Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
X. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM AKA 50 FILLEK VASÁRNAP, 1953 JÚLIUS 5 Vnio pROi ctZqjai EGYauurrztn A MAI SZAMBÁN: A dunaszentgyörgyi gépállomás kommunistái mutassa- nak példát (2. o.) — Az országgyűlés szombati ülése (3 0) — Szérűmunka a Szovjetunióban (4. o.) — A VIT minden békeszeretö fiatal ügye (4 o.) — Fiataljaink készülnek a VIT-re! (5. o.) — J. J. Rousseau (6. o.) — Félmillió forint jövedelmet jeleni a tengeliei Petpfi tsz-nek a másodvetés (7. o.) Lelkiismeretesebb gondoskodást a dolgozókról! Az or§zággyűlés szombati ülése Pártunk egyik fontos feladata: állandóan rajta tartani szemét a dolgozók munkafeltételein, és a dolgozókról való gondoskodás politikáját teljes mértékben érvényesíteni. Az utóbbi időben azonban ezen a téren nem tapasztalható megfelelő következetesség Lazult a dolgozókkal való törődés, s különösen a mi megyénkben harapódzott el az a káros elmélet: először a kötelességteljesítés, azután beszélhetünk a jogokról. A párt, mint az állam irányítója köteles őrködni, hogy ezt a nagy ügyet •— a dolgozókról való fokozott gondoskodás ügyét — ne homályosítsa el semmi. Nem lehet jó a kapcsolat a párt- és a tömegek között, ha ez a fontos érdek háttérbe szorul. Jó, biztonságos munkaviszonyok, a dolgozók jogainak kielégítése nélkül nem lehet a szocializmust építeni. Az utóbbi időben megyénk e téren sokkal lasabban haladt előre, mint ahogy lehetett volna. A munkavédelem elhanyagolása, a dolgozók jogos követeléseinek kielégítése terén észlelt hanyagságok élesen vetik fel a felelősséget. Itt különösen alá kell húzni a szakszervezetek, a munkavédelmi bizottságok felelősségét. Nem megengedhető, ahogy egyes üzemekben, szocialista szektorokban ezek a szervek a dolgozók ügyeit, jogos panaszait, és az erre vonatkozó törvényeket kezelték. Lélektelen bürokratizmus ütötte fel a fejét, adminisztrációs úton foglalkoztak az ilyen fontos kérdésekkel, az Alkotmány biztosította jogok biztosításával. Számos helyen megyénkben vezetőink nem tartják szem előtt azt, hogy „legfőbb érték az ember." A bonyhádi gépállomáson hiányos védőberendezések mellett folyik a cséplés. A vezetők szerint tavaly is így folyt a munka és nem történt baleset. Mi más ez, mint lélektelen bürokratizmus, sőt — merénylet a dolgozók testi épsége ellen. De a dolgozókról való gondoskodás háttérbeszorítását bizonyítja a Mázai Téglagyár esete is. A dolgozók hónapok óta nem kapják meg az őket törvény szerint megillető védőruhákat. Hivatkoznak a vezetők mindenféle nehézségekre, csak éppen gyors intézkedés, a dolgozók ügyeivel való lelkiismeretes törődés nem tapasztalható részükről. Az igazgatók, szakszervezetek gyakran a pártszervezetek hallgatólagos jóváhagyásával a dolgozók rovására a munkások biztonságát szolgáló kiadásokon takarékoskodnak. Az ilyen eljárás nemcsak bűnös, hanem ostoba is. „Miféle „takarékosság" az, ha az állam sok esetben táppénzt kénytelen fizetni munkabér helyett?“ állapította meg nagyon határozottan és világosan pártunk Központi Vezetősége tavaly június 27-i ülésén. S hogy mennyire helyes ez a megállapítás, azt példával lehetne igazolni. A Tolnai Textilgyárban a védőberendezések ötven százalékát szerelték csak fel, pedig erre a célra biztosítva volt a szükséges összeg. A hiányos védőberendezések következtében az elmúlt hónapban is két baleset történt. A dolgozók rovására mutatkozó „megtakarítás" megbosszulta magát, táppénzt kell fizetni a dolgozóknak, kiesett a termelésből két munkaerő. De nem takarékosság az sem. hogy a Tolnai Selyemgyár dolgozói még a mai napig sem kapták meg az öltözőt, és a páraelvonó berendezést annak ellenére, hogy hosszú hónapok óta felszerelték, nem működtették különböző problémákra, nehézségekre hivatkozva. Az sem takarékoskodás, hogy a Simontornyai Bőrgyárban még mindig nem szerelték fel a gépekre a porelvonó berendezést, hogy a dolgozók egészséges környezetben, nyugodt légkörben végezhessék munkájukat. Ahol ilyen problémák nem várnak elintézésre, ahol a dolgozók részére a munkavédelem, egészségvédelem terén minden feltételt biztosítottak, ott jó kedvvel folyik a munka. Az ilyen helyeken nem küszködnek állandó munkáshiánnyal, sőt nem is okoz gondot a munkásszerződtetés. A szakszervezetnek komoly szerepe van abban, hogy pártunk politikája e téren is, minden gépállomáson, állami gazdaságban, üzemben érvényesüljön. Az üzemi bizottság vagy a szakszervezeti megbízott harcoljon azoknak a szociális juttatásoknak a megvalósításáért, amelyeket a kollektív szerződés, vagy más rendelkezések előírnak. Amikor ezt teszik, éppen a jobb munka, a terv teljesítésének, a munkaverseny fellendítésének egyik fontos feltételét teremtik meg. Pártunk politikájának kell érvényesülnie tanácsaink és többi törrfPgSServeze- teink — a DISZ, a földművesszövetkezet, az MNDSZ — munkájában is. A dolgozókról való állandó és szakadatlan gondoskodás jellemezze munkájukat! Tanácsaink rövid pár év alatt megerősödtek, s egyre jobban végzik munkájukat. De azért tanácsainknál még mindig tapasztalható nem egy helyen a rideg, lélektelen ügyintézés, a dolgozók kívánságainak, panaszainak semmibevevése. A tavalyi aszályos időjárás és rossz termés miatt életszínvonalunk nem emelkedett olyan mértékben, mint rendes körülmények között az várható volt. Ezt minden dolgozó meg is érti. De nem érti meg az olyan esetet, amilyen Nawdorogon és több községben előfordult, ahol napokig, sőt hetekig nem lehetett olyan árucikkeket kapni, amelyekből pedig bőven vagyunk ellátva. E községekből a földművesszövetkezet hanyagsága miatt a lakosoknak át kellett járniok a szomszéd községekbe cukorért, ecetért és más szükségleti cikkért. De persze felelős a község zavartalan ellátásáért a pártszervezet és a tanács is. Pártszervezeteink valóban legyenek gazdái községüknek. Figyeljenek a dolgozók hangjára, kívánságaikra. Segítsenek abban, hogy a dolgozó parasztság az aratás- cséplés nagy munkáját, az idei bő termés betakarításét minél könnyebben és gyorsabban végezhesse el. Segítsék néldául a termelőszövetkezeteket abban, hogy napköziotthont, üzemi konyhát állíthassanak fel. segítsék abban, hogy — ha beadási kötelezettségit pontosan teljesítette — vágási engedélyt kapjon egykét sertésre, hogy friss hús, jobb étel várja a betakarítás munkáját végző termelőszövetkezeti tagokat. Az országgyűlés szombat délelőtt folytatta munkáját. Tíz órakor elfoglalták helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány perc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban he- lyetfoglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az országgyűlés megkezdte az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását! A törvényjavaslatot Nánási László, a jogi bizottság előadója ismertette. — Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy vagy több elnökhelyettese van, ugyanekkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy a miniszter- tanács elnökét akadályoztatása esetében melyik elnökhelyettes helyettesítse — mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei mellett megszervezi a miniszter- tanács első elnökhelyettesének, illetve első elnökhelyetteseinek állását. Továbbá a módosítás értelmében a minisztertanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével. Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető (jelentősége népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kíván szólni. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta : — Tisztelt Országgyűlés! — Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lén vegesen megnövekedett. Magyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában örökre alámerült a régi, földesúri-burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kívül rekesztette a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvény- hozás házába és a népszabadságot, a nép,jogot, magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése Az előző országgvűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények rnindenekfelett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicséri. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharcosa és főereje országunkban, méltónak bizonyult a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáért érzett felelősséggel, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges kísértés és aknamunka ellenére, szilárdan helytáll és megingathatatlan talpköve épülő szocialista hazánknak. Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szorgalmas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal kiizködve bár minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét Munkás- osztályunk és parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Malegfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is részt vegyen. — Az alkotmányt módosító egyéb intézkedések egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. — A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan összefüggő ágai elszakadtak egymástól, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács tűi nagy számú testület lett ahhoz. hogy munkáját símán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt egybevoná- sa ezen a nehézségen is segít, — amennyiben a minisztériumok számát leszállítja és így a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A tör vény javaslatot a jogi bizottság letárgyalta és elfogadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, javaslatot nyújtott be a Minisztertanács összetételére vonatkozólag. Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a miniszter- tanács első elnökhelyettesévé és gvar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. — Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi feladatok megoldására, hazánk százados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép fiainak vére hullásával hozta meg nekünk, azért, hogv szabad és független országot, dolgozó népünk számára pedig jómódú, boldog életet teremtsünk. Igv lesz minden sikerünk és eredménviink fórrá sa a Szovjetunió, a kisnépek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástvá.ja. A felszabadulással megnyílt előttünk az országépítés, a felemelkedés. a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és an vagi forrásunkból nem tudtuk volna, a Szovjetunió mindeniráuyú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nvu.itott és biztosan továbbra _is nyújtani fog a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helv/ete megjavításának nasrv munkájához Eredményeinkről szólva ezért fordulunk p napon is őszinte köszönetiin'k kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó, nagy taps.) Alkotmányos életünkben, a népi demokrácia fejlődésében egv-egv új országgyűlési ciklus határkő volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéiének és függetlenségének biztosítása terén A május 17-én választott ország- gyűlésben a megelőző parlamentnél robban és mélyebben tükröződik az igazi népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltéphetetlen kapcsolat, amely az országgyűlés feladatainak és szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött szerepének ú] népi tartalmat ad Bizton mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődéegyben belügyminiszterré Gero Ernő, a minisztertanács első elnök- helyettesévé és egyben földművelés ügyi miniszterré Hegedűs András, külügyminiszterré Boldócz- k y János, honvédelmi miniszterré Bat a István, pénzügyminiszterré Olt Károly, igazságügyfniniszterré Erdei Ferenc, kohó és gépipari mmisz térré Zsofinyecz Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, könnyű ipari miniszterré Kiss Árnód bélés külkereskedelmi miniszterré Bognár József. élelmiszeripart miniszterré Altomáré Iván. begyűjtési miniszterré Tisza József, építésügyi miniszterré Szíjártó Lajos, közlekedés- és postaügyi miniszterré B e b r i t s Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey» Grúz Tibor, egészségügyi miniszterré dr. Zsoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökévé Sza- 1 a i Béla képviselőket az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután az alkotmány 43. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a népköztársaság legfőbb ügyészét választotta meg hat évi időtartamra. A népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag C z a k ó Kálmánt választották meg. Ezután szünet következett, majd Rónai Sándor elnök újból megnvi- totta az ülést. A képviselők tapsa közben vanultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott miniszter- tanács tagjai. j sünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuverénitásúnak, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvén vés irán vitásában, a felel ős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgvűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza jó, vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért, teljes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács, a törvény- hozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljesjogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünk előre államéletünk demokratizálása terén. Tisztelt Országgyűlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége új irány elveinek reális célkitűzései és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdaság) erőforrásaival. hogy nem tűz maga eJé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányoznak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítőképességét meghaladó. vagy túlzottan igénybevevő beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menő egyéb túlzott gaz dasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén azt a közmondást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Már pedig látnunk kell és ezt az ország színe előtt őszintén meg kell mondani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket, megvalósításuk túlzottan igénybeveszi erőforrásainkat., hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben lényeges módosításra van szükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi (Folytatás a 3. oldalon) Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde
