Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-25 / 97. szám

2 NAPLÓ 1953 APUII.IS 25 is ENSZ nyolc éve Nyolc évvel ezelőtt, 1945 április 25-én San Franciscóban összeültek ás Egyesült Nemzetek képviselői, hogy végleges formába öntsék egy új hatalmas nemzetközi szervezet­nek, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapokmányát. Az Egyesült Nemzetek szervezete a fasizmus el* leni háború qyőztes koalíciójából nőtt ki. Ennek az antifasiszta koa­líciónak szervező és vezető ereje, a szocialista nagyhatalom, a Szovjet" unió volt. Ugyanígy a Szovjetunió, s személyesen Sztálin olvtérs vezette n harcot egy olyan nemzetközi szer­vezet megalakításáért, amely biztosí­tani tudja a nagyhatalmak háború utáni együittmüködását. minden nem­zet szuverén egyenjogúságát és a tartós béke megőrzését. Sztálin elvtárs e nemzetközi szer­vezet működésének eredményességét 1944 november 6-ín mondott beszé­dében a következő feltételekhez fűzte: „Számi thatunl-, arra, hogy e nem­zetközi szervezet működése eléggé eredményes lesz? Eredményes lesz, hrj a nagyhatalmak amelyek a hitleri Németország elleni háború íö terhét viselték, továbbra is az egyetértés és összetartás szellemében , lógnak eljárni. Nem lesz eredményes, ha véteni fognak ez ellen az elenged­hetetlen lel tétel ellen-“' Nyo'ct év zsúfolt eseményei tanús­kodnak a sztálini megállapítások mélysége és igazsága mellett. Az UNSZ nyolc éves működése egyálta­lán nem . elégíthette ki a béke-és sza- bndságszereíö száz- és százmilliók re­ményeit, kívánságait, vágyait. Neon azért azonban, mintha az ENSZ szer­vezete, az ENSZ alapokmány,, ezt nem tette volna lehetővé, hanem azért, mert az államok egy csoport­ja kezdettől fogva a'z ENSZ alapel­veinek megkerülésére, majd meg sem­misítésére törekedett. Az imperial is1 ta tábor országai élükön az Egye" sült Államokkal kezdettől fogva sza­botálni igyekeztek a nagyhatalmak együttműködésének alapvető gondo­latát. kezdettől fogva azon voltak, hogy az ENSZ-et elnyomó politiká­juk eszközévé, agressziós cselekede­teik fedőszlrvévé és végeredmény­ben egyszerű szavazóqépezetté vál" tozíassák. És ha az Egyesült Nem­zetek szervezete mindennek ellené­re mégsem jutott a gyászos emlé­kezetű Népszövetség sorsára, az köszönhető a Szovjetuniónak és a Szovjetunió politikája mögött felso­rakozó, napról-napra erősödő béke­tábornak. amely Joliot-Zurie találó kifejezésével élve, magn is nagyha­talom. A Szovjetunió ez alatt a nyolc év alatt következetesen és megalkuvás nélkül harcolt az ENSZ-ben a nagy­hatalmak együttműködéséért, az el­nyomott népek szabadságáért és függetlenségéért, a békéért. A Szov­jetunió ez alatt a nyolc év alatt min­deret megtelt azért, hogy az ENSZ rórumán leleplezze a háborús politi­ka szérvezöit, s ezáltal meghiúsítsa m agresszorok terveit és bátorítást adjon a békéjükért és szabadságu­kért küzdő nepeknek. És a Szovjetuniónak ez a harca eredményeket hozott. Az utóbbi két évben általános jelenséggé vált az ENSZ ülésein, hogy az amerikai im­perialisták nem korlátlan urai már a szavazatoknak. Az ázsiai és arab országok csoportja, de más kapitális, ta országok is egyre gyakrabban for­dulnak szembe az Egyesült Államok reakciós javaslataival s ha sokszor megtorpannak is, de az esetek több­ségében, .a Szovjetunió békés javas­latai, mellett foglalnak állást. Viiá" gos, hogv ebben a nagyjelentőségű változásban a Szovjetunió követke­zetes békepoli,tikijának meggyőző erejét és e békepoi ifik árnak az em­lített ' országok szabadságáért és füg­getlenségéért. harcoló népeire gya­korolt ellenállhatatlan hatású1 kell látnunk. Az ENSZ mostani. 7. közgyűlésén a fentiekben vázolt folyamat újabb, nagyjelentőségű állomásához érkez­tünk. A. Szovjetunió legújabb béke­lépéseinek hatása az ENSZ falai kö­zött is érezteti, hatását és a békepc- iitika ere jének hatása aló] senki sem tudj,, magát kivonni. Ékesszólóan mutatkozott ez meg a koreai kérdés­ben beterjesztett lengyel javaslat és a burmai kormány panasza feletti . vitában. Ezek a viták mindkét eset­ben egyhangú szavazással értek vé­rtet ami rég nem fordult már elő az ENSZ., ülésein, A Szovjetunió mind­két vita esetében hozzájárul; ahhoz, hogy az eredeti javaslatok helyett egy közvetítő módosító javaslatot (brazil, illetve mexikói) fogadjanak ei. Nem mintha e módosító javaslc- tok hibátlanok lettek volna., hanem azért, hogy ilymódon is újra, meg újra bebizonyítsa 0 világ előtt, hogy a Szgvjrtonló politikája a bék„ po­litikája, a megegyezés politikája. A Szovjetuniónak ezek a lépései mind egv célt szolgáltak: megerősí­teni a tárgyalások szelleméi. meg­könnyíteni a békés megegyezés le­hetőségét. És e szovjet lépések — erősítve a korábbi szovjet békelépé­sek hatását — máris hatalmas vissz hangot váltottak ki <tl egész vilá­gon. Ezek a lépések (jura kényszerí­tették a nyugati.táborjrivatálos kép­viselőit, hogy a nyilvánosság előtt legyenek kénytelenem elismerni a Szovjetunió együttműködési megegye zés; készségét. Mindez nem kisjelemtőségű mert hatalmasan gyengíti a háborús pro­paganda hatását és minden eddigi­nél nagyobb lendületet ad a békéért küzdő százmillióknak, minden eddi­ginél mélyebben vési sz emberek lu. datába azt a meggyőződést,- hogy a Szovjetunió a béke legfőbb védelme­zője. Nyolc év telt el 1945 április 25. óta. Ez a 8. évforduló reményt ad arra, hogy a népeknek végül is si­kerül visszavezetniük az Egyesüli Nemzetek Szervezetét eredeti hiva­tásához, a béke és a biztonság meg­őrzéséhez. K. t. Max Rermann elvtárs levele Németország Szocialista Egységpár.jához Berlin (MTI): Németország Kom­munista Pártja nevében Max Rei- * ann. a párt elnöke üdvözlő levelet intézett Németország Szocialista Egységpántjához. amely e napokban érkezett el megalakulásának hetedik évfordulójához, Max Reiman-, levelében rámutatott, hoffy Nyugal-Németországbán a Szó- 'daldemokrata Párt jobboldali ■veze­tőinek munkás, é., nemzetáruló poli­tikája következtében nem sikerült létrehozni a munkásosztály egyesi" tését. Ennek következménye, hogy Nyugat-Németországban feltámadha­tott az amerikai imperialisták által támogatott német imperializmus. Az amerikai ..szövetséges“ a háborús szerződésekkel Németország szétsza- kítottságának elmélyítésére törek­szik. Ebben á helyzetben a legfonto­sabb feladat a. munkásosztály akció- egységének megteremtése. Nincs messze az a nap — hang­súlyozta Max Reimann — amelyen megvalósul az egyesült német mun­kásmozgalom vezetése alatt álló egységes, demokratikus és független Németország, olyan egységes állam, amely biztosítja egész népünk jo­gait, szabadságát és jólétét. fiz egyetemi közvélemény követeli az angol csapatok azonnali kivonását a Szuezi-csatorna övezetéből Kairo (TASZSZ) Az egyiptomi ■sajtó «ok olyan cikket közöl, ame­lyekben kifejezésre jut az egyiptomi közvéleménynek az az egybehangzó követelése, hogy haladéktalanul- és maradéktalanul vonják ki az angol csapatokat Egyiptom. területéről. Az ,,A1-Musiszavar‘‘ című hetilap •szerint az egyiptomi nép azt - köve teli, hogy a kormány „egy-szer-sinin- donikprra vessen r éget az angol meg s.zálláisnak. A "nép kijelenti a kor­mánynak: tényleges kiürítést aka­runk ős nem kívánjuk válaíni a kö­zös védelem tervével kapcsolatos kö­telezettségeket.“ Külpolitikai hírek Raymonde Dien levele Nyugat- Xénietország ifjú Uékeharcosailioz. Betűn (MTI) Raymonde Dien, a bátor francia honleány a ,.Hamburger YToi|ki5,zeitung“-])oz intézett levelében örömét fejezte ki azzal kapcsod&ttan, hogy Ny ugart-Németország népének erélyes tiltakozó akciókkal sikerült kiszabadítania Hilde Benthient, a négyhetes csecsemőjével együtt letar­tóztatott hamburgi békeharcosnőt Adenauer börtönéből. Raymonde Dien levele további so­rán a következőket írja: ,,A francia nép és a francia ifjúság nagy figye­lemmel kíséri és saját ügyének tekin­ti a nyugatnémet fiatalság békeküz. dóimét. Együtt harcoltunk a 'bonni és párisi szerződések ratifikálása el­len és együtt fogunk harcolni a há­borús szerződések végrehajtásának magakadályozásáért. Együttesen ki­harcoljuk az egységes, demokrati­kus, békeszerető Németország létre, jöttét,“ A brémai hajógyár munkásainak közel kilcncvenkct százaléka a sztrájk mellett döntött Bréma (ADN) A brémai és bremer- liavoni hajógyári munkások 91.9 szá­zaléka munka-béremelési követelésük kiharcolása érdekében elhatározta, hogy sztrájkba 'lép. A döntés ered­ményeképpen a fémipari szakszerve­zet hamburgi körzeti vezetősége csü­törtökön kénytelen volt bejelenteni, hogy rövidesen kibocsátja a sztrájk­felhívást. Szovjet szakszervezeti küldöttség utazóit Pektngbc Moszkva (TASZSZ) Április 23-án, I. V. Goroskán vezetésével szovjet szaksizervezeti küldöttség indult Moszkvából Pekingbe, hogy résztve- gyen a május 1-i ünnepségeken és vendégként jóién legyen a kínai szakszervezetek VII. kongresszusán. Befejezte munkáját a kínai nők II. országos kongresszusa Peking (TASZSZ) Nyolcnapos munka után csütörtökön bezárult Pekiingben a kínai nők II. országos kongresszusa. A kongresszus ötfogadta az ü-ssz- kínai Demokratikus Nószövetség mű. ködési szabályzatát, megválasztotta a szövetség végrehajtó bizottságát és küldöttséget választott a nők világ­kongresszusára. A kongresszus felszélit minden kí­nai nőt, szilárdítsa kapcsoüatait a világ asszonyaival, és mélyrehatóan tanulmányozza a szovjet nők munka tapasztalatait. Az ipari leinielés növekedése a Szovjetunióban 1913*tól százalékokban A japán váfa«zfá§ok célja és eredménye „A második ötéves tervben messze magunk mögött kell hagynunk, nemcsak a fejlődés irama, hanem a fejenkénti fogyasztás szempontjából is, a fejlett tőkés országok egész so rät: Magyarországot a jómód, a vi- rágzó kultúra földjévé kell tennünk! Aki helyesli a második ötéves ter v nagyszerű távlatait, a Magyar f iiu- gctlenségi Népfront jelöltjeire szavaz!“ (A .Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából.) Japánban vasárnap, április 19.