Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-05 / 130. szám
NAPI f r o 1953 JtmtJS 5 Békéért, függetlenségért, a dolgozók jogaiért MONTEVIDEO BraMl szakszervezeti, kulturális és más szervezetek, kiemelkedő társadalmi személyiségek követelik a koreai kérdés haladéktalan békés rendezését. Sao Pauloban ötezer ember jelenlétében gyűlés volt. amely az azonnali koreai tűzszünetért folytatott linrc jegyében folyt le. Rio de Ja- neitoban a brazil sajtószövetségben tiltakozó gyűlést tartottak az amerikaiak koreai agressziója ellen. PERING A Japán Szakszervezeti. Főtanács június ínásodik felére országos értekezletet hív össze, amelyen a többi között a következő főbb kérdésekről lesz szó: a japán nemzetgazdaság átalakítása békegazdasággá, ázembeszállás azokkal az erőkkel, amelyek a dolgozók újabb megterhelésével akarnak kilábolni a gazda- • sági válságból és szembeszállás a háborús gazdálkodás kiterjesztésével. ' Az értekezlet előkészítésére háromnapos előkészítő ülést tartottak. Az ülés az ország gazdasági helyzetének megvitatása után ezt a következtetést vonta le: „A japán nép életkörülményei megjavításának egyetlen módja, hogy a munkásosztály köré tömörülve, elszántan harcoljanak az amerikaik és a Josi- da-kormány háborús politikája ellen.“ ■ .\/ előkészítő ülésen több. mint száz szakszervezeti vezető és mintegy húsz kiváló közgazdász vett részt. Valamennyiben hangsúlyozták hogy az ország nyomora az amerikai megszállásban és a Josida-kor- mány újrafelfegyverzési politikájában gyökerezik. SANGHAJ A ..Kiodo Cuszin“ hírügynökség jelenti, hogy június 3-án reggel körülbelül negyvenhatezer munkás, a fémipari munkások szakszervezetének tagjai tíznapos sztrájkba léplek, munkabéremelést követelve. ATHÉN Június 3-án egész Görögországban általános 24 órás sztrájkot tartottak a bőripari munkások. A sztrájkolok a munkabér negyven százalékos emelését követelik. UJ DELHI Az Indiai Országos Béketanács felszólította az indiai népet, hogy június 25-én, a koreai háború kitörésének harmadik évfordulóján országszerte követelje a koreai vérontás haladéktalan megszüntetését. ,,Az indiai nép — hangzik a BéHzer és ezer lévé érkezik napon' :n az Országos Békelanácshoz üd_ vöz'etet hoznak a rövidesen hazánkba érkező békeharcosoknak, a levelek írói boldog örömmé:, büszkeséggel számolnak, be békés életük szépségeiről.-• özveoy Kurilla András-né hetven' kilenc éves ormospusztai asszony így ir: Nagyon idős vagyok már, sokat nem tudok tenni a békéért, csupán annyit, hogy magam köré gyűjtöm húsz unokámat és elmesélem nekik, milyen nehéz volt énnekem" Lovas Istvánné Csánytel ékről mindössze annyit ír: ..A múltban cselédek voltunk az urammal és a fiámmá i egviitl Ma a férjem tanácselnök, a'z I ketanács felhívása — egyemberként óhajtja a koreai háború haladéktalan befejezéséi. A nép minden rétege fegyverszünetet akar Koreában. Az indiai békemozgalom feladata, hogy ezt az egyhangú óhajtást széleskörű, ellenállhatatlan kampánnyá szervezze.“ KOPENHÄGA A dán fővárosba már megérkezett huszonöt ország nőküldöttsége, a június 5-én kezdődó nők világkongresszusára. Június 3-án érkezett Brazilia, Costa-Rica. Bolívia. Mexikó. Argentína, Indonézia és Lengyel ország küldöttsége. Megérkezett Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, Pragerova, a szövetség alelnöke, Marie-Claude, Vaillant- Couturier, a szövetség főtitkára és mások. egyik fiam agronóinus. a másik egv gépállomás politikai vezetője, a kis. lányom pedig tanul, most jár a VII. osztályba. Ha csak ennyit írok is, világos, miért álltam a békéért harcoló milliók soraiba.“ Doró Mária, íatabányai általános isko'ai pedagó" gus a következőket üzeni a . Béke Világtanács ülésére: ,,Mi, fiatal Pc' dagógusok. akik most végeztünk az egyetemeken és főiskolákon, tudjuk, mit jelent békében tanulni. Sokan vagyunk, akiknek a felszabadulás adta meg erre a lehetőséget. Én csak egy var,'rok a sok közül akik hálával gondolnak felszabadítónkra meri elhozták a békét é* olyan éle- "t. teremtettek számunkra, amelyben boldogság élni és dolgozni .“ Magvar nők levelei a Béke-Világtanács tagjaihoz A frtiiicitiorsxáfgi kormányválság Pierre Mentiek kijelölt miu'szterelnök nrogrammbeszéde . Paris (TASZSZ) Június 3-án a francia nemzetgyűlésben elmondotta programmbeszédét Pierre Mendés- Francc kijelölt francia miniszterelnök. Mendes-France a radikálisok és radikalszocialisták pártjának tagja. Paul Reynaud-hoz, az előző mi- msztérelnök-jelölthöz hasonlóan. Mendes-France sem festett valami vonzó képet Franciaország gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Utalt a hatalma^ költségvetési hiány ra. Franciaország gazdasági pangására. a termelés csökkenésére, ami „veszély a nemzetre.“ Mendes-France a továbbiakban beismerte, hogy a katonai kiadások súlyos terhet jelentenek az .ország, számára. „E kiadások összege — mondotta — majdnem egyenlő a polgári kiadások összegével“. Mendes-France a katonai kiadások csökkentése mellett nyilat- | kozott, de ugyanakkor közétette, hogy ez „sajnos, nem csupán tőlünk függ.“ Az- indokíniai háború megszüntetése mellett is állást foglalt, minthogy ez a háború — véleménye szerint — gyengíti Franciaországot és hátrányos helyzetbe juttatja Németországgal. szemben, „amelynek katonai potenciálja újból meghaladhatja Franciaország erőit.“ Az indokínai háború kérdését azonban MendesFrance szerint — a három nyugati hatalomnak a bermudákon tartandó közeli értekezletén kell megtárgyalni. Mendes-France felszólalásából következik. hogy még kormánykörökben is vannak olyan személyiségek és csoportosulások, akik és amelyek elégedetlenkednek Franciaország mostani helyzetével, azzal, hogy Franciaország az Egyesült Államoktól függ. „Az atlanti szervezet megköveteli, hogy a hozzátartozó nemzetek egészséges kapcsolatokat tartsának fenn egymással — mondotta Mendes- France. — A, morális szolidaritásnak és az ideológiai közösségnek nem szabad többé szenvednie a függőségtől.. Mindnyájunk érdeke, hogy véget vessünk e függőségnek.“ Mendes-France véleménye, szerint a nyugateurópai országoknak nagyobb egyetértéssel kell cselekdniök. hogy megjavítsák gazdasági helyzetüket és visszaszerezzék függetlenségüket. Mendes-France a szorosabb francia-angol együttműködés mellett szólott. „Sem Franciaországnak, sem Euró pának, — folytatta — nem szabad idegenkednie széleskörű nemzetközi tárgyalásoktól. Kívánom a négy nagyhatalom képviselői tanácskozásának összehívását — ezt Churchill is szorgalmazta — a nagyhatalmak képviselőinek gondosan előkészített tanácskozását, amelyre mindegyik résztvevő hátsó gondolat nélkül jönne el.“ Mendes-France kijelentette, hogy a bermudai tanácskozásokon szándékában áll felvetni az „európai hadsereg“ kérdését is .......... olyan szerz ődéseket terjesztettek elénk — mondotta — amelyek távol állanak attól, amit a francia parlament eleinte megvizsgált. Közölnünk kell szövetségeseinkkel. hogy az adott kérdésben a franciákat a dolgok mostani állása mellett komoly aggodalmak töltik el. sokan közülük ingadoznak.“ Mendes-FranCe nem mondotta el a nemzetgyűlés tagjainak, milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megváltoztatni Franciaország mostani gazdasági és pénzügyi helyzetét. bár ígérte, hogy csökkenti a deficitet, biztosítja a munkaerő teljes foglalkoztatottságát stb. „Széleskörű felhatalmazást“ követelt a maga számára, azaz jogot arra, hogy saját belátása szerint kormányrendeletekkel hajtson végre bizonyos intézkedéseket. A Mendes-France programmbe- széde feletti vita az esti és éjszakai ülésen folytatódott. PAUL ROBESON BESZÉL „A HATÁRON TÚLRA“ írla: WALTER HUTCMNS Paul Robeson április 9-én volt SS éves. Haja a halántéka körül egy árnyalattal szürkébb lett, de különben a régi. fiatalos, tele életerővel. Akár új dalokat tanul egy hangversenyre, akár a kínai nyélvet tanulmányozza, akár cikket ír, — Robeson mindig ugyanazzal az energiával és komolysággal lát a munkához. Nemcsak az amerikai nép szereti Robesont, nemcsak a Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaságban és a népi demokratikus országokban szeretik. Mindenütt tisztelik, őt, ahol olyan emberek élnek, akik szeretik a békét és szabadságot. Ez éppen elég ok arra, hogy a Wall Street háborús uszítói gyűlöljék és üldözzék Robesont, a béke és haladás. megvesztegethetetlen harcosát, öthittségükben azt képzelték, hogy egy néger, aki minden akadályon és ellenálláson át kiharcolta magának a világhírt, — megtagadja majd származását, hivatását, hogy jólla- kottan élvezze gazdagságát. De Robéson, aki oly sok embert lelkesített' fel énekével, mindig hű maradt népének ügyéhez. A hatalmasok és gazdagok hízelgő dicséretei nem vették le a lábáról. Meg akartak félemlíteni, de csalódtak. Végül bojkottal kísérleteztek, azzal, hogy megakadályozzák fellépteit. Egyetlen. intéssel letiltottak 85 hangversenyt, amelyen Robesonnak fel kellett volna lépnie. De olyan embert, mint Paul Robeson. ez sem riasztott meg. Erre a reakció elhatározta. hogy Robesont. a világszerte ismert békeharcost elteszik láb alól. Fegyveres gyilkosokat béreltek fel. hogy Memphisben, majd Pittsburgh- ban támadják meg. Civil és egyenruhás fasiszta gengsztereket fogadtak fel. hogy Pcekskillben gyilkolják meg. Ez a tervük is kudarcot vallott. Négerek és fehérek együtt védték meg őt. Robesont meg akarták abban is akadályozni, hogy haladó művészetével külföldre menjen. Elvették az útlevelét. De ez a gazság is, mint a bumeráng, visszafelé ütött. Amikor Paul Robesont Kanadába hívták meg, hogy szabadságdalaival ..a másik Amerikát" képviselje, az FBI, az amerikai Gestapo tisztviselői meg tiltották, hogy átlépje a határt. Robeson ekkor beszédet tartott a határon — amerikai földön — s beszédét telefonon továbbították a kanadai Vancouverbe. — Meg akarták gátolni, hogy hozzátok beszéljek — hallották a hangszórón át a kongresszusi teremben ezrével összegyűlt munkások Robeson hangját, — meg akarták gátolni, mert . nyíltan vallom azt a meggyőződésemet, hogy valameny- nyi nép békésen élhet egymás mellett; mert én a háborús előkészületek és a gyarmati színes népmilliók elnyomása ellen harcolok és mert elszántan állok az amerikai munkás- osztály üldözött vezéreinek oldalán. ürülök, hogy a haladó Amerika üdvözletét tolmácsolhatom nektek. Ez az Amerika vállvetve küzd veletek minden dolgozó jobb életéért. Az amerikai munkásság érdeklődéssel kíséri azt a bátor harcot, amelyet a ti szakszervezetetek a hatalmas Anaconda-tröszt ellen folytat. Latin- Amerikában. Kongóban, Délafriká- ban ugyanezek az Anaconda-mono- pólisták tartják kezükben a rézbányákat és a munkásokat éhbéren dolgoztatják. A közös ellenség ellen vívott közös harcban megnövekednek erőink. Nem szabad hátrálnunk, amíg a győzelem nem lesz a miénk. így hangzott Robeson emlékezetes telefonbeszéde. , Paul Robeson a négerek gazdasági, politikai és társadalmi egyenjogúságáért folytatott harcának első helyén áll. Tudja, hogy csakis a haladó emberiség hatalmas összefogása hozhatja meg a néger nép fel- szabadulását. Egy néger- folyóirat így emlékezett meg róla: „Minden néger szívében él valami Paul Robesonból“. Robeson ismeri a nemzetközi mun kásmozgalom legyőzhetetlen erejét. Tudja, hogy a munkásosztály az egész világon az elnyomott négerek szövetségese is. — Ha a hábox-ús uszítókra rá- kényszeritjük a békét, faji üldözőkre is halálos csapást mérünk, — mondja Robeson, —ak. A Hosenberg-liásaspár életéért A Rosenberg-házaspár megmentésére alakult országos bizottság memoranduma az európai Hllakozó mozgalomról A Rosenbefg-házas.pár megmentésére alakult országos bizottság küldött sége Joseph Brainin'nak. a bizottság elnökének vezetésével szerdán az. amerikai külügyminisztériumban memorandumot nyújtott át arról a tiltakozó mozgalomról amelyet a Ro- senberg'házaspár tervbevet; ki végzése keltett Európában, A memorandum rámutat, hogy az igazságtalan halálos ítélet végrehajtása az eu.ro paj közvéleményben mély felháborodást keltene. 'Cook. a kül'ügyminiaz ’ériuni tisztviselője, aki a kü'.döttsé" get fogadta kijelentette, hogy Illetékes helyen, tanulmányozni fogják a. memorandumot. Browne.! ígaz^ágügyminlsyfer nem Volt hajlandó fogadni a feü’döttsé »11. Ausztria Kommunista Pártjának küldő Rértekezleie követeli a Rosenberg-házaspár szabadooboc-fátását Ausztria Kommunista Pártjának Bécsben megtartott tartománvi kü'- döttérlekezlete széleskörű tiltakozó' mozgalomra szólított, fel Bécs lakosságát a Rosenberg házaspár tervezeti meggyilkolása ellen. A felhívás a többi közölt hangsúlyozza: ..A kő vetkező napoknak döntő jelentősége van. Fokozzuk erőfeszítéseinket minden üzemben. minden szervemben és minden lakónegvedben, hogv kiszabadítsuk az ártatlan Rosenberg- házas várt vérszomjas hóhérai kezei közül.“Bécsi nők felhívása Eisenhowerhez, a Rosenberg-bázaspár megmentésére Egv bécsi nőéríekez.let résztvevő! Eisenhowér elnökhöz intézeti távira tukban nyomatékor feszólítást in térték az elnökhöz hogy akadályozza meg u Roseríberg'házaspár ellen terv. bevett gyilkosságot. Bécsi', asszonyok felszólítják Eisen hower e.nököt. hociv rende.jp ei a Rosvnbert-házaspár elleni per fc'ü - vizsgálatát, majd annak $ rerríényük* nek adnak kifejezést, bogv ' Eisenhower nem helyezkedik ezemb: az egész világ véleményével és nem engedi, hogy végrehajtják a halálos ifé* 1 letet. 1 Az indonéz kormány lemondásánál! okúi Dzsakarta (TASZSZ): Mint .jelen- | tettük, Vilopo (Indonéziai Nemzeti Párt), az. Indonéz Köztársaság miniszterelnöke benyújtotta a kormány lemondását. , A kormány lemondását az Indonéziai Nemzeti Párt és a reakciós Muzulmán Párt: (Maásziümi) között támadt politikai ellentétekkel magyarázzák. A Massziumi Párt az indonéziai nagyburzsoázia érdekeit képviseli és a külföldi tőke érdekeinek védelmezője: A Massziumi Párt nem zetellenes politikája az indonéziai jobboldali szocialisták támogatását is élvezi. Az utóbbi időben a Massziumi Párt és e pártnak a Vilopo-kórmány bán lévő miniszterei élesen síkra- szálitak az északszumátrai olajlelőhelyek államosítása ellen és ugyanakkor követelték a holland olajtársaság visszatérését. A párt ezenkívül azt szorgalmazta, hogy adják .vissza a*" külföldi ültetvényeseknek mindazokat a szumatrai földeket, amelyekét most huszonháromezer indonéziai paraszt művel meg. Ezeket a földeket a gyarmatosítók ellen vívott fegyveres harc során foglalták el az indonéz parasztok. A kormány a Massziumi Párt nyomására hagyta jóvá, hogy a parasztok ezreit eltávolítsák az általuk elI foglalt földekről. Ezt azért I tette, hogy az említett földeket visszaadja a külföldi ültetvényeseknek. A szóbanforgő tervet Ruin belügyminiszter (Massziumi Párt) dolgozta ki. Szidik Kertapati, a Parasztok'Egyesült Frontjának pa fiamén H képviselője javaslatot terjesztett. elő,' hogy szüntessék meg a földek, ilyen j. úbT- felosztásáf* és -a kormány vizsgálja felül e kérdéssel kapcsolatos- politikáját. A közvélemény nydfnására az Indonéziai Nemzeti Párt a kormány határozata ellenére kijelentette. hogy támogatja a parlamentben Kertapati javaslatát. Kertapati javaslata mellett szállt síkra az Indonéz Kommunista Párt is. A Massziumi Párt — hogy megakadályozza ennek, az indonéziai közvéleményt nyugtalanító kérdésnek parlamenti megvitatását — a kormányban lévő négy miniszterének visszahívásával fenyegetőzött. A párt végrehajtó bizottsága június 2- án olyan határozatot hozott, amelynek értelmében megszünteti további együttműködését az Indonéziai Nemzeti Párttal. A koalíciós kormánypártok között, támadt szakadás arra kényszerítette Vilopo miniszterelnököt, hogy benyújtsa kormánya lemondását. A képen: a „Forradalom világító torny »“-kolhoz klubjának olvas« terme. s j f - ' Kultúra egy kolhozfaInban A „Forradalom világítótornya“-kolhoz dolgozói Rodnyikovszkaja faluban laknak, amely ma már va lóságos kisváros. Széles, kövezett utcái vannak. A kolhozparasztok vil lanyerömüvet építettek és most villanyfény ragyogja be a falut. Minden házban van rádió, forgalmasabb helyeken pedig hangszóró is műkő dik. A k ihoz 11 iskolájában — az. egyik tízosztályos iskola — körülbelül háromezer gyermek tanul. Több, mint száz felső- cs középfokú képesítésű tanító oktatja őket. A kolhozparasztok gyermekei közül 150-en tanulnak főiskolán, Az elmúlt öt évben mintegy 300-an végeztek különböző agro- és zooteeh- nikai tanfolyamokat. A faluban öt kolhozklub van. A központi klub 450 férőhelyes. Színjátszóesoport, énekkar, sakk-kör működik itt. A kolhoz művészeti csoportjain kívül a Krasznoilar-hat árterületi színházak művészei és hangverseny-brigádjai is fellépnek itt. Hetenként háromszor új filmet mutatnak be. A kolhoz nagy könyvtára minte gy 10.000 kötet könyvvel rendelkezik. öregek és fiatalok egyaránt szorgalmasan látogatják a könyvtárat, amely 2000 állandó olvasót tart nyilván. A könyvtár évről-évre bővül. 1952-ben több. mint 2000 kötet könyvet vásároltak. Emellett legalább minden második kolhozparasz tnak saját házikönyvtára is van. Minden család előfizet egy-két köz ponti lapra, folyóiratra, vagy határterületi lapra. Jómódban és kultúrában élnek a „Forradalom világítótornya“ kolhoz tagjai.
