Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-14 / 111. szám

1*63 MÁJUS 14 NAPLÓ Községi vezetőink vegyék át és fokozzák a dolgozók lelkesedését a választási csatában / — Jegyzetek Regölyről A választási csata nem utolsósor­ban a vezetők erőpróbája, A dolgo aök raiUiói között végzett felvilágosí­tó munka, a kibontakozó munkaver- »enyek szervezése, a munkások és parasztok teljes bevonása n küzde­lembe, megmutatják ki az igazi ve zető. Megmutatják ki tud helytállni az ellenség alattomos támadásaival szemben ki az, aki fáradságot erőt, nem kiméi, ki az, aki jobban szereti a népet, mint saját magáit. Nekünk ilyen vezetők kellenek. Ilyen vezc- tö,k követésére tanítják népünket Le­nin, Sztálin elvtársaik. Erre tanít ben. nünket Rákosi elv társ. Tanácséinökeink. sztahánovistáink, élenjáró munkásaink és parasztja­ink tíz, és százezrei a hűség, hősies­ség ós áldozatkészség ezer tanujelét «dó népnevelőink a választási harc­ban fejjel megnőtt pártszervezeteink, mind azt mulatják: a magyar mun­kás- és paraszttípue ma már az or­szág ügyes-bajos dolgaival, a köz- ügyekkel törődő új ember típusa. Megyénkben még tapasztalható, hoyy helyi vezetőink egy részének iendüiete igen sok helyen elmaradt a dolgozók lelkesedése mögött. Ez az elmaradás hol kisebb, hol nagyobb — akadnak azonban olyan területek is, ahol a vezető], tehetetlenség: in­kább gátolja a munkát, mintsem elű- reviszi, A/, aktíva leszalad a térképről Vasárnap Regöly községiben a kö­vetkező párbeszéd zajlott le Voldli György elvtérs, a járási bizottság ki. küldött aktívája és a Tolnai Napló munkatársa között: Mi újság Vo'dli elvtárs? Voldií elvtárs mérgesen és lemon­dóan legyint: Nem lehet itt dolgozni civtars, — Nem lehet dolgozni? — Nim! Lehetetlen emberek van­nak itt kulákokkal cimboráinak az ember kiteheti a lelkét. A pórttitkár is .. . — Hóv a párttitkár? — Talán még alszik. Az ember jobban sz.eretnR leszaladni a '.énkép­ről, mintsem it.t dolgozni. Elhiheti nekem. — Ilm. A térképről leszaladni? — Elég nehéz dolog. A lényeg az, hogy a járási bizott­ság kiküldött aktívája inkább leeza- adna a térképről, mintsem munká­val segítené a nehézségek megoldá­sát. Pedig az utóbbi, tehát a munka, amit itj kellene végezni, mégiscsak kevésbbé fáradságos dolog, mint a térképről való leszialadás! A valóság pedig az volt, hogy a vasárnapi gyű­lés megszervezése körül mutatkozó hibák oka nem a regölyi dolgozó parasztok nemtörődömsége, és közöm­bössége, hanem a vezetők, többek között Voldli elvtárs tehetetlensége, kapkodó munkája volt. Alig egyne- gyedórás szervezett munkával sok mindent ki lehetett javítani. De ami aztán igazán szomor.ú. Voldli elvtárs délután mégis csak leszaladt a tér xépről, magyarul mondva: egyszerű, en eltűnt. „Pesti“ láuv a Di sz titkárnők ! Regoly községben Gulyás Éva elv, társnő a DlSZ-dtkár. Azt, hogy pesti .ány volt, sajnos-nem onnan lehet megitudni hogy igen aktív lendüte" cs és telkes lenne, ami a mi pesti elv társnőinket, DISZ-titkárainkat jel­ensz;. Gulyás Éva DlSZ-titkár jelenti ezt ki, mintegy magyarázatul arra, hogy a regölyi utcák még bizony nincsenek márványkővel kirakva, bi­zony sok'helyen még bokáig is ér a sár, itt még nincsen színház a fia­talok szervezetlenek nehezen lehel boldogulni velük. — Hány fiatal van a faluban Gu- ivás elvtársim? — Hány fiatal? Azt bizony nem tudom. — Hány DlSZ-’.ag van? — Papíron vannak, de nem dol­goznak. — Mi ennek az oka? ' — Mert lehetetlen emberek vannak itt elvtárs. Nem lehet veiü,k dolgoz­ni. Ha az ember beszél velük, min­dig máson jár az eszük. Különben is nem nagyon ismerem a községet, mert pesti lány vagyok. Annyi igaz, hogv nem sok fiatalt láttunk a községbéliek közül. Pedig egészen valószínű, hogy az itteni fiatalok ie éppen olyanok, mint má­sutt. S Gulyás elvtársnó gondoikod­jón azon hátha a fiatalok meg azt mondják: Ez o DISZ-tilkár gém be­csül eléggé minket. Azt hajtogatja hogy ö pesti lány de inkább kisaszr szonyféie! — Az alábbiakban majd mutatunk Gulyás Évának egy pesti lányt a traktoriskolások közül. Ilye­nek a pesti DISZ-lányok, kedves Gu. Iváj elvlársnő! Jól pihen a tanácselnök ! — Merre van a tanácselnök, elv­társak. “• A tanácselnök szabadságon van. — Szabadságon? Mióta? — Talán két-három napja. —• Beteg? — Nem. De mosj van ideje sza­badságra menni. — Most. a választás előtt egy hét­tel? — A járási tanács hozzájárult. A regöiyi tanácselnök tehát sza­badságon van. Innen ered egyrészt azután az is, hogy vasárn^ kora reggel úgy kclieit összeszedni a falu­ból a szavazats-zedő bizottság tagjait eskütételre, hogy hiányosságok van. nak a népnevelőmunkában, hogy le­becsülik egyes helyi vezetők és funkcionáriusok a dolgozókat, hogy nőm tartják annyira érdemesnek a népfront választást, hogy alaposan, részletesen mindent megbeszéljenek a dolgozó parasztokkal! Megkérdeztük a járási bizottságot s: Tudnak arró; az elvtársak, hogy a tanácselnök Regölvben a szabadsá­gát éppen, most vette ki? — Nem tudnak róla. így tehát a munka szervezetien, sok a nehézség a falu­ban. sok .1 kutak, s azok 'közül egy e ment szabadságra, s közben jól pihen a tanácselnök. Egy bizonyos: választhatott volna megfelelőbb időt magának! Rcgöly község lelke : a Irakloriskolás lányok Hogy egyes vezetők tehetetlensé­ge miatt — sajnos a párttitkáx elv- társ sem nagyon kivétel ez alól — nincs különösebb hiba, az két dolog­nak köszönhető: a közeli traktoris- kol-a hallgatói áldozatkész magával- rag&dó munkájának és a község dől. gozó parasztjai hűségének párt és állam iránti gzeretetének! Az ÁMG háromhónapos traktorista képző iskolájának vezetői és hall­gatói szint, elevenséget, lelkesedést, rende; és fegyelmezettséget visznek a vezetés kapkodó munkájába. Da­laikat már messziről hallani, Jóked­vük átragad mindenkire, csak egy­néhány besavanyodott vezetőre nem. Ki kezek a traktoriskolás lányok? Fiatalok, 16 18 évesek, de van köz­tük még fiatalabb is. Jó munkáju­kért, gazdag kultúrműsoraikért vi­dámságukért és lelkesedésükért meg. szerette őket a falu népe. ök a mi leányaink a mi szemünlkfényei — mondják dolgozó parasztasszonyok. Nem is csoda. Ilyenek vannak köz­tük, mint Kardo. Erzsébet, szakkép­zett géplakatos, megelőzően a Ganz Vagonban tanulj és. dolgozott. Most szerelést tanul, az a vágya, hogy mint a közeli állami gazdaság szere­lője, úgy dolgozzon hogy jó mun­kájáért bekerüljön még az újságba is! Eleven, csupa tűz. lelkesség, életvi­dámság. Ilyenek a pesti lányok Gu­lyás elvtársnő! Lehet tőlük tanulni! Ilyen köztük Varga Katalin is, aki Paksról került ide, a kullúrcsoport egyik vezetője. De ilyenek Kiss Er­zsébet, Németh Erzsébet, Csányi Má. ria és a többiek mind a harmincán! Traktoriskolág lányok! A szorgal­mas tanulás mellett segítsetek még jobban a regiölyi fiataloknak, segít­setek