Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

1Sd3 JÜNIUS 34 »y «1B Kr n p i, ö Eszal-Iior< a népe fel háborodott an tiltakozik Li Szin-Man önkényes lépése miatt Uj gépek a szovjet szénbányászarban A szovjet szénbányászati ipar szakadatlanul fejlődik az élenjáró bányatechnika segítségével. Ebben az évben számos új gép érkezett a Donyec-medence bányáiba. Ezek a gépek különböző termelési folyama­tokat gépesítenek. Az 1. számi! cseliuszkinoi bányában nemrégen új „SBM—1" típusú vágatíúrógépet helyeztek üzembe. A gépet a vízszin­tes szénkitermelésnél használják fel. A gép külsőleg hatalmas fúró­gépre emlékeztet, talapzatával helyezkedik el a földön. A fúró szerepét három méter átmérőjű fémtárcsa tölti be. Amikor a gép előrehalad, ke­rek alagutat hagy maga után, sima, úgyszólván lecsiszolt falakkal. Az új gép négyszeresére emelte a vágat kihajt ás sebességét, lényegesen meg könnyítette a vájárok munkáját. A képen: ,.SBI>1—1“ típusú vágatfúró- gép az 1 .számú cseljuszkinoi bányában. (Foto L. Azrielj) A iupszEáv egészségügy kaleszlrólális hegeiéről Koreai arcvonal (Uj Kína) Észak-Korea népe tiltakozik a ha­difoglyok tömeges „szabadonbocsátá- sa“ miatt, amelyet Li Szin-Man ban­dája az Egyesült Államok katonai főhadiszállása bűnrészességével ren­delt el acélból, hogy szabotálja a hadifoglyok hazatelepítéséröl szóló megállapodást. Rim Tál Szun bányász kijelentet­te: „Nem tűrhetjük az amerikaiak sugallta cselekedetet, amelyet azzal a céllal követték el, hogy semmibe- végyék az egyezményt. Az ameri­Keszon (Uj Kína) Az amerikaiak hallgatólagos egyetértésének ered­ményeképpen egyre vakmerőbbé vá­ló liszinmanista gengszterek vasár­nap éjjel a hadifoglyok újabb cso­portját rabolták el a szangmudai fogolytáborból. A fogolytábor ameri­kai hatóságai nem adtak felvilágosí­tást arról, hogyan távolították el Li Szin-Man banditái ezeket a hadi­London (TASZSZ): Amint a Reuter jelenti. Churchill miniszterelnök jú­nius 22-én az ango1 alsóházban be­jelentette hogy Anglia jegyzékei in­tézett a délikoreai kormányhoz. A jegyzékben tiltakozik a Dé’.-Koreá- ban lévő hadifoglyok „szabadgnbocsá té~i“ ellen. A jegyzék rámutat, hogy az an­gol kormány — mint olyan ország kormánya, amely az. Egyesült Nem" zetek Szervezetének tagja és amely­nek fegyveres erői résztvesznek a koreai hadműveletekben — határo­zottá n elítéli az Egyesüli Nemzetek parancsnoksága — a koreai kormány álla! 1950-ben elismert — tekintélyé­nek hitszegő aláásását,“ Churchill kijelentette, hogy Li Szin-Man lépésével kapcsolatban az Egyesült. Nemzetek parancsnoksága „lőnios és komqly problémákkal“ ta­Pekiúig (MTI): A kínai sajtó be­számol arról, hogy Kuó Mo-z.so. a Kínai Béke-bizottság nevében aján" dákokat nyújtott át a Magyar Or­szágos Béketiamácsnak. Beszámolnak a lapok az. elnöki tanács és a minisz­tertanács által a BVT küldötteinek tiszteletére adott fogadásról; Varsó: A ,.Trybuna Ludu“ buda­pesti tudósítójának cikkét közli a Kossuth Lajoc-téren rendezett béke­nagygyűlésről. Az egész lengyel saj­tó beszámol a BVT ülésszakának tiszteletére rendezel/ fogadásról. kaiaknak azonnal elő kell keríte­niük az összes hadifoglyot, akiket Li Szin-Man bandái fegyverrel kény szerítettek a hadifogolytáborok elha­gyására.“ Ba Tszum Ok háziasszony ezt mondotta: „Reméljük, hogy az anyák szerte a világon felemelik szavu­kat annak érdekében, hogy az Egye­sült Államok kormánya hűen kitart­son a hadifoglyokról szóló megálla­podás és a többi megállapodás mel­lett, s így minél előbb létrejöhessen a fegyverszünet.“ foglyokat és nem voltak hajlandók elárulni, hogy hány hadifoglyot hur­coltak el a fegyveres erők orra előtt. Az amerikaiak negyedik napja tűrik, hogy a liszinmanista brigantik elhurcolják a hadifoglyokat a fo­golytáborokból és azután mindent elkövetnek, hogy elkendőzzék e té­nyeket. látja magát szemben. Attlee a munkáspárti ellenzék ve" zetője kijelentette: nyugtalanságot kelt az a tény, hogv a hadifoglyok nagy tömegének szökését további szökések követték. Ez arról tanús­kodik hogv a koreai csapatoknál és az Egyesült Nemzetek olt tevékeny­kedő csapatainál, úqvlátszik komoly hibák vannak a fegyelem terén. Churchill kijelentette: „Én nem vagyok annyira biztos abban, hogy ez a legyelem komoly hiányával ma­gyarázható. Lehet. hogy ez a titkos és — véleményem szerint — hitszegő tevékenység jaen részletesen kidol­gozott formája.“ Churchill kijelentette azonban, hog,,. ö az ENSZ-csapatok parancs­nokságát nem tartja hibásnak a Li Szin-Man"k’iíkk provokációs tevé­kenységeiben. Prága: Budapesti TASZSZ-jelentés alapján az egész csehszlovák sajtó beszámol a Kossuth Lajos-'éri nagy" gyűlésről és a kormányfogadásról. A ..Rudé Právo" budapesti tudósítójá­nak riportját közli a BVT ülésének magyarországi hatásáról és arról a lelkesedésről, amellyel a magvar dolgozók a tanácskozásokat kísérték, Bukarest: A román lapok egész­oldalas cikkekben számolnak be a BVT ülésszakának eseményeiről. A Scanteia az Ag er prés budapesti je­lentése alapján beszámolót közöl a fogadásról Külpolitikai hírek Beirut (TASZSZ): Június 19-én 150 iraki politikai fogoly, akit kom­munista tevékenység vádjával tar­tóztattak le, sztrájkot jelentett be, hogy ezzel tiltakozzék, mert a bag­dadi központi börtönből erőszakkal Bakuba város börtönébe szállítot­ták át. A rendőrség ekkor berontott a börtönépületbe, könnyfakasztó- gázzal telt bombákat dobált a fog­lyokra és tüzelni kezdett reájuk. A beiruti rádió jelentése szerint a rendőrség tüze nyolc embert meg­ölt, huszonhármat megsebesített. Az „Asz-Sarha" című libanoni lap szerint „Ez a barbár terrorcselek­mény általános felháborodást keltett az ország nemzeti érzésű köreiben." A városban tüntetések és sztrájkok kezdődtek a politikai foglyok támo­gatására. * London (MTI): Mint a londoni rá­dió jelenti, a Schuman-tervben részt vevő hat ország külügyminisztere hétfőn délelőtt tanácskozásra ült össze Párisban. A tanácskozáson az úgynevezett európai politikai közös­ség alkotmánytervezetét vitatják meg. * (MTI) Mint a Reuter Washington­ból jelenti, Eisenhower hétfőn Cort- landt van Rensslaer Schuyler vezér őrnagyot nevezte ki az Atlanti Szö­vetség európai fegyveres erőinek vezérkari főnökévé. Schuyler Gruen- ther tábarnok helyét veszi át. * (MTI) Hollandiában hétfőn ünne­pélyesen kihirdették az ,,európalasí" tott“ holland alkotmányt. A nemré­giben elfogadott módosítás alapján az alkotmány lehetővé teszi, hogy Hollandia „egy nemzetek feletti tes­tületre ruházza a törvényhozói, vég­rehajtói és bírói hatalmat, ha ezzel Európa egyetemes érdekeit szol­gálja." A Róma (MTI): A ,.Ducati"gyárnak, Eszak-Olaszország egyik legnagyobb üzemének az igazgatósága bejelen­tette, hogy a „termelés válsága miatt" 960 alkalmazottját elbocsát­ja A gyár üzemi bizottsága az üzem összes munkásai nevében visszauta­sította az igazgatóságnak ezt az in­tézkedését. A térni acélművek igazgatósága újabb hétszáz alkalmazott elbocsá­tását jelentette be. A térni acélműveket a Schuman- tervvel kapcsolatban szerelik le. A dolgozók el vannak szánva arra, hogy minden szakszervezeti lehető­séget felhasználjanak az elbocsátá­sok elleni harcban. A „Napred“-ban, a Jugoszláv For­radalmi Emigránsok Szófiában meg­jelenő lapjában M. Grncsarov, a jugoszláv egészségügy siralmas hely­zetéről a többi között a következő­ket írja: Hivatalos titoista adatok szerint, Jugoszláviában jelenleg 158 kórház működik. Tekitetbe véve azt, hogy az egész ország 343 járásra oszlik, kiderül, hogy 185 járásban, tehát a járások több mint felében egyálta­lán nincs komolyabb egészségügyi intézmény. Még ennél is rosszabb a helyzet az orvosi rendelők és szakrendelők terén. Jugoszláviában 18.000 lakosra jut egy orvosi rendelő és 165.300 emberre egy szakrendelő. Rengeteg az olyan járás Jugo­szláviában, amelyben nincs fogorvo­si rendelő. — Jugoszláviában mindössze 329 fogorvosi ren­delő van, ami azt jelenti, hogy 49.200 emberre jut egy fogorvosi rendelő. Igen nagy Jugoszláviában az orvos hiány. Jugoszláviában mindössze 5.800 orvos van, ezek is főleg a vá­rosokban. A lisz nmanSsfa oengszíerek a hadifoglyok úlabb csoporlját rabollak el a szangmudai laborból Churchill bejelentése az angol alsóházban A Béke-Világtaniics budapesti ülésszakának sajtóvisszhangja TYIHONOV: Az amerikai konzul A Béke Világtanács nagyne­vű szovjet írótagjának „Paki­sztáni történetek" című elbeszé­léskötetéből közöljük az alábbi részletet: \ zon a napon, amikor Pakisztón- bari megnyitották fi haladó írók konferenciáját, a laboré; amerikai konzúl odaküldte egyik ügynökét, hogy hallgassa meg. mit beszélnek ott. Bár ennek az ügynöknek több kü­lönböző neve volt, mi Machbubnak nevezzük, ahogy a gazdája is hívta. Nos hát ez a Machbub, hazatérve a konferenciáról, miután illedelmesen megisimogatla a szakóllát. alázaíosan jelentette, hogy a felszólaló írók szidják az angol és amerikai hábo~ rús uszílókat. —• Az lehetetlen! — kiáltott fel a konzul. — Hogy merészelik? Lehet, hogy te nem jól értetted . .. — Uram a iülem azt hallotta, amit mgst mondtam és magam is örülnék, ha uram hallását derül keltő hírek­kel örvendeztethetném meg, de ha a hitetleneis és lázadók . házába megy az ember, mit hozhat onnan. sötét­ségen és keserűségen kívül... Még tovább alkart beszélni de a konzul ridegen félbeszakította és megkérdezte: — Meg tudod azt csinálni, hogy magam is láthassam ezeket az em­bereket, de úgy, hogy ők engem nem? — Meg — felelte Machbub kis gondolkodás után. — Mellettük van eg\ külön helyiség, ahonnan mindent látni, ami náluk történik. A konzu; sajátmagát, mint Keleten minden amerikai, úgyszólván fél­istennek tartotta, az össze;, többi ke- :eti embert pedig valami alacsonyabb rendű faj sarjadékainak. Ott állt és mohó szemmel nézt? az elnökséget, a mikrofon előtt felszólaló szónoké- kát. az egész termet betöltő hallga­tóságot. Különféle korú emberékel látott: ifjú költőktől kezdve ősz sza kállú írókig. Látta nőket, némelyi­kük aliiq takarta el az arcát, mások európai ruhában és arcuk teljesen fedetlen volt. Egyesek jegyzetfüze-" tűkbe írtak. Tarka látvány volt ez az összegyűrt tömeg, hiszen erre a konferenciára az óriási ország min­den részéből étkezlek küldöttek és valamennyien különböző színű és szabású öltözéket viseltek. ÍAe mindnyájukat eggyé ková- 7 csolta a közös elhatározás, hogy az irodalmat valóban a nép érdeke szerint műveljék. hogy az irodalom a felvilágosítás fegyverévé váljék- Felszólaltak azok ellen akik a né-x pékét egy új világháború lángjaiba akarják sodorni. Az amerikai köpött egyet, haza" ment é, -hivatta Machbubot. — Arról van szó, Machbub te lel- állítod az embereidet, úgy. hogy azok mindent halljanak, amiről a terem ben szó van amit a felszólalók mon­danak, és amit az elnökség beszél. És minden felszólalásról amelyben az amerikaiak politikáját érintik, azonnal jelentést tenni! Nekem! Min­dent akarok tudni! Eredj! Nagyon kellemetlen napja volt a konzul úrnak, mert Machbub ügynö­kei teljesítették uruk parancsát, minden húsz percben, valahányszor a soron’.évö szónok befejezte beszé­dét. már futottak is a jelentéssel és mindig ugyanazzal a jelentéssel; a pakisztáni írók támadják az angol és amerikai háborús gyújtoga-tókat. támadják az imperialisták gyarma­tosító politikáját, az egész terem ál­talános helyeslése közepette. A konzul — a dühtől már piros foltok lepték e! az arcát — öklé­vel az asztalra csapott, aztán fel­emelte az öklét, de úqv hogy a kül­dönc eltakarta arcát kezével és már várta az amerikai ütését. De a kon" zu! n;m ütött. Rekedten kiáltotta: — Küldd ide Machbubol! Machbub, akit figyelmeztettek az amerikai dühére, tisztes távolban megállt lehajtotta fejét úgy várt a parancsra. A konzul hangja be- 'lareogta az egész szobát: — Folytatják a szidalmazást? Mi? — Igen — felelte halkan Mach­bub — és Trumant és Attleet és magát. .. — Nem azt kérdeztem. hogy név- szerint kiket szidnak. Megtakarítha­tod a feleslegebeszédet! Ezt a vá­sárt szét kell kergetni éspedig azon nal’ Itt van pénz!1— Egy csomag rúpiát vetett oda Machbubnak. — Bérelj markos legényeket, törjenek be most mindjárt n terembe és bo­tokkal verjék szét az egész konfe­renciát. Kár, hogy nem Amerikában vagyunk és nem lövöldözhetnek, No nem baj, a bot is jó fegyver, ha ügyesen bánnak vele. De hiszen nem kell téged kioktatni. Csak üs­senek mindenkit, a nőket is, sőt őket, elsősorban. Ez majd kigyógyít­ja őket az ostobaságukból. Miután Machbub kiment, a kon­zul még egv pereiig beszélgetett ön" magával: — Nagy botrány lesz ebből, de jó lecke! Majd megértik, ki az igazi gazda az országban. Jól elkapatták őket az angolok! De én nem vagyok hajtandó lovat adni alájuk! Rágyújtott egy szivarra és elő­*-*• vette a napi postáját. De gon­dolatat egyre visszatértek a konfe­rencián látottakhoz. ,,Ez nem olyan komoly dolog — gondolta. — ezek a barna genfieméinek é.s feketeképű hölgyeik azit képzelik magukról, hogy írók. Nos hát, most majd a hátukra hnak egy rövidke elbeszélést!“ Még el. is mosolyodott a szellemességén. Múl* az idő. Machbub nem jött vissza. .Végre, amikor az amerikai már kifogyott a türelemből, belépeti de ebben a komor, zilált csavargó­ban alig lehetett ráismerni a mindig oeckesen járó. kir.ya t Machbubra. Turbánja cafatokban lógott. fehér öltönye mocskos poios volt, mintha kutyákká; hempergett volna a pia­con. Az arca Hite véraláfutásokkal, az orra megdagadt és olyan volt. mint a kék padlizsán. — Machbub. megőrültél, hogy így kerülsz elém? — Uram Machbub nem hibás. Min­den jól ment. Először „ legényeim vélték a botokat és halogatás nélkül estek a teremnek. A közelből ügyel­tem őket De kiderült, hogy a kon­ferenciát munkások őrizték. Azoknál annyi bot volt, hogy úgv csépelték az én embereimet akár a gabonát. Közibük vetettem magam, hogy se­gítsek nohát ez let/ belőle. A föl­dön hemperegtem összeakaszkodtam egy paraszttal, az pediq nem kímélt. Mennyi port, nyeltem! Nézz rám, igazság megmentője, méltányosság fia!... — Es hogy végződött? Szétkerget­ték őket? — Sajnos uram... Mi akartunk futással menekülni de már késő volt. Irgalmatlanul ütlegeltek ben­nünket. Akkor megláttam a rendőr­séget és köztük egy ismerős tisztet. Jelet adtam neki ő pedig megmen­tette összevert testünket, így a lélek megmaradt bennünk, A tiszt meg­parancsolta, hogy tartóztassanak le minket, mert törvénytelen tüntetést rendeztünk. A rendőrei előállítottak minket a rendőri őrszobára. Persze, nem valami udvariasan bántak ve­lünk a tiszt aztán bocsánatot kért: Ez/ azért kellett ígv csinálni, hogy az emberek elhigyjék. hogy bennete­ket a börtönbe zártunk.“ Nos de minden rendbejött. Mindannyian sza­badlábon vagyunk. Nyomban idefu­tottam. hogy elmondjam, miként tör. 1ént mindez. Uram, nézze csak a sé­rüléseimet! A konml vállon ragad’a Mack­Fűből, aki feljajdult a fáj­dalomtól. Aztán keményen fagyos hideg t elein tettel a szemébe nézett, elengedte a vállát és igv szólt: — Tudom már, miről van sző, — Mindezt az oroszok rendezték, akik mint vendégek résztvesznek a kon­ferencián. Ez Moszkva keze! — Uram — felelte Machbub. — amennyiben ön az én sérüléseimrö' beszél, akkor ez nem Moszkva keze műve hanem a-z ejtőernyőgyár egyik munkásáé Megismertem, régi zovnr qó. De orosz vendégek nincsenek Még nem érkeztek meg.. — Hogyan? Oroszok nincsenek a konferencián? — Nincsenek uram. a konferen­cián nincsenek külföldiek, valameny- nyien a mieink ... — Tehát ők maguk rendezték ők agyalták ki mindezt meg is vertek benneteket, mint a kutyákat És mindez/ ők maguk? Nyilvánvalóan így van, uram. Azt is kiabálták ott, hogx, ez a tá­madás ugyancsak provokáció az ön részéről. Nem tudom honnan tudták de azt kiabálták éppen így. higyie el nekem. Ó, szegények kincse, sze mefénye bölcseség atyja .. — Menj a lenébe, te állat —- mond ta az amerikai — és ne kerülj a szemem elé, míg nem hivatlak.

Next

/
Thumbnails
Contents