Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-06 / 131. szám

1953 JŰNIÜS 6

NAPLÓ

3

PÁR I ÉS P 4 R T fi PITÉS

A pártcsoportok és pártbizalmiak feladatairól

Felszabadulásunk óta eltelt győzelmekben és harcokban gazdag 8 esztendő alatt, a népi-nemzeti egy* eég fejlődésének nyolc esztendeje alatt, soha még nem nyilvánult meg olyan ellenállhatatlan erővel népünk egysége, mint a májúé 17-i ország* gyűlési választásokon, E/ a választás megmutatta hatul ma« erőnket a be> - ki d; és d külföldi ellenségeinknek egyaránt. Ez a választás hatalmas erőpróbája volt pártszervezeteinknek. Hogy ezt az erőpróbát állni tudják; szükség volt minden egyes kommunista aktív munkájára. Pártszerve" 7c:eink vezetősége, nagymértékűm kellett, huny támaszkodjanak pártunk

a appilléreli'e. a pártcsoportokra.

Ha értékeljük párt csoportjaink mun kaját megállapíthatjuk, hogy komoly. szívós munkát végeztek a vá- .;-.sz:á€-ol> előkészítésében. A pártcsoportok munkájának eredményeként tudiuk párttagságunkat 90—92 száza* lókban mozgósítani.

Voltak olyan pártszervezeteink is, ahol a párttagságot teljes egészében mozgósí tani. tudták a,választások ér. (tekében. Ezeken a helyeken igen jó munkát végzett a pártvezetőség és a pártbizslmíak. ilyen szervétéit volt /óbb<>k között a tüsvejkéi Boldogulás t".cs párlsz-érvezete. Itt a párt titkár. [hiszti elvtárs;nő, a. pártcsoportokra támaszkodva elérte kógy termelőszövetkezetünk m;ndén munkát határidőre elvégzett, de megmutatkozott munkájuk eredménye a begyűjtés tervén is. Pártszervezetünk minden egyes tagja é„ a pártonkívülj becsületes isz-tagok is kivették részüket a nép- nevelőmunkából.

Ha üzemi pártszervezetein,p munkáját értékeljük a választás; harc* bán, meg kell ál lapítanunk, hogy jól mozgósított a választásra a pártszer- \ ezof, a Zomácgyárban d? a Cipőgyárban is, A Zománcgyárban Horváth József elvtárs pártbizalmi, a személyes példamutatásával is ne* veit. A teljesítési százaléka, a választások előtt is. de azóta is, 130 százalék felett van. A pártcsoportjába tartozó tagokkal állandóan foglakozik. neveli, segíti őket, bírálja munkájukat.

Vannak izonban olyan pártbiza!" miak is akik nem érdemlik meg párfcsoportjuk bizalmát, Ilyen például a Mázai Téglagyárban a pártbizalmi elvtársnő, aki maga sem jár el rendszeresen taggyűlésre, de oktatásra sem. Az ilyen pártbizalmiay- nem érzik át feladatuk súlyát, és ha nem javítanak munkájukon a pártcsoport mást f°g megbízni a csoport vezetésével. %

Az előttünk álló nagy feladatok megkövetelik, hogy pártszervezeteink minden erejüket vessék latba a fel* adatok végrehajtásáért. Párt csoportjaink bebizonyították a választás ideje alatt is, és azóta is. hogy rajtuk keresztül a legnehezebb feladatok is megoldhatók.

A növényápolási munkákban van nagy kiesésük az esőzés miatt. — Hogy minden munkát határidőre el tudjunk végezni, és az aratás, csép* lési munkákra is teljesen fel legyünk készülve, ahhoz, szükséges, hogy pártvezetöeégeink fokozott mértékben támaszkodjanak a pártcsoportok iá. A pártbizaImiakat bízzák meg feladatokkal és számoltassák js be a feladatok végrehajtásáról. Feltétlen tükröződjön ki a pártbizaimiak személyes példamutatása. A termelőszövetkezeti pártbizalmiak példát vehetnek a zombai Béke tsz egyik párt- bizalmijáról. Szilágyi Jánosról. aki azok között van a tsz-ben, akiknek a legtöbb a munkaegysége. De nemcsak neki hanem a pártcsoportjába tartozó összes párttagok példamutató* an veszik ki részüket a tavasz; növényápolási munkákból.

A juhéi állami gazdaság pártcsoportja; is felkészültek már az elkövetkezendő feladatok végrehajtására. Vannak azonban olyan pártszervezeteink is, ahoi lebecsülik a pártcsoportok munkáját. Nem foglalkoznak a pártbizaimlakkal olyan irányban, hogy beszámoltassák őket a végzett munkáról. Nem foglalkoznak kellően a becsületes pártonkívüliekke] sem. Ez áll fenn a teveli pártszervezetben is. A párttitkár elvtárs nem bízza meg a pártbizalmiakat feladattal, a párttagok nem foglalkoznak a becsületes pártonkivüliekkel, nincs is szándékukban a pártszervezetet becsületes élenjáró gazdákkal erősítenj-Nagymá* nyokon is közömbös a pártbizalun

elvtársaknak, hogy a hozzájuk tar-, tozó tagjelöltek hogyan fejlődnek. 11 olyan tagjelölt van aki már több, mint égy éve tagjelölt. Mindezért te. Idősek a pártbisalmiak, de elsősorban Wirth elvtárs. a párttitkár.

Pártszervezeteink mozgósítsák a pártbizalmíakon keresztül a pártcso* portokat elsősorban a kapálást, növényápolási munkák gyors, elvégzésére. majd ezzel egyidejűleg az aratásra és cséplésrc való jó felkészü* lésre. Agitációs munkánkban sem szabad megpihenni a népnevelők összefogását is e’sősorban a pártcso- porlok végzik. Különösen a mi járásunk kommunistái kell. hogy keményem megfogják a munkát a begyüj* lés terén is. Hisz a megyében a legelmaradottabb járás vagyunk.

Ha párt titkáraink tovább is úgy foglalkozna,,. a pártcsoportokkal, mint választás előtt ég nem térnek vissza arra a módszerre. hogv mindent egyedül akarnak végezni * pártcsoportokra építik fél munkájukat, a tömegekkel 3zoros kapcsolatot tar* tanak. akkor képesek lesznek minden feladat, megoldására. Azokban a pártszervezetekben, aho; még hibák mutatkoznak ezen a téren javítsák meg a pártszervezetek vezetését. — Érezzék azt. hogy a növényápoIáéi és begyűjtési tervek teljesítésében, az aratás-cséplésre való felkészülésben, iparban a félév, tervek teljesítésében fokozottabban szükségük van a kommunisták aktív munkájára.

Kovács Iloua

bonyhádi járási pártbizottság

A d ósberényi Vörös Csillagban nem becsülik a gépi munkát

Magyarországon a Horthy-rendszer ideje alatt csak földesurak meg a nagy papi birtokok földjein dolgozott a traktor. Ma már nem így van, csaknem minden faluban, pusztán meg lehet találni a traktort, mely könnyebbé teszi az ember munkáját. A diósberényi Vörös Csillag tszcs elnöke Jakab György elvtárs, még nem ilyen szemszögből nézi a gépállomás, a traktor munkáját.

Annak ellenére, hogy a tszcs-ben a földterülethez viszonyítva meglehetősen kevés munkaerő van, nem akarja igénybevenni a gépek munkáját. A látszat kedvéért a gépállomást értesítette ugyan, hogy a napraforgót ekézzék meg, s mire a traktor megérkezett, a napraforgót meg- ekeztette a lovakkal. Ez az első eset. Mennyire ellensége a gépi munkának, azt semmi sem bizonyítja jobban. mint azt, hogy a növényápolási munkákra egyáltalán nem kötött szerződést a hőgyészi gépállomással. A gépi munkát meg kell fizetni az igaz, de a munkáért fizetett bér többszörösen megtérül. Hogy milyen formában, az nem kíván külön magyarázatot. Azt minden mezőgazdasággal foglalkozó embernek tudnia kell, — tudja is — hogy a magas termés elérésének egyik döntő előfeltétele a jó növényápolás.

Hogy mennyire nem jól gondolkodnak a tszcs tagjai, amikor nem veszik igénybe a gépeket, arról ismét a gyakorlat tanúskodik. A búr gonyát, napraforgót és a cukorrépát még csak egyszer kapálták meg. A kukorica kapálását pedig még meg sem kezdték. 26 hold őszi takarmány keveréket már ezelőtt 1 hónappal betakarítottak, s tervükben szerepel, hogy ezt a földet másodnövénnyel vetik el. Azonban ez is csak a tervben szerepel, a föld még fel sincs szántva. Most már gondolkodnak a tagok arról, hogy a gépállomást fel kellene „szólítani“, hogy' szántson. Viszont, mivel a szerződésben nem szerepel, a gépállomás, máshova irányítja az erőgépeket. A diósberényi Vörös Csillag tszcs szántását, s egyéb más gépimunkáját csak akkor végzi el, ha mar a többi tszcs- ben befejezték azt a munkát, amit erre az időszakra szerződésileg vállaltak.

PÁRTSZERVEZETEINK ELETEBOL

.4 döbröközj pártszervezet jól szervezte meg a választási agitációt, — de most sem ól tétlenül. A népnevelő munka kiszélesítésén dolgozik, hogy a választások előttinél is jobb eredménye tegyen. Nagy gondot tordit a csoportos ági ládára. A választások óta már 65 kisgy illést szerveztek. A népnevelóértekezletek et is megtartják minden héten külön a szőlőhegyent külön a községb en. A jövő héten pedig egy összevont népnévelőértekezletet szerveznek.

A kajmádi állami gazdaság párt titkára azt állítja, hogy megszervezték a pártoktatás beindulását. A „be indulás1' azonban mást mutat: az.

első. foglalkozáson például csak a szemináriumvezető és helyettese jelent meg. — Így természetesen nem is tarthatták meg a foglalkozást, A lemorzsolódás oka egyrészt az, hogy a pártvezelöség nem íoglalkozott megfelelően az előkészületekkel. más részt pedig az, hogy a párttagok sem mutattak példát, maguk is lebecsülték az oktatást.

KÜLPOLITIKAI JÉG YZETEK Mi bántja őket?

Nehéz az élet a tőkés világban, amelyet tmos-unlalrm mindenféle katasztrófák fenyegetnek. A ..Reporter* rima amerikai folyóirat szerint most például a szovjet nép növekvő jóléte ... fenyeget ,,ka tasztrófával

A ,,Reporter"-i nyugtalanít iák az ötödik ötéves terv teljesítésének sikerei. White-of, a folyóirat nyugateurópai főtudósítóját az alábbi probléma foglalkoztat ja: hogyan

fogja befolyásolni az- emberek hangulatát a tőkés országokban az új sztálini ötéves terv sikeres teljesítése?

A tudósító összehasonlítja a Szód jetunió és a nyugateurópai országok gazdasági fejlődésének ütemét és az alábbiakat. írja:

.A szovjetek további gazdasági fejlődése és Európa jelenlegi, rothadása csaknem abszolút biztosíték a szovjetek számára, hogy végső fokon kivívják fölényüket."

White-ot különösen a szovjet emberek növekvő jóléte nyugtalanítja, A burzsoa közgazdászok kiszámították, hogy lüöö végén a Szovjetunióban az egy leiekre eső kenyérfogyasztás több, mint kétszer akkora, a burgonya-fogyasztás kétszer akkora, a zsír-, hal., szövet-, lábbeli stb fogyasztás pedig szintén jóval nagyobb lesz, mint Franciaországban.

, az összehasonlítás eredményei a fogyasztás terén nyugtaid, nítóbbak, mint a nehézipar terén‘‘ — írja White.

A szovjet, nép életszínvonalának szakadatlan emelkedése következtében még szembeszököbb a kapitalista országok dolgozóinak clnyo. morosdása. A töke rabszolgáinak nyomora a szovjet dolgozóit jólétének fényében még súlyosabban latbaeső vád, sót elmarasztaló ítélet a kapitalizmus ellen. A „Reporter" főtudósítójának véleménye szerint ez „katasztrófára vezethet \yugat.Európáimé', s mint mondja: a Szovjetunió és a tőkés- országok helyzetének összehasonli'ása, amely a burzsoázia számára hátrányosan üt ki, „politikai dinamittá" változhat.

Ajándékok és levelek a Béke-I ilágtanács tagjaihoz •• c

Szeretteinknek: szüléinknek és gyér mekeinknek szoktunk ajándékot ad* ni: névnapjukra születésük napjára vagy más évfordulókra. Szeretteinknek: az emberiség élharcosainak, a Bélce Viiágtanác« tagjainak készítünk most ajándékokat. Asszonyaink és leányaink már varrják és hímezik azokat a béketarisznyákat, amelyekben Budapestre akarják küldeni a teljesített munka vállalásokról szóló győzelmi jelentéseket, a teljesített békevédelmi szerződéseket,

Természetesen nemcsak munkává!* lalások és teljesítések kerülnek a tarisznyába. A Béke Világtanács tagjaihoz levelek is íródtak amelyekben egyszerű békeharcosok, termelőszövetkezeti dolgozók, dolgozó parasztok, háziasszonyok és úttörők írják ■meg munkájukat életüket.

Szép piros tarisznyát hímeztek a zombai asszonyok. „Harcos üdvözlet a zombai MNDSZ*tőI“ — sorakoznak fedelén a sarga selyemszállal kivarrt betűk, s benne meleg békeharcoe üdvözletüket küldik a zomba; magyar asszonyok a koreai asszonyoknak. Harminchárom asszony írta alá a levelet: dolgozó parasztasszonvok — tszce-tagok. háziasszonyok. „Szeretettel köszöntünk benneteket — kezdődik a levél — a mi szép szabad ha- zánlíban gyönyörű fővárosunkban, Budapesten amely a felszabadulás óta. valóban a miénk, dolgozóké. Amikor az a megtiszteltetés érte hazánkat hogy it-t ül össze a Béke Világtanács, mi, a tolnamegyei Zomba község MNDSZ-asszo-nyai, harcos üdvözletünket küldjük. Amíg ti fegyverrel kezetekben véditek jogaitokat addig mi, a munka fegyverével hai- colunk a békéért, mert békét a karunk az egész világnak, hogy ti is békében építhessétek hazátokat és nevelhessétek gyermekeiteket. Hazánkban pártunk és kormányunk min dent megtesz az anya- és csecsemő- védelem terén bölcsödéit, napköziotthonok és iskolák várják gyermekeinket, hogy mi, asszonyok is ki tudjuk venni részünket a termelőmun kából. Mi a falun a jó növényápofással harcolunk a több termésért,

hogy ezzel is hazánkat és egyt-- i béketábort erősítsük ■ Fékeit; bársonylapra népi motívumokat hímeztek a naki lányok es aszonyok, Több levelet ;« dugtak be* le; üzenete^ a szovjet é« koreai esz- szonyoknak. Ifj. Pál Györgvné sorai a Szovjetunióba szóinak: Kedves

Szovjet Asszonytársak! A Béke Világtanács tiszteletére mindannyian jobban dolgozunk otthon családunk~ bari és kint a mezőkön. Egymást versenyre is hívtuk lei. Jót tudjuk, hogy löbbtermeléssel országunkat építjük és egyben a béke frontját is erősítjük. Erezzük, hogy mennyire más a nője helyzete. A magyar asz. szonyok már nem az elnyomottak, hanem a szabad háza vidám boldog építőihez tartoznak. Szivünk dobbanása összeforr a Hetekével. mert egy célért, a béke megvédéséért harcolunk. Biztos öntudatfai adtuk szavazatunkat a népfrontra, hogy a tervek és a béke ügyét győzelemre vigyük. Éljen a béke éljenek a béke* szerető asszonyokI“

Varga Lajosné pedig a koreai asz- szony oknak ír: „A naki Ut a Szó da- (izmus felé tsz asszonyai üdvözölnek benneteket azért az áldozatkész hősies harcért, amit a béke megvédése érdekében vívtok azért hogy végleg megszabadulhassatok zsarnokaitoktól, hogv ti is telepíthessétek hazátokban a szocializmust. Mi vállaljuk, hogy állam iránti kölélezett- ségünkriek mindig határidő előtt eleget teszünk s növényápolási munkánkat ugyancsak határidő előtt elvégezzük, Sok sikert és teljes győzelmet kívánunk nektek az imperialisták ellen vívott harcban. Ígérjük nektek és a világ minden becsületes dolgozójának, hogy a nagy Szovjetunió vezetésével továbbra is szilárdan és egységesen harcolunk a békéért."

Csak pár levél a sokból, csak pár ajándék a sokból. De hasonlóan érez és dolgozik ma megyénkben mindenki: készülődnek a Béke Világtanács oudapesti ülésszakára.

A jugoszláv dolgozó uők kegvetIeu klzsákmáitjoláss*

írta: MIHAIL SAKLE

„A nő kevésbbé munkaképes, mint a férfi. Ha ehhez még hozzátesszük az abból adódó időveszteséget, hogy gyermekeit is táplálnia és gondoznia kell, stb. nyilvánvaló, hogy tehertétel a munkában.“ Ha az ember e cinikus sorokat olvassa, azt hihetne, hogy a nők alacsonyabb- rendűségének elméletét hirdető hitlerista értekezés akadt a kezébe. Pedig a „Borba“ című titoista lap írja ezt 1952 június 16-i számában. A cikkíró befejezésül megállapítja: „A nőknek tisztán fizikai okokból háziasszonyi teendőket kell ellat- niok.“ Ne csodálkozzunk ezen a kijelentésen! Jugoszláviában véres tér rorral próbálják meggyökereztetni Hitler elméletét és gyakorlatát.

A múlt év végén az oszieki „Po- virtar“-üzemből elbocsátották Maria Becsarovics munkásnőt. Miért? Maria Becsarovicsnak, a titoista „munkatörvények“ értelmében sem volt semmi bűne. Fiatal, erős, dolgos nő. Csak éppen férj In ment és gyereket várt. Am ez a titoisták szemében nagy bűn, mert a terhes nö nem végezhet nehéz munkát, ráadásul fizetett szabadságot és családi pótlékot is kell neki adni. Sem egyik, sem másik nem fér össze a titoista „mun kavédelemmel“. Maria Becsarovics az utcára került.

Maria Becsarovics sorsát sokezer jugoszláv nő osztja. Egyedül 1951- ben 59.056 másállapotos munkás- és tisztviselőnőt dobtak ki az utcára.

Jugoszláviában a munkanélküliek óriási hadserege 70 százalékban nőkből aJ, Egyedül Belgrádban 20.000, Zágrábban pedig 5.552 nő — köztük 900 családfenntartó — van munka- nélkül. Szlovéniában tavaly 14.000 volt a munkanélküli nők száma. Hivatalos, távolról sem teljes, adatok szerint az utolsó néhány évben több mint 130.000 nőt bocsátottak el a jugoszláv vállalatok. A munka nélkül maradt nők gyermekeikkel együtt éhezésre, nyomorra vannak Ítélve.

Tito Jugoszláviájában megkülönböztető politikát alkalmaznak a dolgozó nőkkel szemben. A

legnehezebb fizikai munkára kényszerítik, 14—16 óra hosszat dolgoztatják őket, gúnyt űznek belőlük. A zágrábi „Iszkr“ fémfeldolgozó üzemben a nők 350 kilós ládákat cipelnek, nehéz sajtók mellett dolgoznak, így bánnak a munkásnőkkel sok más üzemben is. A nehéz fizikai munkánál persze kiderült, hogy a nők teljesítménye alatta marad a férfiakénak. A titoisták erre levonták azt a „következtetést“, hogy a nők nem teljesértékű dolgozók. Ennek alapján napibérüket a férfiakénak felére csökkentették.

A titoisták cinikusan lábbal tiporják a nők jogait. Nemrég egyes falvakban — Szaramanovicsiban, Szokó Banjaban és másutt— megtiltották, hogy nőket jelöljenek a helyi államhatalmi szervek tagjainak.

Jugoszláviában a nők lealacsonyító sorban élnek. „Az ország olyan vidékein, — ismeri be a „Borba“, — mint Bosznia, Macedónia, Köszovo, stb., virágzik a leánykereskedelem. A lányok pénzforrásul szolgálnak a szülők számára. Az a fiatalember, akinek nincs legalább 100—150.000 dinár a zsebében, nem is gondolhat családi életre. Ennek következtében sok fiatalember nőtlen marad.“

A jugoszláv nők azonban nem nyugodnak bele ezekbe a szörnyű viszonyokba, a megkülönböztetésbe, a könyörtelen kizsákmányolásba. Bátran harcolnak a belgrádi satra- pák ellen, a kenyéréit, a jobb jövőért és a békéért vívott harcuk szerves része annak a harcnak, amelyet a jugoszláv hazafiak folytatnak a véres Tito-fasiszta uralom megdöntéséért. Ez a harc nem megy áldozatok nélkül. Egyedül a pami női koncentrációs táborban 300 asz- szony és leány sínylődik. A jugoszláv nők azonban még ebben a haláltáborban is bátran tovább folytatják a harcot. Jelica Tadics 17 éves jugoszláv lány más foglyok ie- lenlétében arcába vágta az UDB hóhéroknak: „Állatiasságban túlszárnyaljátok a Gestapo ügynököket. De tudjátok meg, hogy a nép haragja el fog söpörni benneteket a föld színéről,“