Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
4 »53 JÚNIUS 14 NAPLÓ Alakítsunk át minél több cséplőgépet a gyorscséplésre A Sztáliri-díjas Bredjuk gyorscséplési módszere A munkatermelékenység emelése és a cséplés idejének lerövidítése érdekében a Szovjetunióban, valamint a népi demokratikus országokban már széles körben alkalmazzák a lialadó munkamódszereket, mint például két cséplőgép meghajtása egy traktorral és a kétváltásos cséplés. Az a cél, hogy a munka helyes megszervezésével a traktor és a cséplőgép egész teljesítőképességét ki lehessen használni. Nyikolaj Bredjuk szovjet sztahanovista cséplőgépész, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Cser- nyigov-körnvéki bereznvai gépállomás dolgozója, a „Pracja“ kolhozban a kétváltásos, óraütemtervszerü módszer bevezetésével 24 óra alatt alatt több. mint 100 tonna gabonát csépelt a napi 24 tonna helyett. 1951- ben új módszerével, két váltással 150 tonna zabot csépelt egy MK típusú, 1.100 milliméteres dobszélességű cséplőgéppel. Később a cséplőgépen végzett módosításokkal és munkamódszerének javításával Bredjuk 21 óra alatt 134 tonna búzát csépelt. Ma már a Szovjetunió és a népi demokratikus országok cséplőgépészeinek ezrei alkalmazzák Bredjuk módszerét. Bredjuk gvorscséplésd módszeréről a következőket írta: „A gyorscséplés előkészítésénél nemcsak az a fontos, hogy jól kijavítsuk a gépeket és a különféle eszközöket. Nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy időben és jól megszervezzük a munkát és jól elosz- szuk az erőket. A kolhozparasztokkal együtt elkészítettük a begyűjtési tervet, megbeszéltük, hogyan szervezzük meg a gyorscséplés munkáját. A kolhozvezetősége kiegészítette brigádunkat, hogy' két műszakban dolgozhassunk, A cséplőbrigádokhoz olyan kolhozparasztokat osztottak be, akik az elmúlt évben is gyorscséplésnél dolgoztak és jói elsajátították ezt a módszert. eeooio í' _lm * r.5 m T tűrte * tűrte 1 tt —l ■ruru rt*ct Idén is előre megtervezzük a szérűk elhelyezését. Négy asztagot rakunk minden szérűre. Kettőt a cséplőgéptől jobbra, kettőt balra, egymástól négy-öt méter távolságra, ami megfelelő a kiszélesített etetőasztal méreteinek. A táblák terméseredményeitől függően az egyes szérűk 35— 50 hektárról hordják össze a gabonát. Az egyes asztagok mérete átlagosan a következő lesz: hossza 28 méter, szélessége 4—4 és fél méter, magassága 5 méter. A kévék adogatása a cséplőgépbe az óraütemterv szerinti gyorscséplésnél egyidejűén két oldalról történik, ami lehetővé teszi a cséplődob egyenletes megterhelését. Minden műszakban négy etető dolgozik, párosával váltják egymást, mégpedig minden órahan. Ezzel a módszerrel háromszor akkora gabonatömeg jut a cséplődobba, mint az egyszerű adogatásnál. A cséplőgép termelékenységét néhány szerkezeti változtatással is fokozzuk. A következő változtatásokat hajtottuk végre: levettük a szalma- rázók minden második keresztlécét, így ritkítottuk a kiegészítő szalmarázó rácsát azért, hogy a fokozott sebesség mellett se legyen nagyobb szemveszteség. Az elevátor sebességét úgy fokozzuk, hogy 20 milliméterrel megnöveljük a hajtótárcsa átmérőjét, a tárcsára gumiszíjat erősítettünk. Az első tisztító-rosta szekrénybe a közönséges rosta helyett 5 milliméteres nyílású rostát tettünk. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jelentősen befolyásolja a csép- lési eredményt a meghajtó főszíj hossza. A legjobban bevált távolság 13—15 méter a cséplőgép és a meghajtó motor között. Nagymennyiségű gabona megy a cséplőgépen keresztül, ezért a dobkosár és a dob közötti hézagot felül 7—8 milliméterre, alul 25—30 milliméterre növeltük. Öraütemterv szerint dolgozunk, ami azt jelenti, hogy előre meghatározzuk, egy-egy órán belül milyen teljesítményt kell elérnie a cséplőgépnek. Ezzel a módszerrel minden órában ellenőrizhetjük, teljesítettük- e a napi tervfeladatokat. Ha nem teljesítjük az óraütemtervet, akkor azonnal megvizsgálhatjuk, mi okozta ezt a lemaradást és néhány perc múlva hozzáfoghatunk a hibák kijavításához. Éppen ezért az óraütemtervet úgy készítettük el, hogy rovatot vezethessünk az egyórai cséplés eredményeiről, az esetleges gépállások okairól, vagy más, időközben szerzett észrevételről. A cséplőgép munkáját egész napra tervezzük meg. Csak néhány percre állunk le és ilyenkor műszakilag felülvizsgáljuk a gépet és elvégezzük a kenést. A műszakokat négyóránkint váltjuk. A cséplőgép azonban nem áll le. Éjtszaka villanyvilágítás mellett dolgozunk. A Román Népköztársaságban először 1951. nyarán csépeltek Bredjuk módszere szerint. Ezt a módszert Romániában elsőnek Culea Gheorghe a hagyieni gépállomás traktoristája alkalmazta a Jalomita-tartományi Vladeni községbeli „Lenin útja“ kollektív gazdaságban. Culea Gheorghe MÁV típusú, 1.350 milliméteres dobszélességű, IAR-traktorral meghajtott gépszerelvényen dolgozott és 8 óra alatt 210 mázsa búzát csépelt. A szérümunkát a Román Népköztársaságban is Bredjuk elvtárr; rr lőszere szerint szervezik meg. Bredjuk elvtárs úgy szervezte meg a munkát, hogy a kévéket az aszta- gokról 8—8 dolgozó adogassa. A kévéket mindkét csoport futószalagként adja a cséplőgép felé. Egy-egy kéveadogató másfél méternyire van egymástól. A legyezőszerűen szétszedett kévéket a cséplődobba a két etető adogatja, akik teljes figyelmüket és minden igyekezetüket arra összpontosítják, hogy folyamatos legyen az etetés. Mindegyik etetőnek két kolhozparasztnő segít, akik éles késekkel elvágják a kévék szalmafonatait és a kévéket az etetőknek adják át. Bredjuk elvtárs munkaszervezési módszerét szemléltetően mutatja az alábbi táblázat: közönséges cséplési eljárásnál dolgozó | kolhozparasztok száma A kévék adogatása a cséplőasztalra: 6 A kévék megoldása a cséplöasztalon: 2 A kévék adogatása a cséplödobba: 2 A polyva behúzása gereblyével a pelyvahordő hálóba: 2 A pelyva szállítása a kazalhoz: 1 A pelyva kazalbarakása: 1 A szalma elgereblyézésc: 2 A kötelek, illetve hálók előkészítése: 2 A kötelek, illetve hálók megkötözése az asztagra kötélgörgővel: 1 A kötél meghúzása: 1 A szalma kazalbarakása: 2 A gabona elhordása a cséplőgéptől: 3 A gabona osztályozása: 4 Gépész: ___________1 ________ ö sszesen: Mindössze néhány hét választja el még a dolgozó parasztságot a növénytermesztés egyik legnagyobb munkájától: az aratástól és a csép- léstől. Biztosítani kell, hogy a legrövidebb időn belül, szemveszteség nélkül raktárakba szállíthassuk a dolgozó nép kenyerét. A jó cséplési munka alapját már most megvethetBredjuk elvtárs eljárási módja szerint dolgozó kolhozparasztok száma 16 4 4 3 2 2 4 4 2 2 4 4 8 1 Hatvan éve hah meg; Erkel Ferenc, a magyar opera megteremtőié 30 60 jük. Gépállomásaink és állami gazdaságaink úgy alapozhatják a cséplési csata sikerét, hogy minél több cséplőgépet átalakítanak a Bredjuk- rendszerű gyorscséplésre. Jó betakarítási és begyűjtési munkával erősítsük népgazdaságunkat és a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen béketábort.. Hatvan évvel ezelőtt 1893 június 15-én, nyolcvanhárom éves korában halt meg Erkel Ferenc, a Magyar Himnusz zeneszerzője, a magyar opera megteremtője, és máig is legnagyobb mestere. Erkel Ferenc Gyulán született, iskoláit Nagyváradon és Pozsonyban végezte, maid Kolozsvárott, az ottani színtársulat karmestere lett. Itt ismerkedett meg a magyar népdallal, a verbunkos zenével, amely a Rákóczi szabadságharc hagyományait őrizte. Hat évi kolozsvári tartózkodás után az 1830-as évek végén került Budapestre, ahol rövid ideig a német színház másodkarnagya volt, majd az akkoriban megnyílt Magyar Nemzeti Színházhoz első karnagynak szerződtették. 1840 augusztus 8-án mutatták be Erkel első dalművét, a Báthory Máriát, amelyet a közönség osztatlan tetszéssel fogadott. Négy évvel a szabadság- harc előtt, 1844-ben mutatták be első nagyszabású operáját, a Hunyadi Lászlót, amelyben Erkel nemcsak a magyar színpadi-zenei nyelvet teremtette meg, hanem megmutatta, hogyan kell opera cselekményén keresztül időszerű politikai tartalmat kifejezni. A Hunyadi László „Meghalt a cselszövő'' kezdetű kórusa az első előadás után tömegdallá vált, s az osztrák császári zsoldban álló cenzúra később csak a forradalmi lendületű kórus kihagyásával engedélyezte az opera előadásait. A Hunyadi Lászlónál is nagyobb sikert aratott a szabadságharc bukása után az osztrák elnyomás legsötétebb éveiben, 1861-ben bemutatott Bánk Bán, amelynek szövegkönyvét Egressy Béni, Katona József hasonló című drámájából írta. Abban a korban, amikor a cenzúra egy kotta címlapjára nyomott „K“ betűt Kossuth Lajos melletti tüntetésnek hitt, nagyszerű tett: Tiborc alakja megszólalt az opera színpadon és elmondta a nép vádló panaszát. 1867-ben a magyar uralkodó osztályoknak a Habsburg abszolutizmus mellé való lepaktálásának évében mutatták be Erkel egyik legforradalmibb alkotását, a Dózsa Györgyöt, az 1514-es magyar parasztfelkelés hőséről formált hatalmas történeti zenedrámát. A Dózsa Györgyöt újabb operák követték, amelyek közül különösen az 1874- ben bemutatott „Brankovics" jelentős. Erkel a magyar operairodalom megteremtője, de ez a tevékenysége távolról sem merítette ki sikerekben oly gazdag életét. Liszt Ferenccel együtt ő volt a legfőbb irányítója és mozgatója az elmúlt évszázad gyorsan fejlődő zenei életének. Több, mint hatvan éven keresztül minden művészeti megmozdulásban résztvett, tekintélyét, tudását, nimbuszát mindig latbavetette, ha a magyar zenei élet fejlesztéséről volt «zó. Ő volt a mull században induló magyar hangversenyélet legfőbb irányítója. Ö szervezett először olyan zenekart, amely alkalmas volt nagyigényű operák bemutatására, 1853-ban ö szervezte meg a filharmóniai társulatot és az elsők között volt, akik az „Országos zene- és énekakadémia" felállításának gondolatát felvetették. Az ö kezdeményezésére alapították 1867-ben az országos magyar dalárdaegyesületet. Igazi úttörő és forradalmár volt. A zeneirodalom remekműveivel ő ismertette meg a magyar főváros közönségét, Ó játszotta először Chopint Magyarországon. Ö mutatta be Liszt zenekari müveit, s az ö közbenjárására hívták meg Wagner Richardot Budapestre. Erkel Ferenc egész életében a magyar nép, a magyar zene ügyét szolgálta. Népszerűsége állandóan fokozódott és 1890-ben nyolcvan éves korában az egész magyar nép határtalan szeretettel ünnepelte nemzeti himnuszának zeneszerzőjét. Erkel művei európai hírűvé tették a magyar zeneművészetet, a forradalom éveiben az elnyomók elleni harcra lelkesítették a magyar népet, az elnyomás éveiben pedig ápolták és ébren tartották a forradalmi hagyományokat. Éppen műveinek forradalmi hatása miatt halála után a reakciós magyar zenepolitika egyre inkább igyekezett Erkel életművének jelentőségét csökkenteni. Csak nemrég, a közérthető zenei nyelvért, a művészeti formalizmus ellen és a szocialista, realista zenekultúráért folytatott harc során indulhatott meg Erkel igazi értékelése. Virágzó Erkel-reneszánsz kezdődött a magyar zenei életben és ez is egvik bizonyítéka. hogy a népi demokratikus Magyarország menynyire megbecsüli a haladó hagyományokat. Erkel nyitányai, operáinak részletei ismételten felhangzanak a reprezentatív hangv-'-rsenveken a Hunyadi László és a Bánk Bén pedig állandó műsordarabja az állami operaháznak. Erkel művészetének elismerését, megbecsülését jelenti a róla készített nagyszabású, zenés életrajzfilm is, amely a zenésfilmek első díját nyerte el a Karlovy-vary-i filmfesztiválon. A győzelmet hozó jobb századokról álmodott Erkel, a Dózsa operában és amiről a nagy zeneköltő álmodott, azt valóra váltja hazánkban is a dolgozó magyar nép, amely a halhatatlan Sztálin fiainak segítségével végérvényesen kivívta győzelmét kizsákmányoló! felett. Harcoljunk a peronoszpóra vesz ‘ly ellen A váltakozó nedves, párás időjárás hatására számítani kell a peronoszpóra veszély mind erőteljesebb fellépésére. Szükséges, hogy a termelők fokozottan figyeljék a szőlőket, hogy peronoszpóra fellépése esetén termésünket meg tudjuk menteni. Ha nem is észlelnek a leveleken olaj foltot, vagy kivirágzást, de a leveleken látható beszáradási folt, a már kivirágzás nélküli olajfolt beszáradás is lehet. Ha ezt tapasztaljuk, úgy hathatósan meg kell indítani a védekezést. Eső után ajánlatos rézmészpor, vagy rézkénporral való porozás, ventilált kénpor, vagy tiszta kénkészítmény nem megfelelő a peronoszpóra ellen. Az említett védekező anyagok a szövetkezeteknél mindenütt kaphatók. Felhívjuk a termelőket, hogy ne 2—3 százalékos rézgálicoldattal permetezzenek, elegendő fél, vagy 1 százalékos is, tekintettel arra, hogy a nedves, párás időjárás miatt gyakori permetezés szükséges. Békeharcuk kiszélesítésével és fokozásával készültek fel a kapitalista országok népei a Béke-Világtanács budapesti ülésszakára öt világrész sokszáz millió béke- szerető embere fordítja tekintetét az elkövetkezendő napokban hazánk fővárosa felé — a nemzetközi békeharc fontos állomása lesz a Béke-Világtanács budapesti ülésszaka. Az ülésszak munkáját, feladatát a Béke- Világtanács irodája május 5-én és 6-án Stockholmban tartott ülésén a következőképpen határozta meg: „A Béke-Világtanács (budapesti) ülésszaka. — figyelembe véve a nemzetközi élet legújabb eseményeit — különös figyelmet fordít annak kivívá. sára, hogy minden körülmények között diadalmaskodjanak a tárgyalások útján való döntések. Az ülésszak munkájával hozzájárul majd a nemzetközi feszültség enyhítésének ügyéhez, elősegíti a népek biztonságának biztosítását, a népek függetlensége tiszteletbentartásának ügyét.“ A népek békekongresszusa óta a nemzetközi életben bekövetkezett események, a Szovjetunió és a béketáI bor többi országának békekezdemé- I nyezései, világszerte hatalmas lendületet adtak annak a mozgalomnak, amely — a békekongresszus felhívását követve — a nemzetközi feszültség enyhítését, az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését tűzte ki a népek békeharcának legfőbb feladatául. A Szovjetunió és a béketábor többi országának kormányai már ünnepélyesen magukévá tették ezt a felhívást, de napról- napra szélesebb tömegek szállnak síkra mellette a kapitalista világ országaiban is. A Béke-Világtanács budapesti ülését megelőző hetekben hatalmas erővel lángolt fel ez a kö- veleiés Londontól új Delhiig, Helsinkitől Buenos Airesig, állást foglaltak a követelés mellett az angol öntő- mnnkások épúgv, mint Brazília haladó írói és művészei. A vitás kérdések békés tárgyalások útján való megoldásának eszméje újabb milliókat hódított meg, akik ráébredtek arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhítse közös javukat szolgálja és a felvirágzás forrását jelenti. Az elmúlt hetekben jelentések százai számoltak be arról, hogy a kapitalista országok dolgozói hogyan készültek a Béke-Világtanács budapesti ülésszakára. A szomszédos Ausztriában június 8-án béke-hét kezdődött, amelynek keretében az osztrák békeharcosok házról-házra járva fáradhatatlanul megmagyarázzák, hogy miért van szükség a nagyhatalmak közötti békeegyezményre. A távoli Indiában a forrón tűző trópusi nap alatt százezrek és milliók vettek részt ezekben a hetekben hatalmas béketüntetéseken, az indiai társadalom legjobbjai ültek össze — Uj Delhiben, Kalkuttában, Bombayban, Haj- devabadban és az ország más központjaiban — békeét tekezletekre, hogy kifejezésre juttassák azt a szilárd akaratukat, amelyet Szaifuddin Kicsin, az Indiai Országos Béketa- náes elnöke így fogalmazott meg Kalkuttában, ahol százezer ember tüntetett a béke*ügye mellett: „Az indiai nép nem engedi meg. hogy' akár egyetlen csep vért is ontsanak Ázsia, India földjén." Franciaországban St. Etienne, a hagy ipari központ községtanácsu határozatot fogadott cl, amelyben követeli, hogy a kormány minden eszközzel támogassa a békés tárgyalások eszméjét. Braziliában a Rio de Janeiro-i békebizottság május 26-án vitaestet rendezett a békeegyezmény megkötéséért. A vita résztvevői Vargas elnökhöz intézett levelükben követelik, hogy „A brazíliai kormány szálljon síkra az öt hatalom békeegyezményének megkötéséért. mert ez fontos lépés az egész világ békéjének biztosítására.“ Ez a követelés napról-napra fokozódó erővel hangzik fel a kapitalista tábor vezető országaiban is. Angliában az utóbbi időben rendezett különböző szakszervezeti konferenciákon a szervezett munkásság küldöttei egyhangúlag helyeselték és magukévé tették a hatalmak közötti békés tárgyalások követelését. Még a bur- zsoá „News Chronicle" is kénytelen elismerni, hogy a Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban folytatott legutóbbi közvéleménykutatüsok eredménye arra mutat, hogy' mindkét országban a lakosságnak több mint 75 százaléka helyesléssel fogadja a vitás kérdések rendezésére hivatott négyhatalmi tárgyalások gondolatát. Az Egyesült Államokban a Minnesota-i polgárok egy csoportja nyílt levelet intézett Eisenhower elnökhöz. „Követeljük — írják leveliikben — hogy a koreai kérdés mielőbbi rendezése után hamarosan tanulmányozzák a többi problémát. ■. így' a gyarmatok felszabadításának, a fegy'verkezési hajsza megszüntetésének, a Szovjetunióval való békés megegyezésnek és a rendes áruforgalomhoz való visszatérésnek kérdését.“ „A uagv folyók észrevétlenül, kis patakokként törnek elő a told mélyéből — mondotta Hja Erenburg 1952 decemberében a népek békekongresszusán — azután egyre növekednek, szélesednek. Száz és száz patak és folyó siet feléjük és végül a hatalmas folyamok már egész szárazföldeket szelnek át, országokai kötnek össze egymással, emberek mii. Hóinak életét változtatják meg. Ehhez hasonló a mi mozgalmunk is, amely méltatlankodó szívek mélyén született, de gyorsan nőtt, s most immár átfogja századunkat, — ösz- szeköti a népeket.“ Valóban ity'en egyre szélesedő, diadalmasan előre hömpölygő folyókónt zúg át a szárazföldeken és népeken, százmilliók szívét és gondolatát megtermékenyítve, a békés tárgyalások eszméje K amely a budapesti tanácskozás egyik központi problémája visz.
