Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-21 / 93. szám
A Neme! Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája elnökségének üzenete az angol aisóiiazhoz A Szovjetunió és a népi demokratikus országok dolgozói munkasikerekkel készülnek május 1-re szki, a farhadi és má^ vízierőművek iurbinaiapátjai, A fiatal sztahanovistái, büszkén jelentették bP felajánlásukat, Hogy a május 1 tiszteletére indítóit verseny során jóval a határidő előtt, mind össze hat nap alatt fogják megformázni a kujbisevi vizierőmű turbi* nájának e'.sö lapátját. A munka méreteire jellemző hogy pgy-egy ilyen lapát öntéséhez 37 tonna folyékony fémre van szükség. Csehszlovák Köztársaság A „Lud“ című lap írja: A szlovák szénbányák dolgozó; csaknem hét százalékkal túlteljesítettéi, első negyedév; tervüket. Május 1 tiszteletére elhatározták hogy 25 ezer tonna szene: bányásznak ki torven felül. Bolgár Népköztársaság A bolgár nép büszkesége a brasl- ;ani ..Sztálin“ öntözőrendszer. A .'.Sztálin“ öntözőrendszert május 1- re üzembehelyezik. Ezzel több mint 20 ezer hektár föld öntözését bizto" irtják. $ Dimitrov© bányavárosban minden bányász bekapcsolódott a május 1 munkaversenybe. Bevezetik az élenjáró szovjet módszereket és kiemelkedő sikereket érnek el. Az élenjárók között van a ..Dimitr Blago- jev“ bánva kollektívája, amely áprilisban 13 nap alatt 114 százalékra teljesítette a széntermelés: tervet, továbbá a „Szeptember 7“ bánya kollektívája, amely 111 százalékra telje=i'ette a feladatokat. Román Népköztársaság A ..Scanteia" közlése szerint a petrozsénvi szénbánya egyik kora plex brigádja a május 1 tiszteletére indított versen,/ során átlagosan 50— 80 százalékkal teljesítette tó; előirányzatát. • . Az aninoasai bánya legjobb do " gozói 25—60 százalék közötti túlteljesítéssel mutatnak példát. Albán Népköztársa?;' g Az Albán Népköztársaságban ez- ideig. 180 üzem dolgozói vállalták, hogy áprilisi termelési tervüket határidő előtt teljesítik. A munkaversenyhez csatlakoztak a tavaszi vetési munkálatokat végző parasztok is. A Keszonban összegyűjtőit beleg és sebesült hadifoglyok pihennek és örömmel várják hazaszállításukat Szovjetunió A minszki autógyár műhelyeiben május 1 tiszteletére szocialista verseny indult a kommunizmus nagy építkezései rendelkezéselvnk határidő előtti teljesítéséért. A verseny sikeréhez nagymértékben hozzájárulnak a mechanikai műhely munkásai is. Szergej Klimcsuk esztergályos 250 százalékos teljesítményt ért el. A kiváló esztergályos nagyszerű eredményét annak köszönheti, hogy sikerrel alkalmazza a Kole^zov-féle munkamódszert. Jelentősen növelte esztergapadján az előtolást, Máj több mint húsz éve dolgozik az üzemben Grigorjev esztergályos, ak; a mechanikai műhely legjobb sztahanovistája és naponta két-há- romszorosára teljesíti normáját. A novokamatorsztei „Sztálin“ ne- hézgépgyár területén P kommunizmus _ nagy építkezéseinP,v hatalmas térképe látható. A térkép alatt fe - irat hirdeti: „Határidő előtt teljesítjük a nagy építkezések megrendelését!“ nagy építkezések megrendeléseiből' a ..Sztálin“ nehézgépgyár acél- öntödéjére jutott a legnagyobb mé Vető munka. Itt készültek a cimljanKeszon (Uj Kína): Amerikai, angol, török és más nem-koreai hadifoglyok második napja pihennek hosszú utazásuk után, hogy felkészüljenek a kicserélésre, amire hélfőn kerül sor Pafimindzsonban. Az amerikai és angol hadifoglyok teázgatva üldögélnek a domboldalon és találgatják, ki lesz benne az első ötventagú csoportban, amelyet hétfőn délelőtt kilenc órakor adnak át. Az amerikai telet értesítették, hogy koreai—kínai részről hétfőn délelőtt két csoportban — kilenc és tizenegy órakor — harminc amerikai, tizenkettő angol, négy török és egy-egy kanadai, fülöpszigeti. dé - afrikaí éj görög hadifoglyot adnák ál. Ezek a hadifoglyok örülnek, hogy hazaszállítják őket, <je egyesek aggodalommal tckintenpi, a túlsó oldalon rájuk váró ..rostálás“ és ,.át- nevelésj tanfolyam" felé. Az egyik amerika; hadifogoly — az amerikai hadifoglyok ezre- véleményének adva hangol — kijelentene: „Úgy látszik, mintha Unde Sam, ha nem is örökre, de legalábbis egy jó időre kórházba, akarna dugni bennünket.“ A hadifoglyok arca felderült, amikor megtudták, hogy n múlt év októberében megszakadt fegyverszüneti tárgyalások teljes ülését in ioly. tátják. A hír hallatára általában ilyen megjegyzések hallatszottak: A tárgyalások már eddig is túlságosan hosszú ideig húzódtak. Ezt nem le. heteit máf tovább tűrni. A beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésének az egész hadiíogolykérdés rendezéséhez kell vezetnie.“ . A választók passzivitása a japán váiasztásokon .Sanghaj (TASzSz) Japánban április 10-én tartották a parlamenti, alsóházi választásokat. A Tokióból érkező jelentések a választók passzivitásáról tanúskodnak. Tokióban, Oszakáiban. Fukuokában és más városokban az urnáik elé sokkal kevesebb választó járult, mint a legutóbbi parlamenti választások alkalmávalChurchill beszéde Glasgowban Moszkva: A „Pravda” a ..TASzSz“ alábbi londoni jelentését közli: A ..Reuter“ ügynökség jelenti Glasgowból, hogy Churchill miniszterelnök a Konzervatív Párt gyűlésén április 17-én mondott beszédében támogatta Kisenhower elnöknek az amerikai lapszerkesztők társaságából mondott beszédét. Churchill kijelentette, hogy üdvözli „álláspontunk Eisenhower által történt kifejtését.“ Churchill beszédében cáfolta azokat a híreket, mintha a múlt héten előterjesztett költségvetést arra akar ná felhasználni, hogy határidő előtt, őszre kitűzze a parlamenti választásokat. abban a reményben, hogy megnövelheti pártja parlamenti többségét. Berlin (ADN): A Német Demokrr.- l:kus Köztársaság Nép; Kamarája el nökségének megbízottai április li án átnyújtották Co.eman vezérőrnagy, berlini brit parancsnoknak a Nép: Kamara elnökének levelei. Egyútta' o.mácso.tá'k a Népi Kamara elnökinek azt a kérését, hogy Coleman vezérőrnagy juttassa el a levelet az. angol alsóház elnökéhez. A Népi Kamara elnöke kife jezi azt a kérését, hogy az angol alsóház elnöke ismertesse az alsóház tagjaival a levél tartalmát és közölje a Népi Kamara elnökével az alsóháziak e levéllel kapcsolatban elfoglalt álláspontját. A- Német Demokratikus Köztársaság Nép; Kamarájának elnöksége az argói alsóház,hoz intézett levelében a Nyugat-Nemetországiban lévő politikai helyzetre, a bonni kormány háborús készülődésére mutat rá és hangsúlyozza, hogy a bonni kormány a diplomáciai fenyegetések és zsarolások ’ politikáját folytatja Franciaországgal szemben, elszakadási mozgalmat sizít Elzász-Lotharingrlá- ban és gyarmatokra jelenti b: igényét. A bonni kormány agresszív keleteurópai tervei — amelyeket az Egyesült Államok bizonyos,, befolyásos körei támogatnak. — azt a nyit vánvató célt szolgálják hogy Nyu- g.at-Európa népeit, közöttük az argói népe.t is. háborús kalandokba so dorják. A fenyegető helyzetre való tekinBuenos Aires (TASZSZ): Az argentin sajtó jelenti, hogy áprllij 15-án egy nagygyűlés után —amelyen Peron elnök felszólalt, — a gyűlés hazafelé igyekvő részvevőinek egy csoportjára rálőttek azokból az épületekből, amelyekben a Szocialista Párt és a Radikális Párt helyiségei vannak. A gyűlés felháborodott részvevői behatoltak az épületekbe és felgyújtották őket. Felgyújtották a Demokrata Párt és a Jockey Club épületét is. Nyomozás folyik azzal kapcsolatban, hogy a téren Peron felszólalása során két bomba robbant. A rendőrség egy amerikai állampolgárt"' is letartóztatott. Az Associated Press hírügynökség 'ette! -- folytatja a levél — nyoma, okosan kijelentjük: Európa tarlós békéjének legjobb biztosítéka az hu periaiizmusíó; ! és mii'turizmustól ténylegesen msiszabaditoit Németország, az o.van Németország, aine v nyersanyagé..áiájsá: az összes népek kel megtör.mtcpdő békés gazdasági kapcsolatok útján biztosítja. A keleti országokkal való békés gazdaság: kapcso.atok megtiltásának és megsemmisítésének politikája egyformán árt Nyuga-Németország és Nagy.Britannia (gazdasági életének. A német kérdiés megoldásának 'eci- jobb és legbiztosabb útját a négy nagyhatalom Nagy-3ritannia. .a ■Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország —l értekezletének nrl előbbi összehívásában látjuk. A'bon. n; kormány nyilatkozataival ellentétben mi azt a] felfogást valljuk, hogy a német (lépnek nincs sürgetőbb érdeke., mint a békeszerződés megkötése é- Németország egységének helyreállítása a béke és demokrácia alapján. A levél befejezésül hangsúlyozza: a német és az ángol népet a béke fenntartásának kölcsönös és ipinden- néi életbevágóbb érdeke kapcsolja össze. A bonni ^s párisi szerződések merőben szembehelyezkednek ezzel a kö'csönös érdekkel. Ezért kifejezzük azt a reményünket hogy az an goi aisóház képviselői egyek lesznek velünk abban aj kívánságban, hogv a népek lépjenek a kölcsönös meg értés békés útjára és hogy az angol alsóház képviselő 1 a cél elérésére a négyhatalmi értekezlet mielőbbi ösz* széhívását követelik. tudó-sítójának buenosairesi jelentése szerint az argentin kormány beje.en. tettg. hogy a legutóbbi napokban 77 embert tartóztatják le „zavartkeliő jellegű hazug éá tendenciózus hír' terjesztésének vádjával. A Peron elnöki irodája mellett működő tájékoztató hivatal közlésé szerint a letartóztatottak olyan hírek:t terjesztettek. hogy terjed a kormány megdöntésére irányuló mozgalom és hogy a kormány egyes tagjai benyújtották lemondásukat. A rendőrség továbbra is őrizet ben tartja azt ejz amerikai állampolgárt. akit azzaj a vizsgálattal kapcsolatban tartóztattak le, amely az április 15-i bomijarobbanésok ügyében indult. Tito-Jugoszlávia nyolcévi törlesztési k ér Nyugat -Németországtó 1 haladékot Berlin (MTI) Hivatalos jelentés közli: A jugoszláv kormány az ország súlyos gazdasági válságára hivatkozva felkérte az Adenauer-kor- rnányt, hogy adjon törlesztési haladékot Jugoszláviának az 1951-ben kötött jugoszláv—nyugatnémet áru hitel .egyezmény ből fo-lyó t art ozásának törlesztésére. Xyugat-Xémetomágnak jelenleg 44 millió dollár követelés« van Tito- Jugoszláviával szemben. Titoék most fogadkoznak, hogy“ nyolc éven belül leförleszáik a nyugatnémetországi AruszÁl-H-tmányokért járó összeget. Zavargások Buenos Airesben A MUNKANÉLKÜLI Johannes Jorgensen novellája I a „Land og főik“ című dán I napilapból. „Sajnos. Jorgensen. nincs már munka számodra. Ezt az. építkezést, .befejezzük. Amagerben, — magad is tudod, — minden helyet betöltöttünk és a hoeiiiewi két „tömbház“ épité. sérvéi nem tudunk mindenkit alkalmazni. De talán tavasszal majd vfez- szavehellek, amikor a lungbuwei há_ zak építéséhez .kezdünk“. Tehát elibocsájtottak. Nem azért, mintha rosszul dolgoztam volna, mert felület esen. vagy közönyösen végeztem volna a munkámat, nem i-s azért, mintha a főnököm valamelyik rokona vagy ismerőse tartott volna igényt a helyemre. Nem, Tudom, hogy a munkafel ügyelő igazat mondott; .vakban nincs már munka számomra. Xern ért meglepetés, tudtam, hogy előbb-utóbb rá kerül a sör. A múlt héten már hatan hallották, amit ma nekem mondtak. Mégis reménykedtem, józan eszem ellenére is reméltem, hogy talán megmaradhatok a. néhány ember között, akiknek sikerül áttelelni a cégnél. Ugylátezik, az elbocsátást nem lehet megszokni. Már sokszor kidobtak az utcára, de mégis mindig úgy ér, mint amikor húsz esztendős koromban először tudtam meg, mit jelent munkanélkülinek lenni. Éreztem, hogy elsápad a.z arcom, tompa nyomás telepszik a mellemre. Szóval megint munkanélküli vagyok. Megint az utcára, kerültem. 'Mintha villám csapott volna elém, egyszerre magam előtt láttam, ami most fog következni:' a kínos beszélgetést az otthoniakká!, a feleségem igyekezetét, hogy elterelje figyelmemet gond. jairól. Házasságunk első -napjaitól kezdve .mindig panasz nélkül viselte többhónapos munkanélküliségeimet. Magam előtt láttáin az elnémult gyerekeket. amint ijedten néznek ram. Előre láttam a végtelen kóborást az utcákon, álmatlan éjszakáimat és az olcsó kiskocsmákat, ahová bevetődök, hátha el tudom felejteni a hideg, könyörtelen kwertetet, a-rnk úgy hívnak: munkanélküliség. Amikor Visszatértem kársaim közé, már mind tudta, mi történt. Senkisom szólt egy szót sem, de láttam felindult arcukon, hogy mindent tudnak. „Xa, engem i-s kirúgtak“ — mondtam, és igyekeztem gondtalannak mutatkozni. De abban a pillanatban már éreztem, hogy én fe az elválasztóvonalon túl vagyok. Az utób. bi hetekben keletkezett az építkezésen ez a vonal. Láthatatlan rónai volt ez, de mégis éreztük mindnyájan. hogy óti vari. Az egyik oldalán azok voltak, akiket már elbocsátottak. a másikon azok. akik tudták, hogy őket is fenyegeti a veszély, de még reménykedtek. Az elválasztó vonal akikor i-s ott kígyózott közöttünk, amikor ebéd. .szünet után újra felkapaszkodtunk az építőállvúnyra. Én sem tréfálkoztam már. .olyan voltam, mint a többiek, a láthatatlan vonalon innen. Tudtam, hogy ma estétől már nincs munkám, s ez a tudat az egész építkezést, mint valami varázsszemüveg, teljesen megváltoztatta. Nem is érez. tem, mennyire kimerít a nehéz munka. nem láttam a piszkos, meszes pallókat, -sem a fáradt, elgyötört, vagy a kemény, cserzett arcvonásokat, sem -a mésztől kimart kezű fa- papuesos kőműveseket. Attól a gondolattól, hogy hamarosan mindennek vége tesz, egyre jobban éreztem, hogy része vagyok ennek az építkezésnek. Igen! Mindjobban éreztem, hogy részese vagyok ennek a nehéz életnek, tagja vagyok ezeknek a nehéz munkától 'elgyötört, de erős, kemény é-s őszinte emberek közösségének. Szinte flvlselhetetitennck éreztem, hogy kiszakítanak ebből a bajtársi közösségből. Mi az a titokzatos erő. amely egyszerűen kiragad innen és szükségtelen, fölösleges emberekké változtat, akik sóvárogva nézik azt a boldog kis csoportot, amelynek még van munkája? Este munka után, lehorgasztott fővel indultam el az építkezésről. Hazafelé gondolataim makacsul vis rátértek s °ít kavarogtak a fejemben. Miért van ez így? Meddig lehet ezt még tűrni? Tudom hogy állami fizetést húzó alkalmazottak hirdetik minden vasárnap a templomi szószéken, hogy az ég útjai kifürkészhe. fetlenek s- ők buzdítanak bennünket arra, hogy imára kulcsolt kézzel kérjük isten áldását a királyra és a kormányra, a betegekre és munka nélküliekre. Tudom jól, hogy a „nyugati civilizáció“ világában vannak nagy erők, nagyhatalmú csoportok, amelyek fezükben tartanak minden propagandaeszközt. Pompásan fel tudnak használni mindenkit aki felajánlja szolgálatait és jópénzért vagy hang. zatos címekért firkálni hajlandó nekik „demokráciáról“, és „szabadság, rói“, szellemről és anyagról. Az értelem elsődlegességéről, az anyag múlandóságáról és más filozófiai problémákról. Felhasználnak mindent ct mindenkit, hogy .eltereljék (:i-< gyelmünket a valóságtól. A valóság azonban oly kegyetlen, hogy az ilyen mélyenszántó problémákkal csak akkor tudunk foglalkozni, ha csillapítottuk éhségünket és szomjúságunkat és meg,szabadultunk a rettegéstől amelyet az atombomba és a munkanélküliség okoz manapság. Tudom jói, hogy ezeknek a hatalmas erőknek vannak filmszínházaik és napilapjaik. Kezükben vannak a rádióállomások és a folyóiratok, melyek óránként bizonygatják, hogy mi a lehelő, legnagyszerűbb világban élünk. Mégis tudom jó!, hogy a szociáldemokrata vezetők elárulták a mi ügyünket hogy nyíltan beismerték szakításukat a marxizmussal. Tu. dom, hogy Hedtoft és Bomholt már odáig jutottak, hogy nyomorúságos néhánvszáz koronáért írásban reklámozzák a kéteshírű amerikai folyóiratokat, amelyek^ kizárólag ennek a munkanélküliséget szülő társadalmi rendnek a magiasztalását szolgálják. — „így van — mondtam magamban hazafelé — de miért van így? És meddig ípgunk még ebbe belenyugodni?" Csak a mi országunkban 75 ezer munkanélküli volt tavaly de. cemberben a szakszervezeti tagok kőzett. Az építés; dolgozók ezrei vannak munka nélkül és sokezer ba;- ! ék talán ember él’ az országban. Mi ennek az oka? A város legforgalmasabb utcáin mentem hazafelé. Az áruházak kirakatai fényárban ragyogtak. A kirakatrendező művészek mindent megtettek, hogy gyerek és felnőtt egyaránt gyönyörködve álljon meg a kiállított áruk dióit, Nem sajnálják sem a költséget, som a munkát, hogy az emberekot vásárlásra ösztönözzék. De senki sem törődik itt azzal, miből vehetné meg a nép „ reklámozott. árucikkeket. Világosan kirajzolódott a cáfolhatatlan marxista tétel: a kapitalista termelés célja a minél nagyobb haszon. A kapitalista társdalomban nem számi; az ember a maga, szükségleteivel. Igen ez a munkanélküliség oka. Nemcsak p mi városunkban, nemcsak a mi országunkban, hanem mindenütt az egész nyugati világiban. — ..Miből húzhatnánk a legnagyobb hasznot? — gondolják a teimelőesz" közöjj- gazdag tulajdonosai. — Nem hoz elég profitot a házépítés, hét nem építünk házakat. Majd gyártunk kalapot játékszereket, fegyvereket. Es ha nincs ezekben kereslet, majd létrehozzuk a keresletet is. Ha már nem kellene^- a rágj kalapok, új kalapmo deli eket gyáriunk. Nincs kereslet játékszerekben? Uj Játékszer-fajtákat'i eszaiünk ki. És ha nincs szükség 'pillanatnyilag fegyverekre, hát új háború; robbantunk ki. Minket csak egy dolog érdeke : mi hoz nagyobb profitot?“ Lám milyen egyszerű? Ezek az urak (égen rátették kezüket a termelésié. Ök döntöttek a gazdaság; és politikai kérdésekben, rajtuk múlott munka és munkanélküliség. háború éjs béke. Amíg magánszemélyek vagyonukat kőolaj, ipari vállalatokba vagy bányákba fék telhetik, igen kerít a remény, hogy példáid békés celbkra használják fel az atomenergiát ebben a „lehető legnagyszerűbb világban.“ A szociáldemokrata vezetők el árulnak minket! IjTem is képesek rá hogy mások* legyeinek. A mi harcunk ügyét más emberik vették kezükbe. A beiket!arcosok ezrei, milliói készek ma arra. hojgv életüket ad'ák a jövő társadalmáért, amely ta’án nem ebben, az évben talán nem is Öt- év múlva, de bizonyos, hogy rövidesen valósággá válik. A korhadt, régi épület romokba dől és a romjain felépül az úi társadalom, ame1,, nem ismer munkanélküliséget és nyomort, megaláztatást és rettegés*. Eszembe jut Marx tanításának egv másik tétele, amely szerint a. szocia. lista társadalomban nem a haszon a termelés célja, h^nem az ember a maga szükségletejvet, vagyis az ember anyagi és kulturális szükség- tetemek kielégítésié. Mr Hazaértem. Lassan mentem fel * lépcsőn. A gyerekek vidáman «.a. ladtak elém, Az egyiknek megsimo- gattam az arcát, a másiknak a haját. Beléptem a konyhába. — Elbocsátottaki — mondtam._ Nehezen tartóztattam magam, kjs híjján kitört belőlem a keserűség. Feleségem elszánt, nyugpdt arca engem is megnyugtatott. Fejlnézett a munkájáról és csat- ennyit mondott: „Tud. hattuk, hogy így [ lesz.., Ott a le- -vél a pártszervezettől. Este elme. gyünk a gyűlésre“
