Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-07 / 157. szám

1953 JCLIUS 1 NAPLÓ 3 Gyönk község pártrezeíősége jól felkészült az idei hő aratásra Gimesi Sándor nagymányoki orvost „Érdemes orvos" címmel tüntették ki Az aratás, cséplés, gabonabegyüj- tés ideje általában a legnagyobb do* logddö. Dolgozó népünk kenyerét ta karítjuk be. Éppen ezért ennek a nagy feladatnak jó megoldása nagy- fontosságú, egész dolgozó népünk közös ügye. Mint mindenben úgy itt is az a legdöntőbb, hogy párt­szervezetei nik álljanak élére a mun­kák jó megszervezésének, irányító* sának, R a kommunisták példamuta­tásukkal is járjanak élen. Gyönk község pártvezetősége is jól felkészült az idei bő aratásra. — A minisztertanács erre vonatkozó ha­tározatát vezetőségi ülésen tárgyal­ták meg. Itt az egyes vezetőségi tagok konkrét feladatot kaptak. Csikós Vincéné elvtársnőt például az zal bízták meg, hogy segítse a DISZ szervezetet ebben a munkában. — Amint beszámolt például két rigmus* brigád is alakult, melyek működtek Is már az árpa aratása idején, de a növényápolásnál is, s munkájukat to vább is folytatják. Többek között felköszöntotték Bartal Géza 11 hol­das, Ottemberg János 8 holdas dől* gozó parasztokat, mert az elsők kö­zött kezdték el az ősziárpa aratását s be is fejezték. Hói Ádám elvtárs például felsda* túl ^apta. hogy a tanács munkáját segítse, ellenőrizze. Ennek nyomán június 6-án a tanács felmérte a köz­ségben az aratásra váró gabopák te­rületét és a meglévő munkaerőt. — Meg is állapították, hogy egy ka* szára mintegy 4 hold aratni való jut. Az azonban hiányosság Hóf elvtárs munkájában, hogy nem figyelmeztet­te a községi tanács vezetőit hogy a népnevelő értekezleten, kisgyűlé­sek, egyéni beszélgetések nyomán meginduló versenymozgalom rend­szeresen értékelve legyen, s a leg* jobb eredményt elérő dolgozó parasz­tok neve mozgósításképpen a fali­újságokra kerüljön, mert van faliúj­ság három is. Egy a község legfor* galmasabb helyén áll üresen míg kettő a tanácsház előszobájában he­ver a falra borítva, több, fejlődésün­ket bemutató szemléltető képpel együtt. Nagy szerep jutott a pártcsoportbizulmiaknak is az aratásra való jó felkészülés biz­tosításában. Farkas Henriik elvtárs, pártcsoportbizaimi például Pridalkó Gézával áll párosversenyben. Ennek nyomán a többi párttagok is bekap* ceolódtak a versenymozgalomba. — Bölcsiöldi József elvtárs Szegletes Jó­zseffel áll versenyben. E példák moz gósították a község pártonkívüM dől- gozó parasztjait is. e azóta több. mint 60 dolgozó paraszt áll páros­versenyben egymással. Sok kicsi sokra megy — mondja a közmondás. így volt ez itt is e ne* mes békeversennyel. Ma már két utoa is, a Béke-utca a Petőfi utcával áll versenyben. De olyan lelkes párt­tagok vezetik ezt az utcák közötti harcot, mint Győré Vincéné eivtárs- nő a Béke*utca felelőse, akinek az a véleménye, hogy: „én a Béke-ut­cámat nem hagyom.