Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-29 / 176. szám

jtr

NAPLÓ

3

Kisvejke megkapta

a gabona szabadpiaci értékesítési jogát

Miért nem vGiZik ki részüket kellőképpen középiskolás tanulóink a nyári termelőmunkából? . ..

wrvejkén a szokott hétköznapok- is nagyobb volt a forgalom va- lap. Reggel korán már a lovas- sík zaja verte fel az utcák csend- A kisvejkei dolgozó parasztok us 4-én, mikor az új kormány ■grammja megjelent, fogadalmat ek arra, hogy július 25-re befeje- az aratást, cséplést, teljesítik ál - ,i iránti kötelezettségüket, megérzik újra a gabona szabadpiaci •galmának jogát. Azért volt tehát forgalom a szokott hétköznapok- 1 is nagyobb vasárnap, mert a kis- jkei dolgozók nem akartak szé- enkezni a párt előtt, egész dolgo- népünk előtt, hogy adott szavu- it nem váltották valóra. Még szómét estéről volt egy pár gazda, aki- ;k néhány kereszt gabonája még nt maradt. No meg egy-két fordu- ra való még a Boldogulás tszcs-nek volt. A község dolgozó parasztjai i a termelccsoportok tagjai úgy atároztak, hogy a szombatról visz- :amaradt gabonát vasárnap dél- lőtt behordják s elcsépelik.

Vasárnap délután, már semmi, yoma nem volt a délelőtti munká- ak. A termelőcsoportok elnökei és sgjobb dolgozói, valamint a község lenjáró dolgozó parasztjai ünnep- ebe öltözve a tanácshoz igyekeztek, logy megtudják, mi a végeredmény. Skkor három óra lehetett, a nap hivatásának megfelelően sütött, s hoz- :á mérgesen a tanácsház folyosójára ;űzött. A tanácsháza folyosóján élenjáró dolgozó parasztok beszélgetnek Kőszegi István és F ü 1 ö p Ferenc elvtársak kicsit irigykedve mondogatják Csíki Albert 11 holdas dolgozó parasztnak:

— No, Albert komám, az idén neked marad legtöbb gabonád a szabadpiacra — mondja Kőszegi.

— Neki hát, hisz 60 mázsa gabonája maradt meg a beadáson felül — vág szavába Fülöp Ferenc, — de mi nem irigyeljük tőle, mert meg kellett neki érte dolgozni.

Míg kinn a folyosón a termésről folyt a szó, a tanács vezetői és a megyei tanács megbízottai, valamint a begyűjtési miniszter megyei meghatalmazottja azt számolgatták, hogy a község mennyire teljesítette kenyér- és takarmánygabona beadás si tervét.

— Nem is több, meg nem is kevesebb egy dekával sem — jegyezte meg hangosan Gyugyi elvtárs, a megyei tanács begyűjtési osztályvezető helyettese.

Mikor ez a kijelentés elhangzott, a folyosón beszélgető dolgozó parasztok felfigyeltek. Hiszen azért beszélgettek éppen a tanácsház folyosóján. mert kíváncsiak voltak a végeredményre.

— Mégis csak mi nyertük meg a megyei tanács begyűjtési vándorzász Iáját. Nem hiába versenyeztünk, s dolgoztunk kora reggeltől késő estig — jegyezte meg az egyik tszcs- tag.

Igen. A kisvejkei dolgozó parasztok jól versenyeztek kora reggeltől este későig dolgoztak és elérték a maguk elé tűzött célt. Ök nyerték vissza megyénkben elsőnek a gabona szabadpiaci forgalmát. Július

26-ra kenyérgabonából és takarmány gabonából a község 100 százalékig teljesítette tervét.

Ezután Vágány István elvtárs, a begyűjtési minisztérium nevében köszönetét mondott a kisvejkei tanács vezetőinek, a termelőcsoportok tagjainak, s az egyénileg dolgozó parasztoknak a helytállásért. Utána V i g h Dezső elvtárs a megyei tanács VB-titkára átadta a vándorzászlót azzal, hogy őrizzék meg becsülettel a kisvejkei vezetők és dolgozók. A zászlót megszerezni nehéz volt, de megtartani sem lesz köny- nyebb — hasngsúlyozta Vigh elvtárs. A továbbiakban éppen olyan helytállásra és becsületes munkára van szükség, mint amilyet az elmúlt hetekben végeztek a község vezetői és dolgozói.

Minden kisvejkei dolgozó elégedetten hagyta el a tanácsházát, a megyei vezetők elismerték, hogy jól dolgoztak, helytálltak, megnyerték a gabonacsatát. Győztesen kerültek ki az aratási és betakarítási, valamint a begyűjtési békeversenyből, melynek jutalma az lett, hogy július 26-án a község megkapta a gabona szabadpiaci értékesítési jogát.

A nyári termelők, különösen pedig a nyári mezőgazdasági munkákat kívánta az Oktatásügyi Minisztérium elősegíteni akkor, amikor rendeletet adott ki a középfokú iskolák tanulóinak nyári termelőmunkájáról. Már az elmúlt nyáron is bekapcsolódott megyénk középiskolai tanulóifjúsága ebbe a munkába és Komob segítséget nyújtott az ipari és a mezőgazdaság területén idényszerűen fellépő munkaerőszükséglet biztosításához. Az állami gazdaságokban dolgozó tanulóink a növényápolási munkák végzésével munkaerőt szabadítottak fel az aratás és begyűjtés számára. Nagy pedagógiai jelentősége is volt ennek a munkának, mert előmozdította tanulóifjúságunk ban a hazaszeretetei, a munkához való szocialista viszony, az áldozat- készség, a helytállás és a kollektív szellem kifejlődését.

Egy sor apróbb hibától eltekintve az elmúlt évi munkáról megállapíthatjuk, hogy komoly Segítséget jelentett az építőmunkában.

Az ezévi nyári munkát vizsgálva, sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezeket. Bár középiskolai igazgatóink és a nevelőtestületek időben elindították a munkára való szervezést, és az első munkaszakasz beindulása előtt általában azt jelentették, hogy a tanulók jelentkezése erre a munkára majdnem 100 százalékban biztosítva van, mégis, amikor megjelenésre került a sor, már az induláskor a tanulók nagy százaléka lemorzsolódott és nem ment el munkahelyére.

Az első munkaszakaszban, amely június 28-tól július 25-ig tart, csak a sztálinvárosi 100-as és a komlói ' 140-es keretszámot teljesítették iskoláink 95 százalékra, azonban az állami gazdaságokban, amelyekben pedig ezekben a napokban megfeszített munka folyik, a tanulóknak csak 50—60 százaléka kezdte el a munkát. Igazgatóink jó része arra való hivatkozással, hogy a tanulóknak otthon is kell segíteniük, vagy a helyi szervek beosztották őket cséplőellenőrnek, vagy hogy sok az orvosi bizonyítvány stb ... belenyugodtak az előállott helyzetbe és nem törekedtek arra, hogy a rájuk kötelezően kiadott keretszámot teljesítsék.

így az alsóleperdi állami gazdaság hoz a bonyhádi általános gimnázium nak 40 leánytanulót kellett adnia az első munkaszakaszban. Ebből megjelent 34, s ezek is, nyilván mert az iskola vezetősége a felügyelő tanár nem helyesen foglalkozott velük, két heti munka után valamennyien lemorzsolódtak. A dombóvári általános gimnáziumnak 80 leány és 70 fiú tanulót kellett volna adni az alsóleperdi állami gazdasághoz. Ezzel szemben mindössze 10—15 tanuló járt ki rendszeresen dolgozni. A taA bogyiszlói cséplés néhány akadálya

Pén'ek délután Bogyiszló közös szérűin. Méla csend honol a mőzsi gépállomás T- 7/18. rendszámú cséplőgépén. Mellette súlyos kévéktől duzzadó asztagok fekszenek ... várják a cséplést. A járókelők kissé távolabbról még azt gondolják, hogy csupán dísznek áll itt ez a cséplő- garnitura, mert hiszen semmi nyoma annak, hogy itt csépelni akarnak. — Előkerül a gép felelős vezetője, Kiss János elvtárs, aki megadja a felv- lágostíást: — Alig csépeltünk el 40 —50 mázsát, kiolvadtak a szalmarázó csapágyai és most javítják. — Ez valóban hiba és ki kell javítani, a javítás idején pedig állni kell a gépnek. A gépállomás azonban megakadályozhatta volna ezt a hosszú órákat jelentő üzemzavart. A gépállomáson ugyanis már a gépei? kijavításakor észrevették, hogy a -zal- marázón több csapágy rossz és nem sokáig bírják a munkát, még sem javították meg. Elküldték a gépet csépelni javítatlanul, és az eredmény: az első félnapi munka után Köze! egy napig állni kellet1 & gépnek.

#

Ae egyik 1070-es csép'őgépcé!

(rendszáma T. 7/18) mérgelődnek a munkások: — Az ember még alhat is a gépnél, pedig mi dolgozni jöttünk ide, keresni akarunk ... — Az egyik munkás azért szidja a gépállomást, mert annak ellenére, hogy lassan dolgozik a gép, a szem egy részét mégis úgy kell felhordani zsákokkal a dobba, mert a felvonó nem győzi. A munkások bizalmija, Lépő Ignác végül összefoglalja a munkások panaszát: — Alig tudunk naponta elcsépelni 100—110 mázsa gabonát. Én 15 éve csépelek, gyakorlatból tudom, hogy 150 mázsát is elcsépelnek naponta, de mi hiába iparkodnánk, ha egyszer a gép nem jobban mondva a villanymotor nem tud elég nagy fordulat- számot adni a gépnek. Ezért megy lassan a munka, ezért nem bírja a felvonó felvinni a szem egy részét.

VILLÁM

A bátaszéki földművesszövetkezet búzáját, amit a tartalékterületekről arattak le, a sárpilisi gépállomásról kiküldött cséplőgép csépeli, illetve csépelné. A löldművesszövetkezet ugyanis nem biztosít elegendő zsákot ahhoz, hogy a gép folyamatosan dolgozhasson. A gabona jól fizet, és a 10—15 zsák, amit a földművesszövetkezet a géphez ad. semmiesetre sem elég. Gondoskodjék a földművesszövetkezet elegendő zsákról, hogy a cséplőgép állandóan dolgozhasson, hiszen jelen pillanatban mi sem fontosabb a cséplés és begyűjtés gyors befejezésénél.

Az pedig, hogy a villanymotor nem tudja elég gyorsan hajtani a cséplőgépet, a gépállomáson múlik, és még csak arra sem hivatkozhatnak, hogy nincs alkatrész, mert mindösz- sze néhány centis faburkolattal kellene bevonni a villanymotor szíj- tárcsáját. Már három napja kínlódunk, de a gépállomás még mindig nem javította meg a gépet. Sőt, a gépállomásnak a cséplés beindulása előtt ellenőriznie kellett, hogy a villanymotor tudja-e biztosítani a megfelelő fordulatszámot és mégsem nagyobbította meg a szíjtárcsa átmérőjét,

Ennél a gépnél a munkások ellátásával is baj van. A gépállomás a legelemibb kötelességének is hiányosan tett eleget. Egy letöcedezett zománcú vizeskannát adtak a munkásoknak ivásra. Ebben a kannában előtte olajat tartottak, de a gépállomás még csak ki sem mosatta. A munkások kezdték el tisztogatni. A kannának még ma is érződik az olajos szaga, belseje pedig olyan piszkos, hogy ha valaki meglátja, biztosan elmegy a gusztusa az ivástól. A gép munkásait azonban rákényszeríti a mőzsi gépállomás, hogy ilyen kannából igyanak, mert nem adott másikat. Ugyanakkor kevés is ez az ötliteres kanna, mert messziről kell hordani a vizet.

A 7/17 rendszámú ’gép már több, mint fél órája áll. A dob feltekert egy ponyvát. Az összesöpört szemet

„Hóhérüdülő“! Ezt a nevet adták a németek a wcrli börtönnek. Werl rajnamenti városka Nyugat- Németország angol övezetében van. A werli börtön arról nevezetes, hogy az SS-gyilkosok ott rózsaneveléssel foglalkoznak. „A villámháború“ hitlerista stratégiai emlékirataikon dolgoznak, így ütik agyon az időt. Semmi panaszuk nem lehet a bánásmód ellen. A hatóságok rendkívül figyelmesek velük szemben. Készpénznek veszik bármelyik volt hitlerista tábornok hamis bűnbánatát. A volt SS-legényeknek „becsületszóra“ szabadságot adnak „egészségük helyreállítására“. Egy éve Erich von Mannstein tábornokot, számos háborús bűncselekmény el követőjét engedtek ilyen szabadságra. Mannstcint azóta sem látták Werlben.

ponyvában vitték fel a gép tetejére, közben fújt a szél és amikor öntötték a dobba a szemet, belaka- pott a szél a ponyvába és belefújta a dobba. Ez az üzemzavar magukon a cséplőmunkásokon múlott. Felelőtlenség ponyvából magot önteni a dobba és főleg szeles időben. Még komoly baleset is származhatott volna ebből, mert a dob a ponyvával együtt embert is beránthatott volna. Az összesöpört szem felöntésére legalkalmasabb a véka, vagy zsák.

*

A csép őmunkásoU mindenfelé panaszkodnak, hogy a gazdák ösz- sze-vissza rakják az asztagokat, annak ellenére, hogy megvannak a közös szérűk. Nem ügyelnek arra sem, hogy ne legyenek túlzottan messze egymástól az asztagok. Röviden: min denki saját belátása szerint rakja asztagokba gabonáját. A szérűkön többnyire villanymeghajtásos cséplőgépek dolgoznak. így' a cséplőgarni- tura egyik asztagtól a másikig való mozgatását saját erejükből kell elvégezniük a cséplőmunkásoknak. Ez még nem is lenne különöseb|T probléma, ha nem százmétereket kellene odébb húzni a gépet. A bogyiszlói közös szérű a gyakorlatban tehát alig különbözik attól, mintha a gazdák saját szérűjükre hordják a gabonát. Ez a szervezetlen behor- dás sok értékes időt, erőt vesz el a cséplésből és ezért elsősorban a tanács felelős. Neki kellett volna gondoskodni a gazdaságos közös szérű készítéséről.

Még vagy száz werli háborús bűnös szándékszik követni Mannstein példáját. Csak a jeladást vár ják, hogy rabruhájukat felcseréljék az új Wehrmacht egyenruhájával. Az elmúlt évben a reakciós bonni képviselők küldöttsége látogatta meg őket. A bonni zúgpoli- tikusok értésükre adták a hitlerista tábornokoknak, hogy korántsem a börtönrácsok megbízhatóságát jöttek ellenőrizni, hanem afelől szeretnének tájékozódni, milyen jogi trükkökhöz folyamodjanak, hogy megnyíljanak a börtönajtók.

Most megkísérlik „egy csapásra“ elérni azt, ami a nyugatnémet törvénycsgvaróknak ezideig nem sikerült. A Reuter hírügynökség közli, hogy Adenauer kancellár a napokban személyesen meglátogatta „az angol hatóságok által a wcrli börtönben fogva tartott német háborús bűnösöket“, s

biztosította őket arról, hogy „mindent megtesz“ szabadlábra engedésük érdekében.

Adenauer megható figyelmet tanúsított e bűnösök iránt, akik ál- latiasságukkal tűntek ki a II. világháború alatt. A kancellár hosz- szasan elbeszélgetett az agg vol Falkenhorst vezérezredessel, aki annakidején a norvégiai hitlerista megszálló erők főparancsnoka volt. Nem kerülte el Kirkmayer SS-tábornokot sem, aki viszont Himmler barátai közé tartozott. Bátorító szavakat intézett egy-két obergefreiterhez is. Hisz nekik szintén jut hely az új Wehrmacht- ban!

A bonni kancellár rövid időn be lül hivatalos bűnbocsánatot akar adni a werli háborús bűnösöknek. A bonni politikai tőzsdén gyorsan emelkedik a volt hitlerista tábornokok részvényeinek árfolya/VEMZETKÖZl SZEMLE

Fasiszta bűnözők és boon! védőügyvédéik

mási általános gimnáziumból is 40 leánytanulóból 34 jelent meg Alsó- leperden és ezek száma is mór 10-re csökkent. A sárközi állami gazdaságba a szekszárdi általános gimnáziumból 40 leánytanulót kellett volna küldeni. Valójában azonban innen is csak 10—15 tanuló járt ki rendszeresen dolgozni. Ez az iskola a komlói 50-es keretre 38 tanuló helyett 12 tanulót küldött Sárközbe dolgozni és ezek is időközben nagy- . részt elmaradoztak, pedig a szekszár di tanulók csak napi 5 órát dolgoztak kint az állami gazdaságban. Meg kell dicsérni a hőgyészi óvónőképzőt, ahonnan 20 keretszámból 17 tanuló jelent ugyan meg munkára, de ezek a leányok az ózsáki üzemegységben kiválóan dolgoznak és példaképül állíthatók a megye tanulóifjúsága elé. Az alsóhidvégi állami gazdaságban 35 helyett 27 tanuló dolgozik a gyönki általános gimnázium ból és a bonyhádi közgazdasági technikumból. Ezek a tanulók is elég jól dolgoznak és a bonyhádi, dombóvári, tamási általános gimnázium továbbá a szekszárdi közgazdasági technikum tanulói példát vehetnek róluk.

Igaz, a munkát nehezítette az is, hogy az állami gazdaságok egy része nem készült fel kellően a tanulók fogadósára, elhelyezésére és nem tud ta kezdetben a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni. A kezdeti nehézségek azonban jórészt megoldódtak és most már kizárólag tanulóifjúságunk lelkesedésén, áldozat- készségén, igazgatóink és a nevelő- testületek, nem kevésbbé az iskolai DISZ-szervezetek felvilágosító munkáján múlik, hogy a II. munkaszakaszban jóvá tegyék az eddig elkövetett hibát és megyénk középiskolás tanulóifjúsága lelkesen tegye. magáévá a szocialista építőmunkában való részvételt és kapcsolják be „Négy hetet a szocializmus építéséért“ mozgalomba.

A bonyhádi, dombóvári, szekszár di általános gimnáziumok, továbbá a tamási általános gimnázium akkor teszik igazán jóvá eddigi mulasztásaikat, ha a II. munkaszakaszban július 26-tól, augusztus 22-ig nemcsak az erre a szakaszra megadott keretszámot biztosítják, hanem ezen túlmenően pótolják az első munka- szakaszban elmulasztottakat is.

Valamennyi középiskola igazgatója, nevelőtestülete, DISZ-szervezete végezzen szívós munkát annak érdekében, hogy július 26-tól augusztus 22-ig Tolna megye tanulóifjúsága a szükségletnek megfelelően, teljes létszámban lelkesen végezze állami gaz daságaínkban a mezőgazdasági. Kom lón pedig az építőipari munkát, hogy ezzel is hozzájáruljunk a még jobb még szebb életet jelentő új kor- mányprogramm megvalósításához.

Megyei Oktatási Osztály.

ma. Egyesekre közülük befolyásos helyek várnak az „európai hadseregben“. Másokat a bonni kormány mellé katonai tanácsadóknak szándékoznak kinevezni. Heusin- ger, a hitlerista vezérkar hadműveleti osztályának volt vezetője például nemrég ilyen tanácsadói minőségben „tájékozódó útra“ indult az óceánontúlra. Mások, mint például Mannstein és Falkenhorst várják, mikor üt majd az ő órájuk is.

A fasiszta háborús bűnösöknek és az érdekükben közbenjáróknak tudniok kellene azonban, hogy Nyugat-Németországban a németek nem nézik tétlenül, hogyan éled újjá a Rajna-parton a hitlerista hadigépezet. A német hazafiak harcolnak mind a hitlerista háborús bűnösök, mind védőügyvédeik és követőik ellen-