Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

TOLNAI V/LÁG PBOtETÍhjAI ECY£SVI JETEK' .............- m ....... ............. —---------­f A MAI SZAMBÁN: Mentsük meg a Rosenberg-házaspárt! (2. o.) — Hazánk a külföldi hírek tükrében (2. o.) — A bő termes elő­feltétele — a jó növényápolás (2. o.) — Szerető gon­doskodás az ipari tanulókról (2. o.) — A paksi járási pártbizottság egésze induljon karéba az oktatási cv sikeres befejezéséhez (3. o.) — Bogyiszló lemaradt a tavaszi munkákban — „elaludt“ a művészeti együttes ^____ (4. o.) ____j AZ M DP TOLNAMECYEI PARTBIZOTT5ÄCANAK LAPJA \. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM AHA 50 FILLEK CSÜTÖRTÖK. 1953 JENI US 4 Kultűrasitóciónk feladata <i növényápolás, aratás-cséplós időszakában A kultúra elsődleges célja: elő­segíteni, alátámasztani és tovább lendíteni a napi politikai és gaz­dasági feladatok végrehajtására irányuló törekvéseket. Csavarjá­vá és lendítőkerekévé kell válni kultúrmunkásainknak, rendezvé­nyeinknek, kulturális vonatkozású intézményeinknek, a többtermelés gépezetének, a szocialista ember kiformálásának. Szorosan, az élet­től soha el nem szakadva kell küzdeni, harcolniok, tevékenyked­niük. Nehéz és sokszor izzadság facsaró munkájuk. Napi munka után összegyűlni próbára, vagy bejárni és köszönteni az élenjá­rókat, kioellengérezni a lemara­dókat, sokszor a rokonokat is — természetesen nem könnyű. De a feladat szépsége hatalmas tö- megformáló képességének igéző ereje száz és ezer kultúrmunká- sunk bensejében gyújtotta lángra a cselekvés, a tennivágvás fáklyá­ját. Soha nem látott és tapasztalt eredmények születtek az utóbbi hónap átforrósitó, éltető és ko­moly tettek végrehajtására ösz­tönző lendületében, a választási agitáció megtorpanást nem tűrő iramában. Győzelemre vittük a választá­sok nagy ügvét, szimpompás, fe­lejthetetlen ünnepséggé tették kultúrmunkásaink a választás nagy napját, de pihenésre még sincs idő! Ahogy nem halogathat­juk a megérett búza lekaszálását, ahogy a vizsgákon felelnünk kell — a napsugaras tavaszi idő be­köszöntővel az élet új vizsga elé állítja kultúrmunkásainkat: előt­tünk áll a növényápolási munkák zöme, majd pedig az aratás, a cséplés és folyamatosan a be­gyűjtés. A választási kultúragitáció so­rán megkedvelték, megszokták és ma már természetszerűleg kíván­ják is dolgozóink a kulturális ren­dezvényeket. A környező falvak népi együtteseinek és művészeti csoportjainak vendégszereplését, várják házukhoz az esti órák kedves csendjében érkező kö­szöntőbrigádokat. s már munká­juk fokozott lendületében ott sar­kallja őket a kipellengérező bri­gádok látogatásának rájuk háru­ló szégyene. A gyorsan pergő na­pok lázas munkájának ytemévé váljék, ha nem akarnak elsza­kadni az élettől: ki a földekre! — Ahol a munka, a termelés önma­gukban apró. de összességükben gigászi eredményei születnek, ahol a dolgos kezek kikényszerítik a földből az. életet, ahová ezekben a napokban az ország szeme tekint, ott köszöntsenek és bíráljanak kultúrmunkásaink •— az aratóbri- aádok között, a cséplőgépek mel­lett. Szinte kifeiezhetetlen mozgó­sító erő rejtőzik ezekben a rövid pergő dalokban. Dolgozó paraszt­jaink könnyes szemmel tesznek utána ígéretet további jó munká­ra, s a lemaradók szégyenükben — mint ez a harci Alkotmánv ter­melőszövetkezeti csoportnál is történt, — szinte napok alatt pó­tolják a lemaradást. Az ismereti er jesztő előadások a dolgozó parasztok iskolái. Ebben az időszakban fokozni kel] számu­kat és színvonalukat. A gépi erő­vel végzett mezőgazdasági mun­kák előnyeivel, az élenjáró agro­technikai eljárásokkal, az egyes növényfajták termésátlagának fo­kozásával, a helyes növényápolá­si módszerekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók. Olyan fegyver, amelynek éle a kedvezőtlen idő­járás, a babonákhoz, régi szoká­sokhoz való ragaszkodás ellen sze- geződik az újért, a többért, az emberibb életért. Ki ne hallgatná szívesen ezeket az előadásokat? A tudás hatalom, s mindannyian minden erőnket összeszedve tö­rekszünk birtoklásáért. A karikatúrák, grafikonok, szem léltető rajzok mozgósító ereje ve­tekszik a rigmusbrigádokéval. Az eredmények. sikerek papírravetett képei — a hibák és hiányosságok karikaturisztikus kipellengérezése — mindenkiben belső visszhangot kelt. Várongon igen ötletesen fe­jezték ki a kapálás jelentőségét. Két parasztember beszélget a ké­pen: — Hova mennek szomszéd? — Öntözni! — Kapával? — A ka­pálás felér egy öntözéssel! Az ötlet rajzos kifejezése hatalmas mozgósító erővel bír. De nem marad mögötte a bonyhádi járási kultúrotthon terve sem: Diafilmet készítenek a járás legjobb terme­lőszövetkezetének. a zombai Sza­bad Föld tsz életéről és egyben bemutatják azt is, hogyan segíti a termelőszövetkezetben a kultúr- munka a termelés növekedését. Ha felhívjuk a dolgozók figyel­mét egy rajzzal, a grafikonon vo­nunk párhuzamot a múlt és a jelen állapota között, a konkrét adatok, a sokat hallott általános­ságok felett, mél ven elgondolkoz­tatják a dolgozókat, s ilyenkor születnek a munka, a termelés igazi hőstettei. A kultúrmunkások elszigetelt tettei önmagukban nem sokat érnek. Csupán a reszortfeladatok jó, vagy rossz végrehajtásai lesz­nek. Ezért még szorosabbra kell fonni a kapcsolatot a párt- és tö­megszervezetekkel és a tanácsok­kal. Különösen a nyári időszak­ban. amikor a diákok legnagyobb része dolgozik, bekapcsolódik a termelőmunkába, ■'•agy hazamegy szüleihez, a pedagógus népműve­lési ügyvezetők pedig tanfolyamo­kon vesznek részt. Ebben az idő­ben a kultűrbrigádok egybefogá- sa és irányítása bizonyos mér­tékben az ő feladatukká válik. A tavaszi munkák beálltával egyes községeinkben felülkere­kedett az a nézet, hogy a terme­lőmunka mellett nem tudnak be­kapcsolódni a tánc- és rigmusbri- gádok és szín.játszógárH á k mun­káidba Ez » né^et több közsé­günkben — így Bogviszlón is —. gátolta a kultúrmunka kiszélese­dését és bizonyos mérvű vissza­esést jelentett a téli szép szerep­lések után. Ez az álláspont annál is in­kább helytelen, mert nemcsak a szép. tetszetős szereplések jelle­mezhetik ma kultúrmunkánkat. Ma már furcsa lenne arról beszél­ni, azt fejtegetni, okokkal és in­dokokkal alátámasztani, hoev kul- túrmunkánk nem lehet öncélú, művészet a művészetért, tánc a szép mozgásért, nóta a kellemes és dallamos muzsikáért, szavalat a szavak ritmikus, üdén össze­csengő rímeiért. Kultúrmunkása­inknak ma nem szabad elszakad­nak az élettől, az életet pedig a iövő évi kenyér biztosítása je­lenti. Minden nagy munka előtt érde­mes számbavenni az erőket. A választás befejezése után a tava­szi növényápolási, majd aratási és cséplési kultúragitáció megkezdé­sekor örömmel szögezhetjük le, hogy kultúrmunkásaink nagy ré­sze jól megállta a helyét. Eddig végzett munkájuk biztosíték ár­ra, hogy a további célkitűzéseket, a fent említett módszereket, a választási agitáció tüzében meg­erősödve és megizmosodva, jól végre is hajtják. Munkájuk nyo­mán a jövő évi kenyérért, a be­takarított termények tömött zsák­jai mellett ott lesznek a kultúr- munka hatalmas eredményei. A 73/2. Építőipari Vállalat dolgozói készülnek a Béke-Viíágtanács ülésére A felszabadulási hét, majd a vá­lasztási békevei'seny nagy eredmé­nyek elérésére serkentette a 73 2. Építőipari Vállalat dolgozóit. Több építkezés dolgozói jóval a határidő előtt fejezték be a munkájukat. A palotabozsoki építkezésen például 4 nappal a határidő előtt fejezték be a munkákat. A tamási gépállomás építkezésének dolgozói szintén a határidő előtt végezték el a rájuk háruló feladatokat. Ezek az ered­mények a műszaki dolgozók odaadó munkájából is erednek, akik a mű­szaki feltételek állandó biztosításá­val igyekeztek a dolgozókat segí­teni munkájukban. A legjobb mű­szaki dolgozók között van Czank Nándor, a gyapotegronáló építkezés vezetője, Rottler Antal, a tolnai halbiológiai építkezés vezetője, Ár­kosi Ilona és Schilling Antal, a bérház építkezés vezetője és he­lyettese, akikről példát vehetnek a vállalat többi műszaki dolgozói. Az eddig elért jó eredmények to­vábbi lelkes munkára serkentik a vállalat fizikai és műszaki dolgozóit. Történtek már újabb felajánlások június 15-re, a Béke Világtanács budapesti ülésének tiszteletére. Fruzsina János kőműves, az „Építők kiváló dolgozója“ vál­lalta, hogy brigádja a Béke Vi­lágtanács budapesti ülésszaká­nak befejezéséig teljesíti ötéves tervét, ezenbelül az ezévi tervüket is. A brigád eddigi átlagteljesítménye 200 százalék. „Büszkék vagyunk — mondja Pruzsina elvtárs, — hogy a békeharcban a mi brigádunk is ki­veheti részét a munka frontján, amelyen keresztül győzelemre visz- szük újabb sikereinket. Jó munkánk kai harcolunk a békéért, a népek szabadságáért, az újabb magyar győzelmekért.“ Máté János többszörösen kitünte­tett sztahanovista brigádvezető bri­gádja nevében kijelenti: „Teljesítményünket 210 százalék­ról 220 százalékra emeljük. A brigád tagjai megfogadták, hogy felveszik a „Béke-brigád“ nevet. E megtisztelő névért még kemé­nyebben fogunk dolgozni. Vállal­juk, hogy a 100 százalékon alul tel­jesítő brigádokat felkaroljuk, jó munkamódszerek átadásával segít­jük megszüntetni a 100 százalékon aluli teljesítményeket“. Megjegyez­zük: ez a brigád már a II. ötéves terven dolgozik. A Béke Világtanács ülésére az ifjúmunkások is még nagyobb telje­sítményekkel készülnek. Badics Sándor kőműves bri­gádja 160 százalékra. Vámos és Horváth kőműves brigádja 117, Horn Adám ács brigádja 178. Csehoei Margit gépkezelő 145 és Sztojka segédmunkás brigádja 138 százalékra teljesítették ter­vüket az utóbbi dekádban. A brigádok vállalták, hogy ezt az eredményüket 5 százalékkal emelik. A brigád és egyéni vállalások mellett a műszaki vezetők is még jobb munkával készülnek június 15-re. A közös munkának meg lesz az eredménye. A 73 2. Építőipari Vállalat dolgozói és műszaki veze­tői még fokozottabb munkával har­colnak a II. negyedéves terv túltel­jesítéséért. Az első negyedévben 103 százalékra teljesítették tervüket, amiért meg is kapták a tröszt ván­dorzászlaját. Most azért folyik a harc, hogy ez a vándorzászló tovább ra is náluk maradjon, ami dicsősé­get jelent a vállalat minden egyes dolgozója számára. Á DISZ-fiatalok az élen a bő termésért folytatott harcban Állam; gazdaságunk dolgozói — írja levelében Jártás Ernő DlSZ'tit* kár Leperd-pusztáról ‘— a választá­si békcverseny után újabb munka- vállalásokká', készülnek június 15"re. "a Béke Világtanács Budapesten tar tandó ülésére. A szőlészetben dolgo­zó DISZ-fiatalok, aki^ az elmúlt év­ben is jó munkát végeztek, vállalták hogy az idén 25 százalékkal maga" sabb termést érnek el. Az állatié* nyész‘ésben Bot János tehenész vál­lalta, hogy fejésj átlagát 11,5 literre emeli. A traktoros brigád DISZ tag- jai vállalták, hogv jó eredményeiket állandósítják. Csányi János trakto" :os a választás; békrversenyben át- agosan 228 százalékot ért el Oaál István 180 százalékot Grosch Jóf zsef 140 százalékot. A növénytermelési brigád DISZ fiataljai véreenyre hívták ki a több; növénytermesztés; brigádokat. Célul tűzték ki a 20° mázsás répaterinést. Levelezőnk iria : & Bonyhádi Zománcgyár dolgozói lövessék a termelésben élenjárókat ,.A béke érdekében mindent meg­teszünk és új lendülettel törünk elő* re ötéves tervünk sikeres és győzel­mes befejezéséhez“ — mondja Gyri mesj elvtárs. a Bonyhádi Zománc­művek párttitkára. Ahhoz hogy bé* kénk erős és szilárd legyen, sok ál­dozatkészségre van szükség. Éppen ezért minden időt és lehetőséget, ki kell használni a termelésben, hogy minél több és jobb minőségű árul tud­junk adni dolgozóinknak. Valóra keli váltani ígéretünket a vállalások terén. Harcolnunk kell a maradiság ellen, ceökkentenünk kell a selejtet, el keil kerülni az igazolatlan mulasz­tásokat, szilárd harcot kell vívni a munkafegyelem megszilárdításáért. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói becsülettel teljesítik adott szavukat, amit a Béke Világtanács ülésének tiszteletére tel‘ek. Máin? hónanbsn kimagasló egyéni eredmények szüle*.* tek a termelés frontján. A saitolómű- helyben id. Losoncai Antal 165 szá­zalékra Törő István 151, a játékosz­tályon Pintér Gyu'a 158. Fábiánná 143. a. szerszámműhelyben Heiclinger eivtárs 133, Fáik János pedig 122 százalékra teljesítette, legutóbbi de* kádtervét. Ha ezeket a példákat let­tekkel követjük é« ezen Keresztül sikeresen teljesítjük vállalásainkat minden szavunk üzenet lesz békén­ket, jövőnket veszélyeztető háborús uszítoknak, de emellett erősebbé ko­vácsoljuk a béketábort. Kálovics II. György levelező. K9 Mklkée $mmikék megingunk Bodony Péter bátaszéki lakos 200, Gelencsér • Mihály, Sipos Ferenc dombóvári lakosok 145, í illetve 135, és Prantner János szekszárdi lakos 100 százalékban teljesítették szálastakarmány- bcadási kötelezettségüket. Kozs pól beporzó-brigád Bölcskén A bölcskei DISZ'fiatalok 6 tagú rozspótbeporzó brigádot szerveztek. Reggelenként, mikor a harmat kezd felszállni, a DISZ-fiatalok kerékpárra ülnek a kormányra csavarnak egy ru dazókötelet vagy amilyen éppen akad, s irányt vesznek a határba. A DISZ-üa.taiok rd3”' válogatják P táb. Iákat, amelyik tábla éppen útjukba akad. pótbtporozzák. Betakarításkor majd tűnődnek a gazdák, hogy ilyen jó rozstermési takarítanak b>* — mondják Ferde István és Gazda Mar­git DlSZ-.agok. Mi pedig majd jól­eső érzéssel hallgatjuk, hogy ehhez mi is hozzájárultunk. A tamás' gépállomás Aranyhaláig női br»»iTa s A cséplést augusztus 20 helyett 18-ra fejezzük be A gabona gyors és szemveszteség nélküli betakarítása fokozott kö­vetelmény elé állítja gépállomásunk valamennyi dolgozóját — Írják le­velükben a tamási gépállomás Aranykalász női brigád tagjai. Hogy ezek­nek a követelményeknek megfeleljünk, jól felkészülünk a munkák el­végzésére. Már most megbeszéltük brigádon belül a cséplési munkák teendőit és fogadalmat tettünk, hogy brigádunk a cséplés alatt az eddiginél jobb munkát végez. Vállaljuk: bekapcsolódunk a 40—50 vago- nos mozgalomba, naponta 180 mázsás teljesítményt fogunk elérni. A cséplést augusztus 20-a helyett 18-ra végezzük el. szemvesztcségel nullá­ra csökkentjük, tervünket 120 százalékra teljesítjük. Ezt úgy fogjuk el­érni, hogy a két műszakot kihasználjuk, a cséplőmuukások között po­litikai felvilágosító munkát végzünk. SEBÖK ERZSÉBET Aranykalász brigádvezető, Tamási.

Next

/
Thumbnails
Contents