó taps.)

— Az elmúlt napok alatt mindannyian meggyőződhettünk, hogy az ipari munkásság, a műszaki értelmiség zöme lelkes helyesléssel fogadta azok?* a rendszabályokat, amelyeket pártunk az életszínvonal megjavítására kidolgozott. Sok munkás azzal válaszolt javaslatainkra, hogy többtermelésre tett felajánlást. Gondoskodnunk kell arról, hogy most. amikor irányt veszünk a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának erőteljes emelésére a szocialista munkaverseny, szocialista építésünk minden egyéb módszere új lendületre kapjon és segítsen meggyorsítani népünk jólétének emelését szolgáló célkitűzéseinket. Ez egyben a legjobb válasz az ellenségnek arra a tervére, amellyel alá akarja ásni a munkafegyelmet, terveink teljesítését és mindazokat a rendszabályokat, melyek szocialista építésünk folytatását és dolgozó népünk felemelkedését szolgálják.

— Ki kell térnem itt azokra a nézetekre, amelyeket gyakran az ellenség, de néha a jóhiszeműek is. hangoztatnak, s amelyek szerint rendszabályaink rendkívül rövid idő alatt és gyors iramban javítják meg dolgozó népünk életszínvonalát. Vigyáznunk kell e téren, hogy a várakozásokat fel ne csigázzuk. Mint minden alapos munkához, a népjó- lét emeléséhez is többek között idő kell. A jó aratás lehetővé teszi, hogy hétről-hétre. bővebb legyen és hozzáteszem, olcsóbb is. egy sor élelmiszernél, különösen zöldségféléknél, a gyümölcsnél, a burgonyánál az ellátás. Ezen a téren éppen az utolsó hetekben komoly javulás éa hozzátehetem, komoly áresés is van. amint az elvtársak erről meggyőződhettek. Néhány héten belül, ha a begyűjtés fegyelmezetten, és szervezetten folyik, a négy forint hat* van filléres liszt is országszerte kapható lesz.

— A cukorrépatermés jónak ígérkezik és minden jel szerint októberben már bőségesen áll majd rendelkezésünkre országszerte a kristálycukor. Egy sor textilárunál és lábbelinél már komoly árcsökkentést hajtottunk végre. Más rendszabályok lehetővé teszik, hogy jóminőségű textiláru, lábbeli, a legközelebbi hónapokban már nagyobb mennyiségben álljon a dolgozók rendelkezésére. De ugyanakkor mindenki megérti, hogy pl. abból a kukoricából. amit októberben fogunk letörni, az ősszel még nem lesz disznóhús és, hogy életszínvonalunk általános emelése hosszabb idő rnu-n káját veszi igénybe. Hosszú és gondos munkát követel beruházásaink átütemezése is abban az irányban hogy a nehézipari beruházások eg\ részét a könnyűiparba, az élelmiszeriparba és a mezőgazdaságba ve zessük át. Az életszínvonal javítás*' szolgáló nyersanyagok, amilyen ? gyapot, a gyapjú a bőr. jelentékeny részben külföldről, import útján kerülnek hozzánk és ez már magában véve is megnehezíti, hogy ezen téren gyorsütemű, vagy hirtelen no vekedést tudjunk elérni. Mindjét" hozzáteszem azonban, hogy nem lebecsülendő az a juttatás, amelyet az utolsó hetekben foganatosító!' rendszabályok már eddig is eredményeztek. A ruhaneműek. a cipő. az idénycikkek árainak eddigi csökkentése egy évre kivetítve egvmü- liárdkétszázmillió forint megtakart fást jelent a fogyasztóknak. A te-, tarozást például Budapesten mái az ősszel nagvaránvban megkezdjük. A lakásépítés fokozására, benn* a budapesti lakások építésének fokozására jövőre nyolcszázmillió forinttal többet költünk mint az idén A budapesti utcai közlekedés megjavítása is nemsokára iótékonvar fogja éreztetni hatását. Maga az a tény, hogy gazdaságpolitikánk most irányt vett a dolgozó nép és különösen az ipari munkásság életszínvonalának megjavítására, kezessé', arra, hogy lassan, de biztosan megvalósítjuk ezt a célkitűzésünket.

— Rátérek most mezőgazdaságunk kérdéseire. Szóltam arról, hogy a túlzott iparosítás következtében az utolsó esztendőkben a mezőgazdaság ra jutó beruházások aránya esett. Ez már magában véve hiba mert a mezőgazdaság termeli az élelmiszereket, amelyek az életszínvonal emelésénél jelentékeny szerepet játszanak. Emel lett azonban külön elkövettük még azt a hibát is, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gyors fejlesztése érdekében elhanyagoltuk az egyénileg dolgozó parasztság, tehát a mezőgazdaságban dolgozók többségének érdekeit. A műtrágyát, a mezőgazdasági gépeket szinte kizárólag az állami gazdaságoknak és szövetkezeteknek juttattuk, s elsősorban nekik dolgoztak a gépállomások is.

A szövetkezetek és állami gazdaságok gyors fejlesztésének egyik velejárója volt a tagosítás, amely az egyénileg dolgozó parasztok gyakori zaklatásával járt. A tagosításnál sokszor megszegték az önkéntesség elvét. Vannak olyan községek, ahol az utolsó évek folyamán kétszer, sőt háromszor is tagosítottak és ezzel kapcsolatban kétszer, vagy háromszor cserélték, vették el az egyéni gazda földjét és adtak helyette másikat. Sok egyénileg dolgozó paraszt emiatt elégedetlenkedett. Nem érezte a jogbiztonságot, a birtoklás biztonságát vagy nem tudta, hogy a legközelebbi tagosítás esetén nem zavarják-e újra termelését. Begyűjtési rendszerünk olyan, hogy évről- évre változott és megnehezítette a dolgozó parasztok számára, hogy esz tendőkre előre ismerjék az állammal szemben fennálló kötelezettségüket. A termelési szerződéseket gyakran az önkéntesség megsértésével kötötték és azokkal szemben, akik önként nem voltak hajlandók szerződni, nem egyszer nyomást, adminisztratív rendszabályokat alkalmaztak, mint ahogy általában sűrűén alkalmaztak az egyéni parasztokkal szemben is meggyőzés helyéit adminisztratív rendszabályokat, büntetéseket. Azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik még nem hívei a termelőszövetkezeteknek, állandóan nyugtalankodtak amiatt, hogy esetleg őket előbb, vagy utóbb termelő- szövetkezetbe kényszerítik. Mindezek a tények együttvéve oda vezettek, hogy dolgozó parasztságunk jelentékeny része bizonytalanná vált, nem egy esetben otthagyta földjét, s elment az iparba, vagy az állami gazdaságokba dolgozni.

— Pártunk e tények felismerésében határozta el, hogy ezen a téren is ki kell javítani az elkövetett hibákat. Már egy sor komoly rendszabályt foganatosítottunk, hogy csak egyet említsek, hatszáz millió forint- tai csökkentettük már eddig is a mezőgazdaság kötelezettségeit. Terveink átdolgozásának egyik fő célja, hogy az eddiginél sokkal többet tudtunk beruházni a mezőgazdaságba Külön meg kell nyugtatnunk az egyénileg dolgozó parasztságot, meg kell nyugtatnunk minden térep. Gazdaságilag erőteljesen támogatnunk kell. hogy kapjon műtrágyát, igénybe vehesse a gépállomások segítségét. hogy a beadás teljesítése után szabadon, tetszése szerint értékesíthesse termelvénveit. Gyors, konkrét kézzelfogható rendszabályokkal kel’ biztosítani azt. hogy nyugodtan termeljen földjén, hogy a mi új. rendszabályaink következtében ne csak termelési kedve nőjjön meg. de notion meg jövedelme és ezzel együtt életszínvonala csak úgy. mint az ipari munkásságé. Meg vagyok győződve róla. hogy azok a rendszabályok. melyeket pártunk Központ Vezetősége kidolgozott, végeredrré nyűkben nemcsak megnyugtatják a7 egyénileg dolgozó parasztokat, rlf emelik életszínvonalukat s egyber újra megszilárdítják a munkás-paraszt szövetséget is. Az egyénileg dolgozó parasztok, akik mezőgazda- sági népességünk többségét teszik ki. ezeknek az általunk javasolt rendszabályoknak alapján megértik hogy pártunk és államunk felismerte bajaikat és gondjaikat, amelyekédig nyugtalanították őket és gyorsan. erőteljesen akar segíteni raj- tűk.

Az egyénileg dolgozó parasztok megnyugtatását szolgálja jórészt az a javaslat is. mely meglassítja a termelőszövetkezetek számszerű növekedését s az a javaslat, amely módot ad a szövetkezeti tagoknak, hogy a gazdasági év végén kilépjenek a szövekezetekből. sőt ha a ta gok többsége ezt óhajtja, a gazdasági sv végén a szövetkezet ki is mondhatja feloszlását. A termelőszövetkezetek alapszabályai szerint a tag a szövetkezetből a belépés után csak három év múlva léphet ki. Mi az önkéntesség elvének aláhúzására javasoltuk, hogy ettől a szabálytól tekintsünk el és az idén már a gazdasági év végén kiléphet az a tag. aki azt hiszi, hogy gazdasági boldogulását a szövetkezeten kívül jobban el tudja érni.

— Mi megúllapí ottuk. hogy a szövetkezetek! en jelenleg vannak olyan tagok, akik nem azért léptek

be, mert meg voltak győződve a kollektív nagyüzemi mezőgazdasági termelés fölényéről, hanem azért, mert mondjuk attól tartottak, hogy egyébként a földjüket tagosítják, vagy mert a falu többsége belépett, vagy mert így reméltek szabadulni adóterhüktől. sőt nem egyszer azért mentek szövetkezetbe, mert ebben az irányban nyomást gyakoroltak rájuk. ,

— Vannak olyan szövetkezeti tagok. akik saját szövetkezetük rossz munkafegyelme, rossz vezetése, vagy szervezete miatt elégedetlenek és

■ezért szeretnének kilépni. És elsősorban szeretnének kilépni a lógó- sok. a naplooók. az olyan ..tagok“, akik egv esztendő alatt néha csak öí-hut munkaegységet dolgoztak. Mindezek a tagok csak hátráltatják a szövetkezet fejlődését és a szövetkezeti mozgalom nem gyengül hanem erősödik, ha a szövetkezet az ilyen tagoktól megszabadni Ezért mindenki megérti, hogy javaslatunk ugyanúgy, mint a szövetkezetek fejlesztésének meglassí- tása nem a termelőszövetkezetek gyengítésére, hanem erősítésére irányai. Amikor mi segítjük az egyénileg dolgozó parasztokat, ezzel nem változik meg az a politikánk, hogv a termelőszövetkezeteket még inkább segítjük

— Ki kell mondanunk világosan és félreérthetetlenül, hogv pártunk és népi demokráciánk változatlanul a termelőszövetkezetekben látja a falu szocialista építésének útját és ennek megfelelően a lövőben is mindent megad a termelőszövetkezetek erősítésére és fejlesztésére. Ebben a tekintetben nincs változás. A mi rendszabályunk a szövetkezetekkel kapcsolatban változatlanul azt célozzák', hogv a szövetkezetek erő- sítsék meg az eddig elért eredményeiket, javítsák meg szervezetüket. sajátítsák el a legjobb termelési módszereket, emeljék termelési eredményeiket és ezen keresztül emeljék a szövetkezeti tagság jövedelmét. jólétét, életszínvonalát.

— Ennek megfelelően a népi demokrácia változatlanul fenntartja, sőt növeli mindazokat a kedvezményeket. amelyeket a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban eddig biztosított. De tovább is megyünk. Tekintettel arra. hogy különösen az új, nemrég alakult termelőszövetkezetek tagjainak «ok nehézséggel kell megküzdeniük, drága tandíjat kell fizetniük, míg elsajátítják a nagyüzemi mezőgazdasági termelés tudományát, javasoltuk a kormánynak, hogy az idén a termelőszövetkezeteknek, nemcsak a Ul-as típus óaknak. de az I. és TT. típnsúaknak is. amennviben a termelési év befeiezésp után tovább is szövetkezeti formában dolgoznak, az összes begyűjtési cikkeknél adtunk az eddigieken felül még tíz százalék engedményt \ kurmánv e iavaslatunka* elfogadta s holnap n vi|yáno««ágra hozza ElTől mindenki világosan meg fogja érteni. *")gv mi változatlan erővel íámo- vatiuk a termelőszövetkezeteket

— A mi javaslatunk céllá az, hogv kijavítsuk azokat a hibákai. ••i»elyi.\k a termelőszövetkezetek foilesztése torén eddig történtek Mi változatlanul valljuk a ternielőszii- • etkexeti termelés fölényét, valljuk, hogv a dolgozó onrasz'ság gazdasági és kulturális felemelkedésének egyedül járható "tía i termelőszövetkezet Ezer* felszólítjuk a termelőszövetkezet híveit, a termelő- o'övetkezetek többszá/ezeres tagságát is. akik az utolsó esztendőkben annvi áldozattal és hozzátehe- ♦oni. annvi eredménnyel építették ;'öv i'tke/pte'ket. hogv fogjanak ösz- sze és védjék meg a termelőszövetkezetüket Külön fordu iink a termelőszövetkezetek kntiimu n istáihoz, mii-tv/.'.vezetőibe/. DIS/ lagiaihoz. és DlSZ-szorvozoteihez. a traktoris- t'khoz komba j n vezetőkhöz, hogv •Hianak a szövetkezni megvédéséért. megerősítéséért vívott harc élére í.egv enek mindenütt az e!ső sorban, bátran, keménven leplezzék le. verjék vissza az ellenség minden megnyilvánulását minden támadását! No engedjem k a c«iigge- désnek. ne enned lenek az ellenséges prnnnn-i.irltnak aine’v a mi he- 1 vos jntórkfvlésf,:llk tálba Hasával most megkísérli az egé«z szövetkezeti mozgalom ellen a tára (lást A termelőszövetkezetek tagiai éc Hívói legyenek biztosak afelől, hogv *!>mogal in őket ná'dnnk mögöttük áll a néni demokráciánk egész oreie Nem fogiuk tétlenül tárni, hogv a falu szocialista építésének eddigi •eredpiénvei* az ellenség most megpróbál ja aláá ni. Nem fogunk tűrni szövetkezetellenes agi- túciót spm. mint ahogv nem tűrünk asritáciőt szocialista építésünk ellen sem.

— Ezzel kapcsolatban fel kell lépni azok ellen, akik most az aratás kellős közepén azzal zavarják a termelőszövetkezetek munkáját, hogy

rögtön, azonnal ki akarnak lépni, vagy a szövetkezet rögtöni feloszlását követelik. A javaslat, amely az országgyűlésen a termelőszövetkezetekből való kilépésre vonatkozóan elhangzott úgy szól, hogy kilépést csak a termelési év végén, tehát ez év októberében lehet megengedni. Azoknak a jóindulatú termelő szövetkezeti tagoknak, akik most a legnagyobb munkaidő közepette akarják elhagyni a szövetkezeteket, vagy éppen a szövetkezet feloszlását követelik. türelmes felvilágosító munkával meg kell magyarázni, hogy még ha nem is az ellenség tanácsát követik, ezzel a követelésükkel lényegében szétzilálják, dezor- ganizálják a termelőszövetkezetek munkáját, mégpedig éppen most, ezekben a döntő napokban, és hetekben. amikor az egész esztendő termését akarjuk begyűjteni. Az ilyen türelmetlenekkel meg kell érttetni. hogy most ne zavarják az aratást, ne zavarják a begyűjtés munkáját, ne zavarják a termésbetakarítást, hanem várjanak nyugodtan a termelési év végéig, s ha a szövetkezetből ki akarnak lépni, akkor ezt megtehetik úgy, ahogy ezt javasoltuk, a termelési év végén, október hó folyamán, azaz három hónap múlva.

— Ezt annál inkább alá kell húzni. mert egyre-másra tapasztaltuk. hogy a termelőszövetkezetekből kizárt ellenséges elemek és különös sen a kulákok most általános támadásra indulnák a szövetkezetek ellen. Pártszervezeteinknek. tanácsainknak. de elsősorban maguknak u termelőszövetkezetek régi tagjainak és híveinek egyesült erővel és keményen vissza kell verniök ezt a támadást. Nekünk változatlanul nincs kifogásunk az ellen, hogy azok a tagok, akik ki akarnak lépni a termelőszövetkezetekből, ezt. a gazdasági év végén megtegyék. De mert mi a szövetkezetek megerősödését, felvirágzását és gazdagodását akarjuk, nem fogjuk megengedni, hogy akár a türelmetlenség, akár az ellenséges agitáció ezeket a mi helyes rendszabályainkat a szövetkezetek ellen fordítsa. A jó termés lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek éppen az idén. meg tudják végre mutatni fölényüket. Ezért mindent meg kell tenni arra. hogy a szövetkezetek szervezetten, zavartalanul végezhessék az aratást, nyugodtan végezhessék a betakarítást, és pontosan teljesíthessék a begyűjtést is. Ennek megfelelően ismétlem, nem szabad megengedni, hogy a termelőszövetkezetek aratási munkáját és a további fejlődését akár türelmetlenségből. akár ellenséges szándékkal bárki is megzavarja.

— Különösen fel kell lépni azokkal a kulákokkal szemben, akik dolgozó népünk életszínvonalának emelésére irányuló rendszabályainkat gyengeségnek magyarázzák. Abból a tényből, hogy javasoltuk a kulák- lista megszüntetését a falu e kizsákmányoló elemei arra a következtetésre jutottak, hogy most ellőtt az ő idejük. (D e r ü 11 s é gő Gondoskodnunk kell róla. hogy ebből a tévhitükből gyorsan kijózanodjanak. (Nagy taps.)

— Mi azért javasoltuk a kulák- 'ista megszüntetését, mert rengeteg visszaélésre és fölösleges zaklatásra adott okot. Rájöttünk arra. hogy sok kulák okkal-móddal keresztül tudta vinni, hogy lekerült a listáról viszont nem egyszer dolgozó közép- parasztok kerültek erre a listára és utána őket ugyanúgy korlátozásoknak. sőt zaklatásoknak vetették alá mint a kulákokat. Ezért szüntettük meg a kuláklistát. De a kulák ku- :ák maradt listával vagy lista nélkül. (Nagy laps.) Akinek e felől valami kétsége lett volna, az ezt tapasztalhatta most az utóbbi napokban, amikor megnőtt a kulákok szarva. A mi dolgunk most. hogv ’etör.iük a megnőtt szarvakat. (Nagy •aps.)

— Ismétlem, abból, hogy lefaragtuk és kijavítjuk azokat a hibákat, -melyek kulákpolitikánkban előál- 'ottak és amelyek a kulákok. korlátok közé szorítása helyett nem egyszer a kulákok általános zaklatásá- -a. vagv kisajátítására mentek át. nem következik az, hogy most a kulák számára szabad a vásár, hogy a kulákok korlátozását célzó politikánkban változás állott be.

— Ezért hatóságaink helyesen jártak el, amikor őrizetbe vették azokat a kulákokat, akik megjelentek a szövetkezeti földön és ott aratni kezdtek, (derültség) vagy azokat a kulákokat, akik abban a hiszemben. hogy már eljött az idejük, áthágták a népi demokrácia törvényeit. Az utolsó napok tapasztalatai a kulákokkal kapcsolatban újra azt mutatták, hogy kutyából nem lesz szalonna. (Taps.)

— Ezért mi ugyanakkor, amikor pontosan, saját rendelkezéseink betartásával érvényt szerzünk a kulá- kokat korlátozó rendszabályoknak, nem fogjuk tűrni, hogy a kulákok zavarják szocialista építésünket a falun, visszaköveteljék a szövetkezetbe. vagy állami gazdaságba tago- sított földjeiket, támadják a szövetkezeteket és kárt okozzanak nekik, vagy éppen népi demokráciánk ellen izgassanak. Ezt nyíltan és világosan meg kell mondani. Párttagjaink. szervezeteink, tanácsaink, hatóságaink ehhez tartsák magú kai. Biztos vagyok benne, hogy a falu. dolgozó népe és különösen a termelőszövetkezeti parasztság zöme lelkes helyesléssel támogatja ezt a politikát. (Taps.)

— A mezőgazdaságra vonatkozó Javaslataink között szerepel. hogy azok, akik földjeiket felajánlották, vagy elhagyták a tartalékföldekből — ismétlem, a tartalékföldekből — földet kaphatnak, ha erre igényt tartanak és támogatni fogjuk őket vetőmaggal és egyébbel, hogy a földet az ősszel meg is tudják művelni. Erre a rendszabályunkra is vonatkozik azonban, hogy a mezőgazda- sági év befejezésével hajtjuk végre Mindenki megérti, hogy most az aratás kellős közepén nem lehet ezeket a megművelt tartalékföldeke! kiosztani és hogy erre csak a rajt' levő termés begyűjtése után kerülhet a sor. Azok »chát. akik ilyet földeket kívánnak igény bevenni, le gyenek türelemmel, mert világos hogy kérésük most az aratás idején még nem valósítható meg.

—Külön fel kell. hívnom a fiaveimet arra. hegy most a rrtezőgaz- laság központi, döntő kérdése amelyre minden figyelmünket és minden erőnket összpontosítani kell ezekben a napokban, az aratás és a begyűjtés jó, veszteségmentes, gyors elvégzése. Az idei termés a legjobb amit a felszabadulás óta elértünk és gondos, szervezett betakarítása egyes apásra megjavíthatja közellátá- T""k legtöbb területét. Ezért mindent el kell most kerülnünk, am; az aratás, a begyűjtés menetét a 'egcsekélyebb mértékben is zavarná

— Központi Vezetőségünk határozatának megfelelően irányt veszünk arra. hogy államapparátusunk, a tanácsok, a rendőrség, tartsák be pontosan a szabályokat, ügyeljenek- ■i törvényességre, ne zaklassák a lakosságot, ne legyenek ridegek, érdesek munkájuk közben. Mi javasoltuk az amnesztiát, az internálások rendszerének felszámolását. E rendszabályok azonban nem jelenthetik azt, hogy elfelejtkezünk róla, hogv az ellenség nem alszik. Hiszen éppen ezekben a napokban tapasztaltuk. hogy hibáink kijavításával kapcsolatban az osztályellenség az országon belül és az országon kívül eleven lett. aktivizálódik és megpróbálja helyes, a dolgozó nép élet- színvonalát és jólétét emelő rendszabályainkat az ellenkezőjére fordítani. Azt is látjuk, hogy ezzel kapcsolatban minden módon támadja népi demokráciánkat, szocialista építésünket. Ezért most fokozott éberségre és harckészségre van szükség mind a pártban, mind a munkás- osztályban. mind az egész dolgozó népben. Amikor az e téren elkövetett hibákat kijavítjuk, ugyanakkor t'.ol kell hívni a figyelmet arra is. hogy az éberség most szükségesebb, mint valaha és hogy pártunk szállton szembe minden olyan kísérlettel, amely kapitulál, amely az éberséget el akarja altatni és szálljon szembe minden olyan kísérlettel is ■mellyel helyes rendszabályainkat' Jz ellenség a maga céljaira akarja kihasználni.

— Az általunk javasolt rendszabályok között szerepel az is. hogy hatóságaink ott., ahol arra szükség ■van. kisiparosoknak adjanak iparengedélyt. Mindjárt hozzátehetem, hogy ez nem új rendszabály, erre eddig is volt lehetőség, csak hatóságaink rendkívül szűkmarkúim éltek vele. Elvtársaink egyrésze most attól fél. hogy ez a' rendszabály odavezet. hogy a kisipar hirtelen virágzásnak indul és újratermeli a tőkés rendszert. Megnyugtathatom az e;v- társakat, hogy nem erről van sz-v A szocialista ipar szívó hatása, no meg nem egyszer saját hibáink ki) vetkeztében sok kisiparos elhagy’a a falut és elment ipari munkás.nn!.. így állott elő az, hogy most sok faluban nincs borbély, nincs kovács, nincs cipész, és ahhoz, hogy egy lovat meg lehessen patkolni, vagy egy cipőt meg lehessen talpalni, nem egyszer a harmadik faluba, vagy a járási központba kell menni. Természetes, hogy a falu lakossága emiatt mérgelődik. De sajnos a városokban

(Folytatás a 3, oldalon)