“ Ma a nagy do­logidőben is rendszeresen tartanak kisgyűléseket. De amint mondja a legfontosabb az> hogy egyénileg is beszélgessünk az emberekkel. — Se* gílenek ebben a munkában — mond­ja többek közt az olyan kiváló nép­nevelőink is. mint többek között Bá­csi Sándorné. Korszerű gépek könnyítik meg a Paksi Téglagyár dolgozóinak munkáját Ha valaki a Dunán utazva Paks határába érkezik, mindjárt szembe, tűnik az a korszerű hárommillió fo­rintos beruházással újjáépített tégla­gyár, melyet az ötéves terv adott a dolgozóiknak. Uzemt konyha és ét* kezde. kultúrterem é^ munkáslaká­sok állnak a dolgozók rendelkezésé­re. amilyen azelőtt csak az uraknak volt. Belül a gyárban korszerű gépek könnyíti],, meg a téglagyári munká­sok nehéz munkáját. Az elmúlt hé* ten a Kellsr-rendszerű szállítógépet állították munkába Pmi a mi me­gyénkben még egyetlen téglagyárnál sincs. Ez a Kellerrendszerű gép kö* rülbelül 30 százalékkal gyorsítja meg n munkát, emeUett nehéz munkától szabadította fel a dolgozókat. Ezután már nem kell a téglagyár dolgozói­nak kézzé! rakni a nyerstéglát a szá­rítóba. a gép segítségével percek alatt, egy’két gépátkapcsolással minő ségileg is jobban el lehet végezni ezt a mindig fárasztó munkát. A dolgo­zók is örülnek ennek az új gépnek, hiszen könnyebben végzi]., munká­jukat, többet tudnak termelni, ezáltal a fizetésük is jóval több lesz az eddiginél. Alig egy hete, hogy gya­korolnak az új géppel, máris sokkal könnyebben ée gyorsabban végzik ei munkájukat. A dolgozók, akik a gyárat saját* juknak tekintik, jó munkával több- termeléssel, a minőség állandó foko. zásával hálálják meg pártunk aján­dékát. Becsülettel teljesítették a Béke iinompapir készül Világlanács ülésének tiszteletére tett ■felajánlásuké is. A r.agyszilárdságú téglák termelését — melynek terme­lése két hónapja folyik a gyárban, — a vállalt 60 százalék helyett 70 százalékra teljesítették. A1 tóíSiordók vállalásg 120 százalék volt, ezzel szemben 128 százalékot értek el. — Már tettek újabb felajánlásokat a III, negyedéves terv sikeres tése érdekében. Augusztus 20-ra vál­lalták hogy készáru termelési tér* vüket 10 százalékkal túlteljesítik eb­ben a negyedévben. emellett a minő­séget még fokozzák, A Paksi Téglagyár dolgozói jól végzik munkájukat, Ezt bizonyítja az a vándorzászló, amely Vám; Gyula gyárvezető elvtárs asztalán dísze’eg. Az üzem június 30-ig 130 százat lkja teljesítette készáru termelési tervé Ezzel a jó eredményével a Tolna me­gyei Téglagyári Egyesülés S üzeme között folyó versenyben elnyerte a „legjobb készárugyártó brigád“ ván­dorzászlót. a nyereáru készítésnél van egykét százalék lemaradás. Ez azonban a dolgozóikon kívülálló o'c-k ból adódott, ami egyben Tolna megye valamennyi téglagyárát nagyban suj. tóttá a termelés vonalán. A vándorzászló, az új Keller'rend- szerü gép, még jobb, még lendülete­sebb munkára serkenti a téglagyár dolgozóit. A pártszervezet a dolgo­zókkal karöltve továbbra is úgy igyekszik elvégezni a feladatokat, hogy az példaképül szolgáljon a me­gye összes téglagyárai előtt.. Elhatá* rozták hogy az elnyert vándorzász­lót nem adják ki a kezükből, még jobb eredményeikkel, újabb kitünte­tésekkel akarják meghálálni pártunk szerelő gondoskodását. Tudják, hogy minden elkészített tégla szocialista városunk, Sztáliinváros mielőbbi fel­építését szolgálja, a béke ügyét vé* dc'oiezi. Kerékpáron, vagy ha kell gyalog látogatja nap, mint nap betegeit Gimesi Sándor nagymányoki kör- zeti orvos. Ha tél van, fejébe csapja bundás sapkáját, nyáron felkerül a napszemüveg, — s farkaskutyája kí­séretében megy szakadatlanul. Ha éppen éjjel hívják, nem zúgolódik, hiszen orvossá avatásakor fogadal­mat tett, hogy minden erejével, minden tudásával küzdeni fog az emberekért, az emberek egészségé­ért. B’ogadalmát pedig nem szegi meg soha. Ha vidám, derűs arcával végig­megy az utcán, mindenünnét barát­ságos köszöntések, hálálkodó szavak fogadják. Nem egy ember köszön­het neki életét vagy egészségét. A tavaszi influenza járvány idején szinte megállás nélkül dolgozott. Fá­radságot nem ismerő lendületes, gyógyítani1 akarása elfojtotta az ál­mosságot, s minden beteg mellé új erővel, új lendülettel állt. Pedig nem könnyű munka a mun­kája. Kismányok és Váralja is kör­zetéhez tartozik. A több kilométer­re fekvő községekbe azonban min­dig pontosan kijár és gyógyít. Fehér köpenyben, injékcióstűvel és gyógy­szerekkel küzd. Sokat, nagyon sokat ér a munkája. Beteg dolgozókat] egészségesekké, munkaképesekké tesz, derűs humora, kedves megértő lénye már a halálba belenyugodott emberekbe is erőt önt. Ha pedig valaki maga is meg akar gyógyulni, megteszi az első lépést ahhoz, hogy egészséges legyen. Németh Jánosné tszcs tagot Nagymányokon is így gyógyította meg Gimesi doktor. Súlyos ideg- zsábája volt, s bár akkoriban a tszcs tagok nem is részesültek társadalom- biztosításban, a lelkiismeretes orvos — ha parányi szabadideje volt — felkereste, biztatta, erőt öntött belé — és meggyógyította. De számtalan Németh Jánosné van még Nagymá­nyokon, Váralján és Kismányokon, akik szintén az ő gyógyító keze nyo­mán Isitek újra egészséges, munka­képes emberek. Es Gimesi Sándor doktort, július 1-én, Semmelweis Ignác születésé­nek évfordulóján „Érdemes orvos“ címmel tüntették ki. „Megérdemelten kapta ezt a ki­tüntetést, — mondotta Kerner Jó- zsefné, a községi tanács elnöke — és mi igazán örülünk annak, hogy kiváló munkáját kormányunk is el­ismerte az érdemes orvos kitüntető címmel. Verseny az ország legjobb fűszerpaprika termelője címért A sajtón keresztül naponta arról szerzek tudomást, hogy az ország valamennyi becsületes dolgozója munkájának legjavát igyekszik ad­ni a termelés minél nagyobb mér­tékben való teljesítésére, népünk jó­létének előmozdítására és a béke megszilárdítása érdekében. Ez a gyakori sajtóbeszámoló en­gem is, mint 7 holdas egyénileg dol­gozó parasztot arra buzdít, hogy bé­kénk további megszilárdítása érde­kében és saját magam érdekében is versenyfelhívással forduljak minden fűszerpaprikát termelő paraszttár­samhoz. Az elmúlt évek tapasztalatai is arra tanítanak, hogy érdemes többet és jobbat termelni, mert például én az 1950—51 gazdasági évben 1.5 hol­don termeltem fűszerpaprikát, hol­danként 42 mázsás átlagtermést ér­tem el, amiért csak prémiumot 1500 forintot kaptam. Versenyre hívom az ország vala­mennyi fűszerpaprika termelő dol­gozó paraszttársamat és vállalom, hogy 1 holdon 45 mázsás átlagter­mést érek el. A 45 mázsás átlagter­més elérése érdekében az alábbi munkát végzem el; Vállalom, hogy a fűszerpap­rika területemen az eddig szokásban volt 3—4-s2eri kapálás helyett hatszor fogok simán töltöge- tés nélkül kapálni. Kapálni fogok: minden na­gyobb eső után, amikor pap­rika földem gazosodni kezd, vagy az eső azt összetömiti, cserepesedni kezd, úgy hogy a paprikaföldem ál­1. 2. 3­4. Jól sikerült a roisxul szervezett llredjiik-eséplési bemutató Fontadon A Bredjuk-félc gyorscscplcsscl tavaly megyénkben is kimagasló eredményeket értek cl. Az eredmé­nyek dacára is sok hiba csúszott be, részben a rossz munkaszerve­zés. részben pedig a gép néni töké­letes átállítása következtében, tip­pen ennek megakadályozása érde­kében a Kclctdunántúli Állami Gazdaságok Igazgatóságának igaz­gatója, Pólya elvtárs. a MliDOSZ Országos Központtal egyetértésben elhatározta, hogy július 1-én a l'ornádi Állami Gazdaságban Bied- juk-cséplési bemutatót kell szer­vezni. A bemutatón résztvett „volna" valamennyi keletdunántuli állami gazdaság igazgatója, t'ögé- pészc és legjobb brigádvezető agro- nóntusa. Továbbá megyénk összes állami gazdaságainak ÜB elnökei, gépállomási igazgatói, fögépészei. ÜB elnökei és azok a tszcs elnö­kök, ahol Bredjuk-cséplést ütemez­tek be. A kclctdunántúli állami gazdasá­gok igazgatójának ötlete kifogás­talan volt. sót hasznos tapasztala­tokat szerezhettek „volna” a meg­hívott elvtársak, ha megjelennek. — Tehát csak szere'!tettek „volna“, mert nem jelentek meg. — Hogy miért nem jelentek meg?... Ez rejtély, de azért mi megfejtettük. A kclctdunántúli állami gazdasá­gok igazgatósága és a MTiDOSZ jú­lius 1-én 9 órára tűzte ki a bemu­tató kezdetét. A kitűzött határidőt egy héttel előbb állapították tncg. Ezután valamelyik elvtársnak eszé­be jutott, hogy mégsem tartják meg július 1-én a bemutatót. S jú­lius 1-én a délelőtti órákban kö- rüHclefouálták a gazdaságokat, hogy a bemutató elmarad. Hogy a telefonértesítést 10—12 óra között kapták meg az állami gazdaságok, ebből még nem származott különö­sebb hiba, mert ígysem, úgysem jelentek meg. A legsúlyosabb hiba abból származott, hogy a kelet- dunántúli állami gazdaságok igaz­gatója és a megyei MEDOSZ a for- nádi állami gazdaságnak elfelejtett telefonálni, hogy a Bredjuk-csép- lési bemutató elmarad. Gergely elvtárs, a fornádi álla­mi gazdaság igazgatója már a be­mutatót megelőző napokban vala­mennyi dolgozót mozgósított, hogy sikerüljön a bemutató. A bemutató előkészületeire szerényen számítva is 120 munkanapot pocsékolt el az állami gazdaság. A kclctdunántúli állami gazdaságok igazgatósága uta­sította Gergely elvtársat, hogy 120 főre készítsenek ebédet. Gergely elvtárs ötfogásos ebédet készítte­tett, amelynek önköltségi áron va­ló előállítása 10 forint. Erre a 120 főből csak 27-en jelentek meg. Jú­lius elsején reggel három vontatót padokkal felszerelve a Fornád- kecsegei vasútállomásra küldött, hogy a bemutatóra érkező elvtár­sakat rendeltetési helyre szállíthas­sák. A várt elvtársak nem jöttek, ebből is többezer forint kára szár­mazott a gazdaságnak. S ami még legbosszantóbb, a kcletdunántúli állami gazdaságok igazgatósága sem képviseltette magát az általa elrendelt Bredjuk-félc cséplcsi be­mutatón. A fent említettekből az a tanul­ság, a 27 elvtárs. aki a bemutatón résztvett, hasznos tapasztalatokat szerzett, mert a rosszul megszerve­zett, illetve rosszul előkészített Brcdjuk-cséplcsi bemutató kifogás­talanul sikerült. Aki nem jelent meg, s aki elrendelte, nem szerzett tapasztalatokat, de megtanulhatta: hogyan nem szabad egy ilyen bc- mutót elrendelni és visszarendelni. landóan gyommentes és morzsáiékor legyen. A kapálásokat akkor szünte­tem be, mikor a paprikabo­kor és az első kötésű termések már annyira kifejlődtek, hogy az ültet­vényem jól árnyékol és ha benne kapálnék, úgy az ág és termésletö­réssel kárt okoznék. Azután az ül­tetvényemet állandóan gaztalamtás- sal ápolom. A szedést már az első kötésű termések teljesen érett álla­potában megkezdem, hogy ezzel a későbbi kötésű csövek érését meg­gyorsítsam. 5 Zöld kormos paprikát csak • közvetlen fagyveszély esetén szedek, egyébként kizárólag csak ipari érett (teljesen érett, minden oldalon piros) paprikát szüretelek. 6 A termésátadásra a Paprika- * ipari Tröszt által a szállítási tervfegyelem keretében előírt határ­időket, beütemezést mindenkor pon­tosan betartom. Fűszerpaprikát termelő dolgozó paraszttársaim! Csatlakozzatok ver­senyfelhívásomhoz, mellyel népgaz­daságunkat is erősítjük és kiszélesít­jük a mezőgazdaság szocialista mun­kaversenyét. Harcba hívlak benneteket az or­szág legjobb fűszerpaprika termelő­je cím elnyeréséért. Előre a 45 mázsás fűszerpaprika átlagtermésért! Kollár Károly egyénileg dolgozó paraszt, Miske, Sztálin u. 77 sz. Az aratás ás csépiás ideje alatt Is biztosítani kell a gyümölcs és zöldség felvásárlást Az elmúlt évben az aratási es csép- lési időszakban a zöldség és gyü­mölcs felvásárlásban földművesszö­vetkezeteinknél visszaesés mutatko­zott. Ez azért volt, mert a földmű­vesszövetkezetek nem gondoskodtak arról, hogy ezen idő alatt a dolgozó parasztok hozzátartozói, akik az ara­tási munkákban nem vesznek részt, szedjék a zöldséget és a gyümölcsöt. Ebben az évben, az aratás és csép- lés ideje alatt már nem szabad visz- szaesésnek mutatkozni ezen a té­ren. A decsi körzeti szövetkezetnél Csukle Tivadar elvtárs szabadfelvá­sárló már biztosította az aratás alat­ti folyamatos felvásárlást. A dolgo­zó parasztok, tszcs tagok olyan hoz­zátartozóinak bevonásával, akik nem vesznek részt az aratásban, minden szövetkezet biztosítsa, hogy a dolgo­zók zavartalan gyümölcs és zöldség­ellátása biztosítva legyen. Jobban szervezzék meg a szabadfelvásárlást Nagykónyi, Iregszemcse és a szek­szárdi földművesszövetkezetek, mert ezeken a helyeken a dolgozó parasz­tok kénytelenek a nagy munkaidő­ben is a piacon árulni. Bokányi József Ugyanilyen lelkesen és lelkiismc* I retesen dolgoznak a többi népneve­lők is. mint Győri János Pridalkó Géza egyénileg dolgozó parasztok, akik nemcsak az ősziárpa aratásában jártak élen jó példával, hanem a növényápolásban is és a begyűjtés­ben is. Győri János például többek között azzal is agitál, hogy „nézd, én már elvégeztem a munkámat, hát te js gyere, ne maradjunk szégyen­ben.“ Ennek nyomán igyekeznek a szomszédai is jobb munkát végezni. De Győri János kiváló népnevelő már a növényápolás idején sem ment ki a határba gddig, m;g le nem látó* gáttá szomszédait. Egyszer-másszor megtörtént az is hogy valami miatt nem ért rá átmenni hozzájuk, de emiatt, mint ahogy mondotta, nem állhatott le a mozgósító munka. — Elküldte maga helyett a feleségét. A gyönki községi pártszervezet te­hát megtette a szükséges intézkedé­seket arra. hogy a kenyér csatáját, az élet csatáját sikeresen megnyer* hessék. Amint a fenti példáik mutat­ják a párttagok megfogadták az útmutatást, igyekérnék, élenjárnak a munkák­ban, szmfg magukkal húzzák az egyé náleg dolgozó parasztokat. Most az a feladat, hogv e megkezdett jó len­dületet ne engedjék ellanyhu’ni s biztosítsák, hogy ? tanács rendsze* reseti értékelje a versenyeket. A fa­liújság ne álljon üresen, ne hever­jen a tanácsiházán, har.em szo!gálja a békeverseny további kiszélesítését, dicsérjen és bíráljon hogy Gyönk község dolgozói e nagy harcban még jobban eggyé forrva új győzelmek­kel ünnepelhessék auguszitus 20*át.

Next

/
Thumbnails
Contents