Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-03 / 128. szám

1953 JŰNIUS 3 3 NAPLÓ A BÉKE KIVÁLÓ HARCOSA: Euüénie Cotton A nagydorogi gépállomás politikai iskolájának záróvizsgája Huszonnégyen ülnek együtt. Min­denki előtt jogvzet, tiszta papír. Utoljára vannak rgviitt ebben az ok­tatási évadban, oz az utolsó foglal­kozás a nagydorogi gépállomás II. éve« politikai iskoláján. Most azon* bán i szokottnál is nagyobb a lel­kesedés aktivitás, lelkiismeretesebb a felkészülés — ezzel búcsúznak az ökolátél. V iniiiiszlertanáüsnak az aratás, esép'ós. másodvoté« és a tarlóhántás, előkészítéséről és végrehajtásáról szóló határozatát beszélik meg. Arról folyik a vita. hogy ..étit jelent nép­gazdaságunk és dolgozó népünk szá­mára a minisztertanács határozatá­nak megvalósulása.“ Mórra veszik aikérdésként az aratást, betakarítást, csépiéit, tarlóhántást, másodvetést. Igv biztosítják, hogy a határozatnak eeye; éri fő része se maradjon ki. ugyanakkor a szeminárium időtarta­ma se legyen hosszabb az előre meg- ter\ ezettnél. Ez csak egy szeminárium anyaga, nem az egész évi, de igaza volt Far­kart eivtársnak, amikor megállapítol- ,a: tükröz!« a inai fogadkozás min­den hallgatónak az évközi munká­ját. Topánk« József elvtárs arról be­szélt, hogy a munkás-paraszt szövet­ség erősítése, terén mit jelent ;i ha­tározat megvalósítása. Helyesen mon­dotta: — Dolgozó parasztságunk több gabonát tud adni nép- gazdaságunknuk. ha pontról-pontra végrehajtja a határozatot. Segíti munkásosztályunkat, hogy több gé­pet kinőhessen falvainkba. Kölcsönös segítség és ez a szövetség egyik fő alapja, — Feleletéből látszott, hogy évközben komolyan vette a tanulást. Csuprik József kér szót. Csuprik elvtárs úgy építette fel hozzászólását, hogy mindjárt saját feladatairól is beszélt: — .1 határozat megvalósulá­sát a mi területünkön úgy tudjuk napjainkban segíteni, hu becsületesen kijavítjuk gépeinket — mondotta. Szavainak néhány óra múlva még nagyobb hitelt adott, amikor a tag* • gyűlésen felállt és bejelentette: ...4 következő napokban két műszakban végezzük a gépjavítást Szita János elvtárssa!. A szemlén jól akarunk szerepelni, mert ez lesz a próbaköve annak, hogy készültünk fel a nyári munkálatokra.'' Csuprik elv tár« a gépállomás korosabb emberei közé tartozik. A tanulásban azonban fia­talos lendülettel az elsők között volt egész évben. Sokat tanult arról, miért szükséges a több, jobb munka, ho­gyan gazdagodik országunk és a ta­nultak munkájában i« tükröződnek: neve a legjobb gépjavítók között szerepe! Szita elvárasai együtt, aki szintén a szeminárium egyik legak­tívabb hallgatója volt. Ács János traktoros azt mondotta cl hozzászólásában, hogy a határozat magvalósítása, hogyan segíti az első ötéves terv sikerét és a népfront programúi járni k megvalósítását. Az ő szavainak is tettei adtak nagyobb hitelt. Május 17-e tiszteletére például felajánlást tett a gépjavítás terén. Felajánlását két nappal a határidő előtt teljesítette. Példája megmutatta, ki végzett jó munkát az évközi sze­mináriumokon: aki jól tanult és az ideológiai tudását a napi munkája terén hasznosította. Tóth Ferenc elvtárs. a gépállomás kovácsa egész évben nem hiányzott a. politikai oktatásról. A felkészülés­ért nagyon sokszor dicséretet kapott. Mos* is. neki volt az egyik legértéke­sebb hozzászólása. Gyimesi János elvtárs, műhelyve­zető hozzászólásában elvi szempont­ból világította meg a határozat több pontját, így az időbeni csé.plés szük­séges# igáit. Hozzászólását így fejezte be: — Olyan munkát végzünk már most a gépek kijavítás« terén és úgy készülünk fel a munkaközbéni géphi­bák kijavítására, hogy a cséplést 10 nappal a határidő előtt, augusztus 10-ig befejezzük. Hasonlókat lehetne írni a szemi­nárium többi hallgatójáról is. kivéve Molnár József és Telogdi elvtársat, akik gyakran hiányoztak és amikor megjelentek, akkor sem voltak fel­készülve. Most. az évzáró szeminá­riumon is úgy kellett felszólítani mindkettőjüket, de ez is hiába volt, értelmes felelet nem jött egyikük A dombóvári fűtőház első negyed­év; tervének teljesítésében elérte a sztahanovista szintet, s a második negyedév eddigi időszakában is min­den dekádtervét teljesítette. A fűtő" ház különösen jó eredményt ért el a túlsúlyos vonatok továbbításában: nincs nap, hogy túlsúlyos vonat ne hagyná el a dombóvári állomást. Eb­ben az évben 2280 vonatot vittek a fűtőház mozdonyai melyek közel fél­millió tonna túlsúlyt szállítottak. A túlsúlyosak szállíiása mellett gondot fordítanak a szénmegtakarításra is: ezév folyamán 121 tonna megtakarí­tást értek el a fűtőház dolgozói ami azt jelenti, hogy mintegy 25 tálsú" lyos vonat teljesen a megtakarítóit ezénbö! tudja megtenni az utat Dom­bóvár és Budapest között. A ruhrvidéki bányákban a vállal­kozók elégtelen biztonsági intézke­dései és a megvesztegetett ellenőrző hatóságok bűnös felületessége követ­keztében napirenden vannak a leg­súlyosabb balesetek. Csütörtökön a „Gottfried Wilhelm'1 esse ni bányatelepen Willhelm Kranz 25 éve..- vájárt halálos baleset érte. Ugyanaznap a „Viktoria Matthias." bányatelepen Franz Katkowski rakodó munkás lett a hiányos biztonsági intézkedésck áldozaíává. szájából sem. Molnár József elvtárs brigádvezető a gépállomáson. Ennek ellenére lebecsülte a pártoletatást. nem képezte magát és ..tanulását'1 tükrözi munkája te. A tavaszi idény, tervét brigádja csak 82 százalékra teljesilette. Ahelyett, hogy a mun­kára való serkentés egyik leghat,ható- sabb módszerét, az agitáeiöt alkal­mazta volna, pofozkodás! jogot kórt a gépállomás igazgatójától. Kém sa­játította el pártunk ideológiáját, nem látja, a jelent, a jövőt, úgy érzi. hogy móg mindig a régi világban él, ami­kor régi módra, pofozkodással „be­széltek“ a dolgozókkal. összegezve: a nagydorogi gépállo­más II. éves politikai iskolája jó munkát végzett ebben az oktatási évben. Segítette hallgatóit. hogy még iobban megállják helyüket a termelésben. Az évzáró eseminárium anyagát is alaposan megtárgyalták. Nagy hiba volt, hogy csak a szemi­nárium vezetője, Farkas elvtars mon dotta el véleményét az évi munkáról, meg is dicsérte a legjobb hallgató­kat, Tóth Ferencet, Csuprik Józsefet, Szita Jánost, Ács Józsefet, Telegdi és Molnár elvtársakat pedig meg­bírálta, de a hallgatók már nem szóltak hozzja. nem nyilvánították véleményüket. Egyénileg Reményi-Józseí mozdony- vezető dicsekedhet a legjobb ered­ménnyel: a választás; békeverseny" ben tizennégy túlsúlyos vonatot vitt összesen 3.689 tonna túlsúllyal, ami 141 százaléko-s tervteliesités; jelent. Ezidö alatt. Reményi József 13 tonna szénmegtakarítást ért e|. A választá­si békeversenv után sem csökkent Reményi József mozdonyvezető telje­sítménye, a legutóbbi párítaggyűlé- sen megfogadta: minden vonatjét túl" súllyá; viszi, s május 17 óta hat túl­súlyos vonatot vezetett. A 4200 ton­nás terhelés helyett összesen 6440 tonnát szállított. „ ugyanakkor larta" n; tudta korább; szénmegtakarítási eredményét is. A hivatalos statisztika tanúsága szerint F9G2.ben a bottrop határában lévő három prosper-tárnában a foko­zott kizsákmányolás és a biztonsági intézkedések elhanyagolása következ­tében 16 bányász vesztette életét. Az alábbi adatok mutatják, hogy a három tárnában és a hozzájuk tar­tozó üzemekben 1952 folyamán meny. nyi könnyebb munkásbaleset történt: Prosper I. 61.57. Prosper II. 67Ü4, Prosper IIP 12.557. központi műhely 1555, Központi Kokszolótelep 891. Eugénie Cotton, a nagy francia békeharcos 18S1 október 18_án szüle­tett értelmiségi családból, a délfran­ciaországi Charantc Inférieure me­gyében lévő Soubise kis városban. A középiskola befejezése után belépett a sévresi pedagógiai főiskolára. 1004-ben a híres tudós, Marie Curie meghívására tanársegéd lett ugyan­ezen a főiskolán. Három évtizeddel később, 1936.ban az intézet igazgató­ja lett. Eugénie Cotton; aki a Légion d' Honneur“-rel kitüntetett kevésszámú nők közé tartozik, merész és elvi alapokon álló pedagógusnak mutat­kozott: sikerült elérnie, hogy eltöröl­jék a fiú és leányiskolák tanulmányi programijának különbségét, vala­mint azt, hogy a nötanárokat a fér­fiakkal egyenlő jogúvá tettéli. 1941 őszén a Hitlert szolgáló fran­cia vezetők Cottont elbocsátották igazgatói állásából. Ezekben a sötét napokban Daniel Casanova, a láng­lelkű honleány földalatti munkával megkezdte annak a szervezetnek megalakításán, amely nemsokára a francia honleányok millióit foglalta össze: a Francia Nőszövetség meg­alakítását. Miként az egész népre ki­terjedő ellenállási mozgalomban, úgy a Szövetségben is a Francia Kom­munista Párt tagjai váltak vezető elemekké. A kommunistákkal való kapcsolat ébresztette fel Eugénie Cotton leikében a merészséget, szi­lárdságot és az ügy történem: Igaz­ságában való mélységes megg.v űző­dé«. Eugénie Cotton férjével, Aimé Cotton világhírű tudóssal és fiával együtt tevékenyen és rettenthetetlenül résztvetf az ellenállási mozgalomban. Munkája elismeréseképpen választot­ták meg a Francia Nőszövetség el. nőkévé. Eugénie Cotton a Nemzetközi De­mokratikus Nöszövetség megalakítá­sának egyik kezdeményezője volt. Abban, hogy a demokratikus nők e rendkívül széleskörű és soknemzeti" ségü mozgalma hogyan nőtt és ho­gyan növekszik- miképpen nevelt és állít egyre újabb harcosokat a küzdő térre — nem csekély része van Eugé. nie Cotton munkájának, energiájának és lelkesedésének. Eugénie Cotton, a harcos anya, haragos és rettenthetetlen szavával állt ki a béfac híveinek varsói TI. Világkongresszusán: „Az óletctadó nők számára az atombomba az ember­élet iránti megvetés legvisszataszi- tóbb formája!“ — mondotta. Eugénie Cotton, a Béke Viilágta- náe-s alelnöke. , A béke és a népek barátságának megszilárdításáért“ 1951-ben nemzetközi Sztálin-díjat ka. pott. Ez a magas kitüntetés jelkép® a népek nagy bizalmának iránta, a régi békehareos iránt. Könyvtáros munka a bonyhádi járásban További két ruhrvidéki bányász vált áldozatává az elégtelen biztonsági intézkedéseknek A miniszteri rendelet előírja azt, hogv a helyi tanácsok kötelesek el­lenőrizni és támogatni a népkönyv­tárak munkáját és a könyvek piopa" gáiását. A bonyhádi járás területén több községi tanács elnöke magáévá tette a határozatot, de vannak még ojyanok is. akik mellékes ügyként kezelik a könyvtárakat. Mórágy községben Révész Etelka könyvtáros azl: ajánlotta fel a válasz­tások tiszteletére, hogv beiratkozott olvasóit és kölcsönzéseinek számát felemeli. Vállalásán teljesítette, mert olvasóinak számát 60-ról 80-ra emel­te és a március havi 188 helyett 294 kölcsönzés volt. Kisvejkén ;s jól dol­gozik a könyvtáros 4 könyvismerte­tést tartottak. Száz beiratkozott ol­vasója van. Az új választók részére könyvismertetést tartott és úttörő­brigáddal köszöntöttg őket. Ezekben a községekben meglátszik az, hogy a helyi tanácsok foglalkoznak a könyvtárral és segíti^, munkájukat. De nem ez a helyzet mindenütt.-— Vannak községek, ahol a könyvtárat bedugják valahová és azután magá­ra hagyják. Nem törődnek azzal sem, hogy- a könyvtárosok társadalmi munkában végzik teendőiket. Legkirí­vóbb ezek közül Tevel, ahol a köz­ségi tanács harmadrendű kérdésnek tekinti a könyvtárat. Többszöri ki­szállásunk alkalmával felhívtuk az elnök elvtárs figyelmét arra, hogy helyezzék megfelelő helyig a könyv­tárat de ez még a mai napig sem történt meg. Leváltottuk a régi könyv tárost mer; nem végezte jól mun­káját, s helyette egy fiatal DISZ- aktfvát állítottunk be. Szeretnénk, ha a teveli tanács több gondot fordítana a könyvtárra, s megindítaná a har­cot a községben nagyon is elterjedt ponyvairodalom ellen. Bálaapáti köz­ségből többszöri felszólítás ellenére ssm kaptunk jelentést. Ez is egy­ben a tanác3 nemtörődömségét mu­tatja, De reméljük, hogy a követke­zőkben Bátaapátiban is megjavul a könyvtár munkája. Aparhanton az utóbbi időben jól fellendült a könyvtár. A tanács azon­ban itt sem adja meg a kellő segít­séget nem biztosított a könyvek szá. mára megfelelő szekrényt. így jogo­san kérdezhetjük a tanácstól hogy a könyvtáros hibáján kívül elveszett könyvekért kit terhe! a felelősség? Reméljük, hogv az aparhanti tanács rövid időn beiül gondoskodik egy szekrény beszerzéséről. Serkentse a gyengén működő köz­ségi könyvtárakat a jó könyvtárak példája és a tanácsok ne csak fejbo" logatással, hanem teilekke! is segít­sék a könyvtárakat. Zsiga Pál bonyhádi járási könyvi a;o», Közel félmillió fonna túlsúlyt szállítóiak ebben az évben a Dombóvári Fíítöház dolgozói 4KIKRŐL MÉG KEVESET HALLOTTUNK IAllokálás a fackli Búzakalász tszcs-ben Forro nyári napsütésben szinte jólesik a friss Duűu vizének illata és bekanyarodni a sűrű fák szegélyezte árnyas útra, ahonnan a melegtől megbújva lusta kutyák támadtak rám. Megál­lók a motorral és egyszerre egy sereg gyerek vesz körül. Az egyik gömbölyű arcú kétszer is megnyomja a dudát, aztán nevetve elszalad. Ez a nagy ház a faddi Búzakalász tszcs székháza. A ház üres, nincs bent senki, mindenki a határ­ban dolgozik. Én is kifelé tartok. Utitárs jön mellettem, aki elmondja, hogy a tszcs 1952-ben alakult meg 330 hold földdel. 27 családdal, 50 taggal. De olyan ám ez. mintha egy család lenne. Menetközben jó ismerőssel ta­lálkozunk, Strasszer József elvtárssal, a tszcs elnökével. Gyönyörködve nézzük a határt, el­mondja, hogy az idén már szervezetten kezdték meg a tavaszi munkákat. — Felosztottuk a terü­letet egyénekre. így 2000 öl paprika. 1600 öl ten­geri, 800 hold burgonya jut egy-egy tagra. — Persze nem mindenkire, mert a gyermekes anyák, mint Hajdú Józsefné és Kaoinva József- né, félparcellát kaptak. Nézze csak, ez a néni, aki éppen most iszik. Ambrus néni is félparcei- lát kapott. Odamegyünk és megkérdezzük, tény­leg öreg-e Ambrus néni? — Öreg ám az országút, de én nem! Az egyik fiatalasszony derült arccal mondja hogy az sem igaz, — az új betonút csak 1 éves. Erre jót nevetnek valamennyien a paprikát ül­tető asszonyok. Nézzük meg a gabonát is: álljon bele elv­társ! — mondja az elnök. Beleállok. — Lát engem? — kérdi. — Nem látom! — Én sem látom magát. Pedig mindketten elkerültük a 180 centimétert. Ilyen gabonára már régen nem volt példa. Jobban körülnézünk, a másik táblán is is­merősök dolgoznak. Báli György elnökhelyettes és még két tag a négyzetesen vetett, tengerit ekézik. — Hogy állnak a kaszálással? — Az összes lucernát, lóherét, rétet, legelő- fiivet I ekaszáliuk és 80 köbmétert már le is silóz­tunk. Igaza volt: tavaly az elvtársnak, mikor mondta, hogy a siló, az sok mindent pótol. Nem is volt a télen takarmánygondunk. Buli elvtárs megelégedetten meséli: amikor kezdték, csak 4 lovunk volt. — Ma már. — mondja tovább olyan boldogan, mintha mesél­né. — van 70 darab szarvasmarhánk. 70 darab sertésünk. 700 darab baromfink. 80 darab vízi­szárnyasunk, 13 darab lovunk. A Duna felé menet a csengők és a kolomp szavát két kutya mérges csaholása szakítja meg. Messzebb vadkacsák csapnak nagy lármát és ijedt madarak röpülnek a levegőbe. Bemutatko­zunk. Gyulai János állattenyésztési brigádvezető és Góbor Károly állatgondozó. Jó a legelőjük elvtárs! Ez a szakasz ismét ió! Csak ilyenkor dél felé már nagyon hajtja a bogár a marhát Meg­tudom azt is hogy a feiési átlag 8 liter. A leg­jobban tejelő teáén Ipoly és Böske 10 literen felül adnak: de lassan a többi is odaér. — Amoda lejjebb, -— mutat botjával az el­nök a füzes felé, — meg a disznaink legelnek. Itt a baromfiólunk! Jól épített épület a Duna- parlon! Elnök elvtárs! Itt víziszárnyasokat kell ne­velni, — mondom, — mert itt ingyen gazdagod­nak meg. — Azt akarjuk mi is — mondja. — Ezeket már úgy vettük. Ez igen jó hely a kacsának, meg a libá­nak — mondja Góbor Károlyné baromfigondozó. Úgy nőnek itt. mint a gomba. Ezután az építési tervekről beszélünk. — Ősszel a háztáji marhák részére egy 30 férőhelyes istállót építünk — mondja az elnök elvtárs. — Ez nagyon jó lesz — mondom. — persze rögtön silógödröt is építenek?! Mert nő az állomány, nő a takarmányszükséglet Is. — Látja, én erre nem is gondoltam, de meg­fogadjuk és meg is csináljuk. A nagy nyárfa hosszúra nyújtja árnyékát. A tehenek jönnek be a legelőről, egyik-másik siet előre kisborjához, megélénkül a puszta. Az iskola előtt DISZ-fiatalok gyülekeznek, színda­rabot tanulnak Diószegi István tanító vezetésé­vel. Körülveszik a tanítót és megbeszélik az egyes részleteket. Elköszönök. Hívnak, hogy men­jünk ki többször is. A reggeli mérges kutya so­káig szalad mellettem.' de már nem ugat, aztán lassan elmarad. Nézem az út két oldalán a gyö­nyörű kalászokat és arra gondolok, az idén gaz­dag aratás lesz. Mobar László Fokozni kell járásainkban a barom fi begyii jtés ütemét A választási bákevereenybfin javu­lás mutatkozott a begyűjtés terén a járások területén. A választás után azonban az tapasztalható, hogy a járási és községi tanácsainknál vUz. szacaós mutatkozik a begyűjtés te. riiletén. Különösen megmutatkozik «r, a baromfi vonalon. Jellemző pé'da erre a bonyhádi járás példája, ahol l.j-lől 17-ig, két nap alatt 278 kilo­gramm baromfit gyűjtöttek be, addig 18 és 23-e között, hét nap alatt csu­pán 339 kilogrammot. Gyenge ered­ményt tud felmutatni e téren a gvönki járás is, mert május 23-án mindössze 7 kilogramm baromfit gyűjtöttek be. De legkirívóbb példa a- begyűjtés elhanyagol árúnál barom - fivonalon a szekszárdi járás, mivel május 23-án alig 5 kiló baromfit gyűjtőitek be, a begyűjtő szervek. Lazulás tapasztalható a tamási járás munkájában. Amíg május 17-e előtt naponta több. mint IOO kilogramm baromfit gyűjtöttek be. május 19-én ezzel szemben alig 32 kilogramm ba­romfit vásároltak fel. Nagy vissza­esés tapasztalható baromfibegyüjtée. ben a paksi és a dombóvári járások munkájában Is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents