Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-19 / 142. szám

Éljen a népek közötti béke9 le a háborús gyújtó gutákkal! (1. V. Sztálin) Felszólalások a Béke-Világtanács ülésén A Béke-Vüágfcmács pénteki napirend é Mazhar AH Khan, a „Pakisztán Times“ szerkesztőjének hozzászólása Mazhar Ali Khan bevezetőjében megállapította: „Helyes, ha aláhúz­zuk annak az elvnek fontosságát, amely szerint minden vitás nemzet közi kérdést tárgyalásra kell bocsá­tani és amely szerint a legfontosabb kérdésekben történő intézkedéseket most már nem lehet tovább halasz­tani." Ez az elv nemcsak a nagyha­talmakat közvetlenül érintő viták­ra vonatkozik. Érvénye ugyanúgy ki terjed azokra a kérdésekre is, ame­lyek látszólag helyi jelentőségűek, mint például a Kasmírra vonatko­zó indiai—pakisztáni konfliktusra, vagy az arab államok és Izrael kö­zötti nézeteltérésekre. Közismert az imperialista hatalmak közvetlen szerepe ezeknek a problémáknak a létrehozatalában, annak érdekében, hogy a földet behálózó katonai bá­zisok hálózatát kiterjesszék. Pakisztán — mondotta — csak nemrégiben vált áldozatává Wash­ington különös érdeklődésének, — melynek célja, hogy e stratégiailag fontos területet hadibázisnak hasz­nálja fel s ragyogó embererőtarta- lékát olcsó ágyutöltelékként vegye igénybe. De „bármit tervezzen, vagy tegyen a kormány, Pakisztán népe elhatározta: nem engedi meg, hogy idegen katonaság lépjen ismét az or­szág földjére és abba sem nyugszik bele, hogy fiainak vérét gonosz ér­dekekért ontsák ki.'* A békemozgalom szerepe az, hogy állandó kapcsolatban legyen a né­pekkel, s lehető leghívebben tájé­koztassa őket a nagy világesemé­nyekről. Nagy fórumnak kell len­ni, amelyet tisztánlátásra törekvő becsületes emberek használnak fel. hogy szétoszlassák azt a ködöt, mely nagyon kényelmes lehetőséget nyújt a rosszakaratúak számára a problé­mák elhomályosítására. A Béke Vi­lágtanácsnak továbbra is az a fel­adata, hogy összefogja azokat a kü­lönböző politikai felfogású becsüle­tes embereket, akik tiszteletben tart ják az embert, bíznak az ember jö­vőjében és következésképpen a bé­ke biztosításával óhajtják ezt a jö­vőt boldoggá tenni. A Béke Világtanácsnak olyan fér­fiakból és nőkből kell állnia, akik ítéletet tudnak alkotni nagy politi­kai és gazdasági problémák felett, amelyek igen bonyolultak, amelyek körül kormányérdekek ütköznek össze, s amelyek annyi viszály for­rásai. Szükséges tehát, hogy a Bé­ke Világtanács kebelében nagyké­pességű politikusok, közgazdászok, jogászok és tudósok foglaljanak he­lyet. Az is elengedhetetlenül szüksé­ges. hogy olyan férfiakból és nők­ből álljon, akik irodalmi, művészi képességeik révén és ékesszólásuk­kal élővé. tudják tenni a dolgokat a tömegek előtt. Kell, hogy a Béke Világtanácsban különböző vallásfelekezetekhez tar­tozó papok is legyenek, mert ők sok férfinak és nőnek tapasztalt ta­nácsadói és barátai. Minthogy napjainkban az emberi szolidaritás oly sok férfit és nőt tömörített már szakmai érdekeik vé delme jegyében, a gyermek és a csa iád védelme jegyében, az ifjúság jö vőjének védelme jegyében a szak- szervezetekben, a nőr és ifjúsági szövetségekben — elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeknek a szerve­zeteknek a képviselői is tagjai le­gyenek a Béke Világtanácsnak. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a Béke Világtanács, összetételében is ne csupán egyetlen kontinens, ha­nem az egész földkerekség vala­mennyi népeinek törekvéseit fejezze ki. Amint azt d‘Astier de la Vigerie mondta: a Béke Világtanács nem professzorok és nem diplomaták gyülekezete, erejének forrása a nép és az a hivatása, hogy a népeket sa­ját erejük tudatára ébressze. A közvélemény erejét eddig is sze­rencsésen használtuk fel, a jövőben még szerencsésebben és még meg­fontoltabban kell felhasználnunk. hogy nyomást gyakoroljunk a par­lamentek tagjaira, a kormányokra, az Egyesült Nemzetek Szervezeté­re. Miránk hárul tehát az a feladat, hogy feltárjuk a népek előtt saját erejük hatásosságát. Cotton asszony ezután a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség ke­belében tömörtilt nők, valamint a Kopenhágában nemrég lezajlott nők világkongresszusa üdvözletét tolmá­csolva kihangsúlyozta, hogy kétszáz- millió. á békét hőn óhajtó asszony együttműködését hozta el a Béke Világtanácsnak. Tudjuk, hogy Olaszországban csak­úgy, mint Franciaországban, Irán­ban csakúgy, mint Brazíliában, Vietnamban éppen úgy, mint egész Dél-Amerikában ismerik az egysze­rű nők hősi cselekedeteit, akik a ka­tonákat és hadianyagot szállító vo­natok, páncélkocsik és teherautók elé vetették magukat. Nevüket mind annyian ismerjük. Úgy vélem, a nők méltán kérnek olyan helyet a Béke Világtanács kebelében, amely új tevékenységüknék megfelelően na­gyobb, mint amilyent eddig ott elfog laltak és amely a választott tagok számának eddig még egyötödét sem tette ki, holott a nők alkotják az emberiség felét. Külföldi bérencek kalandjának bukása Berlinben Berlin (TASZSZ): Június 16-án Berlin demokratikus övezetében egyes vállalatoknál, többek között az építőipari munkások között, munka-, beszüntetésre került sor. A munka beszüntetésére az egyes vállalatok­nál az utóbbi napokban bevezetett tíz százalékos normaemelést azon­ban a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya június 16-án ha­tályon kívül helyezte. A normaeme­lés csak ürügy volt a Nyugat-Ber- iinben tanyát vert különféle kül­földi ügynökök közül kikerült pro­vokátorok számára, hogy munkabe­szüntetéseket rendezzenek a válla­latoknál és Berlin utcáin megbont­sák a rendet. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya ezzel kapcsolatban június 17-én a nappali órákban nyi­latkozatot tett közzé, amely ezt mondja: „A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának a lakosság hely zetének megjavítását célzó intézke­déseire Nvugat-Berlin fasiszta és más reakciós elemei provokációval és Berlin demokratikus övezetében komoly rendzavarásokkal válaszol­tak. Ezek a .provokációk Németország egysége helyreállításának megnehe­zítésére irányulnak. A berlini építő­ipari munkások munkabeszüntetésé­nek ürügye a normákról hozott teg­napi határozat eredményeként el­esett. A rendzavarásokat provokáto rok, külföldi hatalmak fasiszta ügy­nökei és a német kapitalista mono­póliumok csatlósai követték el. — Ezek az erők elégedetlenek a Né­met Demokratikus Köztársaságban fennálló demokratikus hatalommal, amely a lakosság életviszonyainak megjavítását szervezi. A kormány felhívja a lakosságot: 1. Támogassa a rend haladékta­lan helyreállítására irányuló intéz­kedéseket a városban és teremtse meg a feltételeket a vállalatok nor­mális és nyugodt munkájához. 2. A rendzavarásban bűnösöket felelősségre vonják és szigorúan megbüntetik. Felhívják a munkáso­kat és minden becsületes polgárt, tartóztassák fel a provokátorokat és adják át őket az állami szerveknek. 3. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkások és a műszaki ér­telmiségiek a hatalmi szervekkel együttműködve maguk tegyék meg a szükséges intézkedéseket a mun­ka normális menetének visszaállí­tására.'' A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának a lakossághoz in­tézett e nyilatkozatát Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke írta aló. Ugyanaznap este a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya nyi­latkozatot tett közzé a külföldi bé­rencek berlini kalandjának bukásá­ról. E nyilatkozat a következőket mondja: „Míg a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya arra összponto­sítja erőfeszítéseit, hogy újabb fon­tos intézkedések végrehajtásával megjavítsa a lakosság anyagi hely­zetét és különös figyelmet fordít a munkások életviszonyainak megja­vítására, felbérelt elemek, külföldi államok ügynökei és a német mono­polisták köreiből kikerülő csatlósaik kísérletet tettek a kormány intéz­kedéseinek meghiúsítására. Megállapítást nyert, hogy azok a sztrájkok, amelyek tegnap egyes vállalatoknál voltak, valamint fa­siszta ügynökök egyes csoportjainak Berlin demokratikus övezete utcáin elkövetett • provokációs rendzavará­sai Nyugat-Berlinben kidolgozott és meghatározott pillanatra időzített egységes terv alapján zajlottak le. A rendzavarások a tervezett kaland teljes bukásával végződtek, mert a lakosság nagyrészének és a ha­talmi szerveknek ellenállásába üt­köztek. A vállalatoknál visszaállít­ják a normális munkát. Az utcákon fenntartják a rendet. Nem tűrik meg a provokátorok és bűnöző elemek semmiféle kirohanásait. Kudarcot vallottak a külföldi ügy­nököknek azok a gálád kísérletei, hogy megakadályozzák a lakosság életviszonyainak megjavítására irá­nyuló fontos kormányintézkedések végrehajtását, meghiúsult az a za- vartkeltési kísérlet is, amellyel újabb akadályt akartak Németország egy­sége helyreállításának útjába gör­díteni. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya határozott intéz­kedéseket tesz, hogy a rendzavarás­ban bűnösöket szigorúan megbün­tessék. A provokátorok nem szá­míthatnak kegyelemre. ~"“ai A Béke Világtanács 18-án nem tartott plenáris ülést, hanem meg­kezdték munkájukat a teljesülés által életrehívoít bizottságok: a politikai bizottság, amelynek elnöke D'Astier de la Vigerie, a kulturális bizott­ság Eugenie Cotton elnökletével és a világtanács szerepét és munkáját tárgyaló bizottság, amelynek elnöke Sereni szenátor. A bizottságok munkájában résztvesznek a Béke Világtanács tagjai, a meghívottak és a megfigyelők. A bizottsági ülések nem nyilvánosak. A Béke Világtanács 19-én délután 4 órakor tartja legközelebbi tel­jes ülését. fiz éberség fokozásával védjük terményeinké! a tűzkártól A belügyminisztérium tűzrendészed főosztályának közleménye Néhány napon belül megkezdődik a falu dolgozóinak békeharca a ter­ménybetakarításért. A miniszterta­nács az aratás, cséplés, másodvetés és a tarlóhántás előkészítéséről szóló határozatának végrehajtása nagy fel adatot ró minden dolgozóra. E fel­adatok között igen fontos helyet fog­lal el a tűzkármentes betakarítás jó megszervezése. Az aratás-cséplés időszakában számolnunk kell az osztályellenség kártevő tevékenységével is, de a nyári időszakban a tűzveszély min­den tekintetben fokozódik. Ahhoz, hogy az osztályellenség kártevését megakadályozzuk, a tűzveszélyt el­hárítsuk, szükséges, hogy dolgozó népünk fokozott éberséggel, nagyobb körültekintéssel végezze munkáját. Állami szerveink, a helyi taná­csok, a rendőrség és tűzoltóság most szervezik a községekben a tűzfi- gyelői és készültségi szolgálatot. E szolgálat jó megszervezése és ellá­tása elsősorban dolgozó parasztsá­gunk személyes és közös érdeke. A DISZ, MEDOSZ, MNDSZ szervei a párt segítségével mozgósítsák a falu dolgozóit a feladatok jó ellátására. A felvilágosító munkával érjük e!. hogy a tűzfigyelői és készültségi szolgálatból a falu dolgozói lelkese­déssel kivegyék részüket. Minden megmentett érték, minden megmen­tett szem gabona elősegíti népünk életszínvonalának emelését, a béke védelmét. A földművelésügyi minisztérium közleménye a növényápolási munkákról Á június 10—15. közötti időszak­ban a növényápolás munkája or­szágosan fokozódott az elmúlt idő­szakhoz képest, azonban még az or­szág legelőrehaladottabb megyéiben is súlyos a lemaradás. A kukorica, cukorrépa, burgonya és a napraforgó összes elvégzendő növényápolási munkáit egybeszámít­va a növényápolási munkák teljesí­tésében június 15-ig a megyék sor­rendje a következő: 1. Somogy 75 százalék, 2. Tolna 68.8 százalék. 3. Szabolcs 67.6 szá­zalék, 4. Győr 64.6 százalék, 5. Vas, 61.7 százalékká). Zala 61.7 százalék, 7. Fejér 60.4 százalék, 8. Pest 60.3 százalék, 9. Szolnok 59.5 százalék, 10. Baranya 54.3 százalék, 11. Nóg- rád 53.4 százalék, 12. Veszprém 53.2 százalék, 13. Hajdú 48.2 százalék, 14. Komárom 47.1 százalék, 15. Bor­sod 45.8 százalék, 16. Csongrád 44.4 százalék, 17. Bács-Kiskun 43.7 szá­zalék, 18. Heves 42.1 százalék, 19. Békés 35.8 százalék. A június 1-ig hátralévő két hét alatt, figyelembevéve az időjárás megjavulását is, még az elmaradt megyéknek is megvan a lehetőségük arra, hogy elmaradásukat behozzák és olyan eredményt érjenek el, hogy a megyék versenyében a földműve­lésügyi miniszter és belügyminiszter által kitűzött jutalomban részesül­hessenek. A növényápolás munkáit minden megyében a lehető legnagyobb erő­feszítéssel úgy kell folytatni, hogy a július utolsó hetében megtartandó határszemlékre a növényápolás munkáit mindenütt elvégezzék. 417.000 PStPAtt'Y 104.000J 100 tfföS férni vast 1 1100 <r fi jSlMÓMWm 11 VAC»J| iRI M (Folytatás az 1. oldalról) a német fasizmus és militarizmus erőivel kell megvédeni. Az európai népek demokratikus szolidaritásá­nak helyébe az „atlanti egység“ jel­szavát állították, mely nem egyéb, mint Nyugat-Európának Kelet-Euró- pa ellen irányuló katonai szövetsé­ge. Hangsúlyozta, hogy a német kér­dés megoldásában csak a jaltai és potsdami szerződésből lehet kiindul­ni. Foró óhajunk — mondotta végül Stanlislaw Kulczynski — hogy a Béke Világtanács jelenlegi ülése új szakasz kezdetét jelentse a nemzet­közi kapcsolatok fejlődésében. Dániel Loi oTu román küldött felszólalása litikai felfogásukra, fajukra, vagy vallási meggyőződésükre — követ­kezetesen szem előtt tartja azt az eszmét, hogy a különböző kórmány- zatú, társadalmi rendszerű, ideoló- giájú és életmódú népek eredménye­sen együttműködhetnek, kiváltkép­pen a gazdasági élet, a kultúra, a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása terén. Dániel Lopolu ezután javasolta, hogy a Béke Világtanács kezdemé­nyezze az építészmérnökök és épí­tészek nemzetközi konferenciájának összehívását, mert — mint mondot­ta — az építészmérnökök és építé­szek csak a tartós béke viszonyai között folytathatják zavartalanul munkájukat. Az orvosok nemzetközi kongresszusának sikere alapján ja­vasolta nemzetközi szakorvosi kon­ferenciák összehívását is. Javasla­tot tett arra is, hogy a Béke Világ­tanács forduljon a különböző mun­katerületeken dolgozó és a béke ügye iránt odaadó tudósokhoz és indítványozza nekik, hogy hívjanak meg külföldi tudósokat az országaik bán tartandó tudományos konferen­ciákra. Javasolta a nemzetközi sport találkozók kiszélesítését és ezek so­rában olyan kerékpárverseny kez­deményezését, amelynek útiránya több nyugat- és keleteurópai fővá­roson vezet át. Lopolu eloszor az Egyesült Nem­zetek Szervezetének kérdéséről be­szélt és leszögezte, hogy az ENSZ csak akkor lehet valóban világszer­vezetté, ha ott valamennyi béke­szerető ország hallathatja szavát. Ez zel kapcsolatban kijelentette, hogy igen nagy jelentősége lenne, ha fel­vennék az ENSZ-be azt a 14 álla­mot. amely ilyen irányú kérését már régen előterjesztette. Ezeknek az or­szágoknak — mint mondotta —■ 112 millió lakosa van s ha ehhez hoz­zászámítjuk Kínát, amelynek tör­vényes kormánya máig sem foglal­hatta el helyét az ENSZ-ben, ki­derül, hogy az ENSZ keretei közül az emberiség egynegyedét mestersé­gesen kizárták. Javaslom — mondotta, — hogy s nemzetközi feszültség reális eny­hülése érdekében a Világtanács és tagjai a béke érdekeinek megfele­lően támogassák e kérdés megoldá­sát. A román küldött ezután a népek közötti kulturális kapcsolatok kér­désével foglalkozott. Ezután az ezév augusztusában Bu­karestben tartandó IV. Világifjúsági Találkozó jelentőségét méltatta és kijelentette: „Amikor a román nép szíve minden melegével vendégül látja országában a Világifjúsági Ta­lálkozókon résztvevő mintegy har­mincezer ifjút — tekintet nélkül po­Eugénie Cotton felszólalása a Béhe^Világtanács szerepéről és összetételéről

Next

/
Thumbnails
Contents