Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-31 / 126. szám
2 1953 MÁJUS 31 Mikor javítja meg munkáját a gerjeni párttitkár N Ä PL Ő PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « A nők fo'ozoüabb bevonására mozgósított a faddi Új Élet tsz pártszervezetének iaggyií.ése bényi elvtárs azonban annyira „segítette“ a begyűjtési hetet, hogy még arról is megfeledkezett hogy mikor tói meddig van a begyűjtési hét. — Május 27-én például még ezt mondta: ,,Ugy tudom, hogy a jövő héten lesz a begyűjtés^ hét“. Mindezek után e’- képzelhctő, hogy mekkora ..segítséget“ adott a párttitkár elvtárs a begyűjtési hét sikeréhez... A pártoktatást még csa.j. a jövő héten indítják be vagyis itt is megkésett a pártszervezet — pontosan két hetet. Amikor Gerjenben beindul a pártoktatás-, másik községekben már az évzárókra készülnek. Vájjon mikor ébred fel a gerjeni párttitkár? Vájjon mikor fog kellő időben gondoskodni arról hogv az egyes feladatok megvalósuljanak Ger jenben is? Vájjon mikor szervezi meg úgy a pártszervezet munkáját, hogy eleven előrelendítője legyen a község munkájának? Vájjon mikor válik Szebényi János elvtár« jó, lel- kii«mereteg munkájával, mint párttitkár olyan vezetővé, ak; mindennap minden órában segíti a párt -és kormányhatározatok megvalósulását? PÁRTOKTATÁS HÍREI A gerjeni Vörös Nap termelőszövet kezeiben a választások előtt nem volt pártoktatás. A választások után azonban beindítottak iegy alapfokú szemináriumot. Az első foglalkozást nem tudták megtartani mert kevesen jelentek meg. A pártszervezet most tovább szervezi a hallgatókat, a vezetőség elbeszélget a tagokkal hogy a legközelebbi szemináriumon még hí- ányzó se legyen. * A Dumaföldvári Kendergyárban mintegy 20 százalékos lemorzsolódás volt a pártoktatág terén, mert az üzemből többen elmentek más területre dolgozni. A pártvezetőség ezek helyét a választási munkában kitűnt népnevelőkkel töltötte fel. v A Paksi Konzervgyárban csak a DISZ szemináriumon van lemorzsolódás, Az alapismertek tanfolyamára két új tagot szerveztek be. A alap- fdkú politikai iskolára is beosztottak 5 olyan dolgozót, akik a választási agUáeióban jó munkájukkal kitűntek * A tolnai pártszervezetekben is meg" kezdődtek a szeminárumi foglalkozások. A pártbizottság kellő időben megkezdte az előkészületeket és így időben, lemorzsolódás nélkül indultak be a szemináriumok. Pártszervezetein,;, életében a taggyűlések mindig elöntő jelentőségűek Hatalmas ezerepük v-an a párttagok és tagjelölte^, mozgósításában. Elmélyíti győzelembe vetett hitüket, fo" kozza felelősségérzetüket a párt, az ország ügye iránt Harci tanácskozás mely lelkesíti, szervezi, példamutatásra mozgósítja párttagjainkat a párt és kormányhatározatok sikeres végrehajtására. A májusi taggyűléseknek különös jelentősége van pártszervezeteink életében, A választásom ha" talmae győzelmei után nem kisebb feladatot kell betöltenie, mint azt, hogy párttagjaink megnövekedett aktivitását a választási munka során szervezzük és ezt továbbvigyük. Ennek nyomán még magasabbra kell lángolnia a versenyzés kedvének, hogy párttagjaink nagyszerű példája nyomán valamennyi becsületes dolgozó még keményebben harcoljon a bőséges gazdag, új termésért. E nagyszerű cél jegyében gyűltek össze a faddi Uj Élet termelőszövet* kezet kommunistái is. hogy megbeszéljék a választási harc eredményein keresztül a további feladatokat. A beszámolót Csehák elvtárs a pártszervezet titkára tartotta. Megállapította, hogy a termelőcsoport tagjai előtt álló nagy feladatok, mint a növényápolási munkák időbeni elvégzése és az aratásrcséplésre való felkészülés még fokozottabb erőfeszítéseket követel elsősorban a kommunistáktól. A munkafegyelem megszilárdításának fontosságáról is beszélt. Itt különösen jó jel volt az, hogy egyben önkritikát is gyakorolt, mivel egyik napon nem jelent meg munkahelyén habár objektív okok miatt nem tudta azt bejelenteni. Figyelemreméltó hozzászólások is történtek, melyeknek megszívlelése a pártszervezet és a szövetkezet vezetősége részéről rendkívüli fontossággal bír. Vass Imréné elvtársnö például felvetette, hogy az ehnult évben nem nagyon becsülték meg az asz- szonyokat a tsz-b&n .ha nem tudtak olyan eredményt elérni, mint a férfiak. Elmondotta azonban azt is, hogy azért megálltak a helyüket még a fa- kitermelésben is. mert a férfiaknak csak döntögetni kellet* a iákat. ' a szétfűrészelés-t már az asszonyok végezték. Hibául rótta fel azt, hogy bár határozatba hozták hogy azokat a dolgozókat, akik indokolatlanu; távol maradnak munkahelyüktől munkaegységle vonással büntetik meg. még mindig nem tettek semmit, még mindig ígérgetik, hogy majd levonják tőlük. A taggyűlésen tény derült arra is. hogy a kommunistái. vezetésével a termelőcsoport szinte valamennyi tagja hősies munkát végzett, különösen az állatok átteleltetése területén, de most is a tavaszi munkálatok ide’ jén ha nem is éppen a legelsők a járásban, de nem sokkal maradnak el a legjobbaktól. „Gyorsvonaton“ haladnak a járási értékelés szerint, de a repülőnél is olvashatnák nevükéi. Éppen az asszonyok fokozottabb bevonása útján érhetnék el ezt a nagyszerű eredményt. A pártszervezet fel- ^data most az. hogy a lelkes ver senyszellem kialakulását biztosítsa különösen a nők Ó6 az ifjak között, ami már tava!v is oly szép eredményeket hozott. " Bizonyos fokú megnyugvás azonban itt is megmutatkozik a választás; harc győzelmet után. Ez meglátszott a taggyűlésen mert a pártszervezet vezetősége nem tudta valamennyi tagját mozgósítani erre a jelentős eseményre. Nem leptek fel harcosan az olyan káros nézetek ellen melyek szerint a sürgető munkák miatt fáradságra hivatkozva nem jelentek meg telje« számban a párttagok, Amint több felszólalás is mutatta és nem utolsó sorban a szövetkezet eredményei is bizonyítják, van lelkesedés a párttagokban s a pár- tonkívüüekben „csak ezt 3 lelkesedést a pártszervezet vezetőinek még* gyümölcsözőbben kell felhasználni az egész tsz tagság, s országún;, erősí- tése érdekében. LegifSbb községben, nemcsak május Í7-én volt szavazás hanem már jóval előtts megkezdődött: a dolgozó parasztok teljesítették, sőt túlteljesítették beadási ktöelezettségeiket, ver bonyeztek a növényápolási munkálatokban, Röviden: tetteikkel szavaz, tafc. Gerjen azonban nem tartozik e községek közé. Nézzü^ meg, milyen összefüggés van a lemaradás és a helyi pártszervezet munkája között. A község területére beosztottak mintegy 70 népnevelőt, köztük párttagokat is, kisgyűl éseket, hetenként népmevelőértekezletet. tartottak. En" nél tovább aztán már nem igen lehetne sorolni a pártszervezet tetteit. Sziebényi János párttitkár e’.vtárs mégí« így vigasztalta magát: „Ami tőlünk fellett, mindent megtettünk a választás sikeréért.“ A valóságban közel sem ilyen vigasztaló a kép .Elég ha tényekkel eredményekkel mérjük a pártszervezet munkáját és máris kiderül, hogy Szebényi elvtárs szavainak nincs alapja: A II. negyedévi tojág és baromfi beadási kötelezettségét például alig teljesítette 10—15 százalékra a község ,A mezei munkák terén is lemaradás volt, A nép* nevelők maguk sem jártak elől jó példával .Nem tettek felajánlásokat, a versenymozgalom elindítása terén nem voltak úttörők. Munkájuk, néhány kivételével .olyan tessék-lássék szerű volt: a népnevelők jórésze például csak egyszer látogatta meg a hozzája beosztott családokat. Az ági" tációs gárdának az összetételében is hiba volt. Közei 200 lakója van a községnek és amint Szebényi elvtárs mondotta: 10—12 egyéni dolgozó paraszt népnevelőt osztottak be .Ez fel tűnőén alacsony szám: a gyenge eredmény egyik oka. Kalaznón és a többi községekben azért .értek el olyan kiváló eredményeket, mert a pártszervezet a dolgozó parasztok tömegét vonta be a választási előkészületekbe. Rákosi elvtár« választási beszédére sem támaszkodott eléggé a pártveze* tőség személy szerint maga Szebényi elvtárs. Egv jellemző eset: Rákosi elvtárs beszéde után való nap aktívaértekezletet 1 vívtak össze a községben. Ezen egy megyei kiküldött tartott besziédet. Utána többen hozzá" szóltak de Szebényi eívtársnak. a község párttitkárának úgy látszik nem volt mondanivalója, mert még fel sem szólalt, A választási előkészületeket sem ellenőrizte rendszeresen. „Még a választás előtti szombaton, amikor legI Válasz a dombóvári II. éves propagandista sZeminár* ti in hallgatóinak kérdéseire.) I. » Az imperialista országok egymás, közötti ellentétet vizsgálva mindenek előtt abból a sztálini megállapításból ke+l ki indulnunk, amely szerint: y. • . a kapitalista országok már a XIX. s2ázad végére a földgömb egész területét felosztották egymás között. Ámde az imperializmus korszakában a kapitalizmus fejlődése rendkívül egyenlőtlen és ugrásszerű: egyes országok, amelyek azelőtt az első helyen álltak, aránylag lassan fejlesztik iparukat, más, azelőtt elmaradott országok, ugrás szerűen utolérik és túlszárnyalják őket. Az imperialista államok gazdasági és katonai erőviszonyai megváltoztak, kezdődött a törekvés a világ újrafelosztására. A világ újrafelosztásáért folyó harc elkerülhetetlenné tette az i in peri?- lista háborút.»4 (SzKP. története 197. old.. Szikra. 1950.) Sztálin elvtárs A szocializmus köz“ gazdasági problémái a Szovjetunió ban“ című művében »meghatározta a modern "kapitalizmus gazdasági a'.aotörvényél. ,,A modern kaptalizmus gazdasági alaptörvényének fővonásait és követel- menyeit körülbelül így lehetne megfogalmazni: a maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöuíése útján, más orszn. gok. különösen a/ elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása utján. végül « legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság militarizúláso útján.“ Sztálin • elvtár-mak nipoállapká^a: lehetővé teszik számunkra, hogy nagyobb szükség lett volna az ellenőrzésre, akkor sem láttuk egész nap a párttitkár elvtársat .Pedig elvártuk volna, -hogy megbírálja munkánkat, és ezzel segítsen bennünket“ — mondotta Keserű Istvánná elvtársnő, a helyi tanács elnöke. Legtöbb községben a választások óta változások történtek: fokozottabb lendülettel folyik az agitáció, új és új sikereket érnek el a begyűjtés, a tavasz; munkálatok terén. Gerjenben is voltak változások, de sajnos azon a téren hogy azóta méginkább alszik az agitáció. A dolgozó parasztokat még úgy sem látogatják mint a választások előtt, a legutóbbi népnevelőértekezleten mindössze 19-an voltak jelen. Arról pedig még szó sem volt, hogv kis- gyűiéseket is kellene szervezni. Mindez —- természetes — azt tükrözi, hogy a pártvezetőség elsősorban maga a titkár nem tartja szemelőtt: a begyűjtési hátralékok teljesítésének. a növényápolás «ikerének egyik fontos eszköze az agitáció fokozása. De vájjon hogyan tudja szervezni, irányítani az agitációt, a feladatok megoldásá; az a párttitkár, aki például el sem olvasta a minisztertanács határozatát a soronlévő mezőgazdasági munkálatokról, aki még azt sem tudja megmondani, hogyan ál! a község beadási kötelezettségének teljesítésével .aki nem tudja, hogy a népnevelők hogyan állnak a példa" mutatással, aki nem ismeri a község élenjáró és elmaradt gazdáit aki nem tudja, hogy a tanács mit tett a hátralékos gazdák felelősségrevonása érdekében aki úgy tudja, hogy „jól áll a község a növényápolással“ holott lemaradás mutatkozik.? A választ egyszóval meg lehet mondani: Se" hogy! Az ilyen párttitkár legfeljebb csak botorkál a sötétben: nem talál kivezető utat a bajokból. A következő lépés Szebényi elvtársnak most az legyen az első teendője, hogy mérje fel a feladatokat ismsrje meg községe képét és utána szervezze meg az új agitációt, újabb erőket vonjon be népnevelő munkába mozgósítsa a tömegszervezeteket a rájuk e6Ő fel" adato^ megoldására, A végiehajtóbizottság a választások óta tett lépéseket a lemaradás felszámolásáért. Elhatározta, hogy május 25-től 31-ig begyűjtési hetet szervez .Ehhez kérte a pártszervezet segítségét vezetőségi gyűlésen. Sze" megértsük miért éleződnek az ellentétek az imperialista országo^. közölt és miért vezetnek ezek az ellentétek a kapitalista országok egvmásközíi háborúi na k elkerülh e teienségéhez. II. A Szovjetuniónak a második vi" iágháborúban aratott történelmi jelentőségű győzelme é« a népek szabadságharca az erőfc új átesőporto" sílására vezetet; a nemzetköz; éleiben. Két ellentétes tábor alakult ki: a szocializmus és a demokrácia Szovjetunió vezette tábora, s az Egyesült Államok vezette imperialista ég anti* demokratikus tábor. Tovább szűkült az imperialista államok uralmi és kizsákmányolási köre. Létrejötte^ a népi demokráciák az új „rohambrigádok.“ Nőtt, erősödött a Szovjetunió gazdasági, politikai és katonai ereje, nemzetköz; tekintélye. Megváltozott az erőviszony a ka* pitalista táboron beül is. Egyes kapitalista országok (Németország Japán. Olaszország) kiestek a verseny* bői. míg más eddig vezető államok (Anglia, Franciaország) háttérbe szorultak. Az Egyesült Államok kihasz. nália konkurenseinek a második vi" 'ágháború folytán beköve!kezet! gyen güléfét. igyekezett 'kiszorítani őket a világpiacokról, A második világháború után az Egyesült Államok megszerezte a vezető szerepel Nyugat* Európa országainak külkereskedőmében éj egyre inkább kiszélesíti, megerősiii he.yzetét az angol és francia gyarmatokon, természetesen Ang" a és Franciaország rovására. Ernák a célnak az elérésére minden esz 1 közt felhasznál kezdve a zsarolástól, a kölcsönöikön ,a gazdasági és egyéb ..segítségen“ keresztül. Az Egyesült Államok imperialistáinak -ez a terjeszkedő politikája mind kedvezőtlenebb súlyosabb helyzetbe sodorja a tőle függő országokat. A legélesebb ellentéte^ a két vezető imperialista rabló: az Egyesült Ál* lamok és Anglia között fejlődtek ki. Ez természetes is, hiszen a nagyobb rabló amerikai imperialisták éppen az angol tőkések rovására növelik piacaikat és nyersanyagforrásaikat. Az amerikai imperialisták egyr6 jobban kiszorítják az angol töké; és. kereskedelmet Indiából, Ausztráliából és Ujzélandból. Kanadából. Dél" Amerikából é« Dél-Afrikából a közetkeleii országokból. Iránból és Egyiptomból. A fegyverkezés; hajsza és a belső piac nagyfokú szűkülése rontotta az Egyesült Államok gazdasági helyze" tét. Ez arra szorítja az amerikai uralkodó köröket hogy fokozzák az amúgyi« nagy védővámokat, amelyek megakadályozzák az árubevitelt a nyugateurópai országokból, elsősor" ban Angliából. Az angol kormány emlékiratban tiltakozott a kereskedelmi korlátozások ellen. Az amerikaiak meg akarják kaparintani a francia gyarmatokat is. Az amerikai imperialisták erősen szor% ják Franciaországot hogy növelje európai hadseregét és fegyverkezését, apassza gyarmati hadseregé* és egyúttal adja át gyarmatai védelmét „jóbarátainak“ az amerikaiaknak. Mindezek mutatják tehát, hogy nincs minden a „legnagyobb rend" ben“ az imperialisták között. Sztálin elvtárs ,.A szocializmus közgazdaság; problémái a Szovjetunióban" című művében erről a következőket írja: ,, Látszólag minden ,,a legnagyobb rendben“ van: az Amerikai Egyesült Államok kényszerítette Nyugat-Európát, Japánt és a többi kapitalista országot, hogv összébbhúzzák nadrágszíjukat; Németország (Nyngat-Némeíország),. Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán az Egyesült Államok karmai közé került és engedelmesen teljesíti parancsait Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy ^örökkön-örökké44 minden ..a legnagyobb rendben“ maradhat, hogy eZek az országok a végtelenségig lürni fogják az Egyosült Államok uralmát és jármát, nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés óljára lépjenek.“ ni. Sztálin elvtársira^. e tanításai világosan mutatja^ meg, hogv az imperialistáknak ezek az ellentétel törvényszerűen a háborúhoz vezetnek. Mégpedig nem a kapitalizmus és a szocializmus közötti háborúhoz, ha* nem a •rmitaliisiák egymásközötti háborúja’ Gzt Sztálin elvtárs éppen a másodé világháború példáján keresztül bizonyítja be. amelv szintén az imperialisták egymáskö^ti háborújával kezdődött. Sztálin elviárs azt is megmutatja, miért történt ez így. ..Először is azért, mert a Szovjetunió, a szocializmus országa elleni háború veszélyesebb a kapitalizmus számára, mint a tőkés országok egymásközti háborúja. minthogy a tőkés országok közti háború csupán azt a kérdést veti fel. hogy mely tőkés országok uralkodjanak a többi tőkés ország felett, a S/ovie*. un ió elleni háborúban viszont feltétlenül magának a kapitalizmusnak a léte forogna kockán. Másodszor azért, mert a tőkések, habár ..propaganda41 céljából a Szovjetunió agressziv tásőról üvöltöznek. maguk sem hisznek agresszív', tusában, mivel számításba veszik a Szovjetunió békés politikáját és tudják, hogy a Szovjetunió nem támadja meg a kapitalista országokat.“ Mindez azonban nem jelent* azt. hogy nincs szükség békeharcra. Sztálin elvtárs erről a következőket tanítja: „ . . . a mostani békemozgalom, mint a béke megvédéséért folyó mozgalom siker esetén elvezet az adott háború elhárításához^ ideiglenes elodázásához, az adott béke ideiglenes fennmaradásához, a kardesörteto kormány lemondásához, és olyan kormánnyal való felváltásához, amely kész ideiglenesen fenntartani a békét. Ez természetesen jó. Sőt igen jó. De ahhoz mégsem elég- séges, hogy egyszersmindenkorra megszűnjön a kapitalista országok kö2?ti háború elkerülhetetlensége. Nem elégséges. mert a/, imperializmus a béke mozgalom mindezen sikere ellenére mégiscsak fennmarad. — érvényben marad, — következésképpen érvényben marad a háborúk elkerülhetetlensége is. Hogy végetvessünk a háborúk elkerülhetetlenségének, meg kell szüntetni az imperializmust1'. Sztálin elvtársnak ezek a megállapításai igen nagyjeleníőségűek a nemzetköz; erőviszonyok helyes értéke- ;ése szempontjából. Megmutatják számunkra. hogy az imperialistád egv* másközti háborújának elkerülhetek lensége egyáltalán nem csökkenti az imperialista országok agressziójának veszélyé^ a szocialista tábor or- szagaival szemben, s q legnagyobb fokú éberséget, helytállást követeli meg hogy a béke. a demokrácia és a szocializmus tábora elháríthassa az imperialista háborús uszítok és tito- fasisz;a bérenceik provokációját. A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye bizonyítja hogy az im* perializmue csaj. nyomorúságot és háborút zúdít a népre. A béke. a demokrácia és p szocializmus világtábora ezzel szemben arra törekszik, hogy az államok közötti mindennemű háborút elhárítson, s a nemzetközi konfliktusokat, nézeteltéréseket békésen rendezze. Somogyi László ELMÉLETI TANÁCSADÓ Miből fakad az mperíalista orszégok fgymásközötti ellentéte és hogyan éleződik napjaiíiRíian? «
