Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

1033 JÚLIUS 1 NAPLÓ 3 A pártokíatáü tapasztalatai Az 1952~53"as párto.klatási év be- záródott. Azóta legtöbb helyen már a propagandistákat is kiválogatták a következő oktatási évre. Gépállomásainkon elvégezték a ion tos. nagy körültekintést igénylő párt­munkát. Felhasználták a tavaly; ta­pasztalatukat és ez fontos biztosíték az eredményes, lemorzsolódásmeníes oktatásra. Több gépállomáson gyen­gén ratnt az oktatás, mert az üzemi pártszervezet n©m foglalkozott kelllő gonddal, rendszeres intézkedésekkél a szemáriumokkal. Ilyen volt a nagy" kónvi gépállomás. Dózsa Alajos párt- tikká" elv társnak sosem volt. „ideje“ az oktatással törődni, mindig talált valamilyen objektiv okot mentségére, ahelyett, hogy elbeszélgetett volna a szemináriumven.- tökkel, feladatokkal bírta vojns meg: őkel ellenőrizte vol na munkájukat. Söl eltűrte még azt is. hogy közrendészeti előadás miatt nem lar'.ották meg a ezcsnináriumot. Természetesen a propagandista sem látta el úgy feladatát, ahogy kellett vo'na. így a csaknem teljes-fokú le­morzsolódásért ő is felelős. Az alap­fokú szeminárium 28 hallgatóval in­dult és 5 taggal zárta az oktatási éve!. A szemináriumvezető felelőssé­ge itt abból fakadt, hogy nem ké­szült fel a foglalkozásokra az iro­dalmat saját, maga sem dolgozta fel. és . ahelyett, hogy rendszere® apáté" ciót folytatót.;; volna a lemorzsolódás­éi! en. legfeljebb úgy „kutyafuttában“ értesítette ki a tagokat a szeminá­riumról. d0 így is ritkán. Az elmúlt napokban azonban be­bizonyosodott, hogy a pártszervezet és a gépállomás politikai helyettese a következő pértoktatási évhez már az első lépéseket úgy lese; meg, hogy ne fordulhassanak elő a tavalyi hi­bák. A Sztálin elvtárs életrajzát ta­nulmányozó szeminárium vezetésével például Balogh Béla főgépész elvtár­sat bízták meg. ak; a propagandista képző iskolát kiváló eredménnyel végezte el a pártmegbizatásokat min dig becsülettel végrehajtotta. Vagyis Balogh Béla elvtárs jó munkájával érdemelte ki pártunikna,|. ezt a bi­zalmát; A varsádi gépállomás példája is arra bizonyítók, hogy milyen sok múlik a szemináriumvezető munká­ján. Kovács János elvtársat egy alapfokú szeminárium vezetésével bíz ták meg, amelynek 25 hallgatója volt. Kovács elvtárs felkészülése min dig hiányos volt így nem tudta se­gíteni a hallgatók fejlődését arm. A tagok ezt láttái]- és az,t mondották: „Úgysem tudunk tanulni, mert maga Kovács elvtárs sem tud és ezért nem érdemes e’töltenünk az estét...“ — így fokozatosa^ elmaradoztak a sze­mináriumról. A lemorzsolódást segí­tette az ;s, hogv Kovács elvtárs gvak ran meg sem jelent a szemináriumon. A hallgatóik egy része összejött de nem volt. aki levezesse a szeminá" ríurooit. Halász László elrvtárs., a szedrest gépállomás egyik szeminá­riumának vezetője sem végzett jobb munkát, mint, Kováé® János el-viárs. Halász, elvtár,s megtartotta ugyan pontosan, rendszeresen a szeminá­riumokat, de egyszur s®m készült fel füzetből olvasta a szeminárium -anya­gát, Annvira sosem keltette fel a hallgatók érdeklődését, hogy vita. fejlődött volna k; egyik, másik fon­tosabb témánál. Ha valaki téves dol­got mondott, legtöbbször nem is vet­te észre, hi-szen maga sem tanúiba meg kellően a szeminárium anyagát. Ahogy a hallgatók elmondták. az úgy volt ..jó“ ha mindjárt helyte­len dolgokat i® mondott. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a 25 hallgatóból mindössze 8 vizsgázott le. A szedresi gépállomás pártszerveze­te okult a tavalyi tapasztalatokból. Halász László elvtársat leváltották, Helyette Lusenszki Ferenc elívlársat bízták meg a szeminárium vezetésé­vel. Lusenszki e-lvtárs tavaly közép­fokú szimnáriumon tanult és példás eredménnyel végezte, A pártmegibí- zatásokat mindig végrehajtotta a termelőmunkában 3 gépállomás leg­jobbjai közé tartozik és ezért bízta meg a pártszervezet ilyen felelős párt munkával. Azokat a propagandistáikat, akik jól végezték munkájukat, most ismét megbízták egy-egy szeminárium hali gátéinak nevelésével. Szorgalmas murukájuknaj. ez Lett az eredménye. Trick Ferenc elvtárs a högyészi gép- á'Romás szerelője ala-pfobú szeminá­riumot vezetett. A foglajkozásokra miindig szorgalmasan felkészült, A megyei gépceoopH politikai osztálya többször példaképül állította beszed­és vitavázlatát -a megye gépállomá­sainak propagandistái elé. Az ő sze­mináriumán mindig értékes viták voltai, é® ez szinte vonzotta az elv- társakat a foglalkozásokra. Nem is volt 1): morzsol ód ás. Hallgatói mind levizsgáztak az oktatási év végién. Trick e'lrvtársat a következő oktatá­si évre is szeminárium vezetésével bízta meg a pártszervezet, meri tava­lyi munkája megmutatta: jó kezek­ben van a hozzá beosztott elvtársiak politikai fejlődésének ügye. Néhány pé'da a sok közül. Ezek mutatják, hogv milyen felelősségtel­jes munkát feltett elvég emlők párt- szervezeteinikndk a propagandisták kiválasztásánál. Nem kevesebbről mint a következő oktatási év sikeré­nek alapjairól volt szó. A szállító és a szállíttató vállalatok egy litt »i ii köd ésén e k n éliáii y ta p aszta 1 at a i A szállítások zavartalanságának biztosítása érdekében a közlekedés­ügyi minisztérium határozatot ho­zott. hogy a n-agyforgalmú vasútál­lomásokon a szállító és szállíttató válLalajok havonta közösen tartsa­nak komplexbrigád‘értekealetet és azon az esetleges felmerülő hibák kijavítására tegyenek intézkedést, A szállító és szállíttató vállalat»« közötti együttműködés megszilárdí­tása igen fontos, különösen most, amikor rövid idő múlva kezdetét ve­szi a csúcsforgalom. A szállító vál­lalatok törekednek is az együttmű­ködő® megszilárdítására, azon keresz­tül i.s hogy a járási tanácsok köz­lekedési előadói által havonta össze­hívott k omp lexb rigá d"ér t ek azú: t ekei 1 minden esetben megjelennek. Hiá­nyosság mutatkozik e téren a szál­líttató vállalatoknál, melyek állan­dóan számítási nehézségekre hivat­koznak, azonban az értekezleteken sokan még sem jelennek meg, így a szállítási nehézségek továbbra is megmaradnak. Rendszeresen távoltartják magukat az értekezletről a Tanácsi és a Tol­namegyei Téglagyári Egyesülés, a TUZÉP Tatarozó és Építő, Termény- forgalm; és Áiiiatforgakni VáHiatoto'k járási kirendeltségei, illetve telephe­lyei, De sorolhatnánk tovább is azo­kat a vállalatokat, amelyek nem jelennek meg az értekezleten és így nem ismerik meg a hibákat, R nem tesznek azok kijavítása érdekében semmit. Gyakran fizetnek felesleges vágónál lás miatt súlyos pénzbírsá­got. rakterüetü-ket nem tartják rend­ben és tisztán mindezzel akadályoz­zák a vasúti kocsik gyors ki” és be­rakását. Vegyenek példát ezek a vállalatok a szekszárdi malomról, és Útfenntar­tó Vállalatról, melyek rendszeresen megjelennek az értekezleteken, ami­ne^ eredménye: ezek a vállalatok za­vartalanul tudják lebonyolítani szál­lításaikat. pénzbírságot -nem fiz-et nek szállítás; terveiket általában 150 százalékra teljesítik. Az értekezlet igen fontos, mert azzal, ho-gv kiküszö­böli a szállítások terén előforduló hiányosságokat, elősegíti a szocia­lizmus felépítését. Marosi László ft ío'nai Népből* mozgó-boltot Ind i' az arató, cséplő dolgozóknak A gabona gyors és szemveszteség nélküli betakarítása mind a mező- gazdasági, mind az ipari dolgozók­nak egyformán érdeke. Tolna község Népbolt, földművesszövetkezet és a KTSZ dolgozói ezt a következőkép­pen segítik elő. A vállalatok dol­gozói vállalják, hogy az aratás, csép- lés ideje alatt ellátják a község tűz- figyelő szolgálatát, hogy a dolgozó parasztoknak e nagyfontosságú mun ka idején ne kelljen tűzfigyelő szol­gálatot teljesíteni. A Népbolt dolgo­zói ezenfelül vállalják, hogy az ara­tás. cséplés ideje alatt „mozgóbol­tot“ indítanak a határba, hogy a dolgozó parasztoknak munka után se kelljen a boltba menni. A szük­séges cikkeket megrendelik a nép­boltnál és a népbolt dolgozói á hely­színre viszik. A cséplés ideje alatt házaknál keresik fel a cséplőmunka­csapatokat a napi szükségleti cikke­ket (cigarettát, cukorkát, hűsítő italt), hogy ezzel is elősegítsék a dolgozók biztos ellátását. Péntek-mozgalommal a terv egyenleten teljesítéséért A Vtácnik hegység már mély sö­tétségbe merült, amikor a két bá­nyász a Nováky-i vasútállomásról hazafelé ballagott. A bányászaktí­vák handlovai értekezletéről jöttek. A magas, izmos Andrej Michalov elgondolkodva lépkedett. Fiatal tár­sa, Jozef Jancovic hirtelen megszó­lalt: — Elmondtam, hogy sportpályára, úszómedencére és egy nagy mozira van szükségünk ... — Jól beszéltél, mindanyian meg is tapsoltunk — válaszol Michalov, — de nekem, őszintén megvallva, még mindig Biric felszólalása mo­toszkál a fejemben. — Én is sokat gondolok rá. Biric az értekezleten azt javasolta, hogy kapcsolódjunk be a Péntek-mozga­lomba és te a novákviak nevében elsőnek tettél felajánlást. Te ugyan még csak „az öreg bányászok" ne­vében tettél ígéretet, de meglátod, hogy holnap már a vájártanulóisko- la növendékei is élharcosai lesznek ennek, a mozgalomnak. Michalov ezen az áprilisi éjtsza- kán sokáig nem aludt el. Minduntalan eszébe jutottak az igazgató. Stemel elvtárs szavai: — . Amit a szovjet embereknek a tel­epült Voijrs --Don-csatorna jelent, nr, r.U.úyk, szlovák bányászoknak a rtrsvaky; kombinát. Minden erőnkkel azon kell lehat lennünk, hogy egyen letesen teljesítsük tervünket, elke­rüljük a hóvégi hajrá-munkát. En­nek egyik módja a Péntek-mozga­lom. Ha péntek estig teljesítjük heti tervünket, akkor szombaton már terven felül dolgozhatunk. Éppen ezért ezt a fiatal mozgalmat úgy kell felkarolnunk, mint ahogy egy szerető anya kicsiny gyermekét ápolja." * Michalov, az idősebb bányászok között tört utat a fiatal mozgalom­nak, Jancovic pedig Recko társával közösen a bányásztanulókat nyerte meg az új mozgalom számára. A fiatal bányásztanulók nagy lel­kesedéssel fogadták az új kezde­ményezést. Ivan Kovac mosolyogva még meg is jegyezte: — Péntek-mozgalom? Tervünk túlteljesítéséért még a „csütöi’tök- mozgalomba“ is bekapcsolódunk. Az előzetes megbeszéléseken ér­deklődést mutattak az idősebb bá­nyászok is. Kubis, idősebb bányász azonban ellenezte a mozgalmat. — „Mindig valami újat találtok ki" — dörmögte, ha már más érve nem volt. Egy alkalommal, mikor sokat meséltek már neki, a bányában vi- zen-sáron keresztül hol mászva, hol hajolva sietett Michalovhoz. — Csak az ördög megy ilyen mélyben a pokol felé — mondotta dohogva, mert nem akart mindjárt a tárgyra térni. Végül mégis csak megszólalt: — Mondd csak, Micha- lov, tulajdonképpen miért tartod te olyan jónak ezt az új tervezett moz­galmat. Michalov nem válaszolt. Szeme: ebben a pillanatban mereven néztek a gépre, amely hirtelen felmondta a szolgálatot. — Elszakadt a lánc. —- mondta és gyorsan a jelzőkészülékhez lépett. Türelmetlenül megnyomta a készü­lék gombját és idegesen bekiáltott a mikrofonba: — Ferkó, a 360-asban elszakadt a lánc, azonnal küldj egy szerelőt. Az öreg Kubis meg csak állt. — Azelőtt lefuthattad a lábaidat, amíg megtaláltad a szerelőt. Néha egy egész délelőttbe került — mond­ta neki Michalov. — Ma már ez az új diszpécserszolgálat segíti a bá­nyászok munkáját. Az öreg Kubis nem válaszolt. Szótlan volt otthon is. Látszott raj­ta, hogy valami nagyon elgondolkoz­tatja. Pár nap múlva Kubis újra felke­reste Michalovot. Amikor meglátta Michalov, megkérdezte tőle, rni a kívánsága. — Csak azt jöttem megnézni, hogy mit csinál a többi „péntekes“. — De ilyet! — mióta „péntekes“ 4 PÁRTOKTATÁS HÍREI A tamási is felsőnyéki pártszervezetek nem nagy gondot fordítottal; a ;pártoklatásra, azt lebecsülték. Az évzáró szemináriumokat sem készí­tették elő és olyan kevesen jelenlek meg, hogy meg sem lehetett tartani, ügy látszik a felsőnyéki és a tamási párlvézetőségek nem gondoltak arra, hogy a pártoktatás elhanyagolása a gyenge pártmunkában fog megmutat, kozni. Ennek pedig törvényszerűen az less a következménye, hogy köz. ségük lemarad a sorontévő feladatok megvalósításában. Iregszemcsén a DISZ politikai oktatása teljesen lemorzsolódott, mert a vezetője nem látta cl megfelelően feladatát, gyengén készült fel a foglalkozásokra és a lemorzsolódás elleni agitáciőval nem foglalkozott. A pártoktatás sem végződött valami kiváló eredménnyel. A későbbi ta­pasztalatok pedig azt mulatják, hogy a következő pártokiatási évet sem készítik elő megfelelően. A szemináriumi hallgatóidat kiválasztó három­tagú bizottságot még nem jelölte ki a pártvezetőség. Varga János füg­getlenített párttitkár elvtárs nem tartja érdemesnek felhasználni a ta­valyi tapasztalatokat, pedig a következő oktatási év sikerénél; ez lenne az egyik előfeltétele. A dunakömlődi politikai iskola évzáróját még mindig nem tudták megtartani, mert nincs, aki gondoskodott volna a hallgató!; összevonásá­ról, időbeni kiértesítéséről. A vezetője Polányi József, a iszes üzemi párt- szervezetének titkára. Polányi elvtárs felelős funkcionárius létére lebecsül, te a pártoktatást. Neki lett volna feladata előkészíteni az ' évzáró szemi­náriumot, est azonban nem tette meg. Vég ki sem értesítette a. hallgató­kat. Az oktatási óv alatt is alig Púitok megtartani egykét fogialko. zást, mert vagy a hallgatók, vagy a vezetője, Polányi elvtárs nem jeleni meg." Előfordult az is, hogy a tagok ott voltak, de nem találták a foglal» hozás helyét, mert erről nem értesítette ki őket senki. Előadás a Jónás/, Szövetség !»zek !»zá rd i csoportjában A Magyar Jogász Szövetség szek­szárdi csoportja június 25-én tartott taggyűlésén Horváth Róbert elv­társ, egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa tartott előadást Sztálin elvtárs: „A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjetunióban“ című zseniális könyvéről. Az előadó bevezetőül vázolta a sztálini mű jelentőségét a marxi­lenini elmélet szempontjából és rá­mutatott, hogy az méltán sorako­zik fel Marx: „Tőkéje“ és Lenin: „Az imperializmusról“ szóló munká­ja mellé. Ezután részletesen foglal­kozott a mű jelentőségével a mar­xista-leninista politikai gazdaságtan tudománya számára. Az első rész­ben azoknak a tudományelméleti kérdéseknek a szempontjából vilá­gította meg a sztálini tanítások je­lentőségét, melyek a közgazdaságtan tárgyával és módszerével, a gazda­sági törvények jellegével, az elmélet és gyakorlat viszonyával kapcsola­tosak. A bevezetés után rátért azok­ra az új tanításokra, melyek a ka­pitalizmus bírálata terén gazdagí­tották új tanításokkal a marxi-lenini politikai gazdaságtant: a kapitaliz­mus alaptörvényéről és az imperia­lizmus általános válságának máso­dik szakaszáról. A harmadik rész­ben a szocializmus gazdaságtanával öszeíüggő új tanokra mutatott rá. Mindhárom résszel kapcsolatosan fel vázolta a közgazdaságtudomány előtt álló időszerű feladatokat. Az előadást vita követte. II szekszárdi járás töáb, mini 300 mázsa pipkt »pt a Papírgyűjtő Hét alatt A papírgyűjtő hét során országo­san a legjobbak közé került a szek­szárdi járás, mely 215 százalékos tervteljesítéssel 317 mázsa papír­hulladékot gyűjtött. A járás jó ered­ménye mögött nem marad el Szek- szárd város sem, amely 180 száza­lékra teljesítette tervét, s összesen 53 mázsa papírt gyűjtött. A gyűj­tésben az egyes hivatalok mellett jó munkát végeztek a szekszárdi út­törők is, akik a gyűjtés első napjai­tól kezdve sok leleménnyel és lel­kesedéssel kutatták fel mindenütt a papírhulladékot. Vasárnap, a papírgyűjtő hét utolsó napján a szekszárdi városi tanács hangoshíradója, dallal köszöntötte Szekszárd úttörőit, akiknek komoly részük van abban, hogy mind a vá­maga. Kubis bátyáin? — kérdezte csodálkozva Michalov. Kubis felelet helyett eltűnt a sö­tétségben. Amikor már nem lehetett látni, gyorsan megpiszkálta a kar­bidlámpa cgő fejét. A lámpában fel­csapott a láng. Ugyanilyen láng lobbant fel az öreg Kubis szívében is. Büszkén kiáltotta a sötétségbe: — „Péntekes!“ Ne gondold, hogy te vagy az egyetlen „péntekes“ a Novaky-i bányában. Ha nem tudnád, a péntek-mozgalommal már én is foglalkozom. vV A Novaky-i bányákban már széles tömegmozgalommá fejlődött a ver­senynek ez az új formája. A hangos bemondóknak is egyre több a mun­kájuk. Szinte percenként jelentik a szebbnél-szebb eredményeket. A bu- janovai alagútépítők is ragyogó si­kereket érnek el a péntek-mozgalom bevezetésével. Belekapcsolódtak eb­be a mozgalomba a szlovák tégla­gyárak, hajógyárak, fűrésztelepek és sok más szlovákiai üzem dolgozói is. Harcolnak a péntek-mozgalom megvalósításáért, harcolnak a jövő­ért. Valóban olyan emberekkel, mint .A szovjet bányászok zászlaja“-val kitüntetett Novaky-i „péntekesek“- kel bátran halad Szlovákia az újabb és újabb munkasikerek felé, a szo­cializmus építésében. ros, mind a járás túl tudta teljesí­teni tervét. A papírgyűjtésben Szekszárd min­den úttörője résztvett. A papírgyűj­tőkét kezdetekor minden iskolában gyűjtési felelőst választottak, akik már az első napon megbe vélték diáktársaikkal, hogy elsősorban légi füzeteiket gyűjtik össze. Minden diák előkereste régi, belelt füzetét, s amikor minden iskolából előkerül­tek a régi füzetek, a papírfélelősök is csodálkozva látták, hogy a gyűj­tés eredménye meghaladja a 7 má­zsát. A szekszárdi általános és közgaz­dasági gimnázium diákjai külön is versenyre indultak a papírgyűjtés sikeréért s az általános iskolák út­törőivel együtt gyűjtötték a papír­hulladékot. A gimnazisták gyűjtése közel négy mázsát, az úttörőké pe­dig három mázsát eredményezett. Vasárnap dólelőtt 6 szekszárdi út­törő még másfél mázsa papírra] ke­reste fel a Lim-lom boltot, mert mint mondották, meg akarják erő­síteni azt a jó helyezést, amit Szek­szárd a papírgyűjtésben elért. A szekszárdi diákok lelkes mun­kája meghozta az eredményt: a Szekszárdon gyűjtött 53 mázsa pa­pírhulladéknak mintegy 40 százalé­kát a diákok gyűjtötték. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents