Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-15 / 112. szám

1953 MÁJUS 15

NAPLÓ

3

„Szocialista építésünk további sikereinek egyik feltétele, hogy az állami hatóságaink, helyi tanácsaink jól dolgozzanak"

,,Még gyakran előfordul azonban; hogv ezekbe az intézményekbe ellenséges elemek furakodnak be, akik mindent megtesznek arra, hogy hatóságaink, tanácsaink, tekintélyét lejárassák, hogy szembe állítsák a népi demokrácia államát a dolgozókkal. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy hatóságaink ridegen, bürokratikusán bánnak a néppel, visszaélnek hatalmukkal, önkényeskednek, nem tartják be a törvényeket“ -- mondotta Rákosi olvtárs a május KM választási nagygyűlésen.

V dunaszeutgyörgvi példa

Ez a jelenség nem ritka eset megyénkben sem. Tanácsaink túlnyomó többsége bebizonyította életrevalóságát. edződik a feladatok megoldása során, becsülettel képviseli a dolgozók ügyét. Vannak azonban. — s meg kell állapítani, nem kis számban — olyan tanácsok is, mint a duna- szentaryörgyi. ahol a dolgozókat lerázzák magukról. Vajda Sándor példája bizonyítja, hogy a nemtörődömség, a bürokratizmus miiyen káros hatással bír. milyen .közelről érinli a dolgozó parasztokat. A tanács a leadott főid után is kivetette a beadási kötelezettséget, s amikor erre választ kért Vajda Sándor, a tanács lerázta a nyakáról azzal: jöjjön holnap. Fekti József ugyancsak duria- szentgyörgyi dolgozó paraszt követelte, hogy a tanács számolja fel opportunizmusát a kulákokkal szemben, — akik a begyűjtést, szántást-vetést elszabotálják, — a legkeményebben járjon el, mert ezek miatt kell a becsületes dolgozó parasztoknak is szégyenkeznie. Míg a dunaszenigyör- gyi tanácsnál a lazaság, nemtörődömség, bürokratikus intézkedések segítik az ellenség munkáját, addig nem egy helyen az ellenség beépített ügynökei tudatosan, páratlan arcátlansággal végzik kártevő munkájukat.

Magyarkeszin

Stengli András volksbundos kulák- cscmete VB-titkár, erős támasza volt az ellenségnek. A dolgozó parasztok rovására számos kulák szabotátás felett szemethunyt. Megkapta a méltó büntetését. A szekszárdi és a paksi tanácsból nemrégen seperték ki az ellenség ügynökeit. De számos helyen találhatunk még helytelen intézkedéseket, — melyekkel dolgozó parasztságunkat igyekeznek államunktól eltántorítani.

Tolnán

a tanács igen rossz véleménnyé! van Molnár László dolgozó parasztról. Amikor a népnevelők beszéltek vele, kiderült, hogy ez a vélemény alaptalan, csupán arról van szó, hogy a tanács mielőtt intézkedik, nem tekint körül kellő alapossággal, nem mérlegeli fontosságához mérten a helyzetet. Molnár László becsülettel eleget tett vetési, beadási kötelezettségének, kivéve a sertésbeadást, mivel a sertés még nem érte el a kívánt súlyt. A tanács nem adott ezért vágási engedélyt számára, holott kilencedma- gával él. A tanács helytelen, merev intézkedése nem menthető azzal sem, hogy a rendelet szigorú betartásához ragaszkodott, mert ugyanakkor Kne- fclty Ödön volt földbirtokos másod- magával két vágási engedélyt is kapott, de magkapla a fakivágási engedélyt is.

A cáibráki tanács

Nem kevésbbé veszélyes az a. módszer sem, amelyet a esibráki tanács alkalmaz. A felmerült nehézségeket úgy akarja, megoldani, hogy egyszerűen ígérget a választás utáni időkre, ahelyett, hogy azonnal intézkedne, s megszüntetné a fennálló hiányosságokat.

Ezek a példák nem egyedülállóak a megyében. ,,A népi demokrácia állama igyekszik megtorolni ezeket a visszaéléseket, de addig is, amig felszámoljuk őket, komoly gátlói fejlődésünknek“ — mondotta Rákosi elv. társ. Ezt tartsa szemelött minden pártszervezet és sürgősen számolják fel a tanácsok munkájában észlelhető hiányosságokat.

Perity Ferenc is a békére szavaz...

Már bcsö «sie volt, mikor hazaérkezett a földről. A lovak etetése, rendbetevése után a jó!végzett munka boldog örömével helyezkedett kényelembe a szépen berendezett, tiszta szobában, hogy míg a vacsora elkészül átfussa, az újságot, meghallgassa a rádió legfrissebb híreit.

Újra és újra átfutja Rákosi elvtárs nak a május 10-1 választási nagygyű. lésen mondott beszédét. Sűrűn aláhúzott sorokon akad meg a szeme immár tized szer, ..Népi demokráciánk politikai vívmányaival nemzetünk gazdasági és kulturális növekedésévé; nagyot változott a dolgozó parasztság .. . Mindez azzal jár. hogy parasztságunk egésze politikusabb, műveltebb, igényesebb lett. Megnőtt szemhatára — és hozzátehetem — megnőtt fegyelme, állampolgári hűsége is,“ — Hon, — szól ki a konyhába « közben gondosan összehajtja az újságot, —■ hogy állunk a beadással? — Néhány tojás kivételével teljesítve van az egész évi — így szól a lánya. — No akkor rendben van. Tanuljátok meg — fűzi tovább á szót. — az álfám az első. S hogy Peritv Ferenc tolna; középparasztnál valóban az állam az első, azt számos tény bizonyítja. írásos tény. amelyre jogosan büszke tulajdonosa. A szoba falain egymás mel- ett oklevelek, elismerő nyilatkozatok, ,,A jó begyűjtési munkáért“ „A gyors aratás-cséplésért“. ..A legjobb cukorrépatermelőnek.“ S számos olyan bizonyíték amelv arra enged következtetni, hogy Perity Ferenc is egy azo^ közül a megváltozott parasztok közül, akikről Rákosi elvtárs beszélt.

Lassan megtelik a szoba, együtt van a népes család. Szó kerül erről is arrój is, de a beszéd fonala ön- kéritelenül is visszaterelődik a földre, a mezőgazdasági munkákra, no meg természetesen a megváltozott életre. Perity Ferenc fáradhatatlannak bizonyul. Mint megáradt folyó ha kilép a medréből, úgy zúdul belőle a szó. T- A föld. az a mindenem. .A jól megművelt föld bőven fi-z.et csaj. szeretni kell a földet, munkálni keit becsülettel. S hogv ő becsülettel munkálja, az későbbi szavaiból újra kitűnik. —• Négyzetesen vetem már évek óta a kukoricát. Uj eljárást is alkalmazok, a tőlrágyá- zást. Igv a növény jóval gyorsabban erőteljesebben fejlődik. De nem keli erről sokat beszélni, elég, ha elmondom, az elmúlt aszályos évben másfél holdon 70 mázsa kukoricám termett. S most a föld hasznával, ter mósével kötelezettségem teljesítése után szabadon rendelkezem. A múltban ... ezeknél a szavaknál mély ráncokat vet homlokán a visszaemlékezés, — még többet dolgoztam, csak a haszon a Knefélyé. a Schlei" Cheré, a földbirtokosoké volt akiknek földjét túrtam.

Nézzen körül: ez a két .szobaberendezés a felszabadulás óta került a házba — s büszkén mutat ezé; a szépen, ízlésesen, tisztán tartott hálóra s gyerekszobára. — Azelőtt istállóban laktunk hét gyerekemmel együtt. Ma gond nélkül élek, s feleannyit dolgozom. Fiaimat taníttattam. Szakmát kaptak a kezükbe... szóval ilyen életről álmodni sem mertem.; — Már késő este van, de Perity Ferenc szava még mindig vidáman cseng. Fáradhatatlan, ha arról beszélhet, milyen élet vár arra, aki dolgozik aki becsületes, aki érzi az állam iránti kötelezettségének síi* lyáí. — Most vettem egy lovat közel ötezer forintért, mert egy lóval nehéz dolgozni és sürget a munka. — Aztán újra Rákosi elvtárs beszédéről lesik szó. — Nagyon he!yes intézkedésnek tartom a begyűjtési

rendszer megváltoztatását. Évekre előre tudom így, mit kel) beadnom, hogy kell megterveznem a gazdálkodást, hogv eleget tegyek kötelességemnek.

— Én ii készülök a választásra

Még a héten elvégzem a répa eara- bolását megíkapálom a kukoricái, hogy május 17-én büszkén, emelt fővel járulhassak az urnákhoz. Becsületes munkával is szavazok, a beiké" re gyermekeim, unokáim jövőjére, a népfrontra. — Búcsúaásra nyújtja kezét. A kérges paraeztikéz meleg szorítása azt az érzést váltja kj belőlem: milyen jó is élni boldog, megelégedett, szorgalmas embere,], között. S már látom a második ötéves terv nagyszerű távlatait beleképzelve a gépeken ülő Perity Ferenceket. ezer holdak tulajdonosait.

LEVELEZŐINK ÍRJÁK :

Rákosi eivtárs beszéde után...

Rákosi elvtárs május 10-i beszéde nagyobb erőt adott nuinJeánkhoz. A beszéd anyagát munkatársaimmal együtt úgy használjuk fel a többi között, hogy 15 perccel előbb meg jelenünk a munkahelyünkön és megbeszéljük a napi munka menetet. Ezáltal a felesleges járkálésok helyett értékes munkát tudunk végezni.

Dolgozótársaimmal együtt sokat tanakodniuk Rákosi eivtárs beszédének aszal a részével, amelyik a család. és csecsemővédelemmel fog» lakkozik. Edháborodtunk azon, hogy amíg államunk ennyi, sok kedvezményben részesíti a dolgozókat, addig <IZ SZTK bürokratikusán intézi az ügyeket és a szülési segélyeket sokszor S—4 hónapra kapjuk meg. Az én brigádomban hármunk, ügyét intézte el bürokratikusán az SZTK. (Savanyú Imre, tregszemcséi állami gazdaság.)

K

Nálunk Bálán is sok helyen hallgatták csoportosan a dolgozók Rá. kosi elvtárs beszédét. Legtöbben a kultúrotthonban voltak. De sokan összegyűltek a Temető utcában, a szilfáikban, és a falu számos helyén. Legtöbb helyen még azon nyomban meg is vitatták Rákosi, elvtárs beszédét. A dolgozók nagy örömmel beszéltek arról a nagyszerű jövőről, amelyet Rákosi, elvtárs eléjük tárt.

(Őri József, Béta.)

*

Vasárnap este valóságos népvándorlás indult el a szépen szemerkéli májusi esőben azokhoz a házakhoz, ahol rádió van. Méret József, Wesse lényt utcai dolgozó paraszt felkereste szomszédjait, meghívta őket Rákosi elvtárs beszédének meghallgatására. Tóth Gyuláéknál, Tüdő Jánoséi,- nál, Végh Istvánoknál is sokan gyűllek össze a beszéd meghallgatására. Nagy öröm, megmérhetetlen büszkeség áradt a, falu dolgozóinak arcáról, amikor hallották Rákosi eivtárs szavát: ,,Népünk egységesebb, mint volt valaha." Különösen akkor voltak büszkék, amikor Rákosi eivtárs a tavaszi vetéstervek teljesítéséről beszélt, mert Pálfán már nincs egy négyszögöl vetetlen föld sem.

A beszédnek vége, a hallgatók jórésze meg sem mozdul, vitatkoznak. Lázár József 9 gyermekes dolgozó paraszt csendesen, nyugodt hangon szólal meg: — Nagyon tetszik nekem a második ötéves terv. Bizony nagy szükség lesz a sok dolgos munkáskézre. Az első ötéves tervben három gyermekem helyezkedett el, jól is keresnek. Most ősszel, kertászeti technikumba megy a nyolcadikos osztályos kislányom, a többiek is tovább fognak tanulni, ez a gyermekeink jövője, és milyen volt a miénk, örül• hettünk, hogy 11 éves korunkban ka nászbojtár nak felvettek bennünket.

Mányoki Lajos 8 holdas dolgozó paraszt így beszélt: — Rákosi elvtárs szavai után még világosabban értem, hogy mire szolgál a beadás. Tudom, hogy az ország építését 'rgíti. Nagyon helyeslem azt az intézkedést is, hogy ezentúl évekre előre tudjuk, mi lesz a beadásunk. Ben- cze Lajos 16 holdas középparasztnak az tetszik, hogy a szövetkezeti gazdálkodásnál továbbra is az önkéntesség elvét kell szem előtt tartani. En is gondolkodtam már sokat azon, hogy nem jó ez az egyéni gazdálkodás. 12 helyen vannak a földjeim, sok idő vész kárba q futkosdssal, az egyiktől a másikig.

Amikor Rákosi elvtárs az értelmiségről beszélt, büszke öröm fogolt el, rólam is volt szó, a régi értelmiségről, akit a párt. nevelt olyannál hogy minden erőmet, minden tehetségemet hazám felemelésére, népünk kulturális színvonalának emelésére tudjam fordítani. (Szász József, Pdlfa.)

*

Községünkben 200 dolgozó parasztnál volt csoportos r'Mió hal! gat is. Különösen megragadta a dolgozók figylmét a beszédnek az a része, amelyikben Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztoknak ezentúl három évre előre megállapítják beadási kötelezettségüket. Ez nagyon jó’ lesz, mondották, mert így tudnak jó előre tervezni (Kertész János, Fadd.)

A HI KEPIISELOJELOLTJEIIK

Sebestyén István tszcs elnök

,,Az erőszak bűvöletében — mit bánja sok törvényhozó,— hogy mint pusztul -l szép íajunk — sóhajtott fel nem is olyan régen, 25 évv«l ezelőtt a magyar nép legforradalmibb és legbarcosabb költője, József Attila. Pusztult a magyar nép, mert nem az ö érdekeit védték, sőt az ö érdeked ellenére fecsegtek vitatkoztak a parlament urai és sóhajtoztak színleg, képmutató arccal az áruló, állítólagos munkásbatát szociáldemokrata képviselők. „Fel kéne szabadulnunk. már! — So hozzáértő dolgozó — nép okos gyülekezetében — hányni-vetni meg száz bajunk“ — mutatott rá a ir-egoldásra, az égetően fenyegető társadalmi problémák rendezésére.

Ez a korszak jött el ma. A parlamentben a hozzáértő dolgozó nép hányja-vet; meg az egész nép érdekeit beszéli meg a további felemelkedés lehetőségeit, útjait. A képviselők az egyszerű, hozzáértő dolgozók hatalmas táborának küldöttei,

képviselői. Sebestyén István, a kaj" dacsi Március 9 tszcs elnöke. Eddig 11 család munkáját vezette, most egész közvetlenül is részese lesz az egész ország irányításának, vezetésének.

Életszenvedése, a fasiszta Magyar, ország uraitól kapott pofonok és kínzások megtanították őt küzdeni a dolgozó nép érdekeiért. Saját bőrén ismerte meg a Horthyrendszer mérhetetlen népeilenességiét. Már gyermekkorában cselédkedett Jánosma- jorban és a tengelioi Csapó uradalomban. Három kilométerre gyalog járt Földes-pusztára dolgoznL Télen is reggel hét órakor kellett felkelnie, hogy már 3 órára odaérjen az etetéshez. Mindössze tizenötéves volt akkor még.

Hosszú megpróbáltatások után telepedett le Kiskajdacson a felszabadulás előtt ott is gazdasági cseléd volt, utána pedig földet kapott 6 is a sokezer magyar nincstelennel, mezőgazdasági munkással együtt. Tavaly alakították meg a tszcs-. és azóta közösen gazdálkodnak.

Sebestyén István mindig kiállt a dolgozók érdekei mellett. Bent volt a földosztó bizottságban mint egyéni gazda élenjárt a termelésben és az állam iránti kötelezettség teljesítésében. s ugyanakkor — bár párton kívüli — a párt szavára szívve’Héiek kel igyekezet^ eiőbbre vinni a dolgozók nagy ügyét.

Sebestyén Istvánt nagyra becsülik a csoport tagjai és a környék dolgozó parasztjai. De nevét megismerte az egész megye iä és éppen ezért torró lelkesedéssel, igaz szívvel küldi őt ,.a hozzáértő, dolgos nép okos gyülekezetébe ...“

Péti János tsz elnök

Szőke Ferenc egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt régóta ismeri Péti Jánost.. Ezért igyekezett a jelölőgyű- tés napján hogy az elsők között javasolhassa a község minden becsületes dolgozó paraszt] a nevében régi harcostársát képviselőnek.

— Nyomorúságos volj az életünk Martinca-pusztán — mondotta Szőke Ferenc, a jeiölőgyülésen. — Sokan nem láttunk kiutat belőle és csupán zúgolódtunk. Péti János már akkor példát mutatott nekünk. Számos esetben szállt szembe a bérlővel, hogy a saját ügyes-bajos dolgain túl a puszta minden cselédjének életén változtathasson, A botosispán nem sajnálta néhányszor megmérni: vájjon a bot vagy a Péti háta a hosz- szabb. Sokszor volt kék-zöld a háta.

— Ma sokan emlegetik a régi ,.jó világot.“ De valójában mi minden „jó“ volt emögöít? Amíg Eszter- házy sok palotával, többszáz szobával rendelkezett, addig mi itt Mar" rinefl-pusztán néhány szobában zsúfoltan tengettük életünket. Pétiék nyolcán, Kanász Józsefék pedig négyen voltak. A két család egy szobában lakott, s közöttük csak a mesr

tergerenda volt a választófal. A puszta egyetlen konyháján 6 család főzött.

Péti elvtárs a dolgozók bizalmából lett a termelőszövetkezet, i község, a járás képviselőjelöltje. Péti e'vtárs és a termelőszövetkezet egy" gyé lett.

Tavaly az aszályos év ellenére is az általa kezdeményezett és megvalósított jarovizált kereszfsoros tavaszi árpa holdanként 294 kilóval adott nagyobb termést, mint a sorosan ve. tett száraz tavaszi árpa. A jól bevá.t kísérleti termelés után az idén már a tavaszi árpát kereszisorosan jaro- vizáit vetőmaggal vetették.

— Milyen tervei vannak Péti eivtárs? — kérdezik töle naponta a dolgozó parasztok.

— Az idén, ha mmden sikerül, kordtermést érünk el a termel&szl - vetkezelben. Ez a tervem már <íí ősz óta. Ennek érdekében 140 hot- don mintegy 2800 mázsa istádótrá- gyát szórtunk el. az őszi vetéseinket fejtrágyáztuk. Most a növényápolások idején, pedig valamennyi munkát időben végzünk el.

— A í*l alapos próbára tette aa állattenyésztésünket ie. Ezt a próbát sikeresen kiáltotta termelőszövet, keze tünk de tanultunk is az alapos leckéből. A takarmányhiányt mi mindörökre felszámoljak. Mintegy 2000 köbméter silót fogunk az idén folyamatosan — tehát nyároa is — megetetni, A szálas- és abraktakar mánv jelentős része a télt hónapokra marad meg.

A hír futótűzként terjedt el Tamásiban és annak környékén. Mindenki megelégedéssel fogadta az. örömhírt.

Péti Jánost a tsz'ünk elnökét, köz ségűnik büszkeségét, képviselőnek jelölték!