Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

4 NAPLÓ IMS MÁJUS SÍ EGY ÉVES A LENES-CSATORNA, A KOMMUNIZMUS ELSŐ HATALMAS ALKOTÁSA Egy évvel ezelőtt, 1952 május 51-én a Voiga-Dom-i csatorna kiásott med­rében a Volga vize összeölelkezett a Don hullámaival. E történelmi jelen­tőségű esemény jelezte a világnak, hogy a szovjet nép — a párt és a kormány vezetésével — három évi hősies munkával befejezte a szúzegy kilométer hosszú Volga-Don-i hajóz­ható csatorna építését. A csatorna — me­het a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének rendeletére V. I. Le­ninről nevezték el, — az egész szovjet nép alkotása. Az építkezé­sen közvetlenül mun­kálkodó dolgozókon kívül az uráli és szi­bériai gyárak mun­kásad, a sztálingrádi kohászok, a csuvas fakitermelők csakúgy hozzájárultak a nagy iuű felépítéséhez, mint a novorosszij- ü-zh-i nemen tbányá­szok, vagy a szo>vjet tudomány legkivá­lóbb dolgozói, A kommunizmust építő szovjet emberek tehetsége, akarata és munkaereje, az élen­járó szovjet technika, az egész Szovjetor- szúg kimeríthetetlen erőforrásai te­remtették meg a csatornát. Egy éve. hogy megvalósult a nagy, sztálini természet átalakító terv egyik szakasza: a Szovjetunió euró­pai részén lévő valamennyi tenger egyetlen hatalmas vízszállítási rend­szert alkot. A munkálatok befejezé­se ugyanis biztosította a Fehér-, a Balti- és Kaspi-tenger összefüggő ví­zik öz lek ed és j rendszerbe való egye­sítését az Azovi- és a Fekete-tenger­rel — Ily módon Moszkva a Szovjet­unió szíve, öt tenger kikötője lett, s a világ leghosszabb, kontinensen épí­tett víziútján hatalmas ütemben in­dult meg a gazdasági javak tömeges szállítása, De az új alkotásnak nemcsak euy- *yi a gazdasági jelentősége: a Lenin- esatorna megváltoztatja a Volga és Don között elterülő sztyeppék arcu­latát is. A csatorna .valamint a Don­nál egy hatalmas gát építésével léte­sített oimljanszkajai tenger óriási víztárolója annak az ezer és ezer kilométerre nyúló öntözőcsatorna­hálózatnak, amely éltető vizet hord •z aszályos, félsivatagos területekre. Már az elmúlt évben lehetővé vált az első százezer hektár föld öntözése. 'Az elkövetkező években újabb hat- százötvenezér hektár földet öntöznek « jelentős vízellátásban részesítenek a rosztovi és sztálingrádi területen mintegy két millió hektár aszályos fcldet. A Volga-Don-i csatorna vizével tetőzött területekről a Szovjetország további 1,250.000 tonna búzát, 160.000 tonna rizst és más, nagy mennyi­ségű mezőgazdasági terméket kap évente. A virágzásnak induló földe­ken gyors ütemben épülnek a gyö­nyörű új városok, melyeket a camljanszkajai vízierőmű lát el rop­pant mennyiségű villamos energiá­val. Egy évvel ezelőtt a csatorna épí­tőinek legkiválóbbjai nyomban a lé­tesítendő turkmén főcsatornához siet­tek ,ahol már javában folytak az előkészítő munkálatok. Igen, a szov­jet nép fáradhatatlanul gazdagítja hazáját, újabb és újabb alkotásokkal hozza közelebb ragyogó holnapját a kommunizmus;, E diadalmas holnap fényét vetítik előre mindazok az építkezések, melyej- lankadatlan len­dülettel fóliák a nagy Szovjelor* szag roppat térségein. Vessünk ggy pillantást néhány, a kommunizmus eljövetelét hirdető nagy építkezésre: A turkmép-főcsatorna építésével a szovjet emberek győzelmes hadjára­tot vezetnek a sivatag ellen. Ebben a félévben már elkészül a nagy épüké" zés egyik fontos szakasza ., Tahia- Tasi vízlevezető csatorna. Különleges helyet foglalnak el az építkezések között a Volgán, a Dnye­peren, a Donon, Amu-Darján épülő gi gantikus vizierőművek, amelyek le­hetővé teszik hogy a Szovjetunió ol­csó villamosenergia"termeléee 22.5 milliárd kilowatt órával növekedjék. A kujbisevi vizierőmű építői ebben az évben befelezi’, a hatalmas záró­o J. Haldcj) gát és a vizierőmű épülete alapgödré nek kiásását. A sztálingrádi vizierőműné; a vizii- erőmü épület, a duzzasztógát és a zsilip alapgödreinek elkészítése fo" ívik. A Volga-Ural csatorna medre még ebben az évben elkészül. A Kahovka mellett létesülő erőmű dolgozói ebben az évben gyárakat, üzemeket építenek s 2.6 millió köb­méter földet emelnek ki. Bjelorusszia. Lettország és Litvánia határán gyors ütemben épül a „Né­pek barátsága“ vizierőmű hirdetve a szovjet nép megbonthatatlan barát" ságát és egységét. E szilárd egység, melyet Lenin és Sztálin pártja, a Szovjetunió Kom­munista Pártja kovácsolt ki és erő­sít napról-napra — a szovjet nép új és új sikereinek forrása. A termé" szét vak erői fejet hajtanak az al­kotó ember előtt és engedelmes esz­közeivé szelindülnek a szovjet nép akaratának, mely a föld egyhatodán a kommunizmust építi. A szovjet nép ragyogó munkája és minden eredménye nemcsak a szovjet nép boldog jelenét és még boldogabb jövőjét szolgálja, hanem szilárd támasza a tartós békének az egész világon. A világ minden be­csületes embere szivéből szóltak azok a szavak, amelyekkel egy év" vei ezelőtt a Volga-Doni csatorna építői köszöntötték a halhatatlan Sztálint: ,A kommunizmus első hatalmas al­kotása — írták levelükben a csa­torna építői — lelkes visszhangra ta" iáit valamennyi ország dolgozóinak szívében. A világ egyszerű emberei ismét kézzelfoghatóan meggyőződ­hetnek a kommunizmust építő szov­jet nép békeszerető politikájáról és békés munkájáról.“ A V. I. Lenin nevét viselő Volga-Don hajózható csatornán már ko­ra tavasszal megindult a hajózás. A vontatóhajók különböző terhekkel megrakott uszályokkal haladnak ke resztül a csatornán. A képen: a cimljanszki tenger öblénél. (Foto L. Porter.) Hírek a népi Lengyelországból Felajánlások Nowa Hutáért. A lengyel minisztertanács, 1953 május 4-én határozatot hozott a Nowa Huta Kombinát építkezésének meg gyorsításáról. A nagy építkezés meg rendeléseit teljesítő bányák és üze­mek dolgozói felajánlásokkal segí­tik elő a munkálatok meggyorsítá­sát. A „Zabrze“ Kohóművek dolgo­zói például 1200 tonna hengerelt áru tervenfelüli elkészítését vállal­ták. Stanke olvasztár és Dioniza Klimorovvska olvasztámő felajánlót ták, hogy átlagos teljesítményüket 170 százalék fölé emelik. A „Zgoda" Műszaki Berendezések Gyára és a Bialski Műszaki Berendezések Gyá­ra versenybe léptek a szállítások gyorsabb teljesítése érdekében. A napokban csatlakoztak a versenj*- hez a „Pokoj“ Kohómüvek dolgozói is. A barna arany. A kapitalista Len­gyelországban teljesen elhanyagol­ták a barnaszén termelését. A népi Lengyelország kormánya új bányák építésével és a régiek helyreállítá­sával segíti elő a „barna arany" bá­nyászatát. Egyedül a korszerűsített koninoi bánya többszörösét termeli a háborúelőtti 18 ezer tonnás barna­széntermelésnek. Oj sikerek Wierzbiceben. a wierz" bicéi cementkombinát építkezése a befejezéshez közeledik. Az építke­zés dolgozói 1953 május 18-án re­kordidő alatt fejezték be négy új silózó építését. * ■ ötszáz új hatosztályos iskola épül a lengyel íalvakban. A lengyel fal­vakban még az idén 500 új hétosz­tályos általános iskola épül. — A hétosztályos iskolák száma ezzel az év végére eléri a 13.500-at, ami a háborúelőtti falusi iskolák számá­nak háromszorosa. * Képviselői beszámolók a, munka­helyeken. A lengyel Nemzetgyűlés, a Szejm képviselői szerte az ország­ban ismertetik a választóik előtt a törvényhozás által elfogadott új lengyel költségvetés számadatait. A beszámolók utáni felszólalások so­rán a dolgozók lelkesen méltatták a költségvetési tervet. T. Topolski, a lodzi „Sztálin" textilgyár élmunká­sa felszólalásában a következőket mondotta: „Bennünket, munkásokat rendkívül érdekel államunk költség vetése ... Minden erőnkkel azon leszünk, hogy termelési kötelezett­ségeink tökéletes teljesítésével még jobban alátámasszuk a költségveté­si törvényt." Jó növényápolással a bő termésért A kukorica ápolása „Nem várhatunk könyörado­mányokat a természettől; ki kell csikarnunk tőle, amire szüksé­günk van“. (Micsurin). A kolhozparasztok, a gépállomá­sok és a szovhozok dolgozói nagy fontosságot tulajdonítanak a növény- ápolásnak. Ennél a munkánál két szempontra vannak figyelemmel: az egyik az, hogy a talajfelszín védőré­tege állandóan laza, morzsalékos le­gyen, a másik szempont a gyomnö­vények irtása. A gyakori kapálás­sal megakadályozzuk a gyomosodást és védekezünk a szárazság ellen. Igaza van a népi mondásnak „ka­pával öntözünk.“ MARK OZERN1.I „TITKA" Amikor megkérdezték Mark Ozer- nijt a Szocialista Munka Hősét, a bő kukoricatermések Sztálin-díjas mesterét, hogy mi eredményeinek a titka, azt felelte: meg kell tanulni társalogni a növényekkel, hogy ide­jében kielégíthessük igényeiket. Leg­fontosabb, hogy mindent a maga idejében megcsináljunk. Tehát amit ma el kell végezni, nem szabad el­halaszt anunk holnapra! Fogadjuk meg Ozernij tanácsát és soha ne késsünk a növényápolás­sal, a gyomirtással, mert a néhány napi késést „örökre“ megsínylik a növények. Mark Ozernij például a következő módszer szerint végzi a növényápolást: a vetés után soron- következő művelet a fogasolás. Ami­kor a kukorica 4—5 levélben van, elvégzi az egyenlést, az első sorközi művelést és a fészkek kapálását. A tenyészidőszakban legalább négyszer kapál, kétszer végez fejtrágyázást. A «EGI ES AZ Ü.1 HARCA Jekatyerina Bojko, a Sztanyiszlav- területi „Peremoga“-kolhoz munka­csapatvezetője, már évek óta alkal­mazza Ozernij módszereit s ennek eredményeként átlag 100 mázsa ku­koricát takarít be hektáronként. — Vetés után a kukoricával együtt kihajtanak a gyom növények is — mondja Jekatyerina Bojko. — Egy- egy fészekben átlag négy növény van. Amikor sorolni kezd a kuko­rica és két levél már kihajtott a földből, hosszában és keresztben fo- gasolunk, mégpedig könnyű fogas­sal. Fogasolni lehet a harmadik le­vél kifejlődése után is. Vigyázni kell azonban arra, hogy csak nap­közben fogasoljunk, nem pedig a reggeli órákban, amikor a kukorica hajtásai gyengébbek és törékenyeb­bek. Nem kell fogasolni a barázdás vetésű kukoricát, sem pedig a ritka- vetésű földeket. — Amikor először alkalmaztuk ezt a módsezrt — fűzi tovább a szót a munkacsapatvezető — sok kolhoz­paraszt gyűlt össze, hogy megnézze a fogasolást. A kishitűek, akik gör­csösen ragaszkodtak a primitív agro­technika régi módszereihez, kijelen­tették, hogy elpusztítjuk a zsenge hajtásokat. A fogasolás után azon­ban a föld megtisztult a gyomnövé­nyektől, a felső talaj porhanyós lett és a növények gyors fejlődés­nek indulhattak. A FAGYKART SZENVEDETT NÖVÉNYEK PÖTLASA — Az első kapálást fogatos ka­pákkal rendszerint akkor végezzük, amikor a növények elérték a 15cm- es magasságot. Az első kapálás 14 centiméter mélységű is lehet. Már első kapáláskor is láthatjuk, me­lyek az életképesebb és gyengébb növények. Az egyelést úgy végez­zük, hogy a fészkekben csupán a két fejlettebb növényt hagyjuk meg. Egyelés előtt kikeressük azokat a helyeket, ahol fagykár pusztított vagy ahol a fészkekben egy, illetve egyetlen növény sincsen. Azokból a fészkekből, ahol 3—4 növény van, egyeléskor a földdel együtt átülte­tünk növényeket. Az átültetett ku­koricát megöntözzük. Arra törek­szünk, hogy egy-egy hektáron körül­belül 41.000 növény maradjon. — Minthogy a fejlődő növények­nek sok tápanyagra van szükségük, az első sorközi művelésnél fejtrágyá­zást végzünk. Minden fészeube ha­mut szórunk, mégpedig hektáron- kint másfél mázsát. A..VEDÖSAAtOK“ KAPAI.ASA Valahányszor a talaj összetömődik vagy gyomosodni kezd, el kell vé­gezni a kapálást. Második kapálás­kor 7—8, harmadik kapáláskor pe­dig 5—7 centiméter mélységben já­ratják a kapakéseket. Első kapálás­kor a kapakések éle és a növény között legalább 10—12 centiméteres távolságnak kell lennie, a továbbiak­ban pedig 12—13 centiméternek. A barázdás vetésű kukoricánál első kapáláskor 2—22 centiméter szé­lességű „védősávot“ hagynak, később már a rendes távolságot hagyják Ezeket a sávokat kézzel kapálják. A 65—70 centiméteres sorköznél és a közönséges sorvetésnél a vetéste­rület egyharmadát kapálják kézi­kapával. Ha a négyzetes-fészkes ve­tésű táblákon ugyanez a távolság a fészkek között, úgy csupán a te­rület egyhatod részét kell kézika­pával megkapálni. Nagyobb fészek­távolságú vetésterületen még keve­sebb kézikapálásra van szükség. Ujtípusu traktorra szereli kultíválor a Szovjelunióban Irta: N. POPOV mérnök A cukorrépa és más kapásnövé- nyek megmunkálására a Szovjet­unióban új, traktorra szerelt kulti- vátort szerkesztettek. A ,,KN-5.4“ tí­pusú kultivátorból idén mór több­ezer darab dolgozik a kolhoz- és szóv hoz földeken. A „KN-5.4“ kultivátort az „Univer­zális“ traktorra szerelik rá, amely hidraulikus vagy mechanikus eme­lőszerkezettel van ellátva. A kultivá- tor három részből all. Az egyik részt hátul szerelik a traktorra, a másik kettőt pedig kétoldalt a traktor első és hátsó kerekei között. Az új kulti- vátor a cukorrépa sarabolására, csok- rosítására és sorközi megművelésére készült. A kultivátor 24 laposan met­sző, 150 milliméteres fogásszélességű kapakésből, 28 laposan metsző, *85 milliméteres fogásszélességű kapa­késből és 36 vésőfogból áll. A vésőfo­gak 16 centiméter mélységig lazítják a talajt. A kapakések felemelését automata végzi, amelyet a traktor hajtótenge­lye hoz működésbe. A két oldalt el­helyezett részt a traktorvezelő irá­nyítja, a kultivátor hátsó részét pe­dig egy faros. A traktor hátsó ke­rekei mögött a faros számára ülés van. A kultivátor egyidejűén 12 cukor­répasort művel meg. Mély talajlazí­tás esetén, ha a traktor teljesítőké­pessége nem elég nagy, akkor a kultivátort hat répasor megművelé­sére lehet felhasználni. Ebben az esetben csupán a hátsó kultivátor- részt alkalmazzák. A „KN-5.4“ típusú traktorra sze­relt kultivátor sokkal előnyösebb a vontatott kultivátomál: 200 kilóval könnyebb, tíz-tizenöt százalékkal kevesebb voutatóerőt igényel és le­hetővé teszi 10—15 százalék üzem anyag megtakarítását. Az új kulti­vátor agrotechnikailag is előnyösebb az eddig használatos vontatott kulti- vátorokkal szemben. Az új kultivá­tor egy óra alatt két hektárnyi te­rületet, sőt többet is megművel. Üzemanyagból hektáronként 2—3 kilogrammot fogyaszt. Most készül a „KNR-3.4“ univerzá­lis műtrágyaszóró kultivátor, ame­lyet az „Univerzál-2", a „Belorussz“ és a .KDP-35“ traktorokra lehet majd rászerelni. Az új traktorra szerelt kultivárok és műtrágyaszórók alkalmazása meg­könnyíti a kapásnövények gondos ápolását, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy kultivátorozáskor műtrágyát is munkálhassanak a talajba, ami külö­nösen fontos és értékes ipari növé­nyek terméshozamának növelése szempontjából. Üvegalkatrészekkel ellátott ekékkel kísérleteznek a Német Demokratikus Köztársaságban A Német Demokratikus Köztársa­ságban, Jüterbog város közelében, Rohrbeck község határában iiveg- kormánylemezes ekét próbáltak ki. Az eke jól bevált. Az üveg-kormány- lemezre néni ragad a nedves föld, az eke jobban hasítja a talajt, könnyebb a szántás. Az érdekes és értékes újítás szer­zői: Fritz Berger gépkezelő és Willy Danneberg, a jüterbogi gépállomás igazgatója. Ötletük abból az elgondo­lásból született meg: ha a Szovjet­unióban a gyorsvágásnál beváltak a kerámiai anyagból készült kések, miért ne lehetnének az ekén üveg­alkatrészek, hisz a szántás folyama­ta lényegesen lassúbb. Az üvegalkat. részek előnyeiről beszélni sem kell. Az üveg-kormánylemez eredményes kipróbálása óta az újítók „ekeva- sat“ és csoroszlyát is készítettek üvegből. Meggyőződésük, hogy idő­vel az üveg egész sor mezőgazdasági gépalkatrész gyártásánál ki fogja szo­rítani a vasat. A képen: .1. V. Sztálin szobra a V. I. Lenin ha­józható Volga-Don csatorna bejáratánál. (Foto

Next

/
Thumbnails
Contents