én tartották meg a parlamenti választá­sokat. Nézzük meg, hogy miért ke­rül;: sor a válasz,ásókra Japánban és hogyan zajlottak le ott a válasz­tások? Miért került sor Jupáubau választásokra? A hátpróbás reakciós Josida-kor­mánynak a japán parlament alsóháza március közepén bizoimatíanságot szavazott. A Jos-ida-kormány tehát gyakorlatilag megbukott. Jóe-ida «-zá. mitott a bizaitmatéansági szavazásra* mert nem hunyhatta, be szemét az amerikai háborús tervek elleni egyre növekvő felháborodás előtt. Az általános gyakorlat szerint, a tőkés országokban, ha a kormány­nak bizalmatlanságot szavaznak, a kormánynak le kell mondania. Jo- sida azonban, számítva erre a for­mális lemondás helyett inkább a par­lament feloszlatásához folyamodott. (Ez persze semmit sem változtat azon, hogy gyakorlatig megbukott.) Ugyanekkor kiíratta a választásokat. Ennek a manővernek a célja viiá gos volt. A Jo.sida kormány arra számított, hogy a rendőrség és az amerikai megszállók közreműködé­sével. olyan ..választásokat“ fart. amelynek eredményeképpen nagyobb többséget biztosit • magának a pária . mentben, hogy továbbfolytassa a ja­pán nép érdekeinek, a japán nem­zeti érdekek elárulását, a háború elő készítését. Hogyan zajlottak le Hogy célját Joaida elérhesse, út- ezéli hangon rágalmazta a demokra. tikus pártokat, mindenekelőtt a Ja­pán Kommunista Pártot. Mintha az amerikai megszállással nem értene egyet., tárgyalásokat kezdett az ame­rikaiakká!., az amerikai megszállást, szentesítő úgynevezett „adminisztra­tív egyezményéről. Ugyanakkor az amerikai megszállók, — a Jnuida klikkel teljes egyotwtésben nyíl­tan és durván beavatkoztak a válasz­tásokba Az amerikai inegszá lók i japán választások? újabb ,*egv yc.ttíi'- helyeztek kilátás ba, abban az esetben, ha Josida győz. Április 19-én, a választások nap­ján. a hivatalos rendőri statisztika szerint is több. mint ezer törvény - sértés fordult elő. Pedig a hivatalos rendőri statteika távol áll a vaáó- CiAgtóí. Az 1952 őszén tartott válasz­tásokon - ugyancsak erősen kozni fikázott adatok szerint — „legalább 46.000 esetben’- szegték meg a vá­lasztási törvényt. Közlemény a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának ülésszakáról Bécs (TASZSZ): A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága 1953. április 20-tól 22-ig tartotta 22. ülésszakát. Az ülésszakon megvitat­ták a III. Szakszervezeti Világkon­gresszus előkészületeinek kérdés^:. A beszámolót Louis Saillani, a Szakszervezeti Világszövetség főtit­kára tartotta. A beszámoló feletti vita után a Szakszervezeti Világszö­vetség végrehajtó bizottsága határo­zatot hozott, amel,, szerint- a III. Szakszervezeti Világkongresszust 1953. október 10-től 21-ig tartják meg Becs városában. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága egyöntetűen jóváhagyta azt a felhívást, amellyel a Szakszervezeti Világszövetség n III. Szakszervezeti Világkongresszus összehívása alkalmából valamennvi szakszervezethez a dolgozó férfiak­hoz és nőkhöz fordul. Ugyancsak egyöntetűen jóváhagyta azt a fel­hívást is. amelyet a Szakszervezed Világszövetség a haladéktalan ko­reai tűzszünet érdekében a világ dolgozóihoz intéz. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága elhatározta hogy felhívással fordul a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövet­ségéhez éfi felszólítja, hogy csatla­kozzék a többi között ahhoz a me­morandumhoz. amellyel a társadalom biztosítás védelmével., megjavításá­val. és kiterjesztésével kapcsolatban tartott nemzetközi értekezlet az Egyesült Nemzstek Szervezetéhez fordult és támogassa az említett ér­tekezleten jóváhagyott társadalom­biztosítási programmot. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága következő .ülés­szakát ez év augusztusában hívják össze. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága az összkínai Szakszervezeti Szövetség javaslatéra liu Csiar-Stat egyhangúan a Szak­szervezet; Világszövetség titkárává választotta. A Szakszervezeti Világszövetség felhívása Bécs (TASZSZ): A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága a szakszervezetekhez n dolgozó fér­fiakhoz és nőkhöz intézett felhívása bán rámutat, hogy a III. Szakszer­vezeti Világkongresszus , napirendjé­re a következő három alapvető kér­dést tűzték: Beszámoló a Szakszervezeti Világ szövetség tevékenységéről és a szak szervezetek további feladatai a dói góz ók akcióegységéhek megerősíté­sével kapcsolatban, az életszínvonal eme.óséért. valamint a békéért folyó harcban A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága végül a kő­vetkező szavakkal fordu; valamony nyj szakszervezethez: A szakszervezetek széles Körbet népszerűsítsék a Ilt. Szakszervezet’ Világkongresszus céljait és feiada tait. Vonjanak be új tagokat a szak- szervezetekbe, szervezzenek helv szakszervezeteket, ahol eddig szak­szervezetek nem működtek. Április 18-án Malájföldi Napot tartottak Indiában Uj Delhi (TJj Kína) Az Indiai Or. szagos Béke-tanács felhívására az in­diai nép — hogy kifejezze Makijfüld hős népe iránt érzett mélységes, -rokonszenvét, április 18-án Maláj földi Napot tartott. Delhiben az Indiai Országos Béke­tanács április 18 án ©stó gyűlést ren­dezett, amelyen Csatur Narain Ma'.a- via párjaiménti képviselő kijelentette: „Amikor, ma megemlékezünk Moiáj- föíd népéről, meg kell fogadnunk: nem engedjük, hogy erőforrásainkat és országunk földjét szomszédaink élten használják fel.“ A gyűlésen hozott határozat a töb bi között kimondja: ,,A gyűlés résztvevői a világ bé­kéje és a nemzeti függetlenség érdé kében követelik a malájföldi ollen-só- geskcdése.k azonnali megszüntetés» és az öíszc-s külföldi csapatok ha­ladéktalan kivonását, követelik. hogy Malájföld népe maga dönthessen sorsáról és szabadon rendelkezlic• ■'lo ttfem-zeli erőforrásaival A japán választások eredménye Bármilyen agyafúrt mesterkedések­be is kezdett azonban a, Josida-kor mány, nem sikerült neki nagyobb többséget biztosítania a választáso. kon. Ellenkezőleg. Josida liberális pártja 3 és félmillió szavazatot vesz­tett. A konzervatív pártok tábora együttvéve 23 mandátumot vesztett az új parlamontben. A tömegek há borúe’ienes állásfoglalását mutatja az is, hogy lényegesen emelkedett a szocialistákra adott szavazatok szá ma. A szocialisták baloldali jelsza­vakkal indultak a választási küzdő, lemben, így tehát a rájuk eső sza­vazatokat olyan szavazatoknak kell tekinteni, amelyeket az újrafolfegy­vőrzés és a háború politikája' ellen adtaik ée. A Japán Kommunista Párt ezen a választáson mandátumot zeit, míg a feloszlatott páriámé n iben nem rendelkezett mandátummá. A választások után újult erővel lángolt, fel a tömegek harca. A Ja­pánból érkező legújabb jelentések szerint egyre több sztrájk tör ki., A japán választások sok tekintet­ben tipikus példáját ssolgá’tatják annak, hogy mire valók a tőkés or­szágokban a választások. De megmu­tatják t azt is, hogy semmiféle terror. Semmiféle agyafúrt mesterkedés nem tudja megakadályozni a tömegek vég­ső győzelmét, M. I-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents