Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

1953 ÁPRILIS 19 NAPLÓ 7 Miért nincs folyamatos munkaverseny a kajmádi állami gazdaságban zott nyomorúságos életkörülmények között. Nem egy dolgozó emlékszik arra, amikor a gazdaságban a sum. mások elégedetlenségét csendőrszu­ronyokkal törték le. Bukta Imrét, Papp Istvánt., Bíró Ferencet. Bara­bás Jánost az embertelen munka tette tönkre és amikor munkaképtelenné válták, elküldték őket és semmilyen kártérítésben nem részesültek. Jól emlékszik még erre EikM István é-s Nagy Ignác, akik a múltban is a földesúrnál dolgoztak. A munkáslaká. sok egészségtelenek voltak, a sum- mások az istállóban és. a birkapajtá­ban aludtak. Ezzel szemben napjainkban új munkáslakásokat építenek és építtet, tek. Gondoskodnak a dolgozók kuk. Dévényi Endre nagyszokoiyi plébános és a gyermeknevelés Szünet volt a nagyszokoiyi álta­lános iskolában. Tízperc. A gyere­kek vidáman játszadoztak, élvez­ték a tavaszé, napsütést. Ezidö-alatt történt; Viszlát Lajos alaposan el- püíölte Megyeri Lajost. A. tanítási szabályok szerint hasonló esetek- ben az iskola igazgatóságának a legszigorúbban kelt intézkednie. Kívülálló egyének azonban nem avatkozhatnak az iskola beUigyeibe. * Délután. Megérkeznek a külön­féle lelekezetek hittanoktatói. A katolikus pap. Dévényi Endre mindjárt észreveszi, hogy „tanítvá­nyát“ Megyeri Lajost valaki meg­verte. Miután megtudta, hogy ki volt a tettes átszaladt a másik osztályba, nem törődve azzal sem, hogy ott másik felekezelnek van hittanórája és Viszlói Lajos más vallású. Kereste Viszlóit, végül az udvaron rátalált. Mire a gyerek észhezkapott volna, néhány olyan potomt adott neki, hogy mostmár Viszlói arca is letagadhatatlanul mutatta a verekedés“ tájdalmas nyomait. Dévényi tisztelendő nagyon jól tudja, hogy iskolában semmi helye, nincs a pofonnal való büntetésnek, hiszen ezt számos rendelet tiltja. De hiába, szegény tisztelendő úr a verekedés hírére, szokatlanul any- nyira indulatos lett, hogy nem tudta fékentartani jókora kezeit. Nem is akarta, hogy folytatása le­gyen az egész ügynek, szerelte volna, ha az szépen, észrevétlenül elsimul. Megyeri Lajos édesanyjá­nak már azt tanácsolta, „ne keres­kedjen senkinél, én megadtam a fiúnak a magáét“. A lelkiatya felbőszült pofozkodá­sán vannak, akik nem csodálkoz­nának, ha — amint özvegy Kótai Jenöné mondja — ,>a kocsmából jött volna részegen és nem az A szedresi tanács „megmagyarázza44 miért nem tudják a vetéstervet teljesíteni dobta, egy kis zavar állott be lelki. állapotában. Nem a verekedés miatt, mert hiszen ezt nem tiltják ' az egyház törvényei, hanem azért, mert államunk felelősségrcvonta. Meg ha tiltanák, akkor sem történt volna különösebb dolog. Az egy­ház tagjai ugyanis ha bűnt követ­nek el — legyen az bármekkora — és megbánják, akkor az „úr* fel- oldozza őket, megtisztítja lelkűket és letettek minden gondol az előző ballépéseikről. A jelenlegi esetnél — épf-n ez a furcsa Dévényi tisztelendő úr számára, hogy már napok óla ,.szánja-bánj(V‘ bűneit és államunk mégsem bocsátotta meg neki, még_ is megvonta tőle a hitoktatási. Hiába, Népköztársaságunk nem gyóntatószék, törvényei megszegé­sét nem lehet elintézni, hanem aki bűnt követ el, az megkapja a kellő büntetést. Így történt ez Nagyszo- kolyon is és ez nagyon kellemet­len érzés most Dévényi Endre lelki- pásztornak. Hisz mennyivel köny. nyebb lelt volna egy rövid „bűn- bánat", mint egy ilyen büntetés. Ez a verekedés élő példa arra> hogy Dévényi Ernő tisztelendő bi­zony ellensége a gyermekeknek. És, hogy mennyire így van, azt mu­tatja egy nemrég megtörtént, eset is. Meghalt az iskola egyik I. osz­tályos tanulója. Az iskola nevében az igazgató akarta búcsúztatni. Dé. vényt azonban, nem egyezeti bele, amit indokolt azzal, hogy „hátha valami egyházellenes kijelentést tesz". Magyarul ■ mondva nem akarta, hogy iskolatársai és taní­tói elbúcsúzzanak tőle. Az iskola növendékei — akik ott voltak <t> temetésen — megrövidítve érezték _ magukat, mert nem volt, aki ne­vükből elbúcmízott volna a kopor­sóban fekvő ishólátármktöl. Suli Ferenc, Jentilicsek András, Lampelt Gábor és Szilágyi János simonlornyai dolgozó parasztok I. negyedévi beadási köielezeltségiike! 150 százalékra teliesileiiék A tej-, tojás- és baromfibeadási kö­telezettség teljesítése és túlteljesítése még jobb eredmények elérésére köte­lez miniden dolgozó parasztot. A ha­zafias kötelezettség teljesítése még szebbé és boldogabbá teszi gyerme­keink jövőjét és még erősebbé teszj dolgozó «pünik hatalmát. Hazánk­ban a dolgozó parasztok a beadási kötelezettség teljesítésével és túltel­jesítésével harcolnak függetlenségün­ké rt, s járulnak hozzá a szocializ­mus építésének megvalósításához. Mindezek az eredmények továbbra csak úgy biztosíthatók, ha dolgozó parasztságunk becsülettel állja meg helyét a tej., tojás-és baromfibeadási A koratavasziak vetését és a ta- lajelökészitést idejében végezték cl a kajmádi állami gazdaság dolgozói. Határidő előtt fejezték be a tavaszi kalászosok, hüvelyesek és egyéb magvak vetését. A gyapotföldet már jóé lő re előkészítették és megfelelő magágyat biztosítottak a vetés ide­jére. Az eredmények elérésében azonban kevés érdeme van a gazda­ság üzemi ezak,szervezetének. Szászt elvtárs, az VB elnök nem vált a munkaverseny gazdájává és bele­nyugszik abba, hogy spontán szüles­senek a kezdeményezések, verseny- vállalások, nem irányítja azokat Mindazért felelősség terheli a megyei MED03Z elnökségét is* mert nem nyújt kellő támogatást az üzemi szakszervezet munkájához. A gazda­ság dolgozói nem tudják megmon­dani, mikor látták utoljára a szek­szárdi MEDÖSZ elnökség munkatár­sait. Semmi sem bizonyítja a munka- verseny lebecsülését jobban, mint az, altnak ellenére, hogy minden tizem felajánlással készül május l.re és a választások tiszteletére, de szó sincs erről kajmádi gazdaságban. Április 4-re is csak a traktorosok és növény, termelési brigádok egyes tagjai tet­tek felajánlást, de 'néni történt fel­ajánlás az állattenyésztésben annak ellenére, hogy Szászt elvtárs. az CB elnök, mint állattenyésztési brigád- vezető dolgozik a gazdaságban. Ezek után könnyű megállapítani azt, hogy a szakszervezeti vezetők ma­guk setn járnak elől jő példával, nem gondoskodnak a szakszervezeti bizal­miak megszervezéséről, akik állan­dóan mozgósítanák a dolgozókat minden munkakörben a verseny-válla­lásokra és azok teljesítésére. Mindezekért a hanyagságokért, fe­lelősség terheli Horváth József elv- társat, az üzemi párt-titkárt is, aki nem bízza meg feladatokkal a szak­szervezetet és nem ellenőrzi munká­ját. Nyilvánvaló, ha a szakszervezet nem törődik a mimkaversennyel és a pártszervezet elnéz efelett,' a nép. nevelő munka körül is hiba van. A népnevelők nem foglalkoznak a dol­gozókkal és nem mutatják meg, ho­gyan változott meg életük az 5 éves terv keretében. Erre pedig igen tág lehetőség van a. gazdaságban, mert nem egy olyan dolgozó var., aki a múltban Illés Imre birtokán dolgo­A Megyei Tanács fietve’mébe: Ne törje tovább egyes tanácsfunkcionáriusok hanyag munkáját Hatalmas az a feladat, amely a mezőgazdasági munkák elvégző seben a tanácsokra vár. Ennek a feladatnak mindenekelőtt csak úgy tudnak megfelelni, ha soha nem tévesztik szem elöl, hogy a fel­adat, mellyel pártunk a tanácso­kat megbízta, megtisztelő és fele­lősségteljes munkát kíván. El lehet-e mondani, hogy érzik a felelősséget a tanácsok, vagyis annak egyes dolgozói a munká­jukért? Nem. Az árpavetés határideje április 10-én lejárt. Ma 19-e van, de nem tudjuk, hogy a mai napig, hogy néz ki a terv teljesítése me gyénkben. A fő hiba, hogy nem látjuk tisztán a tervek teljesítését, a megyei tanácstól ered. Április 17-én délelőtt 11 órakor még nem tudta a megyei tanács statisztikai osztályának vezetője, Madarász elvtárs megmondani, hogy melyik járás hogyan teljesítette árpavelési tervét. A megyei tanács statisz­tikai osztályának hanyag, nem ki­elégítő munkájáért György József elvtárs. a megyei tanács mezőgaz. dasági osztályának vezetője is fe­lelős. De felelős Sajgó Ferenc elv­társ, a megyei tanács végrehajtó- bizwttságáiiak elnökhelyettese is annál is inkább, mert a vb. részé­ről ő kapta azt a megbízatást, hogy a mezőgazdasági osztály munkáját ellenőrizze s patronálja. Megjegyzésünk. Ne tűrje tovább a megyei tanács végrehajtóbizott­sága, hogy egyés tanácsfnnkcio- náriusok hanyag, felelőtlen mun­kája miatt a járások értékelését ne lehessen elkészíteni. A járá­sok értékelése annál is inkább nagyjelentőségű, mert ennek alap­ján értékelik a járások közötti Tersenyt, A Tolnai Naplóban már több bí­ráló cikk jeleni meg a szedresi ta­nácsról, annak hanyag munkájáról. Többek között a február 15-i szám­ban az egyik cikk azérí bírálta a szedresi tanácsol, mert nem vonta be az élenjáró dolgozó parasztokat az állandó bizottságokba és nem népszerűsítette azok eredményeit. A szedresi tanács munkája az e1- tek idő óta sokat javult . (de még pillanatnyilag sem 'kielégítő). Az első negyedévi begyűjtési tervet a szed­resi dolgozó parasztok a tojás kivé­telével határidő előtt löt) százalékon túl teljesítették, amit úgy értek el, hogy népszerűsítették az olyan élen­járó dolgozó parasztokat, mint Re- félsz József, Horváth Pál, Varga András, akik inár az óv első hónap­jában teljesítették első negyedévi be­adási kötelezettségüket s ezeket a .dolgozó parasztokat bevonták a nép. nevelő munkába. Hiba volna azonban arra a állás­pontra helyezkedni, hogy szedresi tanács minden vonatkozásban jó munkát végzett. Jó munkát végzett volna akkor, ha a mezőgazdasági munkákat is, mint a begyűjtést az előírás szerint teljesítették volna. A valóságban azonban éppen az el. fenkezője mutatkozik meg. A kora tavaszi növények vetéséből, melynek április 10-én volt a végső határ­turális fejlődéséről és művelődéséről. Modem gépekkel könnyítik meg a dolgozók munkáját. Gyermekeiket napköziotthonokba vihetik. A szövet­kezeti boltban helyben vásárolhatják meg a szükséges cikkféleségeket. Munka után lehetősége van minden­kinek a szórakozásra, sportolásra, amire a múltban gondolni sem le­hetett. A pártszervezet népnevelői és az üzemi szakszervezet bizalmiai a dolgozók megváltozott életét ilyen példákkal mutatnák be, és az agitá­ció« érvekkel egybekötve szerveznék a versenyt, az állami gazdaság dol­gozói megértenék azt, hogy verseny- munkán keresztül életszínvonaluk to_ vábbi emelkedését segítenék elő. imakönyv mellől. Akkor méltó lelt volna hozzá az iskolai pofozko­dás". Mások pedig kerek-perec, nem is csodálkoznak rajta, sőt „indo­koltnak" tartják, hiszen Megyeri édesanyja, özvegy Megyeri Lajosné a tisztelendő úr bejárónője, sza­kácsnője, meg néha-néha takarít is nála.,, Mindezért nem fogad, cl semmit, — magyarázza Dévényi tisztelendő — csupán szerétéiből csinálja. Szegénynek nincs férje, lakásuk sem volt és nekem több­ször panaszkodott. Én megsajnál­tam és múltkoriban megeng. "w neki, hogy itt lakjon nálam fiúval együtt a konyhában. Természetesen saját ágyán." így tehát különös­képpen „illendő" dolog volt Me­gyeri Lajos ,,pártfogolása" is. özvegy Megyeri Lajosné, a pap gondviselője — még elég fiatal, jó erőben lévő menyecske — is a megértők között van. ,Jogosan ver­te meg Viszlóit, elvégre a tiszte­lendő úr apja helyeit apja a fiam­nak", — állította az amúgy is köz­ismert lényt. (Tévedés ne essék: azt már nem mondotta, hogy neki pedig férje helyett férje, és egy szónak is száz a vége, az ö gond­juk, hogy a lelkiatya milyen fel­tételekkel bízta özvegy Megyeri- nére a ház vezetését.) A falu lakóinak jórésze azon­ban helyesen vélekedik a felhábo­rító eseményről: ,.A fennálló tör­vények szerint az iskolában nem szabad megverni egy tanulót sem. Ma már nem bottal és pofonnal ne­velünk. A tisztelendő úr pedig megszegte ezeket a törvényeket és ezért helyesen járt el az oktatási osztály, amikor megvonta tőle a hitoktatási engedélyt." Most egy kicsit kellemetlenül érzi magát a nagyszokoiyi kato­likus lelkek pásztora. Amint mon­ideje, csupán a napraforgó és a ta­karmány vetési tervet teljesítették áp­rilis 15-re, míg az árpavetést még 30 százalékra sem. A zabvetést csak 60 százalékra, de sorolhatnánk to­vább, mert a lemaradások megmutat, ko-znak a vöröshere, y, cukorrépa ve­tésénél, de a szántások teljesíté­sénél is. A szedresi tanács részéről bizo. nyos fokú önelégültség mutatkozik meg, mivelhogy a begyűjtés teljesí­tésében a megye első községei kö­zött van. Ezt az-önelégültséget Szabó elvtárs, a község mezőgazdasági elő­adója félreérthetetlenül ,.megmagya­rázza“ azzal a kijelentésével, hogy 'lehetetlenség az árpa vetési tervet Március 9-én a gyönki gimnázium­ban is lezajlott a Rákosi Mátyás ta­nulmányi verseny. Magát a versenyt igen nagy izgalom és versenyláz előzte meg. Az érdeklődés igen nagy yolt iránta, s ennek megfelelően a résztvevők, száma is elég nagy volt. Tanulóink egyrésze nagyszerűen megállja helyét a tanulmányi mun­kában, ezt az bizonyítja, hogy ver­senyzőink közül háromnak a dolgo­zata megyei viszonylatban is a leg­jobbak közé tartozott. Dallos Lajos és Mayer Gyula orosz-nyelvből ju­teljesíteni, mert feszített a terv. Éppen Szabó elv társnak kellene, hogy harcoljon az ilyen hangulatok le­szereléséért. Annyi biztos, hogy nem könnyű teljesíteni a vetéstervet, de. arra azonban egyáltalán nincs ok, hogy a tanács vezetői ilyen állás­pontra helyezkedjenek. A községi pártszervezet és a ta­nács indítsa harcba a népnevelőket, s úgy készítse fel az agitációra. hogy ne engedjék a dolgozó parasz­toknak eltúlozni a nehézségeket, ha­nem azok leküzdésére mozgósítsanak. KösSék össze a választási agitációt a vetéstervek lemaradásának a pót­lásával. toriak tovább a megyei versenyre és Mátyás Ernő magyar-irodalomból és történelemből. Április 11-én az I. és II. osztály számára rendezett Arany Dániel ma­tematikai versenyt bonyolítottuk le. E tantárgy iránt is nagy az érdeklő­dés, aminek a bizonyítéka az, hogy igen sokan nevezték be a versenybe. Az. I. és II. helyezésre legtöbb esélye Sehr auf Józsefnek és Kaszás Sán­dornak van. Jámbor Endre. kötelezel iség teljesítése érdekében. Simontoroyán Suti Ferenc, Jendlícsek András, Lampelt Gábor és Szilágyi János dolgozó parasztok, akik az I. negyedévi beadási kötélézéttségti- ket ISO ©zúzalékra te5jé«tétték. Azok a doúg'ozó parasztok, akik a tej-, to­jás- és baroiinfibeadási kötelczettsé-' güknek 100 százalékig eleget tesznek, az 1052. évi és 1953.' J. negyedévi hátralékoknak, pártunk és kormány­zatunk lehetőséget ad arra, hogy. a községi tanácsok a kivetett kártérí­tést elengedjék. Vegyen példát dol­gozó parasztságunk az említett be­csületes élenjáró dolgozó parasztok­ról, akik bebizionyítoHák kötelezett­ségük teljesítésével, hogy szere1 ik ha­zájukat, n békét. Illés János begyűjt, o. vez. U. Bátaszéik. Szabotáló kulákokat ítélt el a tamási [árásbiróság A dolgozó nép bírósága kemény ükölkil sújt le mindazokra, akik- be­adási tervük elmulasztásával próbál­ják szabotálni tervgazdaságunk terv- teljesítését, A tamási járásbíróság Ambrus László piti-cehe yi kulákot. akj 1952. évre szóló 2.421 darab to­jás, 1 darab hízottsertés, valamint 1953. I. negyedévi 19 kiló tojás és 4.5 kiló baromfibeszolgaltatási köte­lezettségnek nem tett eleget, ugyan­akkor az előirányzott 6 hold búza. vetésből is csak 1 hold és 400 négy­szögölet vetett vít, 1 évi és >S hónapi börtönbüntetésre, 1000 forint pénz- büntetésre, 1500 forintértékű vagyon­elkobzásra és 3 évi közügyektől tahi eltiltásra ítélte. Horváth Gábor ugyancsak pince­helyi kutak, aki 1952. évi 412 darab tojás, 44 kiló baromfi, 360 kiló lií- zoltsertés, továbbá 1953. I. negyed­évi 33 kiló tojás, 14 kiló baromfi beszól,g'á'jtatási és 5 hold búza vetési kötelezettségnek sem tett éleget. Ezért a tamási járásbíróság 1 évi és 4 hó­napi börtönbüntetésre, 1.600 forint pénzbüntetésre, 2.000 fprint vagyon­elkobzásra és 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Az államügyész az Léiét ellen súlyosbítást jelentett be. A földm íí vessző ve t keze í i mozgalom élharcosai A Szövetkezetek Országos Szövet sége „Kiváló FöldművCsszqvetikezeti Dolgozó“ jelvény adományozását ren­delte el. Ezt a jelvényt azok a szö­vetkezeti dolgozók kaphatják, akik a szövetkezeti •mozgalomban a tervek •tefjesit'ósébpn élenjárnak. Megyénk területén az első alkalommal április 4.én adományozták a „Kiváló föld- művesazöVetkezéti dolgozó11 c. jel- ' vényt Jelvénnyel kitüntetett dol­gozóink Murányi Ádám fogyasztási üzemágvezető Hőgyész, Beritts Fe­renc ügyvezető Dombóvár, Horváth János MÉSZÖV pénzügyi előadója SzekszánL, Szabó Borbála terv és statisztikus Gyünk, Kovácsit Kálmán főkönyvelő Dombóvár, Futsch György ( áruházvezető. A Rákosi Mátyás tanulmányi verseny eredményei a gyönki gimnáziumban

Next

/
Thumbnails
Contents