Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-19 / 92. szám
2 ** A P L ° MISS ÁPRILIS 19 Induljanak harcba a decsi népnevelők a választás sikeréért Az országgyűlési választások elő. készítésében igen fontos feladat hárul pártunk politikájának helyi zászlóvivőire, a népnevelőkre. Pártunk azt akarja, hogy a választások előkészítése során emelkedjék a tüMit tett a decsi pártszervezet a népnevelők csatasorbaál Utasáért ? A decsi pártszervezet a DISZ -szer. vezet segítségével feldolgozta, s papírra fektette a község múltját, jelenét, -s jövőjét. A községben 1944. ben csak 46 középiskolai tanuló volt. A felszabadulás után 114 dolgozó «•pitétt új házat, olyanok. akik a .Horthy ideje alatt semmi körülmények között sem tudtak volna építeni. A felszabadulás előtt 185 házban szólt a rádió, ma pedig 450 házban hallgatják. A felszabadulás előtt még pislogó petróleum-lámpa égett (ripgyurak kivételével) minden házban, az 5 éves tervtől a község villanyt kapott, A községi pártszervezet helyesen feldolgozta a népnevelőknek, amivel bemutatják a község fejlődé. 11'!. A decsi pártszervezet helyesen a'készítette az agitáció,s érveket, ••-ak az a baj. hogy április 16-án még Varga elvtársnak, a községi fügst, leni tett párt-titkárnak az aktatáskájában voltak. Hogy a táskában hordja Varga elvtárs az agitációs ■anyagot, átlói nyugodtan alszik, mert még a népnevelő gárda sincs meg teljes egészében. Bogáncs József elv- lársnak, aki pártvezetöségi tag, az a A választás előkészítése pártszervezeteink mai legfontosabb feladata A decsi pártszervezet azonban eltűri, hogy a népfrontbizotteágoknak még helyisége sincs, nem beszélve, arról, hogy azok megbeszélései soromegek öntudata, tisztábban lássanak s azt akarja, hogy minden egyes emberhez eljusson a pánt szava. Ehhez jól szervezett, helyesen irányított népnevelőgárda kell. véleménye, de vele együtt valnncny. nyi pártvezetőségi tagnak, hogy 120 népnevelőre van szükség, hogy Deesen a'választást és a vele járó feladatokat sikerrel tudják megoldani. Ezzel szemben csak 60—70 népnevei lő van, akik majd agitálnak. A községben csaknem 60 párttag van. Ezek. bői Varga elvtárs véleménye szerint csak 25—30-at lehet bevonni népnevelő munkába. Varga elvtárs ezzel a kijelentésével félreérthetetlenül megmagyarázza, hogy lebecsüli a választási munkát. Igazi. Az április 1:1-én megtartott párttaggyűlésen Varga elvtárs keményen ostorozta szavakkal azokat, akik netalán úgy gondolják, hogy a választási idő alatt nincs. szükség harcra. A valóság azonban az, hogy maga a pártvezetőség tér. jesztette ezt a hangulatot. Nyugodtan nézik, hogy a meglévő népnevelők meg sem kezdték a 'munkát Faló József elvtárs párttag és egyben népnevelő azt mondja — ő ugyan megkapta, hogy melyik tíz házhoz menjen rendszeresen beszélgetni a dolgozó parasztokkal, csak azt nem tudja ,hogv mikor kell megkezdeni a munkát. zatosan elmaradnak. A decsi párt- szervezetnek egy percnyi késedelem nélkül változtatni kel munkáján, a népnevelőket harcba kell indítania. Minden egyes dolgozó paraszttal el kell, hogy beszélgessenek azokról a feladatokról, melyek a választással! kapcsolatban hazafias kötelessége minden magyar állampolgárnak. Tűrhetetlen az az állapot, amely megmutatkozik mind a mezőgazdasági munkák elvégzésénél, mind az állam iránti kötelezettségek teljesítésénél. A koratavaszi növények közül egyetlen növény féleségből - sem teljesítette a község a vetési tervet. Az első negyedévi tej-, tojás, baromfi begyűjtésénél szintén nincs olyan eikkféle- sóg, melyből 100 százalékos teljesítést értek volna el. De a decsi pártszervezet és tanács ma még külön választja a tervek teljesítésére váló mozgósítást és a választással kapcsolatos agitációt. A választási agitációnak úgy kell a tavaszi munkák elvégzésére és a begyűjtési tervek teljesítésére ösztönözni a dolgozó parasztokat, hogy ezzel együtt magasra szítsa bennük a hazafiasságot, az állami fegyelem érzését. A Népfront választási felhívását ismertetni kell a decsi népnevelőknek minden dolgozó paraszttal. A* felhívás tartalmazza mindazt, amire a dolgozó parasztok választ kérnek a népnevelőktől: mindazt, ami az emberben nemesebb érzést kelt, jobb munkára serkent, mindazt, ami a jogos nemzeti érzés büszkeségét váltja ki. Adja oda a decsi párt- szervezet a Népfront választási felhívását minden népnevelő kezébe, vigyék el minden családhoz: nőni fog a község dolgozóinak politikai öntudata. Jobban megy majd így a tavaszi munka és a beadások teljesítése. A decsi pártszervezet adja ki a jelszót, kezdjék meg a népnevelők az agitációt a választás sikere érdekében. Fridmaon elvtárs felkészült a kisgvűfésre . Régóta nem volt olyan taggyűlés a högyészi alapszervezetben, mint a leg. utóbi: minden tag párt- niegbizatást kapott. Név- szerint meghatározták, hogy kinek mit kell tennie n. választás sikere érdekében. Fridmann Vilmost azzal bízta meg a tagság, hogy tartson kisgyűlése- két az egyik 25 házból ál. ló körzetben. Fridmann elvtársat meg- tisztdés érte, pártmegbiza- tás-l kapott. Nem is akar visszaélni a tagság bizalmával. Elhatározta: „Egy hajtom végre a taggyűlés határozatát,. hogy abba még az irigy se találhasson kifogást:' Meg is ígérte, hogy kitesz magáért. Másnap munkához látott. Első gondja az volt, hogy alaposan megismerje a rábízott 25 ház lakóit. Noha jól ismeri az egész községet, mert világ- életben Hőgyészen élt, de azt tartotta, hogy ez nem elég: a kisgyűléseken azoknak életéből kell példákat venni, akiknek ólt beszél. Tapasztalatai azt mutatják, hogy az általános agitáció, « nagy szavak dobálása nem hoz megfelelő eredményt. Több ház lakóival már személyesen is beszélgetett, így egész sor olyan dolgot tudott meg tőlük, amit a kisgyűléseken nagyszerűén fel tud használni. Az így szerzett Ikonkrétumokat belerakta ,,nevelűtarisz- nyájábaa már benne lévők mellé. A kisgyűlésekre telt agitációs ^tarisznyával‘‘ megy, lesz miről beszélnie. ,,Az általános dolgok helyett elmondom, hogy például Telsz Mihálynak ezelőtt mindössze egyszer, vagy kétszer volt szavazati joga. Akkor sem volt érdemes válogatnia. A sok szép ígéret csalogatta ugyan a választókat. <lc egyikből sem lett semmi. Nekem csak egyszer volt szavazati jogom, de el sem rnenéem. Most egészen másképpen van. A Népfront ígéretei megvalósultuk egytől-egyig. Vegyünk egy példát: a Népfront 1949-ben beszélt az élet- színvonal javuláséiról. Itt vannak Bánért Mátyásék. Az ember kőműves, Sztá- linvárosban dolgozik. Legtöbbször megkeresi a 2000 foriiVot havonta. Ej bátort vettek, állandóan vásárolják u szebbnél-szebb ruhákat. Azelőtt ped'q örültél; — az utca többi kőmű ves; sutád iával — Berlinger Andrásékkal, Tcisz Mihályékkal együtt, ha megvolt « betevő falatjuk. Amikor a faultban munkán voltak vidéken, szalmán feküdtek, kabátjukkal takaróztak, meleg ékelt pedig csak akkor ehettek, ha este munka után, a pihenés helyett nekiálltak főzni. Most pedig nemcsak a jó fizetést biztosítják számukra, hanem a kényelmes. szálláshelyet és az eQészséoes táplálkozást is.