Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
1958 JÚNIUS 14 NAPLÓ 8 A Béke-Világfanács budapesti ülése előtt tfétfőn ül össze Budapesten a Béke-Világtanács, amelynek ülésezését az egész világ nagy örömmel várja és figyeli. A hatalmas, immár az emberek százmi'lióit átfogó békemozgaloin magával ragadta a magyar nép legszé'e-ebb rétegeit. A magyar nép egyetért a Béke-Vi- lágtanács vé eményével. hogy nincs olyan jelentős nemzetközi kérdés, amelyet tárgyalások útján megoldani nem lehet és szívből kívánja, hogy a Béke Vi'ágtanács berlini felhívásának megfelelően a nagyhatalmak, a tárgya'ó asztalhoz leüljenek, s a béke megszilárdítása és fennlar. tása érdekében egyezményt kössenek. Ebből a szempontból nézve a nemzetközi helyzetet, megállapítható, hogy a Béke-Világtanács olyan időpontban iil össze, amikor egy nagyhatalmi értekez'et közeli megtartása politikailag lehetségesnek látszik. Keménnyel tölti el a békét követelő népeket, különösen az, hogy a koreai fegyverszünet megkötése e'ől a hadifoglyok kicserélésére vonatkozó egyezmény a'áírása után az utolsó akadály is e’hárítottnak tekinthető. A koreai háború megszűnése egyben megszabadítaná az Egyesült Nemzetek Szervezetét attól a súlyos teherpróbától, amelybe azok taszították. akik a koreai háborút az A'apokmány rendelkezéseinek nyilvánvaló megsértésével az ENSZ zászlaja alatt elindították és ezzel a ko. reai népre mérhetetlen szenvedéseket zúdítottak. Az ENSZ évek óta tartó válsága megszűnésének, illetőleg már enyhülésének is feltétele, hogy a nagy- hata'mak egyhangúságának e've a Biztonsági Tanácsban teljes mértékében érvényesüljön és hogy Kína, amelynek részére az Alapokmány állandó helyet biztosított a Biztonsági Tanácsban, az ENSZ szervében, annak a kormánynak meghatalma- zottai útján legyen képviselve, amely nemzetközi jogi értelemben egyetlen kormánya Kínának és ame. !yet a. kapitalista hatalmak egyré- sze, közöttük Nagybritnnnia is elismert. A Biztonsági Tanácsba a nagyhatalmak egyetértő eljárásának eredménye lehet ama 14 állam, köztük hazánk az ENSZ-be való felvétele is, melyeket a tagok sorába felvenni a Szovjetunió következetesen javasolni szokott a Közgyűlésnek és amelyek együttes felvétele ellen komoly érvek nem hozhatók fel. A koreai kérdés mellett elsősorban Németország egységének helyreállítása tartozik aina kérdések közé, amelyek helyes megoldásától a béke fenntartása függ. Németország kettészakítottsága annak az amerikai politikának következménye, amelynek a nyugatnémet bábállamra azért van szüksége, hogy azt fegyverkezési bázisul használja fel a Szovjetunió és a népi demokráciák el'en. A töríéne'em során viszony'ag későn, nagy küzdelmek árán megszerzett nemzeti államáról lemondani nem kívánó német népnek viszont Németország egysége a célja és érdeke. A Szovjetunió a német nép önrendelkezési jogát elismerő potsdami megállapodásnak megfelelően o’yan békeszerződés mellett foglal állást, mely „lehetővé teszi a német népnek, hogy egységes államban egyesüljön.“ A nyugati megszálló hatalmakon múlik tehát, hogy Németország problémája az egység helyreállításával megoldható és ezzel a tartós béke biztosításának egyik legnagyobb akadálya elhárítható legyen. Nyolc esztendeje immár annak, hogy a hitleri Németország fegyveres ereje fe tétel nélkül megadta magát. A nemzetközi jog történetében nem ismerünk egyetlen esetet sem. hogy egy nagy háború felszámolása ily hosszú idő múlva sem következett be. Németország egységének helyreállítása lehetővé tenné egy olyan békeszerződés aláírását, amelyet a második világháború során a hitleri Németország e'len küzdött valamennyi hatalom aláírhatna, ellentétben a japán kormánnyal 1951. szeptember 8-án aláírt san- franeiscoi szerződéssel, amelyet azoknak a hatalmaknak, amelyek a második világháborúban Japán ellen harcoltak, csupán egy része írt alá. Nem írta alá a többi közt a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és índia. Márpedig a második világháború végleges fe'számolása és a tartós béke biztosítása feltételezi a san-franciscoi kiilönbékeszer/.ődés helyett Japánnal egy olyan béke- szerződés kötését, amelynek a japán kérdésben legközvet’enebbül érdekelt három nagy ázsiai hatalom is részese. Ezek azok a kérdések, amelyek a világpolitikai helyzet középpontjában ál'nak akkor, amikor a Béke- Világtanács budapesti ülésszaka megkezdődik. A Pécsi Tudományegyelem nemzetközi jogi tanszékének munkaközössége. Francia burzsoá napilapok a négyhatalmi tanácskozás kilátásairól Páris (MTI): Úgy látszik, hogy napról-napra erősödnek áz európai problémákkal foglalkozó négyhatalmi értekezlet kilátásai... minden esetre mindinkább nehezebbé válik a Nyugat számára — amelynek helyzetét a hosszantartó francia kormányválság és az olasz választások egyáltalán nem könnyítik meg — hogy visszautasítsa egy négyhatalmi tanácskozás tervét. „LE FIGARO” ..Nem lehet kétséges, hogy az oroszok sorozatos békegesztusai befolyásolni fogják az, amerikai, angol és francia kormányok által a bermudai értekezleten hozandó döntéBécs (TASZSZ) Az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács Caccia, angol főbiztos elnökletével június 12-én tartotta ülését. Az ülésen jelen volt J. Paillard francia főbiztos, V. M. Kraszkevics, helyettes szovjet főbiztos és Dowljng, amerikai főbiztos. A Szövetséges Ellenőrző Tanács megvitatta és egyöntetűen jóváhagyta a végrehajtó bizottság több határozatát,, köztük ,az Ausztria és Lengyelország közötti árucsereforgalmi és fizetési egyezményt. A Szövetséges Ellenőrző Tanács engedélyezte, hogy az osztrák kormány bevezesse a légiposta forgalmat' a Német Demokratikus Köztársasággal, Nyugat-Németországgal és Japánnal. Ezután megtárgyalták a Die Neue Front című lap kérdését. V. M. Kraszkevics, az ausztriai szovjet fő biztos helyettese konkrét tényeket sorolt fel arról, hogy ez a lap rendszeresen terjeszt fasiszta és revan- siszta eszméket, igazolni próbálja a hitlerista agressziót és a hitlerista hadsereg háborús bűncselekményeit, síkraszáll az Ausztria keleti szomszédai ellen irányuló háború és Moszkva (TASZSZ): Az amerikai burzsoá sajtó félreismerhetetlen csalódással fogadta az olaszországi választások eredményeit. A „Scripps- Howard” sajtótröszt tudósítója — rámutatva arra, hogy az Egyesült Államok kormánya „a háború befejezése óta több, mint hárommilliárd dollárt fektetett Olaszországba" — kijelenti, hogy a választások eredmé nyéből ítélve, a „Nyugat háború utá ni olaszországi politikája kudarcot vallott.” A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége közli, hogy a Világifjúsági Találkozó művészeti pályázatára készített képzőművészeseket. A szovjet kormány máris egész sor intézkedést tett, amelyek elkerülhetetlenné teszik egy négyhatalmi tanácskozás létrejöttét.” „L'AURORE" „Valóban úgy áll a dolog, hogy — még ha az ember szkeptikus is, — nem lehet elutasító magatartást tanúsítani azokkal a gesztusokkal szemben, amelyeket a Szovjetunió tett a legutóbbi időben. A megbékélés lehetőségét semmiképpen sem szabad elszalasztani. Franciaország és Nagybritannia ebben teljesen egyetértenek és oda kell hatniok. hogy egységes fellépésűkkel leküzdjék az amerikaiak ellenállását." Ausztriának Nyugat-Németországhoz való csatolása mellett. A francia és az angol főbiztos egyetértett azzal, hogy a Die Neue Front című lap fasiszta propagandát fejt ki. A kérdés megvitatása után a Sző vetséges Ellenőrző Tanács egyöntetűen a következő határozatot hozta: „A Szövetséges Ellenőrző Tanács megvizsgálta a Die Neue Front c. lapnak a legutóbbi hónapokban közölt cikkeit és úgy találta, hogy e cikkek irányzata összeférhetetlen a Szövetséges Ellenőrző Tanács .Ausztria demokratikus sajtójáról' 1945 október elsején hozott határoztának rendelkezéseivel. A Szövetséges Ellenőrző Tanács utasítja a politikai igazgatóságot hogy gondos figyelemmel kísérje ezt a lapot és sürgősen terjesszen jelentést a végrehajtó bizottság elé mind azoknak a határozatoknak nyílt megsértéséről, amelyeket a Szövetséges Ellenőrző Tanács a sajtóról hozott, hogy haladéktalanul dönthessenek a kellőképpen szigorú szankciók kérdéséről, figyelembe véve az említett újsághoz előzőleg intézett figyelmeztető leveleket.” A „New York World Telegramm and Sun" szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy mivel amerikai dollárok nem biztosították de Gasperi győzelmét, a kongresszusnak meg kell változtatnia Olaszországgal szem ben folytatott politikáját. A Washingtonban megjelenő Star szemleírója hangsúlyozza, hogy de Gasperi főképpen Amerika-barát politikája miatt szenvedett vereséget. ti alkotások benyújtásának időpontja június 25—26. A pályaműveket a Műcsarnokban (Hősök-tere) kell leadni. As Alsop-fivérek Li Szin Man-ról Newyork (TASZSZ): Az Alsop- fivérek a New York Héráid Tri- bune-ban „Csóválhatja-e a farok a kutyát?" címmel kommentálják Li Szin-Man magatartását. Az Alsop-fivérek kijelentik, hogy hivatalos személyek véleménye szerint a koreai hadműveleteket Li Szin Man minden tiltakozása ellenére beszüntetik. flz amerikai képv'se'öház külügyi bizottsága 176 m iliő dollárral csökken ési akaria a „küliöidi segélyprogrammof (MTI) Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága — mint az AFP jelenti, — csütörtökön este 18 szavazattal 15 ellenében az úgynevezett külföldi segélyprogramm 476 millió dolláros csökkentése mellett foglalt állást. A bizottság a fenti jelentés szerint jóváhagyta azt a módosító indítványt is, amelynek értelmében a nyugateurópai országoknak nyújtandó „katonai segély" automatikusan egymilliárd dollárral csökken a jövő évben, ha a szóbanforgó országok „addig nem hozzák létre az európai védelmi közösséget.” Bajram Urazának megünneplése Moszkva. (TASZSZ): A moszkvai mecsetben június 12-én ünnepi Istentisztelet volt bajram Uraza mohamedán ünnep alkalmából. Az istentiszteleten igen sok hívő vett részt. Isz- magil Ralimatullin imám, a mecset papja prédikációjában beszélt az lilámról, a szoros barátságról, amelyben a népeknek élniük kell, annak jelentőségéről, hogy a mohamedán hívók támogatják az egész földkerekségen kibontakozott békemozgalmat. Az istentisztelet után Rahmaiullin Imám a következőkéi mondotta a „TASZSZ" tudósítójának: — A moszkvai mohamedánok minden évben megünneplik bajram ura- zát, a világ mohamedánjainak nagy ünnepét. Június 12-én az istentiszteleten körülbelül tízezer ember vett részt. A Szovjetunióban élő mohamedánok — mondotta a továbbiakban az imám — éppenúgy, mint minden más vallás hívei, szabadon tartanak Istentiszteletet. Semmi és senki sem akadályozza a Szovjetunióban a hívók lelkiismereti szabadságát ünnepi istentiszteletek voltak június 12-én a Szovjetunió más városaiban is, ahol mohamedánok élnek. Az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács ülése Hz mi\M\ sajíó az olaszországi választások eredményéről Június 25—26-án kell benyújtani a Világiljúsági Ta'álkoző művészeti pályázatára készített képzőművészeit alkotokat ELMÉLETI TAN ÁCS ADÓ A nemzetközi helvzelről A Béke Világtanács budapesti ülés szakát közvetlenül megelőző hetek külpolitikai eseményei egy sor bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a béke erői szakadatlan előretörésben vannak. Egyre növekszik azoknak a tábora, akik szembehelyezkednek a rabló amerikai imperializmussal, gyűlölik a háborús uszítókat. tevékenyen résztvesznek a harmadik világégés elhárítását célzó harcban. A koreai hadifogoly-egyezmény létrejöttében hatalmas szerepe van a békét akaró százmillió harcának. Az olasz választásokon aratott kommunista-szocialista győzelem a béketábor erőgyarapodásának kifejezője is. Bár a béke és a szocializmus problémája nem azonos problémák, mégis kétségtelen, hogy a kettő között szoros és több vonatkozású összefüggés van. A legdöntőbb az, hogy a béke védelmezőinek élén a szocialista Szovjetunió halad, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok adják az országhatárokon átnyúló, a világ minden részében ható békemozgalom zömét. A béke ügye szempontjából tehát alapvető fontosságú, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák fejlődése miként alakul az imperialista erőkhöz képest, amelyek a gazdaság militari- zálása s egy újabb háború előkészítése útján akarnak kilábolni gazdasági nehézségeikből. Ennek a kérdésnek elemzése — többek között — ahhoz a felismeréshez vezet el bennünket, hogy a szocialista gazdasági rendszer mérhetetlen fölényt mutat a kapitalizmus gazdasági rendszerével szemben. A kapitalista országok gazdaságában az az alaptörvény érvényesül, hogy a tőkések maximális profitot biztosítanak maguknak. Ennek érdekében országuk lakosságának többségét kizsákmányolják, tönkreteszik, nyomorba döntik, más országok — különösen az elmaradott országok — népeit pedig leigázzák és rendszeresen kifosztják. Ugyancsak a maximális profit biztosítása érdekében háborúkat provokálnak és a nemzet- gazdaságot militarizálják. A szocializmus gazdasági alaptörvénye ezzel szemben az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. Ennek eszköze: a szocialista termelésnek a leghala- dottabb technika alapján történő szüntelen növekedése és erősödése. A két alaptörvény szembeállítása önmagában is meggyőz arról, hogy a szocializmus gazdasági rendszere magasabbrendű, mert magasabbren- dű a szocialista termelés célja és eszköze egyaránt. A szocializmus és a kapitalizmus gazdasági alaptörvényének vizsgálata magyarázatot ad arra is, hogy miért a béke a cél az egyik oldalon, a háború a másik oldalon. A társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális biztosítása azt igényli, hogy a termelés eredményeit erre fordítsuk, a termelés erre irányuljon. A maximális profit biztosítása viszont valósággal igényli a háborút. Nem véletlen tehát, hanem a maximális profit megszerzése utáni törekvés eredményezi, hogy az USA és a többi fő imperialista országok a háborús politikának s ennek megfelelően a képtelen fegyverkezésnek, a nemzetgazdaság mi- litarizálásának útiára léptek. Saját népük és a gyarmati népek kifosztása mellett ez a maximális profit biztosításának egyik döntő eszköze. Ezzel összefüggésben még egv tényre kell rámutatnunk. A vezető imperialista országok (USA. Anglia. Franciaország nag burzsoáziája a második világháború kapcsán abban reménykedett, hogy — megszabadulva leg veszedelmese Dl. versenytársai tói — kijut a válságból, megszerzi a külföldi piacokat, fegyveres erővel újra felosztja a világot. S bár Németország és Japán tényleg kidőlt a sorból, reményeik nem váltak be. Sőt a második világháború legfontosabb gazdasági eredményeként szétesett az egységes világpiac s ennek nyomón erősen összeszűkült a fő kapitalista országok számára a világ erőforrásai kiaknázásának szférája, a kapitalista világpiac egyre jobban szűkül, az áruk elhelyezésének feltételei egyre rosszabbodnak. Ennek ellensúlyozására robbantották ki a koreai háborút, pusztítják Vietnamot, folytatnak esztelen fegyverkezési hajszát, militarizálják iparukat. Nem véletlen, hanem törvény- szerű, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások holtpontról elmozdulásának hírére a hadianyagtrösztök részvényeinek árfolyama lezuhant, és hogy az amerikai sajtó jórés/e valóságos katasztrófaként emlegette a közelgő fegyverszünetet. Amíg a második világháború a kapitalista nagyhatalmak közül Németország és Japán kiesését, továbbá Franciaorszag és Anglia nagyobü arányú gyengülését hozta magavai, addig az USA megszilárdította pozícióit, meghirdette világuralmi törekvéseit. „A győzelem — mondotta Truman — az amerikai népet az elé az állandó és égető szükségesség elé állította, hogy vezesse a világot.” I Ibben van a magyarázata annak, nogy a háború táborának élére az USA állott. Mivel pedig e világural- mi tervek legfőbb akadálya a Szovjetunió és a népi demokráciák, háborús politikájuk ez országok ellen irányul. Az USA tőkéseinek világuralmi törekvései a béketábor országai mel lett a kapitalista országokban, is komoly ellenállásba ütköznek, amelyeket gazdaságilag állandóan fokozott mértékben zsákmányolnak ki. Rájuk kényszerítették a „Marshall segélyt“, s ezzel vagy más módon gazdasági függésbe hozták őket. Fegyverkezésbe hajszolják szövetségeseiket s ezzel' mélyítik azok gazdasági nehézségeit. Kiszorítják őket gyarmataikból. Természetes, hogy ez nem megy simán, nem megy az érdekelt tőkés országok ellenállása nélkül. „Látszólag minden rendben” van: az Amerikai Egyesült Államok kényszerítette Nyugat-Európát, Japánt és a többi kapitalista országot, hogy összébb húzzák nadrágszíjukat;. Németország (Nyugat-Németország), Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán az Egyesült Államok karmai közé került és engedelmesen teljesíti parancsait. „Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy „örök időkre“ minden „rendben” maradhat, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek:..“ — írta Sztálin elvtárs. A tények sorozata igazolja, hogy valóban nem megy minden rendben s az imperialista hatalmak, elsősorban az USA és Anglia között máris mélyenszáníó ellentétek vannak. A gazdasági diktátumok, a megkülönböztetés kereskedelmi politikája, Anglia kiszorítása a piacokról, az Anglia által szállított nyersanyagok világpiaci árának letörése s a béke- tábor országaival való kereskedés korlátozása kiváltotta az USA irányában való éles ellenkezést Angliában. Ezért születnek az olyan sajtóhangok, mint a Sunday Express című angol lap egyik cikkének itt idézett részlete: „Bár Nagy-Britan- nia vállvetve halad óceánontúli szövetségesével, a legtöbb fontos kérdésben, az amerikai magatartás mégis gyakran káros Nagy-Britannia ér dekeire ... Nagy-Britanniának nem szabad haboznia abban, hogy független útra lépjen.” Ezért volt kény télén Churchill kijelenteni az angol alsóházban, hogy maga is job- nak tartja a kereskedelmet, mint a segélyt s reméli, hogy ennek a közeljövőben nyomatékos kifejezést adhatnak. Találóan jellemzi az USA és a csatlósországok viszonyát a „Ccl- lier's" című folyóirat, mikor arról panaszkodik, hogy Európában és Ázsiában nő az amerikaellenesség, s hogy a népek az USA-ban és nem a Szovjetunióban kezdik látni ellenségüket. Az imperialista tábor súlyos belső ellentétei gyengítik ezt a tábort s változatlanul fennáll a kapitalista országok közötti háború elkerülhetetlensége. Helytelen volna tehát azt hinni, hogy a háború csak a Szovjetunió-vezette béketábor ellen irányulhat s nem törhet ki kapitalista államok között. A Szovjetunió állásfoglalása a nemzetközi politika kérdéseiben egyértelmű: arra törekszik, hogy az államok közötti mindennemű háborút elhárítson, s a nemzetközi viták békés rendezéséért küzd. Ebben a politikájában követik a békeszerető emberek százmilliói pártállásra, világnézeti különbségekre tekintet nélkül. E politika további hatásos támogatására mozgósítja az egyszerű emberek százmillióit a Béke Világtanács most kezdődő budapesti ülésszaka is. ■ '• Szamell Lajos
