Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

2

i\ A P L 0

1953 JÜL1US 26

PARI ÉS PARI ÉPÍTÉS *

Induljon meg a hallgatók kiválogatása a dunaszentgyörgyi

Szabadság tszcs-ben is

Megvoszerte fokozódik a harc a bö termés betakarításáért, az ország jö. vőévi kenyeréért. Ott megy kimaga®, lóan jó eredménmnyel ez a fonto«s munka, ahol pártszervezeteink valóban élére álltak a tömegek mozgó«', tájának E napi feladatok mellett azon. ban newisziaibad megfoledkeanünik a. jövő oktatási év gondos előkészítésé, ről sem.

A paksi járási pártbizottság jelenti, hogy a járásban megalakultak a háromtagú bizottságok és megkezdték a hallgatók kiválogatását. De, hogy nézhet ki ez a munka Dunaszentgyör- gyön, ahol Koszter János elvtárs, a Szabadság tszcs r> árt titkára nem is tud erről. Elmo” :.t, hogy ő szóit Kovács János függetlenített párt-titkár elvtársnak, — még mikor a köz. ponti brossurát megkapta, — az oktatás előkészítéséről. De Kovács elv- társnak az volt a véleménye, hogy majd meglesz, mire kell. Lehet, hogy megvan a faluban e bizottság, de nagy hiba. hogy éppen a tszcs párt. titkára nem tud róla, s nem is teü ennek érdekében eddig semmit.

Köztudomású, hogy a hallgatók ki. válogatásába be kell vonali a párt- OHoportbizal'm-i-akat is. Mennyivel inkább fontos tehát, hogy a Szabadság tszcs esetében is elsősorban a párt. ti'ttkár tudjon e fontos feladatról. Ott, ahol idejében nem történik meg a hallgatók kiválogatása., ahol bárokra, tikusan és lólektelenül történik a kiválogatás — már pedig e halogatás ezt eredményezi — ott van később a legnagyobb lemorzsolódás. A tavalyi példa elég jó figyeLmeztető lehetne. Hisz-en tíznél több kommunista, s rajtuk keresztül az egész csoport tagságának fejlődéséről van szó. A tavalyi kiválogatás rohammunkájának is bi. zonyára köze volna ahhoz, hogy a csoportban működő oktatási forma hallgatói nem vizsgáztak le, mert még jóval előbb szétszéledtek.

Most azonban Koszter elvtárs is felelős azért, mert nem kellett volna belenyugodnia, hogy még nem indult meg. náluk az előkészítés. Pedig figyelmeztető volt Malenkov elvtárs megállapítása, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusán mondott: ,,A párttagok cs mg je. lőttek politikai képzettségének foko. zása elengedhetetlen feltétele annak, hogy növekedjék élenjáró szerepük az élet minden területén, hogy a párttagok tömegei tovább aktivizálódjanak és javuljon a pártszerveztek munkája

Elengedhetetlen pedig, hogy a tér. melőcsoport tagjai mapról-napra ön- tudatosabbakká váljanak, s ne csak a nyíltan uszító osztályellenségeit ismerjék fel, hanem a megbújó, az alantomban mesterk-edőket is. Halász Gábor -kulik például aa egyik csoport, tagot- Bad-ics Andrásnét Nagy Imre elv-társ beszéde után nyíltan meg is fenyegeti-e, hogy az az idő eljárt,

amikor öt kuliknak tehet nevezni. Badios Andrásaié válaszolt neki, a termeiiőesoport tagjai valamennyien még nagyobb erőv-el láttak hozzá a munkához. Soha nem látott nagy számmal, mintegy 80-an fogtak hozzá a gabona mielőbbi betakarításához. Hősi munkát végeztek.

Éppen azért, hogy ez a jó lendület megmaradjon, sőt méginkább foko. zódjon, nagyobb gondot kell fordítani a pártszervezeteknek az oktatás jó előkészítésére. Saját munkáját könnyíti meg a pártszervezet, ha lel. kiismeretesen és gondosan készíti elő a jövő oktatási évet. Pártunk hatalmas célkitűzéseinek megvalósítása nem képzelhető el a marxizmus-lenini Zinru-s ideológiájával felfegyverzett káderek nélkül. Pártunk és korma, nyűnk gazdaságpolitikája nemcsak azt jelenti, hogy eddigieknél sokkal jobban igyekszik a dolgozók életszínvonalát emelni, hazánkat gazdaggá és erőssé tenni, hanem kommunista kötelességünkévé teszi olyan fejlett, a kül- és belpolitikai kérdésekben jártas, széles politikai látókörrel rendelkező káderek nevelését, akik kápdsek arra, hogy a Programm, ban kitűzött feladatokait meg is valósíthassák.

Ennek érdekében sürgősen fogjon hozzá a dunaszentgyörgyi termelőoso. port pártszervezete is a hallgatók kiválogatásához, hogy biztosíthass ék a jövő oktatási év sikerét.

As ellenség befészkelte magát a Tolnamegyei

Sütőipari Vállalathoz

MEGJEGYZÉS

Dolgozna minden gép csak üzemanyag lenne

JET bben az -évben 1 millió forinttal bővült a tolnamegyei sütőipar. A vidéki üzemek közül Simontornya kapja a legnagyobb beruházást, ahol közel félmillió forint költséggel új sütöde épül. de jelentősen bővülitek a szekszárdi üzemék is, melyekben ma már a péksütemény és a házilkenyér sütése mellett naponta 120 mázsa ke. nyeret tudnak előállítani. Megjavultak, a munkafeltételek is, az egyes üzemekben ventillátorok, szitálóberen. dezések, fürdők segítik a dolgozókat.

Fejlett sütőipar várja Szekszárdon is a bőséges idei termést s nem kell félnünk, hogy hiány lesz vajaskifliben, vagy kenyérben. De vájjon va. lóban nem kell-e félnünk?

Az üzem egyik irodahelyiségében roppant kartonlap mutatja be a vállalat dolgozóit. Egy hálom név, mindegyik a beosztásnak megfelelő helyen. Egy név persze önmagában nem sokat mond, Kis Janit, vagy Nagy Pistát nem a neve teszi rendes, vagy hanyag dolgozóvá. Embere válogatja, tartja a közmondás, nézzük hát 'meg, a. sütőipari vállalat hogyan válogatta meg embereit?

^ z ellenőr minden üzemben fontos, mert végeredményben az ő éberségén múlik, hogy felfed i-e a hibákat, vagy elmegy mellettük. A szekszárdi üzem egyik ellenőrét, Ko- vács Emilnek hívják. Emil egész életében törekvő, ambiciózus ember volt, egyébként kizárt dolog, hogy Horthy hadseregében tiszt lehetett volna. „Jó“ családból nősült, egy horthysta tiszt igazán nem mehet a falu végre lány- kérőbe. Apósának 2 péküzeme volt Baján, s emeltet« 20 hold földecskéje; ez is valami. Aki gyűjt, annak van; de az i-s igaz, hogy a ku- lák.após alól Baján kicsúszott a talaj, a szó legszorosabb értelmében. Emilnek „sikerült“ bejutnia a sütőipari vállalathoz ellenőrnek, s miután Emil szereti a rokonságát, bejuttatta a-z apóst is, de ebben már csak igazán csak rokoni érzelmek vezették. Mind. ez rendjén i> van s az utóbbi időben csak az vetett némi foltot Emil tiszti beesnie,éré, hogy egy liszt manipuláció főszereplőjeként vendégszerepelt a- bíróság előtt, amiért 3 hónapra és pénzbüntetésre ítélték. E kellemetlen intermezzo után a lisztmanipuláns Kovács Emil változatlanul ellenőr- mert egy horthysta tiszt olyan szak. ember, akit vétek tenne nem alkalmazni n sütőiparban.-•»<« nuiliMnii

IPARTÉPI TÉS

itrautatóst nyújt a mindennapi parKnuokában

^ megyei ellenőrt Turányi László. na.k hívják. —■ E név viselője egy ideiig a Testnevelési Főiskolán jeleskedett, ott azonban egy váratlan incidens történt vele. Kiderül-!:, hogy 1944-ben a Hunyadi pán. oélosha-do-sztálybam vitézkedett Szálasi örök emlékezetére. A főiskoláról kizárt. Turányi előtt csak egyetlen lehetőség volt: felülni a szekszárdi vonatra s állást vállalni a sütőipari vállalatnál. Itt már gyorsan peregtek az események. Nemcsak öt alkalmazták megyei ellenőrként, hanem feleségét, Dikai kulák.pék Lányát Is fel. vették raktárosnak, így legalább együtt a család.

Klézli Ferenc fűszeres volt s lassacskán két házat 10 hold földet és másfél hold szőlőt gyűjtött. Klézli Ferenc kulák, ezen kívül pedig számlázó a sütőiparnál. A felsorolást azon ha n föl y tatba t juk:

Fiaim Béla temetkezési vállalkozó volt, saját asztalosüzemmel. Az egy. kori gyász vitéz jelenleg anyagkönyvelő. Szilágyi Mihály pénzügyigazgató volt. majd a Tatarozó Vállalatnál csillogtatta képességeit, ameddig engedték. A „jeles szakembert“ ezután a sütőipar vette szárnyai alá, pénzügyi előadói tisztségben. Mikolai Aladár múltja, mint az ősmagyaroké a történelem homályába vész. 1945- bon a rendőrségnél próbált .helyezkedni“, majd kisebb munkák után az Erdőgazdaságon át a sütőiparhoz kanyarodott az útja- Dr. Nádor László 1951-ig ügyvéd volt, ekkor azonban a pékek iránti rokonszenve „kitört és eget kért“: ő is bekapcsolódott a sülőiparba. És hogy a névsor teljes legyen, itt van Lipovszky Gyula «• aki igazán „jó családból“ származik, apjának ma is 10 hóid szőlője van s a ..régi szép időkben“ Szekszárd egyik virilistája vqlt. Lipovszky egyelőre a sütődében dolgozik, pedig ha valami kulá,k.rokon protekcióját igénybe venné, biztosan régen ellenőr tehetett volna.

^7 zek után ki csodálkozik azon. hogy az üzemben csak az elmúlt héten alakult meg az üzemi bizottság. nincs újítási megbízott, s a do'gozók panaszai hónapokig bujkál, nak az akták útvesztőiben. Lozsányi elvtárs a május 12_i értekezleten ki tudja hányadszor kérte a kötelező hűsítő ital bevezetését. Panaszát természetesen meghallgatták s jetit is hűsítő i‘a-1 — 1 hóna-p múlva. Dombi elvtárs javasolta, hogy naponta érté- j keljék a dolgozók versenyét s a tel. i jesítményeket minden nap írják ki a ! versenvtáblára. Javaslatát írásba fog.

I láttáik, de mindig van valaki. aki „nem ér rá“ m-eg esi náVi: a ver sen v érí-ékeléát s szombatom például ezért

láttuk a versenytáblán a július 6-i eredményt. De ide vezethető vissza a*z i-s, hogy csak az elmúlt héten sikerük Samu elvtársnak, a vállalat vezetőjének eltávolítani a-z űzőmből Német Ferencet, ezt a szociáldemokrata demagógot, aki mindig 50 százalékra teljesítette normáját s állandóan lá- zított, hogy „kevés a kereset“. Amit becsületes úton nem tudort megkeresni, lopással akarta pótolni: akta. táskájában rendszeresen vitte a péksüteményeket. De ennek tudható be az is. hogy 3 hete nagymennyiségű kenyér ,.begyulladt", mint «z-.aknyel- ven mondják, ami azt jelenti, hogy megromlott, el kellett dobni. Jellemző, hogy a kárbament kenyér mennyiségét senki nem tudja pontosan, egye. sek szerint 30 mázsa, mások szerint csak 50 kiló volt. Mindegy, egy azonban tény: az ellenség befészkelte magát a Tolnamegyei Sütőipari Vállalatihoz.

A z idén jó termést takarít be dolgozó parasztságunk. A dolgo. zók azonban joggal aggódnak, hogy ilyen kezekben mivé lesz a drága tér. més? Különböző gond-a-tlanságok kő. vetkeztóben mennyi kenyér fog „begyulladni", -s a dolgozók jogos pana. szai meddig bujkálnak a kulákok által bevett szekszárdi sütőipari vállalat fellegvárába?

A d-almamdi gépállomás körzetébe tartozik Döbrököz -község is. Be is ütemezett a gépállomás ide 6 cséplőgépet. A dolgozó parasztok egymás, sál összefogva be is hordtak annyi gabonát, hogy a 6 gép munkáiba állhatott volna, De nem így történt. Egy gép még mindig Dombóváron a-pró magvakat- csépel. Egy másik, bár kint van Döbrököz községben, de hétfőn mégsem tudta megkezdeni a cséplést, mert nem biztosí-toitt hozzá a da-l'mandi gépállomás üzemanyagot, pedig vasárnap, július 19-én legalább 6 dolgozóval is üzentek be, hogy az üzemanyagot hétfőn reggelre küldjék ki.

Hétfőn reggel a gép kiállt, de üzemanyaghiány miat/t még kedden reggel 8 órakor is állt, de még 9 órakor is, habár újabb ígéret kedden reggel 8 órára is volt az üzemanyag kiküldésére. Az ígéret valóraváltáisa helyett a gépállomás brigádveczetője azon próbált vitatkozni Tóth József pártitkár elivtárssal, hogy van-e jo_ guk a község vezetőinek a cséplőgép felelős vezetőit, a brigádvezetőket és ellenőröket összehívni, s megbeszélni velük a közvetlen feladatokat.

Nem azon kell vitatkozni a datonan. di gépállomás vezetőinek, hogy jogos- e a segítségadás az egyes sezrvektől. a gépállomás dolgozói felé, vagy sem, hanem arra kell törekedni, hogy most, amikor új kormányunk program-injának megvalósításáért küzd dolgozó parasztságunk, a cséplós gyors befejezésével álljanak helyt a da'mandi gépállomás vezetői is, biztosítsák a megfelelő gépeket a beütemezési terv szerint az egyes helyekre, s az ott lévőket, valamennyit lássák öl üzemanyaggal. A cséplőgép dolgozóiban megvan az akarat, hogy jó munkát végezzenek, s mielőbb zsákokban álljon a learatott gabona, s az állaimnak járó rész bekerüljön a földműves- szövetkezet raktárába, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy vasárnap is négyen dolgoztak a gépen, hogy hétfőn reggelre üzemképes legyen. (Ez egyúttal fényt vet arra is, hogyan javították ki ezt a gépet a dalmandi gépállomáson.)'

¥

CLOSMERL BONYHÁDON

Vájjon ki ne emlékezne arra a szatirikus. haladószellemű francia filmre, amelynek címe: „Botrány Closmerl- ben“ volt és amelyben oly maró gúnnyal figurázza ki egy nyilvános WC megnyitásán keresztül a francia

burzsoázia fonákságait. _ Bonyhád

ú

gy látszik megirigyelte a film népszerűségét, mert a nyilvános WC körül, ha nem is hasonló, de botrányos jelenségek vannak. Mintegy két évvel ezelőtt hirdették már Bonyhádon, hogy az ötéves terv egyik ajándéka a nyilvános WC, amelyre valóban nagy szükség van a vidékiek által sűrűn látogatott, nagy piaccal rendelkező, forgalmas községnek. Hosszú vajúdás után, körülbelül egy féléve fel is épült a WC. Kívüliről szépen fest, de hogy belüliről hogy néz ki, azt nem tudja senki, mert az illetékesek ügyesen titkolják. Egyik ismertető jele, hogy elölte idegesen tipegő- topogó emberek várnak bebocsátásra, de mintha, — a WC-nek úgylátszik csak dekorativ jellege van és nem a gyakorlati életnek szánták. Vájjon miiért nem nyílik meg. Talán még nem találták meg azt a kellő szónokot, aki méltatná az olyan nagy esemény jelentőségét, mint a bonyhádi nyilvános WC megnyitása? — Erre kérnek feleletet Bonyhád és környéke lakói.

Jól sikerüli pártnap Bonyhádon

Mióta Nagy Imre elvtárs ismertette | emlékezett az ellenség ujjongásá-ról,

a kormány munkaprogrammját és Rákosi elvtárs történelmi jelentőségű beszéde elhangzott, a dolgozók élónk érdeklődéssel figyelnek fel min. den olyan megnyilvánulásira, mely ez. zel a két nagyjelentőségű beszéddel összefügg. Ezért midőn a bonyhádi községi pártszervezet meghirdette pártnapját és a dolgozók megtudták, hogy a pártnap témája a Nagy Imre és Rákosi elvtárs beszédének elemzése és ennek kapcsán megtárgyal. jálk, hogy melyed« a dolgozók feladatai a pártunk javasolta kormány. Programm sikeres megvalósítása érdekében, a bonyhádi pártszervezet párthelyi-sége zsúfolásig megtelt.

Szigeti elvtárs a pártnap előadója, részletesen elemezte a bestédet, felemlítette a becsületes dolgozók örömteli hangulatát, mely a pártjavasolta kormányprogrammot követte, megmely azt vélte, hogy eljött az ő idejük. Határozottan megmagyarázta, hogy mi minden egyes dolgozónak a feladata a kormányprogramm meg- va'ósíításában. A hozzászólások lelke, sedésröl tetteit tanúságot és visszatükröződött bennük az, hogy Bonyhád dolgozói jól megértették pártunk útmutatását.

A felszólalások után Ambrusits József járási párttitkár emel'kedert szólásra, felhívta a dolgozókat az osz-táiyharc fokozódására, a felvilágosító és népnevelő munka még na. gyobb gyakorlására. Megmutatta azt a módot, miképpen tudunk sikeresen felvilágosító' munkát végezni. A jó érvek egész fegyvertárát adta Ambrusits elvtárs ezen a pártestén a dolgozók kezébe, és szávai után a jól sikerült pártost után igen telkes hangulatban távoztak az egybegyűltek.

A PÁRTTITK AR

Ra.fajl ovira Milán gyermelaei már csak könyvekből és elbeszélésekből ismerik a cselédsorban folytatott régi életet, de ő a maga bőrén tapasztalta. Nagyapja, apja és ö maga is kulák cselédje voll. Rafaj. lovicsék egész életükben arról ábrándoztak. hogy emberré legyenek, egy darabka saját földön gazdálkodhassanak.

A felszabadulás győzelmes ereje emelte ki őket is- mint a többi hozzá hasonlót a sötét nyomorból. A párt, a népi hatalom földei adott Rafajlovics Milánnak. Hat holdon kezdett gaztlálkodni és bizony fáradságosan művelte meg keskeny parcelláját, éppen, hogy megélt be. löle családjával. Észrevette Rafajlovics Milán is, hogy a párt, a kormány féltő gonddal egyengeti a felszabadult parasztok útját, mindent elkövel, hogy a dolgozó parasztság jobb eredményekkel gazdálkodhasson földjén. Múltak a.z évek és a medinai paraszt, ha munkája közben meg-megállt, hogy a verítéket letörölje homlokáról, látta a határban a tszcs földjein a trak. torokat, a szérűről idahallatszott a

cséplőgépek zakatolása. Elhatározás született benne.

Belépett a tasra-he Rafajlovics Milán sorsa ezután nyílegyenesen íveli felfelé. Megszűnt a bizonytalanság a holnapért, földjén már a gép dolgozott és bízvást gondolna- tott arra, hogy olvasson, művelődjön. Rövidesen megválasztották községi párttitkárnak. Becsülettel végezte munkáját, irányított, szer. vezeit, példát mutatott. Szeretik a községben. És most, amikor a bő termés betakarításra vár, bátran néz a holnap elé, mert jut bőven a csa. Iádnak. ötszáz öl árpaföldön hat viaszát takarított be. Elsőnek teljesítette beadását. Árpából marad annyi, hogy a hízásra fogott disznókai jól tartsa és a szerződéses disznók is meghíznak. A bükkönyös rozs is jól fizetett, melyet szerződésesen termelt, meghozza az 1.800 forintot. Gyapotja kétszer megkapálva, háromszor ckézve, újabb jövedelem a családnak. A búza is megtér. mi a 10 mázsát, a beadás teljesítése után marad kenyérre is bőven. Kukoricája a határban pára lan. Igaz, hogy pünkösdkor már elcézte, ka.

pálta, megtermi az ötven mázsát holdanként.

A gépierővel müveit J'iihl Icétszei annyi termést ad, mint az egyéni gazdálkodás idején. A Rafajlovics család nyugodtan néz a jövőbe. Nyugod.un élnek, mert tudjálc, hogy a holnap még a mánál is szebb lesz. De nemcsak saját sorsának irányításával törődik Rafajlovics elvtárs. Rajta a szeme az egész községen. Látja, hol kell a felvilágosító szó, hol kell gyors segítség, hogy a község dolgozó parasztsága becsülettel helytálljon a kormány programmj&nak megvalósításáért folyó küzdelemben. így látta meg azt is, hogy a cséplés elég lassú ütemben folyik. Felkereste néhány elvtársát, összedugták fejüket és megszületett egy egészséges öllet, amelynek megvalósításához máris hozzáfogtak. Cséplőbrigádot szerveznek, hogy két műszakban folyhasson a cséplés, hogy a község augusztus 15-ig befejezze a cséplés-begyüjtés munkáját. És ebben újra, mint mindenben. a kommunista, a pár'tilkár jár az élen.