“ Beszél Fridmann elvtárs a község fejlődéséről is, az új áruházról, óvónő- ( képzőről, napköziről, a villan ghálózat kiszélesít é-séről. Vagyis élő tartalmat ad a közgyűlésnek, kommunistához illően végrehajtja a feladatéit, méltóvá válik a tagság megtisztelő bizalmára. A népnevelők munkájához Ezekbeü a napokban és hetekben, a választások előkészületeinek idején, kommunisták és pártonkívüliek ezrei számolnak be a dolgozó nép milliói előtt szabad országunk meg. változott életéről, fejlődéséről. Az agitátorok nagyszerű munkája során a mi megyénk dolgozói is még közvetlenebbül tekinthetnek végig azon az úton, amelyet hazánk a félszabadulás óta, s a legutóbbi választások óta megtett. Van miről beszélni. Keserves múltúnkat végleg eltörölte a Szovjet Hadsereg. A pártunk vezetésével megvívott harcok nyomán ez az ország a dolgozók édes hazája lett, A Szovjetunió segítsége azóta sem szűnik meg. Minden községben jól emlékeznek arra, hogy tavaly ősszel, amikor az aszály következtében a legtöbb helyen igen gyenge volt a kapásnövények termése, az állaim a beadási kötelezettség egy részének elengedésével sietett a dolgozó parasztok segítségére. Alig néhány he. te annak, hogy az állam a Szovjetuniótól kapott búzavetőmagot szétosztotta a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között, gondoskodott róluk, hogy az idén bőven legyen az ország minden becsületes dolgozójának kenyere. Mutassák meg népnevelőink, hogy milyen másképp volt ez a felszabadulás előtt. Abban az időben senki sem törődött a dolgozó parasztokkal. .Gépek, minőségi vetőmag, mű. trágya, fajállatok, mind. mind a földbirtokosok, kulákok vagyonát gyarapította. Csak annyira törődtek a dolgozó parasztokkal, hogy az egyre emelkedő adóterheket kíméletlenül behajtották. 1927.tol 1933-ig például a dolgozó parasztok földjeinek adóterhe megháromszorozódott, s a végrehajtások, zálogolások, foglalásaI; száma évenként meghaladta a 130 ezrei. Segítették a parasztokat abban is, „nehogy többet tudjanak, mint apáik“. Szólás-mondássá tették, hogy a parasztnak elég annyit tudni, ha esik az eső, álljon az eresz alá. Gyakorlatban természetesen időre való tekintet nélkül hajszolták cselédjeiket, emberszámba sem véve őket.. Híven beállt e gyűlölt, vérszívók sorába a klerikális reakció is. Ennek köszönhette például plébánost állását, korlátlan rémuralmát Magyarkesziben a felszabadulás előtt Csarmasz István, aki őrgróf Pallavicini dombóvári■ képviselővé választásában, a nép elárulásában kifejtett jó munkájáért a ma- gyarkeszi plébánia mellé 6 pár lovat is kapott ajándékba, ezelőtt 17 évvel. Akkor a becsület, a tisztesség fokmérője az volt, ki tud. több vért, verejtéket, könnyet kisajtolni a népből Ezt szentesítette az urak állama. Alapjaiban változott meg a felszabadulás, s különösen az 1949-es választások óta e szégyenteljes .helyzet: Államunk szüntelen gondot \ lsei igaz honpolgáraira, állandóan segíti, •támogatja a dolgozó parasztokat is. Legújabban a kormány ismét igen nagyfontosságú intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek és az egyéni leg dolgozó parasztok megsegítésére: elengedi a kár Térítés fizetését azoknak, akik az idén pontosan teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. K hatalmas jelentőségű kedvezményt használják fel népnevelőink felvilágosító, jobb munkára mozgósító bar. cukban. Tanulmányozzák át e fon. tos határozat minden pontját, hogy megfelelő felkészülések nyomán jó munkájukat a beadási kötelezettségek teljesítésének nagyfokú emelkedése bizonyítsa be. Mondják el, hogy valamennyi Leadásra előírt termék után kivetett kártérítést el kell engedni annak a termelőnek, aki május 1-ig 100 százalékra teljesíti a tej, tojás, és a baromfibeadás erre az időre eső kötelezettségét. Elengedik a kártérítés fizetését annak a termelőnek te, akiaugusztus 20-ig pontosan eleget tesz a búza. a rozs, az árpa és zab beadás 1953—54. évre előírt tervének, s Ildi százalékra teljesíti szeptember 1-ig előírt tej, tojás és baromfi beadási kötelezettségét. Ezeken kívül még számtalan kedvezményt ír elő a rendelet s éppen ezért fontos, hogy minden népnevelő jól tanulmányozza ál a — Szabad Nép április 7-i számának vezércikkét, ahol részletesen szó van mindegyikről. Mindez élénken bizonyítja, hogy a nép állama a termelési segítségek mellett behatóan foglalkozik a mezőgazdaság mindennapi gondjaival, szükségleteivel és azonnal segít is. Népnevelőink munkája nyomán lát ják dolgozó parasztjaink, hogy a mi államunk milyen magasra értékeli a haza iránti kötelezettség teljesítését, mennyire megbecsüli azokat, akik nontosan betartják az állampolgári fegyelmet. Népnevelőink különösen emeljék ki, hogy e foltét elek csupán a törvényes kötelezettség becsületes teljesítését jelentik. Világosítsák meg & fent felsorolt példákon, de saját tapasztalataikon keresztül is, hogy a határozat nem egyedülálló jelenség. Újabb megnyilvánulása ez annak az állandó támo- ■ gatásnak, amellyel államunk mindjobban előrelendíti a dolgozó parasztok termelő munkáját, szebbé, jobbá teszi a falu új életét. Agitátoraink úgy dolgozzanak, hogy az államnak ez az újabb gondoskodása serkentse megyénk dolgozó parasztságát .a kötelezettségek példa« teljesítésére, május 1. és a még szebb, boldogabb életet biztosító választás napja méltó megünneplésére. Valóra vágtak 1919-es álmaink ... Vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra, Vagy itt ül a lelkünk tovább Mgázva... Már csak néhány nap, s a magyar történelemnek új, dicső fejezeti; kezdődik. Március 21-én kikiáltják a tanácsköztársaságot. S idig múlik el egy lijabb hét, Lenin elvtárs ünnepi üzenetét viszik a lávíróvonalak. 1919 ÁPRILIS 17. Falragaszok jelennek meg Szék. szárdem: elkészült a város és megye új hivatal ügybeosztása. A r/;- rektóriumi tagok már meg is kezdték munkájukat: a Benedek.szurdo- ki barlanglakások nyomorultjainak a belvárosi polgárházakban utallak ki lakást, a szocializált Szekszárd- szállóban pedig felállították a városi étkezdét. Megalakult a Marx- Lenin Otthon és a ifjúmunkás kör, megindult a szekszárdi Vörös Újság. Május elsején, az első szabad má, juson,' együtt ünnepeinek a falu és a város dolgozói. 1919 JUNIUS 24. Ilírek érkeznek, hoyy Tolnán és Sióagárdon ellenforradalmi csapatok gyülekeznek. A 'direktórium azonnal mozgósítja a megbízható elvtársakat s estefelé már fegyveres vörös őrség áü az lkakon. Ott van köztük Ribling Lajos is, a fegy. 1919 MÁRCIUS 14. Hatalmas emberáradat özönlik az „ősi“ vármegyeház udvarára. A roppant sspiilet ablakaiból sápadt, izgatott fejek bukannak fel, Mayer Gyula főispán izzadt homlokát túróig éli’ s. rémül1 en suttog valamit ßry Márton főjegyzőnek. A tüntető tömeg közben egészen ellepi a megyeháza udvarát s Kajári István, selyemgyári dolgozó beszédét hallgatja. „Elérkezett a mi időnk!'* — kiáltja s a roppant tömeg lelkesen éljenez. De a taps viharossá válik, «mikor Kajári elvtárs kimondja a tömeg egyhangú akaratát: — Azonnal el kell távoldani a népnyúzó főispánt! Mayer Gyula hallja a tömeg kiáltásait. Arci viassszínűre válik, két vármegyei hajdú félájulan támogatja szobájába. Félóra múlva 11 tagú küldöttség megy a főispánhoz. — A nép nevében felszólítjuk, azonnal adja át hivatalát-, — mondja Dick György párttitkár. A főispán csak dadőgni tud. ,,Csak felsőbb parancsot teljesítettem'* — suttogja elhaló hangon, s mintha alomban járna, felkel a főispáni székből. 1919 MÁRCIUS 15. Emberáradat a szekszárdi piactéren. Vörös zászlók, feliratos táblák mindenütt. Nyurga gimnazista dH a szónoki emelvényen, — Szabó Lajosnak hívják, — Ady versét szavalja: ver és lőszerügyek megyei intézője. Este 10 óra felé a fehérek megindulnak Tolna felül, de a hánnas- hídnál váratlan ellenállásra találnak, Itt áll az ifjúmunkások 25 tagú csapata s a lelkes sereg szétveri a nagy túlerőben lévő csendőrosztagot. 1919 AUGUSZTUS 10 Főidőn hever <t forradalom vörös zászló ja. , Nagymise Szekszárdon fényes papi segédlettel, A kivilágított templom tötnjénfüstben úszik. A:: első padsorokban a szegedi ellenforradalmárok 10 tagú terror-különítménye. — Kérje Isten segítségét, atyám, — mondja egy félszemű katonatiszt mise után a papnak, — nagy dolgok-előtt állunk. A félszeműt T'értess// Károlynálí hívják, Tolna megye egyik dúsgazdag földesúra. A második világháború után majd újra felbukkan, mint kisgazdapárti képviselő, de a dolgozók leleplezik. Ekkor azonban még ő az úr, hangja recsegve száll a levegőben, amint a templom előtt a kereskedőkből és nagybirtokosokból álló csoporthoz beszélt. — Minden kommunistát fel kell akasztani, ■— süvölti s megsuhogtatja lovagló pálcáját. Egy fehérszakál- lú, kicsi emberke előre furakodik s ezt rikácsolja: „A két kezemmel fojtanám meg valamennyit:' Jegyezzük fel a nevét, Pirni'zer Antalnak hívják s foglalkozásra nézve szekszárdi nagykereskedő. Nem sokkal később darutollas különítmény kísér 13 kommunistát a vásártérre. Vértessy főhadnagy és Éry Márton föjttgyző személyesen irányítja az akasztásokat. A nagybirtokosok és kereskedők kezüket dörzsölik, De, amikor Mauthner Gyula direktóriumi tag utolsó pillanatában ezt kiáltja feléjük: „Éljen a proletárdiktatúra!“ — az arcok elsápadnak. — Még ezzel sem lesz vége® — gondolja Förster Zoltán alispán elkedvetlenedve. S egy hét múlva sortűz dördül a vasa i ’töltésnél; a darutollasok újabb hét hazafit végeztettek ki. Tele vannak a börtönök is, néhány hét alatt- többezer emberi börtönösön be Szekszárdon az ellenforradalom. 1944. NOVEMBER 28. A felszabadító Szovjet Hadsereg előőrsei megjelennek a szekszárdi utcákon. Ribling Lajos, a 19-es forradalom megyei fegyverintézője, vörös kendővel integet a felszabadítóknak, aztán sietve nagy vörös lobogót készítenek a szomszéd asz- szonyok, s egy .két óra midva 25 év után ismét a jobb, boldogabb életet jelképező vörös zászlót lengeti a fagyos novemberi szél a szekszárdi háztetők feleit. Ismét a szabadság köszönt az annyi vérreI áztatott magyar földre. A mült élő tanúi, Ribling Lajos és Szabó Lajos ma if itt vannak közöttünk- Hajúk őszbe csavarodott, s az egykori nyurga diák, aki Ady bérsét szavalta, az Épületkárban- tartó Szövetkezet tagja, Ribling Lajossal együtt. — A múltat nem szabad elfelejtenünk soha, — mondja Ribling La, jós,■ — s küiünüsen most, amikor ismét választás előtt áll a. magyar nép, nem árt, ha felidézzük azt a páldatlan kegyetlenséget, amivel vérbefojtotiák 1919-ben a magyar forradalmat. Mert ez a múlt erőt wl munkánkhoz, hisz ma azt valósi! hatjuk meg. amit 1919-ben megakadályozott az ellenforradalom es a: árulás, ami sorainkban ütötte fel fejét, — Ige-ti, erről álmodtunk 19Iliben, — folytatta Szabó Lajos — s csak azt sajnálom, hogy 25 éret elrabolt élelemből a llorthy-fasiz- mus. Mindkettőjük arca kipirul, amikor az új választásokra terelődik a' szó. — Rákosi elvtárs már akkor is velünk volt, — mondja Ribling Lajos — s ö is osztozott a magyar nép 25 esztendős tragikus sorsából. Akkor is: őt követtük, szenvedve a börtönök mélyén és rejtőzve a csendörkopók elől. Mennyivel inkább követjük ma, amikor az egész magyar nép elindulhatott a felemelkedés, a boldog élet útján!. (cs.J