Gulyás Évának, Regölyi fiata­lok, vegyetek példát a traktoriskolá- sotoról. Erősítsétek meg a DlSZ-szer- vezetet kullúrcsoportot, legyetek a választási harc egyik fő hajtóereje, legyetek igazán fiatalok! Néhány nap még és itt van hazánk nagy ünnepe, a választás. A traktorisko­lás lányok közül sokan csak azt saj. nálják, hogy még nem szavazhatnak, mert még nem 18 évesek. Pedig sza­vaztak már ők. nem is egyszer és valamennyien jó munkával, jó da­laikkal, bátor agitációval, határtalan lelkesedésükkel, szavaztak már a népfront, Rákosi Mátyás melleit! Egyes vezetők, aktivá,], tehetet- ensége. élhetetlensége felé még csak annyit: az a vezető, aki lebecsüli a dolgozókat, aki nem tudja, hogy a jó vezetőnek tanítani is kell, de tanulni is kell a dolgozóiktól, aki nem tudja, hogy szeretni kell a dolgozókat, so­hasem lesz jó vezető. Aki a dolgo­zókat lehetetlen, nehéz embereknek tartja, akikbe kár a szó. az ne»m va­ló vezetőnek. Még hátra van néhány nap a választásokig. Nincsenek Re- giölyben megoldhatatlan nehézségek. Segítse az ottani szervezetet jobban a járási bizottság és a járási tanács A bonyhádi Szabad Föld tszcs tagjai, Rákosi elviárs koszodé urán fovább erősít csoportjukat A bonyhádi Szaßad Föld tszcs tag­jai vasárnap este közösen hallgat­ták meg Rákosi elvtárs választási beszédét, s a jövőnket megmutató beszédnek főleg az a része tett mély benyomást a tszcs tagjaira, mely a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről szólt, A szántóföldi területnek 40 százaiéira termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok tulajdonában van, mondotta Rákosi elvtárs, azokban a bonyhádi tszcs-tagok tudják, hogy a szövetkezeti mozgalom megerősödése rájuk is újabb kötelezettségeket ró: csoportjukat továíbb kell erősíteni. Rákosi elvtárs beszéde megerősítet­te őket., hogy helyes úton jártaik, amikor a télen kizártak lő tagot a csoportból, s elhatározták, hogy a jövőben még éberebben örködnek a munkafegyelmen. A Szabad Föld tszcs az idén határidő ellőtt végzett minden vetéssé!, kukoricájukat négy­zetesen, tavaszi árpájukat keresztso- rosan vetették. A nagyobb termés- eredmény. érdekében már most elha­tározták, hogy kalászosaikat, kuko­ricájukat póthepoTOzzák. — Tavaly a fagy és aszátly ebe­nere is teljesíteni tudtuk beadási kötelezett-légünket, mondják a iszcs- tagok, a Rákosi beszéd után. —. az idén jobb munkát végzünk, ami azt, je lanti, hogy beszolgáltatásunkat sok kai könnyebben tudjuk majd teljesí­teni. Jó termést akarnak elérni a bony­hádi tszcs tagok az idén, * ezért a korai vetés után azonnal megkezd ék a növényápolást. Cukorrépájukat már mcusarabolták. a korai káposz­tái, zöldséget, újburgonyái megka- pálíáik, s 10 holdas kertészetükből, az elmúlt bét régén a saláta mellett piacra vihették az első uborkát is. A többnapos cső megakadályozta a növényápolási munkákat, azonban ezt az időt sem hagyták elveszni: az új sertésfiztató és tchénistálló épí­tése körül foglalatoskodtak a tagok. — A választásokra jó munkával, készültünk — mondja íláner József a tszcs elnöke. — Rákosi elvtárs be­széde után úgy érezzük, még jobban kéül dolgoznunk, hogy tovább erősít­sük a szövetkezeti mozgalmat s ez­zel segítsük az ötéves terv a, ra­gyogó jövő megvalósulását. (MTI) ,Rákosi elvtárs beszéde, nekünk anyáknak is megmutatja az utat a boldog jövő felé“ Megyénk dolgozói nagy lelkese­déssel hallgatták vasárnap este a rádióban Rákosi elv-fás-» beszédét, melyet a budapesti választási nagy­gyűlésről közvetített a rádió. Ördög Dezsőné, a Tolnamegyei Nép bolt egyik dolgozója örömmel várta ezt a napot. ■% — Mindig örömmel hallgatóm Rá­kosi elvtárs beszédét, mert amit mond az az igazság, szavai után könnyeb­ben megy a munka is. Rákosi elv. táre szavai még mindig valóravál- tak. Ezt bizonyítja életszínvonalunk emelkedése is. Egyetlen fiú- gyerinekünk van, A múltban minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy taníttassuk. A lehetőséget azonban a felszabadulás hozta meg. Ma már az Agrártudományi Egyetemen tanul a fiúnk és rövidesen agronőmius lesz. Hálával és szeretettel gondolunk Rá­kosi elvtársra. Neki köszönhetem, hogy ma megbecsült dolgozója va­gyok népi demokráciánknak. Ördögnó gyűlölettel gondol a múlt­ra és bizakodva néz a jövőbe. Haja már őszíbecsavarodott-, megért k'ét világháborút, megismerte azok borzal­mait. Ökölbe szorult a keze, mikor Rákosi elv-társ az imperialisták alja« mesterkedésé roll és a koreai háború­ról beszélt. Amikor pedig a rádió­ban felhangzott Budapest dolgozói­nak ajkáról ,,A népfrontra szavazunk, ez tesz a mi válaszunk“, Ö is a meg- hatódotfeság könnyével a szemében mondotta: — A népfrontra szavazunk mert békét akarunk. A multiban még arra sem érdemesítettek bennünket, magam fajta szegény asszonyokat, hogy szavazhassunk. Szavazati jogo­mat is csak a népi demokráciától kaptam meg. Most pedig különös öröm tölt el azért is, mert fiam elő­ször szavaz és szavazatunkkal együtt támogathatjuk a Magyar Független­ségi népfront jelöltjeit. Pártooikívüli vagyok de mindig szeretettel gondo­tok Rákosi elvtársra, örömmel hall­gatom szavait, mely erőt ad további munkámhoz, s nekünk, anyáknak is megmutatja az utat a boldog jövő felé. A MI KEPVIiELOJELOLTJEIÁK Hosnyánszky János, Kossuth-díjas tsz elnök Kevés dolgozó ember olyan ikmeri ma megyénkben, mint Hosnyánszky János elvtárs, a tenge-liei Petőfi tsz Kossuth-díjas elnöke, képviselőjelölt. Nem a Kossuth-díj elnyerésekor kapta nevét a hír szárnyára, álla­munknak ez az elismerő kitüntetése csak következménye volt az irányítá­sa alatt álló termelőszövetkezet sok kiváló eredményének. Kemény munka, szívó« harc, az elnök és a tagság közös munkájának eredménye ez a nagy kitüntetés. A múlt lenézett cselédjéből Koesulh- dijas tsz elnök lett. Gyökerében vál­tozott meg a vi'úg, « ezzel együtt a zsellérek, es-eűédek élete is. Hosnyánszky elvtárs cselédszülők gyermeke. Gróf Benyovszkv lenézett cseléde most büszkén áll a tagság és a megye összes mezőgazdasági munkása előtt, bizonyítva, hogy ha­zánkban megbecsülésben, dicsőség­ben van része annak, aki helytáll! a termelőmunkában, harcol a párt cél­kitűzéséért, a jobb életért. Kilencen voltak testvérek. Korán munkáiba kelett állnia., mert kellett a kenyér a sok éhe® szájnak. Innen vitték él katonának is. Szovjet fogságba ke­rült és ott meglátta a különbséget a szocialista és a kapitalista állam kö­zött, meglátta a különbséget a Ma­gyarországon lenézett cseléd és a Szovjetunióban megbecsült dolgozó élete között. Egy kolhozban dolgo­zott, abol igen sókat tanult, amit ma munkájában gyümölcsöztél, azt mind ott tanulta. Amikor hazakerült a. Szovjetunió­ból, belépett a termelöszövetikezetbe, Egy évi munkája után megválasz­tották elnöknek. Kezdetben voltak nagy nehézségek, de a beférkőzött ellenség eltávolítása után már jóval nagyobb termést értek el. Azután felvették a pártba is. A következő évben az őszi kalászosoknál négy mázsával felülmúlták az egyéni gaz­dák terméseredményeit — és mindezt a Szovjetunióban szerzett tapaszta­lat ok áilkail'.mazású v a 1. Ebben az esztendőben az „ország legjobb állattenyésztő termelőszövet­kezete“ címet kaptáik. Filmre vették eredményeiket, könyvet írtak munká­jukról. Az egész országban megis­merték nevűiket. A tagság és az el* nők, Hosnyámszky elvtárs közös, ös­szeforrott munkája minden nehézség leküzdésére, a legnagyobb eredmé­nyek elérésére képesíti őket. Hosnyászky elvtárs jó munkájának elismerése, hOjgy megyénk dolgozó népe képviselőjének jelölte, a me­gye és az ország egyik legjobb ész­nek elnöke képviseli majd megyén­ket a dolgozó nép parlamentjében, ahol1 — eddig végzett munkája biz­tosíték rá, — ugyanolyan eredménye- een végzi majd munkáját a dolgozó nép érdekeiért. Puha Lászlóné, kétszeres sztahánovista tartozik, a 40—50 kilós kévéket a mély gödörből kidobálhi bizony n&m tizenhat éves lányoknak való munka, s mégiis meg kellett csinálni, ha enni akartak, ha valami hitvány ronggyal be akarták fedni a testü­ket. Ez a keserves élet tani,tóttá meg Puha elvtársnőt is szívből gyűlölni a gyárosok és tőkések világát és p szabad nyolc esztendő alatt azóta azonban megtanulta azt is, hogy mit jelent és hogyan kell élni a szabad­sággal. Ezért vált a szocialista ter­melés élharcosává. De nemcsak ar­ra törekszik, hogy egyéni ereümé-' nyelvel tűnjön ki, hanem munkamód­szereit igyekszik átadni társainak is szép eredmények születtek ennek nyomán, több kiváló tanítványa van, akik tanítómesterük nyomdokain 150 —160 százalékra teljesítik normáju­kat, A férje katonatiszt, két gyermeke az újonnan avatott napköziotthonban várja mindennap haza a munkáiból. Az ő sorsa, az 6 élete hasonló a dolgozók megváltozott új életéhez, de mégis van különbség: az, hogy Puha Lászlóné elvtársinő megértett*, hogy mennyi jót kapott a nép álla. mától ég ezt fokozottabb jó mun- 1 kájával igyekszik meghálálni, A két sztahánovista jelvény, a „rostipar legjobb dolgozója“ címnek három­szori elnyerése, az állandó 200 szá­zalékon felüli tervteljesítés mind azt- bizonyítja, de arra is mutat hogy benne olyan képviselőt jelölt me­gyénk dolgozó népe, aki valóban képviselni fogja a dolgozók érdekeit, mert mindennapi munkájával is ezt tette. Mosolygósarcú fiatalasszony Puha Lászlóné, a Dunaföldvári Kendergyár kétszeres sztahánovístája. Két apró gyermeke van férje katonatiszt, me_ gyén,k dolgozó népe pedig képviselő­nek jelölte — ebben a pár szóban benne van egész megváltozott, sza­bad élete. Még csak huszonötödik életévét tapossa, fiatal még testben, munka­kedvben — s fiatalsága minden ere­jét a jobb és több munkáért vívott harcra koncentrálja. Hatalmas száza­lékok jelzik két dolgos, keze serény kedését. Április hó harmadig dekád- jóban 210, május hó első dekádjában pedig 263 százalékra teljesítette ter­vét a .grostipar legjobb tilosa.“ Ezt a kitüntető címet is háromszor nyer. te már el. A múltban ő is a szezonmunkákra alkalmazott áztatok keserű kenyerén élt, amikor lejárt a szerződés elbo­csátott ájj őket. s télen, ha akadt, napszámos munkával igyekeztek pó­tolni a nyári keresetet. A kenderáz- tatás a legnehezebb munkák közé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents