Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

6 NAPLÓ 1953 JÜLIUS 5 « HARCBAN MINDEN SZEM GABONAÉRT! J. J. ROUSSEAU Megyénk komháinosainak versenye: Szántó József 73 holdról 11 vagon csziárpát csépelt el Megyénk gépállomásainak igaz gatósága értékelte, hogy az aratás eddigi szakaszában kifc azok a kombájnvezetők, illetve aratógépkezelők, akik legjobb munkát végeztek. A kombájnvezetők között folyó verseny­ben Szántó Józset, a mözsi gépállomás kombájnvezetője került az élre. Július 1-ig 73 holdról 11 vagon ős ziárpát takarított be. Szántó elv társ­tól messze elmaradnak megyénk gépállomásainak a többi kombájnveze­tői H.‘ Szabó Antal a tamási gépállomás kombájnvezetője mindössze 35 holdón végezte el az aratás-cséplést. Méret János a hőgyészj gépállomás kombáfnvézetője 25 holdon, Fodor Vilmos a bonyhádi gépállomás kombájnvezetője 23 holdon végezték el az ősziárpa aratását és cséplését. Megyénk kévekötő aratógépkezelőinek versenyében Lubik József a bölcskei gépállomás traktorosa vezet, június 31-ig 70 holdon végezte az aratást. Nem messze marad el tőle Farkas György sárpilisi traktoros, aki 50 hóidon végezte el az aratást. A nagydorogi gépállomáson Böhm Fülöp 79 holdat aratott kévekötő aratógépével. Legjobban lemaradt Saikovicx Dezső, a varsádi gépállomás aratógépkezelője. Mindössze 18 holdon végezte el az aratást Hátulkullognak Csizmadia János, a tamási gépállomás traktoristája, aki 27 holdon végezte el az aratást, Méréi Já­nos tiőgyészi traktoros csak 21 holdat aratott. Aratják a rozsot Tolna megyében Tolna megyében a legtöbb helyen befejezés előtt áll az ősziárpa aratá­sa. A járások közül a gyönki járás jelentette elsőnek, hogy minden ősziárpa vetését learatta, de a többi járásokban is csak néhány százalék hiányzik. Már az .árpa aratásának befeje­zése előtt a legtöbb helyen megkezd­ték a rozs, sőt több helyen a búza aratását ,is. A rozs. elsősorban a la­posabb fekvésű helyeken a hét kö­A mözsi I. típusú termelőcsopor­tok ősziárpájának átlagtermése messze túlszárnyalja az egyénileg dolgozó parasztokét. A Petőfi tszes­nek holdanként 20 mázsa 20 kiló árpája termett, 5 holdról 110 mázsa ősziárpát takarítottak be. A mözsi Béke tszcs-nek pedig 15 mázsát ter­mett holdanként az ősziárpája. . A két 1. típusú tszcs-ben gyorsan | A b?!3S7éM Szabad Má'us ;s?cs * tizenhat ho'don be'e ez e t a másodvetést J A bátaszéki I. típusú Szabad Má- ^ jus tszcs dolgozói jó munkát végez- á nek. Ősziárpájukat learatták. 25 r holdról 1400 keresztet hordtak be ? A keresztek számából és a telt, ne- 2 héz kalászokból következtetve f hatalmas i 'Msi eredmény jutái-J mázzá a tszcs, dolgozóinak munká- / ját. ? A bő aratás után sem tétlenked- J tek .azonnal elkezdték a tarlóhán- i tást, előkészítették a talajt, a másod - J vetéshez. Jelenleg pedig már 16 hol-J dón be is fejezték a másodvetést zepére elérte a teljes érést, s a hét második felében Tengelicen, Belecs- kén. Fácánkerten, Hőgyészen és Sza- kadáton megkezdhették a rozs ara­tását. Csütörtökön a dombóvári já­rás több községében is vágták a ro­zsot, sőt Nakon és Döbröközön a búza aratását is megkezdték néhány kisebb táblán. Péntekig Tolna me­gyében több, mint 100 holdon vág­ták le a rozsot. megy a munka. Az ősziárpát július 28-ig betakarították. Július 1-én 1 nap alatt a gépállomás mind a két tszcs ősziárpáját el is csépelte. A Petőfi tszcs és a Béke tszcs a csép­lőgéptől teljesítették árpabeadási kötelezettségüket. A letakarított ősziárpa földön percnyi késedelem nélkül elvégezték a tarlóhántást és a másodnövények vetését. Az Sregszemc*eá Kísérleti Gazdaságié ends fl teszisorossn veietí árpa több ni ni 25 mázsás állagtermést hozott Az iregszemcsei kisérleti gazda­ság igazgatója, dr. Kurnik Ernő elvtárs július 3-án telefonon je­lentette szerkesztőségünknek, hogy a gazdaság befejezte az őszi­árpa aratását, cséplését és beta­karítását. 31.5 holdon 23 mázsa 30 kg az átlagtermés. A 10 hold ke- resztsorosan vetett árpa átlagter­mése holdanként 25.02 mázsa. KÉT TERMELŐCSOPORT VERSENYE Növényápolá«baiu az iregszemcsei Új Elet, aratásban az újiregi Béke tszcs vezet Az újiregi Béke tszcs és az ireg­szemcsei Uj Élet tszcs még a ta­vasz folyamán párosverseny szerző­dést kötöttek a mezőgazdaságban következő munkák mielőbbi elvég­zésére. A két tszcs között nemes ve­télkedés folyik az elsőségért. A jú­nius 30-i értékelés szerint növény- ápolásban az iregszemcsei Uj Élet vezet. 65 hold kukoricát négyszer kapáltak, egyéb kapásnövényeket pedig háromszor. Az újiregi Béke tszcs kukoricáját háromszor, egyéb kapásnövényeket pedig kétszer ka­pálta meg. Az aratás eddigi szakaszában az újiregi Béke tszcs került az élre. Július 1-re befejezték az ősziárpa betakarítást, sőt a cséplést is, az ál­lamnak járó 22 mázsa gabonát még akkor nap a begyűjtőhelyre vitték. Az iregszemcsei Uj Élet tszcs-ben késlekednek az árpa aratással. Jú­lius 1-én még több, mint 2 hold árpájuk volt aratatlan, a betakarí­tást még meg sem kezdték. Az ireg­szemcsei Uj Élet tszcs tagjainak az a feladatuk, hogy gyorsabb ütemben végezzék az aratást, mert egyéb­ként szégyentelejesen lemaradnak. luy lehet csépelni a hanyagul előkészített gépekkel... “ A mözsi gépállomás igazgatósága a hét elején egy cséplőgépet küldött a szekszárdi Gőgös lg nác termelőszövetkezetbe. Horváth István elvtársat, a gépállomás dolgozóját pedig megbízta azzal, hogy július 1-én korán reggel menjen el a tsz-be és kezdje meg a cséplést. Megmondták neki, még azt is, hogy a cséplőgép üzem­képesen várja, csak be kell indítani. Július 1-én kora reggel ott vannak a munkások, ellenőrök, ott van Horváth elvtárs is és be akarja indítani a gépet. Akkor veszi észre, hogy egész sor felszere­lés hiányzik a gépről. Nincs például kisszerelőszíj, kévevágókés, nincsenek mázsalapok, elővételi jegyek. Mire be tudták szerezni a szükséges alkatrészeket, nyomtatványokat, majdnem egy egész mun­kanap veszteségük volt a csép lőgép munkásainak és ez nem más­ból adódott, mint a gépállomás igazgatóságának hanyagságából. A mözsi gépállomás igazgatósága ezentúl is ilyen felelőtlen munkával akarja ..segíteni" a cséplést? A Szekszárdi Kendergyár: A mözsi l*es típusú tszcs-k példát mulatnak Július első napjaiban 110 százaléka' tervteljesítés Későn kezdett írni; a genfi órás­mester fiának előbb végig kellett pró" bálnjg a legkülönfélébb mestersége­ket s át kel-iett vergődnie a nyomor különféle buktatóin, hogy mint ma­gántitkár evezzen be egy látszólagos nyugalomba. 38 éves volt_ amikor Diderot felhívta figyelmét a dijoni akadémia irodalmi pályázatára: ja" vította-e a civilizáció az erkölcsöket? Voltakép igennel kellett volna felel­ni, 1750-ben a fölyjllágosodás száza" da következik. Rousseau nemmel válaszolt: aiz ember jónak született, de a civilizáció megrontotta. Ebben a pályamunkában még sok minden homályos, Rousseaut eok he. lyen kötötte a keresztény morál, de a gondolatmenet egyenesen vezet a következő esztendők nagy tanulmá­nyaihoz. 1755"ben már mélyebbről vizsgálja ezt a kérdést az emberek közötti egyenlőtlenségről írott tanul- mányában majd a Társadalmi Szerző dós nemcsak Rousseau társaöálom- böicseleti műveinek középpontja, ha" nem a felvilágosodás bölcseletének is „Az ember szabadnak született s min denütt bilincsekben él“ — ezek vol­tak azoffc. a híres kezdősorok, ame­lyeknek konzekvenciáit n^^v év- tized múlva a forradalom vonta Te. A Társadalmi Szerződés az államot a természetjogra alapozza s az embe­rek szabad egyesülésének tekinti, melyben minden hatalom a népet illeti meg .AlllameJtméletében ugyan nem értette meg az osztályok har­cát, de társadalmi szemflélétle tele van materialista vonásokkal: meg­érezte a társadalom szeWemí és anya gi baáadásána^ összefüggését. Az embereik közötti egyenlőtlenségről írott műben pedig, minit Engels is kiemelte, helyesen tapint rá, hogy az őskor szabadságát és egyenlőségét a magántulajdon megjelenésié bontotta meg. Eziefc a gondolatok a francia forradalom jakobinusainak lelkében találtaik vissz(Hangira, de termékenyí­tői eg hatotta^ a későbbi utópista szocialisták, Fourier, Saint Simon gondolkodására1, is. De ennek a .1 gondolatmenetnek, kö" vetkezményeit le kellett vonni az ólét minden , területére. Az ember természetes áll apotámak jósága, me­lyet a ciwilázáiÉló s az ezzel együtt- járó vagyoni c 1 gyenlőtlienség bontott megi, egy szépirodalmi művet is te­remtett Rousseem képzeletében: Az új Héloise a szentimentális irodalom bevezető akkor c lj.a, az Emii pedig e politikai nézetei: megvalósítása a pe" dagógiiában. A:i. új Héloise hatása beláthatatlan, i nemcsak Goethe írta meg ennek hatéiba alatt az ifjú Wert- hert, hanem en oék nyomán született meg az első rrutgyar regény is, Vér­ségi Ferenc ..„IS ennészetes gibbere“. Az Emil pedagógiai etvei a XVIIT, századiban foiracSilmí újak voltak, de ma, a haladó peiiiagógia szerves ele­mei. í; Rousseau korai a nagy század a forradalom előtsdéje. Egy évvel Rosseau után született, 1713-ban a materialista I piderot de kortánea Voltaire és D‘A ferabert is. 1760-ban jlelentkezik Macpberson Oseiánja, mély a népi elemt betörését jéJenti az írod ólamba, de él már Beaumarchais is, akinek vígjátóka a Figaró házas­sága már a fórra d alom előtti napok­ban kerül színre. Rousseautól efTYlc^es út vezet a for“ radalomhoz .A n a gy szellemi élesz­tők Voltaire és Diderot mellett áll ő is a Társadalmi Szerződés a franci« határokon túl is la felvilágosodás irodalmának kedvj ne olvasmánya. 175 éve halt m-g, Műveinek kis­polgári elemeit kin sétálta az idő de az igazi Rousseau ma is él és hat mindenütt, ahol HUszne^ a szabad­ságban és az emibetsieég haladásában. (n) Aki vért ad, életet memt Szemelvények dr. Takó József en. miniszterhelyettes 11 ádiőbeszédébS! A felszabadulás előtt nálunk Is, az imperialista államokban jelenleg is az egészségügyet a tőkés kizsák­mányolok saját érdekük szolgálatá­ba állítják. Egyik legértékesebb gyógyszerből, a vérből is árut csi­nálnak, hogy profitáljon számuk­ra. Vérbankokban drága pénzért áll rendelkezésre a gyógyító vér. Aki­nek nincs pénze: a dolgozó proletá­rok számára; vér nincs. Egészen más a helyzet nálunk. A felszabadító Szovjetunió Petrovszkij, majd Pokrovszkij elvtársak szemé­lyében kiváló orvosprofesszorokat küldött hozzánk, hogy megtanítsanak bennünket a véradással való gyógyí­tásra. A vér folyékony és sejtes elemei­ben az élethez, az egészséghez, a be­tegség elleni védekezéshez szükséges anyagok vannak. Egészséges ember vérével tehát készen visszük át a beteg emberbe mindazokat az élet­hez és egészséghez szükséges anya­gokat,amiket a beteg ember nélkü­löz. Mivel csak egészséges ember vérével gyógyíthatunk, szükséges, hogy a véradó alapos orvosi vizsgá­laton essék át. De ez még nem ele­gendő. Nem mindenki adhat min­denkinek vért, mert az emberek a különböző vércsoportokba tartoznak. Egészségügyi kormányzatunk bizto­sítja, hogy a „Véradásra Kész Moz­galoméra jelentkezők térítés nél­kül alapos kivizsgálásban részesül­jenek. Egészségügyi kormányzatunk ugyanakkor biztosítja, hogy a vért­adó adott vérének természetes ellen­értékét megkapja: ;aiz útiköltséget, az adott vérmennyis é ggel arányban álló pénzösszeget ds; egy ebéddel egyenértékű élelmet. Ezzel bősége­sen biztosítva van, lltogy az egész­séges véradó szervezete gyorsan pó­tolja az adott vérmen ny iséget.. Szocialista egészségügyünkben mi­nőségi változást jelente egyik legér­tékesebb gyógyszerünk, állandóan és kifogyhatatlanul (rendelkezésre áll, s szükség esetén késedelem nél­kül adható. A vérrel való gyógyítás egészségügyi munkák .minőségi és mennyiségi megjavulását jelenti: hamarabb gyógyul meg; a beteg, s hamarabb kerül vissza a termelő nunkába. A nemzetgaisdaségi terv végrehajtása szempontjából is döntő elentőségűvé válik ez a kérdés. Dolgozóinkon a sor, hé'gy köves­sék a Vöröskereszt, az BANDSZ, a DISZ, az MSZHSZ hívó szavát és csatlakozzanak a „Véradásra ■ Kész Mozgaloméhoz. Kendergyan dolgozóink az elmúlt negyedévben az esőzések ellenére is sikeresen valósították meg tervüket. A Szekszárdi Kendergyár dolgozói június 25-én jelentették, hogy első féléves tervüket befejezték. Eredmé­nyükkel nem elégedtek meg. A hát­ralévő júniusi napokban is tervük túlteljesítésével vitték győzelemre második negyedéves tervüket. En­nek eredménye, hogy három száza­lékkal többet termeltek az elmúlt félévben az előirányzatnál. Jól indult be a harmadik negyed­év. A dolgozók megismerték a ter­vet! mely ebben a negyedévben a kendergyár dolgozóira hárul Min­den tilos, a törős és rázós brigád napi tervük túlteljesítésével kezdte még az új negyedévet. Július 1-én 100.5. míg másodi- kán 113 százalékra teljesítették az üzem termelési tervét. A terv teljestiése mellett fokozott gondot fordítanak a Zs“d°iv-moz- galomra, melyet már áprilisban be­vezettek. Ez a mozgalom az elmúlt negyedévben is jó eredményt hozott. Az általuk leszállított készáru 3.2 százalékkal volt jobb az elmúlt ne­gyedévben mint amennyi a köve­telmény. Az üzem dolgozói meg­ígérték,- 1 hogy ezt a eredményt eb­ben a negyedévben még növelik. Rima«'"?’* eredmények születtek az első két napban, az egyéni terv- teljesítésben is. Hegedűs József keljei vény cs sztahanovista, a könnyűipar ki­váló dolgozója, Dávid Kálmán né jelvénye* sztahanovista é Szalma Ferenc ifi. okleveles sztahanovista július első két teljesítették tervüket. Hagy- mássi Pál tilos 127 százalékot 1e«ített az első két napban. \ Diósok mellett a rázós és a törős i igádok is értek el jó eredménye­ket. A Rákosi-rázósbrigád 156, a Vö­rös Október törős brigád pedig 120 százalékot teljesített. A 1m*mvIb2MÍí járási bultiirotthou hm un bájáról. •. Az árulás, cseplés majd a behordás komoly erőfeszítési jelent íalvainkban a dolgozó pa­rasztok számára. Ebből a kemény sok eröleszí- tést követelő munkából kultúrcsoporijaink és kul­túrintézményeink is ki akarják venni részüket. Különösen jelentős és sokrétű feladat hárul ezek­ben a hetekben járási kultúr otthonainkra. Nekik kell iránvítani és vezetni a járás mindenirányú kultúragitácójál. A köszöntő-brigádok szervezése, a megtelelő szemléltető agitáció mintaanyagának elkészítése, a Szabad Föld Vasárnapok témakörének meg­felelő irányítása, a helyes kezdeményezések el­terjesztése széles körökben — mind az ö felada­tuk Munkájukkal hozzá kell járulni,ok a termés- eredmények fokozásához, s a munkák időbeni és jó elvégzéséhez. A bonyhádi járási kultúrotthon a kMltúragr táció terén mindig példamutatóan működött. A választás időszakában majd pedig a növényápo­lási munkák ideién 'evékenyen segítették ötle­teikkel, tanácsaikkal a községek kullúragitációs munkáját Ai aratás és csép/és megindulása munkáink magsnks •orozódáfái is.'enti De tervei készítettek erre az időre s abban időről-időre meghatároztál- a végrehajtandó leiadatok fontos­sági sorrendjét, , így a sok feladat között nem vesznek el a legfontosabbak, de a nem olyan jelentősek sem. A járási kultúrotthon kullúragitációs brigádja minden vasárnap leikeresi a község élenjáró gaz­dáit és táncokkal. rigmusokkal köszönti jó munkájukért őket. Ma azokhoz a gazdákhoz láto­gatnak el, akik már teljesítették árpaheadási kötelezettségüket. Ugyancsak megszervezték azt is. hogy a járás községeiben az úttörők, vagy a művészeti együttesek tagjai kijárnak majd a szántóföldekre is köszönteni. Az aratóbrigádok között, vagy pedig n cséplőgép mellett köszöntik majd az élenjárókat, s bírálják a lemaradókat. Jól megy a köszöntés Tevelen, Nagymányokon, Závodon és a járás több más községében. A járási kultúrotthon íotószakkörösei diafil­met készítettek n zombai Béke tsz-ről. A diafilm bemutatja a termelőszövetkezet munkáját a nö­vényápolás időszakában, népszerűsíti a jól dol­gozókat Bemutatja egyben a . zombcij kultúrcsc- port munkáját is amely munk„ közben köszön­tötte a dolgozókat. Diafilm készül még a járás ‘öbb községében, így Nagymányokon és Kisvej- kén. A járási kultúrotthon képzőművésnzti szak­köre pedig a mintaplakátokat készíti .el, ame­lyeket azután n járás községeibe küld Írnek ki. Az ellenség elleni harcra igen jól monaósit az egyik kép. Két részre van osztva. A feltol részén a fculák mászik fel a padlásra és hátán, viszi a gabonával teli zsákot .Alul pedig azt' látjuk, bogy a dolgozó nép biztonságának őre, a, rendőr telíedezi a különféle árukkal telistele tömött padlást. így jár minden árurejtegető — \%onja le a tanulságot „ kép. . Nagy ügyeimet fordítanak a Szabatl Föld Vasárnapokra is. Hiszen ezeken tanuljajc meg dolgozóink az élenjáró szovjet agrotechn&'ca el­járásait, ezeken ismerkedne^ meg azokkal az el- járásokkal, amelyek alkalmazássá révén gnága­sabb terméseredményeket érhetnek el. Let^-ilóbb „Harc minden szem gabonáért“ címmel tará~>tiak előadást. Az eddigi sikeres munka biztosíték .grra. hogy az elkövetkező hetekben még lelkiismere­tesebben, még helytállóbban végzik el. mi unká­jukat és hozzájárulnak ahhoz, hogy „ járási kút túrotthon beiöltse igazi hivatását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents