Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

1 4 NAPLÓ 1953 .TŰI,IUS 5 (Folytatás a 3. oldalról) hessen törvényben biztosított jogai­val. Dolgozó népünk ezt méltán el­várhatja saját államától. De igaz­ságügyi és rendőrségi szerveink, valamint helyi tanácsaink munkájá­ban gvakran nem jutott kellően ér­vényre a népi demokratikus állam­élet és kormányzás alapelve — a törvényesség. Ezek a szervek nem­csak az állami, gazdasági és társa­dalmi élet különböző területén, ha­nem a saját állami tevékenységük terén és hatáskörében sem tudták úgy biztosítani a törvényesség szi­gorú betartását ahogyan azt a népi demokratikus állam és a nép érde­kei feltétlenül megkövetelik. — A bírósági és kihágási eljárá­sok nagy száma, a széles körben al­kalmazott adminisztratív módsze­rek, a begyűjtés, az adóbehajtás a l.uléklista, a tagosítások terén el­követett tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egvéb zakla­tások sértették a lakosság igazság­érzetét, megrendítették a törvényes­ségbe vetett hitét, meglazították a dolgozó nép és állami szerveink, va­lamint helyi tanácsaink kapcsola­tát — Súlvos és jogos kifogás alá esik a hivatalainkban és közintézménye­inkben tűrhetetlen, durva, rideg és lelketlen magatartás, ^ahogyan ügyes-bajos dolgaikat intéző egysze­rű polgárokkal egyer bürokraták bánnak. Ezek még a különben he- Ive?, igazságos és törvényes intéz- kedéseket is úgv hajtják végre, hogv megkeserítik vele a nép éle­tét Elfelejtik, hogv ők vannak a népért és nem megfordítva és, hogy a szerénység, a figyelmesség és az emberséges magatartás olvan eré­nyek. amiket közhivatalainkban mindenkitől joggal megkövetel bár­mely polgár is, de a kormány is. A törvénvesség megszilárdítása a kormánv egyik legsürgősebb fel­adata Szigorú intézkedésekkel, s ha nem használ, súlyos büntetéssel, a hibák és lazaságok kiküszöbölé­sével rövid időn belül el kell érni, lioev igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint helyi taná­csaink a nép államának, a törvé­nyességnek, a iogrendnek. szilárd támaszai és egyben biztosítékai le­gyenek. Fokozottabban védelmez­zék dolgozó népünk érdekeit, ébe­rebben őrködjenek államunk biz­tonsága felett és a néppel összeforr­va. erőteljesebben harcoljanak de­mokratikus rendünk megátalkodott ellenségei ellen, akikkel szemben a törvénv teljes szigorát kell alkal­mazni Az ellenségnek, amelv elért eredményeinkre, függetlenségünk­re és szabadságunkra tör, talpalat­nyi helvet, egvetlen perenvi lélek- zetvételt sem engedhetünk. Tudjuk azonban, hogv vannak mcgtévelvedettek, akiket kisebb-na- gvobb bűneikért utolért az igazság­szolgáltatás keze. vannak. akiken sérelem esett, akiket talán igazság­talanság ért, mert hatóságaink gvakran nem tartották be az alkot­mányos szabályokat, amelyek védik az állampolgárok jogait, személyes szabadságát és biztonságát. Maga az internálás intézménye is hozzáiá- ruit ahhoz, hogv a törvényességen csorba essen. Mindebben kétségte­lenül szerepe volt annak is. hogv nem tettünk eleget a népköztársa­ság alkotmánva előírásainak és nem hoztuk létre a legfelső állam­ügyészség intézményét. amelv a jogrend és törvénvesség legfőbb alkotmányos őre. Ennek a köteles­ségünknek ma tettünk eleget. Mindebből kiindulva a megbocsá­tás szellemében, a megnyugvás és jogos sérelmek gyökeres orvoslása érdekében a kormánv törvényjavas­latot terjeszt az országgyűlés elé, amelvnek alapján szabadon kell bo esátam mindazokat, akiknek bűne nem olvan súlyos, hogv szabadláb­ra helyezésük az állam biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztet­heti. Egyidejűleg megszünteti az internálás intézményét, az internáló táborokat pedig feloszlatja Ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben részesülők és internáltak visszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz, a társa­dalomba. hogv munkájukká! annak hosznos tagjává legyenek. Rendezni kívánja a kormánv a kitelepítettek helvzetét is. lehetővé téve számuk­ra. hoffv az összes állampolgárok­ra kötelező jogszabályok figyelem­bevételével választhassák meg lete- leoedési helvii kel. összeegveztetbetétién a népi de­mokratikus igazságszolgáltatás alapelveivel a rendőrbíráskodás, ami lényegében azt jelenti, hogv a nvomozó szerv mag« bíráskodik is A kormánv a régi rendszernek ezt az átöröklött maradványa* törvénv hozási úton meg fogja szüntetni. A* országgyűlés szombati ülése Aagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogv a parasztsághoz való viszonyt a munkás-paraszt szö­vetség szilárd gazdasági és politikai alapjára helyezze, hogy helyreállít­sa a parasztságnak a jogrendbe es törvényességbe vetett bizalmát anu- nek megrendülésében nem kis része volt az úgynevezett kulák listának. Amellett, hogy ez a lista a kulák- ság elleni adminisztratív intézkede- sekre és súlyos visszaélésekre veze­tett, hozzájárult az állam és a dol­gozó parasztság, főképpen a közép- parasztság közötti jóviszony és tar­tós szövetség meglazulásához is. Nyilvánvaló, hogv hí a falun meg akarjuk sziiníetni a törvénytelen­ségeket. ha helvre akarjuk állítani a jogbiztonságot, a közénparasztság- gal való tartós szövetséget, már pe­dig ezt feltétlenül m^g kell valósí­tanunk, úgv a kuláklistát meg kell sziintetr i fent tartva a kizsákmá­nyoló kulákok korlátozására irá­nyuló gazdasági rendszabályokat. Tisztelt Országgyűlés! Azok a nagyhorderejű rendelke­zések amelyeket a népgazdaság át­állítása é« a jogrend megszilárdítá­sa, valamint az életszínvonal eme­lése terén teszünk, a; a nagv for­dulat, ami az állami és gazdasági élet számos területén előttünk áll és megvalósításra vár, nagy feladato­kat ró a törvényhozásra, a kor­mányra és az egész államappará­tusra. Pedig ezek a rendszabályok távolról sem merítik ki mindazokat a tennivalókat amike. a kormány­nak az ország életének szerteágazó területén el kell végeznie. Részlet- kérdésekbe nem kívánok bocsát­kozni. Az érintett fő kérdések világo­san mutatják a gazdaságpolitika új útját, amelyen a kormány haladni kíván: szélesebb alapokon, az, egész néppel együtt, kezdetben talán las­sabban. de annál biztosabban ttevanazon cél — a szocializmus felé. Azok a javaslatok, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának Köz­ponti Vezetősége a kormánynak tett, a legszélesebb nemzeti egység programmja. amellyel minden te­remtő erőt és alkotó képességet ha­zánk felvirágzásának, népünk nö­vekvő jólétének szolgálatába állít­hatunk' Olyan célkitűzések, ame­lyek alkalmasak arra. hogy dolgozó népünket szorosabban, mint valaha kormánya köré tömörítsék. Ebben van a kormánv munkaprogramm já- nak nagy ereje, melynek birtoká­ban sokkal nagyobb és felelősség­teljesebb feladatok megoldására vállalkozhatunk, mint azt a válasz­tások idején a Magyar Független­ségi Népfront felhívásában ígértük. Mindazok a cé’ok és feladatok, ame­lyeknek megvalósítását magunk elé tűztük, népünk, hazánk javát szol­gálják Kétségtelen, hogy az ország lakossága ezt örömmel és megköny- nvebbüléssel fogadja. A kormány feladata gondoskodó róla hogv jó­tékony hatását és kézzelfogható eredményeit dolgozó népünk minél előbb tapasztalhassa életkörülmé­nyeinek megiavulásában. Munkás­osztályunknak. parasztságunknak, értelmiségünknek, az egé«z ország­nak látnia és éreznie kell. hogv helyzetében mélvreliató változáso­kat hoznak a kormánv intézkedései és rendszabályai, amelyeknek sike­res megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb rianását mérjük né­pünk ellenségeire Nyilvánvaló, tiszteit országgyűlés, ‘hogv a feladatok megvalósítása nem lesz könnyű, méskevésbbé megy önmagától T áfni kell. lio^v a siker legfőbb biztosítéka a «zéles néptö­megek aktív részvételében van. De látni kell azt is. hogv lesznek olya­nok. akik nem tudják vagy nem akariák a/ önkénveskedés, a túl- kaoások népellene« szellemét és módszerei felszámolni akik nem akarnak lemondani az adminisztra­tív eszközök alkalmazásáról és ígv vagv amúgv gátolni igyekeznek maid a néntiimegek iavát szolgáló intézkedések gvors és sikeres le- bnnvrv!"ísát A kormánv éberen őr­ködik és az élloTneonT-átus ebeié­vel é« tekintélyével résen all az 1 vv..faih, törekvések vagv zavarf- keltő kísérletek erei vés és gvors felszámolására. — Az ellenség ú* gazdasáar>oi'fi­'"""'ká* és „ I^ralöle Trjlvó rpr» ö 57p hé. vokal harr»’-. meotevpszfo hírverés­sel igyekszik majd fétremagvarázn» is a lakosságot megtéveszteni. Egyet azonban nem tud elvitatni. azt. hogv a n.eo legszé'es°k»b réí°gei örömmel is helyesléssel fogadják ezt a poli­tikát és mel'p állnak. (Hosszantartó nagy tans.l Ezért eleve kudarcra ven ítélve minden e'lenséges bajke- 'erés vagy alattomos kártevő szán­A jó terméskilátások kedvező fel­tételeket teremtenek intézkedéseink eredményes végrehajtásához. S ha fő figyelmünket most az aratás— cséplés—begyűjtés lázas munkájára összpontosítva, nagyobb erőkifejtés­sel fogjuk ezt az országos feladatot elvégezni, gazdasági természetű in­tézkedéseink jelentős részének sike­res megvalósítása máris biztosítva van. Tisztelt Országgyűlés! Az a munkaprogramm, amelynek megvalósítására ma elindulunk, új fejezetet nyit a szocializmus építé­sének munkájában. Minden egyes célkitűzésünk a béke magasztos ügyét szolgálja. Az új feladatok és megvalósításuk nyomán feltáruló ra­gyogó perspektíva megsokszorozza népünkben az erőt és akaratot a bé kéért való harcra. Országunk gaz­dasági erejének növekedése. né­pünk jelétének emelkedése messze­menően megszilárdítja az egyetemes békének azt a frontszakaszát, ame­lyen hazánknak kell őrtállnia. Ezért bátran mondhatjuk, hogy mindazok­nak a rendszabályoknak a megva­lósítása, amelyeket a ketrrány cé­lul tűzött maga elé, jelentőségében túlmegy hazánk határain és az egész béketábor közös ügye. A béke és szabadságszerető népek nemzetközi szolidaritásának nagy­szerű megnyilatkozása volt a Béke­világtanács budapesti ülése. Az itt- járt küldöttek meggyőződhettek te­hetséges és szorgalmas népünk bé­kés alkotómunkájáról, annak kima­gasló eredményeiről és arról az el­tökéltségéről, hogy végig kitart a béke nagy ügye. melett. A béke, a demokrácia és a szocializmus erői az utóbbi időben világszerte jelen­tősen megnőttek. A június 7-i olasz választások eredményei, amelyek a Kommunista Párt, a munkásosztály és a béke híveinek nagyszerű győ­zelmét hozták, mutatják, hogy az elmérgesedő olasz politikai válságot az Olasz Kommunista Párt közre­működése, a dolgozó tömegek aktív részvétele nélkül nem lehet megol­dani és a bizonytalan belső helyze­tet nem lehet megszilárdítani. A franciaországi belső válság is, amely hosszú hetekig tartott, a mun­kásosztály és a Kommunista Párt erőinek növekedését mutatja, gyen­gíti az agresszorok táborát és élezi az imperialisták egymásközötti el­lentéteit. A háborús gyújtogatok szorult helyzetükből újabb kalandok felszításával, elvetemült provoká­cióikkal igyekeznek kiutat találni. Li Szín Mannak a koreai fegyver- szünet megakadályozására irányuló bűnös tevékenysége, a hazatelepíten dó hadifoglyok átadásának megtaga­dása, a berlini alávaló provokáció, egy-egy láncszeme az agresszorok alattomos mesterkedéseinek. Az im­perialista bérencek berlini provo­kációja — a reakció és a fasizmus erőinek orvtámadása volt a népek békéje és biztonsága ellen. A béke ellenségeinek provokációs cselszö­vései azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a feszült nemzet­közi helyzet enyhülését. A berlini események újból világosan megmu­tatták, hogy a béke megátalkodott ellenségei a leggaládabb provoká­ciókra i* képesek és céljuk érde­kében a legelvetemültebb eszközö­ket is igénybe veszik. Ennek ellené­re a német nép demokratikus és hazafias erői útját vágták a fasiz­musnak, ami azt bizonyítja, hogy a Nyugat-Németországból kiinduló agressziónak elejét lehet venni. A Berlinben lezajlott események éber­ségre intenek bennünket is és arra figyelmeztetik a békeszerelő népe­ket, hogy egyetlen pillanatra ne té­vesszél? szem elől az ellenség üzel­mek. Hogy az agresszorok sötét terveit a jövőben is szégyenteljes kudarc érje, a becsületes, békesze­rető embereknek nagyobb eltökélt­séggel kell védelmezni a béke fenn­tartásának és megszilárdításának ügyét. A béke ellenségeinek vissza­verésére zárjuk szorosabbra sorain­kat — ez a feladatunk valamennyi­ünknek, akiknek drága a béke ma­gasztos ügye. A kormány minden tevékenységében népünk törhetetlen békeakaratára támaszkodik és a béke megőrzésére irányuló erőfeszítéseit, a békeszerető népek szolidaritása és a világbéke élcsapatához, a nagy Szovjetunióhoz való őszinte barátság vezérli. A kormány munkaprogramm ja világosan mutatja, hogy a tartós bé­kére törekszünk. A népek barátsá­gának szellemében a fokozottabb gazdasági együttműködéshez, a né­pek békés együttélésének biztosítá­sához, a magunk szerény erejével, tőlünk telhetőén a tegmesszebhme- nően hozzá kívánunk járulni. Ugyan akkor függetlenségünk és nemzeti szuverénitásunk sérthetetlenségéért szilárdan helytállunk, azt féltve őrizzük. Fokozza erőnket, hogy nem állunk egyedül, hogy mellettünk van, segít, támogat bennünket a Szovjetunió, hogy olyan legyőzhetet­len tábor tagja vagyunk, mint a bé­ke-világmozgalom. Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve a bizalmat, amely a minisztertanács élére állított, át­érezve a haza és a nép iránti fele­lősséget, hangsúlyozni kívánom, hogy népünk jóléte, a munkásosztály és az egész lakosság életszínvonalának állandó emelése, ami a kormány te­vékenységének középpontjában áll, népünk termelő munkáján nyugszik. A növekvő jóléthez a termékek bő­ségét csakis a termelés fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó lelkes szocia­lista versenyével lehet biztosítani úgy az iparban, mint a mezőgazda­ságban. Az ország szeme ma ide- szegeződik a parlament üléstermére, melynek tanácskozásai és határoza­tai elé egész népünk nagy várako­zással tekint. Meg vagyok győződve róla, hogy dolgozó népű ■ , munkás­osztályunk, parasztságunk, értelmi­ségünk a haza iránti kötclességér- zettől mélyen áthatva valóra váltja üdvös célkitűzéseinket. Szent meg­győződésem tisztelt országgyűlés, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és javaslatai alapján, összeforrva a néppel, az eddiginél sokkal biztosabban haladunk majd előre új gazdaságpolitikánk célkitű­zéseinek megvalósításáért, hazánk felvirágzásának, népünk jólétének útján, ragyogó jövendőnk, a szocia­lizmus felé. (Hosszantartó nagy taps.) Nagy Imre elvtárs beszédét az or­szággyűlés tagjai nagy tapssal fo­gadták. Szünet után elsőnek Martin Fe­renc szólalt fel. Martin Ferenc után Nagy Dániel emelkedett szólásra. Ezután Bognár Rezső szólalt fel. Bognár Rezső felszólalása után Rónai Sándor elnök az ország- gyűlés ülésszakát bczár<a. Törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról 1. 8- A jelen törvény értelmében a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsát a Minisztertanács első elnökhelyetteseivel és az Országos Tervhivatal elnökével ki kell egé­szíteni. 2. §. Az 1. paragrafus rendelkezé­seinek megfelelően az alkotmány 23. §-ának (1) bekezdése a következő­képpen módosul: „(1) A Minisztertanács a) a minisztertanács elnökéből b) a minisztertanács első elnök- helyetteseiből. illetőleg elnökhelyet­teseiből c) az államminiszterből, illetőleg államminiszterekből, d) a minisztériumokat vezető mi­niszterekből, és az Országos Terv­hivatal elnökéből áll.“ 3. §. A jelen törvény értelmében a) az általános gépipari miniszté­riumot, a kohászati minisztériumot és a középgepipari minisztériumot kohó és gépipari minisztériummá, b) a bánya és energiaügyi minisz­tériumot és a vegyipari minisztériu­mot nehézipari minisztériummá, c) a könnyűipari minisztériumot és a helyi ipar minisztériumát köny- nyűipari minisztériummá, d) a földművelésügyi minisztériu­mot és az állami gazdaságok és er­dők minisztériumát földművelésügyi minisztériummá, e) a külkereskedelmi minisztériu- ■ mot és a belkereskedelmi miniszté- | riumot bel- és külkereskedelmi mi­nisztériummá, f) az építésügyi minisztériumot és az épitőanyagipari minisztériumot építésügyi minisztériummá, g) a közlekedésügyi minisztériumot és a postaügyi minisztériumot köz­lekedés- és postaügyi minisztérium­má, h) a felsőoktatási minisztériumot ás a közoktatásügyi minisztériumot oktatásügyi minisztériummá kell összevonni. 4. §. A 3. §. rendelkezéseinek meg­felelően az alkotmány 24. g-ának új szövege a következő: „24. §. A Magyar Népköztársaság minisztériumai: a külügyminisztérium a belügyminisztérium a honvédelmi minisztérium a pénzügyminisztérium az igazságügy minisztérium a kohó- és gépipari minisztérium a nehézipari minisztérium a könnyűipari minisztérium a földművelésügyi minisztérium a bel- és külkereskedelmi minisz­térium az élelmiszeripari minisztérium a begyűjtési minisztérium az építésügyi minisztérium a közlekedés- és postaügyi minisz­térium a népművelési minisztérium az oktatásügyi minisztérium az egészségügyi minisztérium. A V1T minden békeszerető fiatal ügye Ezekben a napokban a világ minden fáján színvonalas kuU túrversenyek, sporttalálkozók zajlanak le. A Világifjúsági Találkozóra készülő fiatalok forró hangulatú gyűléseken tesznek hitet a béke és a né­pek közötti barátság nagy ügye mellett. A szovjet fiatakk lelkesei* ké zü- lődnek a IV. VIT-re. Az ifjú szov­jet művészek, az üzemek, gyárak és kolhozok kultűrcsoportjai között válogató versenyek folynak. Sokezer zenész, énekes, táncos és számos színjátszócsoport indul a versenye­ken, amelyeknek győztesei részt- vesznek a Világifjúsági Találkozón. Az elődöntők már lezajlottak: a fiatal szovjet művészek úgyszólván kivétel nélkül nagy sikert arattak. Nem lesz könnyű dolga a döntő- bizottságnak .. . A IV. Világifjúsági Találkozón részvevő szovjet ifjúsági küldöttség végleges névsorát rövidesen össze­állítják. * Az osztrák városokban. — Grác- ban, Kapfenbergben, Sankt- Pölten- ben. Wiener-Neustadtban és másutt — lelkes gyűléseket rendeztek a fiatalok a IV. Világifjúsági Találko­zó előkészületei alkalmából. A gyű­léseket a békéért, a jobb életfelté­telekért ,az ország fasizálása ellen vívott harc jegyében tartották meg. Az osztrák fiatalok tízezrei vet­tek részt a fáklyás-felvonulásokon és hallgatták meg az Osztrák Kom­munista Párt vezetőinek beszédeit. A tömeges sport- és kultúrverse- nyeken a tehetséges fiatalok ezrei mutatták be tudásukat. * A nyugatnémetországi Solingen- oen megalakították a IV. Világifjú- sági Találkozó Nyugat.némstországi Előkészítő Bizottságát. Az alakuló­gyűlésen körülbelül 50 nyugatnémet­országi ifjúsági vezető, sportolók és művészek vettek részt. A bizottság nyílt levélben fordult Nyugat-Né- metország fiataljaihoz, felhívta őket, hogy az üzemekben, helyi sportegye­sületekben, iskolákban, főiskolákon és egyetemeken egyforma lelkese­déssel készüljenek a Fesztiválra. A levélben hangsúlyozzák, hogy a IV. Világifjúsági Találkozó a népek kö­zötti béke ügyét szolgálja. * Az Albán Távirati Iroda jelenti: befejeződött a IV. Világifjúsági Ta­lálkozó tiszteletére rendezett nem­zeti ifjúsági szpartakiád. amelyen több, mint 300 ifjú és leány vett részt. A szpartakiád keretében köny nyűatlétikai, ökölvívó és más sport- mérkőzések folytak le. Az első hely­re Tirana sportolni kerültek. * A belgiumi Alestban (Kclet-Fland- ria) tartották meg a IV. Világifjú­sági találkozó tiszteletére rendezeti belga fesztivált. A nagy eseményre az ország minden részéből többezer ifjú és leány érkezett Alestba. A fesztivál résztvevői békefelhívásokat tartalmazó plakátokkal és Mi Tatok­kal tüntettek az utcákon. Tiltakoz­tak a háborús szerződések ratifiká­lása és a hitleri Wehrmacht felállí­tása ellen. * Burmában a rangooni egyetemi hallgatók fesztiváljával kezdődtek meg a bukaresti Világifjúsági Talál­kozó előkészületei. A fiatalok a né­pek közötti barátság megszilárdítá­sának jegyében színes nemzeti mű­sorokat rendeztek. Számos kiállítás, zenei, tánc- és irodalmi esték tették felejthetetlenné ezeket a napokat a barmai ifjúság számára. 0 Rádió vasírnap helyszínű özvetílési ad az országgyűlés szómba i ii éséröl A rádió vasárnap, július 5-én, dél­után 5 órakor a Kossuth-adón köz­vetítést ad az országgyűlés szombati üléséről. Közvetíti Nagy Imre elv- társnak, a minisztertanács elnöké­nek beszédét.

Next

/
Thumbnails
Contents