Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-22 / 118. szám

2 1953 MÁJUS 22 Külföldi és szakszervezeti imjnkáskilldöttségek sajtóértekezlete a Szovjetunióban KÜLFÖLDI SAJTÓSZEMLE Mosatva (TASZSZ): A Trud. szer­kesztősége sajtóértekezletet rendezett a Szovjetunió Szakszervezetei Köz. ponti Tanácsának meghívására a Szovjetunióban tartózkodó több kül­földi küldöttsé" részvéteiével. Az értekezleten az angol munkásküldött- ség, francig szakszervezeti küldött­ség. a Szakszervezeti Világszövetséq küldöttsége és Valdiman az Indoné­ziai Központi Szakszervezeti Szövet­ség képviselője vett részt. A küldöttségek május elseje meg­ünneplésére érkeztek a Szovjetunió, ba. A május elsejei ünnepségek után jártak Sztálingrádban. Rosztovban. Szocsi-ban éz Kisziovodszkban, utaz­tak a „V. I. Lenin1“ Volga—Don ha. Józható csatornán. A külföldi ven­dégek meglátogattak több ipari üzc. met. főiskolát, múzeumot színházat. Az angol munkásküldöttsécr tagjai a sajtóértekezleten elmondották, hogy a legnagyobb benyomást a dolgozók jólétéről való széleskörű gondoskodás gyakorolta reájuk, nagy nyugdíjak,, nagyszerű népegészség­ügyi rendszer, ingyenes orvosi segít­ség, gondoskodás a dolgozók pihené­séről. Az angol küldöttek befejezésül ki­jelentették: ..Az egyszerű szovjet emberekkel folytatott beszélgetések meggyőzlek bennünket arról, hogy ezek az em­berek hőn óhajtják a békét. Nyomát sem találtuk utazásunk során angol- ellenes hangulatnak. Az a gondolat, hogy minden ország egyszerű embe. rei. békét kívánnak és készek egye. sülni a béke fenntartása érdekében — nemcsak a kormány nyilatkozatai­ban jut kifejezésre, de mindenütt el. í.angzott, ahol csak jártunk.“ A francia .szakszervezeti küldött­Kaíro (TASZSZ): Az egyiptomi la. po-k kitelik Nagib miniszterelnöknek május 19-én este az egyiptomi nép­hez intézett rádióüzenetét. ,.Az Egyiptom és Anglia közötti tárgyalások — mondta Nagib, — azért szakadtak meg, mert az ango­lok játékot próbálta,R űzni azzal az elvvel, amelynek alapján hajlandók voltunk tárgyalásokba bocsátkozni, mégpedig az angol csapatok teljes és feltétel nélküli kivonulásának el­vével. — Síé sem lehet róla barátom! — kiütött Williams bankár a fiatal­ember felé, aki karoi&székben ült ve­le szemben. — Szó sem lehet róla, mister Chavany! Hallgasson meg fi­gyelmesen és igyekezzék tanulni .sza­raimból, Ön megkérte a leányom ke. tót. Ez azt jelenti, hogy a vöm akar 'lenni és ágy akar meggazdagodni. Egy perccel ezelőtt arra a kérdésem­re. van-e valamelyes tőkéje, azt volt szives, válaszolni, hogy szegény és állása mindössze 200 dollár jövede­lemmé! jár. Mister Williams felrakta lábát az asztalra és így folytatta: — ön szüntelenül csak azt ismétel­geti. hogy én is voltam valamikor szegény és még ez a 200 dollárom sem volt meg. Ezt nem is tagadom, de közölhetem, hogy az ön korában már elég szép. kerek összeg birtoká­ban roham. Még pedig azért, mert helyén volt az eszem, amit önről nem lehet elmondani. Ne mérgelődjék, ne izguljon feleslegesen. Figyelmeztetem hogy a lakájom markos néger, te. há; jobb lesz. ha tovább figyel és igyekszik megjegyezni a tanu'ságoí! Amikor elmúltam 16 éves. el­mentem Nebrascába a nagybácsim­hoz. lütt egyszer megüti csehek egy négert. Én kieszeltem valamit, hogy pénzhez jussak. Rábeszéltem a nagy­bácsimat. intézze el. hogy a lincse- iést az ö telkén hajtsák végre. A bá ivónak tetszett a dolog. Sövénnyel vettük körül a. kivégzés színhelyé* és aki ott akart