Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-19 / 92. szám
4 1953 ÁPRILIS 19 NAPLÓ A SZTÁLINI ÖTÉVES TERV GYŐZELMEI EZZEL ÉR VÉLJ! A Szovjetunió népgaxdasági terveinek eredményei változatlanul a ezo- ciaJifita gazdaság ée kultúra gyors növekedéséről tanúskodnak. így volt ez a háborúelőtti években és így volt a háború utáni első ötéves terv éveiben is. A mostani, ötödik sztálini ötéves terv éveit a Szovjetország gazdaságának és kultúrájának további szakadatlan, gyoreütemű fellendülése jellemzi. A szovjet nép békés, alkotómunkáját a/,' új ötéves terv nemrég befejezett második évében is hatalmas siker koronázta. E sikerek méreteit és jellegét ismerteti a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal január 28-án közzétett,. a Szovjetunió népköztársaságának fejlesztését szolgáló állami terv 1032. évi eredményeiről szóló jelentése. Ezek az eredmények, amelyekre jogosan büszkék a szovjet emberek, nemzetközi szempontból is igen nagy- jeientőségűek. Ismét meggyőzően bizonyítják. az egész világ előtt a szovjet szocialista rendszer hatalmas életerejét. a szovjet állam politikájának és népgazdasági terveinek irányzatát. 1932-ben a Szovjetunió ipara 101 százalékra teljesítette évi összterme- !é«si tervét. Ez azt jelenti, hogy a terven felül további jelentős mennyiségi! termelési eszközt ée közsziikség- - éti cikket: nyersvasat, acélt, hengerelt terméket, üzemanyagot, külön-, féle szerszámgépet és egyéb gépeket, gyapjú- és selyemszövetet, kerékpárt, fényképezőgépet, sajtot, édesipari ké. «zitményeket, teát. cigarettát stb. állított elő. A szovjet ipar növekedésének üteméről világosan beszél az a tény, hogy a Szovjetunió iparának össztermelése 1952 ben 11 százalékkal múlta feliül az 1951. évit. 1951.ben pedig 1950 hez viszonyítva 16 száza, 'ókkal növekedett az ipari össztermelés a Szovjetunióban. Az ipari termelés ilyen rohamos, a tőkés országokban elképzelhetetlen növekedési ütemének jelentőségét megítélhetjük abból, hogy a szovjet hatalom alatt országunk ipari termelése 39 szeresére emelkedett. Természetesen a szovjet ipar, s a népgazdaság többi ágainak ily gyors. iitemü növekedése csak az élenjáró szovjet tudomány és technika eredményeinek felhasználása alapján történhet és így is történik. Óriási méretekben alkalmazzák a legújabb technikát: a nagyteljesítményű gépeket,' szerszámgépeket és gépszerkezeteket. Elég ha azt említjük meg, hogy a szovjet gépipar csupán 1952-ben mintegy GÖO féle nagyfontosságú új- típusú gép és gépszerkezet gyártásával biztosította népgazdaság további technikai fejlődését. A Szovjetunió népgazdasága a termelés gépesítése és önműködővé tétele terén olyan színvonalat ért el, amilyennek elérésére egyetlen tőkés ország sem képes, Jellemző e tekintetben a szovjet szénbányászat, ahol már 1952. előtt befejezték a réselés, a fejtés és a szállítás gépesítését, s 1952-ben tovább gépesítették a széntermelés leg- munkaígényesebb folyamatait. A szovjet bányászok olyan körülmények között dolgoznak, amilyenekről még csak nem is álmodhatnak a tőkés országok bányászai! 1952 ben új, hatalmas eredményeket ért el a Szovjetország mezőgazdasága is. 1031-hez viszonyítva jelentősen megnövekedett a legfontosabb mezőgazdasági növényfajták vetésterülete, így a búza vetésterülete egy év alatt 3.320.000 hektárral növekedett. A búzatermés csaknem egynegyedével (123 százalékkal) múlta felül az 1051. évit a gabonafélék össztermése 1932-ben elérte a 8 milliárd padot: a gyapot, a cukorrépa, a len és a többi ipari növény termése is megnövekedőt,t. Sokszorosan megnövekedett a kolhozok jószágállománya. A népgazdaság valamennyi ágában — a vasúti-, a. vízi. és a gépkocsin történő szállításnál, valamint az építőiparban — az 1932 es évet új, je. l'cntős eredmények tették nevezetessé. Az egyik legnagyobb eredmény az volt, hogy átadták a forgalomnak a Leninről elnevezett hajózható Volga- Don-csatornát — a komm un,izmus nagy építkezéseinek elsőszülöttjét. A népgazdaságban elért sikerek eredményeit napról-napra érzik a Szovjetunió dolgozói. Évről,évre nö. vekszik a Szovjetunió népgazdasága, nemzeti jövedelme s ennek megfelelően emelkedik a nép anyagi és kulturális életszínvonala. „A szocialista termelés célja — tanítja Sztálin elvtárs nem a profit, hanem az ember a maga szükségleteivel, vagyis az ember anyagi és kultúrál!« szükségleteinek kielégítése.'* 1952 ben, ugyanúgy, mint az előző években, jelentősen javult országunkban a munkások, parasztok és az értelmiségiek anyagi helyzete, s ezt a javulást minden dolgozó érzi az élet minden területén. A nép életszínvonalának emelkedése kifejezésre jutott az új házak számának nagymérvű növekedésében: csupán a városokban és a munkástelepeken több mint 27 millió négyzetméter lakóterületet építettek, falun pedig 370.000 lakóház épült. A nép életszínvonalának emelkedése kifejezésre jutott abban, hogy 1952. tavaszán immár ötödször csők kentették az állami kiskereskedelmi árakat, hogy a munkások és alkalma zot'tak egy dolgozóra számított jövedelme 7 százalékkal, a parasztoké 8 százalékkal növekedett., Kifejezésre jutott ez az emelkedés az áruforgalom jelentős fejlődésében, a lakosság, nak eladott hús, zsiradékfélék, tojás, tej, ruházati cikk. kerékpár, televíziós készülék, hűtőszekrény és porszívógépek mennyiségének emelkedésében. A nép életszínvonalának emelkedése látható az új iskolák, szülőotthonok, kór,házak, klubok hatalmas méretű építéséiben, a könyvtárak munkájának kiszélesítésében és sok más téren. Mar 1920 decemberében, amikor a szovjet nép Lenin Sztálin pártjának vezetésével éppen, hogy hozzáfogott országunk villamosítási tervének megvalósításához, Vlagyimir Iljies Lenin előre megmondta, hogy ..kommunista gazdasági építésünk példakép lesz az eljövendő szocialista Európa és Ázsia számára“. Ez a zseniális előrelátás valóság lett. Az európai népi demokratikus or. •szagok, valamint a Kínai Népköztársaság — a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával — Sikeresen valósítják meg népgazdasági terveiket. A január folyamán közzétett népgazdasági eredmények mutatják, hogy 1952 ben ezek az országok milyen jelentős további fejlődést értek el az iparosítás terén. Magyarországon az ipari termelés 1952-ben 23.6 százalékkal, Csehszlovákiában (nem végleges adatok sze: rint) 18 százalékkal növekedett. Csehszlovákia ipari termelése 1952_ben a háborúelőttinek több mint kétszerese volt, Magyarországé pedig meghaladta a háború előtti termelés háromszorosát ... Hatalmas sikereket értek el a népi demokratikus országok a. me. zőgazdaságban is; a nép anyagi és kultúra'ás életszínvonala szüntelenül emelkedik ezekben az országokban. Ez a demokrácia -és szocializmus táborában megnyilvánuló fellendülés különösen akkor szembeszökő, ha azt összehasonlítjuk az imperialista tábor országainak helyzetével. E helyzet jelképül szolgálhat Lloyd George angol közellátási miniszter képviselő- házi kijelentése: „1952-ben az angol dolgozók a felénéi is kevesebb vajat fogyasztanak, mint a háború előtt“. Nem kell megkérdeznünk Lloyd George urat az angol dolgozók életszínvonala katasztrófái is süllyedésének okairól, minthogy ezek az okok világosak: az eszeveszett fegyverkezési verseny, az a hitleri időkből jól ismert „vaj helyett ágytV'.politika. amelyet az agresszív atlanti tömb pórázán haladó többi tőkés országgal együtt Anglia is folytat. Ez a végzetes irányzat felbomlasztja az Egyesült Államok vezette imperialista tábor országainak gazdaságát. Az Egyesült Államokban és a csatlós országokban egyaránt, a monopóliumoknak ez a kapzsi politikája 1952- ben még tovább élezte a tőkés gazdasági rendszer minden nyomorúságát és gonoszságát. A békés termelést szolgáló ipar összezsugorodik., fokozódik a pénzromlás, az árak emelkednek. növekszik a munkanélküliség s a munkásosztályon és a parasztság többségén kívül n, lakosság középrétegei is elnyomorodnak. Míg a Szovjetunió népgazdaságának 1030-ben elért fejlődése szemle letcscn igazolja a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését, az imperialista tábor országainak ez. évi eredményei szemléltetően illusztrálják a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét: ......a maximáli s tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba- döntése útján, más országok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása, és rendszeres kifosztása útján, végül a legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság .militarizálása útján.'* Ha csupán szembeállítjuk egymással a béke, demokrácia, és szocializmus Szovjetunió vezette táborának 1952 ben elért gazdasági eredményeit és azokat az eredményeket, amelyeket az imperialista háborús tábor' fel,, mutathat, e szembeállításból minden tárgyilagos ember azonnal láthatja a szovjet szocialista rendszer vitathatatlan fölényét. A szovjet nép, amely Lenin-Sztáliin pártjának vezetésével ilyen ragyogó sikereket ért el, bizakodva tekint a jövőbe, s az új, 1933-as évben min. den alkotó energiáját arra fordítja, hogy országunkban sikeresen építse tovább a 'kommunizmust, hogy még erősebbé tegye a szovjet szocialista hatalmat, a béke, demokrácia és szó eializmus táborának vezető erejét. A Szovjetunió sikerei és eredményei hatalmas nemzetközi jelentősé, gűek, mert, a Szovjetunió a világ- béke bástyája, az az ország, amely megmutatja a világ dolgozóinak a szebb jövő felé vezető utat. („Novoje V rom ja“, 1*903. 5. ®z.) Kultúra és egészségvédelem Tö: Írországban: az állami költségvetés 1.8 milliárd :ö- rpk fontot il török font=4.14 forint) irányzott elő az 1938. évi katonai kiadásokra. Ez az összeg a küitsétr. vetési kiadások 80 százaléka! * A török kormány az 1953, költségvetési évben a. költségvetésben elő irányzott kiadásoknak mindössze 4.3 százalékát fordítja a lakosság egész- ségvéde, ntóre. Többre nem telik, mert a háborús előkészületek mindent felemésztenek, * Az 1053. évi török állami költségvetés népművelési célokra 290 millió török fontot irányoz elő. Ileri török népművelési miniszter beismerése szerint csupán a régi iskolák kariban* tatására és új iskolák építésére 527.840.000 török fontra lenne szükség. Törökországban az írás,tudati linók száma jelenleg 16.5 millióra emelkedik. A városokban a felnőtt lakosság 80 százaléka, vidéken pedig 90 százaléka nem tud irni-olvasni. 28.000 török faluban egyáltalán nincs is. kóla. az Albán Népliiziársaságban: az ötéves terv folyamán eddig öt főiskola, továbbá hét középiskola épült. Az óvodák száma megtízszereződik. Az elemiiskolák száma pedig megháromszorozódik 1938-hoz viszonyítva. * Az ötéves terv keretében 12 kór. ház, 1 szanatórium), 301 ambulancia, vórkonzerválási központ és több szülőotthon épiil. Egyedül a központi gyógyszerészeti laboratórium létrehozására 14 millió leket fordítanak 1958-ban. * Az ötéves terv keretében U népi alkoíóház, 216 népi olvasóház és 18 hatalma« könyvtár létesül. Színházak és új mozik épülnek az Albán Nép- köztársaság csaknem minden nagyobb városában. A népi kormány igen nagy gondot fordít az írástudatlan súg maradéktalan felszámolására. A felszabaduláskor Albániában 679.000 írástudatian volt, akiknek száma már 1930-ben 377.000 re csökkent. A ieg. eidugotíabb falvakban is folynak a I betűvetö tanfolyamok és 1955-re tel- I jósén megszűnik az írástudatlanság. Moszkva szakácsművészeinek ériékes kezdeményezése Moszkva közélelmezési üzenteiben új, nagyszerű mozgalom indult. A fővárosi vendéglők tapasztalt szakácsmesterei védnökséget vállaltak a gyárak, üzemek, építkezések dolgozóit ellátó étkezdék felett. Gorskov olvtárs, a Jarosziuvli- pályaudvur. Kmlrjavcev elvtárs, a Belorussz-pál vaud var vendéglőjének, kozirjev olvtárs az ...\storia*‘-ven- déglőnek, Potiljev elvtárs a 150. számú kávezé) vezetője és Akimfijeva elvtárs az egyik vendéglátóipari tröszt mérnöke, akik a szolgálatban eltöltött évek alatt nagy tapasztalatot szereztek, szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy átadják tudásukat a gyárak, üzemek és új építkezések szakácsainak, A „Sarló és Kalapáos“-gyúr étkez, déje felett Gorskov elvtárs vállalt védnökséget, aki előadásokat tart az ételek helyes elkészítéséről és a művészi tálalásról. Gorskov irányításúval egészítették ki az étkezde hiányos felszerelését. Ennek eredményeképpen változatosabb lett a „Sarló és Kalapács"-gyár étkezdéjének étrendje, javult az ételek minősége, emelkedett a felszolgálás színvonala. A Moszkvai Egyetem építőit ellátó „Lenin“ vendéglátói,pari tröszt 582. számú étkezdéje felett Kozirjev elvtárs vállalt védnökséget. Kozirjev elvtárs tanulókört alakított, ahol a szakácsok a szakácsjuúvészét alapjait tanulmányozzák. Tanulókörével meglátogatta a vendéglőket, ahol megmagyarázta az ételek elkészítésének. az alapanyagok helyes felhasználásának élenjáró módszereit és ismertette a szakácsok munkahelyének megszervezését Kozirjev olvtárs Bicskov elvtárssal, n „Lenin“ tröszt 582. számú étkezdéjének vezetőjévé! karöltve változatos étrendet állított" össze: az étrendben 8—10 féle hideg előétel, 4- -5 féle első, 12 —16 féle második fogás és 5—-4 félé édesség szerepel. Kozirjev elvtárs különös gondot fordít az ételek minőségére, A felszolgálás meggyorsítása céljából sza. lagrendszert dolgoztak ki. Átszerelték a kenyérvágógépet. A szakácsok a személyzet átszervezésével biztosították a vendégek folyamatos ellátását. A kereskedelmi és közlekedési dolgozók szakszervezete Moszkva-terii- lot.i bizottságának elnöksége nagy jelentőséget tulajdonít ennek a nag> - szabású hazafia« kezdeményeaé^nck. Számos intézkedést telt a moszkvai szakácsmesterek értékes kezdeményezésének széleskörű elterjesztésére. . ’ Az élenjáró szakácsok példáját már több mint 120 moszkvai szakács követi. A Főiskolások Tudományos Társasága N. J. Zeukovszkij, a nagy orosz tudós a Moszkvai „Buuman" Műszaki Főiskolán annakidején megszervezte Oroszország első főiskolai, tudományos körét. Ezidőszerint a műszaki főiskolai tudományos társaság keretén belül 100 tudományos kör működik, amelyekben összesen körülbelül e.zer főiskolai hallgató tevékenykedik. Szinte valamennyi tanszéken megalakultok a tudományos körök, amelyeknek vezetésében a főiskola tanárai és docensei vesznek részt. A tanszékeken a szaktudósok nagy tudományos kutatómunkát fejtenek ki, a hallgatók, mint a tudományos társaság tagjai, résztvesznek a különböző szerkezetű gépek, készülékek és műszerek megtervezésében és segí tenek kidolgozni az újabb * technológiái folyamatokat. A- hallgatók kutatómunkája legnagyobbrészt elméleti jellegű. ■ A hegesztőipari tanszék hallgatói G. A. Xyikolajev professzor vezetésé, vei egy olyan automatikus gép összeállításának tervét dolgozta ki és valósítja. meg, amely a vasbeton vizi- épíhnények armatúrájának hegesztésére szolgál. Ebben a munkában V. Voliesenko és H. Szicsev aspiránsok is résztvesznek. Az újezerkezetü automata lehetővé teszi, hogy a munka termelékenységét sokszorosan nőve! jók. A JÖVENDŐ TÓ PARTJÁN Az albánjai Skopeti sziklabércek közt beköszöntött a tavasz. Szinte egyik napról a másikra érkezett és az erdők fehér takaróját elevenzöld, üde lombokkal cserélte fel. A tisztások szélén fehér virágdíszben bólogatnak a galagonya-bokrok ágai s már a vadrózsa is bontogatja friss rügyeit. Csak a magasabb sziklák csúcsán hirdeti a foltokban megmaradt hó, hogy nemrég még metsző szél seperte maga előtt a havat ezen a zordon szépségével lenyűgöző vidéken. A keskeny völgyben harsogva, tajtékot hányva hömpölyög alá a megáradt Mát-folyó zavaros vize. Hatalmas szikladarabokat görget, sárgásbarna hullámai mohón csapnak fel a part mentén. Ilyenkor, a tavaszi áradások idején valósággal tombol a Mát-folvó. Valamikor még vad harsogása egyedül töltötte be az egész völgyet, visszhangot verve az égbenyuló meredek " sziklák között. Most azonban harsogó zúgását új, a vidéken azelőtt ismeretlen hangok nyomják el. Ott, ahol kiszélesedik a folyó völgye, kőtörők tucatjai dolgoznak. Még távolabb hatalmas exkavátorok vörös és kék testén psillog a korareggeli napsugár. Az újonnan épített utakon gépkocsisorok száguldoznak megszakítás nélkül. A nemrég még kihalt vidéken llúzasütemű építő- munka folyik. Száz és Száz rohambrigád indult itt harcba, hogy megfékezze a zabolátlan folyót és legyőzze az embernemjárta sziklákat. A felszabadult albúu dolgozók, a hős sasok mindennapi lelkes, elszánt harcában ragyogó munkagyőzelmek születnek és minden diadal közelebb hozza azt a napot, amikor az alkotó ember rákényszeríti akaratát a természet pusztító erőire és a Mát-folyó megjuhászkodva villamosenergiát szolgáltat majd a szocializmus építése számára. A sziklák közt, ott, ahol a hatalmas duzzasztógátat építik, bányász- brigádok dolgoznak. Csattognak a fejtőkalapácsok és Ibrahim Nelii sztahanovista brigádvezető elégedetten figyeli a munkát. A fejtőkalapáccsal dolgozó brigádtagok egy része robbantólyukakat készít, a többiek pe- dik a hepe-hupás sziklás talajt egyengetik. Kissé feljebb Zef Jaku sztahanovista bányászbrigádja dolgozik. Zef Jakit már a szelitai „Lenin“ vízi- erőmű építésénél hírnévre és dicsőségre tett szert. Az „Enve.i“ vízi- erőműnél is a legkiválóbb dolgozók közt említik. Határozottan jelöli ki a íobbantól'yukak helyét. Hol itt, hol ott tűnik fel fejtőkalapácsával, biztat, lelkesít és ragyogó példát mutat fáradtságot nem ismerő munkájával. A sziklák lábánál gépkocsisorok szállítják a kitermelt követ a kőtörőkhöz, onnan pedig az útépítéshez. — Szedd a lábad, Makid — kiált oda versenytársának Dánt Laka sztahanovista gépkocsivezető. — Másként a vándorzászló holnap már az én ZlSZ-emen lobog! — Jó helyen van az ott! — villan rá fekete szemével Mahir Ruszi, a másik gépkocsi sztahanovista vezetője. — Légy nyugodt, ma sem hódítod el tőlem a zászlót!... Máris felzúg a gépkocsi motorja és a hatalmas ZÍSZ elindul súlyos terhével... Tizenegy óra felé jár az idő. A bányászok az utolsó robbantólyukakat fúrják, majd éles sípjelre gyors léptekkel a völgy felé igyekeznek. Arcuk verejtéke vörös és szürke kőporral keveredett, de arcukon és szemükben elégedett, boldog mosoly ragyog. Eredményes munkát végeztek!' A völgyet hirtelen liataLmas robbanás rázkódtatja meg-. Egymás után robbannak fel a robbantólyu- kakban elhelyezett töltetek. Csattog) zúg, morajlik a völgy, a Mát-folyó magasra csapja tajaros hullámait. Óriási szikladarabok repülnek az ég1 felé és még a föld is megremeg, amikor visszahullanak. Hatalmas porfelhőbe vész az évszázados fenyvesek komor „zöldje. Aztán elül, to- vaszáll ■ a por és a bátor bányászok fejtőkalapáccsal, csákánnyal futva indulnak újabb rohamra. — Rajta, fiúk! Utolér és lehagy bennünket Zef Jaku brigádja! — harsán fel Ibrahim Neli brigádvezető hangja. És maga mutat példát a többieknek. Uj erővel, új lelkesedéssel lát munkához az egész brigád ,.. A nap lassan nyugovóra tér a sziklabércek mögött. Búcsúzó sugarai bíborfénuyei ragyogják be a szállásuk felé ta*tó bányászokat. Az élén Ibrahim Neli brigádja halmi, amely ezen a napon is az első heh - re került 160 százalékos teljesítményével. De Zef Jaku brigádja ma már csak 2 százalékkal maradt mögötte! Tömött, sorokban lépkednek a bányászok s arcukon a szabad emberek legszebb éke, a jól végzett munka boldog tudata ragyog. — „Mi a békéért harcolunk" .,. — harsan fel az ének Ibrahim Neli öblös torkából s egy pillanat múlva már száz és száz fáradhatatlan építő zengi a béke és az építőmunka dalát. A nap lebukik a sziklák mögött s a hóborítolt, csipkés ormok tűzvörös fényben ragyognak. A völgyben haragosan zúg a Mát-folyó s az alkonyati szellő felkapja, messze ragadja a bátor építők dalát: „Mi a békéért harcolunk"... ; < , i • o
