Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-17 / 140. szám

Fogadd méltóan a Béke-Világtanács tagjait — teljesítsd félévi tervedet! A Béke-\ilágtanács budapesti tanácskozása .4 békéért vívott harcban döntő tényező a népek akciója (Folytatás az 1. oldalról) — A Béke Világtanács csak ab­ban az esetben tehet eleget ezeknek a feladatoknak, ha újabb erőt sora­koztat fel, újabb embermilliókhoz fordulva, akiket a remény felrázott vagy fellelkesített, hogy vegyenek részt a béke érdekében rendezett megbeszéléseken és akciókban. — A Béke Világtanács Irodája ülésszakunk napirendjéhez két pont felvételét javasolja: egyfelől a tár­gyalások és a nemzetközi feszültség enyhülése kérdését, másfelől pedig a világtanács szerepének kérdését. — A mi tevékenységünknek min­dig az volt a célja, hogy érvényre juttassa a tárgyalások útján hozott megoldásokat az erőszak-megoldá­sok felett. Már akkor tárgyaláso­kat hirdettünk, amikor még a kilá­tások ezzel kapcsolatban gyöngék voltak. Ma már a tárgyalások út­ján való megoldás felvetése nem tartozik a találgatások és a feltevé­sek világába. Egy lényeges kérdés­ben, a koreai kérdésbén célt ért. Álláspontunk helyessége bebizonyo­sodott. — Ázsiában és Európában súlyos kérdések várnak megoldásra. Dél- kelet-Ázsiában hét év óta háború folyik és más tűzfészkek is léteznek. Ezeken a helyeken a békét és a fe­szültség enyhülését csak tárgyalá­sok útján és a népek önrendelkezési jogának tiszteletbentartásával érhet­jük 'el. — Európában Németország ketté van osztva és meg van szállva. Ausztria is megszállás alatt van. Ezeket az országokat katonai koa­líciók szeretnék maguknak megnyer­ni. Ennek az állapotnak tárgyalások útján kell véget vetni, de tisztelet- bentartva ezen országok független­ségét. ugyanakkor gondoskodni kell mindkét ország biztonságáról. — Ami a tárgyalásokat illeti, nincsenek minden ajtót megnyitó formulák, nincsenek megváltoztat­hatatlan szabályok. Ugyanúgy ki le­het indulni egyes esetekből az álta­lánoshoz, mint az általánostól az egyes esetekhez. Mindkét utat sza­badon kell hagyni, az általános ren­dezéshez vezető külön-külön kötött szerződések útját; valamint az álta­lános, vagyis a békeegyezmény út­ját, amely az egyes problémák meg­oldását könnyíti meg. — De ez nem fog magától menni. Nem szabad, hogy a remény és a derűlátás az erőfeszítések gyengülé­séhez vezessenek. A béke ügye nem csak a diplomaták és a kormányfér­fiak ügye. A döntő tényező a népek akciója. A népeken múlik az, hogy találkozók jöjjenek létre, hogy siet­tessék a tárgyalások lefolyását, meg­akadályozzák a szabotázscselekmé­nyeket és hogy az akadályokat elhá­rítsák. A népek és a béke erői nem cselekedhetnek egymástól elkülönül­ve, ha sikert akarnak elérni. A né­peknek meg kell állapodniok egy­mással, meg kell határozniok törek­véseiket és a közös utakat és ezeket érvényre kell juttatniok a közvéle­mény és a kormányok előtt. Ez a feladata, ez a szerepe a Béke Világ­tanácsnak. Összetétele, jellege, mely kezd egyetemessé válni, múltbeli tevékenysége, kezdeményezéseinek visszhangja és az eseményekre gya­korolt hatása mutatják, hogy ezt a szerepet képes betölteni. — A világmozgalom élő valami, melynek a nemzeti békemozgal­mak a kifejezői. Minden nemzeti mozgalomnak arra kell törekednie, hogy a közös célkitűzések keretében saját akciókba kezdjen, tekintetbe­véve az ország sajátos helyzetét, in­tézményeinek természetét, tekintet- bevéve azt, amivel a maga részére az illető nemzet és kormány a tár­gyalásokhoz és a nemzetközi helyzet enyhüléséhez hozzájárulhat. — Az utóbbi idők győzelmei és Ezután Wilhelm Elfes nyugatné­met küldött, volt főpolgármester, a Béke Világtanács tagja lépett a szó­noki emelvényre. — Ami Koreában történt — kezd­te beszédét — nagy lecke volt az emberiség számára. Vájjon a világ levonja-e majd ebből az igazi tanul­ságokat és különösen az államfér­fiak fognak-e okulni a múlt borzal­maiból? A háború óta már nyolc év telt el és még mindig, és talán inkább, mint valaha, félelemben és rettegésben tartják az emberiséget. Nincs hát reménység? De van re­ménység, amely a népek békeaka­ratán épül, mindjobban erősödik és amely végül is az államférfiakat arra fogja kényszeríteni, hogy ne a háborút, hanem csak a békét keres­sék. Erre Korea például szolgálhat. — Ha Koreában a fegyvereket el­némították, akkor a német kérdés erősebben fog előtérbe lépni. 1945 után nekünk németeknek már csak egy kívánságunk volt: hogy a világ­nak többé ne adjunk alkalmat a nyugtalanságra. Most azonban ismét A következő felszólaló Hermeto Bezerra Cavalcanti tábornok, brazil küldött volt. Beszéde elején emlékez tetett arra, hogy a brazil alkotmány egy cikkelye kimondja: Brazilia so­hasem fog hódító háborúba kezdeni. Majd arról szólt, hogy a népek a legnagyobb egyetértésben élhetnek egymással, bármilyen legyen ideoló­giájuk, vallásuk vagy életmódjuk. reménységei nagy büszkeséggel töl­tenek el bennünket. Ez megnöveke­dett felelősséget hárít ránk. Embe­rek milliói, akik megszabadultak a félelemtől és bizalmatlanságtól, azt akarják, hogy a béke és a barátság felé vezessék őket — fejezte be be­szédét a hallgatóság tapsa közepette d'Astier de la Vigerie. megvan az a nyomasztó kellemetlen érzésünk, hogy Németország ügye újra világproblémává lesz, sőt hogy Németország esetleg egy új háború okozója lehet. Biztosíthatom önöket, barátaim, hogy a német nép túl­nyomó többségében hajlandó min­dent megtenni és mindent magára vállalni, ami alkalmas egy új hábo­rú szerencsétlenségének elhárítására. A továbbiakban rámutatott Elfes, hogy Németország jelenlegi ketté­szakítottsága olyan helyzetbe sodor­ta a német népet, amelybe nem nyu­godhat bele. Elfes felszólalását a következő sza­vakkal fejezte be: — Milyen csodálatos elképzelés, hogy egyszer eljön a béke világa, egy olyan világ, amelyben a tudo­mány és művészet, gazdasági élet és technika, az emberek képzése és vezetése csak arra törekszik, hogy minden ember civilizációját, kultú­ráját, jólétét és boldogságát szol­gálja. Kezdjük el a munkát. Az em­beriség sóvárog utána. 1 IIéke-Yi 1 á»(anács keddi Cavalcanti tábornok, brazil küldött felszólalása Kifejezte azt a véleményét, hogy René Bovard svájci küldött felszólalása René Bovard svájci küldött fel­szólalása következett. Felszólalása elején leszögezte, hogy meggyőződé- ses pacifista, s kizárólag személyes elgondolásait juttatja kifejezésre. Ai­rol beszélt, hogy a legutóbbi politi­kai események, amelyek ..a Szovjet­unió, a népi Kína és a Német De­mokratikus Köztársaság kormányai bölcseségének köszönhetők, vala­mint a brit nemzetközösség elhatá­rozásainak“, újra felkeltették a problémák békés megoldásának le­hetőségébe vetett reménységét. Bo­vard hangoztatta, hogy ez az eszten­dő „sötét előjelekkel“ kezdődött. Bí­ráló megjegyzéseiben ezek közé so­rolta a népi demokráciák kormá­nyainak bizonyos politikai és gazda­Zalamea, colombiai küldött felszólalása Zalamea, Colombia állam volt közoktatásügyi minisztere volt a kö­vetkező felszólaló,, aki azt fejtegette, hogy a békét nem egyszerre, egy küzdelemben nyerjük el, hanem azt naponta kell kivívni. Kiemelte an­nak jelentőségét, hogy bár az ENSZ- ben 60 ország képviselője ül, ezek közül csupán 17 vállalta Truman politikai akciójának támogatására csapatok küldését Koreába, ami ..szembetűnő jele — enyhén szólva -— egy lelkiismereti rosszullétnek.“ „azok a férfiak, akikre a kormányok vezetését bízták, máris megértették, hogy az állam hajóját a népeik ál­tal megadott irányban, az igazság és becsületesség széles útján kell ve­zetniük.“ Befejezésül a többi között a kö­vetkezőket mondotta: Sohasem vesz­tettem el a hitemet abban, hogy megnyerjük a békét a népek számá­ra. Köszöntjük és üdvözöljük a bé­keharcosokat. sági intézkedéseit. Ugyanakkor fel­vetette, hogy egyre növekvő ciniz­mussal nyomják el egyes hatalmak az afrikai és ázsiai népek függet­lenségi törekvéseit, s hogy Eisenho- wer elnök „hányaveti módon előze­tes feltételeket szabott a béketárgya­lásoknak.“ A népi demokráciák ere­jének bizonyságaként említette meg, hogy egyes általuk hibásnak ítélt intézkedéseket kezdeményező módon megváltoztattak. Befejezésül Bovard javaslatot ter­jesztett az ülés elé a kulturális, gazdasági cserekapcsolatok, az em­berek egymásközötti kapcsolatainak, a gondolatok és gazdasági javak sza­bad kicserélésének még határozot­tabb előmozdítására. Felszólalása végén rámutatott: mennyire általános ma már az a követelés, hogy a Kínai Népköztár­saságot a koreai ellenségeskedések megszűnésének közvetlen logikus következményeként vegyék fel az ENSZ-be. Kína részvétele az ENSZ- ben — mondotta, — elengedhetetlen feltétele annak, hogy ez a testület visszanyerje világszervezet jellegét. Ezzel a Béke Világtanács buda­pesti ülésének első napi tanácsko­zása befejeződött. ülése Wilbelin Elfes: Megegyezést a megszálló hatalmak között és megegyezést a németek között! Kedden délelőtt a Béke Világta­nács ülésszaka folytatta tanácskozá­sait. Az ÉFÉDOSZ nagytermében már jóval a jelzett időpont előtt ott van a többszáz küldött. Elfoglalják he­lyüket a tanácskozás meghívott vendégei is. Itt van Deák János Kossuth-díjas, a róla elnevezett pat- ronálási mozgalom elindítója, Básti István, a hevesmegyei Kál község egyik megbecsült középparasztja. Begyűjtési kötelezettségét példásan teljesítette, ezzel érdemelte ki azt a megtiszteltetést, hogy részt vehet ezen a tanácskozáson. James Endicott kanat James Endicott felszólalása ele­jén méltatta a világ békemozgalmá­nak azt a javaslatát, hogy az öt nagyhatalom ünnepélyesen biztosít­sa a világ népeit, nem fognak hábo­rút viselni egymás ellen és mutas­sák ki errevonatkozó jószándékukat azzal, hogy első lépésként leülnek tárgyalni. A világ békemozgalma legfőbb erőfeszítéseinek arra kell irányulniok, hogy egy ilyen találko­zó létrejöjjön. — Talán egy világviszonylatban Veres Péter, kétszeres Kossuth- díjas író egy színpompás népi vi­seletbe öltözött menyecskével be- tzélget. Itt vannak Kónya Lajos, Illyés Gyula kétszeres Kossuth-dí- as és Szabó Pál Kossuth-díjas írók. Kilenc órakor elfoglalja helyét a tanácskozás elnöksége és néhánv nerccel kilenc óra után kezdetét veszi az ülés. Gabriel d'Arboussier. a BVT al- '•Inöke nyitotta meg az ülést. Első­nek I. C. Endicott. nemzetközi Sztá­lin békedí.iial kitüntetett lelkész, a kanadai békebizottság elnöke be­szélt. ai lelkész felszólalása alkalmazott népszavazás erről a kérdésről felhívhatná az összes kor­mányok figyelmét arra a tagadha­tatlan lényre, hogy a népek békéhez vezető tárgyalásokat követelnek — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a népeknek ilyen, tárgyalások tartására irányuló követelése világméreteket öltött. — Winston Churchill és többen má­sok legutóbbi nyilatkozatai is el­ismerték a nagyhatalmak között folytatandó ilyenirányú tárgyalások jogosságát és időszerű voltát. Endicott szembeszállt azzal az ál­lítással, hogy a békemozgalom csel­fogás a nyugati egység felbontásá­ra és szétszakítására. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a gyarmatosító nyugati nagy­hatalmaknak a kizsákmányolt né- oek ellen viselt háborúja is fenye­geti a világbékét. Szilárdan szembe kell szállni azzal az állítással, hogy a gyarmati felkelések „a kommu­nisták által szított felforgató és bű­nös összeesküvések." James Endicott annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a gyár matosító nagyhatalmaknak nem erő szak alkalmazásával, hanem a gyar­mati népekkel folytatandó tárgyalá­sok útján kell megoldást keresniük, mert különben ez a hatalmas kon­fliktus végső fokon pusztulást hoz a Nyugat számára. I. C. Endicott beszédét gyakran szakították meg tapsok. A következő szónok V. Boucek. a csehszlovákiai Lenin Müvek sztahá- novistájá volt. V. Boucek nagy tetszéssel foga­dott beszéde után Riccardo Lombar­di volt olasz miniszter szólalt fel. A Rosenben?-házaspár életéért NAGYGYŰLÉS A LONDONI HYDE PARKBAN A ROSENBERG- HÁZASPÁR MEGMENTÉSÉÉRT A londoni Hyde-parkban tartott nagygyűlésen ötezren vettek részt. A nagygyűlés határozata a többi kö­zött a következőket mondja: Mélységesen elítéljük Brownell amerikai igazságügyminiszter zsaroló ajánlatát, hogy a Rosenberg-házas- pár bűnvallomással megmentheti életét. Az a tény, hogy ezt az aján­latot visszautasították, ártatlansá­guk további bizonyítéka. A nagygyűlés résztvevői tüntető menetben a londoni Roosevelt-em- lékmü elé vonultak, amelyre koszo­rút helyeztek, ezzel a felirattal: „Hogy Roosevelt eszméi élhessenek, a Rosenberg-házaspárnak nem sza­bad meghalnia.“ TILTAKOZÁS INDIÁBAN A munkások, a parasztok, a diá­kok, az alkalmazottak, a béke hívei gyűlések százain követelték az ár­tatlanul halálraítélt Rosenberg- házaspár szabadonbocsátását. DÜSSELDORF A gelsenkircheni „Wilhelmine“ ak­na bányászai a düsseldorfi amerikai főkonzulátushoz intézett határoza­tukban tiltakoztak a Rosenberg- házaspár tervezett kivégzése ellen. A határozat megállapítja: „Bebizo­nyosodott, hogy igazságtalan halálos ítéletet akarnak végrehajtani. Ezt tanúsítják Greenglass vallomásai és a szakértők megállapításai. „Mentsétek meg a Rosenberg- házaspárt a hóhérok kezéből“ — ezt a jelszót írták fel pénteken né­met békeharcosok a heildelbergi Friedrich-hidra. Ugyanezt a jelszót angol nyelven felírták azoknak az utcáknak a házaira, amelyek a hei- delbergi laktanyákhoz vezetnek, amelyekben amerikai megszálló csa­patokat szállásoltak el. PEKING Hangcsou keresztény lakosainak képviselői nyilatkozatban követelték az ártatlanul elítélt Rosenberg-házas pár szabadonbocsátását. Peking színészei és színházi dol­gozói a pekingi egyetem jog- és ál­lamtudományi karának hallgatói a „Zsenminzsibao“ szerkesztőségéhez írt levelekben tiltakoztak a Rosen- berg-házaspár tervezett kivégzése el­len. Átlagosan 45 százalékkal csökkentik a munkások bérét Jugoszláviában Szófia: A jugoszláv politikai emi­gránsok Szófiában megjelenő „Na- pred" című lapja írja: A jugoszláv munkás ismét szol­gasorban él. Titóék csak kizsákmá nyolásra alkalmas emberanyagként kezelik a munkásokat, akik munka­erejüket a piacon kénytelenek áru- babocsátani. A munkaerő ára pedig a jugoszláv kapitalisták és külföldi gazdáik profit-éhségének és kizsák­mányolás fokának növekedésével ál­landóan csökken. A közelmúltban megjelent úgy­nevezett „béralap megadóztatásáról szóló rendelet" is a munkások ke­resetének csökkentését ajánlja. — Titóék kitalálták, hogy a piaci árak azért emelkednek, mert a „munká­soknak túl magas a bérük." Ezért egyszerűen magas adót vetettek ki a fizetésekre és a bérekre s ezzel a béralapot átlag 20 százalékkal csök­kentették. Egyidejűleg megszüntet­ték az eddigi társadalombiztosítási rendszert is. Az államot és a tőké­seket mentesítették a társadalma- sitási járulék fizetésétől és azt tel­jes egészében a dolgozókra hárítot­ták. Ezáltal a munkások keresete újabb húsz százalékkal csökkent, Most pedig a gyermekpótlék fizeté­sének megszüntetését vették terv­be, amivel újabb csapást mérnek p dolgozókra és keresetüket további ör százalékkal csökkentik. így tehát 45 százalékkal csökken a jugoszláv munkások keresete havonta. Több, mint száz vagon mézel A Méhészeti Szövetkezeti Válla­lat az akác virágzásának idejére elő­irányzott mézbegyüjtési tervét száz­tizenöt százalékra teljesítette: eddig több, mint száz vagon mézet gyűj­tött be. A pusztavacsi 35 ezer hol­das akácerdőben létesített vándor­tanyán 235, Terézhalmon pedig 166 mázsa mézet vettek át a vállalat dolgozói a méhészektől. Az akácméz gyűjtésének munkái­ból a földművesszövetkezetek is ki­vették részüket. A munkákban élen gyjjtölte'c idén akácvirág’tá! járt a tápiószekcsői földművesszö- vctkezet felvásárlója, aki egy hét alatt 54 mázsa mézet vett át a mé­hészektől. Most az akác elvirágzása után a méhészek méhcsaládjaikkal együtt tovább vándorolnak. Salgótarján környékéről június 10-én több, mint húsz vagonnal mentek a Bakonyba és Baranya megye területére, ahoi virágzó hársfaerdők várják a mé- heket. Vidám vasárnap tisztiiskolások között Vasárnap délután van. A növendék elvtársak nagyrésze a tábor vi­dámparkjában szórako­zik. Itt is — ott is ne­vető csoportokat látunk a különböző játékpá­lyák körül. A játék- pályákat körülvevő nö­vendék elvtársak ar­cán nyoma eines annak, hogy nem sokkal ez­előtt még az ellenőrző vizsga kérdéseivel küz­döttek. Vidám megjegyzések, biztatások röpködnek a versenyzők körül ki­alakult szurkoló tábo­rokból. Olyan az egész tábor kultúrpark’ja, mintha majális lenne. Nézzük csak meg egv körút során, mi az, ami sV.éppé. vidámmá teszi a tisztiiskolások vasár nap délutánját. * — Elvtársak! Azon­nal kötélhúzást verseny kezdődik a sportpályán Lénán és Nagy tiszt elvtársak egységei kö­zött — hirdeti a tábor hangoshíradója. Magya­rázatot nem is kell hozzá fűzni a bemon­dónak. A növendékek minden irányból sietős léptekkel érkeznek a verseny színhelyére. A kötélhúzás, a nagy erőpróba még meg sem kezdődik, de máris kialakul a két egység versenyzőinek szurkoló tábora — Az egyik egység­től is csak 15. a másik­tól is csak 15 elvtárs állhat ki — hangzik Lénárt tiszt elvtárs kissé aggódó hangja. Értáiető is Lénárt tiszt elvtárs figyelmeztetése, mert a kötél ropog, mint az öregember fá­jós dereka, — ahogy próbálgatják rajta ere­jüket a növendék elv. társak, a verseny kez­dete előtt, — Felkészülni — hangzik az újabb figyel mertetés. — Rajta! — a levegőt egyszeriben hangorkán rezegteti meg. — Húzd meg! Ne en­gedd! Vesd meg a lá­bad! Király! Kovács! — hangzik a szurkolók biztatása, A biztatásnak van is eredménye, mert az erő próba egy jóidéig egyenlőtlennek bizo­nyul. I>énárt tiszt elv­társ versenyzői azon­ban hirtelen taktikát alkalmaznak, engednek a kötélen, majd nagyot rántva rajta, ellenáll­hatatlan erővel elhúz­zák Nagy tiszt elvtárs növendékeit. A kötélhúzás végez­tével a figyelem közép­pontja a lövészek és aknaveíősök egyre iz­galmasabb futballmér­kőzése felé fordul. Ta­nácsok, biztatások, bi. ráló hangok egyre sza­porábban hangzanak el. — A kötélhúzást meg nyertük, most rajtatok a sor — kiáltja kivö­rösödött nyakkal Ko­vács növendék a játé­kosok buzdításául. — Vágd előre a lab­dai Gyorsabban, mester lövész módjára. A „rá-rá, — hajrá!“ egyre jobban erősödik, majd tetőfokára hág a mérkőzés befejezés? előtt, amikor a lövészek már ő:2.re vezetnek. A tisztiiskolások va­sárnap délutánjának szépsége, vidámsága azonban nemcsak ezek­ben a játékokban nyil­vánul meg. Van itt min den: súlydobás, ökölví­vás, különböző torna­szerek. Ezeken edződ-, nek szabadidejükben kemény, egészséges tisztekké a növendék elvtársak. Szeretettel ie keresik fel ezeket a he. Iveket. A szorgalmas edzés eredményeképpen érték el Kövér és Bán növendékek, hogy ma már 8—9 méterre eldob ják a súlyt. * A növendék elvüír- eak szórakozásukban nincsenek magukra hagyva. Tiszt elvtár- sak, politikai helyette sek. a párt megbízottai irányítják, hogy minél kellemesebben töltsék szabadidejüket. Ott sza­ladnak velük együtt a fűben, együtt örülnek velük a versenyszámok bán elért eredmények­nek. Lassan leszáll az est. A sportpályán, a kul- túrparkban elhal a ne. vetés, a zaj. A tábor lámpái kigyulladnak és a hangos híradó zenéje mellett nyugovóra tér­nek növendékeink, hogy másnap kipihenten, még nagyobb eredményeket érjenek el a haza vé­delmére való felkészü­lésiben. A. B. T

Next

/
Thumbnails
Contents