lenni a lincselésnéj. szabott áron belépődíjat kellett fi­zetni. A jeg.veket természetesen én árusítottam. Amikor a négert fel - akasztották, a bevételt az utolsó cen­tig zsebrevágtam és még aznap este megszöktem. — Ez a néger szerencsét hozott nekem! Az ellopott pénzből telket vettem Északon é< azt hireszírtem- hogy- aranyat találtam rajta. Özön­löttek a vásárlók. Igen előnyösen adtam el a földet és a tőkémet bank­ba tettem. Arra nem is térek ki. hogy később a le ültetett vevő rám lőtt. A golyó csak a jobb kézfejemet sóg tagjainav nevében a küldöttség vezetője Maurice Carrouet, a Me­zőgazdasági Munkások Országos Sző vétségének főtitkára beszélt. — A Szovjetunió — mondotta. — hatalmas építkezésnek tűnt. Ez a be­nyomás különösen erős számunkra, akik olyan országból érkeztünk, ahoi állandóan növekszik a munkanélkü­liség. Maurice Carrouet a továbbiakban rámutatott, hogy a szovjet gazdasá­gi élet hatalmas fellendülése össze­hangolódik a szakemberképzés nagv lendületével, a Szovjetunióban a dől. gőzök gyermekeinek nagyszerű le­hetőségeik vannak, hogv mérnökök, technikusom orvosok, pedagógusok legyenek, A Szakszervezeti Világszövetséq küldöttségén:;!,- képviselője forró há­láját fejezte ki a Szovjetunió Szak- szervezetei Központi Tanácsának a meghívásért. — Szovjetunióbeli tartózkodásom során láttam, milyen hatalmas mun- '■Mt végeztek a háború sújtotta váro­sok újjáépítése terén. Az SZVSZ kül­döttségének az a, véleménye, hogy a szovjet nép eredményei lelkesitö pél. dóul szolgálnak a lobbi ország dol­gozóinak. — Az a véleményem. — jelentette ki a sajtóértekezleten Valdiman, az Indonéziai Központi Szakszervezeti Szövetség képviselője, — hogy csalc- is a Szovjetunióban és a. népi demo­kratikus országokban valósultak meg az alkotmányban lefektetett jogok. Valdiman rámutatott: a szovjet­unióbeli utazás meggyőzte arról, hogy a Szovpiunióban az emberek boldo­gan élnek, hogv életszínvonaluk ál­landóan emelkedik. Nem azért bocsátkoztunk tárgyalá­sokba. mert a tárgyalásokat egye­düli eszköznek tekintettük jogaink kivívásához, hanem azért, hogy meg­állapodjunk az angolokkal az angol csapatok kivonásának útjáról és mód­jairól és hogy a tárgyalások kudar. ca esetén megmutassuk a világinak a bennünket szabadságunktól meg­fosztó imperialisták igazi szándé­kait.“ ütötte át, viszont a kárért 2 ezer dollárt fizettek. — Amikor a kezem meggyógyult, megtakarított pénzemen egy tenip- I-omépítő vallásos társaság részvé­nyeit vásároltam meg. Ezeket a ke­gyelete* értékpapírokat később da­rabonként száz dolüáért adtam el. Persze teplomot egyetlen egyet sem építettünk és a társaság végül kény­telen volt csődül kérni maga elten, Ez már azután történt, hogy rész­vényeimet kicseréltem egy szabada­lomra-. amelynek segítségével bőrgyá­rat alapítottam. Rengeteg pénzt szed­tem öss-ze: a bőr} hitedre vásároltam, de készpénzért- adtam cl. A nyeresé­get kanadai bankokba rakta-m és csődöt mondtam. Lecsuktak. A tör­vényszékeit olyan hülyeségeket mondtam, hogy a szakértők megálla pítáaá -szerint nem lehettem épelmé­jű. A bíróság ügy határozott, hogy szabadon enged, de előbb gyűjtés: rendezett a javamra, a jelenlévők körében. A pénz elég volt. hogy elutazzam Kanadába, ahol a pénzent bankban volt. Ezután megszöktettem llanie’s-t brooklyni milliárdos leányát és San Franciscóban rejtőztem el véig. Az öregnek kénytelen-kelletlen hozzám keltőit adnia a leányt, mert azzal fenyegettem, hogy az összes lapok­nak leadom a szenzációs hírt. hogy a lányának törvénytelen gyereke van ... — Mint látja, mister Chavaiiv, ilyen voltam én a maga korában! Azt hiszi, hogy magának esze van. Mivel bizonyította be? Azt mondja, megmentette a lányom életét, amikor egyszer kiásott a csónakból? Nagy­szerű! Keines cselekedet! De ez sem­mi gyakorlati hasznot nem hozott magának. Elenkezőicg! Beáztatta a'/- új cipőjét! Mondjuk, hogy szereti a lányomat, de az még nem jelenti, hogy én arra fogok berendezkedni, hogy a vömnek szalma van a fejé­ben! Miért olyan ideges? Őrizze meg nyugalmát és feleljen a kérdéseimre! M8PIÓ A Koreai Képi Demokratikus Köztársaság kiiliigyminisz er- helyettesének tiltakozása két vizgyiijicmedence barbár bombázása miau Phenjan (Uj Kína): Li Tom Ken. a Koreai Népi Demokratikus Köztár. saság külügyminis z terhel y e t te s P má­jus 19-én. kedden nyilatkozatot tett, amelyben erélyesen tiltakozik az Egyesült Államom légierejének Dél- Pjong.an tartománybeli vízgyűjtőmé, dencék ellen intézett bomtoatómadások miatt. A nyilatkozat a többi között megállapítja: ..Május 13-án és 14-én az ameri­kai légierő repülőgépei bombázták a Dél-Pjongan tartomány Szunan me­gyéjében lévő Kenyonq öntöző víz- gyüjtömedencét. A vízgyüjtőmeden- c=i töltései és. duzzasztógátjai el­pusztultak. Több. mint hetven falu víz alá került, több, mint nyolcszáz ember meghalt, illetve eltűnt. Az ár­víz hatalmas kárt okozott több, mint ötezer paraszt által bevetett terüle­ten. Az amerikai légierő repülőgépei május 15-én és 16*án ugyancsak bar. bár bombatámadást intéztek Dél- Pjongan tartomány egv másik víz" gyiij tő medencéje, a Szucson megyé­ben lévő Caamo vízgyüjtőmedemce ellen, E két vízgyüjtömedence bombázá. sa következtében tizezer hektár meg­művelt mezőgazdasági terület víz alá került és sok paraszt életét ve­szítette. A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság kormánya felhatalmazott, hogv erélyesen tiltakozzam az ame­rikai parancsnokságnál „ kegyeiRn- kesedék miatt. Ezek az úiabb kegyet­lenkedések a legnagyobb felháboro­dást keltik az egész emberiségben.“’ Újfajta melegágyak a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ): A moszkvai „Tyimirjazev“ mezőgazdasági akadé. mia telepén újrendszerű melegágya­kat alkalmaznak. Az újfajta kísérleti melegágyakat nem fedik be üvegla­pokkal. Az ágyások szélein agyag- csöveket helyeznek a földbe, melyek, be melegviziet vezetnek. A csövek felmelegítik a talajt. Az uborka és más zöldség az így felmelegített me­legágyakban csaknem egy hónappal a szokásos idő előtt fejlődik ki, a sárgadinnye ég görögdinnye ugyan­csak eredményesen termeszthető ez­zel az eljárással. — Milyen jó üzletét csinált már? — Semilyent. — Tőkéje van? — Nincs. — És ennek ellenére meg meri kérni a lányom kezét? — Igen. — A lányom szereti önt? — Szeret. — Nos hát... felteszem magának az utolsó kérdést. Mennyi pénze van? — 46 dollár. — Kitűnő! Több. mint félórát vesz­tegettem el magával. Ezért kapok 30 dollárt. Percenként egy dollár! — De engedetem kérek, mister Williams! —- tiltakozott a fiatalem­ber. — Szó sincs „engedelemről“ — vá­laszolt mosolyogva a bankár és az órájára nézett, — 31 dollárl kapok! Ismét elmúlt egy perc. Amikor a megrökönyödött sir Chavany kifizette a követéit össze­get. mister Williams barátságosan így szólt: _ Most pedig legyen szíves és hagyja e! a házamat. Ellenkező esetben intézkedem, hogy kidobják. íf Másnap Williams üzleti ügyek­ben e utazott. Amikor egy hét múl­va visszatért, íróasztalán a következő levelet találta: „Igen tisztelt Sir! Ezer hála és köszönet a midtheti tanulságos be­szélgetésért! Példája annyira lázba hozott, hogy távollétében Kanadába utaztam a leányával. Magammal vit­tem a páncélszekrényéből minden készpénzt és értékpapin. Az ön hálás Chavany jel' Vtóirat: ,,Drága Apus! Kérjük áldásodat és egyben közöljük, hogy seholsem ta­láltuk a páncélszekrény kulcsát. Kénytelenek voltunk feltörni. Szerető leányod Lo'al1 Ugylátszik Amerikában ezt tartják .•jó“ példának. No, enyhén szólva, Furcsa gondolatmenetük van egyesek­nek ott az óceán túlsó felén. „Pravda“ közli P. Xauinovnak. berlini tudó­sítójának ..Riadt hangok“ című cik­két. A cikk a nyugatnémet burzsoá sajté nehézségeivel foglalkozik. Még a liegreakciósabb nyugatnémet lapok sem merészelik nyíltan helyeselni a bonni és párisi háborús szerződések, nek a Szövetségi Tanács által történt jóváhagyását. Ezzel a kérdéssel kap­csolatban egyre gyakrabban jelent­keznek a nyugatnémet sajtóban riadt és zavart hangok. A okk a továbbiakban beszél a szociáldemokraták visszataszítóan ál- szent szerepéről akik. hogy igazi állásfoglalásukat álcázzák, a hábo­rú« szerződések ..elvi ellenzőinek“ nevezik magukat. — azonban Ade- nauerrel történt megegyezésük értei­méiben —■ semmit sem tettek azok ratifikálása ellen. A nyugatnémet sajtó nehéz hely­zetben van. hiszen Adenauer mes­terkedéseiről lehetetlen hallgatnia. — másrészt a kancellár tekintélye érdé. kében lelepleznie sem lehet ezeket a mesterkedéseket. Ezért a nyugatné­met burzsoá lapok — a részletek mellőzésével — mértéktartóan bírál­ják a Szövetségi Tanácsban vagy azon kívül történt eseményeket. A cikk hivatkozik a ..Frankfurter Rundschau“ május 16J számára amely a bonni „Színfalak mögötti játékot veszélyesnek“ nevezi. * azt írja, hogy ,,a szerződések körül ki­bontakozott harc erősen .megtépázta, mindazoknak a szerveknek nrc-zti- zsé-t. amelvok a szerződésekké! fog lalk óztak.“ A cikk befejező rész ümn i Der' Tage* siti el •' című nvuga'b,--'inj la­pot idézi. Arra a kérdés'••• m'yn fő! tette Adenauer a «zm-rődSck tör­vényhozási megerő-í é-■’u a lap így válaszol: ..A kancellár igen nagy jelentőséget tulajdonít a"t)"k. hogv az Egve-sü't Államok szilárdan még.' győződjenek arról: Németország meg. bizható- munkaképes és áldozatkész szövetség lesz." A „Freies Volk“* Németország Kommunista. Pártjá­nak Központi lapja fo-g’alkozik a szövetségi alkotmány jog: bíróság határozatával amelv szerint a Né­metország Kommunista Párti:' elleti' pert bizonytalan időre e'mpol.ia. Németország Koniműniski Párija­I.hassza (Uj Kína): I-hasszában ün­nepi gyűlést rendeztek Tibet békés felszabadításának második évforduló, ja alkalmából. A gyűlés felszólalói, köztük a lámák, hálával emlékeztek meg a Kínai Népköztársaság korma, nyáriak nemzetiségi politikájáról. Dzsaszak Zsigime a Pancsen láma egyik vezető tisztviselője beszédéiben kijelentette: azóta, hogy a tibeti nép két esztendőve’, ezelőtt visszatért az uak tervezett betiltása ellleni hatal­mas tiltakozás kényszerítette a szö­vetségi alkotmányjogi bíróságot ar­ra. hogy a per megkezdését bizony­talan időre elhalássza. A cikk befejezésül harcba szólítja a kommunistákat munkásokat do * gazokat, minden hazafit, a .tervezeti betiltás. „ demokratikus jogok eírab ’ása és az Adpn,aúe:-':ormány fasi~ z-álási intézkedései .ell-n. A „Stockholms Tidningen“ a/, északi országok külügyminisz­tereinek nagvhatalmi tanácskozások mellett álléstfogialó közös nyilatko­zatával foglalkozva rámutat: A nyilatkozat .a jelenlegi idődön - ban esetleg hatással lehet az Égve. sült Államok kormányára, amelv'°k halogató magatartása eíhl-deg-ülés; kelt Eurónánat,- ebben a részében. Az északi külügyminiszterek ebb:n az esetben bizonyára nemcsak saját országuk nevében szóltak.” A „Dcniocraeia“ című argentin lap az amerikai tel porializmus. külföld.: segélyprogr&mm jávaj foglalkozva írja: „A jenki imperializmus külföldi s*- gélyprógrammja leleplezi annak az amerikai politikának a hamisságát, amely az'állítólagos vörös veszede' met használja ürügyül a maga' ter­jeszkedési céljaira.“ ‘ r; .- A lap rámutat. boa,,, az anagrikai .segélyprogramra'' 5270 mtUJó‘ dollár' szán katonai kiadásokra; vagyis 1 n-. * Verekre és hadifelszerelésekre é* 508 millió;' ..technikai és -gazdasági" be­fektetésekre. Mint a lap írja: „Ezek 5 számok viláros kéne: adriai- az amerikai impéria'izmus háborús po- '•iiikájárók". A ,.l,a l’rcnsa“ ciircü argentin lap írja Kína városa * uak amerikai repülőgépek állal tő", tépi provokációs bombázásával • kap­csolatban: ..Ez a támadás egybeesik ... Clur- «'hillnek az angol parlamentben te!; nyilatkozatával. A tények ékesszó­lóan mutatják, hogv az Egyesült A - tárnok müven rövidlátó, milyen za­varos és ellentmondásoktól . terhes politikát folytatnak. Washington új hasábot dob arra a máglyára amf. vet London- úgy látszik, elő,tani--'oks7ÍU.. “ ínyaországba. a lámák és a világiak sgyarán-t. teljes mértékben megismer ‘ék Mao Ceriunq elnök nagyszerű nemzetiségi politikáját. Más felszólalók elismeréssel emlé­keztek meg a kormány által nyújtott kölcsön ökröt és más kormányin tézke- jésekröl, amelyek a tibeti nép egész, ségügyi és műveltségi viszonyainak javítását célozzák. /Y. A met csen kova szövőnő kezdeményezése Nina Amelcsevkova obuhovoi sző vönü nagyjelentőségű mozgalmai kéz deményezett. Nem tudott belenyugodni, hogy a gyár termelésének mint­egy 0.2 százaléka másodrendű készít tnény. Tudta> hogy minden egyes kendő másodrendűvé minősítést: 1 rubel 2~> kopojko veszteséget, min­den másodrendű takaró több. mint 10 rubel veszteségei jelent. Nagy öszeget lesznek ki ezek a veszteségek az obuhovoi textilgyárban. ‘ — Csupa elsőrendű készítményt kell gyártanunk, — mondotta Améksenkova. — El is érhetjük ezt. Ha mi, gyapjúipari dolgozók ja­vítjuk készítményeink minőségét, szocialista államunk sokszázezer rubelI takaríthat meg. . ., Amclcsenkora úgy találta, mind en szükséges feltétel megvan akiire., hogy az üzem .dolgozói csupa első osztályií készítményt gyártsanak. El­határozta, hogy munka versenyt kezdeményez az elsőrendű készítményéi gyártásáért. . .. Kezdeményezését m ütem dolgozói lelkesedéssel fogadtak. Gyűlésü­kön felemelt felajánlásokat tettek. Elhatározták, Iwgy 1953-ban 99.91 szá­zalékban elsőosztályú készítményeket gyár kutak, bár g terv csak 99.85 százalékban írja. ezt elő. Ezenkívül az évi terven felül 100.000 méter születet gyártónak. Azóta az üzemből már egyáltalán nem kerül ki har­madrendű' gyártmány, s a másodrendűét! is csupán 0.07 százalékot tesznek ki. — A képen: Nina Atnel csenkova sztahanovista szövőnő (balra) átadja a kész terméket. J. Grusing átvevőnőnek. Nagib rádióüzenete az egyiptomi néphez A JÓ PÉLDA — AMERIKÁBAN Irta: JAROSZLAV HASEK Tibet béke« felszabadításának második évfordulóját ünnepli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents